8 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Az Egyes Vagyonnyilatkozattételi Kötelezettségekről Szóló 2007

8 kitöltési útmutató az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi clii. törvény melléklete szerinti vagyon

8
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi
CLII. törvény
melléklete szerinti vagyonnyilatkozat kitöltéséhez
Vagyonnyilatkozat kitöltési szabályai részletesen
=================================================
I. rész. Személyi adatok
A saját vagyonára vonatkozó nyilatkozat esetén csak a kötelezett
adataira vonatkozó nyomtatványrészt kell kitölteni.
Az önnel egy háztartásban élő hozzátartozó vagyonára is vonatkozó
nyilatkozat esetén a kötelezett adataira vonatkozó nyomtatványrészen
kívül az érintett hozzátartozó(k)ra érvényes nyomtatványrészt is ki
kell tölteni.
A vagyonnyilatkozat „A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó
személyi adatai, valamint jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni
viszonyaira vonatkozó adatok” című részét minden, a kötelezettel egy
háztartásban élő hozzátartozóra külön-külön ki kell tölteni.
Értelmező rendelkezések:
Hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban
élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott
és a nevelt gyermeket is.
=====================================================================
Egy háztartásban élő hozzátartozók: a kötelezettel életvitelszerűen
(közös lakásban), gazdasági közösségben (jövedelmeiket közös célra
használva) együtt élő házastárs, élettárs, szülő, gyermek, a házastárs
gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
Az élettársak – ha jogszabály másként nem rendelkezik – két,
házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági
közösségben együttélő személy. (A Polgári Törvénykönyvről” szóló 1959.
évi IV. törvény 685/A. §-a)
======================================================================
Örökbefogadott gyermek: az örökbefogadással mind az örökbefogadóval,
mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó vér szerinti gyermekének
jogállásába lépett gyermek. („A házasságról, a családról és
gyámságról” szóló 1952. évi IV. törvény 51. § (1) bekezdése)
II. rész: Nyilatkozat a jövedelemről
A vagyonnyilatkozatot a saját, mint kötelezett és az Önnel egy
háztartásban élő hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló
érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel
időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból
származó jövedelemről kell kitölteni.
======================================================================
Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában
megszerzett bevétel egésze, meghatározott esetekben költségekkel
csökkentett része, vagy a bevétel meghatározott hányada. Ezek közé
tartoznak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja. tv.) rendelkezései szerint megállapított, az éves
adóbevallásban feltüntetett, az összevont adóalapba tartozó (az önálló
tevékenységből származó, a nem önálló tevékenységből származó és az
egyéb) jövedelmek, továbbá a külön adózó jövedelmek (így különösen az
egyéni vállalkozásból származó jövedelem, az ingatlan átruházásából
származó jövedelem, a tőkejövedelmek). A vagyonnyilatkozat
szempontjából jövedelemnek minősülnek továbbá – az Szja tv.
rendelkezéseitől függetlenül – az Szja tv. szerint bevételnek nem
számító és az Szja. törvény 1. számú melléklete szerint adómentesnek
minősülő bevételek is (pl. a biztosító szolgáltatása, a
magánszemélynek más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy
öröklési szerződésből származó jövedelme, az örökség, a
magánszemélytől kapott ajándék/pénz összege, nyeremény játékokon nyert
összeg stb), amely összegek származását röviden célszerű
jelölni/megnevezni.
A vagyonnyilatkozatot tevő évenkénti jövedelmének feltüntetésénél
egyrészt meg kell jelölnie, hogy az milyen tevékenységből származik,
másrészt annak a közterhekkel csökkentett összegét kell megadni.
III. rész: Vagyoni nyilatkozat
==============================
A vagyonról szóló nyilatkozat kitöltésénél az alábbiak szerint
figyelemmel kell lenni a fennálló házastársi, illetve élettársi
vagyonközösségre!
A házassági vagyonközösség a házassági életközösség ideje alatt akár
együttesen, akár külön-külön szerzett vagyonra terjed ki. Ennek
megfelelően a közös vagyonba tartozó vagyont (pl. 1/2-1/2) eszmei
hányadnak megfelelően kell feltüntetni a kötelezett, illetőleg
házastársa vagyonnyilatkozatában. Házassági vagyonjogi szerződés
kötése esetén az abban foglaltaknak megfelelő tulajdoni arány
tüntetendő fel.
Nem tartozik a közös vagyonba a házastársak különvagyona, így:
*
a házasságkötéskor megvolt,
*
a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy
ajándékba kapott,
*
a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg
mennyiségű,
*
a különvagyon értékén szerzett, valamint
*
a házassági vagyonjogi szerződésben külön vagyonként megjelölt
vagyontárgy.
(A házasságról, családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
28. § (1)-(2) bekezdése).
Az élettársi vagyonközösség az élettársak együttélése alatt szerzett
vagyontárgyakra terjed ki, melyeket a kötelezett nyilatkozata szerint
a szerzésben való közreműködés arányában kell feltüntetni (a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 578/G. § (1)
bekezdése értelmében a háztartásban végzett munka is szerzésben való
közreműködésnek számít!)
A.
Ingatlanok
==========
Ezen a helyen kell nyilatkoznia saját, illetőleg nyilatkozattételre
kötelezett hozzátartozói
*
tulajdonában, állandó, illetőleg tartós használatában álló vagy
haszonélvezetével terhelt lakásról, lakótelekről, üdülőről,
üdülőtelekről, nem lakás céljára szolgáló épületről vagy
épületrészről,
*
tulajdonában, illetőleg használatában (haszonbérletében) álló vagy
haszonélvezetével terhelt termőföldről,
függetlenül attól, hogy az ingatlan milyen értéket képvisel,
Magyarországon vagy külföldön található, illetve, hogy milyen arányban
áll fenn a jogosultság.
Értelmező rendelkezések:
Szerzés ideje, jogcíme: A szerzés jogcíme lehet ingyenes (pl.
ajándékozás, öröklés) vagy visszterhes (pl. adásvétel, csere).
Időpontként, amennyiben azokat valamely nyilvántartás vagy közokirat
(pl. ingatlan-nyilvántartás, telekkönyvi kivonat stb.) tartalmazza, az
azokban foglaltaknak megfelelően szíveskedjék feltüntetni.
Az ingatlanok adatait az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak
megfelelően, m2-ben kell megjelölni (”Az ingatlan-nyilvántartásról”
szóló 1997. CXLI. törvény).
Tájékoztató a mértékegységek átváltási arányszámairól:
1 hektár: 10 000 m2.
1 kat. hold: 5 754,642 m2.
1 négyszögöl: 3,59665 m2.
B) Nagy értékű ingóságok (ideértve a lízingelt vagyontárgyakat is)
==================================================================
Az ingóságokra vonatkozó pontoknál meg kell adni valamennyi, a
vagyonnyilatkozatra kötelezett, illetve egy háztartásban élő
hozzátartozója tulajdonában álló ingóságok adatait az alábbiak
szerint.
1.
Gépjárművek: a beépített erőgéppel hajtott járművek
(személygépkocsi, tehergépjármű, vontató, nyerges vontató,
mezőgazdasági vontató, autóbusz, motorkerékpár, lassú jármű)
tüntetendők fel!
A gépjármű egyes adatait a forgalmi engedélyben szereplő adatok
alapján kell feltüntetni.
2.
Védett műalkotás, védett gyűjtemény: a Kulturális Örökség
Igazgatóságnál vezetett közhitelű nyilvántartásba felvett,
védetté nyilvánított kulturális javak (muzeális emlékek,
régészeti emlékek, művészeti alkotások, tárgyi, képi, írásos és
egyéb emlékek), így különösen: természettudományi anyag
(ásvány-, kőzet-, őslény-, növény-, állat- és embertani anyag),
régészeti jellegű emlékek és numizmatikai tárgyak, történelmi,
tudománytörténeti, művelődéstörténeti, hadtörténeti,
mezőgazdasági, közlekedéstörténeti emlékek, muzeális értékű
könyvek, zeneművek, térképek és egyéb nyomtatványok, valamint
kéziratok, néprajzi (népművészeti) tárgyak, képzőművészeti
alkotások, iparművészeti tárgyak, irodalmi, színház-és
zenetörténeti, sporttörténeti emlékek, a fejlődés, a
technikatörténet vagy a műszaki oktatás szempontjából
jelentősnek számító műszaki jellegű tárgyak (létesítmény,
berendezés, műtárgy, gép, szerkezet, készülék, szerszám, műszer,
kísérleti eszköz, modell, ezekről készült fénykép és rajz stb.),
a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet kiemelkedő
személyeinek életére és működésére vonatkozó emlékek,
orvostörténeti és gyógyszertörténeti emlékek („A muzeális
intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. törvény).
3.
Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a hónap
első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege
tízszeresét meghaladó értékű ingóság: akkor tüntetendők fel, ha
értékük darabonként vagy készletenként, gyűjteményenként a
vagyonnyilatkozat-tétel időpontjában a hónap első napján
érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszeresét
(2008. januárjától 690.000 Ft) meghaladja. Az értéket Önnek kell
felbecsülnie, erre vonatkozóan szakvéleményt nem szükséges
beszereznie.
Ugyancsak e pontban tüntetendők fel a védettnek nem minősülő (a 2.
pontban nem szerepeltetett) műalkotások (képzőművészeti alkotások,
ékszerek), gyűjtemények, bútorok, állatok stb. Azonosító adatként az
ingóság jellemző adata (gyártási száma, kora, stílusa, anyaga,
alkotója stb.) szerepeltetendő.
Értelmező rendelkezések:
Készlet: olyan ingóságok csoportja, melyek együttesen képeznek
használati egységet (étkészletek, evőeszközkészletek stb.).
Gyűjtemény: ingóságok egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött
együttese.
4.
Értékpapírban elhelyezett megtakarítás (részvény, kötvény,
részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy stb.): e pontban kell
feltüntetni értékpapírban megtestesülő megtakarításait.
Értékpapírnak minősül minden olyan okirat, amelyet a Ptk. 338/A-338/D.
§-a, vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, így
különösen: részvény, kötvény, állampapír, letéti jegy, váltó, csekk,
közraktári jegy, jelzáloglevél stb.
Az életbiztosítási kötvény a nevével ellentétben nem értékpapír, hanem
biztosítási konstrukció, szerződésen alapuló pénzkövetelésnek
tekinthető, és így a 7. pont táblázatos részében kell szerepeltetni.
Az értékpapír megnevezéseként a kibocsátó által adott megnevezést,
értékeként pedig a névértékéket kell feltüntetni. Az egy kibocsátó
által azonos időpontban kiadott azonos elnevezésű értékpapírok
együttes értékük, kezdő és befejező sorszámuk feltüntetésével is
megjelölhetők.
5.
Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: e pontban szíveskedjék
közölni a pénzintézetnél vezetett takarékbetétben rendelkezésre
álló pénzösszeget. Itt kell feltüntetni a takaréklevél, egyéb
betéti okirat adatait is.
Értelmező rendelkezések:
Pénzintézet: A pénzintézet fogalmát „a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról” szóló 1996. évi CXII. törvény hitelintézetre
változtatta. A hitelintézet fajtái: bank, szakosított hitelintézet és
szövetkezeti hitelintézet.
Az önkéntes biztosító pénztárak nem tartoznak a hitelintézetek közé,
ez alapján a pénztárba történő befizetések szerződés alapján fennálló
pénzkövetelések, azonban pénzintézeti számlakövetelésnek nem
minősíthetőek, hanem a pénzkövetelések 7. pont táblázatos részében
kell szerepeltetni és a pénzkövetelés összegeként a
vagyonnyilatkozatot megelőző év dec. 31-i állapot szerint, a biztosító
pénztár által kiadott egyenlegközlő összegének megfelelően.
6.
A hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi
összege tízszeresét meghaladó készpénz feltüntetésére szolgál.
7.
Összességében a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb
munkabér havi összege tízszeresét meghaladó pénzintézeti
számlakövetelés, vagy más szerződés alapján fennálló
pénzkövetelés: Itt kell nyilatkozna pénzintézettel,
magánszeméllyel, gazdasági társasággal stb. szemben fennálló
pénzköveteléséről, részükre Ön, illetve egy háztartásban élő
hozzátartozója által kölcsön adott pénzösszegről, amennyiben az
külön-külön vagy együttesen meghaladja a hónap első napján
érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét.
A pénzintézeti számlakövetelésnél kell feltüntetni lakossági
folyószámláján, devizaszámláján (a devizanem megjelölésével),
bankszámláján, egyéb számláján az adott devizanemben szereplő
összeget, a pénzintézet által a nyilatkozattételt megelőzően kiadott
igazolásnak megfelelően.
Ha a számlán negatívum szerepel, akkor erről nem itt, hanem a
„Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozásokról”
szóló IV. rész 1. pontjában kell nyilatkoznia.
Amennyiben az adós magánszemély írásos hozzájárulását adta a részére
nyújtott kölcsönnel összefüggésben személyes adatai feltüntetéséhez, e
hozzájárulást nem kell csatolnia a vagyonnyilatkozathoz, azonban azt
szíveskedjék megőrizni. Ilyen hozzájárulás hiányában csak a kölcsön
összegére, keltére, lejárati idejére vonatkozó adatokat kell
kitölteni.
8.
Más, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér
havi összege kétszeresét meghaladó értékű vagyontárgyak, ha azok
együttes értéke a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb
munkabér havi összege tízszeresét meghaladja: itt lehet
bejelenteni a 3. pontban meghatározott értékhatárt egyenként
(darabonként) el nem érő értékű vagyontárgyakat (ingóságot),
amennyiben együttes értékük a hónap első napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladja.
IV. rész: Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló
tartozások
============================================================
1.
Pénzintézettel szembeni tartozások:
Itt kell feltüntetnie a pénzintézettől kapott (nem munkáltatói)
lakáskölcsönt, áruvásárlási kölcsönt stb. A tartozás összegénél –
lehetőség szerint – a tartozás kamatok nélkül számított alapösszegét
szíveskedjék megjelölni.
2.
Magánszemélyekkel szembeni tartozások:
Amennyiben a hitelező magánszemély írásos hozzájárulását adta az
általa nyújtott kölcsönnel összefüggésben személyes adatai
feltüntetéséhez, e hozzájárulást nem kell csatolnia a
vagyonnyilatkozathoz, azonban azt szíveskedjék megőrizni. Ilyen
hozzájárulás hiányában csak a tartozás összegére, keltére, lejárati
idejére vonatkozó adatokat kell kitölteni.
V. rész: Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat
===========================================
Itt szerepeltetendő a magyarországi vagy külföldi gazdasági
társaságokban fennálló tisztség vagy tulajdonosi érdekeltség,
mindenkor a cég székhelye szerinti társasági jogi, cégjogi
szabályoknak megfelelően.
Értelmező rendelkezések:
Gazdasági társaságban való érdekeltség alatt értendő a közkereseti
társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a
betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a
korlátolt felelősségű társaságbeli üzletrész, a szövetkezetekről szóló
törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a
szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot
megtestesítő vagyoni részesedés, továbbá a részvénytársaságnál
jegyzett részvény (Szja. 3. § 34. pont).
Az érdekeltség jelenlegi arányára vonatkozóan a kitöltést megelőző év
december 31-i állapotának megfelelő adatot szíveskedjék feltüntetni, a
társaság vagyonához, mint 100 %-hoz viszonyítottan.
Gazdasági társaság nyereségből való részesedésénél a társasági
szerződésben megjelölt százalékos arányt (ennek hiányában az Önre eső,
a vagyoni hozzájárulása arányának megfelelő részt), illetőleg a
részvénytársaság közgyűlése döntésének megfelelően az osztalék
alapjául szolgáló részvényei névérték arányát szíveskedjék megjelölni.
A nyereségből való részesedés tényleges mértéke az érdekeltségi
aránytól eltérő is lehet (a nyereséget összegszerűen viszont nem itt,
hanem a jövedelemről szóló II. részben kell feltüntetnie).
Vezető tisztségviselő: döntéshozatalra, ügyvezetésre és törvényes
képviseletre jogosult beosztása/tisztsége.
A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatai,
valamint
=================================================================
jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó nyilatkozat
kitöltési
szabályai
A vagyonnyilatkozat tartalmazza a kötelezettel egy háztartásban élő
hozzátartozója nevét, születési helyet és idejét, anyja nevét,
valamint jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó
adatokat.
A vagyonnyilatkozat e részét annyi példányban kell kitölteni, ahány
hozzátartozó a kötelezettel egy háztartásban él.
A vagyonnyilatkozat hozzátartozókra vonatkozó részének kitöltési
szabályai megegyeznek a fent részletesen ismertetett kitöltési
szabályokkal.
Figyelmeztetés a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének
jogkövetkezményeire
Ha a kötelezett – az előírt határidőig – nem tesz vagyonnyilatkozatot,
az őrzésért felelős köteles őt írásban felszólítani arra, hogy e
kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül
teljesítse.
Amennyiben az így meghatározott határidő eredménytelenül telik el, azt
a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell
tekinteni.
Annak, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését
megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó
megbízását vagy jogviszonyát meg kell szüntetni. Továbbá a jogviszony
megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem
létesíthet, valamint a hivatkozott törvény szerinti
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört,
feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.
Nem minősül a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának,
ha annak a kötelezett önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Ez esetben
az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül köteles a
vagyonnyilatkozat-tételnek eleget tenni. (Ennek elmulasztása azonban
már a kötelezettség megtagadásának minősül.)