05 Objektív Tényállási Elemek SZÜKSÉGES ISMÉRV AZ ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS

05 objektív tényállási elemek szükséges ismérv: az elkövetési magatartás az elkövetési magatartás fogalma objektív szempontból o

05 Objektív tényállási elemek
SZÜKSÉGES ISMÉRV: AZ ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS
Az elkövetési magatartás fogalma
objektív szempontból
olyan cselekmény, amely a társadalomban tényleges hatást vált ki,
illetőleg tényleges hatás kiváltására legalábbis alkalmas
Szubjektív szempontból
akaratlagos magatartás (nem azonos a szándékossággal, célzatossággal,
de e körbe tartozik a kötelezettség elmulasztása is)
Az elkövetési magatartás fajtái
*
tiszta tevékenységi bűncselekmény (eredményt nem tartalmaz, pl.
lopás)
*
csak tevéssel elkövethető cselekmény (eredményt tartalmazó, azaz
materiális bűncselekmény, pl. csalás)
*
tiszta mulasztásos bűncselekmény (eredményt nem tartalmaz, pl.
feljelentési kötelezettség elmulasztása)
*
csak mulasztással elkövethető cselekmény (eredményt tartalmazó,
azaz materiális bűncselekmény, pl. segítségnyújtás halált okozó
elmulasztása)
*
nyitott törvényi tényállások (mindig tartalmaznak eredményt, azaz
materiális bűncselekmények, elkövethetők tevéssel és mulasztással
egyaránt, pl. emberölés)
A vegyes mulasztásos bűncselekményekért való felelősség
/ha a nyitott törvényi tényállásban foglalt eredményt az elkövető a
konkrét esetben mulasztással hozza létre/
1.
az eredmény elhárításra vonatkozó kötelezettség elmulasztása
2.
az eredmény bekövetkezése
A tiszta és a vegyes mulasztásos cselekmények elhatárolása
*
tiszta mulasztásos bűncselekmények körében a kötelesség mindig
közvetlenül a büntetőjogszabályból ered és a cselekményhez a
törvényi tényállás nem társít eredményt
*
vegyes mulasztás esetén a kötelesség rendszerint nem a
büntetőjogszabályból, hanem valamilyen más jogterület
szabályából fakad és a törvényi tényállás mindig eredményt
tartalmaz
*
az akár tevéssel, akár mulasztással elkövethető bűncselekmények
csak akkor tekinthetők vegyes mulasztással elkövetettnek, ha a
konkrét esetben mulasztás által valósulnak meg
Az elkövetési magatartás időbelisége
*
mozzanatos
*
egy mozzanatú (pl. lopás)
*
több mozzanatú ( pl. erőszakos közösülés)
*
folyamatos (pl. lőfegyver jogosulatlan megszerzése és tartása)
/nevezik állapot- vagy tartós bűncselekménynek is/
RENDSZERINTI ISMÉRVEK
A bűncselekmény tárgya. A jogtárgy
*
Általános tárgy (a jogrend, azaz a különös tárgyak összessége)
*
Különös tárgy (a társadalmi viszonyok egy meghatározott köre (pl.
vagyon)
*
Közvetlen tárgy (vagyoni viszonyokon belül pl. tulajdon)
elkövetési tárgy a fizikai értelemben vett dolog, pl. lopásnál az,
amit az elkövető eltulajdonítási célból magához vesz)
passzív alany – valóságos személy (élete, egészsége, becsülete)
/ezekre irányul a bűncselekmény elkövetési magatartása/
a passzív alany és a sértett (ez utóbbi eljárásjogi fogalom) nem
mindig azonos (pl. csalásnál)
Az eredmény
Az eredmény fogalma
A külvilágban beálló az a változás, amit a törvényi tényállás leír
Csak a materiális (anyagi) bűncselekményeknek van eredménye
Immateriális (alaki) bűncselekmények nem tartalmaznak eredményt
Az eredmény fajtái
*
sértési eredmény
*
orvostudományi módszerrel mérhető eredmény
*
számszaki, pénzügyi módszerrel mérhető eredmény
*
társadalmi tapasztalaton, bírói értékelésen múló eredmény
*
veszélyeztetési eredmény
*
közvetlen veszély
*
veszély
Az okozati összefüggés
Azt vizsgáljuk, hogy az elkövetési magatartás hozta-e létre a törvényi
tényállásban foglalt eredményt
Okozatossági teóriák
*
feltételek egyenértékűségének tana (condítio sine qua non)
*
okkiválasztó elmélet, ezen belül az adekvát kauzalitás teóriája
*
relevancia elmélete
Az objektív büntethetőségi feltétel
A tárgyi oldalon elhelyezkedő, általában az eredményhez hasonló olyan
tényállási ismérv, amelyre az alanyi bűnösségnek nem kell kiterjednie.
Jogi hatása abban áll, hogy a hozzá kapcsolódó jogkövetkezmény akkor
is érvényesül, ha arra a tettes tudata nem terjedt ki
ESETLEGES ISMÉRVEK (szituációs elemek)
*
elkövetés módja
*
elkövetés eszköze
*
elkövetés helye
*
elkövetés ideje