a klasszicizmus egyszerű tömegformálása - sztereometrikus tömegek rajzban idetartozik: - villák, kúriák általános tömegrajza /órán rajzoltu

A klasszicizmus egyszerű tömegformálása - SZTEREOMETRIKUS TÖMEGEK
Rajzban idetartozik:
- villák, kúriák általános tömegrajza /órán rajzoltuk/
- általános kastély tömegszervezés /órán rajzoltuk/
- jellemző templomtömeg /órán rajzoltuk/
- ide is sorolható: Párizs, La Madeleine templom, de ez említhető a 4.
sz. témánál is - Ld. Historizáló tömeg, idézet /órán rajzoltuk, AXO+AR
is!/
Szövegesen említendő:
- sztereometria ~ egyszerű, geometrikus egységekből összeálló tömeg
- fontos a szimmetria, de általában csak egy szimmetriatengely van
- statikus tér- és tömegformálás
- az egyes geometrikus egységek hierarchikusan illeszkednek egymáshoz
- a jellemző templomtömeghez írásban: a bejárat általában portikuszos,
de ennek konkrét megoldása épületenként változó; London, St Pancras: 6
oszlopos portikusz, az épület teljes szélességében; Kálvin téri
református templom: 4 oszlopos portikusz, a bejárat előtt a
főhomlokzatra "tapasztva" /alacsonyabb és keskenyebb, mint maga a
homlokzat/
- ha említitek a La Madeleine kapcsán Vácot és Egert, akkor ki kell
hangsúlyozni, hogy csak térszervezésben igaz a hasonlóság, az épület
tömegformlása és homlokzati kialakítása alapjaiban különbözik!!! /De
hogy ne legyen belőle keveredés esetleg, a legegyszerűbb, ha nem
említitek, ezen nem múlik semmi./
Az általános rajzokhoz megnevezett konkrét példákat javasolt
megjegyezni, és ahol a hazai példákat is említitek, ott ezt külön
feltüntetni, hogy "hazai példa:". Nem politika, hanem mutatja az
érdeklődést a téma iránt, és ez biztosan jópont. /Ugye megvan az
érdeklődés? :-) /
- - -
Ma meg fogjátok még kapni a 2. és 3. sz. témához a hasonló
rendszerezést, valamint egy összefoglaló-áttekintő anyagot a 0. sz.
témához, a tudományos dokumentációkkal kapcsolatban. Ezek már
piszkozatban el is készültek, csak lassacskán itt kell hagynom egy
időre a számítógépet, tehát amire még jut idő, azt megy hamarosan,
amire nem, az később. Aztán majd készül a többi is.
A klasszicizmus egyszerű tömegformálása - CENTRÁLIS TÖMEGEK
Rajzban:
- általános tömegrajzok a körtemplomokról
- Párizs - Pantheon /AXO/
Szövegesen:
- nem /csak egy/ tengely mentén él a szimmetria
- a kör alaprajzú példáknál a "kisebbik" rajz Szilvásvárad
- a másik rajz /kiemelt kupolával/ egy általános tömeg; a megnevezett
példákkal kapcsolatban hangsúlyozzátok ki, hogy hasonló
tömegformálásúak /tehát nem pont ilyenek!/
- a körtemplomok esetében is a bejárat portikusszal kihangsúlyozott,
de ennek a konkrét megoldása épületenként különböző
- példa a "klasszicizálásra": Szilvásvárad, Esztergom-Szt. Anna
templom: dór oszloprendes portikusz, klasszicizáló átiratban;
Balatonfüred-Kerektemplom: ion oszloprendes portikusz, klasszicizáló
átiratban
*
a Pantheonhoz kapcsolódóan: átmenet a későbarokkból a
klasszicizmusba /korai klasszicizmus/; centrális is, de összetett
is: portikuszos bővítmények a négy oldalon; kupola megoldása
visszaköszön pl.: Esztergom
A klasszicizmus ÖSSZETETT TÖMEGFORMÁLÁSA
Rajzban:
- általános tömegrajz a következő hazai bazilikákhoz: Vác, Eger,
valamint templomokhoz: Debrecen, Cegléd
/előbbi kettő a katolikus egyház épülete; ez és a léptékük közösen
adja a bazilika elnevezést; utóbbi kettő református templom, tehát
hiába a tömegalakítási hasonlóság előbbi kettőhöz, nem bazilika/
- Nemzeti Múzeum /AR/
- R. Adam: Keddleston Hall /AR/
Szövegesen:
- az "alkotóelemek" megnevezésével az öszetettség bemutatása
/portikusz, más néven oszlopos előcsarnok, fő épülettömeg, belső
udvar, pavilon, stb./
- a Nemzeti Múzeum esetében - külső jellemzők: portikusz: itt 8
oszlopos előcsarnok /természetesen/ timpanon lezárással, lábazat-szerű
kialakítású "föld"szint, felette a főszintek: a homlokzati
megjelenítés szempontjából két egyenrangú szint, övpárkány,
zárópárkány; a két oldalsó és a hátsó homlokzat monotonságát a középső
részeken óriás pilaszterrend szakítja meg
- a Nemzeti Múzeum esetében - belső jellemzők: sorolt kupolás
előcsarnok, földszinti körterem lapos kupolával , lépcsőtér, emeleti
körterem - Pantheon-idézet!, díszterem a portikusz mögött, a sorolt
kupolás bejárati előcsarnok fölött
- Nemzeti Múzeumhoz még: a szigorúan négyszögű befoglaló forma a két
belső udvarral a berlini Altes Museum alap tér- és tömegszervezésével
egyező /Schinkel/, de az Altes Museum tömegalakítása kubusosabb.
a hazai egyházi épületekhez felvázolt általános tömegrajzzal
kapcsolatban ki kell hangsúlyozni, hogy általános tömegmodell; a
konkrét tömegalakítás, és az azon belüli "elemek", valamint azok
arányai épületenként különbözők! ; eltérő a tömegek összefűzése;
egyedi tömegjellemzőkként megemlíthető pl.: Esztergom - a főtömegtől
kapuzatos, diadalív-nyílást idéző nyagtaggal csatlakozó elhúzott
tornyok; Pantheont idéző kupola (!) ; Debrecen - nincs kupola (!)A
HISTORIZÁLÓ TÖMEG - ÉPÍTÉSZETI "IDÉZETEK"
Általánoságban: idéztek homlokzati megfogalmazást és tömegformát
/tömegalakítást/
Rajzban:
- Etoile /Párizs/ - egynyílású kapuzatú diadalív idézet /H/
- Caroussel /Párizs/ - háromnyílású kapuzatú diadalív idézet /H/
- La Madeleine, mint görög templom idézet /AXO/
- hazai "leszármazottként: a Lánchíd pillérei *
* Megj.: a rajzi kiegészítéseket - mint pl. a Lánchíd pillérének a
rajza - mégsem külön-külön csatolom, mert úgy elaprózódna, hanem
néhány ábrát összegyűjtve, az egyes ábrák mellett a vonatkozó téma
számának a feltüntetésével. /Egy-egy épület több témánál is említhető,
tehát az sem kizárt, hogy egy ábra mellett több téma szám is lesz. Ha
így esne, az ne zavarjon meg senkit! Ilyen, több témához is csatolható
épületek pl. a Nemzeti Múzeum, a Parlament, és a La Madeleine, vagy
pl. vissza-vissza tér a Pantheon is előképként, csak mivel ezeket
rajzoltuk órán, ezek az ábrák már nem fognak szerepelni./
Szövegesen:
- a diadalívek előképei pl. a római Titus diadalív, és Constantinus
diadalív
- csak említés szinten idevehető még a Brandenburgi kapu /Berlin/, és
a Moszkvai kapu /Szentpétervár/, de megemlítendő, hogy ezek esetében
már keveredik az idézett épülettípus és az "idézett rendeltetés"
- példa a részletképzésben is az "idézetre": szabályos hármas
főpárkány tagozódás: geiszon+fríz+architráv
- a tömeg és a forma idézése nem jelenti törvényszerűen a rendeltetés
idézetét is
- az idézet a külső megjelenésre terjed ki, a belső terekre nem; ld.
La Madeleine hármas sorolt kupolás belső tere, vagy megemlíthető itt
is a berlini Altes Museum, a bejárati homlokzata révén
A kalsszicista templom homlokzatának és tömegalakításának összefüggése
Rajzban:
- Pantheon /H, vagy helyette esetleg AXO/
- Debrecen: Nagytemplom; Cegléd: Nagytemlom; Vác: Székesegyház;
Esztergom: Bazilika /vagy Székesegyházként is említhető/; Budapest:
Szent István Bazilika /H csak bélyegábrákban, szintén később küldöm/
Szövegesen:
- a homlokzat nem takarja a tömeget, hanem gyakorlatilag az egyes
tömegalakítási egységek kapnak önálló homlokzatot; példa: Esztergom -
kupola: Pantheon idézet; a tornyokat kapcsoló nyaktagok
diadalív-nyílás megfogalmazása + szintén diadalívet idéz a nyaktagok
áttört mellvédje; önáló homlokzati és egyben tömegegységként
jelentkező 8 oszlopos korinthizáló bejárati portikusz; DE: vannak az
épületet "összetartó" építészeti elemek, pl. a háromrészes körbefutó
főpárkány, amelynek a magasságához illeszkedik még a portikusz
főpárkánya is /De példa lehet még a debreceni és a ceglédi két
nagytemplom, a tornyok pilaszteres sarok-kihangsúlyozásával./
- mindez úgy is megfogalmazható, hogy a homlokzatalakítás követi a
tömegalakítást
A klasszicista épület homlokzata, térhatároló jellege, arányai -
KÖZÉPÜLETEK, PALOTÁK
Általánosságban, és egyben a 7. sz. témához is tartozóan: a térfalként
funkcionáló épületek esetében a szigorú rendet követő tengelyesség
/függőleges irányú tengelyek sora/ határozza meg az épület
homlokzatát. A tengelyekben az épület összes szintjén nyílászárók
találhatók. A vertikalitást főpárkány zárja le, egyúttal össze is
fogja a tengelysort, azaz az épületet, mint a tengelyek sorolódását.
Tengelyekként a függőlegesen középvonallal egymáshoz illeszkedő
nyílászárók középvonalát értjük, de a tengelyközöket pilaszterek is
kihangsúlyozhatják. /Pl. Plca de la Concorde szállodái - órán
rajzoltuk./
NAGYON FONTOS: a Parlament a térhatároló szerepe miatt lett itt
említve, de stílusbesorolását tekintve nem a klasszicizmus
képviselője, hanem az eklektikáé. Tehát itt ne is rajzoljátok, és ne
is említsétek, mert félreértésre ad okot! A Parlament épületét majd az
eklektikát taglaló témákban elemezzétek, pl. a 11. sz. témánál. A
jegyzetbe is a 6. sz. témánál írjátok bele a Parlamenthez nagy
betűkkel, hogy "Térhatárolás - de már az eklektika korszaka!" /Utóbbit
ellenőrizni fogom, brrrrr!/
Rajzban:
- Place de la Concorde /Párizs/ - csak a tér jelképes feltüntetése,
foltszerűen pozicionálva a két szállodát, valamint viszonyításként a
Szajna jelölésével
- a Place de la Concorde szállodáinak vázlatos homlokzata
- a Nemzeti Múzeum homlokzata
Szövegesen:
- a nagyfelületű homlokzatokatok horizontálisan futó monotonságát
általában portikusz oldja fel; a nagyobb épületeknél nagyobb kiülésű,
a kisebb épületknél kisebb kiülésű
- nincs megkötve szintszám - lehet egy vagy több szintes, de a
középületek három szintnél jellemzően nem magasabbak /a több szintből
az alsó szint lábazat-szerűen kialakított homlokzati sávot alkot a
vertikális monotonság oldására, de ennek ellenére lehet rangos - pl.
Place de la Concorde szállodái, ugyanakkor lehet alárendelt - pl.
Nemzeti Múzeum/
A klasszicista épület homlokzata, térhatároló jellege, arányai -
KÖZÉPÜLETEK, PALOTÁK
Általánosságban, és egyben a 7. sz. témához is tartozóan: a térfalként
funkcionáló épületek esetében a szigorú rendet követő tengelyesség
/függőleges irányú tengelyek sora/ határozza meg az épület
homlokzatát. A tengelyekben az épület összes szintjén nyílászárók
találhatók. A vertikalitást főpárkány zárja le, egyúttal össze is
fogja a tengelysort, azaz az épületet, mint a tengelyek sorolódását.
Tengelyekként a függőlegesen középvonallal egymáshoz illeszkedő
nyílászárók középvonalát értjük, de a tengelyközöket pilaszterek is
kihangsúlyozhatják. /Pl. Plca de la Concorde szállodái - órán
rajzoltuk./
NAGYON FONTOS: a Parlament a térhatároló szerepe miatt lett itt
említve, de stílusbesorolását tekintve nem a klasszicizmus
képviselője, hanem az eklektikáé. Tehát itt ne is rajzoljátok, és ne
is említsétek, mert félreértésre ad okot! A Parlament épületét majd az
eklektikát taglaló témákban elemezzétek, pl. a 11. sz. témánál. A
jegyzetbe is a 6. sz. témánál írjátok bele a Parlamenthez nagy
betűkkel, hogy "Térhatárolás - de már az eklektika korszaka!" /Utóbbit
ellenőrizni fogom, brrrrr!/
Rajzban:
- Place de la Concorde /Párizs/ - csak a tér jelképes feltüntetése,
foltszerűen pozicionálva a két szállodát, valamint viszonyításként a
Szajna jelölésével
- a Place de la Concorde szállodáinak vázlatos homlokzata
- a Nemzeti Múzeum homlokzata
Szövegesen:
- a nagyfelületű homlokzatokatok horizontálisan futó monotonságát
általában portikusz oldja fel; a nagyobb épületeknél nagyobb kiülésű,
a kisebb épületknél kisebb kiülésű
- nincs megkötve szintszám - lehet egy vagy több szintes, de a
középületek három szintnél jellemzően nem magasabbak /a több szintből
az alsó szint lábazat-szerűen kialakított homlokzati sávot alkot a
vertikális monotonság oldására, de ennek ellenére lehet rangos - pl.
Place de la Concorde szállodái, ugyanakkor lehet alárendelt - pl.
Nemzeti Múzeum/
A klasszicista épület homlokzata, térhatároló jellege, arányai -
ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉS, BÉRHÁZAK
Általánosságban, és egyben a 6. sz. témához is tartozóan: a térfalként
funkcionáló épületek esetében a szigorú rendet követő tengelyesség
/függőleges irányú tengelyek sora/ határozza meg az épület
homlokzatát. A tengelyekben az épület összes szintjén nyílászárók
találhatók. A vertikalitást főpárkány zárja le, egyúttal össze is
fogja a tengelysort, azaz az épületet, mint a tengelyek sorolódását.
Tengelyekként a függőlegesen középvonallal egymáshoz illeszkedő
nyílászárók középvonalát értjük, de a tengelyközöket pilaszterek is
kihangsúlyozhatják. /Ez inkább a középületekre jellemző, mint pl. a 6.
sz. témához tartozóan és említve is vala a Place de la Concorde
szállodái. Ott ugyan a leírásában kisebb zavar jelentkezett../
Rajzban:
- Cross-ház - Budapest, József nádor tér
Szövegesen:
- a rajzolt példához kapcsolódóan: a szintek hierarchiája - felfelé
egyre egyszerűbb homlokzati kialakítás; a monotonságot egyfelől
timpanonnal kihangsúlyozott középrizalit oldja /itt öttengelyes, a
felső két szintet összefogó nagypilaszterrenddel/, másfelől osztó- és
övpárkányok oldják; a szintek magassága is egyre csökken a földszint
felett felfelé haladva
általánosságban /de csak ehhez a témához, a 6. sz-hoz nem/:
- a szintszám kötetlen, azt a szabályozás határozza meg - lehet egy-,
két-, három- és négyszintes az épület
- a földszinten az utcára általában üzletek nyílnak - ezt íves
záródású nyílássor jelzi, amely lehet árkádsor is /utóbbi esetben az
árkádsor illeszkedik a homlokzat síkjába, és mögötte visszaléptetve
húzódik a zárt homlokzat
- ha a homlokzat monotonsága síkváltással oldott, akkor az legfeljebb
rizalit léptékű, nagy kiülésű oszlopsoros portikusz nincs! - mindez a
beépítési vonalból eredeztethető, ugyanis a bérleti díj az alapterület
függvénye volt, tehát a telket minél jobban be "kellett" építeni, azaz
közelíteni kellett a beépítési vonalat; így tehát elsorvadtak a
homlokzat nagyvonalú síkváltásai - ez például egy jelentős eltérés a
klasszicista középülettől vagy palotától, ahol a tulajdonlás és a
rendeltetés összefüggése másképpen élt, és nem jelentkezett a
bérházaknál tapasztalt spekuláció-típus
- szövegesen megemlíthető még három háromszintes épület: József nádor
tér 7. /7 tengelyes épület, ezen belül 3 tengelyes, 4 pilaszteres,
timpanonos középrizalit/, Mária Valéria u. 3. /9 tengelyes épület,
ezen belül 5 tengelyes, 6 pilaszteres, timpanonos középrizalit/,
Akadémia utca 3. /15 tengelyes épület, ezen belül 7 tengelyes, 8
pilaszteres, timpanonos középrizalit/
- a példaként felhozott három épület kiértékeléseként is
megállapítható: a középrizalit gyakorlatilag a homlokzat
szimetriatengelyében elhelyezett bejárati portikusz leegyszerűsödött
analógiája; a kiemelt középrész /középrizalit/ MINDIG páratlan
tengelyű, és páros pilaszterszámú; a zárópárkányba integrálódik a
középrizalitot lezáró timpanon háromosztatú vízszintes párkánya /Hogy
egyértelmű legyen, ha jut rá időm, nagyon vázlatosan ezeket is
lerajzolom majd./
A klasszikus homlokzat részletformái
Rajzban:
- az órán /is/ rajzolt íves gerendás kapu /de ez érkezik még egyszer,
néhány soros szöveges kiegészítéssel/
- oromzatos ablak
- egy db. toszkán oszlopfő
Szövegben:
- vonalszerű - a építmény részelemeinek a rajzolata határozza meg a
megjelenést /nem felületeket díszít!/
- törekedik minél pontosabban követni a klasszikus alaktant - ebből
adódóan az arányokat, a formákat és a részletképzést egyaránt
"átveszi" /azt lehet mondani, hogy a gyakorlatban akarva-akaratlanul
is "átvevődik", mivel tulajdonképpen másolásról van szó/
- a reneszánsszal fellelhető hasonlóságok abból erednek, hogy egy
"forrás"-ból merítettek - tehát nem a "másolat másolatáról" van szó!
**
- DE: a barokkból a klasszicizmusba már közvetlen volt az átmenet /nem
véletlenül beszélünk pl. klasszicizáló késő barokkról/ - a barokk
"agyondíszítettségéből" folyamatában jelentkezett az igény a
kiindulási ponthoz való visszatérésre
** Ha még fellelhető, érdemes vetni egy pillantást az újkori
jegyzetetekbe, ott /elvileg!/ szerepel a Colosseum-motívum vagy más
néven a toszkán ívesállás. /Anno a reneszánszban a Palazzo Veneziát
említettük egyik példaként./ Akkor az antik emlékek az újkori itáliai
építészet közvetítésével hatottak ki más földrajzi területekre. Az
antik emlékek a klasszicizmusban sokkal több felé /de azért nem
mindenhol!/ fejtették ki közvetlenül a hatásukat. A XIX. sz-ban
megindult fejlődés eredményeképpen egyre többen járták-utazták be a
távoli területeket. Újra felfedezték az antik görög és római
építészetet, és "vitték haza" közvetlenül a "forrásból". Ez volt az
egyik megindítója a túldíszített barokkot követő letisztulásnak, az
építészet "klasszicizálódási folyamatának".
A romantikus homlokzatalakítás sajátosságai - KÖZÉPÜLETEK
Rajzban:
- Fót, plébánia templom
Szövegesen:
- szakítás a klasszikus /antikból eredő/ formákkal
- inkább a középkorhoz nyúlik visza /remélem, nem újdonság: romanika,
gótika :-) /
- szabad formálású /a klasszikus formákkal való szakítás következtében
értelemszerűen az arányok is elvésznek/
- dominál a foltszerűség a homlokzatalakítás alapjaiban is
- foltszerűen megjelenő növényi és állati ornamentika
- merít a középkorból, de kidolgoz rengeteg "saját" alváltozatot
- a rajzolt példánál díszítések pl.: a torony párosablakánál a
szemöldök íves felületén, a kapuzaton, a rózsaablakon + a főhomlokzat
középső részének a lezárásán /itt áll az angyalszobrocska/ - ezeket
részletesen nem rajzoltuk órán, nem is cél ilyen léptékben, de oda
lehet nyilazgatni a rajzban
A romantikus homlokzatalakítás sajátosságai - ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉS,
BÉRHÁZAK
+A romantikus homlokzatalakítás sajátosságai - RÉSZLETFORMÁK
Rajzban:
- előbbihez: Budapest, Fő u. 3. homlokzati jeelegrajz + egy axis
kiragadva
- utóbbihoz: Fót, plébániatemplom rózsaablakának jellegrajza
Szövegesen:
- szakítás a klasszikus /antikból eredő/ formákkal
- inkább a középkorhoz nyúlik visza /remélem, nem újdonság: romanika,
gótika :-) /
- szabadonálló épületeknél szabad formálású /mint. 9. z. téma/
- zártsorú beépítésnél továbbra is az ablaktengelyek egyenletes
sorolása és ritmusa eredményezi a homlokzatot
*
utóbbihoz: a részletformálásban minden a helyén van, azaz "ott,
ahova való" szerkezetileg
Az eklektikus homlokzat- és tömegformálás - KÖZÉPÜLETEK / ZÁRT SORÚ
BEÉPÍTÉS
Rajzban:
- Középület: Parlament /AR+H/
- Zárt sorú beépítés: Festetics palota /H/
Szövegesen:
- a homlokzat jelentést hordoz
- korábbi stílusokból merít - leginkább gótika, reneszánsz, barokk
- a homlokzatképzésben következetesen alkalmazza a mintául vett stílus
jegyeit, nem kever egybe több stílust is
- a homlokzati stílust következetesen alkalmazza belső terekben is
- a homlokzatképzésben és a belső terek kialakításában kötődik egy
korábbi stílushoz, DE a tömegkomponálás már származtatható valamelyik
másik építészeti korból - Ld. Parlament: a homlokzati megjelenés
gótikus, de a tömegkomponálás barokkos
- nagyobb épületeket önállóan is "életképes" egységekből komponál -
összefogja ezeket a stílus, és pl. körbefutópárkányok
- kialakulnak a neostílusok - leginkább neogótika, neoreneszánsz,
neobarokk



  • CASA CENTRAL CORRIENTES 1855 (7600) MAR DEL PLATA (0223)
  • ORDENANZA REGULADORA DEL CEMENTERIO MUNICIPAL DE BATERNO TITULO I
  • APRIL 25 1846 THE MEXICANAMERICAN WAR BEGAN WHEN
  • 4º CURSO DE E PRIMARIA 20192020 CEIP JOAQUÍN COSTA
  • SERIAL NUMBER 06 – 256 XT36 – 160 FINAL
  • PROCEDURES FOR DETERMINING INTEREST RATE CATEGORY (PURSUANT TO 7
  • COMPARISON OF DUKE ENERGY AND CAROLINA POWER & LIGHT’S
  • “EL MES PASADO EN SUS CARTAS AL DIREC­TOR EL
  • CONSIDERACIONES TEÓRICAS EN TORNO AL TEMA DE LOS GRUPOS
  • INDICE MUEVEME NACE EL NIÑO EN UN PORTAL NATUS
  • 32 2 MATERYAL VE METOD 2
  • SLIDE YOUR MASS OVER LEARNING AND APPLYING THE SKILL
  • FESTIVAL PUNTO DE VISTA PAMPLONA ACOGE EL ESTRENO EN
  • L UNA LLENGUA NO ES PERD PERQUÈ QUI
  • ATTACHMENT II FINANCIAL AND COMPLIANCE AUDIT ATTACHMENT THE ADMINISTRATION
  • ILICA 219A 10000 ZAGREB OIB 97475640707 IBAN HR0723600001101359972 HRVATSKO
  • PÀGINA 1 NÚMERO DE LAS DILIGENCIAS LISTA DE OBJETOS
  • TECHNOLOGY TRANSFER AND COOPERATION CONTEXT SCIENTIFIC KNOWLEDGE AND TECHNOLOGY
  • INDICADORES DE GESTIÓN APS A NOVIEMBRE DE 2005 GERENCIA
  • RH 200310 KÄLLADOMSTOLSVERKET STÄMMOBESLUT OM BYGGANDE AV BALKONGER
  • CENTRAL EUROPEAN UNIVERSITY DEPARTMENT OF GENDER STUDIES FOUNDATIONS OF
  • ANNA MARIA BONIELLO CAPRI – TIBERIO È MIGRATO A
  • ITEM NO EXHIBIT A PAGE 7 OF 7 SOUTH
  • FÓRMULAS APLICABLES A INVENTARIOS Y CUENTAS POR PAGAR 1
  • REAL DECRETO 12772003 DE 10 DE OCTU­BRE POR EL
  • 2021 SUMMER UNDERGRADUATE CAREER EXPERIENCE (INTERNSHIP) & RESEARCH OPPORTUNITIES
  • OBRTNIČKE I SREDNJE STRUKOVNE ŠKOLE NA PODRUČJU ZAGREBAČKE ŽUPANIJE
  • TC HACETTEPE ÜNİVERSİTESİ STRATEJİ GELİŞTİRME DAİRE BAŞKANLIĞI MUHASEBE KESİN
  • MINUTES CARTERTON SCOUT GROUP MINUTES AUG 13TH 2014 OPENING
  • WAT IS LIEFDE? ER WAS EENS EEN MAN DIE