388 p esty frigyes: bihar vármegye ez a file a hoffmann istván–kis tamás: pesty frigyes kéziratos helynévtárából. bihar vármegye i. (de

388
P esty Frigyes: Bihar vármegye
Ez a file a Hoffmann István–Kis Tamás: Pesty Frigyes kéziratos
helynévtárából. Bihar vármegye I. (Debrecen, 1996.) és a Hoffmann
István–Kis Tamás: Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. Bihar
vármegye II. (Debrecen, 1998.) c. kötetekből az egyes települések
anyagát és a helynévmutatót tartalmazza Corel Ventura 4.2-ből Wordbe
áttéve. Mivel ez esetben a valódi konvertálás helyett Word-makrókkal
támogatott kézi munkával történt az átalakítás, az itt található Word
szöveg nem pontosan felel meg az eredetinek (formázásában és
tördelésében eltér a nyomtatásban megjelenttől, de az átalakítás során
akár a szövegbe is becsúszhattak hibák). Ennek megfelelően hiteles
forrásnak csak a szöveg könyv, illetve PDF formátumú közzetétele
tekinthető. (http://mnytud.arts.unideb.hu/sorozat/pesty/pesty1.pdf,
http://mnytud.arts.unideb.hu/sorozat/pesty/pesty2.pdf)
Az alábbi fájlban — miként a nyomtatott kiadásban is — a nem
egyértelműen olvasható részek dőlt betűvel vannak írva!
(28a)
Hely nevek
Almosd kőzségből Bíhar megyéből
Az 1ő kérdésre:
Almosd kőzség tartozík Bíhar megyéhez —Érmelléki Járáshoz: 1848/9ik év
után tartozott Észak Bíhar megyéhez — A Vámos Pircsi Járáshoz — később
a Díószegi Járáshoz csatoltatott — és tartozott ezen díószegí Járáshoz
1861ik esztendeíg.
A 2ik kérdésre:
Almosd kőzségnek csak ís egy neve van, és ezen Almosd név alatt
ísmeretes ország szerte.
A 3ik kérdésre
Almosd kőzségnek más elnevezése nem tudatík, és más kép nem ís
íratott.
A 4ik kérdésre
Ha bár a kőzség nagyon koraí jelentőséggel bírhatna — mínd azon által
írott adatok híánya míatt leg korábban említtetík ennek előtte 250
esztendőkkel.
Az 5ik kérdésre
Hogy honnan népesíttetett ezen kőzség kí nem puhatolható. — a hagyoma
szerínt ítten Ráczok laktak, és ezt mutatja a jelenlegí Ref egyház
régi építésí formája — mely a keleti Görőg Szertartáshoz tartozhatott,
— színte a hagyoma szerínt a Tatár futás alkalmával 2ik András kíraly
alatt pusztult el a kőzség. Később a Vér Család nyerte donatíoba
(28b)
A 6ik kérdésre:
Almosd név eredetéről írott vagy nyomtatott emlékekből semmít sem
tudhatni.
7ik kérdésre.
Almosd község határán nevezetes topografia nevek kővetkezők — Dűlők
1ő Belsőség /a hol a kőzség van.
2ik A Csuszkójó dulő — hogy honnan vehette ezen elnevezését nem lehet
tudni.
3ik Berek dűlő — hajdanában nagyon berkes és reketyés vólt ezen dűlő —
Ebben a dűlőben van egy 32 holdas Ludas elnevezésű tó tőbbnyíre vízzel
tele, és csak 1836k és 1863ik években volt kíszáradva tudomással — ugy
annyíra, hogy száraz lábbal lehetett benne járni — a hól máskor mínt
az elnevezése mutatja Ludas — Ludak vad rutzák, és más vízí repűlő
alatok tanyaztak — ebben a két esztendőben legelőűl használtatott.
4ik Dűlő Legelő.
Dombos és vőlgyes homok talaj. A tagositás meg tőrténte 1839ik évek
előtt még nem rég — a még fíatal nemzedék emlekezetére ezen dűlő
gazdag tőlgyfás erdő lévén — azonban a tagosításkor egészben
levágatott — és most sílány tővís bokrok tanusitjak az ős erdőnek —
kímultát.
5ik Dűlő Kékkálló — honnan vehette ezen (29a) elnevezését bíztoson nem
lehet kípuhatolni — a Bagamérí határból jőn egy ér — melyet Bagamér
kőzségben ís ugyan csak annak nevezík.
6ik Homok dűlő
Dombos és homokos lévén ezen dűlő, onnan nyerhette nevét.
7ik Kis mező dűlő
A kőzséghez leg kőzelebb lévén — ezen kívűl belől 20 holdnyi legelő —
azért nevezhették el Kis mezőnek
8ik Szíget dűlő
A kőzségen keresztűl menő és fél hold formába kőrűl ővezvén ezen dűlőt
— onan nyerhette ezen elnevezését
9ik Sárfű dulő
Lapályos lévén ezen dűlő — és vízes — regébben sárfűvet termet.
10ik Gőrbe. Dűlő
formátlan fekvése míatt így neveztetik
11. Rácz Dulő.
Egy kíhalt Rácz nevű Család bírtoka vólt régentén.
12. Kas dűlő
Ezen dűlőnek kas formája lévén — onnan nevezhették el.
13. Gulácsi Lapós — a Tagosítás előtt a Gulácsí család birtoka vólt
14. Major dűlő.
Hajdanában Péchy Ferencz Kamarás urnak — Majorja levén benne — onnan
nyerhette elnevezéset.
(29b)
15 Selíndí utza dűlő. — Er Selíndre vezető ut kőzt fekszík ezen dűlő
16. Téglavető dűlő
hajdanában téglát vetettek ezen dűloben
17 Káposztás kert — alkalmasént régentén kaposztát termeszthettek ezen
dűlőben onnan kaphatta ezen elnevezését.
Kelt Almosdon Majus 10en 1864
Főbíró Nagy Bálint
2ik bíró
Jakab Míhály kőzségi
Jegyző által
(31a)
Helynevek1
Alpár Község böl Bihar megyében, mely tartozík a Nagy Váradi
föszolgabirói járáshoz.
A Kozségnek román elnevezése ”Alparea”
A Község hogy mikor említtetik legkorábban? kípuhatolni nemlehet.
Hogy honnan népesíttetett arra adat níncsen.
A név eredetét tudní nem lehet.
A Község határában semí nevezetes hely nem létezík.
Kelt Alpáron 1864 év Juni 30án
főbíró Mihucz Togyer +
Party Jósef
Körjegyző
(32a)
Helynevek.
Alsó Kimpány községből Bihar megyéből
Alsó Kimpány falu fekszik Bihar megyében, Belényesi járásban, Rézbánya
vidékén, Rézbányával, ’s Fonácza, Felső Kimpány, Herzest és Segyestel
falvakkal kőzős neve „a Rézbányai körjegyzőséghez tartozó” kőzség —
most élő neve csupán csak Alsó Kimpány, — vólt é hajdan más neve? nem
tudatík, — mikor emlitettik neve leg korabban nem tudatik, — régi
lakossai valószinűleg a Rómaiaktól maradtak itt, ’s a mostani lakosok
azoknak ivadékai — honnan eredt e helység neve? nem tudatik, — bokros
legelője van a helység közelében „dumbrava” dűlőben, — szántó földjei
ís a helység közelében ograda, goronás, mláka, prundár Kodrisor,
tersoro, troas, kuratura, és zevoj dűlőkben, — kaszáloja pedig az
„ízláz” dűlőben — erdeje csityera név alatt, — Felső Kimpany,
Segyestel, Herzest, Segyest és Alsó Verzár községekkel hataros,
magaslata „csityera név alatt, — vannak több források az erdőben
melyek név nélkűliek — patak mely Rézbánya felől a’ fekete körősbe
folyik.
Kelt Rézbányán Julius 22én 1864.
Pap Jósef
jegyző
(33a)
Helynevek
Alsó Lugos kőzségből, Bihar megyéből.
1. A. Lugos kőzsége fekszik Bihar megyének NVáradi járás, élesdi
szakaszában. E’ vidék táj néven ”Kőrős vőlgynek„ neveztetík.
2. E kőzség magyarul A. Lugos, oláhul pedig Lugas den zsos”nak
neveztetik, más neve nem tudatík.
3. 4. pontokra felelni nem tudunk.
5. Állitolag a’ szomszéd, és határos f. Lugos kőzségéből származtak
ide az első telepítők.
6. A. Lugos nevét kölcsőnőzte felső Lugos kőzségétől, melly állítolag
előbb fenállott, mint hogy ennek alatta egy hegy alatt fekszik,
neveztetik A Lugosnak. — Honnan nyerte annak nevét, nem tudatík.
7. A. Lugos határában elő forduló helynevek im kővetkezők: funtina de
la ram /:csat kút:/ a’ muntsel nevű hegy tővében fakad, ’s olly bő
forással folydogál a’ Sebes Kőrősig, hogy a’ leg nagyobb szárazságban
sem apad ki, — Muntsel, egy magos, és kopasz terméketlen hegy,
mellynek lejtősebb helyein azonban szőllők űltetvék ’s meglehetős
asztali borokkal jutalmazzák, a’ szőllő műves fáradságát. — Evvel
határos a’ gropa calda /:meleg gődőr:/ dusa — kaszáló rétek, ezt
kőveti a’ vale mare egy patakocska, melly alsó, és felső (33b) Lugos
kőzségek kőzt egy határvonalt képez, e’ melett nyulik a’ monuncusa,
apró gaz, és tővisből álló legelő — itten van a’ funtina tyoruluj
melly jelenleg kívan száradva, — az erdő részek nevei im igy
kővetkeznek „Kitsera, Culme, sela Truk, vegyes fa nemekkel um: cser,
tőlgy és bíkkes erdő részek, ezt kőveti Vale Viszturzie, Vie turzi,
hajdan szőllők most azonban kopár hegyek, — Szkonesze a’ kővesdi határ
szélben, Seszú paszte vale, Culme de pure /:peres csucs:/ hol egy
hármas határ halom találtatik A. Lugos, Őrvénd, és Kővesd kőzségek
határait jelőlve. — A hajdani határ villongásból nevét kőlcsőnőzvén. —
Evvel szomszédos a’ ”tsetatye„ hajdan valami erődecske, mellynek
azonban jelenleg semmi ösmertető maradványa nem mutatkozík. — ezután
jő a’ koszta Jankuluj /:Janku hegy:/ még szinte erdő rész, mellynek
allyába kezdődnek a’ kővetkező nevű szőllő hegyek; um: hizsú recs
/:hideg berek:/ hizsu ruzs /:rozsás berek:/ hizsu Vukuluj, itten egy
patak melly vale ungurilor, magyar pataknak neveztetík, ezek allyába
vannak, a’ kővetkező kaszálló, és szántó főldek, nevezetesen; kis láz
(34a) Perú Jankuluj, Botkis, Ritú Moki, Luntucza, Akasztó szántó
főldek.
A lakosok gőrőg szertartásu oláhok, hogy azonban hajdanában magyarok
is lakták tanusitja azon kőrűlmény, hogy egy utcája, mais magyar
utcának, /:ulica ungurasca:/ nak nveztetík.
A Lugos május 10. 864.
beadja
Májer János mk
Jegyzö
(35a)
Alsó Poeny, Bihar
Bíharmegye Belényesi Járás főszolgabírája Tekíntetes Veres János urnak
f. évi 1188. sz. a. kelt rendeletére Pestí Frígyes Magyar Academíai
tag részére a’ nyílatkozott Also Poény /:Poényi de Zsosz:/ kőzsége
Előljároi részérül a’ lentebbi sorrend alatt tétetík: u: m: —
Az 1ő pontra — Bíhar Megye, Belényesí Járás — és Szék helyét tudja
Belényes várossában, és tartozik a’ Buntyesdí Jegyzőséghez. —
a’ 2ik pontra — Also Poény — /:Pojényí de Zsosz:/ melly nevezését
századok alatt veszí. —
3ik pontra — nem volt soha.
4ik ~ ” ~ — nem emlékszík senki.
5ik ~ ” ~ — nem tudatík.
6ik ~ ” ~ — semmít —
7ik ~ ” ~ — Mező — Czárína, Pemíntu Szetyenku, Gúdrászka, Zsur’sászka,
Párintsá, Dombrovítin, Kurátura, Lá ogórú; Fínatzele Mihutrestyílor,
Dombrová, Krujánká, Rítu ádruméstyolor, Bóltá, Czáríná, Fínátsele
Kontesztyílor, Teuskenei Kímpu gyígyestya, Kadrísor, Hánku, Kímpuluj
Jepure, Czárína din Zsosz, Jszvorele, Kontíászká, ezen kívül Zevóje és
a’ folyó Sebesi folyó víz, Vále czérkunyintyilor, poreu muntselului,
Kále stredini, Csolá, Muntsel, Sztírvíná, gyálu korb, gruju,
Dolúszlád, Kítserá, Vále tyéjetuluj, sipodrénle; — Ezeken kívül. —
Van ezen kőzségnek havasa hol nyáron által marháit legeltetí, mely ís
Kutsarlútu, fáretu, Plurui árszá, Homontselele, Hornu, Stáuia gárulúj,
Zevoje, grohozele, folyók rújsa árágyásza folyó víze. —
Ezen kőzség szomszédos Nap keletnek felső Poény /:Pojenyí de Szusza:/,
Délnek Dombrovány — nyugatnak Buntyesd, és Északnak Szod és fenéres
kőzségekkel. —
Ezen kőzségben tíszta Román gne népség lakík. —
Kelt Buntyesden Juníus 20n 864.
also Poényi Bíró Konta Tyodor k/v
Eskűdt Konta Toma k/v
~ ” ~ Grua Mihály k/v
általam
Boicz Aron mk
Jegyző
(36a)
Helynevek
Alsó Topa kőzségből Bihar megyéből.
A’ megye székhellye: Nagyvárad, a’ járás székhellye: Belényes, a’
járás szakasz székhellye: Magyar Cséke. —
A’ helység neve A. Topa mely románul Topa de zsosznak neveztetík. — a’
helységnek két utczája van semmi elnevezéssel nem bir — a’ határbeli
térségek nevei: Fundetura — Czelinyor — Bálta — Hotarászka — mely hely
nevek magyar nyelven is ezen néven neveztetnek ’s íratnak ki.
Magának a’ helységnek más neve régen sem volt, most sem ísmeretes.
A’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett elnevezéséről mít sem tud.
A’ népesítés helybeli a’ lakosok mind g.n.e. románok.
(36b)
A. Topa helység fekszik egészben hegy oldalon, két sor házból ál,
határa lapályos és oldalos, folyó vize fel említhető nints — határos
Cseszora — Dusesd — N. Kerpest —Nánhegyesel — és Felső Topával — ’s
azok határaikkal.
Kelt Nánhegyeselen 16/4. 864.
Guricza Mihály
jegyző.
(38a)
Also:Valenyagra
1er Bihar megye NVaradi kerűlet Belenyesi jarás
2ra A Község neve ország szerte Also:Valenyagra
3ra Más név alatt nem ösmeretes soha sem is volt más neve
4re ~~~~
5re Tráján császár által népesíttetett2
6ra ~~~~
7re A kozség határos Dombrovany, Rienny Kiskoh, Styej Herzesd
Petrileny, Zavojeny és Segyest nevezetesebb hellyek
Paro kurti — vagy is Kurta nevü Rablo elrejtett hellye — Pláj dosz,
gruju Tulaszká, Triosel, Sztirmina Karanyaszká, Vale Luiroj Tyiser
Szlátiná Torsi gyes, Zsubokoj Mnyertza, gyesrime, fácá funtunyi —
(39a)
Helynevek
Also verzar községből, Dél Bihar megyéből.
(40a)
1ő A. Verzár községe tartozik dél Bihar megye Belényesi járás vaskohi
szakaszhoz.
2or E községnek csakis ez neve él és ez alatt ösmeretes.
3or E községnek más elnevezése nem volt, hanem valtozatlanul ez alatt
ösmeretes.
4er Hogy míkor említettík leg korrábban nem tudható.
5ör
Tráján császár által népesíttetett3
6or E községnek név eredetérül hagyományok és irományok hiányába semít
sem lehet tudní.
7er E község fekszik egy hegynek oldalába, ’s nagyobb része a helység
határának erdöböl áll.
Vaskoh Juníus 2án 864
Karaján Mihály
jegyzö
(41a)
Helynevek
Ágrís községből, Bíhar megyéből.
(41b)
Ágrís kőzség, — mely a NVáradi pűspökségí uradalom egyík erdészi
székhelye Kumányesd kőzelében fekszík. —
Szántó főldjei nagyobb részt dombokon fekszík, — és ígen csekély
kiterjedésű, — a kőzség határát nagyobb részt az úgynevezett Galalói
erdő teszí. —
Tőbb malmaí vannak melyeket kísded patakok hajtanak. —
(42a)
Felelet a tulnan írt kérdésekre.
1re Ágrís kőzség tartozík Bíharmegye Szalontaí járás Beélí
szakaszához. —
2ra a kőzség áll 42 házszámból s 117 lélekból, — kík egypár úrí család
kívételével — román ajkuak, — tartozík a NVáradí lat szttásu Pűspőkség
Beélí uradalmához
3ra Más elnevezése níncs. —
4re Telepítésí ídeje bízonytalan.
5re A kőzség magából szaporodott.
6ra Eredetéről sem írott sem szóbelí adatok nem léteznek, —
nagyobrészt Erdőségből áll, — mely Galaló nevezet alatt van. —
Agríson május 10. 864
bíró Átyimp Jue k × v.
jegyző Holnapy
(43a)
Helynevek
Árkus községből, Bihar megyéből.
(43b)
Árkus kőzség egész határa hegyes vőlgyes vídékből áll, — melyek közőtt
a Czarína din Szusz; Kantoreszku; Nagy rét; Hornyícza; Gyalu moczílor,
Gyalu denuczistyilor; Vojvonyesd; Hosszú Malé, és Galaló, hegyek
vannak elnevezéssel. —
Több folyoí, s malmaí vannak, —
(44a)
Felelet a tulnan írt kérdésekre.
1re A kőzség tartozík Biharmegye, Szalontaí járás Beélí szakaszához.
2ra Neve Árkus, mely áll 89. számu házból 168 lélekből kik románok, —
tartozík a NVáradí lat. szttsú Pűspőkség Beéli uradalmához.
3 ra A kőzség más elnevezéssel nem bír.
4re Telepítési ídeje nem tudatik.
5re A kőzség magából szaporodott.
6ra Eredetéről sem írott, sem szóbeli adatok nem léteznek.
7re A kőzség határa 2557 hold, 510 □ ől tőbb patakjaí s hegyeí vannak
ez utobbíak, Czarína dín Szusz, Cantoreszku; Nagyrét, Hornyícza; Gyalu
moczilor, Gyalu denuczistyílor, Vojvonyesd, Hosszú Málé és Galaló
nevezetűek. —
Kelt Kumany Árkuson Május 10. 864
főbíró Tokaján Kozma k × v
jegyző Holnapy
(45a)
Helynevek
Ártánd községből, Bihar megyéből.
(46b)
Feleletek az 1ső laponni kérdésekre
A lsőre. — Ártánd helység fekszik Biharmegyének Sárréti járásában. — E
vídék más elnevezéssel nem bír. —
A 2ikra. — E’ helységnek úgy helyben, mint országszerte ismeretes
neve: Ártánd. —
A’ 3ikra. — E’ helységnek más elnevezése hajdan sem vólt. —
A’ 4ikre. — A’ XVIk század első felében említtetik legkorábban mint
puszta, a’ mikor az Ártándi ős magyar nemes család bírta. —
Az 5ikre. — Az Egyház levéltárában lévő régi jegyzőkönyvben olvasható
jegyzés szerint, ezen helységet a’ Nagyvárad közelében fekvő Ősi
pusztáról kivált Márton, Kabai, Kenderesi, Nagy és Sáhi családok űlték
meg előszőr 1722k esztendőben. —
A’ 6ikra. — A’ község neve az öregektől átvett hagyomány szerint,
eredetét, első bírtokosától az Ártándi családtól vette. —
A’ 7ikre. — Ártánd kőzség határos, keletfelől Bors községgel, Északról
Nagyzomlin pusztával, Nyúgotról Mezökeresztes mezővárossal, délről
Tarján községgel. A’ község határában lévő topographiai nevek közzűl
említést érdemelnek:
a./ „Barát-Zomlin”, egy kis puszta, hajdan kamarabirtok vólt, ’s egy
a’ múlt század második felében elpusztúlt kolostorban, barátok lakták,
de már nem tudni, miféle rendűek.
b./ „Farkas domb” emelkedett hely, hajdan erdőség környezte, most
szántóföld, nevezetét azon körűlményektől nyerte, hogy hajdani
rendkivűli nagy árvízes időkben, más helyről a’ farkasok
kiszoríttatván, ide vonúltak ’s iszonyatos ordítással rémítették a’
lakosokat, ’s innen a’ határ ezen része máig is „farkas domb dűlőnek”
neveztetik. —
c./ „Kóldúshát” kissé emelkedett hely, szántó föld, nevezetét hajdani
terméketlenségétől nyerte. —
d./ „Harangöntő sziget” hajdan rétes sziget, most kaszálló; itt
öntetett 1793ban az Ártándi, és a’ M.Keresztesi kissebbik harang ’s
innen vette nevezét. —
e./ „Csíkos ér” különösen árvizes időkben sok csíkot és halat
tenyésztő ér. —
Más említésre méltó nevezetességgel nem szolgálhatunk.
Kelt Ártándon Aprilis 19én 1864.
Halász Imre mk Fülöp Jó’sef főbíró
jegyző
(47a)
Helynevek
Bagamér községből, Bihar megyéből
(48a)
l. Bagamér, tartozík az Érmelléki járáshoz, mely a’ rajta keresztül
folyó érvízéről veszi nevezetét, Bihar vármegyében.
2. A’ községnek a’ neve Bagamér. —
3. A’ község legelőbb emllitetík a’ Gombos lexicona szerint 1552.
évbe.
4. Honnan lett népesitéséről semmí nem tudatík. —
6./ A község szájhagyomány szerínt legelösször Magabírnak neveztetett,
mivel a’ község azt maga bírta, a’ szomszéd Selind község egy részével
együtt, de ezen elnevezésről írásilag, vagy nyomtatásílag nem tudni
semmít, sőt Bagamér is csak 1552. évbe említtetik, mínt a’ N. Váradi
l. szertartásu Káptalan bírtoka, ’s mínt népes falu, az ugyan azon
évben elrendelt országos össze írás alkalmával. — Az 1611: évbe Bátori
Gabor erdélyi fejedelem, a’ hadjáratában tett szolgállatáért a’ hajdu
városok sorába emelte, ’s ezen hajduvárosi jogába Rákóczy fejedelem
megerössítette az 1703ik évbe sőt az 1706ik évbe olyan joggal ruházta
fel, mely szerínt mínden a’ községbe eső ügyes bajós dolgokat a’ maguk
fórumán végezhetnek. A’ községnek ezen Hajdu városi joga 1611től 1716ik
évig tartott, a’ mely idö alatt nem tartozott a’ Káptalan bírtokához,
’s csak ezután vette azt ísmét a’ Káptalan bírtokába. —
Az 1784k, évbe folyamodott a’ község IIk, Jósef császár ö felségéhez
mínd Hajdu városi jogáért mínd azért, hogy a’ Káptalan által
jogtalanul bírt község adassék vissza magának a községnek, ’s ugyan
azon évben a’ Kegyelmes Kir. rendelet e’ tárgyba a’ Megyére le is
érkezvén a’ vísgálat megkezdetett, minek a’ következménye per lett,
azomba a’ község hütelen ügyvédje bízonyos Dombi Márton nevezetű, mind
a ’ períratokot, mínd az ahoz csatolt Bagamér község multjára fényt
deritő okíratokat elsíkkasztotta, ugy hogy a’ község töbszöri
utánjárásra sem juthatott többé a’ szükséges íratokhoz. —
(48b)
7er A község határa 2/4 részben fekete, 2/4 részben homokos földből
áll a’ fekete földje sík, homok földje némely helyeken dombos, Álmosd,
Székelyhid, Selínd, Kénéz, Ábrány, Vámospércs szomszédságában, — a’
határba találtató topographiai nevek Nagy szöllös, Kis szöllös kert,
szöllös termelő hely, egyik nagyobb, mint másik.
Kopasz hegy, melyen egy átalaban nem terem semmí.
Csorda hálás, jelenbe homok szántó föld ez elött csorda hált rajta.
Babós erdő mindig igy neveztetett.
Malomgát kaszálló rét a’ végibe vizi malom vólt ’s az ezen rét mellett
elvonuló töltés képezte a’ malom víz gátját.
Fejér föld szíget melybe fótonként fejér szik föld, vagy is köznyelven
„csapó föld” van mit ezelőtt mész kíméllés tekíntetéből a’ ház első
meszelésére, és fonal fejeritésére hasznaltak.
Györgyér kaszálló rét mellyen külömben jelentéktelen víz foly
keresztül. —
Csonka füz folyása lápos, nádlásos folyó ér, mely mellett füz fák
vóltak köztudomásulag, mínek az ágát vagdalták, ’s így a’ csonkán
maradt füz fáktól nyerte nevét.
Paraszt rét, mint mindég az eddigi jobbágyok birtak.
Szilágyi szállás kaszálló, ’s szántó föld. —
György egyháza szántó és kaszálló föld félkörbe erdőtől környezve, itt
száj-hagyomány szerént Bátory fejedelem idejében veresbarátok
Klastroma vólt, ’s a’ templomnak alapja most is meg van, ’s azon
helyet az ott lévő kövek miatt használni nem lehet.
Musdaj hegy egy domb, mely mindég ugy hivatott. —
Kökényes hegy a’ rájta termett sok kökényről vette nevét.
Sajtos geringye domb, egy juh tartó embernek a’ juha ott fejetett, ’s
legeltetett, innen az elnevezés. —
(49a)
Vaskapu, két hegy közti szoros, hol az ellenségeknek a régebbi idöben
könnyen ellene álhattak. —
Vírágvőlgye egy kut mélység formába ki kerekedett mély vőlgy körül
erdővel, melybe a’ háborus idő szakba egy Virág nevezetü menhelyet
talált. —
Takó szántó föld. —
Somos erdő melybe somfák vóltak, innen nyerte nevét
Bolhás szántó föld
Répás kert erdő közt, veteményes kert vólt ez előtt, ’s sok répát
termeltek rajta. —
Mélyut hát szántó föld, hajdan méj ut ment el mellette, mit mos már
betőltöttek. —
Kerek kátyó egy kerekségű lápos rét.
Vöcsök egy domb hajlás
Paládi kut ez előtt kut vólt, most csak kut gödör, a’ háborus időben
a’ hazulról eltávozott ’s itt tanyázott Paládi lakosok ásták. —
Szilfás dülő ez előtt szilfák vóltak rajta. —
Dézma kert hova 1848. év előtt a’ méh beli dézmát szállították. —
Farkas domb farkas fogásra azon ásták a’ gödröket. —
Kosárhegy juhokat tartottak ’s ellettek rajta ugy nevezett juh
kosárba, vagy karámba. —
Kurta hegy
Kapitány hegy.
Józan hegy.
Csalános hegy, a’ rajta termett sok csalántól vette nevét.
Lóhalál hegy meredek széltorlásos domb, ’s éppen a’ felmenetel
nehézségétől neveztetett igy.
Czipők hegy papucs formájától nyerte nevét. —
Kék álló, kékes mocsáros víz. —
Macska domb.
(49b)
Székelykut, a’ háborus időbe a’ székelyek tanyáztak itt ’s azok ásták
ezen kutat, mely most csak kut gödör.
Czigány rét, czigányok tanyáztak mellette rendesen.
Bátori kut az itt táborozó Bátoriak ásták. —
Kelt Bagamérba 1864. év Jun:5én
főbiró helyett
Szabó Jósef mk 2,k biró Gubo János
jegyző
(51a)
Helynevek
Bagó-Sáránd községből — Bihar megyéből. —
1ö kérdö pont. Ezen község hová tartozik? —
Ezen Bagó-Sáránd község fekszik Bihar megyének Sárréti járásában, —
melly községet és ennek határát körül veszik: Hajdu Szoboszló,
Derecske, Hajdu Bagos, Mike Pércs községek és Bodóháza puszta határai.

2ik A községnek hányféle neve él most sat?
Egy t. i. B. Sáránd, és ez is ösmeretes mint helyben mind ország
szerte. —
3ik Vólt é hajdan a’ községnek más el nevezése sat?
Tudomás szerént nem vólt. —
4ik A község mikor emlittettik legkorábban? sat —
Erre nézve semmi bizonyos adat nincs, nem is tudatik egyébb semmi mint
az, hogy a’ helybeli ref. egyház kezében van egy Ur asztalába
szükségelt kanna /:edény:/ mellyen 1666ik év van feljegyezve — a’
község házánál lévő legrégibb irat pedig 1714ik évről szóll. —
5ik Honnan népesittetett? —
Semmi bizonyos adat nincs, söt hagyomány sem szóll rólla. —
6ik Mit lehet tudni köz tudomásból, hagyományból sat a’ név
eredetéről?
(51b)
Sem köztudomás, sem hagyomány nincs, mely ezen község eredetét
helyesen jellemezné, hanem némellyek szerént Bagó nevüek, mások
szerént Sárrándi nevüek ülték volna meg legelsőbben ezen helyet, ’s
innen lett vólna a’ Bagó Sáránd nevezet, — mások pedig így adják elő:
minthogy ezen község Bagos község szomszédjában vagy is Bagos
irányában fekszik, innen vette vólna nevezetét Bagos-iránt, Bagó
Sáránd. — de ez csak puszta okoskodás, semmi hagyományon nem alapszik.
7ik A’ község határában elö forduló többi topographiai nevek sat? —
Halmok: Jukas halom, Kornyó halom, tisztás halom, Laponyag halma,
Lenárt halma, Diós domb, Szarka halma, Szabó halma, — Tornyos halma,
/:régen torony lehetett rajta:/ Baksa halma, Két halom, — két egymás
melletti halomról, — test halmok, hihetőleg itt hajdanában ütközet
lehetett, ’s az elesteket ide temették, innen maradt vólna neve, — a’
mint azon halmok ásása alkalmával találtak itt csontokat, sarkantyút
és kardot, — telek part, ezen helyen valamikor falu lehetett, mit
abból következtethetni, hogy innen föld hordás alkalmával elporhadt
tégla, vagy égetett föld részeket találnak, — Pattogó halom, a’falu
alatt, hová gyakran a’ fiatalság játszani össze szokott jönni, innen
vehette nevét is. —
Dülök: Bánom dülö, az ott lévő Bánom nevü szöllős kertről; Kis konyári
ut dülö, Konyár községbe ve(52a)zető kis tilalmas utról; Ványi kosár
dülö, Bagosi határ dülö, Bagos község határ mentiben; — Fürjes dülö; —
Tornyos kerületi dülő az ott lévő tornyos nevü halomról; Bodzás dülö;
Juh kut dülö az ott lévő, ’s régibb időtől kezdve juhok részére ásott
itató kutakról; — Hármas nagy szék környék az ottani szikes helyekről;
első, második, harmadik nagyobb dűlök a’ sorrendi felvételről; — Baksa
gát dülő, Baksa lapos dülö mind kettő az ott lévő vizenyős, de
járáskelésre alkalmassá töltött föld részről; Sós víz dülö, az ott
lévő posványos, szikes vizről; Kun Ferencz lapossa dülö, onnan, hogy
itt egy darab föld, melly mellett ezen dülö elnyulik, régebben Kun
Ferencz nevü emberé vólt; — Hosszu víz dülő, egy ott levő posványos
kákás vízröl; — Belsők dülöje a’ belsö emberek földjei /:pap, rector,
jegyző sat:/ ezen dülöben fekszenek, innen vette nevezetét; — Ernyő
rét dülö egy ott levö posványos kákás helyröl, melly ernyő rétnek
hivatik; — Pásztor dűlő, a’ községi pásztorok földjei ezen dülöben
vannak, ínnen a’ neve is; — Vénkert dülö, a’ mellettei régen plántált
’s Vénkert nevet nyert szöllős kertről; Borsi lapos dülö az ott levö
posványos lapos földrészről, melly hajdanában Borsi nevü emberé vólt;
— Diós domb dülö az ott lévő diós nevezetü dombról, melly hajdanta
Diós nevü emberé lehetett, — Szováti uti dülö, ezen dülö mellett (52b)
egy út van, mellyen Szováth községbe járnak, innen a’ neve Ferencz
deák kissebb, Ferencz deák nagyobb dülö, eredete nem is gyanittatik; —
Tekeres közép dülö, melly dülöt keresztül kasul foly egy tekeres
nevezetü ér, innen vette nevét; — Külső középdülö, a’ községtöl
távolabb fekszik, mínt a’ Tekeres közép dülö, de éppen mellette ennek,
ezért neveztetik Külsönek, — mind kettő pedig közép nevet onnan nyert,
mert egyenes fekvésben a’ hataron keresztül vezet. Károly dülö az ott
lévö Károly nevü ember földjéröl; — Kis Kornyó dülö, Nagy Kornyó dülö,
mind kettő az ott lévő Kornyó nevezetü halomtól, — gyalog szeres
Kornyó dülö4, az ottani földek, gyalog napszámot dolgozó embereknek
adattak régebben, innen a’ nevezete. — Szilas elsö és Szilas második
dűlö, mind két dülö egy más mellett, nevezete nem tudatik; — Város
rétje dülö, egy ott lévö vizenyös kákás föld területtől, melly a
község v város tulajdona Pircsi határ dülő Pircs község határa
mentiben, — Laponyag dülö az ott lévö Laponyag nevü halomtól. — Kovács
rét dulö, az ott lévö lapályos földrészröl, melly kovács rétnek
hívatik; — Tekeres halma dulö, az ottani Tekeres halmátol v tisztás
halmától, melly a’ tekeres nevü kis ér folyó viz mellett fekszík; —
Szarka halma dűlö az ott levö Szarka halomtól; Lénárt halma dülö az
ott lévő Lénárt nevü halomtól, Szoboszlói ut dulö a’ mellette
Szoboszló községbe vezetö uttól; — Szabó halma dülö az ott lévö (53a)
Szabó nevü halomtól; — Ország ut dulö a’ debreczen – N. Váradi ország
ut itt megyen el, innen van nevezete. — Görbe dülö a’ földek nem
egyenes iránybani vagy is görbe fekvésöktől; — Paptava dülö az ott
lévö lapályos vízenyös részröl, melly paptava névvel bir, ez pedig pap
tavának mért neveztetik nem tudatik. — Jukas halomdülö az ottani jukas
nevü halomtól, mellyen sok ásott gödör v juk van; — Talléros dülö
melly föld részen szántás alkalmával tallér pénzt találtak, ez előtt
mintegy 50 évvel, innen nyerte nevezetét. —
Továbbá keresztül folyja a’ határt egy tekeres nevü ér viz, melly
minthogy a’ határon igen nagy kanyarulatokat tesz, hihetőleg innen
vette nevét, foly pedig ezen kis ér M.pírcs község felöl Szováth
község felé, s ott az ugy nevezett Kösü nevü érbe foly. —
Bornyu Kut, domján Kut, rossz viz Sárgödör, három Kut, melly viz
fekvéses gödrös helyek a’ legelöben feküsznek, nevezetök nem tudatik.

Bánom kert szöllö, Vén kert szöllö,
Nagy Jánosné rétje, Kornyó szék, Locsogó Hosszu viz, Kerek szék,
disznó Kut, mind ingoványos posványos föld részek, nevezetök nem
tudatik. —
Aligálló nevezetü csapszék, a’ debreczeni NVáradi ország ut mellett. —
(53b)
Végül megjegyeztetik, hogy ezen Bagó Sáránd község a’ Herczeg
Eszterházi birtokai közé tartozott 1848 elött, kivel számos éveken
keresztül mai napig is jogaiért pelekedő viszonyban vólt, és ezen
községnek lakossai hajdanába hajdui szabadalmat is nyertek, de
jogaikat a’ víszontagságos idökben elvesztették; keresték ugyan ezen
joguk víssza nyerését több izben de azt soha meg nem nyerhették. —
Egyébb iránt mind ezen adatok, mik fentebb ezen községre nézve
elöadattak, nagyobb részint puszta okoskodáson, és igen kis részben
alapulnak hagyományon
Kelt Sárándon Aprilis l9. 1864.
Főbiró Diós János mk
Füzesséri Ferencz mk
jegyzö
(55a)
Helynevek
Balaleny községből, Bihar megyéből.
(56a)
Balaleny község rövid topografiai leirása. —
Bihar megyének NVárad — Belényesi járásnak hova a község is tartozik
szekhelye Belényes — hova a nevezett községnek lakosai is heti vásara
szoktak járni. —
2. A község neve Balaleny
3. Hogy volt é a községnek más elnevezése is nem tudatik. —
4. A község mikor emlitetik leg korabban nem tudatik. —
5. Hogy honnan nepesitetett nem-tudatik. —
6. Köztudomásból, vagy hagyományból a név eredetéről, vagy értelmeről
mit sem lehet tudni. —
7. A község határában előfordúlo dülök nevei: l. Dugyászka, 2. Czarina
de isvoru — 3. Porka. 4. Szoresi, 5 La Krucse —
Közel a falu határán keresztül folyik a fekete Körös. —
Szomszédjai: P. P. Cziganyesd, Tatárfalva, B. Lázur és Henkeres
községek hatarai —
Kelt B. Lazuron 29/4 1864
Papp Pál
B. Lazuri körjegyző
(57a)
Barakony község Helynevei.
Barakony község határa fekszik OszMiklos. Cséffa, Gyapju és Pankota
Puszta között, OszMiklos felöl végig nyulik egy nagy lápos ér kevés
nádassal, melynek felső végén egy fa hid van, innen Pankota Puszta
felé véve a „Kapu Jerului” nevü dülő fekszik egész a Pankota Puszta
határig mely határokat nagy árokkal volt fel hányva ut valasztya ’s
ezen ut „Ordög Árkának” neveztetik; — innen a Gyapjui határ felé véve
a harmas határ dombnal mely Barakony Gyapju és Pankota Pusztai
határokat választyák van egy volgyecske ’s ez Mokusnak neveztetik,
ezen továb haladva a Cséffai határ felé kővetkezik egy dülö melynek
neve, „Puszta nyomás” ’s igy a Cséffai és Barakonyi határ közt haladva
van egy kís völgy eres és ez Megye völgynek neveztetik; — innen egy a
Nyila czimü dülő nyulik egész az elől érintett Oláh szMiklos felöl
való nagy érig.
Megjegyezvén hogy Barakony községböl OszMiklos felé vezetö ut a Barako(57b)nyi
” ugynevezett Kiss Bornyu nyomáson vonul keresztül.
’S hogy községünk több nevezetes hely nevekel nem bir, ezennel
hivatalosan bizonyittatik.
Kelt Barakonyban Sept. l0én 864.
főbiró Gál Togyer k × v
terv: biró if Butka Péter ×
esküdt Rácz Togyer ×
Fonay Mihály mk „ ör Mokra János ×
Körjegyző „ Turkucz János ×
„ ör Butka János ×
(59a)
Helynevek
Barest községből, Bihar megyéből.
(60a)
1ör Barest község tartozik Dél Bihar megye Belényesi járás vaskohi
szakaszhoz.
2or E községnek csakis ez neve él, és ez alatt ösmeretes.
3or E községnek más elnevezése nem volt. —
4er Hogy mikor emlitették leg korábban nem tudhattó —
5ör
Tráján császár alatt népesittetett5
6or A név eredetéről azt állitják némelyek, hogy e községben elöször
is valami Bárrá nevezetü család telepedet le, némellyek pedíg hogy
azon hely a hol a község fekszík az elött forásos hely volt, amit
Román nyelven Bárá:nak neveznek, és így utoljára a községre ra ragadt
ezen név Barâsci, mit magyar nyelven Barestnek mondják.
7er A község határán leg nevezetesebb helynevek vanak. u. m. Árák
/:abarare:/ mit magyarul Ároknak neveznek — ezen a helyen még a
törökök nek magyar országba be jövetelük elött még létezett egy vas
hámor illetöleg vaskoholó hely — a melyik aztán késöbben leomladozván
’s Barest község le telepedvén, átt tették vaskohra, ahonét aztán
vaskoh vette eredetét — továbbá Árszuri dülö, a melyíket azért
neveznek Árszurinak, mert azon helyen aba az időbe nagy Bik fa erdö
volt, mít a vas hámorra használtak, szén égetésnek és több
szükségletekre, ’s késöbben vég képen ki vágván, jelenleg Barestnek a
leg jobb szántó földjei vanak; végre a község fekszik egy hegy
oldalba, ’s az egyik végénel folyik a fekete körös, ’s keresztül vágja
a határnak egy részét, a hol ismét jó földek léteznek.
Vaskoh Junius 2án 864
Karaján Mihály
jegyzö
(61a)
Helynevek
Barzesd községből, Bihar megyéből.
(61b)
Bárzesd község kősziklás határát legnagyobb részt gyümölcs fák
tenyészik melyek a palinka főzés által a lakosságnak kereskedelmi
czikkül szolgálnak. —
Az egész község tőbb nagy hegyek s dombokból áll, melyekböl csergedező
források patakokká alakulva, tőbb, a lakosság élelmí ígényeihez
szükségelt malmokat hajtanak.
(62b)
Felelet a tulnaírt kérdésekre. —
1re Barzesd község tartozik Biharmegye Szalontai járás Beéli
szakaszához.
2ra a község áll 37 házszámból és 83 lélekből kik román ajkuak, —
tartozík a NVáradi lat. szttásu Püspökség Beéli uradalmához
3ra Más elnevezése nincsen.
4re Telepítési ídeje nem tudatik.
5re A község magából szaporodott,
6ra Eredetéről sem irott sem szóbeli adatok nem léteznek. —
7re A község határa 2836 hold és 1505 □ öl — hegyes vőlgyes vídéken a
gyümölcs fák buja tanyája van. —
Barzesd Május 10. 1864
bíró Herzsó Juon k × v.
jegyző Holnapy
(64a)
Hely nevek
Báránd községböl Bihar megyéből
1. Báránd község esik, illetöleg tartozik Bihar megye Sárréti
Járásához — Sárrét nevezete alatt emlitetnek azon községek, mellyek a’
Berettyó folyó kiöntései miatt rengeteg nádassá alakúlt rétek partjain
jobb és balfelől feküsznek — példáúl, ha a’ környéken a’ Sárrét
említtetik, ez alatt együvé foglalva értetnek Szerep — Udvari — NBajom
— NRábé — Báránd — Dancsháza — Torda — Bakonszeg — BÚjfalú — BSzmárton
— Fúrta Zsáka — Darvas Csökmö — Vekerd — Komádi Füzes Gyarmat — Túr
sat községek
2. Báránd község az emlékezettel felvihető idők óta mindég ezen egy
néven vólt úgy a környéken, mint ország szerte ösmeretes. —
3. Báránd községnek más elnevezésére sem a legrégibb emberek nem
emlékeznek, sem az okmányok felvilágositást nem nyújtanak. —
4. Báránd község mikor emlitetik leg korábban biztos túdomás rólla
nints, a’község szokott petsétje 1700 év számmal van ellátva, azomban
a régi iratok csak az 1742ik évtöl kezdödnek, hagyomány szerint a’
debreceni egyház levéltárában emlités van téve arról hogy egy
debreceni ref. Lelki pásztor onnan Bárándra az 1612ik évben vitetett
Lelki pásztornak.
5. Báránd község benépesitésére, különösen, hogy honnan, és mikor
népesitetett be, semmi biztos túdomás nints.
6. Báránd község helynevének eredetéröl sem köztúdomás, sem hagyomány,
sem írott, vagy nyomtatott emlékekböl semmi bizonyossat túdni nem
lehet. —
7. Báránd község határában lévő topographiai nevek a’ túllapon
következnek
(64b)
a./ Árokalja — egy forduló szántóföld — melly emelkedett fekvéssel jó
minőségü szántóföldet tartalmaz —
b./ Fútak — egy kaszálló forduló lapossas fekvéssel, mellyet a’
kállófolyó kiöntései rendesen megfutottak, és lejtösségénél fogva a
víz vonúltával jó kaszalló vólt — és máig is az. —
c./ Hangyás — egy emelkedettebb helyen esö szántó föld fordúló —
mellyen egy kifli alakú használható lapossas hely vonúl keresztül —
d./ Eszteróhát — egy fordúló szántóföld — melly az úgy nevezett
eszteró ér partján fekszik ezen ér a Berettyó és Kálló kiöntéseivel
vizzel borittatott el, a’ viz vonúltával pedig legelés, vagy
kaszallásal használtatik.
e./ Papérhát — egy fordúló szántó föld — melly az úgy nevezett papér
partján esik — ezen gyanítólag onnan vette nevét, mível ’a partjain a’
papoknak van legtöbb szántóföldjük —
f./ Kincses — egy fordúló kaszálló föld mely kedvező időben jó termést
szokott adni —
g./ Kacskara. szinte egy kaszálló fordúló föld, mely szikes
természeténél fogva csak rítkán és igen kedvező idő járás kor
használható —
h./ Vékonyérhát — egy a’ Kálló kiöntéseinek kitett hosszan és vékonyan
elnyúló erpartján eső szántó föld rész —
i./ Dögös érmegi: egy kaszálló fordúló föld mely a’ Kálló kiöntéseinek
vólt kitéve
k./ Tábla föld: egy téglalap alakú korábban úradalmi, most községi
lakosok túlajdonaban átbocsájtott szántó föld.
l./ Kórós ér Hajdan a’ Kálló kiöntései által vízzel boríttatott, most
kopár, kóró termö szíkes hajlásos legelő
m./ Keresztér — egy ér szakadéka — melly kereszt alakú, külömben
szikes legelő —
n./ Inacs ér — egy ér mellyet a’ Kálló fojó kiáradása szokott
megtölteni, — külömben legelő
o./ Bolhás ér a’ fojó kiöntései által megtöltetni szokott lapos hely,
— melly a’ viz vonúltával kopár lapóss szikes legelő.
(65a)
p./ mészársziget ere: szinte egy vizáradásos lapos hely — külömben
szikes legelő. —
q./ Papér — a’ papok földjét köritő ér — melly szárazidőjárás kor
kaszaltatik —
r./ Békás ér — egy vizáradásos lapos legelő —
s./ Korgo egy kanyargós érrel köritett kaszálló
t./ Batsó egy szikes vizenyős laposas hely a legelön — terméketlen, és
hasznavehetetlen
u./ Külső és Belső Bánya: vizenyős lapossas terméketlen szikes legelő.
x./ Saja sziget: egy emelkedettebb szikes legelő rész —
y./ mogyorós egy viz állásos terület a’ legelőben
z./ Pápa szem — a’ legelő közepén lévő két vízzel töltött szik föld
egy keskeny érrel össze kötve
j./ Kő domb. egy emelkedetebb hely a’ legelőben, mellyen sok kő darab
találtatik, a hagyomány szerint e’ helyen házak léteztek
v./ Baránd halma: egy emelkedetebb hely az eszteró parton —
w./ Fútak halom: egy emelkedettebb hely a’ Fútaki kaszálló szelén
aa./ Vénkert egy az úrbériség előttiidökböl fenálló szöllős kert —
bb./ Újkert: az úrbériség állása óta keletkezett szöllős kert —
cc./ Epres kert: a’ temető mellett eső József császár idejében
felfogott és eperfákkal berakott 3 holdnyi föld.
Kelt Bárándon 864 apr.23.
Vágó Ferencz Bíró János mk
jegyző P. H. biró
P. H.
(67a)
Helynevek
Bedő községből, Bíhar
megyéből.
(68a)
Feleletek
Az első lapon olvashato kérdő pontokra
I. Bedő Község tartozik Bihar Vármegye Sárréti Járáshoz Szolgabiroi
szakasz Mező Keresztes
II. Nevezett Községnek két neve él most Bedő és Oláhul /:Bedeu:/ mi
Országszerte ösmeretes
III. Ezen községnek csak ezen nevezést tudunk a hagyománbol
IV A Község Törökök el pusztitások után mingyárt emlitetík
V Népesitetett Marmarosbol, Erdélyböl, Szilágyságból, és Magyar Ország
több hellyeiböl, görög Kath. vallásuak.
VI semmit
VII Ezen határban lévő dőlök nevei l. Legelő, 2. Papprét /:Ritu
Popei:/ 3. Sonkolyos, 4. Nagy láp 5. Nagy halom 6. Kis barát, 7.
Kerektó halom, 8 Nagy bárát ér, 9. Kenderzug, l0 Temető dűlő, ll.
Őlyvős, 12 Nagy kert, 13 Nagy rét, 14.Csikós ér l5. Gát dűlő, — Grápa
Nyámtzului Urszuj halom, Zsombokos halom, Gátu betsului, Klastrom
Oláhul Kolostrom, itten réginten egy apátza Klastrom létezett, amint
kőztudomásbol létrejött, de az eredetiségre nem jöhetünk, de az akkor
volt méhes kertnek maig is meg van a’ neve /:Stupina/ méheskert,
/Vie:/ Szöllős kert, Nagy csíkos, Kis Csíkos midön sok esözések vannak
körül veszik a falut, Ó temetö, uj Temető, Kiss halom, az ugynevezett
méheskert /:Stupina:/ körül van véve nagy széles árokkal. A közönséges
legelön létezík egy ivó kut; a honnan az egész Község hord vizet.
Váradi ut /:drumu Oradei:/ Keresztesi ut, Nagy Kereki ut, Bojti ut, —
Nagy utcza, uj sor, — Nagy Kereki, (68b) Bojt, Mező Keresztes, és nagy
Zomlény határok körűl veszik a’ Kőzséget.
Kelt Bedön April 19en 1864.
tisztelettel bémutatják
Az eloljárok
Komornyik János mk
jegyző
(71a)
Helynevek
Belezseny községből, Bihar megyéből.
(72a)
l, Bihar megye, belényesi járás, neveztetik belényesi vidéknek is,
Székhely Belényes
2. Belezseny név alatt.
3. a’ községnek más elnevezése nintsen.
4. nem tudatik.
5. nem tudatik.
6. a’ név eredetéröl mitsem tudni.
7. E község határában előforduló dűlők nevei. u. m. Czárína, Ritu cu
Glimei, Fiszueszk, Zevoj, Ograda dupa teleku, Ku prunyi, Ográdá
dinszusz, Gura Voi, La gróf, Kuntyinitu, Gyálu mare. —
(73a)
Helynevek
Belényes város községből, Bihar megyéből.
(73b)
Feleletek:
Az lő pontra: Bihar megye; Belényesi járás, mely utóbbi Belényes
városáról, mint a’ járás’ székhelyéről neveztetett el; a’ járás
délkeleti szélén Rézbánya város felett van egy, az egész havas’ bércei
felett uralgó havasi hegycsucs, melynek neve Bihar; ezen név azon
kérdést költi fel: vajon e’ hogy nyerte é nevét a’ megyétől, mint a’
megyebeli hegyekközt leg magosabb; vagy e’ hegytől vette nevét a’
megye, mint határtól e’ megye, és Erdélyhoni Alsó Fehér megyeközt.
(74a)
A’ 2ra: Belényes város; a’ Románok kiejtéseszerént: Beius; a’ Belényes
név eredetéről hiteles adat nem létezik; némelyek a’ Bölénytől szokták
származtatni; mi, a’ mennyiben Belényes egy felől Magyarhont Erdélytől
elválasztó zordon havasok, más felől Bihar és Arad megyeközti hegyes
völgyes, bérces rengeteg erdökközé ékelt vad regényes lapályon
fekszik, melynek tájékán az ős korban a’ Bölények jól találhatták
magokat, nem helytelen felfogás.
A’ 3ra A’ l5. és l6ik századbóli szabadalom leveleiben is, melyek
legrégibbek a’ levéltárban, Belényesnek iratott; azomban 1451. évből
való pecsétjén Belenes név áll; mely eltérés a’ metsző hibájának
tudajdonítható.
A 4re: A’ levéltári íratok felebb nem menvén — a’ 15ik században 1422ből
kelt okíratban emlitetik legkorábban; azomban az Erdelyi híteles
helyeken, hova tartozott a’ megyével hajdan, felebb lehetne vinni neve
eredetét; mert a’ 15ik században már mint szabadalmazott város
szerepelt.
Az 5re: A magyar nyelvi tájkiejtés, ’s népviselet, mely Belényes, és
az ezt köritö nehány magyar ajku falvak’ sajátja, azt gyanitattják,
hogy Erdélyből népesittetett, hova tartozott.
A 6ra: Többet nem, mint a’ 2ik pont alatt elmondatott.
A 7re: A’ következő topographiai nevek érdemelnek említést:
(74b)
I. Szántóföldek:
a./ Halomalja: A’ város nyugoti végénél terül el, hol régebben halom
vólt; a’ partos hely még most is áll; ennek hagyományszerü története
az: hogy egyszer a’ rácok reá ütöttek Belényesre, kirabolták; azomban
a’ segítségül jött Váradiakkal egyesülve a’ Belényesiek a’ rablókat le
verték, ’s hólt testeik a’ városalatt temettettek el, ’s innen lett a’
nagy sírhalom; mít igazolnak az ásás alkalmával ott található ember
csontok.
b./ Nádas: egy nagy területü szántó föld, közepén ingoványos
helyekkel.
c./ Rikas: a’ belényesi határ szélén Tárkány határához tartozó egy
nagy szekér-kas alaku völgy; végig folya egy patak, melyben rákok
vannak; valószinüleg rákkasból lett rikas.
d./ Egeres: mellette patakfolyó, partján tenyész égerfa, innen egeres.
é./ Bíkarét: egy urasági posványos kaszáló; békáknak jó helye =
békarét.f./
Rovina: román el nevezése egy nagy patak kiöntéseáltal posványosá tett
föld területnek; rovina magyarúl tán posványos helyet jelent.
II./ Patak:
Hideg örvény: régebben halászható nagy patak vólt, melynek kútfeje
forrás vólt, és így hideg
III. Legelő:
Cserdomb, és Cserhát: két egymástól távolabb esö legelő rész; az
utobbin még most is (75a) van csere, másikról már elpusztult; az első
dombos hely; a’ másik hátas hely.
IV. Erdő:
Csonkás erdő: A’ benne vólt, ’s egy részén még most is élő agg, csonka
tetejü tölgy fáktól.
V./ Szőlők
a./ Ebédleső: róla fekvésénélfogva a szölőpásztor kényelmesen belátja
a’ városból számára ebédet vivő cselédet; — ugyan emellett
b./ Bondor: dombos hely, domboru alaku; talán dombor-ból.
c./ Zöldeság: egy nagy szőlőhegynek völgyei által formált ág forma
része; zöldel rajta a’ szőlö terület.
d./ Csermáj: cserés helyen épített szőlő.
V. Utca:
Patarászka: óly földeknek beltelkeké alakításából épült, melyek hajdan
ezen utca’ végénéli dombon romokban látható barát templomé vóltak;
tehát a’ patereké vóltak.
Belényes Aprilis 28 1864.
Benedek Ferenc
Jegyzö
(76a)
Belényes Kotsuku, Bihar6
Folyó évi Március 28án Járási Főszolga Biró Tekintetes Veres János
urnak 1188. sz. a. kelt rendeletére, Kotsubai Elöljároság által a’
nyilatkozatat Pesti Frigyes Magyar académiai tag reszére a’
nyílatkozat a’ lentebbi modokon tétetett: —
az lö pontra. — BíharVármegye, Belényesi Járás, hol szék helyét
tartja. —
a’ 2ik pontra. — a’ Községnek csak is Kotsuba neve van, és míután
Bíharvármegyében más Kotsuba is létezík, ezen község Belényes
Kotsubának nevezík el. —
3as pontra. — más neve soha sem volt. —
4ik pontra. — arra tudomásunk nincsen. —
5os pontra. — nem tudatík. —
6ik pontra. — Semmít.—
7ik pontra. — A’ községben van Mláka, Rovína, eclésía, popáska, lá
merune dülök.vannak hegyek p. o. vírvu luí príhogyístye, ín kúlkulú,
virvu lui korej, Vále Máre, pirsoni cú brázsi, vírvu luí megura,
sorólu, vírvu koserilor, vírvu Zsulesculuí; — ezen el nevezéseken
kívűl van miket hegyeknek neveznek, van vále kornyaszuluí, vále luí
Bud, nevű patakok, és Blídás nevű kaszálo, és van egy barlang — melly
a’ parasztság által pestyérenek neveztetik, mellynek súlyos ajtaján be
menni lehet, ezen barlangon keresztul foly egy ígen hídeg barlang, és
benne lehet járni, hol ís ígen sok népség ferhet nelé; — ezen fentebbi
el nevezéseken kívül van a’ községnek egy havasa, hol nyáron által:
Majus, Junius, Julius és augusztus havakba szokta a’ marháit
legeltetni, ezen havas Hergyíszutnak nevezík, hol foglal magában több
el nevezéseket p. o. Lá csítyéra, virvu botrístyí, Lakunyíu, la
grohot, vírvu kulenluí, — és van egy ízbuk nevű patak, melly a’
havason folyik. —
Kelt Buntyesden Junius 21én 864.
NB. Kotsuba községe szomszédos Napkeletre Kotsubai Bíró
Gurány, Délre Bragyét, nap nyugotra f. Poény, Torelunte Míkula k / v
és északra Ferícse községekkel. — Esküdt Korobánú Iszténíu k / v
(77a)
Helynevek
Belenyes Lázur községből, Bihar megyéből
(78a)
Belényes Lázur Község rövid topografiai leirása
Bihar megyének NVárad, Belényesi járásnak hova a község is tartozik
székhelye Belényes — hova a nevezett falunak lakosai heti vására is
szoktak járni. —
2or A község neve B. Lázur.
3. Hogy vólt é más elnevezése? nem tudatik. —
4er A község mikor emlitetik legkoraban — nem tudatik.
5er Honan népesitett? nem tudatik. —
6or Köztudomásból, vagy hagyományból a név eredeteről vagy értelméről
— mit semlehet tudni. —
7er A községnek dülő nevei: 1er Gyalu Medriki 2. Sztrigoiu, 3. Holde
cu Brusi, 4. Ungye Mare 5. Czarina de isvoru, 6. Kuretiste, 7.
Várátyek
Közel a falu határán keresztül folyik a F.7 Kőrős.
Szomszédjai: Szudris, Köszvényes, Henkeres, P. P. Cziganyesd és
Balaleny községek hatarai. —
Kelt B. Lazuron 29/4 1864
Papp Pál
B.Lázuri kőrjegyző
(79a)
Belényes-Örvényes
Felelet
A túl lapon tett kérdésekre
1ső pont Belényes Örvényes helysége Bihar Megyében, tartozik a’
Belényesi főszbirói járáshoz — az Úrszádi körjegyzöséghez — földes ura
a’ NVáradi Kath Püspök.
2dik pont Neve e községnek román nyelven Úrvís —
3dik pontra, tudomás nem létezík
4dik 5dik és 6dik pontokra, Hiányzanak minden adatok —
7dik pont, B. Örvényes helységben van egy a régi századból fent maradt
templom az építés alakától török kéz müvének látszik lenní — ezt a
lakosság meg nagyobbítatta fából essze állított falakkal és használja
a jelen ídőben ís —
A helység keleti oldalán van egy szíklás meredek hegy óldal tövébe a
Sebess körözs foj — a (79b) szíklák között több apró barlangok
nyíllásaí láthatók, míröl az íttení babonás nép azt tartja hogy a
gonosz lelkek lak tanyája, nagyon sajátságos az hogy mível az ut e
vidéken többnyíre magos hegyek tövében olyformán halad hogy egyfelöl
meredek hegyek, másfelöl mélységben a körözs foly, hol
vígyázatlanságból gyakran megtörténík hogy az után a körözs melységébe
ledöl szekerestől, és ezt mínd annyíszor arra magyarázzák hogy az
ímént említett szíkla barlagokba tanyázó gonosz lelkek valamelyíke
állotta útját és dőjtötte le — Déli részén a helységnek. Sígó, Tóka,
Handresty Tarnyícza, Fíngó, Vále fíegyúlúj és Geczóje hegy lánczok
terülnek el míndenüt szálas erdöséggel borítva — Nyugat felöl egy
kavícsos hegy, Bokse emelkedík — ezen hegy és a helység között ’s
nagyrészt (80a) Észak felöl terjed el a szántó kaszálló föld mely
felvan osztva Czarína dín Szusz, /felsö mező/ Czarína din Zsosz; /Also
mező/ Gyálú Beszerícsí /Templom domb:/ Ogrek dűllökre
B. Örvényessel határos: Széplak, Fórró, B. Ujlak, Borz, H.
Dombrovícza,
Sólyom és B. Szt. Míklos községek.
Kelt B. Örvényesen 21/6 864
Kádár Lajos mk
körí jzö
[Belényes Szelistye]
(81a)
l Belényes Szelistye tartozik Bihar megye belényesi járáshoz
2. Csak ezen egy neve el most.
3. Soha sem volt más neve
4-5.r megfelelni senkisem kepes
6. a’ név eredetéről mit sem lehet tudni.
7 Gáborászka dűlő neve Talp és Telek községekkel határos nyugatnak,
dombos szántó földekkel nevét a hely tulajdonossátol vette. Fácza
szinte dülö neve, szanto főldekkel, nevét deli fekvésétöl vette. Doszu
Sebes és Belezseny kozségekkel szomszedos dülő, nevét ejszaki
fekvésetöl vette. —
Egyébb semmi nevén nevezendő nevezetesebb helyek níncsennek.
Kelt B:Szelistyen Juni 18 1864
Biro Pányi Gyuka
Eder János mk.
P. H. jegyző
E községben igen sok nemes faju cseresnye termesztetik, mi a
lakoságnak fontos anyagi szükségeit fedezi. a’ pecsét nyomo kőzepében
látható fa a’ cseresnye fát jellezi.
Kelt mint fentebb
Éder János mk.
jegyző
(83a)
Helynevek
Belényes Szent Márton községből, Bíhar megyéből.
(83b)
Belényes Szent Márton falu — belényestől 1/4 orai távolságra, 408
lélekből számlálo község Belényes Várossa levél tárába lévö
irományoknál fogva a 16. században magyar község, azomban hogy mely
idö ólta telepedet ide a Román lakosság és mi idö olta pusztult el
magyarság biztos tudomással nem birhatni; egy kis dombon fekszík az
egész község, qin’ egyesültek, folyo vizök níncsen, vannak házi kutak
azomban fagyás vagy nagy szárazság esetében a’ Remetröl folyó víznél
ítatják marháikat, határak hegyes és lapályos földjök meg lehetös,
fajzás tekíntetéből Sonkolyos Községéhez tartozó és Belényesi Püspöki
Uradalom Erdeiböl fajzanak penzért és munka bérért, —
(84a)
a határ kí terjedése 857 hold, mely kővetkezö 10 dülöre oszlik, um:
Belsö dülö, Horoszka, Seszu, Ovetsis, Czárína den Zsosz, Kis csonkás,
Tyiri goz, Gyálu bultsestyilor, Czárína de Szusz, és Ogríz, egyébb
nevezetéségekkel nem bir —
Kelt Bszt Márton Aprilis l7én 1864-
Orbán Lajos mk
jegyzö
(85a)
Belényes Szt. Míklós Bihar
Felelet
A tulnan írt kérdésekre.
1sö pont Belényes Szt Míklós község, kebelezve van Bíhar Megyében,
tartozik a Belényesi Fő Szolgabírói járáshoz és az Urszádi
körjegyzöséghez, — földes ura a NVáradi Kath Püspök
2dik pont A’ községnek csak ez neve él, azon kívül más nevéröl nints
is emlekezet,
3dik pont. Tudomás nemlétezik
4dik 5dik és 6dik pontokra, Hiányzanak mínden adatok.
7dik pont A Helység mellett, és annak határán keresztül foly a Sebess
körözs, e mellett terjednek el szántó és Kaszálló földjei, a helység
felett Kelet felöl két hegység emelkedík, az alatsonyabb mely szíklás
kopasz hegy arról nevezetes hogy rajta égy a régibb századbol meg
maradt csonka torony látható, ha ezen torony falát az ember meg
vízsgálja látszik hogy ahoz még egy nagyszerü templom ís tartozott,
annak falaí azomban földig le vannak (85b) már rombolva, a torony
falaíba ígen szép kö faragványok vannak, ’s ügyes kéz által látszik
lenní építve — a magossabb hegy mely ezt fedezí színte szíklás meredek
hegy ’s csak apró bokrokat terem, neve mínd ket hegynek Bokse, szálas
erdöség az egész határon níntsen. —
B: Szt Míklóssal határosak Széplak, Belényes Örvényes, — Sólyom, és
Urszád Községek. —
Kelt B. Szt Míklóson Junius 20 864.
Kádár Lajos mk
Köri jző
(87a)
Helynevek
Belényes Ujlak községből, Bihar megyéből.
Ezen község tartozik a N. Váradí kormány kerülethez Belényesi járási
föszolgabirosághoz itt van a Jegyzöi körneki székhelye — lakossai
száma meghaladja az 1300 kiknek 2/3 része, reformáta vallást követö
magyar ajkuak, — 1/3 része pedíg Görög Kath. vallásuak, mínden vallás
felekezetnek, van csinos temploma a reformátusoknak, ískolájok igen
jokarban van, az únítusoknak pedig iskolájok, nincs hanem a tanítást
bérelt házba teljesítik, — a tanulok a két ískolába vegyesen
tanitatnak, — megjegyzendö az is hogy a lakosság, minda magyar mind az
oláh nyelvet beszéli, — ezen községnek van a fekete körözsön egy 3
kerekü vízí (87b) malma, melynek jővedelméből, a cs. k. adonak nagyobb
részét, és a közkőltőt fedezi — itt a fekete kőrőzs 3 vonalt képez ’s
miután az aradra vezető ország ut, a kőzség also részén vezet
keresztűl ezen vonalokon két hidat a kőzség egyett pedig a megye
szokot fentartani, — hogy mikor és honnan népesitetett e kőzség annak
nyomára jőnní nem lehet, van ezen községnek Szöllö hegye is mely tehet
mínt egy 250 holdat, ’s közönséges fehér bort terem
Legnevezetesebb [a] elnevezése a népmonda után határának azon helye
mely az erdön határát Sonkolyos községétöl valasztja el, az ugy
nevezett „Kőkecskék” melyröl a néprege azt mondja hogy midön Sz. Péter
(88a) a földön járt, az ott legeltetö juhásztol tejet kert volna, de
ez annak adását megtagadta ’s igy a kecskék és juhok kővé váltak, hol
a köalakok oly csoportozatba feküsznek, mintha csakugyan ezen mondát
ábrázolnák.
Van még az erdön egy kicsucsorodott kőszirtnek „Pont” elnevezése,
melynek keletí részén a Sonkolyosiaknak, északí részen pedig B.
ujlakiaknak szép kiterjedésü szánto földjeik vannak ’s rajtok több
erdejí szállások elszorvák; ugyan attol nem mesze lefele van az ugy
nevezett „Imám Kő” honnan egy forrás ís eredvén patakká válik, ’s ezen
patak „Imám patakának neveztetik ’s a fekete körözsbe szakad.
Ezen község határos Sonkolyos Petrány B. Valány, Preszaka,
Dsoszanforro, Borz, és Havas Domrovícza kozségekkel.
Kelt B. Ujlakon Junius 16.1864
Regíner János
Köri Jegyző
(89a)
Helynevek
Belényes Valány községből, Bíhar megyéből.
Ezen község tartozík NVáradí kerűlethez Belényesi járásí
föszolgabirosághoz és BUjlaki kőri jegyzöséghez, — lakossága mínd gör.
Kath. vallásu, temploma ígen szép volt de 1862be a községnek
egyrészével bárha a községen kívül fekűtt az akkori borzaszto szél
miatt leégett ugyanakkor iskolajok ís hamuvá lett de az olta a
szűkségesek beszereztetvén a templomnak mégnagyobb szerü épitése már
folyamatbanvan.
Ezen kozségnek eredetét megnépesitését kipuhatolni nem lehet.
(89b)
Folyó víze nincs ’s nagy szarázsagok idején mínt a mult évben is a
távolí fekete körözsbol látták el magokat vizzel.
Ezen kőzség határos Petrány Szankány, Preszáka és B. Ujlak
kőzségekkel.
Kelt B. Ujlakon Junius l6. 1864.
Regíner János
Jegyző
(91a)
Helynevek
Benyesd községből, Bihar megyéből.
(92a)
Felelet a’ tulnan tett kérdésékre
Az 2ra Ezen községet hivják Benyesd. 42 házbol állo kiss román helység
210 lél: Beélhez félórányira fekszik, u. pos. Beél. tartozik a’
NVaradi lat. Szer püsp. Beeli Uradalmához.
1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli Szakaszához.
3ra Ezen községnek sem most sem elnevezese nem volt.
4re Ezen község keletkezéséröl mindösszve a’ mit szóbeli adatokbol
merithettünk — hogy a’ jelenlegi helyén mindössze mint egy 200 éve
hogy áll, azelött a’ hegyeken szétszorva nehány viskó képezte a’
helységet, ’s jelenben is csak fiók község.
5re Az öregebbek elöadása szerént nagyobbrészt ezen megye Belényes
vidékéröl származtak.
6ra Eredetéröl v a’ név értelméről, irás és szóbelí adatok hiánya
miatt legg kisebb tudomást sem nyujthatunk. kivéve mint a 4ik pontba
felemlitetett.
7re A kőzség terjedelme 997 catszt. hóld.és 147 □ ölet tészen, éjszaki
reszén folyik az ugy nevezett Megyes patak — bir kővetkező dűlőkkel u:
m: Belsőtelek Spinasze Gyaluprunyilor Gruecz Terszále, Azaszt
Hornyicza Nyeveszt ’s kővetkező erdő részekkel: Pareo Butsi Gyalu
Nyeveszt Borheszku Szalavosa Gruecz — a’ községnek van egy utszája
mely bojuder név alatt jőn elö a hol a’ marhat kihajtja
hatar szomszéd falvak Tagadó, Bokkia és Kumanyesd
Költ Beel April ho 6 864
Németh István
jző
(94a)
Helynevek
Berek-Böszörmény községből, Bihar megyéből.
(94b)
Bihar V Megyébe kebelezett Berek-Bőszőrmény kőzségenevének
helyi magyarázata.
——————
(95a)
ad l. Berek-Bőszőrmény kőzsége Bihar Vmegyében, ennek Székhelye
NVáradtól nyugotra 2 3/8 mértfőld távolságra, azúgy nevezett „Sárréti”
járásban fekszik, kőzigazgatási főbb űgyeiben föszolgabírája — törvény
kezési és kissebb kőzigazgatási ügyeiben alszolgabirája lévén
illetékes Hatósága.
Jelen ídőben a kőzségnek más elnevezése nem ösmertetik. —
ad 2. Berek-Bőszőrmény kőzség tudomásunkkal — de hiteles adatok nyomán
is /:Lásd Fényes Elek „Magyarország geopraphíai leírását:/ ország
szerte csak is e’ néven ösmertetik. —
ad 3. A’ kőzség hajdan „Nagy-Bőszőrmény” néven is neveztetett, mit
igazol egy 1518. évet magán víselő ily kőríratú pecsét nyomója „Sígillum
Cívítatís Berek alías Magno- Böszörméniensis. 1518. —
ad 4. A’ magyar haza tőrténetében tudomásunkkal, mint kűlön váló nem
szerepel, de mint tiszta magyar ajkú — ’s a’ magyar faj jellegét őn
magán viselő népről jogosan feltehető, hogy a’ haza jó ’s bal sorsában
egyaránt osztozott. —
N.Váradhoz kőzel esvén, feltehető, hogy a’ Török uralom véle is
éreztethette hatalmának súlyját. —
E’ főltevésre jogosit az 5ík pont alatt megjelőlt, de most már csak
szóemlékben letező, — elpusztúlt ’s hagyomány szerint (95b) a’ mai
Bőszőrménybe beolvadt „Berek” kőzség; — úgy azon oklevél is, melly
állitólag 1558ban — a’ kőzséget már korábban bírt Gróf Csáky családból
származott Imre és Ferencz által adatott a’ kőzség lakosaínak
megjutalmazására a’ kőzség határán lévő ’s a’ nevezett urak tulajdonát
tett ingatlan birtok adományozásának megerősitésére azon — az
oklevélben említett okból, hogy Berek vagy Nagy Bőszőrmény fent
nevezett uraikat a’ török fogságból megszabadították.
Van a’ község bírtokában egy más oklevél is, 1657 ből kiállitva, melly
IIík Rákoczi Győrgy által adatott ki a’ kőzségnek bizonyos határ
villongás feletti pörében.
De hogy a’ fentebbi okmányok míly hitelességűek, alólírt mint nem
szakértőnek mellettők vagy felettők pálczát törni nincs sem
feladatában sem hatalmában. — A’ hitelesség meghatározása tekintetőből
ohajtandó lenne azonban, hogy a’ kőzség birtokában létező ’s a’
kőzőnség által nagy becsűnek tartott okíratok a’ „Helynevek
magyarázója” igen tisztelt szerzője Pesti (96a) Frigyes úr — mint
Szakértő által vizsgálat tárgyává tétetnének, — mivel elérése
czéljából az ígen tisztelt Akademiai tag-úrral kőzvetlen — e’ tárgyra
vonatkozó levelezésbe bocsátkozni alolirt Előjáróság hazafiúi
kőtelességének ismerné. —
ad 5. Berek Bőszőrmény — /:ha hivatalos űgyekben használatban levő
pecsétje kőriratának hítel adható:/ 1518. évben„Nagy-Bőszőrmény” nevet
ís víselte a’ „Berek” elő név pedig akkor vehette kezdetét /:1518ík
évet megelőzőleg:/, midőn a’ mostani Berek-Bőszőrménytől keletre
fekűdt „Berek-Bőszőrmény” helység elpusztúlt s megmaradt lakossai az
akkor „Nagy” nevet viselt mai Berek-Bőszőrménybe telepedtek meg, ’s
feltehető, hogy a’ „Berek” elő név ís akkor kezdett használtatni, nem
záratván ki a’ „Nagy” előnevezet sem. —
ad 6. Hogy a’ „Berek-Bőszőrmény elnevezés honnét veszi eredetét; —
arra — kűlőnősen az utó név gyök szavára írott vagy nyomtatott
adataink nincsenek kezeink kőzőtt; — de a’ magyar tőrténet lapjairól
kővetkeztetést vonva, hínni merjük, hogy B. Bőszőrmény (96b) a’ Magyar
Nemzet egy nagyobb családját képezte, miként a’ palóczok, matyók,
jászok, kúnok; — mely vélelmet a’ „Nagy” előnevezet megerősiteni
látszik.
Az 1518 előtt létezett Berek-Bőszőrmény pedig elő nevét onnan nyerte,
mert berkes, erdős helyen épittetett; — hogy pedig valóban létezett,
azt a’ 7ík pontban VI. sz. a. leirt elnevezések: „Templom főld” —
„Berek köze” — „Berek-kert” ’s a’ nép szájában maí napig fen maradt
szó hagyomány igazolni látszik.
ad 7. Berek-Bőszőrmény kőzség határában letező szántó főldek,
kaszállók, legelő, erdőkben létező topographiai elnevezések.
A./ Szántó ’s kaszálló főldek:
I Vernyike dűlő. Ennek részei:
a./ Czigánydomb, — nevét onnan nyerhette, hogy régebben satoros
czigányok tanyázhattak területén. —
b./ Csonkadűlő — valószinűleg az úrbéres földeknek nemí potlékát
képezhette.
c./ Város dűlő, — mennyiben a’ községgel kőzvetlenűl éríntkezik.
II. Lyukas halom dűlő. Nevét onnét vehette, mert a’ kűlőnben sík
felűletű dűlőben egy — a’ régi csatákról tanúskodó behorpadt (97a)
tetejű halom — főldhányás van. — Szó hagyomány szerint csaták utáni
temetkezési helynek tartatik. —
Ezen fő dűlő részeít kepezik:
a./ Szilhát — helyjén hajdan szilfát termő erdő lehetett, ma már búzát
termő szántó főld. —
b./ Csahos környéke. — A’ „Csahos” egy bokrok és vadfákkal benőtt
terület, hová nyáron a’ pásztorok a’ barmokat, a’ nap forrósága ellen
megovandók, hajtják, nevét valószínűleg a’ pásztorokkal levő ebek
ugatásától — csaholásától nyerhette.
c./ „Őrdőg árkon” kivűli felső és alsó dűlő. —
Nem lesz felesleges, ha az „Őrdőg árka” cimű megjelőlésre a „helynevek
magyarázója” igen tisztelt szerzője figyelmét különösen felhívni bátor
vagyok. —
„Őrdőg árká”nak neveztetik Berek-Bőszőrmény kőzség határában azon —
némely helyen egy — másutt 1 1/2 öles magyasságú főldhányás, melly a’
határ szél éjszaki oldalán kezdődik, ’s annak nyugot–déli részéig
húzódik; — úgyvagyunk értesűlve hogy e’ főldhányás mármaros megye
szélén kezdődik; ’s a’ Bihar megyeig kőzbe eső megyéken keresztűl
(97a) haladva, igy kőzségünk határánn keresztűl ’s a’ szomszédos
kőzség határát is elhagyva — Békés megyét átszelve egész a’ Tiszáig
terjed. —
A’ nép, mint rendkivűli ’s emlékét meghaladó régi épitményt „Őrdőg
árkának” nevezte el; de szerény nézetem szerint ez egy — a’ magyar
ősők bejövetelét megelőzőleg — itt lakott nép bírtokának határát
jelölheté.
d./ Kerek bokor kőrnyéke nevét a’ rajta volt tűskés bokroktól
kölcsőnzé. —
e./ Nyilas — a’ kaszállók szokott módoni elnevezése. —
f./ Akol kőrnyéke, — az uradalom által régibb ídőben épitett, de már
most nem létező nagy lóistállótól vette nevét. —
g./ Tolvajbokor kőrnyéke, ez is cserjés hely volt régibb időben.
III. Korhány dűlő, — E’ terűlet hajdan erdő volt, de kivágatván, nevét
való színűleg a’ korhadó fatőrzsektől nyerte, mik kiírtatván,
legkövérebb búza termő főld. — Ennek részei
a./ Döczőgős gát dűlő, az ezen főldek mellett elvonúló úttól nyeré
nevét. —
b./ Nagy vőlgy hát, téres helyet magában foglaló szántó főldek. —
(98a)
c./ Győkmő — régibb idöben fagyőkerekkel teljes, de már megtisztitott
szántófőld.
d./ Szílhát — hajdan szílfát bőventermő erdőrész lehetett. —
e./ Lábas rét, — melly nevét egy — lábait V alakban szétvető
emberformától kőlcsőnzé
e./ Sásvőlgy — sást termett régibb időben, de az áradások megszűnvén
a’ körös szabályozás folytán, meglehetős szénát termő kaszálló. —
g./ Almás kőrnyéke Nevének eredete ismeretlen. —
h./ Csente környéke. — „Csente” név alatt ismertetik egy — a’ határ
éjszak keleti írányán a’ főld alól — /a’ kőrős folyóból veszi
származását, melly innen alig 1/4 ora távolságra folyik:/ főlfakadó
ér, a’ határ nyugot felé terjedő részéig halad.
i./ Faragó zug, — ily nevű egyén volt egykorí bírtokosa. —
k./ Toldás nyilas” az urbéres kaszállók pótléka. —
IV. Homoktető dűlő. Ezen dűlő nevét a’ homokos állományú főldtől
nyeré. Részei
(98b)
a./ Kőkút dűlő — azott épitett kúttól nyeré nevet. —
b./ Kis Homoktető dűlő
c./ Nagy homoktető. —
d./ Orbán zug — egykori tulajdonosa neve. —
V. Gőngyőr dűlő. /:nevének eredete ösmeretlen:/ Részei:
a./ Csíktó kőrnyéke — kőrős áradások alkalmával halakkal bővelkedő
hely, ma már a’ legjobb kaszálló.
b./ Kerek fűz — kőrős áradások alkalmával sok füzfa vesszőt termett
hely, ma kaszálló. —
c./ Csente kőze” — a’ III alatt h./ alatt emlitett érnél. —
d./ Hegyes halom dűlő, egykor majd nem csúcsba végződőtt halomtól
vette nevét.
e./ Nagy Gőngyőr.
f./ Zsombékos.
g./ Szík domb alsó és felső része
h./ Előér. —
i./ Állórét egy nagy kiterjedesű kaszálló.
Ennek részei ismét:
aa./ Ruzsa hát; — neve’ eredete ösmeretlen.
bb./ Berek hát; egykor berkes hely, ma már kaszálló. —
(99a)
cc./ Besenyő, — nevének eredete a’ magyarok régi tőrténelmében
keresendő. —
VI. Berek erdő. Részei:
a./ Fűzfa erdő, nevét — bár általában tölgyfát terem — valószinűleg
onnét nyeré, mert ezen erdő részt ővedző árkok fűzfával vannak nagy
részt bekeritve.
b./ Nátzi zug, nevének eredete ismeretlen.
c./ Templom föld szó hagyomány szerint azon hely, hol az 1518 év előtt
létezett, de elpusztult Berek-Bőszőrmény létezett /:Lásd az 5„í k pont
alatti beirást:/ —
d./ Irtás föld egy kaszálló a’ Berek erdőn. —
e./ Berek kőze, egy utcza szélességü nyílás a’ Berek erdőn, melly
hagyomány szerint az elpusztult község utczáját képezte volna. —
f./ Berek-kert — hagyományszerint a’ létezett kőzség egykori kertjeit
képezte. —
g./ Malom lapossa, egy tisztás hely az erdőben.
h./ Malom zug azon hely, hol egy — a’ régi, de medrét végkepen
elhagyta kőrős folyó által hajtott malom létezett. —
i./ Rókás lapos, ismét egytisztás hely
k./ Bűdős tó egy kifolyás nélkűli kissebb szerű tó, vagy kőznyelven:
Tócsa az erdőben, melly kívált nyáron bűzhődt léget áraszt.
l./ Tinkó zug — valószínűleg egykor létezhetett tulajdonosa neve. —
m./ kőrős átalya, vagyis: a’ medrét hagyta kőrős vagy mostani nevén:
Holt kőrősőn túl fekvő kaszállók ’s kenderfőldek.
(99b)
VII. Vén erdő. Ennek részei:
a./ Kerektó, — egy tócsa az erdőben.
b./ Tőkős tó, — nevét nyerte a’ benne termő vízi tőktől.
c./ Horgas ér — egy horog alakú ér az erdőben.
d./ Szalontai zug, — nevének eredete ismeretlen.
e./ Cserfák hátja, a’ cserjéstől származik. —
f./ Kerek láp.
g./ Göbőly zug — A’ gőbölynek szánt szarvas marhák számára egykor
fentartott kaszálló az erdőben. —
h./ Emlitést érdemel úgy a’ Berek — mint a’ Vénerdőn keresztűl haladó
„Holt kőrős” medre, hol régibb ídőben a’ kőrős vize folyt, — lejebb az
elhagyott vízmeder „Őrdőngős” nevet visel, majd ismét „holt ér”nek
neveztetik.
VIII. Legelő.
A legelőűl fől használt térségek kűlön elnevezéssel nem bírnak, — de
van ezek kőzőtt is egy rész, melly „Nyáras” nevet visel.
Berek-Bőszőrmény Határai.
(100a)
Éjszakról: Mező Keresztes. Keletről: Gyíres kőzség ennek határában eső
szántó főldek, úgy Vízesgyán kőzséghez tartozó szántó ’s kaszálló
főldek. Délről: A’ Sebes-kőrős folyó, Vizes gyán, és kőrősszeg
gőzségek. Nyugatról: Kőrősszeg-Apáti kőzség, a’ „Kőrmősdi puszta, és
Puszta-Told kőzség. —
Ezek azon adatok, mellyeket B. Bőszőrmény kőzségnek helyi leírásához
úgy a’ kéznél levő adatok; valamint több egyéneknek meghallgatása
nyomán — összebirtam gyűjteni. — Ha azok a’ szígorú ítészetet ki nem
állják, mentségeműl szolgáljon az idő rővidsége ’s főleg azon
kőrűlmény, hogy Berek-Bőszőrmény kőzségben csak 3 év óta lakván,
múltját ílletőleg a’ legkissebb részletekig nem tanúlmányozhatám; de
ha a’ „Helynevek magyarázója” cimű munkának kiállításához csak egy
homokszemet vihettem, legszebb jutalma leend jó akaratomnak.
Kelt Berek-Bőszőrményben April 20„á n 1864.
Ambrózy Márton mk
kőzségi jegyző.
P. H.
(101a)
Helynév.-
Beretyó Szent Márton községből Bihar megyéből
1. Biharmegye Sárrétijárás
2. A Község csak is egyedűl Beretyó Szent Márton név alatt ismeretes.
3. A Helységnek halydani elnevezése vólt, 1700ik év elején Púszta
Szent Márton de míútán a Beretyó vize körül folyta, arról neveztetett
el, Beretyó Szent Mártonnak.
4. Az 1700ik évben van rólla említés. —
5. Magyar nemesek, s részint Tótok által. —
6. semmit. —
7. Beretyó Szent Márton községe Határán halydantan több falúk vóltak,
u m Újlak, Bócs, Szomolyom, Szent Dienes, s még az 1600 azaz egyezer
hatszázadik évben Újlakról van említés — s vannak több dűlőei u m.
Bagjos halydan mocsáros s jelenleg jó kaszálló föld Halom, azért
neveztetett el, mert, a közepén egy halomvan.
Csődörös Diófás, Harcsás, Bokorszállás, Rekketyés, Hoszszúsziget, Göz
hát, Veresnyele, Topa sziget, Csárda hát, Tölyvös és Szolnaktó
halydantan, igen sok halak fészke volt. —
Több nevezetes adatokkal nem szolgálhatúnk.
Kelt B.SztMárton April 29en 864.
Fő Biró Szilágyi László mk.
Eskűtt Dantsházi Gábor mk.
(102a)
Berettyó Ujfalu
1./ Fekszik Bihar — hajdan Byhor vagy Bychor — vármegyében s ennek
ugynevezett Sárréte járásában, mely Sárréte név onnan ragadt e
lapályos sik vidékre, mert a Sebes Körös — Berettyó és Kis Körös
folyamok árjai, kiöntései miatt hajdan nagy részben vizzel, mocsárral,
nádas ingoványos rétekkel, lápokkal vólt boritva.
2./ E község mely hajdan — 1482-ig felvihetőleg — több földes urak
birtoka vólt,8 a XVIIik század elején Báthori Gábor fejedelem korában
szabaditotta fel magát a főldesúri hatóság alól, — pecsét nyomója ís e
korból 1607 évet mutatja egy oroszlánnyal, — Ez időben hajdúi
kiváltságot nyert és a több hajdui szabad állásra jutott községekkel
együtt az Erdélyi országyülés által is beczikkelyeztetett. Ugyanis
Bihar megye Zápolya korátol Erdélyhez tartozván, a későbbi
fejedelemnek névszerint Bocskai, Báthori Gábor, Bethlen és I. Rákóczy
György, az e megyében magokat földesuraiktól megváltott — ugy a
pusztán maradt helységek határán megtelepedett katonákat, nagy (102b)
számmal ajándékozta meg hajdúi kiváltsággal az az nemességgel9 oly
feltétel alatt, hogy szükség esetén tartozzanak fegyverrel szolgálni.
Ezek közé számittatott B. Ujfalu is, és ez állapotában szép
gyarapodással indúlt, mert Báthori Gábor fejedelemtől a b. ujfalui 100
hajdú vitéz, s ezeknek vezére Nadányi Gergely a vele határos Szent
Kozmai pusztában, egy darab földre nyertek dotatiot — és ez
állapotukban szerezték a Kórodi vagy mostani névvel Kórógyi pusztának
nagy részét az Adorján zug nevű részét későbben, 1752 évben szerezvén
meg Megyeri Borbálátol. Az ide zárt 1482 és 1510 évi Okmányban még
minden előnév nélkül csak B. Ujfalunak neveztetik. A Berettyó előnevet
a hozzá közel folyó Berettyó folyó vízről vette, — hajdúi állapotában
Hajdú Ujfalunak is neveztetett Szalárdi krónikája szerint.
3./ Más elnevezése nem volt — megjegyezvén hogy a Berettyó folyó neve
hajdan Berekjónak is mondatott mit bizonyít egy határjárásról 1430
táján kelt levél, mely a gyulafehérvári káptalan levéltárában (103a)
van; de másolatban a Gaborjáni községnél is feltatálható. E
határlevélben az a figyelmet érdemlő körülmény van, hogy Angela
birtokosnő kérelmére történik az ő gáborjáni s herpályi birtokainak
határi járása, melyből úgy látszik, mintha azon helységek, melyek most
ezen térben feküsznek, még akkor nem letttek vólna um: a Gáborján és
herpályi puszta közt levő Szent Péterszeg helység — nem különben B.
Ujfalu — mint szintén a szentkozmai és Andaházi puszták, de a melyek
későbben a fent idézett oklevél szerint 1482ben léteztek és Ujfalu
mint Herpály tartozmánya tekintetett.
4./ Ezen oklevélben emlittetik legrégebben Ujfalu tudtunkra.
5./ Honnan népesittetett az első megülésekor, azt tudni nem lehet.
Anyi bizonyos hogy a Tatárok által több izben elpusztittatott de
lakosai honnan szaporodtak? azt felderíteni nem lehet. Azt tudjuk hogy
Rakóczi szabadság háborúkor a herpályi lakosok is bele költöztek —
lehet hogy a szomszéd pusztákból is nagyobb bátorság okáért itt
telepedtek le a lakosok.
Egyébiránt mint a szomszéd Herpály pusztában itt is találtattak több
régi római pénz darabok és hamv vedrek, melyek oda mutatnak hogy e
helly római telep lehetett a magyarok ide jövetele előtt.
(103b)
6./ E név Ujfalu maga megmagyarázza magát és a fentebbiek után hihető
hogy a hajdan kori herpályi földesurak telepitettek a herpályi
határnak e szélére lakosokat s igy keletkezhetett Ujfalu kőzség s a
néve, mit bizonyit a fent ídézett okmány, hol Ujfalu a Herpály
tartozmányaként jön elő; továbbá bizonyítja az is, hogy midőn a
Herczeg Eszterházy statutiojának a Gúthy familia mint herpályi
birtokos ellent mondott, Ujfalu parasztszer nevü utczájat tisztán öt
illető herpályi földnek tartotta s követelte.
(104a)
B. Ujfalu határában következő halmok vannak: Nyugotra a p. kovácsii
útfélen az Ökörúsztató halom mert alatta terült el a város alól erre
jövö nagy ér, mely a Berettyóból szakadt ki; a Törökhalom a mácsó ér
partján mely a Főldesre vezető úttal ketté metszetett, hol hihetően az
itt portyászó török tatár sereg ütött tábort. Szérdékhalom, hihetően
juhnyájak fejő helye vólt és szérdéket túrót ott csináltak; vagy onnan
hivatík igy, — mert fehér szikes per analogiam olyan mint a szerdék. A
város határának nagyobb része mely szántófőlddel használtatik,
neveztetik Negyven hóldnak, holott több száz hóldból áll. Ezen
elnevezés valódi értelme jelen korunkban ki nem tapogatható hanem ugy
lehet vélekedni, hogy a városnak vagy valakínek lehetett ott 40 hóld
bírtoka s arról az egész tájat igy nevezték el; mintha mondaték:10 a
negyven hóld fele vagy körül levő táj — e rész a herpályi és sz.
kozmai puszták közt nyúlik el. A negyven hóld nevü tér közt van a
Bántó — Mácsó darab föld — a déli óldalon B. Sz. Márton felől esik:
Berettyó laposa, Malom zug, az egykor ott állott malomról és gátjáról
hol Kádár a történelmí vítéz Szalárdi krónikája szerint kétszázad
magával állotta útját a Töröknek, s ott nyillövés által
megsebesittetvén meghalt és a köznép mondata szerint a Kóródi pusztán
temettetett el, hol egy halom ma is kádár temetőjének neveztetik,11
Paperdeje, mely hajdan a herpályi pusztabeli klastromban lakott
barátoké lehetett. Nagyerdő, hol hajdan erdő vala. Szénássziget a bő
széna terméstöl.
Szőllős kertjeinek nevei
Ökörúsztató, az12 ér mellett. (104b) Szilér, a város szélén menö ér
partján. Sáskert, mert a város és közte hajdal sásas rét vala. Sárostó
kert, mert körülte mély sáros tavak vannak, a Berettyó árja azokból
nem folyván ki.13
A város nevezetesebb utczái: Nemeszug a Fodor nemes telektől; ez után
a Parasztszer — 1848 óta Nagypolgár utcza — Pesti utcza, Nagyutcza,
Szilér útcza, Vőlgyköz, Úri útcza, a megyei épűlettől mely a
szolgabíró szállása. Oláh város, hol elsőben oláh juhászok telepedtek
meg — A Berettyó partján van egy korcsma Révház név alatt, hajdan
hajóni átkelés — rév — helye.
A város végén van egy kút a Bácsó kútja, mit a múlt század elején
Báchó nevű megyei eskütt s itteni curialista ásatott.
E városban van nyólc nemestelek um: 1 Fodor, 3. Csiffy 2. Bácsó, 1
Pázmány, vagy Kodormány s 1 Parlagi telek. ezen kívűl az egésznek
földes ura vala Herczeg Eszterházy a múlt század elejétől kezdve,
midőn a Tőrőknek a Váradi várbóli kiüzétése után ezen község is hajdúi
állapotából kiesett s I Lepold által mint kamarai (105a) jószág
Herczeg Eszterházy nádornak adományoztatott.
Határos területek vele Északról a herpályi puszta és derecskei
határnak kis csucsa — délkeletről a váncsodi határ — délről
Berettyó-Szent Márton ettől a Berettyó valasztván el — és14 nyugotról
a szentkozmai puszta.
Lakosai a reformatió óta tisztán reform. magyarok — egy templommal 3
fi és 2 leányiskolával mintegy 6000 lélekkel, — a reformatio előtt
Herpálynak vólt fíliája s itten r. kath. templom soha sem volt. Van
Van benne jelenleg15 ház — 16
(106a)
Szent kozma
B. Újfaluhoz csatolt pusztát illetőleg.
1./ A Szent Kozmai Puszta fekszik Bihar Megye Sárréti Járásban.
2./ Más neve soha sem vólt.
3./ Más elnevezése sem vólt.
4./ Tudtunkra legkorábban Bihar Megye 1552ik évi portalis
öszveirásában emlitetik „Zent Kozma névén.
Falu vólt a’ kőzelebb emlitett esztendőben. Földes Urai szintén azok,
kik B Ujfalút es Herpályt birtak — ’s állott 47 1/2 portából; a’
Váradi Római vallású Papság Schematismusába annyi van róla
feljegyezve, hogy „hajdán Parochia.” —
5./ Honnan népesittetett hajdán az őskorban? nem tudni. —
6./ A’ név eredetét következtetni lehet annak jelentéséből mit p.o.
egyébb szerzetekről nevezett helységek, ugy ez is az ös idöben Szent
Cozma vagy Kozma tiszteletére szentelt egyháztól vehette nevét. —
Mikor pusztult el ezen falu, homály fedi, — hihetően a’ sok Török,
tatár és Kurutz hadjáratok miatt pusztult el, és mivel B Ujfalu
szomszédságában ’s egy Földesuraság alatt vala, — lakossai B Ujfaluba
költözhettek be. —
(106b)
7er Ennek a Derecske M Város és Mező Szent Miklósi jelenben a főldesi
határral ősszve olvadt puszta határai érintkezésének van a’ Palocsa
halom, a Berettyóból Pocsaj és Esztár közt kiszakadt, de már
hatóságilag elzáratott Kálló folyón tulsó partján ezen halomtól
neveztetik a’ Szt Palocsa lapály a’ Szt Kozmai határban, melynek
nagyobb része hajdán a’ Kalló árja miatt rétes hely vala; — a Less
halom — közöl az andaházi puszta határ széléhez, mely hajdan ellenség
elleni leshely lehetett jelenben Szt Kozmai közbirtokos Marossy Család
temetkező helye, továbba a’ pusztában van az Ökörtó halom.
E pusztabeli dűlők nevei a’ „Telek” hol a hajdani falu feküdt, alatta
a „bajuszszozó ér” bajusz formán nyuló alakjától „Nagy és Kis Bagjos
szántó földek, — „Csurgó tér” — melynek nagyobb része a’ Kovácsi határ
felé legelő, hozzá körül a’ „Köles ér”. —
Ezen Szent Kozmai határa: Északról a’ Derecskei és M Szt Miklósi — N.
Keletről a B Ujfalui, Délről a’ Bócsi /:Hidközi:/ és puszta Kovácsi N.
Nyugotról ugyancsak a P Kovácsi és Andaházi puszták. —
(107a)
Andaháza
1./ Bihar Megyében a’ Sárréti járásban fekszik az Andaháza jelenleg
puszta.
2./ Mindég e’ név alatt ismeretes.
3./ Más neve, hogy lett vólna? nem tudatik.
4./ Az 1552 évi Bihar Megyei portális öszveirásban emlitetik tudtunkra
legkorábban, melyben mint falú jőn elő, 21 portát tett és Földes Urai
szintén azon családok vóltak, melyek B Ujfalút, Szt Kozmát és Herpályt
birtak, u.m. a’ Csaky, Derzsy , család ezen kivűl birt benne Telegdi
is, — most biratik a’ Balajti ivadékok általi jogán közelebb a’
Marossy és Csanádi utódok által.
5./ Honnan népesíttetett vólna az ős korban — nem tudni.
6./ A név eredetéről semmi bizonyost sem tudni, a’ név jelentéséből
ugy látszik, mintha Anda névű hajdani birtokos házáról neveztetett
volna el így.
7./ Mint az egész sárréti vidéke, lapályon terül el ’s jelenben a’
nagyobb része mely Szt. Kozmával határos: Nagy Andaházának a Saáp
helységgel szomszédos, kissebb része pedig kis Andaházának neveztetik.
(107b)
Nagy Andaházán van a’ „Csomboros” halom — környékén hihetően Csombor
termett — és a’ régi falu helye, mely Telek nevét visel, a Kődomb
melyen hajdán épület lehetett.
Kis Andaháza van a’ Baranyi későbben Szilágyi Mihály fele Tanyához
közöl a Laponyag halom; A Földesi határtól Nagyandaházát a’ Kálló
folyam választá el, — ki Andaházat pedig a’ Tajta ér, mely 1430 evi
Herpalyi határjárásról szólló levélben már mint határ útnak
emlitettik.
Határai eggyütt a’ két Andaházának északról a’ Mező Szent Miklósi,
Keletről a Szent Kozmai, Delröl a’ Puszta Kovácsi N. Nyugatról a Sápi
határok.
Herpály.
1./ Bihar Varmegye Sárréti Járásban fekszik.
2./ Most ezen egy neven Herpály hívatik.
(108a)
3./ Hajdán és egész bizonsággal oklevelek alapján még a’ XV században
„Erpál” nevet viselt, — a Pál vagy Pali vagy Pályi nevezetet a’
területén létezett a’ területeni Pálos szerzet klastomról — az Ér elő
név pedig meg külömböztetésül a’ hozzá nem távol fekvő (105a) most
Hosszú — hajdán Nyir Pályi ’s az ezzel szomszédos Monostor Pályi —
Monester dum Pauli — nevü helységektől ragadt ra; a’ mennyiben ezen
Herpályi tért a’ Berettyó Ujfalu számos erei futottak bé.
4./ Régíbb okmányt Herpály — Érpál — régíségéről nem tudni mint a’ B
Ujfalunál idézett XV századbeli.
5./ Honnan Népesittetett nem tudni
6./ A 6. pontra mint a’ 3 pont alatt meg van felelve oly hozzá
adással, hogy a’ XV században ugyan azon valánk Főldes Urai kik B
Ujfalúnak, u.m. Csiki, Dérzy, Mező Gyáni Családok, és akkor állott
Herpály 22 1/2 portából ’s vólt benne hajdan Szent Páltól nevezett
Prepostság két magas toronnyal diszes Klastrommal, mely kettős
sanczczal vala erősitve Berettyó ereiről körül vizzel véve feküdt,
mely klastrom, mikor rontatthatott le, nem tudni. —
A’ Nagy Váradi R. Cath. Clerus Schematismusa azt mondja, hogy
virágzott a’ prépostság a’ XIVik században megszünt a XVIik században,
keletkezési ideje nem tudatik. Említésre méltó, hogy ezen Klastrom két
tornyai közzül egy csonkán a’ Dél Bihar Megyébe (108b) áll fenn, és
éppen oly vekóny erős teglából vastag messzel van épitve, mint a’ Grof
Csáky Család Körösszegi Romvárának fenálló tornya a’ vólt.
Ezen helység elpusztulóságnak ideje is bizonytalan. A Törökök és
Tatárok berohanása miatt kellett elpusztolnia, mint az Alföldőn igen
számos helységeknek is több izben felépűlt de ismét elpusztult; — mely
következhető onnan, mivel a Reformatió után helvét hitvallasú Egyház
vala itten, de ez is elpusztult, mint állitják a’ múlt Század elejen a
Rákóczy Szabadság haborujákor ’s már templomának sincs nyoma. Lakossai
pedig a’ véle határos és szomszéd B. Ujfaluba költöztek által. Utólsó
elpusztolása útán mint puszta használtatik, jelenleg is Balajthi jogon
a’ Marossy és Csanádi útódok által, Veres Guthy jogon a’ Fényes útódok
által, — van ezen kivül benne a Csiffy, Fodor és Bacsó ivadékoknak is
birtoka.
7./ A mi a’ puszta területén lévő topographiai neveket illeti először
is figyelemre méltó a’ már emlitett Klastrom — a’ B Ujfalui határához
közel — ezzel átellenben Észak Keletre az Egyház sziget, melyben
(109a) egy kerekded árokkal körül vett templom helye látható — mely
most már szántóföld — ebben az Aranyos sziget, szénás sziget, ettől
lejebb a Berettyó fele a’ Sziget hajdan rétesség, ebben az
Aranyosszigeti Aksadomb, a’ szerfüz ere, a Domb sziget, Káposztás
sziget, földvár — mely széles érrel, széles árokkal körül vett, nagy
halombeli óldalan nem környezi ér — alakitásáról ’s történetéről semmi
hagyomány níncs. —
Továbbá a telek két párhuzamos ér közt emelkedett párton, hól a falu
állott és még a’ mult század elején bízton látszott némű omladek a’
reform. templomnak, ill régi római pénzek is találtattak.
Továbbá a’ Szent Péterszegi úton túl a’ Somos nevű dűlő, hihetően
Somos erdő lehetett hajdan rajta, benne vadász és néző dombok jelenben
szántó föld, — Az után Kis telek — kettős halom — Gorcsös e’ mellett
Korhán halom és rétesseg a Korhán szigettel, túl a Derecske fele
vezető országuton a Perde Dasnak Dabó nevű dűlők, a Perde és Dusnak
halmokkal és a Dusnak és Dabó erekkel, melyek jelenben mind termékeny
szántó földek, és az erek kaszállók.
Szőllős kertjei, melyek hajdán (109b) erdők valának, a Gacsa, Hérnek,
Csere kertek. Ezen kertek közt nagy részben szíkes, benne az
ugynevezett Csere, melyben hajdan Cseres liget vala.
Itt valamikor nagy harcz történhetett, de még a magyarok kijövetele
előtt, mert fegyver darabokon kivül urnák is találtattak; ezen kivül
a’ Lipót kért végén három kis ded halmok, melyek közzül egy a’
közelebbi megásatván, benne régi fegyverdarabok, ember csontok és egy
aranyozott ezüst lemezből készült romai Sisak találtatott, mely a’
Nemzeti Muzeumba Csiffy László által felküldetett, valamint a’ Hérnek
kertben találtatott egy régi sarkantyú mely a’ Debreczeni Muzeumnak
adatott Miskolczy Károly által; a Gacsa kert árkában pedig egy hosszú
széles egyenes kard, mely hasonlóúl a Nemzeti Muzeumba van. —
A 7re jelenben hatarai északról a’ Derecskei és Tépéi határ, keletről
a’ Szt Péterszegi, Váncsodi, délről a B Ujfalui és Bócsi, nyugotról a’
Szt Kozmai helységek es illetőleg puszták.
(110a)
Kórógy
1. Fekszik Bihar Megye Sárréti Járásának balparti oldalán a’ Berettyó
folyam mellett lapályos víz erekkel átjárt Sikságon.
2ra 3kra Jelenben lágyitva Kórogy néven hívatik, de régen Kóródnak is
neveztetett
4er Régi helly lehetett, de ős eredetét mély homály fedi; hogy Falu
vólt, bizonyitja Telek nevű dőlője hol a’ Falu állott.
5ör Honnan népesittetett? nem tudni.
6or A név eredete is bizonytalan, úgy véljük, hogy e’ szó Kóród ember
név lehetett, talán birtokosa volt e’ térnek, ’s rólla neveztetett el
birtoka; mint ezen honunkban a’ legszámosabb példák vannak.
7er E’ helység mikor pusztul el? arról semi adat nints: jelenleg B
Ujfalu M.Város községének tulajdona, melly ezt Hajdú szabadsága
korszakába szerezte akkori birtokossától: egy részét t.i. az ugy
nevezett Adorjáni szigetet 1752k évben szerezte meg Megyeri
Borbálától. Emlitésre méltó e’ pusztában a’ Zsákai határ
szomszédságában lévő temető nagy domb, melly Kádár temetőnek is
hivatik olly vélelem mellett, mintha a’ Törökök által a’ XVIIk
században megöletett Kádár vitéz sirja itt lenne, mely víz erekkel
körűl vett helly.
Határai északról a’ P Kovácsi és Bakonszegi határoktól (110b)
elválasztó Berettyó folyam Keletről a’ B. Szent Mártonhoz tartozó Sz.
Dienesi puszta, délről és nyugotról a’ Zsákai határ.
Kelt B Ujfaluba május 4en 864
Főbiró Kinter Ferencz
Szilágyi Lajos jegyző
(112a)
Helynevek
Betfia községből Bihar megyéből
1ör a megyének, kerületnek járásnak, széknek neve a hová a helység
tartozik?
Betfia községe tartozik Bihar megye Nagy Váradi járáshoz, a melynek
széke NVárad
Betfia NagyVáradhoz 1 1/2 állomásnyi távolságra van.
2or a községnek hányféle neve él most mellyik bir csak helybéli
elterjedéssel, mellyik ismeretes országszerte?
Ezen községnek ország szerte Betfia a neve
3or Volt e’ a közsegnek hajdan más neve? vagy tán csak különfélekép
iratott a mostani helynév?
Nem volt.
4er A község mikor emlitetik legkorabban?
Ezen község 1750 olta emlegettetik
5ör Honnan népesitetett?
nem tudatik
6or Mit lehet tudni köztudomásbol, hagyománybol írott vagy nyomtatott
emlekből a név eredetéről, értelméről, mindegyík nyelvű helynévre
(112b) nézve?
semmit.
7er A község határában előfordulo többi topographiai nevek például:
mező, dűlő, szánto, fordulo, legelő, kaszálo s a t:?
Ezen kőzségbe van egy nagy kő hegy, melyet Somljonak neveznek, —
ebből, a lakosság a termés kővet lő porral repeszti szét, ’s a
kővekből meszet éget, a’mi egész országba a’ jóságárol nevezetes —
e kőzségnek főldes ura a’ Szent István vértanúrol czimzett Prepostság,
vagy is a’ fejér papok.
E kőzség határábn az uraságnak 1000 hold erdeje a lakosságnak pedig
400 hold szánto, ’s kaszállo főldjűk.
Ezen kőzségnek népessége tesz 250 lelket — g. Cath. vallásuak.
Ezen határbeli dűlők neve Mnyelás Forás Irtás és Ráristye17
E kőzséggel határos szomszéd faluk: Hájo, Alma mező Szent Elek és Kis
Kér kőzségek.
(114a)
HelynevekBeel közséből
Bihar megyéből.
(115a)
Felelet a tulnan tett kérdésekre.
1re E kőzség tartozik Bihar m. Szalontai járás Beeli szakaszához,
honnét a szakasz nevezetétt veszi
2ra Községnek neve jelenleg Beél, románul (Beliu) m. város jelenleg
áll 230 házbol lakja Magyar oláh zsidó melyekközt 280 Rom. cath. 750
G. cath. 495 Görög n. e. 55 Helv. hitv. 60 zsidó ősszvesen 1640 lélek.
a NVáradi 1. sz. püspö Beéli uradalmának fövárósa
3ra E községnek más nevét a’ jelenkor nem tudja
4.re Keletkezéséről biztos adatok hiányaba semmi felvilágositást sem
adhatunk, azomban állítolag a’ magyaroknak a’ hét vezér alatti
bejövetelökkor leteznie kelletett és nagyobb kiterjedésel bírhatott
mert a’ NVáradi 1. sz. pusp. m. papi névtárra szerént 1333 ba két Rom.
cath. pélébania volt benne alsó és felső nevezett alatt, mi hajdan
korri nagyságára elég világot vett, ezen plébániák egész a Mohácsi
gyász esetig állottak midőn is a’ törökök által szét romboltatván,
velök együtt a catholica vallás is a’ végenyészetbe döntetett, mig nem
1744be a’ vallás ujra virágozni kezdvén, ’s uj plébánia alakult, de az
isteni tisztelet az uradalmi lak udvarában egy fa épületbe
végeztetett, azomba 1819 be midón is a’ NVáradi 1. sz. püspokségi
székhely üresedésbe jövén, a’ M. királyi kincstár által szilárd
anyagbol egyház épitetvén, mely ugyan azon évben fel is szenteltetet,
’s áll jelenben is, ’s bir azon haranggal mely 1742ik évben O. Budán
öntetett, — most azomban ezen igénytelen kis m. város multjához képest
sokkal csekélyebb, hogysem több érdemet (115b) arató nevezetességeket
mutathatna fel, mit a történelem kőnyvében jegyezhetnénk, — továbbá
van jelenleg három egyháza: Rom. cath: ger. cath: és g.n.e. ugyan anyi
oskolája, van posta kiadó hivatala, van egy figyelemre vonzo üveg
gyárra, melyet 1735be nehai NVáradi 1. sz. püspök Grf. Csaky Miklos,
Beél Mező várossához 1 ora tavolságnyira fekvő Hagymás helységben
épitetett, — azomba 1781be a gyár Beél M. várossában tétetett át, ’s
Lajcsák pűspök által 1841–42be nevezetes épületekkel gazdagitattott
ugyan is: egy csatornára nagy szerrü kötörö és üveg köszörülö malmokat
építetett. Hamu-zsír gyárt alakitott, és ágyabeli segéd részére
szilárd anyagbol külön lakhelyt rendezett.
5re E község sokkal regíbb, hogy sem annak volta képpen honann lett
nepesedését — nyomozhatnánk, miután leg kisebb irásbelí, hagyomanyal
honan e tárgyban adatokat meríthetnénk — nem bírunk.
6ra E kiss város neve eredeteről v értelméről jelen nemzedék legkisebb
tudomással sem bír. Kivéve mint a 4ik pontba felemlitetett, hogy Beél
már a’ magyaroknak magyarhonba 3szor tett bejővetelökkor létezett, és
mint a’ kivül fekvő falvak nevei mutatják, — magyarok lakhatták —
akkoron azomba sokkal nagyobb ki terjedessel birt és valóban város
lehetett ez pedig kitünik onan is hogy tőbb kőrül fekvő falvak, Beélt
elő nevül hasznalják. nevezetessen. / Beélfenyér, Beél Zerind, Beél
Rogoz, és Beél Őrvényes. —
(116a)
7re E kis m. városhoz egy 1/4 orányi tavolságra ugynevezett
Gimojiscsai dülöben van egy kiss földvárrom mi hajdan csak erőd vagy
csak őrszemül használtatott, terjedelme mint egy 140 □ öl — a város
hajdankori nagyságát ez is nyiltan bízonyitja miszerént még 1830ik
évben az érintett várrom kőrül az utszák, házzak és telkek helyei még
láthatolag kivehetök voltak, a’ város közepén folyik az ugynevezett
Beéli patak. mely két urad: vizi malomhoz szolgál eszközül, szinte a’
városon folyik keresztül a’ Megyes patak, melyröl Tagadó egy mellék
község mely Beéllel kapcsolatban áll — nyeri mellék nevét. van egy
tava ugy nevezett Balta Kara buczul — mely a’ hegyekböl veszi
eredetét, beleszakad a hamarkába, ’s igy egyesül a’ tözvizével — a’
tözvize a’ város déli részén folyik mely jó izü rakjaival kinálkozik —
’s elválasztja Bihart Arad megyétöl. Az uradalommal nyugoti részen van
egy kis szöllő hegye is, melynek terjedelme — 20 hold és 700 □ öl. — A
község határa egész terjedelmében 6173 catastr. hold és 1575 □ ölet
számít. Kővetkező elnevezesu dülöi vannak. u. m. Beltelek, Gimojiscsa
Cseripuszta, felsö Czárina Turku Sulucz, fletán, Ligazel, Ligad,
Csorderel Ograda, Timalaszku, és erdoreszek: Lunka Grujecz, Galalo,
Rovina. az erdőbe vad(116b)disznó, őz és más nemü kisebb vadállatok
kaphatok. — végre megjegyeztetik a tagosítás ezen községbe végre
hajtatott — hataros szomszéd falvak. Tagadó, Árkus, Szék Mocsérla és
(Bokszeg, Arad m.) —
Költ Beél April ho 9én 864
Németh István
jzo
(117a)
Helynevek
Beél Őrvényes községből, Bíhar megyéből.
(117b)
Beél Őrvényes kőzség kilencz hegyen fekszík, — melyek a Mora Batrena;
Jzsestye; Cseristye; Valye Szekerestyilor; Gyalu vísínyílor; Gyalu
vladuly; Gyalu Lazuluj; Fonúr, Kulme la vurovan több dússabb patakja,
melyek öt őrlő malmot hajtanak. —
(118a)
Felelet a tulnani kérdésekre.
1re Beél Őrvényes kőzség tartozík Bíhar megye Szalontaí járás, Beéli
szakaszához. —
2ra A kőzség áll 46 házszámból és 120 lélekből, kik román ajkuak. —
tartozik a NVáradi latin szttásu Püspökség Beéli uradalmához.
3ra Más elnevezése níncsen.
4re Telepítésí ideje nem tudatik.
5re A kőzség magából szaporodott.
6ra Eredetéről sem írott, sem szóbelí adatok nem léteznek. —
7re A kozség határa 2536 hóld és 256 □ öl. —
Kilencz hegyen fekszík. —
Kelt Őrvényesen Május 10. 1864
főbiró Gróra Ille K × v
jegyző Holnapy
(119a)
Helynevek
Béél Rogoz községből, Bihar megyéből.
(120a)
Feleletek a tulnan megirtt kérdő pontokra
1ső Kérdő pontra: Béél Rogoz község Biharmegye Szalontai főszbirói
járás — Beeli szakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz
szbiróság Beél vidéki elnevezettel is bir.
2ik Kérdő pontra: Beel Rogoz Község más elnevezéssel régebben sem
birt.
3ik Kérdő pontra: nem vólt
4ik Kerdő pontra: nem tudatik
5ik Kérdő pontra: nem tudatik
6ik Kérdő pontra: Semmit. —
7ik Kérdőpontra: A kozség határában előforduló mező dölők nevei
kovetkezők, jelesen. I Ripa fekvésére téres és bok dombos, minőségére
középszerü szántó föld. II Plop, fekvésére téres, dombos közép szerü
szantó főld. III., Gyalu Szátuluj községi közlegelő, fekvés dombos,
bokros. IV. Cseret, dombos bokros roszminőségü szántó főld. V. Gyalu
Mocsuluj a Belényesbe vezető ut mellett részint bokros, nyomás,
részint pedig kevés mennyiségben szántó főld VI. Sztrin tura fekvésére
nézve részint dombos, részint lapályos ’s itt ott bokros szánto föld
VII. Ritu téres, kevés mennyíségben lapályos középszerü szánto főld
VII Leasze, vizes lapályos szantó föld. IX, Ariny Ez ís vizes lapályos
szántó föld. X., Berku vizes lapályos szantó főld. XI Peret, részint
lapályos reszint dombos szántó föld; szájhagyomány szerint a török
háboru idejében valami udvarhaz vólt e dülőben XII Dumbrava fekvesere
nezve reszint téres részint dombos bokros szántó főld. XIII Trisztie,
vizes lapályos szántó föld XIV Kurtye téres középszerü szántó föld XV
Ograda téres jó minőségü szántó föld. — Erdö dülök nevei: I Guretzu
fiatal cseres fekvésére nézve hegyes vőlgyes, II., Facza Drumuluj
reszint bekkes részint cseres kevés tőlgyes erdö a Nagyváradi D. sz.
puspoksegi uradalom tulajdona kedvezö idő járás alkalmával középszerü
makktermest nyujtanak. A kozség hatara határos Keletről: Kismarus,
Délről Nagy Marus és Siád, Nyugotról Siad, eszákról Bogy község
határaival
Kelt Nmaruson Május 6án 1864.
Biró Bercse Vaszali k × v
Száva Jura k × v
Thamó János mk
jegyzö
(121a)
197/864
Helynevek
Bihar városából, Bihar megyéből
1. Bihar város, felszik Bihar megyében, Nagyváradi járás szekhelye
Nagyvárad.
2. Ezen városnak több elnevezése nincs nem is vólt
lakossai egyedül magyar ajkuak Római Cathol és Helvét hit vallásuak. —
3. E’ városnak több elnevezése nem tudatik.
4. E városnak elnevezése mint a’ történelem mutatja 891től kezdve van,
s elnevezesét folytonosan meg tartotta. —
5. mint a’ történelemböl tudható Biharnak népesitése 896ba
történhetett Árpád által, mint a’ ki Mén Marót kozár fejedelemtől, azt
elfoglalta, a’ Bihari felyedelem vólt utólsó kit árpád meg
hódithatott, hat évi kűzdés után —
(121b)
6. „Bihar” eredetéről ’s elnevezéséről a történelemből azt tudjuk:
hogy 892ik évbe a’ midőn Árpád a’ magyar főld elfoglalója már nagyobb
részét a’ magyar főldnek elfoglalta még marót kozár fejedelem vólt kit
sem igérettel sem fenyegetéssel meg nem hodithatott, a’ mikor is
Szabólcs és Töhötöm vezéreit kűldte ellene, kik által a’ Tisza
környékéről ki szorittatván Marót Fejedelem kesöbb a’ maros és szamos
környékét is kéntelen vólt el hagyni, ’s igy a’ körös három folyójától
övedzett birtokába szorult s ott magának szék helyűl Bihart választá,
’s onnan kis országát Bihar országnak nevezte el, hogy ezen kis
országát annál biztosabban fen tarthassa Bihar alá egy még most is
emlékezetes, ’s romjaiból itélve nagy erösségü főld várt hányatott,
melynek minden árkait vizzel bocsátotta tele, ezen várba tartotta fen
magát Marót, Arpád ostroma ellen hat évig, mig nem Árpád egész erejét
ösze szedve 896ba Marót ellen jöt kuldte seregét a’ Bihari föld vár
alá Öcsöb és Velek vezérlete alatt, ’s csak ugyan sikerült az óriasi
seregnek tizenhárom napi ostrom után Marót kozár fejedelmet meg
hóditani ’s ekkor Marót át adta Bihar országát Árpádnak egészen ’s a’
Hon alkotás Bihar megnyerése által vól be fejezve, ’s Bihar vólt
utólsó mit Árpád elfoglalt, innen van e’ vármegyenek is Bihar neve. —
7er A’ Város határában elöforduló topographiai nevek jelesül 1ör Bihar
maga a’ hely. — határaiban van elöször is a’ még most is emlekezetesen
fen álló Föld vár, melynek környékét földvár dűlőnek nevezik. — Gáti
dűlő, Komócsó, Régeny, Reketyés, Csefán Körtvélytó, mely ez elött csak
öt évvel is mint egy 200 hóld főldnyi kiterjedésben olly nádas rét
vólt, hogy többször történt meg hogy a’ szegény állat — szarvas marha
és ló — legelni bele menvén a’ lápba benne maradt ’s bele döglöt, ’s
gazdája csak később akkor akadt rá mikor már a’ vad állatok husát meg
is ették, szóval olly jarhatatlan láp vólt, hogy sem ember sem állat
lábbal bele nem mehetet, most pedig már tökélletesen ki van száradva,
s ezen jarhatlan helyen kaszálófőld diszlik, idövel ’s már részbe most
is miután a’ zsombékoktól naponként tisztittatik tökelletesen haszon
vehetövé lessz. — a’ Dübögő láp szinte ennek egy részét képezte
Kűrtös, Hájó és Iklód dülő. — A’ Bihari hegyen hasonlóul több
elnevezések vannak nevezetesen Somlyó Szén égető Vásáros, Domoszló
Dinyés Benes, Csermáj Fojás Setétág; Vizeli nyaros, Borják és Czineges
ezen kivül még van az ugy nevezett ör hegy tetö: melyet
egészen (122a) Bocskai birt ki N. Kerekibe lakótt. —
Kelt Bihar April 26. 1864.
Szőke József mk
jegyző
P. H.
(123a)
Helynevek
Helynevek
Bogy községből, Bihar megyéből
(124a)
Felelt a túlnan tett kérdésekre.
Az 1öre E község tartozik Biharmegye Szalontai Járása Béeli
szakaszához — a székhelye jelenleg Béél Mező városa. —
2ra A községnek neve Bogy —
3ra A községnek más elnevezését sem most, sem hajdanról nem tudják.
4re Ez igénytelen és csak 47 házból álló oláh község már a törökök itt
lakása idején is ilyennek emlittetik —
5re E község is mint az ittenkörül levő többi román falvak Erdelyből
népesedett meg —
6re E községről semmi mást tudni nem lehet.
7re E község határa mínden mivelési ágakkal együtt 397 cataszt: hóldat
teszen, a határos községek pedig Ökrös, Ólcsa, Karasszó, Csontaháza,
Béél Rogoz — és Siád községek, — tartozik a Nvaradi lat: szert:
püspökség Bééli uradalmához — A dülők nevei pedig következők. u m.
Dombrovicza, Szabolyászka, Gyalumáre, válenezi, Terricsászka, Gyalu,
sturúluj. —
Kelt Ökrösön Márt. 30. 864. —
P. H. Biró Pópa Tóma +
eskütt Hepucz Vaszeli +
Popovits Péter mk
G. n. e. lelkész
Márton ’Sigmond
jegyző
(125a)
Helynevek
Bojt községből, Bihar megyéből.
(126a)

pontra. Bojt Község fekszik Észak Bihar megyében, Sárréti járásban;
Keletről N.Kereki, Délröl M.Keresztes, nyugotról Váncsod, északról
Kis-Mariától környeztetve. 1164. Reformált lakossal.
2ík pontra. Egyedül Bojt név alatt ösmeretes, ezen a néven emlitetik
az eddigi Statisticai adatokban ís.
3ík pontra. E Községnek — menyibe a jelenleg élö legöregebb lakosok
emlékezni tudnak — más elnevezése sóha semvólt.4ík
pontra. Erre felvilágosítást leginkább az Egy ház Anyakönyvei
adhatnának, de mivel az Egy ház legrégibb Anya könyvei vagy tüz általí
elégés, vagy egyébb közbe jött szerentsétlenségek következetében
elvesztek, amost meglévö Anyakönyvek legrégibje csakis 1765ik éven
kezdödik, felvilágosítást innen sem lehet meríteni.
5ík pontra. Nemlehet tudní a honnani népesíthetését.
6ík pontra. Semmít sem tudunk, sem köz tudomásból, sem hagyományból,
sem írott vagy hagyott emlékekböl a név eredetíségéröl, ’s értelméröl.
7ík pontra. A Község határ területe csupa sikságból áll, minden erdö,
vagy hegység nélkül, felemlítést érdemlö nevei a határ némely
részeinek akövetkezendök; ugymint a Váncsodi határ szélben egykisded
emelkedés, mely pör, vagy valoszínübben per dombjának neveztetik,
hihetöleg azért (126b) mivel sok üdökön keresztül kérdés alatt álott,
hogy melyik Község határához tartozzék; Kereki felöli óldalon az
ugynevezett Komlos határ rész, mely mint azt Községünk legüdösbjeí
máig ís emlegetik rengeteg erdö vólt, és hihetöleg a Komlos elnevezést
azért nyeri. — A Pest N. Váradi vas utvonal elkészítése előtt ahatár
területet Kereki felöl Váncsodnak keresztül szelte az ugy nevezett Kis
körözs, mely a Beretyóba végezte futását, és abban az üdöben nem kís
mértékben gazdagitotta ahatár terület széna termö részét, ezen útvonal
elkésztése ólta elzáratott, és csak üresen állo medre jelöli egykóri
utját; A M. Keresztes, és Bojtí határ szélben folyt az ugy nevezett
öjvős ér, de amely aközelebb múlt 3. év szárazság következtében
híhetölegörökre fenekig kiszáradott.
(128a)
HelynevekBokkia községből,
Bihar megyéből.
(129a)
Felelet a tulnan tett kérdésekre.1re Ezen község tartozik Bihar m.
Szalontai járás Beéli Szakaszához.
2ra Ezen 57 számbol álló kiss román helységet hiják Bókkia, (románul
szintugy) 285 lelekbír Beél M. Városához 3 negyedóra távolságra
fekszik utólsó postája Beél. tartozik a NVáradi latin szertartásu
püsp. Beéli uradalmához.
3ra E községnek más elnevezése sem most sem hajdanrol nem emlitettik.
4re E’ község a jelenlegi helyen mindösszve a törököknek
magyarországbol lett kiüzetésok olta áll — az elött szét szorva a hegy
tetökön alig számlált 18 házat — külömben jelenleg is hegy óldalba
fekszik.
5re E község nagyobb részben ezen megye Belényes vidékéröl népesedet.
6ra Eredetéről legkisebb írott v szóbeli adattal nem bírunk — mind
összve mint a’ 4ik pontba felemlitetett.
7re Nevezetessége e’ községnek hogy jó minémüségü cserép edény
készitésre alkalmas anyaggalbir van egy kiss homók hegye, miböl igen
jó perző készitetik. a község közepén folyík keresztül az ugy nevezett
Megyes patak. van két hideg forrása Kucsászka és Hesaje nevezett
alatt, — a község terjedelme 1631 cattasz. hold és 700 □ ölet tészen,
bir következö dölökkel. u m. Belső telek Pareo Rippi Gyalu flori,
Gruuez, Gyálu Tyonkuluj, Bokkincza Gyalu Árgyelánuluj Gyálu Novánkuluj
(129b) Szalavasa, Gyalu Beszericsí, Gyalu Dugyilor és kővetkező
erdörészekkel: Szalavása es Gruuez, az erdőbe táláható több nemű vad
állatok. határos szomszéd falak: Benyesd, Szakács, Agris es Kislaka.
Költ Beél Aprilhó 7en 864
Németh István
jzö
(130a)
Helynevek
Bors községből, Bihar megyéből.
(131a)
Az Iső pontra: Bihar megye, Váradi kerület, Sárréti járás.
IIk pontra: a’ községnek egy neve, u. m. Bors létezik, ’s e névröl
ösmeretes ország szerte.
IIIk pontra a’ községnek hajdan más el nevezése nem volt ezen mostani
hely nevén kivűl.
IVk pontra: a községnek leg korábban mikor említéséröl leg kissebb
tudomás sem létezik.
Vk pontra: a’ községnek honnan nepesitésére szolgálo leg kissebb adat
sem mutattathatik elő.
VIk pontra: Sem köz tudomás ból, sem hagyományból a’ név eredetéröl,
értelméröl leg kíssebb sem tudatík.
VIIk pontra: a’ község határába elö fordülö többi topographiai nevek
következök jelesen: —
Dűlők: Veres füz hajdan veres füz fát termett, most szántó föld:
határos szomszédok, Kis, és Nagy Zomlényí puszták hajdan mind kettö
falu volt; az utóbbin fen áll egy majór, ’s a NVáradi d.sz. Káptalan
birtoka: továbbá Pálhalma, Kártyás, Egres. Nyárszeg dülök el
nevezéséröl semmi sem tudatík. Ördög árka: hajdan a’ Tatárok, és
Törökök elleni sántz: — Kappanta, Körösszakadék: Kiskút dülö: mely egy
ott, emberek emlékezetét felül haladó idöbe volt, azomba hallomás után
tudomásra jön ’s jó vízzel el látott kis kútról neveztetík: Szilfa
dülö, hajdan ott volt nagy szilfáról vette nevezetét. — Három fordúlo
szinte fentebb felelt dülök neveit viseli. Legelök el nevezése: Homok
hát, mely egy azon részen létezö homok hátról neveztetik: Almás hajdan
erdös (131b) hely: Sárgödör: egy ottani sárgodörröl neveztetven.
Kaszállók el nevezése: Szomjú hát: száraz idöben éppen hasznavehetlen,
az esöt mindég szomjuhozza: Nagy rét azért neveztetík igy, mivel a’
többinél nagyobb kiterjedésü: Kert alja: mely a’ házak utánni kertek
lábjába létezö fekvéséröl vette nevezetét: puszta, sivatag, liget:
berek erdö, rengeteg nem léteznek: — határok: kis és nagy Zomlényi
puszták Kis Szantó, Sz. János, Tarján, és Ártánd községek; — tanya,
csárda, major szállás, kert, szöllök nem léteznek: árok: mely a’
berettyónak, a község határán keresztül szándékolt vitetése, megyei
köz munka erö által ásatott, azomba késöbben abbeli terv meg híusúlt:
— rom irtvány: tisztás ház, halom, domb, csúcs, orom, magaslat,
fensík, hegy, hegy gerintz, hegy lántz, szikla, bértz, bánya, barlang,
örvény, szoros, zuhatag, forrás község határán nem léteznek. Legelön
létező kútak nevezése: Demeter mely hajdan bizonyos Demeter nevű
emberről, ki azt ásta vette nevezését: homok alja, a’ körülötte lévö
homok dombotska aljáról neveztetík: ér, tó, folyó patak, mocsár,
posvany, láp, ingovány, nádas, rét, komp állás, rév gázló sziget a
határon viszont nem léteznek.
Bors 18 april 864 fö biró Isza Bálint mk
Daróczi János fts lelkész. Varga Miklós mk
Danyesz István Medgyesi András mk
birtokos Z Vass András keze × vonása
név író Csontos Imre mk
Baisz Ferencz mk
Balázs János mk
(133a)
Helynevek
Borz községből, Bihar megyéből.
Ezen község tartozik a Nváradí kerulethez a Belényesí járásí
foszolgabírosaghoz és a B. Ujlaki körí jegyzöséghez, — lakossága mínd
g. nem. egyesült, fekvése öszsze szorult kőszírtes hegyek között hol a
fekete körözs ís vonul keresztül nagyobb áradások alkalmával meg
templomjok belsejét ís meglátogatja.
Elnevezését nyilván a Borz álattol kapta mert azok kösziklás
hegyeikben még most is tartozkodnak.
Nevezetessége ezen községnek az hogy a község nyugotti részén egy kö
szirtböl (133b) bizonyos forrás eredvén bárha a lefolyás 3-4 lábnyinál
nem szélesebb, és a fekete körözsbeni beleszakadásig 100 ölnél több
tért nem képez 11 malmot hajt, és soha se szárazságba sem pedig a
legnagyobb fagyások alkalmával rajta lévő malmoknak viz hiányok nics,
mert a legnagyobb szárazságba sem apad el és a legnagyobb hidegbe sem
fagy be.
Hogy mikor eredt ezen község és honnan népesitetet meg az kinem
puhatolhato.
Megjegyeztetik még az is hogy ezen (134a) község lakossága
terményeinek nagyobb részét kapával szokta vetni, mind a mellet
lakossága nem lehet mondaní hogy a szegényebb szorsuak kőzzé tartozna.
Ezen kőzség határos B.ujlak Dsforro, B.őrvényes és Havas Dombrovicza
községekkel.
Kelt B. Ujlakon Junius 16án 1864.
Regíner János mk.
jegyzö
(135a)
Helynevek
Botfej községből, Bihar megyéből.
(135b)
Botfej község tőbb kőszíklás hegyekből áll, — melyek kőzőtt a kís
darabokban elszigetelt szántó főldeken — a lakosság élelmére
szűkségelt gabonák tenyésznek. —
A kőzség nagyobbrészt — pálínka főzés és malom kővekbőli kereskédésből
él, — melyet a lakosság a kőszíklákról idö szakonként leeső nagy darab
kővekből készítenek. —
Van benne egy g. n. e. templom
(136a)
Felelet a tulnan irt kérdésekre.
1re Botfej kőzség tartozik Biharmegye, Szalontaí járás, Beéli
szakaszához. —
2ra A község áll 57 számu házból 175 lélekből, — kík román ajkuak, —
tartozík a Nváradí lat. szttásu Pűspőkség Beélí uradalmához. —
3ra Más elnevezése níncs.
4re Telepitési ideje bízonytalan, —
5re A kőzség magából szaporodott. —
6ra Eredetéről sem írott, sem szóbelí adatok nem léteznek. —
7re A kőzség határa 918 627 hóld és 865 □ öl, — van több patakja s
kőszíklás hegyeí.
Kelt Botfejen Május 10. 864.
fobíró Krízsán Mítru k × v.
jegyző Holnapy
(137a)
Bragyet
1re Bihar megye NVáradi kerűlet Belényesi Járás
2or Község neve ország szerte Bragyet név alatt ősmertetik
3.or Mindetíg Bragyet név alatt osmertetik ezen közseg —
4.r e ~~~~
5 Tráján császár által népesittetett18
6 Regi Irományok hianya míatt az öregek semmit sem tudnak.
7er a Község határos, Kiskoh, Petrosz, Gurány Kotsuba és Brost
kőzségekkel, neveik funtunyele, Kapralanu, Skoritse, funtina
Baursuluj, Tataroj, Manu, kokosesku, Zóbotsesku, Ples, Vale Runkuluj,
Preluka, Vale Ples Cserboj, gyalu Zsuli Kause, Kuru Doszuluj, Prirlop,
Troás, Togyászka, Bálta, Begyaszku Stetaszká, Vale Lunga, gyálu,
áriny, Vale gyegyuluj, a falut ketté vagja Kreásza nevű patak, a ki a
havasrol ered — vegre meg emlitendö az is, hogy a falu harom reszre
van osztva —
(138a)
Helynevek
Briheny kőzségből Bíhar megyéből.
1. Tartozik fent írt megyéhez, Belényesi járás Vaskohi szakaszhóz
2/ Nints s nem volt más neve
3/ Nem volt más el nevezése
4/ Ember emlékezett olta.
5/ E’ részben adatok a kőzségi levéltárba nem léteznek, hihetö Tráján
üdö szakaból, s azok románok voltak.
6/ Adatok hiányában mit sem lehet tudni.
7/ A’ kőzség határában lévő főld nemüek u: m: szánto, kaszálo, legelő
es erdő, a’ dülök nevei: báltá de susu, Rogyína, Lá sátu pe gyaluri,
és ponore cu peduri, van a’ kőzségben vas hámor, és annak határában
vas ércz toucz név alatt, az egészben semmi nevezetesség nincsen a
kőzségen keresztul foly patak, mely hegyi forrásokból ered, az erdőben
találhato vad állatok — farkas, vad dísznó, őz és roka, a’ patakban
találhato pistrángot.
7/ a’ község határos Sust, kollest, monyásza, Lunka kőzségek
határjaival.
Brihenyben Junius 4én 864
Brihenyi biró Skrofán Nósi
eskütt Skrofán György
(139a)
Brost
1re Bihar megye Nvaradi kerulet, Belenyesi Járás
2ra A kozség neve Brost ország szerte ugy osmertetik
3ra Ezen kőzség mindetíg Brost név alatt álott
4ra ~~~~
5.re Történelem szerin Tráján császár által népesittetett19
6ra ~~~~ regi irományok nintsenek hogy valamit tudni lehetne
7. Hataros a község, Dombrovany, Bragyet, Kotsuba felső Poeny, Also
Pojeny, Buntyesd Szudruts, Also Valenyagra, és Kiskohval — el nevezése
a szánto foldeknek s, a t. u m Stiur Rit Czariná, Ograda Kimp
Szelistye, Gyál Curaturá Dambrava, Paekutsej Valelunga, Szudrisel
Láutus Máliny, Botyeszku, Koszte
(140a)
Helynevek
Budurász községből, Bihar megyéből.
(141a)
1ör Budurász község tartozik Bihar megye nagyváradi kerület belényési
járásához
2or Ugyan ezen egy neve él most
3or Soha sem volt más neve
4er 5re Senki sem tud felelni, és ere vonatkozlag irott emlekek sem
léteznek
6 Szeketura dűlő neve délnyugatnak kevéske dombos szántó földekkel
Száka községgel szomszedos. — Barareszku dulő szinte délnek szántó
földek, nevét onnan kapta, hogy réggebben itt egy sörház volt
mellyenek helyén meg most is látható egy tavas gödör. — Ilenyászka
dülő B. Szelistye község határanak szomszedságábán dombos hely,
nevének eredeterűl semmi nyom.
Kövvetkeznek a’ Nagyváradi g e püspöki uradalomhoz tartozó erdöségek
és havasok — u m keletnek
Gyalu szek Bükk erdő fericsei határral szumszedós hegy láb tetejében
kaszalókkal, nevét a’ hely száraz állapotaról vette
Grujlung, egy hosszu völgy melly a’ havas aljig felnyulik bükk erdő
melyen a’ budurászi patak egy része veszi eredetét. —
Gyálu kohuluj Hegy bükk erdővel, hajdan itt letezett vasbányatol vevén
elnevezését. —
Boiczásza Havas a’ keleti részén fütermő mező, egy részben fenyö és
bük fakkal vegyes erdö nevét a hajdan ítt volt vasbányaktól vette.
(141b)
Parau úrszuluj Iszonyu nagy völgy oldaláni mező és fenyő erdővel. A’
dragán vize eredetet innen veszí, mely végre a’ több ágakkal a’
Nagyváradon keresztül folyó körözst képezí. Nevét a’ hely
zordonságatól és onnat hogy az ítt lévő kosziklakba medvek tanyáznak
vette /:medve völgye:/
Loje, — Sztíná de rung, — Akre, — Hodrín guza, — orzína, — Grapa
Varaticuluj, — musino jele, Havasok, igen jó és dús nyari legelőkkel
fenyvesekkel és terméketlen szíka bérzekkel. nevekről semmit sem tudni

Fázsetyele szinte legelő és szikla bérczekkel, nevét a’ rajta lévő bük
erdőtől kapta, a’ mi itt a’ fenyvesek hazájában ritkasagul tünik fel.

Runku kapri. — Molivis, — Magura, — Gruju Káluluj, legelök fuves és
szikla berczekkel körül véve, neveik eredetérűl mít sem tudni. —
Vurvu, a’ hegy lánczban a’ legmagasabb csucs gyönyörü mezővel borítva,
az egész vídékre belátható tojás forma kupja nevét alakjatol vette.
Funtínyele Termeketlen bérczek kevés legelö földel. nevét a rajta
fakadó igen sok forrástol vette
Grujésu Termeketlen szikla berczes völgy Boiczásza mező, nagyobb
részben szikla bérczes fenyö erdö.
Rupsoru, legelö mellynek oldalan egy iszonyu omlás van. —
Gruju Krecsunuluj mező, melly lenyulík a’ Krecsun nevezetü patakhoz,
neveíket honnat nyertek nem tudni. —
Vale Száka Egy melly völgy mellyek végig a’ patak medrei láthatók, de
viz benne nincs azert ís nevezík igy. —
Priszlop, píramis alaku csucs legelővel
Míkó, a’ leg kiterjedtebb legelőt nyujtja, körül szikla bérczekkel és
fenyves erdövel deli oldalán egy igen szep forrassal mellyet funtína
de drecz nek neveznek
Szkaricza, legelő, nevét a’ nyereg forma hegy horpadástól vette, Itt
a’ mező közepében egy nagy köszikla áll kí, melly visszhangot (142a)
ad, a’ felé kiábalása. e’ követ Tiatra tálhárulujnak hivjak a’ nép
nyelvén, lehet visszhangu minöségénél fogva. —
Oncsásza Egy részben legelő, egyrészben sziklás bércz — fenyvesekkel
koritve. Ennek oldalában van a’ híres oncsaszai barlang, melly
nagyszerü, és a hol igen sok, most már nem létező nagy állatok
csontjai — vannak, még a víz özön elötti időkből. —
Runku ársz, — Hertyityen, — Kucsulotu helyek elnevezetei, legelö és
szikla berczes —
Sztiná de piatra, szíklakkal körözött mező.
Bátrina Egy magos hegy a’ havasokon aljában mező tetején fenyö
erdővel. —
Kalinyásza, — Ieczer, Glávoju, — Muncselu, — Kusztur, — Ponor, —
Balinyásza, — Pogyés, — Vurtupu, — Piatra ársz, — mínd annyi hely
nevek, a’ havasi legelőkkel fenyvesekkel es szikla berczekkel.
Bohogyíj. Az egész belenyesi vidékre be latható nyereg forma magaslat,
nyugotti részén terméketlen kopár bercz, tetején gyönyörü mezővel,
rajta egy a’ havási számtalan forrásokat felül muló — gyonyörü forrás
felséges vize és jeghideg voltánál fogva, a’ nép nyelvén funtina recsé
nek hivatik mellynek vize lepatakzík a’ Gruju urszuluj fele völgybe
honnat a drágán vize, majdan nagyvaradi körözs veszi eredetét, rajta
számtalan fürész malmokkal, mellyen fenyő deszkakat fürészelnek.
Kelt Budurasz Juni 20 1864
P. H.20 Biró Láza Floro +
Éder János
jegyző
Petsetjenek semmi jelentösége avagy eredeti multja níncsen k m f.
Éder János
jegyző
(144a)
Helynevek
Bukurványi Kotyiklet községből, Bihar megyéből.
Belényesi járás, magyarcsékei szakaszban, a lakosság öszve véve oláság
— Bukurvány magyarul őrőm hely elnevezését onnét nyerte, hogy ezek
elött 180 évvel Vuskán nevezetü juhász e helyre vetödött juhaival, a
hol ís nékíe e vidék meg tetzett megörvendett, megtelepedve e község
alapját meg tette ’s tolle nyerte népességét — Családja ágai maig ís
léteznek. Bukurvány egy magass hegyen fekvö helység egy utzával,
határos, DrCséke, Sztrákos, Kotyiklet, Szurdok, Seges, és Korbest
községekkel — Egy forduló neve frapszin, magyarul gyertyán (144b)
Régentén gyertyánfa erdö lévén e helyen — a második Gyalu Pisti,
magyarul István halma, ezek elötti tulajdonossa Bálint Pistáról vette
nevezetét 115 év olta, harmadik fordulója Csunzse jelentéktelen név —
Erdöje Floare Virág nevezetü kicsi kiterjedésü — folyo vize esö viz
zuhanásokon kivül nintsen, Szálha jelentéktelen neveztü egy forássa
volt, miolta a község létezik ezen egy forrás ad ítalt az egész
községnek — Ezen köségben igen nevezetes gyümölcs fa és szöllö töke
gyüjteménye van Valászky Károly földbirtokos urnak, a többek között
szilva és szöllö melly csak is hó leesés után nyeri megérését
Ezen község egyébb jelentöséggel (145a) nem bir.
Bukurvány 1864 Aprilis 14én
föbiró Szimut Mihály k × v
esküdt Szimut Szimen k × v
esküdt Czirtye Péter k × v
Koszta Jozefás
kör jgyzö által
(146a)
Buntyesd, Bihar
Bihar Megye Belényesi Járás főszolgabírája Tekintetes Veres János
urnak folyó évi 1158. sz: a: kelt rendeletére, Pesti Frigyes Magyar
Académiai tag részére a’ nyílatkozat Buntyesd községe Elöljároi által
a’ lentebbi moddon tetetik u: m: —
az’ 1ö pontra — Bihar megye, Belényesi Járás — Székhelyét tartja
Belényes várossában, és a’ Jegyzőség helyben, mellyhez tartozík nyolcz
kőzség: n: Buntyesd, Also Poény, felső Poény, Kotsuba, Gurány,
Petrosz, Ferítse, és Szód községek —
a’ 3ik pontra — Buntyesd község, mely nevezését honnét vette, nem
tudhatní. —
3ik pontra — Nem vólt soha. —
4ik — ” — nem tudatík —
5ikre — ” — nem tudatík. —
6ikra — ” — Semmí nevezetest.
7ik — ” — Mezők, Szelístye, Nyágrú, Fripnenyi, Kápátsi, Kuráturu, Rítu
luí Búllústyílor, Zsonináská, Truiúsu lu Haegye, Ungyetyu,
Inhérleúszká, Lá Dombrává, Dombrává nevü Tőlgyes erdö, Tomászka,
Bitúnyeszku, Méístye, Árinzi, Plevászkú, Pekonze, inczinczúje, Lá
margu, Lá menu, Mesurrtenyi, Deguszkú, ínnen a’ folyó vízen, mely
Sebes vízének neveztetík, Zevoje, Bobusászkú, Gyúlutru, Brísánú,
Buhenku, Kinpuréte, Nyomásu, Gyálu Csoronuluj, itten van egy kut, mely
fúntinú torkujunak neveztetik — rituri le’ lá Ura Popi, Leurgyásza:
melly erdő, és közte folyó víz is van, mely mind Leurgyászának
neveztetík, Doszu leurgyászi, — agídi lá kúlodekurmezú végi —
Ezen kívül van ezen kőzségnek Havasa: hol nyáron által szokta marháit
legeltetní, ezen havas neveztetík — Buntyászá, Kumunútsele, és van
rajta egyfolyó viz mely Vajaszunak, és Drogánul egy másík —
neveztetík.
Ezen község határos Nap keletnek A’ Poény /:Pojánosi dezsosz:/ Délnek
Dombrovány — Nap kelet — Sebes, és Északnak felé Leurgyásza nagy erdő.

Ezen községben egyedül tsak Román ajku gne népség lapja: —
Kelt Buntyesd Junius 22én 864.
Buntyesdi Bíró Hórie Petru k × v
esküdt Búleá Mártes k × v
— ” — Lászlo Vanuliu k × v
általam
Boicz Aron mk
jegyzö
(147a)
Helynevek
Burda községből, Bihar megyéből.
(147b)
1 Bihar megye Belényesi járásahoz tartozík
2 A község csak egyedül Burda név alatt esmeretes
3 A községnek más neve nem volt
4 Ember emlekezetet meghaladó idö ota
5 Hogy honnan és mikor nepesitetett? halgat a Kronika
6 A község nevének eredetét, miután a községnek régibb idöröl
leveltára níncs nem tudhatni.
7 A kőzség határában elö forduló dülök nevei Maldeszku, Alaría,
Szekatura, anyít tesz mínt írtásos hely, Talnyísora, Botyesku és Kimpu
(148a) mely dülök egyaránt hegyen völgyön és dombokon fekvö szántók,
és kaszallok úgy cserékkel benőtt legelökböl állannak, ehez tartozik
még a Nváradi Ge. Püspökség tulajdonát képezö Szekaruta és Talnyisora
nevezetü bükkös erdök. —
A községet keresztül folya egy „Vále” patak mely a szomszédos
havasokból ered, ’s mindjárt a köseg végénél a Buduraszi havasokbol
eredö „Vale” patakkal egyesül és Nyimoesden keresztül folyva
Belényesnél a fekete körösbe folyik. A község határos A magyar és
Erdélyhon közt elnyuló havasok, Karbunár Pocsovelesd Száka es
Kreszulya Községekkel
Kelt Burdán Juníus 5én 1864
Neubauer István
jegyző
(149a)
Helynevek
Butsum községből, Bihar megyéből.
MagyarCsékei szakasz és vidék — Butsum oláh elnevezés, semmi jelentéke
nintsen, — A lakossok oláh és tótok vegyessen, a községnek soha más
elnevezése nem volt — e község lakossai mint juhászok a határ
területén pajtákban laktak, ’s ez elött mint 150 évvel huzatott öszve
a község, — Butsum község völgyben fekszik, X forma három kereszt
utzából áll, határos Cséke, DrCséke, Topest, és Kotyiklettel — Egy
fordulónak jelentéktelen neve Tejits — a másik forduló Vále Bankuluj
ezen név magyarul anyit tsz mint Banku völgye kiröl a nép (149b) azt
reggélli, hogy Banku ezek előtt 200 évvel azon egész völgy birtokossa
volt mely van 200 köblös terület továbbá Ritu Pakuluj forduló magyarul
anyit tesz Pakuluj rétje az szinte ezelött 100 évvel Pakuluj nevü
gazdájé volt — Egy darab erdö rész neveztetik magyarul Talpá„nak, a
másik név darab Vale funtre magyarul részlet völgy, egy folyo ere van
Vále Szatuluj nevezetü magyarul a falu vize, a melly tsak akkor folyik
midön esös idöben a hegekröl nyér apadó vízeket — a községi legelön
van egy forrás halastó nevezetü, a nép azt regélli rolla hogy ez elött
150 évvel meg víz állás volt és a környéket hallal ellátta, száraz
évben egyedül ezen forrás nyújt a községnek ivó vizet.
(150a)
Egy darab szántó föld van Buska nevezetü, ez a nép rege szerént 200
évvel elötti gazdájáról neveztetik el magyarul jelentéke nintsen, mai
napig is élnek emberek kik azon földben kintseket kerestek, és az
állitatik hogy Mihok nevezetü pásztor ezek elött 152 évvel igen sok
pénzt ásott ki, kinek utodjai maig is gazdag egyének Butsum
községében.
Egyéb jelentöséggel e község nem bir.
Butsum 1864 April 14én
főbiró Mihelu Jura ×
esküdt Zsurkay Floru ×
” Végvárszky György ×
Koszta Jozefás
kör jgyzö által
(151a)
Helynevek
Csatár Községből BiharMegyéből
1. Csatár tartozik, BiharMegyéhez, NVáradi kerület NVáradi járásához.
2. Jelenleg Hegy Köz Csatár névvel él
3or Vólt é’ hajdan a községnek más elnevezése? nem tudatik.
4. Mikor emlitetík legkorában, nem bizonyos; a hely régíségére mutat,
az elégett óharangon vólt 1465, és a torony tetején lévő 1007 számú
fel írás.
5. Honnan népesitetett nem tudni.
6. A nép hagyományból a név eredetéröl annyít lehet tudni, hogy Csatár
hajdan több pusztákat bírván, ígen gazdag hely vólt, ’s a községbe
ígen sok búzával meg töltött vermek lévén, — mellyeknek, ásatáskor
nyomai most is látszanak, — a vidéknek míntegy tárházáúl szolgált,
innen Csaktár elnevezést kapott, ’s ebből lett vólna, meg röviditve
Csatár.
7. A Községbe előfordúló topographiai nevek. Madárkúsztő, Kertalja,
Nyólcz Hóld, alhegy alja, Sárhoszsza, Morgó, hosszú kert, Csiket,
akol. emelkedett és egyenes fekvésű szántó földek, Tóttelek, és
HKKovácsi községekkel határos. Ritkás, nyerges (151b) alja, Patak,
Ágoston, Kont, Kaszállo rétek lapos fekvésüek, a hegy óldalokról
hirtelen le rohanó víz által gyakran az egész széna termés
elsepertetik. — Hajnalhegy, Buriász, Sz Illyés, Veres domb Szöllök,
töbnyire tető fekvésüek, ’s dél óldali mérsékelt hajlatuak, legjobb ’s
leg több bort adnak. Czigánhegy, alhegy alja Ujhegy, kevesebb ’s
gyengébb bort teremnek. Kis-mező, Csipkés, Rókás, Konya tető legelők,
többnyire bokros hellyek. Nagy és Kis Latabár, Bihar, Patak, Cserhát;
Farkasos, Agoston, erdők, — fekszenek lejtős dombokon, a községtől
keletre, Cser, bükk, és tőlgy ’s más nemű kemény fát szolgáltatnak.
Kelt Csatár Mártíus 28 1864
főbíró Szílágyí Sándor mk
2dik Marjay Lajos mk
(153a)
Helynevek
Csehi községből Bihar megyéből
1őr a megyének, kerületnek, járásnak, ’s széknek neve a hová a helység
tartozik?
Csehi község tartozik Bihar megye Nagy Váradi járáshoz, a melynek
széke Nagy Váradon van.
Csehi Nagy Váradhoz 4/8 allomásnyira van.
2or a községnek hányféle neve él most mellyik bir csak helybeli
elterjedessel, mellyik ismeretes országszerte?
Ezen községnek országszerte Csehi a neve romanúl Ceheiu
3or Volt e a kőzségnek hajdan más neve? vagy csaktán különfélekép
íratott a mostani helynév?
Nem volt.
4er a község mikor emlitetik legkorabban?
Ezen kőzség 1750. év olta
5ör Honnan népesitetett?
nem tudatik
6or Mit lehet tudni köztudomásbol, hagyománybol irott vagy nyomatott
emlékböl a név eredetéröl, ertelméröl mindegyik nyelvű helynévűre
nezve?
Semmit.
(153b)
7er A község határában előfordulo tőbbi topographiai nevek példaul:
mező, dülo, szánto, fordulo, legelő kaszálo sat:?
E kőzségbe semmi nevezetes nintsen — a lakosság száma tesz 700 lelket
— kik ország szerte a’ marha kereskedésről hiresek — ezért a’ földet
nem is igen művelték akkoran de most már miután egy pár év olta, a’
kereskedésre mostoha idő van. — a’ főld műveléshez fogtak — .
ezen kőzség földes ura volt a Nagy Váradi deák Káptalan — akinek itt
500 hold szánto, ’s 400 hold erdeje van —
a lakosság szinte mintegy 1500 hold szánto ’s kaszállo főldet bir —
ezen kőzségel határos szomszéd faluk. Pecze Szőllős, O. Apáthi, Kardo,
Pecze Szent Mártony kőzségek
Nevezetes e kőzségrűl az, hogy ez előtt mintegy 5 évekkel uniált —
mert az előtt g. n. e. vallásu volt a’ lakossága
e kőzség határábn a’ dűlők nevei: Labu Ograda Silinki. Árille. Tirsi
gálli Budaule Lebenyiczistye nyilás — Forás
(155a)
[Cseszora]
Cseszora lakosai G. n. e. valláson lévő rómánság, földje hideg
természetü a’ Belényesi járásban több hellyen vörös agyagos
hegyes-erdös kevés lapály átaljában III osztályba soroható miáltal a
szükségletet nem képes megteremni, dülöinek elnevezése.
1ör Urszeszku
2or Gerleszku
3or Bareszku
4er Hepeseszku
5or Zsiboleszku
6or Ritu de afáre
7er Dodulászka
8or Berinyászka
9er Bojnyászka
10er Szlúguj
11er Sztrintúri
12er Gyalú de szusz
13or Gyalú florúlúj határai éjszakról Korbest, Keletről F. Topa,
delröl Dusest, nyúgotról M Cséke.
M Cséke Aprilis 4. 864
Biró Lajos
jegyzö
(156a)
Helynevek
Csokaly községből, Bihar megyéből.
(157a)
A’ túlsó levelenni pontokra feleletek.
1ső
Pontra. Bíhar megye, Érmelléki járás, Csokaly község.
2ik Pontra. Csokaly név alatt ismeretes országszerte.
3ik Pontra. Csokalynek sohasem vólt egyéb elnevezése.4ik
Pontra. Csokaly község a’ 17ik század elejétől ismeretes.
5ik Pontra. Csokaly népesítetett a’ körül fekvő falvakból, mert
eredetíleg púszta vólt. —6ik
Pontra Némelyek szerint Csokaly nevét vette azon körülményből, hogy
ígen lapájos helyen levén fekvése, azt mondták róla, hogy „Csak alj.”
— mások szerént pedig Csokalynak egykori tulajdonosa Zólyomi Dávíd
után bizonyos Vér Mária, a’ meg akkor Csokaly pusztát egy Csókért
ajándékozta állítólag bízonyos Gutí nevű egyéníségnek, és ez utóbbiak
szerént a Csóktól vette eredetét. —7k Pontra. Csokaly községbeli mezők
és dűlők következő nevekkel birnak, — Tövisbokor dülő, eredetét
állítólag a’ rajta levő tövisektől vette; továbbá Bikáné dűlő,
eredetét állítólag onnét vette, mert rétes, forrásos hely levén egy
időbe sok vizi bika vólt benne, — a Kardos kert dülő eredete
ismeretlen, — Szomjúhát dűlő, dombos fekvésű hely, vizhiány végett
neveztetett el, — Soós ut dűlő egykori Soós nevű tulajdonosától
neveztetett el, — Kollát dűlő eredete ísmeretlen — Irtás dülő az 1844ik
éví erdő kívágása után vette nevezetét.
Csokaly község 1844 ólta tagosított község, kiterjedésére nézve 2500
Cath. hóld, és Compossesorátus; határos Székelyhíd és Diószeg városok
Kóly és Kágya községekkel. — Csokaly községét az ugynevezett Ér folyam
hasitja ketté, mely a Kraszna folyamból veszí eredetét és Pocsaj
községénél a’ Berettyó folyamba szakad. —Van egy domb a’ határba
„Tegze domb” név alatt, mely az 1844k évi tagosítás alkalmával a’
Tegze családnak esvén, innét vette eredetét. — Az utszáknak neveít,
melyek ugyan semmi nevezetességgel nem bírnak íde iktatjuk,
nevezetesen Nagy utsza, Bojtorján sor, Sziget utza, Botostó, mely
eredetét az egykor mellette levő rétes helytől vette. —
Kelt Csokalyba 1864 Junius 5én
Madúz Károly
községí jegyzö
(158a)
Helynevek
Csontaháza községből, Bihar megyéből.
(159a)
Feleletek a tulnan irt pontokra.
1ső Kérdőpontra: Az emlitett község Bihar megye Szalontai főszbirói
járás — Beéli szakasz szbirósághoz tartozik, ’s egyszersmind a szakasz
szbiróság Beél vidéki elnevezettel is bir.
2ik
Kérdő pontra: Az emlitett község régebben Csontaházavalány néven is
ösmeretes vólt. Csontaházától egészen külön váló kis vőlgyben a
Nváradi Mlgos D. sz. püspökségi uradalom által régebbi időkben
telepittetett Valány község21 s már Csontaházával jelenleg egyesült.
Hajdan Valány, Bogy községével egy községi biró felügyelelete alatt
vólt. —3ik
kérdőpontra: Más elnevezése nem tudatik.4ik Kérdő pontra: Nem tudatik.
5ik Kérdő pontra: Nem tudatik.
6ik Kérdő pontra: Nem tudhatni.
7ik Kérdő pontra: Iső Mező dülő: Ritu Ruzsinyi, lapályos hely, szántó
és kaszaló, fele vizenyős, fele pediglen kavicsos föld. II: Koszte, —
dombos és bokros szántó föld. III:, Gyálu Zsugyestyilor, nevét a
Zsugye családtól vette — dombos, bokros igen rosz minőségü szántó
föld. IV., Gyalu Krutsilor, Dombos és bokros igen rosz szántóföld;
hihetöleg a hajdan itt fenállott kereszttől vette nevét. V: Gyalu
Nutsilor, dombos és bokros szántó föld hajdan egész domb diófával vólt
beültetve ’s hihetöleg innen kapta nevét is. VI: Gyalu Beszeritsi,
Dombos hely, nevét a hajdan itten vólt templomtól vette; VII: Vale
Makoluj, rétes szántóföld; itt ered egy kis patak, mely Valányon
keresztül foly és kismaruson alól a csontaházi patakba szakad ’s
alkalmasint nevét innen vette. VIII: Facza Valanyilor, dombos és
bokros hely kevés, szántó főld állitólag nevét regébben nevezett
Valány községtől vette. IX: Gyalu Popi, bokros, dombos, völgyes hely,
hol igen kevés igen rosz minőségü szántó főld van. X: Gyalu Mare,
dombos és bokros hely, körülötte egy völgy ’s kevés szántó főld
vagyon. — Csontaház községének határában a Nváradi D. sz. Mlgos
püspökségi uradalomnak 3000. katastralis holdat tul haladó bikk, tölgy
és cseres erdeje vagyon. Az erdöbeni dülők elnevezesei, jelesen: I:
Kimpu Henczuluj, itt régebben szántottak is. II:, Dobranyie, egy kis
tisztás hely. III: Bretyanu, egy kis erdő tükör, itt hajdan szilvás
vólt, IV: Ograda herapuluj, V: Ograda Beeli VI Kimpucz, — mind kis
erdö tükrök, hol hajdan szántó föld vólt. Van egy kis patak mely
eredetét a Kimpu Henczuluj nevü hegy oldalból veszi mely a községen és
határán keresztül foly. Határai Csontaház községe határának Eszakról:
Karasszói erdő; Nyugotról: Kismarusi mező, Délről: a N:marusi —
Keletről: a Dombraviczai erdők.
Kelt Nmaruson Majus 5én 1864.
Biró Balla Juon k × v
Bakó Vaszali k × v
Thamó János mk Krisztina Mojszie k × v
jegyző Bakó Illie k × v
(160a)
Helynevek
Csökmő Községből, Biharmegyéből.
1ör Ezen Község esik jelenleg a’ Tiszántúli Kerűlet’ Biharmegye’
sárréti járás’ magyarhomorogi szakaszában
2or Egyedűl a’ fent is leírt Csökmő névvel neveztetik jelenleg is e’
Község, sőtt
3or már elnevezése régebben sem vala; —
4er 1520 körűl említtetik e’ Község mínt falu, — de
5or honnan lett benépesítése ismeretlen, — mínt színtén
6or az is bizonytalan, hogy honnan vette nevezetét.
7er E’ Község határában következő nevezetű, dűlők, szántó, kaszálló,
szőllő főldek, és vizenyes hellyek vannak:
a./ belső telkek csupán házak és gazdasági épületekkel rakottak, kevés
konyha-kerttel.
b./ libanyomás, víz állásos szík legelőül használtatik.
c./ vénkert, szíkes sovány szőllőföld
d./ kórósderék, nádas mocsáros térség.
e./ kórós sziget, szíkes szánto és kis mértékben kaszálló.
f./ borjú sziget és kovács zug
g./ hosszú dűlő
h. kis barsa,
i./ Török sziget és vad zug, ingoványos mocsár, kevés nádas réttel.
k./ bika sziget és kádár zug, kaszállofőld —
l./ váczi zug kaszálló térség.
m./ Nagy barsa, szíkes szántó és kaszálló főld.
n./ nyárfás zug, – “ – – ” – – “ –
o./ Árpás, Csurka, Varga sziget, és Botló, lehetős minőségű szántó és
kaszálló földek, úgy nem külömben
p./ a pírcsi és sörezugi dűlők ís.
q./ Papgeczi, szíknádszík, szekrényes eleje szíkes szántó, de
legínkább kaszálló földek.
r./ Telek és gátzug, sárközi, templomszíget, ökörsziget, pap zug,
laponyag, hosszú sziget szíknádrét, csonka ér zug, lovas szekrényes,
kispéter, varga zug, földesi zug vermeshát, sáros ér zug nagy ér hát
ennek előtte több évekkel nádas, jelenleg azomban kiszáradván, kevés
mennyiségben kaszálló, nagyobb részben pedig szántóföld térség
s./ kolozsvári és cseh zugok víz alól szabadúlt haszonvehetlen térség.
t./ nagy ér-tő és nagy rét nádas térség
u./ két fok közi nádfiókos ’sombékos kaszálló
x./ szénás sziget, káposztás, tanító szigetek, rekettyés és
malomszigetek szántásra ínkább alkalmas víz alól szabadúlt kaszállók.
y./ kis és nagy halas fele részben szíkes szántó, másik fele részben
haszonvehetlen szíkes kaszálló
z./ Csonka derék, halas derék és kan sziget legalább viz állás,
partjai sovány szántófőldek.
j./ kislukácza, pendelyzug haszonvehetetlen szíkes szántó és kaszálló
főldek.
v./ Gyökeres, Dinnyés sziget, ösz pász sziget szíkes szántó ’s
kevésbbé kaszálló főldek.
a.a./ dinnyés ér vizes ér.
b.b./ rossz kert, kis tó hát, nagy lukácza és basa lapos többnyire
haszonvehetlen szíkes szántó és kaszállófőldek.
c.c./ csíkér, kréta sziget, nagy és kis törmény és törményzug fele
részben szántás alatti, másik fele részben zsombékos térség.
d.d./ halom környéke, nagy tó közi, kis tó közi és erdő zug szíkes
szántófőldek
e.e./ Nagy és Kis sós tó vízállásos tér.
f.f./ cserepeskert szíkes szőllőfőld; — mellyeknek elnevezését csak is
e’ következőkben lehet elősorolni,
a’ vénkertet illetőleg, mert ez a’ legidősebb szőllőskert a’ határon
(161a)
a koróssziget hajdanta csak borona tövis és cserebokrokat nevelt,
innen vehette nevezetét, az ezen sziget körülvevő ér pedig ezért
nyerte a’ kórósderék nevezetet; —
a’ borjú szigetbe hajdanta bogárzás idején a’ borjúk hajtattak, —
hosszúdűlőben ennekelőtte leghosszabbak valának a’ földek
árpás midőn felszántatott: bő árpa termést adott,
botló szerfelett zsombékos helly lévén, ritkán lehetett egy lépést is
úgy tenni, hogy az ember meg nem botoljék.
szíknád szík magaval hordja a’ nevét
telek régenten telepűlvény hely lehetett
laponyag közepén egy nagy domb, körűlötte lapályos helly; ezért
neveztethetettel.
szíknádrét hajdanta a’ legszebb nádat termette, míg körűltte szíkes
térség terűlt el; e’ kettőről neveztethetettel.
Csonka ér zúg és lovas ezen hellyen sok csontmaradványok találtattak;
— sőt ha barmelly ló ezen szigetbe vetődött: az onnan ki nem jöhetett
szekrényesnek szekrény forma alakja van,
kispéter-ben hajdanta Kiss Péter nevű ember csíkászott.
vermeshát a’ csíkfogó, és gabona rejtő vermeket itten szokták
készíteni, mínt régenten igen partos hellyiségen
nagy ér hát-at mélly ér folyta körül
két fok közi a’ vizimalmokra vizet vezető canalis között eső térség.
szénás szíget ezelőtt bőv széna termést adott
káposztásba az első feltöréskor káposzta termeltetett
rekettyés sok rekettye vesszőről.
malom szigetek a vizi malmok canálíssai között lévő rét főld.
(161b)
kis és nagy halast környező csonka derékban több ’s kevesebb
mennyíségű hal fogatott; —
a’ kan szigetben régebben egy eltévedt sertéskan több idő múlva
találtatottmeg.
a’ pendelyzugban egy nőről inge /:ezen környéken pendelnek
neveztetik:/ maradt le.
a’ gyökeresben részínt fa, részínt mező gyökerek vóltak nagy
mennyíségben.
a’ dinnyés ér által körül fogott partosabb földterületen elősször
dinnye termeltetett, innen dinnyés szíget nevezete.
rossz kert ennekelőtte szőllős kertnek osztatottki, de a’ termő erő
belőlle kifogyván, parlagon hagyatott, ’s innen rosz kert nevezete.
Kis és nagy sós tó a’ bennük vólt szíksós vízről neveztettekel, mig a’
körülöttök lévő partosabb földterűletek színtén innen nyerték kis és
nagy tó háti azvagy közi nevezeteiket
csíkér a’ benne nagy mennyiségben vólt csík bőségétől nyerte nevezetét
kréta szigetbeli partosabb földterület színe a’ krétához hasonló
Halomkörnyéke az ottan lévő nagy sóstó halomtól nyerte nevezetét
erdőzúgon hajdanta füzfa erdő vala
cserepeskertben sok régi cserép és kavics darab találtatik; —
az itten elnevezését illetőleg fel nem említett hellyeknek mi okonni
el nevezése vagy nem tudatík, (162a) vagy általában kimondható, hogy
a’ szigetek és zúgok a’ körűl fekvő víz — azvagy erek mellett estek és
esnek, innen vannak elnevezéseik; — Kelt Csökm vagy pedig ezen víz
erek között fekvő, ’s még annakelőtte ismeretlen partosabb részek, az
azokat felfedezett egyének’ neveiről neveztettekel.
Kelt Csökmőn, Biharmegye Aprillis hó 26. 1864.
főbíró Katona András mk
törvénybíró Nagy Dániel mk
Esküdttek:
A Nagy Bálint mk
Horváth Bálint mk
F Tóth Sámúel mk
Z Nagy Bálint mk
Katona János mk jegyző
(164a)
Helynevek
Czéczke, községből, dél Bihar megyéből.
a’ Körös völgyén – az élesdi járásbol – ,
Czéczkéhez mínt fö birtokhoz tartozík a Szomszéd Köallya és
Ízsopallaga heljségei, melly birtok régi idő óta a’ Beöthyeké volt,
mig utolso bírtokossa Beöthy ’Sigmond mind egy Tíz ével eladta
örökösön jelenlegi birtokos Zaturesai Zatureczky Gedeonnak – :
(165a)
Ezen heljség nevezette minden féle nyelvén ugyan az – de hogy mi
jelentösége? vagy hogy honnan vette nevezetét? nyomára nem jöhettem –
ha tsak szláv nyelvböl meg nem magyarázhato – ez a’ három heljség
közül a legrégíbb – a’ más kettö késöbbi telepítvény – de Czéczkének
ís csak a’ mult századi összeirásba leljük nyomát – Népessége g. n. e.
oláh – ámbár ezen heljségbe ís vagynak eloláhosodott magyar családok –
mint Körözsi – Rigó – Bara – Pap stb. de még sínts annyi mínt más
körözs völgyi régentén tíszta magyar heljségekbe – most pedig mind el
oláhosodvák –; hogy itt ís több versen történt telepítés és hogy
honnan? azt vezeték nevök tanusítja mint Árgyíllán /:erdélyi:/ Alparán
/:alpári:/ stb. – Czéczke határának dülözete vagy annak elnevezésse –
semmí érdekességre nem vezet – többnyíre a’ föld minösége vagy fekvése
szerént elnevezvék p. o. Carina alba – Carina nyágra – az elsö fehér –
ez utóbbi fekete földel bír – la Tó – egy posványos nádas hely volt –
de már ki csapolva is nevezetét megtartotta – mocsár – Zópa, – ez
szakadásoso gödrös helj – Vale Szatuluj – a heljség patakja melletti
tér – rituri csel din szusz – felsö rétek stb. Ezen heljség határos
Keletről Keszteghel /:Tyisztág:/ délröl Köallyával, Ny: Mező Telkivel,
északrol Őrvénd és Also lugossal –
kelt Czéczkén Juni 26án 864
Kendy Sándor
körjegyző
(166a)
Helynevek
Czéczke községből. Bihar megyéből.
ad I. Czéczke kőzsége Bihar megye — Nagy Varadi Jarás főszolgabiroság:
Elesdi Szakasz Szolgabirosághoz tartozik —
ad II. mindig Czéczke nevü község volt —
ad III. törzökés neve Czéczke —
ad IV. körül belöl 100 éve hogy létezik.
ad V. Roman ajkuak.
ad VI. semmi —
ad VII. Bezsán rét — mori — nevü düllök — a község Kőrösvölgyen
fekszik — erdő része sikság — a szomszéd faluk — Izsopalaga — és
Kőallya — nevü kőzsegek — folyo vize van a sebes körös — bövölykedik
hal dolgaba —
Kelt Czéczke Debr. 20 865.
Sábert András
jegyző
Uram János
tanitó
(168a)
Helynevek
Cigányfalva községből, Bihar megyéből.
(168b)
1. Cigányfalva tartozik Bihar megye, nagy váradi főszolga birói járás,
élesdi szakasszához, a’ vidék mellyen a kőzség fekszik „lakság” oláhul
„Lunka” név alatt ösmeretes
2. Cigány falva, oláhul Ciganyesd”nek neveztetik, itt a’ vidékben
Janka falvának, oláhul Jancsesd”nek is hivatik, azonban csak az előbb
emlitett név ösmeretes ország szerte.
3. 4. 5. pontokra a’ legidősebb emberek sem tudnak felelni,
levéltárunkban pedig erre vonatkozó adataink nincsennek.
(169a)
6. A nép azon véleményben van, hogy a’ község első telepitője Jank
család volt, melly való szinű is azért, mert jelenleg is, e’ néven
több családok vannak, ’s ezen első telepitőkről neveztetett
Jankafalvának, a’ később be kővetkezett népesedésnél hogyan kapta
Cigányfalva elnevezését, a’ monda nevetségesnek tünik fel, mellyet
rövid vázlatban it elő sorolok, — midőn a’ Jank telep uj lakosokkal
szaporodott, ezek felett a’ Jankok felsőbbséget gyakoroltak, ebből sok
civakodás származván, később még a’ telep neve is pertárgyává lett, ’s
ezen peres civakodásból kapta osztán az ország szerte ösmeretes
jelenlegi nevét.
7. A kőzség nem nagy kiterjedésénél fogva igen kevés helyneveket
tartalmaz, ezek leginkább a’ tulajdonosok neveit viselik, a’ nép által
a’ következők még is emlitetnek, Culme csel mare, funtina corbuluj
/:holló kut:/ gyalu lupuluj farkas hegy, ezen folyik a’ vale lupuluj,
farkas pataka, — Ritú de zsos, Ritu de szusz. Alsó, és felső rét,
Dumburcsán, Bajdok szekatura. gyalu Plesuluj, gyalu Kapaszoj, Culme
Baranyi, Culme hasznosuluj.
Cigányfalvának határai északrol Bogdán furár hegy, keletről Kövesd,
délről Örvénd, nyugotról B. Ujlak.
lakossai oláhok, g. n. e. vallásuak.
Őrvénd junius 1. 864.
Beadja
Májer Janos mk
körjegyzö
(170a)
Helynevek
Dancsháza községből, Bihar megyéből.
(171a)
Feleletek
1ső Kérdésre. Dancsháza község tartozik Biharmegyéhez, a Sárréti
járáshoz; székhelye B. Ujfalu mezőváros. Sárrétnek neveztetik
Bakonszeg községtől kezdve Szerepig a Berettyó folyam két parja, felső
és alsó Sárrétre osztatván, a Berettyó kiöntései által a szabályozás
előtt gyakorta okozott kiöntésektől vevén nevét.
2kra. Dancsháza község jelenleg csak ez egy néven neveztetik.
3kra. Volt a községnek más elnevése is hajdan, mely szájhagyományokban
most is él, nevezetesen Rózsaháza, mely nevét mi okfőből nyerhette,
nem tudatik.
4kre és 5kre. Dancsháza község 1711k évben népesült meg a rácz
pusztítások elől Bárándról, Bajomból s több helyekről kímenekült
lakosoktól, mint a helybeli reform. egyház legrégibb jegyzőkönyvében
az akkori öreg emberek előadása után bejegyezve találtatik. Már az
előtt, mint a szájhagyomány állitja létezett itt falu, Rózsaháza név
alatt, de ez a törökök által elpusztíttatván, helyje 1711.ig puszta
maradt.
6kre. A Dancsháza név eredetéről hiteles adatok nincsenek. A
szájhagyományok azt állitják, hogy e község legelső jelentékenyeb
megtelepűlöjétől, Dancs nevű embertől kőlcsönözte e nevét, kitől aztán
a Dancsházy nemes, ma is élő család származott. Dél nyugotról egy
színte régi falunak puszta helyje határos Dancsházával, mely jelenleg
N. Rábé község határának levén kiegészítő része, Kerenyeháza nevére
csak a legidősebb emberek emlékeznek.
7kre A község határában eső helynevek kővetkezők:
I. Benn a községben:
a/ Mester utcza, azért neveztetik igy, mivel régen itt volt az iskola,
melyben lakott egyszersmind a tanitó, régi czímén mester.
b/ A többi utczák nevei, templom utcza, nagy utcza, hajnal utcza
önként értetvén, magyarázatot nem szükségelnek.
(171b)
II. Külső határban:
a/ Halomszerdűlő, így neveztetik egy benne lévő nagy halomról, melyből
koronként embercsontokat ásnak
b/ Kálló dűlő, a Kálló folyamról, mely kétfelé hasitja
c/ Peresdülő; a Báránd felőli határvonalra nézve sokáig per alatt volt
a N. Váradi római kathólikus püspökséggel.
d/ Tupor dülő; a Bárándiak is így nevezik mellette a magukét s így
nevezték emberi emlékezet olta, de magyarázatát adni senki sem tudja.
e/ Sástó dűlő, nevét a benne levő sásas tavaktól kapta.
f/ Érhát dűlő, a mellette elnyúló, a holt Berettyóból szakadt ér
folyótól veszi nevét, mely vízes években hallal bővelkedik.
g/ Kis és Nagy Zug, a B. Ujfalui országut által két felé szakasztva,
nevét ezen elkülönitésnek köszöni.
h/ Tósziget dűlő; vizes időben álló víz veszi körűl.
i/ Tóhát és Tólapos dűlők a Tószegetet körűl vevő tavak lejtősebb és
magasabb mellékei.
k/ Setétvölgyhát közlegelő, nevét a benne lévő ugynevezett
setétvölgytől veszi, mely olykor vízzel borítva van, de mindig
terméketlen, s talán nevét e szegénységének köszöni.
l/ Tatártó. Terméketlen gödrök a falu alatt, melyek nagy esőzések
alkalmával vízzel telnek meg. Ide vetették mint a szájhagyomány
állitja, azon 3. tatárt, a Dancsházai, akkor még Rózsaházai kuruczok,
kik a N Bajomi várból ide adószedés végett kijöttek, de itt az
elkeseredett nép dühének áldozatai lettek.
m/ Szederjes völgy, nevét a benne most is teremni szokott sok
szedertől vette.
n/ Kék Kálló, folyó, mely az Ér folyóból a Konyári határban szakad ki.
A Dancsházai határon tul e nevét elvesztve, különféle nevek alatt s
több ágakra szakadva, a Hortobágyban, a NBajomi, és Udvari nádas
rétekben vész el. Sok halat tenyészt. Nevét onnan vette, mert a gubás
mesterek igen alkalmatosnak találják a gubák kalolására.
o/ Kígyós, álló víz, eső vizekből s a földárjából (172a)22
táplálkozik, kevésbé nedves években kiszárad; valaha nagy kígyófészek
volt.
p/ Rózsakút, igen jó vizű ivó kut a falu alatt, mely többszöri
ujraásatása után is megtartotta régi nevét s jó hírét; szájhagyományok
szerint a hajdani Rózsaháza lakosai is innen oltogatták szomjukat.
Jegyzet. Dancsháza községgel következő falvak határosak: Keletről
Torda; Északról Saáp és Báránd; nyugotról N.Bajom; délről N. Rábé. —
Kelt Dancsházán 1864. ápril 15én
Bonyhay József mk. Bagosy István mk
jegyző főbíró.
(174a)
Helynevek
Darvas községböl Bihar megyéből, adó tekintetben hozzá
csatolt Csiff, Nagy Bozsód, és Kis Bozsód pusztákkal.
1. Darvas község Bihar megye NVáradi kerületben, Sárréti járásnak
Debreczen Városában székelő szólgabirói hívatala alá tartozik
2. Egyedül ezen név alatt ösmeretes községünk, melynek lakossai
nagyobb részben Magyarok, kissebb részben Románok, kik szinte magyarúl
beszélnek, és javat birók:
3. Ugyan ezen név alatt ösmertetett községünk hajdan is, és annak más
neve nem ösmertetik
4. Mikor emlittetik leg korábban nem tudatik, a’ most élő öregek arra
nem emlékezvén, és semmi olly régi íromány itten nem találtatván a’
monda szerint 1030 tályán puszta vólt
5. Népesitése honnan történt? nem tudatik.
6. A’ név eredetéről semmi tudomány, hihetőn mint hajdan, rétes,
ligetes, víz járta hellyen sok daru járván, onnan neveztetett
Darvasnak, ’s pecsét nyomóján is onnan lett a’ daru címer — régi
pecsétnyomója el veszvén, az sem adhat világositást, hogy mikor
mettződött az éve nem tudatván, a’ helyette készült 1855. évszámmal
lévén meg jegyezve rajta tsak a’ Darvas és Daru maradt régibb.
7. Darvas községét környezik Napkeletröl Zsáka község, — északról a’
régi Berettyó meder déli óldala mellett Sár réte szélin lévő Csiffi
puszta — Nap nyúgotról Békés m. Füzes Gyarmat község — Dél nyúgotról
Csökmő község — Délről a Komádi határ eszaki széliben esö Kis, és Nagy
Bozsódi puszták határai. — határának nagy része a’ Zsákai határon a’
Berettyó régi medréből Szeghalomnal a’ Sebes körösbe vezetett ujj
berettyó csatornája által — mellyen a’ Darvasi, és Zsákai határ
öszveütközésénél épült hídon megyen keresztűl a’ Zsákáról, Csiffi
pusztán által F. Gyarmatra vezető ország út —
helynevek a’ határán: Szőrfű, szántó, és kaszalló föld — hármas határ
völgy, vadzug, törvény zug kaszállók — kis barsa, kis barsa dombja,
szántó és kaszálló — Tóth sziget — Kádár sziget — Ekklésia sziget —
nagy barsa, Kan sziget — Czigány sziget — Daru sziget kaszállók —
Papok hegye hajdan vízzel körűl véve, melly a’ monda szerint Klastrom,
vagy temetkező helly lehetett — Pálinkás halom — Csontos halom — kőkút
zug — Butzkó fokja — Fel — hajdan Fejes sziget — hosszú sziget —
kotsordos sziget — rühes sziget — Olaszok szigetje — bába zug —
kotsordos zug — Czifrás gát — Brezse zug — Brezse láp közi — Mosolygó
árka, mellyen hajdan malom vólt — Kotsordos eleje — borjú nyomás —
szík gödör legelő. Nagy Bérczes lapály, és benne fel emelkedett domb —
Király ajja, szinte erekkel körűl vett sziget — Gyarmati Gát, hol
hajdan F. Gyarmatról NVaradra menő országút vólt, híddal el látva —
jelenleg a’ hellyén jelentékeny főld töltés létezik — Fenék, egy teknő
formájú víz állás —
Fenék hát szántó föld — Olasz Gyurka zugja kaszálló — kis bogárzó —
(174b) Leka zug — Nagy bogárzó, hajdan gyümölcsös szöllős kert —
Asszony zug, jelenleg köz legelők, mellyek méjj lápos érrel vannak
körül véve, kevés hellyen árokkal — Olasz zug szántó, ’s kaszálló föld
— Szöllö bokor, fel emelkedett, nehány tölgyfával el látott, nádas
érrel körűl vett jelentéktelen, Zsáka, és Darvas községek között
kérdés alatt álló kisded sziget — Olasz zug szája, egy jelenleg is
látszó régi árokkal — Ürmös domb, régebben sok fehér üröm teremvén
rajta és bogárzó hát, szántó föld — kerek lapos, víz állásos szíkes
lapos — Nagy lapos — Szigeti dűlő — Peres, mély, hajdan Zsákával peres
föld vólt — Zsombokos lapos — Csonka ér — Malom völgy, kaszálló Malom
völgy hát szántó föld — Csavarodó — falu alatti Nagy ér jelenleg
szántó föld — Daróczi lapossa kaszálló, — Szőke lapossa kaszálló — két
Csárda laposs — az első völgy, mellyen az ujj berettyó csatornája
végig megyen — Román halom, régebben Ritók határ dűlő — Második völgy
— Vögy tekerűlet — Falu kaszállója — Pap halma — Kő domb, tégla
darabokkal — Kő domb lapossa víz állással — Kutya ugráló szík
kotyványok — Kis állás Domb — kis állás lapossak újonnan nevezett Álom
domb.
A’ községben, dél nyugoti részen Honvéd telkek — Katona útsza Olá kis
útsza — Magyar kis útsza — Sírály ülés útsza — pocsos és Nagy útsza.
Csiffi pusztán Zsákáról F.Gyarmatra vezető Országút mellett a Csiffi
Csárda, állással — ugyan ott a’ Gyarmati határ szélen Nagy Mihály
birtokos lak hellye — Ritók Jánoséféle korcsma, állással — Csiffi Pálé
féle jelenleg Farkas Bórek nagy tanyája — Csiffi László tanyaja — Kiss
Károly, és Kállay László tanyájukkal, a Sár réte mellett — a’ Zsákai
határt Csiftől el valasztó Csonkás — Csík ér — Rózsás sziget — Takáts
sziget — Kotsis sziget — Határ sziget — Rojtás sziget — Béli sziget —
Méh keltneze sarok — Telek sziget — Balog sziget — Nagy Májvás — Kis
Májvás — Vadas szigetek — Vesszős sziget, sok rekettye vessző teremvén
benne — ezeken belől észak felöl a’ Sárréte, abban Gát tisztája,
tiszta víz — Malom fok, hajdan Malom vólt rajta — Buzgó láp, szép nád
termő helly.
Nagy Bozsód Izsák János tulajdona, gazdaságí épűlletekkel el látva
nevezetesek Czifrás sziget — Vesszős sziget — Czifrás zúg, szántó föld
— Görbe gát, híddal el látva — Villongó, kaszálló — Kis dinnyés,
szántó föld — Bozsódi róna — Borzos sziget — Peres sziget — Nagy
járás, legelő — Hegyesi zug kaszálló — Nagy Dinnyés, tó — Temető
sziget.
Kis Bozsód Mólnár György tulajdona, színte gazdasági épűletekkel el
látva, annak északi óldalán a’ Darvasi határ felől Bába zug, kaszálló
— Rókás, szántó föld — Bőgős, szántó nagyobrészben kaszalló — Pántya,
kaszálló — Szekrényes zug kaszálló — Héder eleje kaszálló — Nagy ér
hát kaszálló — Borbély zug szántó föld — Telek szántó, és kaszálló
szigetek.
Keltt Darvason April 9én 1864.
fő biró Magyarosi Bálínt
Juhász Miklós mk
jegyző
(176a)
Hely elnevezések. Szabad királyi
Debreczen városa határában.
(177a)
Egyes hely elnevezések. Sz. kir. Debreczen
Városa határában —
Sorszám — Hely elnevezése és minősége — Puszta neve, melyben esik —
Jegyzés.23
Á.
1. Agárdi hegy — Gút — Homok domb láncz.
2. Aggrét — Gút — Mocsár.
3. Ágod völgye — Ondód — Lásd Balkányi Sz.Lajost.
4. Aklos hegy — Belső legelő — Domb láncz.
5. Álomzug kis, és nagy — Belső legelő — Önálló puszta. Lásd
Balkányit.
6. Angyaltelek — Gút — Erdős hely. Egykori rabló Angyal Bandi búvó
helye.
7. Apafája — Belső legelő — Lásd Balkányit.
8. Apró laponyag — Mátán — Laponyag = kis halmocska.
9. Arczúpéter halma — Elep — Lásd Balkányit.
10. Árkús — Ohat, és Zám — Lásd Balkányit.
11. Ásott telek — Zám — Gödrös legelö terület.
B.
12. Báál hegy és tisztája — Nagy Csere — Lásd Balkányit.
13. Bacsó telek — Máta — Legelö terület.
14. Bogdán gödre — Nagy Erdő — Fák közt régi gödör.
15. Bagi hegy — Gút — Homok domb láncz.
16. Bagossi /hajdú/ zúg — Veker — H.Bagosi határra nyúló Erdő.
17. Bagossi /puszta/ zug — Haláp — P.bagosi határra nyúló ritka erdő
’s szántóföld.
18. Bakó telek és domb — Gút — Homok dombláncz és szántó föld.
19. Balúton hegy — Belső legelő — Domb.
20. Bánk — Belső legelő — Önálló puszta Lásd Balkányit.
21. Bankás telek — Máta — Legelő rész.
22. Bánki telek — Bánk — Halydani falú helye.
23. Bánom telek — Zám — Legelőrész.
24. Basa halma — Belső legelő — Lásd Balkányit.
(177b)
25. Bajnok fenék ’s telek — Zám — A tatárülések melett. Legelő rész.
26. Bedecs — Haláp — Erdő közti tisztás.
27. Beke fok — Máta — Árviz kor ezen folyt a’ Hortobágyba a viz.
28. Berek — Gút — Erdőrész. Szép sűrű erdő.
29. Biró lapossa — Nagy Csere — Erdő közti nagy tiszta hajdan a Birák
használták.
30. Bivalyos — Máta — Legelőrész.
31. Bocskoros — Pacz — Mocsáros hely.
32. Bodajcs ér — Ohat — Határvonalt képező ér
33. Bodó folyása — Haláp — Rétes hely.
34. Bodzás telek — Fancsika — Erdő rész.
35. Bodzafatö halma — Ohat — Domb.
36. Bogárzó — Máta — Legelő rész.
37. Bokrétás fa útja — Gút — Nyir adonyba vezető út egy határszéli
nagy tölgy fa mellett.
38. Bóldogfalva — Gút — Szőllős kert. Lásd Balkányit.
39. Boros fok — Elep — Árviz kor sebess folyású ér.
40. Borsós kis és nagy — Máta — Árviz kor nagy kiterjedésű mocsár.
41. Borsós laponyag — Máta — Dombocska.
42. Botos gödör — Monostor — Lásd Balkányit.
43. Bőr bokra — Haláp — Erdő rész.
44. Bújer gaz — Nagy Csere — Erdő rész.
45. Bujár laponyag — Ohat — Dombocska.
46. Büdözs ér — Zám — Határvonalt képező ér.
47. Büdöss kút — Gút — Mocsáros hely.
Cz.
48. Császár utja — Fancsika — Lásd Balkányit.
(178a)
49. Csász rét — Bánk — Lásd Balkányit.
50. Csapó kert — Bánk — Csapó utczai részhez közel. Szöllős kert.
51. Csécs halom és laposs — Zám — Legelő rész.
52. Czégény laposs — Gút — Rétes hely.
53. Cseke rakottyás — Bánk — Mocsáros hely.
54. Csenketelek — Fancsikán — Erdő közti tisztás.
55. Czenetelek — Nagyerdő — Erdő közti tisztás.
56. Cserepes ház — Nagy Csere — Erdőszlak.
57. Csernitelek — Máta — Legelő rész.
58. Csige kert — Máta — Hátamegett az 1849. aúg.2- csatában elesett
orosz és magyar katonák temetője. Szöllős kert.
59. Czigánytelek — Apafája — Erdő közti tisztás.
60. Czigány telek — Fancsika — Erdő közti tisztás.
61. Csíkós telek — Máta — Legelő rész.
62. Csillag hegy — Bánk — Homok domb láncz.
63. Czinegát — Belső legelő — Kondoros folyón keresztűlí híd.
64. Csipő halom és fenék — Ohat — Lásd Balkányit.
65. Csirizes laposs — Zám — Mocsáros legelő.
66. Csizmadia telek — Gút — Erdő közti tisztás.
67. Czitra halom — Hegyess — Lásd Balkányit.
68. Czompó lapossa — Nagy Csere — Mocsáros rét.
69. Csontos telek — Gút — Erdő közti tisztás.
70. Csonka telek — Zám — Legelő rész.
71. Csórés halom — Ohat — Domb.
72. Csőreg völgye — Nagy erdő — Erdőben.
73. Csösz halom — Belső legelő — Magános domb.
(178b)
74. Czucza — Ondód — Lásd Balkányit.
75. Csukás sarok — Monostor — Erdő szeglet.
76. Csukás folyás — Nagy Csere — Mocsáros rét.
77. Csukás csapszék — Belső legelő — A’ rét mellett.
78. Curia rét — Nagy Csere — Lásd Balkányit.
79. Csürködi laposs — Haláp — Erdő közti tisztás.
D.
80. Dáritelek — Ondód — Egy része az Ondódnak.
81. Darvas — Gút — Mocsáros rét.
82. Darvas rét — Nagy Csere — Mocsáros rét.
83. Debreczen — Nagy Csere — Sz. kir. Város. Lásd Balkányit.
84. Derzsi telek és halom — Ohat — Lásd Balkányit.
85. Disznós hegy — Bánk — Homokdomb láncz.
86. Disznós hegy — Gút — Homok dombláncz.
87. Disznótanya — Apafája — Erdő közti tisztás.
88. Disznókút folyás — Haláp — Vizenyős rét.
89. Dóka — Elep — Mocsáros rét.
90. Dobonyi kút — Haláp — Mocsáros hely.
91. Dúna halom — Ohat — Lásd Balkányit.
E.
92. Ebes — Ohat — Önálló puszta. L. Balkányit.
93. Égett telek — Gút — Erdő közti tisztás.
94. Egybokor hegy — Haláp — Homokdombláncz.
95. Eklézsía halom — Belső legelő — Magános domb.
96. Erőssjúkhegy és rét — Nagy Csere — Homok dombláncz és mocsár.
(179a)
97. Ethel laka — Zelemér — Lásd Balkányit.
98. Elep — Zelemér — Önálló puszta. Lásd. Balk.
F.
99. Falúvég halom — Zám — Lásd Balkányit.
100. Fancsika — Zám — Önálló puszta. Lásd. Balk.
101. Fancsikai telek — Fancsikán — Hajdani falú helye.
102. Farkas gát — Belső legelő — Mocsáros helyen.
103. Farkas zug — Gút — Erdő rész.
104. Fecske fok — Máta — Árviz kor viz folyás, rajta híd.
105. Fegyverneki vőlgy — Ondód — Hajdankori vizmedret mútató, hosszú
völgy.
106. Fehérnádtő fok — Ohat — Árvíz kor víz folyás.
107. Fekete rét — Ohat. Máta — Nagy kiterjedésü vízenyős legelő.
108. Fekete vőlgy — Gút — Erdő közti tisztás.
109. Felhalom — Zám — Egyes halom.
110. Fertő — Elep — Vizenyős terület.
111. Fényes tó — Gút — Nyiradony felőll nagy mocsár.
112. Fodor telek — Gút — Erdő közti tisztás.
113. Forrás fenék és telek — Máta — Mocsáros legelő rész.
114. Forrás kút — Máta — Bővizű gúlya kút.
115. Forrás csere — Gút — Vizenyős talajú Erdőrész.
116. Főldvár — Bánk — Lásd Balkányit.
117. Földvár halom — Ohat — Egyes halom.
118. Futottak útja — Belső legelő — M.pércsről, Sámsonba járó út.
119. Füle halma — Belső legelő — Lásd Balkányit.
120. Fűzes fertő — Zám — Mocsáros legelőrész.
(179b)
121. Füzfa csösz ház — Belső legelő — A’ Tóczó retjén.
G.
122. Gál — Gút — Erdőrész.
123. Galambos folyás — Nagy Csere — Sámson felől bejövő egykori
vizfolyás.
124. Gyantafőző — Gút — Lásd Balkányit.
125. Gyarmati laposs — Gút — Erdő közti tisztás.
126. Gyémánt temetés — Nagy Csere — Gyémánt nevü öreg jámboréletü
Méhész sirja környéke.
127. Gyékényes fenék — Ohat — Mocsár.
128. Gencsi folyás — Fancsika — Vízenyős rét.
129. Geszteréd — Ondód — Egy része az Ondódnak.
130. Gilányi — Csapszék — most katona laktanya. Lásd Balk.
131. Gyilkos rét és folyás — Fancsika — Mocsáros rét.
132. Gyilkos rét — Kisálomzug — Mocsáros rét.
133. Godolya hát — Ohat — Vizenyős rétek közt emelkedett, terület.
134. Gömöri gaz és laposs — Gút — Erdő, és vizenyős rét.
135. Gömörői rét — Bánk — Nagy darab mocsáros rét.
136. Gömörő vagy Gyömörő — Bánk — Lásd Balkányit.
137. Görbe ér — Zám és Máta — Határvonalt képező kanyarúlatos mocsár.
138. Görbe rét — Gút — Erdő közti vizenyős rét.
139. Görbe halom — Belső legelő — Egyes halom.
140. Gönyei gaz — Nagy Csere — Erdő rész.
141. Guba hegy — Gút — Homok domb láncz.
142. Gugyori vagy Barak Csapszék — Gút — Lásd Balkányit.
143. Gut kis és nagy — Gút — Önálló puszta. Lást Balk.
H
144. Haláp — Önálló puszta. Lásd Balká-
(180a)
145. Hadközi piacz — Nagy Erdő — Lásd Balkányit.
146. Halápi Csapszék — Haláp — Vendégfogadó.
147. Halas laposs laponyag — Zám — L. Balkányit.
148. Halász laponyag — Máta — A hortobágy partján dombocska.
149. Hármas halom — Máta — L. Balkányit.
150. Háromág /vizállás/ — Ohat — Árvizkori Tisza szakadék.
151. Hát hegy — Nagy Csere — Homokdombláncz.
152. Határ fenék — Máta — Mocsáros legelő.
153. Hatvan utczai kert — Máta — Szőllős kert.
154. Hajnal gazza — Nagy Csere — Erdő rész.
155. Hegyes kis és nagy — Nagy Csere — Önálló puszta. Lásd Balkányit.
156. Hegyes halom — Elep — Egyes halom.
157. Herep folyó — Ohat — Tisza szakadék.
158. Hodály fenék — Máta — Mocsáros legelő.
159. Hodos kút — Máta — Hajdani gúlyakút melléke.
160. Homok kert — Máta — Szőllős kert.
161. Honvédsírja — Pacz — Lásd Balkányit.
162. Holtember laponyag — Máta — Dombocska.
163. Hortobágy — Máta — L. Balkányit.
164. Hortobágy folyó — Mátán — Erről neveztetik az Elepi, mátai, Zámi
és ohati legelő Hortobágynak.
165. Hortobágyi Csapszék — Mátán — Vendégfogadó nagy kőhiddal a víz
parján.
166. Hosszútelek — Máta — Legelő rész.
167. Hosszú fenék — Máta — Mocsáros legelő.
168. Hosszúvíz folyás — Haláp — Az egész Halápot keresztül szelő
mocsáros rét.
169. Hosszúszék — Belső legelő — Vizenyős legelő.
170. Hosszú hegy — Gút — Homok domb láncz.
171. Hosszú föld — Gút — Szántó főld.
172. Hunyoros rét — Nagy Csere — Vízenyős rét.
173. Husztine folyása — Bánk — Vízenyős rét.
I.
174. Ísten földje — Elep-kösílyszeg — Lásd Balkányit.
175. Játszó domb — Monostor — Egyes halom.
176. Jány hegy — Gút — Homokdombláncz.
177. Jebákné telke — Máta — Legelő rész.
178. Juhoss telek — Máta —Legelő rész.
179. Jukas hegy — Gút — Homok domb láncz.
180. Jukas halom — Ohat — Lásd Balkányit.
K.
181. Kádár árka — Nagy Csere — Lásd Balkányit.
182. Kadarcs folyó — Máta — L. Balk.
183. Kadarcsi csapszék — Máta — Vendégfogadó híddal a víz partján.
184. Kakúcska mocsár — Gút —Vízenyős rét.
185. Kakas halom — Belső legelő — Egyes halom.
186. Kamarás halom — B.legelő — Lásd Balkányit.
187. Kanál hegy — Bánk — Homok domb láncz.
188. Kántor hegy — Gút — Homok domb láncz.
189. Káposztás telek — Pacz — Lapájos fekvésü tiszta.
190. Kapús hegy — Gút — Homok domb láncz.
191. Krajczár hegy — Gút — Homok domb láncz.
192. Kása hegy és gödör — Gút — Homokdombláncz, alatta egy sajátságos
keskeny mélyedés.
(181a)
193. Kajlatelek — Zám —Legelő rész.
194. Kenyérváró hegy — Veker — Kopár homok domb láncz.
195. Kenderátó kis és nagy laposs és halom — Lásd Balkányit.
196. Képhalom — Zám — Egyes halom.
197. Keresztes szállás — Pacz — Erdő közti tisztás.
198. Kettős halom — Máta — L. Balkányit.
199. Kettős halom — B. legelő — Két külön álló halom.
200. Keve lapossa — Gút — Vizenyős terület a Szathmári országut
szélén.
201. Kígyós laposs — Ohat — Mocsáros rét.
202. Kígyós hegy — Apafája — Homok domb.
203. Kincses telek v. fenék — Zám — Legelő rész.
204. Kisököritó — Nagy Csere — Vízenyős rét.
205. Kismély földes halom — Ohat — Egyes halom.
206. Koczka telek — Máta — Legelő rész.
207. Kónya — Belső legelő — Hajdan vízállás most majorfőld.
208. Kokasló — B-legelő — A Város egyík Cserépvetője.
209. Komlós kert — B-legelő — Egykor komlótermelő hely, most kaszálló.
210. Koncz hegy — Gút — Homokdomblánc.
211. Kondoros folyás — B-legelő — Csatornázás által kiszáradt legelő
rész.
213. Koronás halom — Kösélyszeg — Lásd Balkányit.
214. Köhögő — B.legelő — Egykor vizenyős, most mivelés alatt álló
terűlet.
215. Köntös gát — B.legelő — Egykori mocsáros helyen keresztüli
töltés.
216. Köntös kert — B.legelő — Szőllős kert a Köntös gát mellett.
217. Körizses folyás és erdő — Haláp — Vízenyős talaju kőrízs fa erdő.
218. Kőrizses erdő — Nagy Csere — Ugyan olyan erdőrész.
(181b)
219. Kösélyszeg — Önállópúszta — Lásd Balk.
220. Kösély folyás — Kösélyszeg — Tekervényes víz folyás.
221. Köszörűs laposs — Gút — Vízenyős rét.
222. Közép fok — Máta — Árvizkori folyás.
223. Kő udvar — Elep — Lásd Balkányit.
224. Köves halom — Zám — L. Balk.
225. Kúnpál kertje v. kis köves laposs — Ohat — Vízenyős rétek köztti
elmelkedett terűlet.
226. Kún pál halma — Ondód — L. Balk.
227. Kún György laponyag — Máta — Egyes dombocska.
228. Kún kápolna halom — Macs — Egyes halom
229. Kútya vőlgye — Belső legelő — Hajdankori vízmedrét mútató hosszú
vőlgy.
L.
230. Lápos rét — Nagy Csere — Egy kor nagy Mocsár.
231. Láró hegy — Gút — Homok dom láncz.
232. Látó hegy — Fancsika — Lásd Balkányit.
233. Látóképi Csapszék — Fancsika — Lásd Balkányit.
234. Libatelek és laposs — Zám — Nagyterűletű vízenyős legelő.
235. Lovászok zúgja — Belső legelő — A Szepesi pusztába beszegellő
most mivelés alatti terűlet.
236. Lúdas Csapszék — Bánk — Vendégfogadó a Diószegi Útban.
237. Lúdas fenék ’s laposs — Mátán — Lásd Balkányit.
238. Lúka háza — Nagy csere — Erdő közti tisztás.
M.
239. Macskatelek — Máta — Legelő rész.
240. Macs — Máta — Önálló púszta. Lásd Balk.
(182a)
241. Macsí folyó — Belső legelő — H.Böszörmény felől bejövő egykori
vizfolyás és rét, a város kaszállója.
243. Macsí pálné tisztája — Nagy erdő — Erdő közti tisztás.
243. Malomgát folyás — Bánk — Egykor vízfolyás, most rét.
244. Malomzug — Zám — Lásd Balkányit.
245. Máta — Zám — önálló puszta. Lásd Balkányit.
246. Máta laposs — Máta — Hirtelen elöntetní szokott terület.
247. Matyó fenék — Máta — Egykor nagy mocsár keresztül megy rajta, a
debreczeniek által Matyoldnak nevezett iványiak útja. púszta
Margítára.
248. Medvés folyás — Nagy Csere — Lásd Balkányit.
249. Megyes laposs kis és nagy — Ohat — Vizenyős rét a kócsi határban.
250. Méhes telek és laponyag — Zám — Legelőrész egy kis dombocskával.
251. Méhes kert — Gút — Erdőközti kaszálló.
252. Mérges ér — Zám — Határvonalt képező olykorí vízfolyás.
253. Méhes hegy — Bánk — Homok domb láncz.
254. Mike lapossa — Elep —Vizenyős rét.
255. Mise hát — Ondód — Az ondódnak egy kis része.
256. Morotva folyó — Ohat — Árvízkor hólt Tisza /Mortua/.
257. Mosó hát — Ohat — Rétek közt emelkedett terület.
258. Monostor — Ohat — Önálló puszta. L. Balkányit.
N.
259. Nádas halom — Kösélyszeg — Lásd Balkányit.
260. Nagy Csere — Kösélyszeg — Ön álló púszta.
261. Nagy Sándor halma — Belső legelő — Lásd Balkányit.
262. Nagy állás — Zám — Kitűnő jó legelő terület.
263. Nagy pípás laponyag — Zám — Egyes halom.
264. Nyarjass halom és laposs — Ohat — Lásd Balkányit.
(182b)
265. Nyírő laposs — Máta — Vízenyős legelő.
Ó.
266. Ohat — Máta — Önálló puszta. Lásd Balk.
267. Olajűtő — Belső legelő — 32 házból álló telep. Olajütők lakják.
268. Ondód — Belső legelő — Önálló púszta. Lásd Balká-
269. Ördög árka — N. Erdő Blegelő — Lásd Balkányit.
270. Ördög hegy — Nagy Erdő — Homok domb.
271. Ördög árki fok — Zám — Lásd Balkányit.
272. Ökörító — Haláp — Vízenyős rét.
273. Őrhalom — Elep — Egyes halom.
P.
274. Pacz — Elep — Önálló púszta.. Lásd Balk.
275. Paczérí folyás — Nagy Csere — Lásd Balkányit.
276. Pallag — Nagy Csere — Önálló púszta. Lásd Balká.
277. Palatinus hidja — Nagy Csere — Lásd Balkányit.
278. Pálinkás telek — Nagy Csere — Erdő közti tisztás.
279. Papegyháza — Máta — Lásd Balkányit.
280. Pápai hegy — Gút — Homokdombláncz.
281. Papzug — Belső legelő — Macsi pusztába beszegellő most mívelés
alatt álló terűlet.
282. Pap-ér — Máta. B.legelő — Lásd Balkányit.
283. Párnás telek — Nagy Csere — Erdő közti tisztás.
284. Parajos telek ’s halom — Ohat — Lásd Balkányit.
285. Peczenpál halma — Ohat — Lásd Balkányit.
286. Pénzes gödrök — Nagy erdő — Régi gödrök.
(183a)
287. Pente zúg halom és fok — Zám — Vizenyős legelő terület a
Hortobágy vize kanyarulatában.
288. Pentefordúlója — Zám — A pentefok tekerületénél legelő terület.
289. Pércsí zug — Belső legelő — A m.pércsi határra nyúló terület.
290. Perma tisztálya — Nagy Csere — Erdőközti nagy terület.
291. Perzsa rét — Belső legelő — Egykor mocsáros vizállás, most
legelő.
292. Peselő halom és folyás — Belső legelő — A macsi folyóból a
Tóczóba szakadó vizfolyás helye.
293. Petes tisztája — Fancsika — Erdőközti tisztás.
294. Pinczetok — Bánk — Homokdombláncz csöszlakkal.
295. Pínczés rét — Ohat — Vízenyős kaszálló főld.
296. Pipó hegy — Haláp — Homokdombláncz.
297. Pipa gödrök — Belső legelő — A Cserép pipa anyagot ebből ássák.
298. Poczos telek — Mátán — Legelő rész.
299. Pokolmező — Haláp — Lásd Balkányit.
300. Poltrás telek — Zám — Legelő rész.
301. Pongor telek — Máta — Legelő rész.
302. Porkoláb telek — Gút — Erdő közti tisztás.
303. Poros hát — Máta — A’ Hortobágy partján emelkedett fekvésű
Szántóföld.
304. Pozsgán telek — Zám — Legelő rész.
R.
305. Rácz laponyag — Máta — Egyes dombocska.
306. Réczés — Nagy erdő — Sürű erdőrész.
307. Rék tisztája — Gút — Lásd Balkányit.
308. Répás kert — Nagy Erdő — Erdő közti tiszta.
309. Rókajuka telek — Máta — Legelő rész.
(183b)
S.
310. Sárállás — Nagy erdő — Olvadáskor és esös ídőben vízállás.
311. Sáros ér és halom — Zám — Határvonalat képező vizfolyás partján
egy egy domb.
312. Sashegy — Gút — Homokdombláncz.
313. Strázsa halom — Ohat — Egyes halom.
314. Szálka halom és fok — Máta — Árviz járta területen egy egy halom.
315. Szalóki kút — Nagy erdő — Méjjedés.
316. Soma-hegy és rét — Nagy Csere — Lásd Balkányit.
317. Szárcsás kis és nagy — Bánk — Egykor terjedelmes mocsár.
318. Szász laponyag és fenék — Máta — Egyes dombocska és vizenyős
legelő rész.
319. Szatai folyás és domb — Nagy Csere — Lásd Balkányit.
320. Szavar — Szepes — Egy kor nád termő mocsár most vivelés alatti.
321. Séta kert — Szepes — Szőllős kert.
322. Sexta kert — Szepes — Szőllős kert.
323. Széchényí kert — Szepes — A vásárállás mellett régi nevén kos,
vagy Zsidó kert.
324. Szentjános hegy és rét — Nagy Csere — Homokdombláncz és vizenyős
kaszálló.
325. Szepes — Nagy Csere — Önálló púszta. Lásd Balk
326. Szerencsi folyás — Nagy Csere — Lásd Balkányit.
327. Sziki gyakor — Nagy Csere — Asámsoni határba vízenyös homokdombos
önálló púszta.
328. Szik gát — Belső legelő — Ezen gát melett van a’ város másik
Cserépvetője.
329. Szikla hegy — Gút — Homokdombláncz.
330. Szilas hegy — Gút — Homok domb láncz.
331. Szőke hegy — Nagy erdő — Homok domb láncz.
T.
332. Tatárűlés kis és nagy — Zám — Lásd Balkányit.
(184a)
333. Tartó fenék — Ohat — Tisza szakadék, árviz kor soká van benne
víz.
334. Talyígás gát — Belső legelő — A varga kert melett a Szoboszlaí
utba a talyigások kötelesek javitani.
335. Téglás kert — Belső legelő — Melette régi téglavető gödrök.
336. Tégla hát — Máta — Szőllős kert legnagyobb a hortobágy partján
emelkedett terűlet.
337. Telek hegy — Ohat és Gút — Az ohati egyes halom, régi épűlet
romaival. A’ Gúton domb láncz.
338. Teke zug — Zám — A hortobágy partján legelő rész.
339. Templom hegy — Belső legelő — Egyes halom épület nyomaival.
340. Tengerszem — Gút — Üst alakú két kerek méjjedés.
341. Tetves hegy — Belső legelő — Egyes halom.
342. Tóczós kert — Belső legelő — Szőllős kert.
343. Tóczó — kis és nagy — Belső legelő — Egy kor állandó vizállás
vízi malommal, most kiszáradva.
344. Tornyi domb — Máta — A’ hortobágy partján egy kís halmocska.
345. Tököstó — Nagy Csere — Egykor nagy mocsár, most vízenyös
kaszálló.
346. Tökös fenék — Ohat — Mocsár.
347. Töviskes telek — Zám — Legelő rész.
348. Túrás kert — Zám — Szőllős kert leg kisebb.
Ú.
349. Új kert — Zám — Szőllős kert.
350. Ürge nyílas — Belső legelő — Az erdő alatt nyúlik el,
ferdúlónként míveltetik.
Z.
351. Zám — Belső legelő — Önálló púszta. Lásd Balk
352. Zelemér — Belső legelő — Önálló puszta. Lásd Balk
353. Zsombékos — Zám — Lásd Balkányit.
354. Zúgó folyás — Nagy Csere — Egykor nagy viz folyás P.Bagos felől,
most kiszáradva.
(184b)
355. Vár hegy — Gút — Homokdombláncz.
356. Vad hegy — Gút — Homokdombláncz.
357. Várkús oldal — Nagy Csere — Erdő rész.
358. Varga kert — Nagy Csere — Szőllős kert.
359. Varjas laposs — Belső legelő — Vizenyös legelő.
360. Vas kapú — Pacz — A H.pályi útba. két domb közti elkeskenyedés.
361. Vasas rét — Nagy Csere — Egy kor mocsár most rét.
362. Vasné tisztája — Nagy Csere — Erdő közti tisztás.
363. Vajda laposs és halom — Elep — L. Balkányit.
364. Vedrő tisztája — Haláp — Lásd Balkányit.
365. Veker — Önálló puszta — Lásd Balkányít.
366. Vén telek — Ohat — Kaszálló terűlet.
367. Vén ház — Bánk — Csöszlak dombtetőn, alatta Földvár.
368. Vén, vagy Csemete kert — Bánk — Szőllős kert.
369. Vértesi gaz. — Gút — Erdőrész.
370. Veres vizű kút — Ohat — Gúlya kút, vize a válút és vedret veresre
festi.
371. Villongó — Zám — Határ szélbe eső legelő terűlet.
372. Virág vőlgy — Gút — Erdő közti hoszú keskeny Liget.
373. Vontai hegy — Gút — Homokdombláncz.
374. Vőlgyes — Ohat — A’ tisza árviz idején ebböl öntötte elleginkább
a Hortobágy mellékét.
375. Vérvőlgy — Ondód — Lásd Balkányit Sz. Lajost.
(185a)
Tóldalék
376. Barak Csapszék — Belső legelő — Lásd Balkányit.
377. Csődörös Epres kert — Belső legelő — Egy kor a’ város csődörei
itt teleltek.
378. Kétökrű halom — Ohat — Magános domb.
379. Lyúkas halom — B.Legelő — Lásd Balkányit.
380. Monús halma — Ohat — Magános domb.
381. Medjes halom — Ohat — Magános halom.
382. Mély főldes halom — Ohat — Lásd Balkányit.
383. Nagyerdő — – — Lásd Balkányit.
384. Paptava — Városon — Lásd Balkányit.
385. Pircs vagy pircsí rész — Ohat — Lásd Balkányit.
386. Rácz gát — Belső legelő — Régí tőltés.
387. Szilágy vízállás — Ohat — Vizállás és kaszálló.
388. Savóskút — Ön álló púszta — Lásd Balkányit.
389. Simoní gát — Város alatt — Lásd Balkányit.
390. Sziget vagy szígetegyháza — Kösélyszeg — Lásd Balkányit.
391. Teke szarva — Zám — Lásd Balkányit.
392. Úr dombja — Pallag — Lásd Balkányit.
393. Zsomb v. Zsongvőlgy — Ondód — Lásd Balkányit.
Öszve szedte Debr. Aug 25én 1865.
Szentgyörgyi Elek mk
t. Fö Jegyző.
(186a)
Helynevek
Dekányesd községből, Bihar megyéből.
(186b)
1ő pontra. Dekányesd kőzség Bihar megye Belényesí járásban NVárad
környékén fekszik.
2or A községnek egy neve van Dekányesd.
3or E községnek lett-é volna hajdan más elnevezése bizonyost nem tudni
némellyek álitják hogy hajdan magyar kiejtés szerint Gyékényes lett
volna
4er Mikor emlittetik e község legkorábban — nem tudni.
5ör Honnan nepesittetett az sem tudatik
6or A község neve eredetéről mit sem tudni mível semmi fele írat, vagy
okmány — nincsen.
7er A községi határban előforduló topographiai nevek: mező, dülő,
szántó, legelő, kaszálló, rét, bokros, (187a) puszta, berek, erdő,
szállás, kert, árok, írtvány hát, halom, domb, hegy, hegygerincz,
hegyláncz forrás, kut, patak
A község határos Topest, DrágCséke, Tasádfő, M Gyepes, és /Grujlung/
Hosszuliget községekkel.
Dekányesd község előljárói.
(188a)
Helynevek
Deretske községből, Bihar: megyéből.
(190a)
Helynevek! Adataí.
1. Bihar megyében kebelezett Deretske M Város, Sarrétí Járásban
deretskeí Szakasz.
2. A Városnak ország szerte ísmert neve Deretske.
3. Hajdan e Város Dereskének neveztetett; de nevét eredetíleg míről, s
honnan nyerte nem tudhatni.
4. A Község legkorábban 1631 Évben említetik.
5. Honnan népesített, nem tudni, de már II. Rakotzi György ideje elött
jóval népesítve volt, kitöl is 16 varosi Hajdúságott nyert, több
közsegekkel együtt, mellyek a’ Deretskei Uradalomhoz tartoztak. —
6. Hagyomány képpen írott vagy nyomtatott emlekekből a’ név eredetett,
hogy névre nézve kipuhatolni nem lehet, mínthogy fentebb említett
Városnak rendes levél tára nínts. —
(190b)
7. A Község határát íllető topographiai nevek következök, Kapolnás
vagy is Zsíros — Kis osztás, Kettős vagy is Tekeres, Botos, Nagy Radó,
szantó földek fordulokban. Nagy telek, Kis telek, Nagy tílalmas,
egyrésze szantó, nagyobb része kaszálló valamint Nyalakodó és, —
Paripa szíget szinte szántó és kaszálló, paripa szíget: eredetíleg
nevét innen nyerte II. Rakotzy Győrgy ídejeben; hogy ott a’ Deretskeí
Insúrgensek kik hadí szolgállatott víseltek, legeltetthették tsak
hátas parípaíkat, ezen területben körül folja a Kék Kálló víze, a
hajdan ős apák által telepített Erdőtskét; mely által egy szigetett
képez. — /tulajdona a Varosnak/,
Határ szomszédjaí: Szováth, Földes, Szt. Kozmaí puszta, Beretyó
Ujfalu, Szt Péterszeg, Tépe, Konyár, Saránd, H. Bagos.
Terűlete, ezen Deretskei hatarnak dombos, sik ’s lapos,
A hataron létezik Nagy Meltosagú (191a) Hertzeg Eszterhází birtokához
tartozó ugy nevezett, Morgó hajdani dézma kert, egy 9 emeletes Ostka
magtárral, annak kőzelében fekszenek több gazdaságí epületjeí ’s egy
Víz fenék mely tsupa Vak szik, ahol egy kor fentt említett bírtokos
tőbb mennyíségü salétromot főzetett, a magos Állam részére.
Nevezetessebb épületjei Deretske M: Varossának, a Hel: hit: 6
osztálybol álló Gimnásíuma; Leány gyermekek, két osztályos Tanodája,
Sárretí Jarásí magtar melyben a Katonaság,ψ részére lótáp tartatik. —
Bírtokossa ezen határnak, Hertzeg Eszterhazí Pál; Curíalísták, ’s a’
közlakosok.
Különös nevezetességekkel sem a határ, sem a Város bír, mínek
kikutatására a helybelí íratok adatokat nem — nyujtanak.
Kelt Deretsken Julius 8/1864.
Ferentzy Illés főbíró Szőke József
jegyző
(192a)
Helynevek.
Első pontra.
Megye Bihar, Járás Sárrét, Székhely N: Várad.
Masodik pontra.
Városnak neve Derecske s ezen név elterjesztesével ismeretes org:
szerte s az Ausztriai birodalomban.
Harmadik pontra
Varosnak más elnevezése lett volna nyoma nints.
Negyedik pontra.
A község legkorában emlitetik 1631k évben
Ötödik pontra
Midön IIk Rákótzy György fejedelem Bihar s több megyéket elfoglalt
hadjáratában részt vett 1000 katonaságát telepitett meg kiknek 1631k
évben donationalis mellett hajduságot adományozott. —
Hatodik pontra
A név eredetéről hogy derecske honnan eredhetett nyoma nints.
Hetedik pontra
A község határában előforduló, fö topographiai nevek.
Keletröl: Kis Osztás, Zsiros vagy is bájolnás, Délkeletröl Kis és
nagytelek, nyugotról nagymezö vagy nagy Rádó, Eszak nyugotról Botos és
Kettös fordulók
(192b)
Délröl és délnyugotról Nagytilalmas
– „ – paripa sziget. —
a Kisosztás Zsiros és Kápolnás fordulóban meg emlitést érdemlő több
felemelkedett dombok vagynak., melyeket a vének állítása szerént a
Hazát duló Törökök hordottak öszve táborhelyeik fö pontyául, ’s ezek
Kápolnás, Akasztó Zsíross halmoknak neveztettnek, ezek között mint
vizfenekek, Lepó lapos, Iklódi lapos, fekete szék és Csorvási szék,
mind kettő gyógy erövel birók, és nádasszék talaltatnak; dülök
elnevezése — Kántor tó dülö, Kapolnás és Zsiros dülö. — Akasztó halom
dülö. —
b/ Kis és nagytelek Kálló menten nevezetes rétje Horgas lapossa itt
találtatik a Köhalom domb, melyett az öregek régi Török várnak
tartották, Kis és Nagytelek dülövel. —
c/ Nagy Radó máskep nagymezei forduló itt találtatik az /a/ betü alatt
megemlitettekhez több hasonló halmok, melyek amazokkal
egylántczolatban lenni látszannak, Nagy Rádó és Sámson, Kerekes és
Pergelő halom; — Imandi lapos, nádas kut völgy, belső kis és sóós kut,
Reszeg völgye, Cse lapos Pergelő hátvölgye, kaszálók és réteik dülei.

Nagy Radó és Botos dülö. —
(193a)
d./ Botos fordulóban, Kerekes és Sámson halom, Megyes szék, Kis András
Sóós lapos dülövel Botos Bakhalma halmokkal.
e./ Kettős vagy tekeres forulóban Kotsi lapos muslitzás lapos Zsákai
Nagy András lapos, Nagy tavak, Kigyós és tekeres folyam egymással
öszve kötve: dülök Nagy András, Muslitzás, Zsákai és Kotsi lapos dülö.

f./ Nagy tilalmas két kaszálló nagyobb része, kevesebb szánto, az ugy
nevezett Palotza jukas halommal; dülök Inke szék, Sóós lapos Mikó
domb, Nyalakodó dábó, jukas halom Palotza halom, Darabos dábó Orbánkut
dülö Karakás lapos Molnár lapos Oláh Mihály dülö, Löríntz Karakás
Orbán kut Molnár István, Tizenhárom nyílas völgye, Darabos Dábó
lapossa, Nagy György lapossa.
g. Végre paripa szigetben Kék kálló folyó vize, Gebés, Kotsordra,
székestó, szalonnas laposokkal ennek egy része szántó nagyobb része
kaszálló dülei Mikó domb, Székestó dülö és Kálló zug; mintegy 40 hold
terüle(193b)tü mesterségessen ültetett Erdötskével melyet a Kálló vize
foly körül, s egy kis szigetet képez.
h./ Eszak nyugoti oldalon vagyon Herczeg Eszterházy Pál Morgó s
Nagyszék nevezetü tanyája.
i./ Váross bir 1684 ház számmal; nevezetessebb utzai, Kövitses ország
ut, piatzi org: ut régi Debretzenyi utcza csapszék ucza. Nagy András
köz, Egyház utza, Szöllös kert utza, Kis és Nagy kut utza, Városkert
utza, Kisuj Utza, csendör Utza Városkert Utza, Kert Utza. —
k. Városkertkörül, fekvő veteményes kertek.
Szik kert, Tégláskert Nagy-dinyés Kert, Kis dinnyés Kert hoszuhati
Kert Megyeskert, szakarina Kert, Sátorkert Török sziget, Bőgőkert
Majtérkert,
l./ Községnek vagyon két darab szölleje egyik mint 150 hódas Nagy
szöllös kert másik az ugynevezett hosszalkert mely mint egy 50 holdas.

(194a)
m./ Határos Deretskével, Tépe, Konyar, Bagos B. Sáránd, Kötelesi
puszta, Szováth, Tetéttlen, Szentkozma, Földes, Szt: Miklósi puszta,
és B. Ujfalu községek. —
n./ Egész határterjedelmének öszves topographiája /vagy helyrajzi
száma/ 14824. —
Kelt Derecskén December, 2/864
Ferentzy Illés főbíró Szőke József mk
jegyző
(196a)
Helynevek
Diószeg községből, Bihar megyéből.
(197a)
Az elsö lapon elöirott pontokra felelet.
1. pontra.
Diószeg község Bihar megye, Érmellék járáshoz tartozik. Ezen politicai
felosztáson kivül a’ vidék ”Érmellék„ név alatt ismeretes — a’ Szatmar
megyebeli Pér köségtöl keletfelül délfelé nyúló terület a’ kraszna
megyeí ”Kraszna„ vízéböl eredö ”Ér„ /:társulatilag a’ tó lapaly,
vízenyös helyek lecsapolásával huzott Ércsatorna:/ folyamtól nyerte
elnevezését, és ez tart Bihar megyében kebelezett Pocsaly községig,
hol a’ Berettyó folyóba ömlik.
2. pontra.
A község Mezö város. Diószeg neve él, és ezen neve ország szerte
ismeretes, rendszerint ujjabb idöben Ér- vagy Bihar Dioszegnek íratik,
leginkább hivatalos, és póstai közlekedéseknél az indokbol, mivel
Posony megyében is van egy Diószeg nevű község, melly azonos név
mellett a’ küldemények ide, s tova tévelyegnek.
(197b)
3. pontra.
A község ember emlékezet ólta mindég „Diószeg”nek neveztetík,
nemelykor irásokban — Diószegh név alatt fordúl elö.
Egyébbiránt hagyomány szerint 4ik Béla király idejében a’ községhez
közel délkelet felül eső, most Szőllő hegyet képező hegység rengeteg
erdő vólt az úgy nevezett Bihar megyei Rézaljaig, melly idöszakban a’
községéhez mintegy 1/4 mértfőldnyire észak felöl volt ”Egyed„ nevű
helység a’ tatárok vad csoportjai által szét dúlatván, menekült
lakossai egy a’ mondott Erdő, most szöllö hegy alján vólt dio fás
Oarba, melly vízzel, nadlással körül vétetett, huzodtak meg, és ezen
Dió fás helyröl Diós Zúgnak elnevezték, honnat idövel a taj név
könyebb kiejtéséböl Diós szeg, rövidülve Diószeg névre átalakúlt.
4. pontra.
Ezenpontrai határózott feleletre adatunk nincsen, a’ hagyomány ’s nép
Cronica nyomán kövekezöket elöterjeszthetvén.
Diószeg városa mikor lett, nem tudhatni, azon legelsö utzája vólt
keleti részén ”Kandía„ az ottan lakott, Candialis csekíní barátoktól
igy neveztetvén; ezen baratok felöl nyom nemlétezet egyébb (198a)
Egyébb iránt a’ NVáradi béke utanni adatok szerint Isabella királynő
megunván Martinnúzi György cselszövényeit, az ország koronáját az ifiu
Zsigmond Jánossal Ferdinánd Császárnak átadni magát határozta. Ez
idöben Diószeg földes ura Gróf Salm Miklos — vólt Ferdinánd császár hü
embere. E közben Martínuzí a váradi püspök Isbella királynő kedvenc
embereivel politicai cselleít tovább is szövén — a’ Magyar Korona a
Diószeg kelet felöli rétes, lapályos vizenyös részén feküdt kis
földvárban 3 hónapig rejtegettetett, míg aztán Gróf Salm Míklós,
Nádasdy Míklós, és Martínuzí Dioszegen tartott értekezlet után a’
Váradi béke létesülvén — a’ koróna Ferdinánd Császárnak átadatott. —
5 pontra.
A község első népesedését vette tatár Járáskor mint 3 pontra
feleletben.
6 pont megoldatik a’ 3rai felelettel
(198b)
7ik pontra. Dülök nevezése
a/ ”Nyúzó völgy„ szomszéd Álmosd községfölul északnak neveztetík
onnan, mert Ferdinand Császár ídejében Gróf Castaldó, az által
vezényelt Zsoldos katonaí Diószeg és Almosd között láp mellett
letelepedvén, a’ Diószegiek reájuk ütöttek, és lovastól fegyverestől
a’ lápnak szorítván, részint a’ lápba fuladtak, részint majd egy lábig
lekonczoltak, ezen fegyver ténytöl a’ hely ”nyuzó völgynek„
neveztetik. Szántó föld most.
b/ Szóllóka” jó legelö, sík tér, fekszik a’ város, és szőllő hegy közt
dél keletnek, nevét onnan vette, hogy eres, völgyes domborulatos hely
lévén, tehát a’ járó kelő szekerek helyel helyel a posványokba
fenakadván, a’ szekeresek iga vonóikat nógatni szokták, magyar
szekeres szokása szerínt, egyik a’ másikára kiáltuván ”Szólj neki„ és
így ezen ”Szolj„ szórúl szóllóka nevet nyert. —
(199a)
c./ ”Tatárjáró„ itt a’ portyázó tatár hordát Diószegi nép — posványos
helyen megsemmísítette, kelet felé fekszík a’ várostól, most jo
szántó, kaszálló
d/ ”Vár sziget. nevezetes onnan, mert még most ís mintegy fél órányi
járásra kelet felől megvannak egy vár romjai lapály helyen. E várt
hagyomány szerint az Erdély történelmében szereplő Zólyomi Dávid
Csóta, és a’ Székely hídi hírneves várnak elö várassa vólt, mikor, ’s
ki által építtetett, nemtudni, most jó kaszálló.
e./ ”Malomsziget„ ezelőtt vízi malom vólt az Érfolyón /Lásd 1. pont/ —
földes Uraság tulajdona, elhanyalott, most legelö.
f./ ”Barátok vőlgye„ Pocsaly felé délnek fekszík, Egyed községnek a’
tatárok által lett elpusztulásákor a’ községnek szöllő hegy vólt, e’
között az Egyedenlakott Veres Barátok szöllö birtoka lévén, nev innen
eredt, most kaszálló.
(199b)
g./ ”Pinczés völgy„ keskeny völgy keletröl ott vólt Egyed községnek
pinczesora, elpusztult hely, most részint Erdő, részint szántó
h./ Vásárfája dülö most irtvány, ezelött nagy erdö vólt, 1782 évben a
Sáska összetépte — északra fekszík, most szántó hely jó.
kúták
0
aa ’Méh kerí’, név alatt láp álló víz, tó, ez vólt azon gát, és sancz
erődítmény, melly a’ legelön észak felül vont árok által huzatott az
ellenség rohamaí gátlásaúl, míkor, nem tudni, nevét mitöl vette, nincs
adat, hagyomány szerint mély kör árok vonaltól, mé kerínek rövídítve.
Utcák
aaa. Nagy Utca. a város bel terét ketté metzö útca Debrecen felé
vonuló posta állam út.
bb. ”Velencze„ Délről Jankafalva felé fekszík, to nádás vizekkel körül
vett sziget alaku tér, ettöl neveztett.
(200a)
cc. ”Köleses„ Útca a beltelkeken termesztett jó kölesesért neveztetett
el.
dd ”Viz„ utca aljas helyt fekszík délnek a Köleses utca szomszédjában,
és mível tavaszi föld árkor majd a’ házakig terjedett az ár, víz
utcának neveztetett el,
ee ”Tószer„ útca ezelött tó vízzel körül vett dombos hely nyugotról,
ff . Horváth Utca, nyugotra, 1766 évben Horváth János Uradalmi tiszt
telepítvénye.
hh. ”Egyed„ Útca„ Nyugátról — a’ 3. pontra utalólag az Egyed községi
menekültek egyrésze a’ tatár dulás után, oda települvén. —
ii ”Halom Utca, Északra, közepén vólt egy természetes halom, honnan az
egész város környékét belátni lehetett, régente e’ halom dombban az
utcai lakok búza vermeí vóltak most a halom lehordva van, az utca és
udvarok tömetésére.
(200b)
kk. ”Csillag Utca„ közönségesen Csillag városnak hivatik arról, mert
Csillag Ádám Uradalmi felügyelő benépesítette 1775 évbe. kelet felül
fekszík.
ll. ”Csür Utca„ Diószegnek néhai földes Ura Grof Sternberg Ádamnak az
utca egyík helyén kelet felül Majórja, ’s Csürje volt.
mm. ”Oláh falu„ útca az ottan, mikor nincs adat, települt — egészen
elkülönözötten lakó Oláh népességtöl neveztetik. Kellet felül.nn.
”Kándiá Utca„ keletfelűl, leg elsöbben alakúlt útcája a’ városnak az
ott lakott fratres Candialis
csekíní barátoktól.
Szöllö
”Nagy hegy„ terminología úgy neveztetík, mert leg magassabb a’ szöllö
hegyek közzül, legtöbb szöllö …24 foglalja magába keletröl legjobb
szöllö termö hegy
(201a)
2. ”Kis hegy, emennek tövében keletröl kis hegy alakjáról úgy
neveztetík, jó szöllöt terem.
3. ”Csontos„ keletnek, Csontos nevű családé vólt jó bórt terem.
4. ”Buczkó, lejtős dombos szöllö rész, ezért a’ járó kellők könyen
eshető bukkásaért így neveztetík, gyengébb bor termö.
5. ”Padalja„ ott egy píncze sor vólt, és van, a’ szöllö hegy óldalábe
beasva, déltöl, és azért neveztetík így, mínthogy a’ pinczék mintegy
pad alá bevajva vannak.
Erdö
A. ”Zóldogos„ ezelőtt sok Zóldog fa vólt benne, de kíveszett, most
tölgy, cser, és gyertyan fás, Gróf Zichy Ferenc tulajdona a’
szomszédos Hegy Köz SzentImrei és Kólyi határral érintkezik keletrol
fekszík a Diószegi hegyek alatt. …25 200 hóld
(201b)
B Egyedi Erdö, északfelöl van az elöbbiek szerínt elpusztult Egyed
községé vólt, most Grof Zichy Ferencz tulajdona, nagy gondal
ápoltatik, …26 800 hóld
Függelék
”Egyed puszta, Diószegtöl Nagy Léta község felöl — északnak Gróf Zichy
Ferencz Majórja. Gazdasági épületeí Dombon, a régi Egyed közsegtöl
neveztetik, nem mesze ettöl
Úri Egyedi malom, 2. köre fentirt uraságé — a’ Nyúzó — Álmósdí
völgyekben szívargó sok víz erektöl dagadó természetböl alakúl, és
technícáilag rendezett tó víz csapólasából kap vízet
Gróf Zichy Ferencz bírtóka
Diószeg Maj 2. 864.
körjegyzö föbiró Kis István
(205a)
Helynevek
Dobrest Községböl Bihar megyéböl.
A’ megye székhellye: Nagyvárad, a’ járás székhellye: Belényes, a’
járás szakasz székhellye: Magyar Cséke, —
A’ Helység neve Dobrest mely románul is szinte Dobrestnek neveztetik.
— a’ helységnek rendes utczái nem lévén azoknak nevök sints — a’ határ
beli térségek nevei Bobu sászká — Dimbu luj belistye — virvu árzenyi —
Szuples lá Káminyicza — és Ritu de zsosz, mely hely nevek magyar
beszédben is ugy neveztetnek.
Magának a’ helységnek más mellék elnevezése Kodru /: nagy erdö :/
menyíben rengeteg erdöségek közt fekszik.
A mostani nemzedék a’ helység mikor lett elnevezéséröl mit sem tud.
A népesítés honnat származott nem tudatik, azok azomban mind g. n. e.
román ajkuak
Dobrest helység fekszik egészben hegyeken oldalokon erdöségek közt,
utczáí nincsenek
(205b) menyiben nagy kiterjedelemben szét szorva fekszik, határa
hegyes oldalos, bokros, erdös vad vidék, meg emlithetö folyó vize
nints — határos Lunkászprie — Szitány — Nán hegyesel — és Felső Topa
Községek határaival.
Kelt Nánhegyeselen 16/4. 864.
Guricza mihály
Jegyző
(207a)
Dombrovány.
1re Bihar megye, NVáradi Kerület, Belényesi Járás —
2ra A Kőzség neve Dombrovány — ország szerte ugy ösmertetik
3ra Mindetig ezen kőzség Dombrovány név alatt neveztetik
4re ~~~~
5re Tráján császár által népesitetett27
6ra Semmit — mert regi iromanyok nintsenek
7re Határos a kőzség — Brosty — Also Valenyagrá Rieny Szudrits
Bragyet, és Also Pojény kőzségekkel, ezen községben a földek, ’s
egyébb fekvések igy neveztetnek, u,m, Rit, Szuveronyászka, Czarina de
Szusz, Czarina de Zsosz, Galinyászka Ritu Joimestyilor, Szirbászka
Butune, Beluszig Roviná, Irvás, Ograda, Csabatsio Ariur moistye, Gura
Voi, Vále lungá, Curaturu Osurtog, Irvasel Rituluj Herdello a Kőzségen
keresztűl foly egy patak, mellynek neve Kreászá — nyárbn a nagy
szarazság miatt ki szárad. —
(209a)
Helynevek
Dragonyesd községből, Bihar megyéből.
(210a)
l, Bihar megye, Belényesi járás, Székhely Belényes, — neveztetik
Belényesi vidéknek is.
2, Dragonyesd név alatt ösmeretes.
3. a’ községnek más elnevezése nem tudatik.
4, Nem tudatik.
5. Nem tudatik
6. a’ név eredetéről mitsem lehet tudni.
7. E község határában előforduló dűlők nevei, u. m, Lá pod, tcárina
cátrá apá, tzárina catrá Negra, tzárina rosie /:veres mező:/ Ritu
Hestiloru, Kuratura, Lunka, Dimburile cu imás, fontana la gitás, Ritu
celu mare /:nagy rét:/ Ograda Seceriste cu Vitieleriste, Zevoje, —
folyo, Sebes név alatt, a’ havasról szakadt, Tatár falván Körözs
folyoba.
(211a)
Helynevek
Dragotyán községből, Bihar megyéből.
(211b)
Dragotyán falu 712 lelket számlálo község, 4 dombon fekszik közepén
egy keskeny völgy; folyo vize nincsen, kutaiban is csak esös idöben
létezik viz, marháikat 1/2 ora távolságra Remete mellettelfólyó
patakra hajtják sőt fagyás vagy nagy szározságban hordokban hordot viz
által tápláltatnak oda haza is; a’ határ ki terjedése 1652 hold,
melyből 258 hold uradalmi erdö — gyümölcsel bövölkedik, lapályosabb
helyeí esös ídöben vizesek és tavasak, kőzép évi járlatban széna e’
községben meglehetös terem a’ község eredete irományok híányában
tísztán nem tudhato — a’ község két vallás felekezetü u:m: GCath: és
g:n:e: a g:n’e temploma van a GCat.níncsen. — (212a) az egész határ
elosztatik 6 dülöre u:m: Grimis, Pojána Todoroj Bojkán, Markusáska,
Vernye és Patkús dülökre de ezen dülök nevezeteségekkel nem bírnak. —
Kelt Dragatyánban Apri 17e 1864
Orbán Lajos
Jegyzö
(213a)
Helynevek
DrágCséke községből, Bihar megyéből.
Belényesi járás magyarCsékei szakasz és vídék, a lakosság öszve véve
oláság, e községnek más elnevezése nem volt — Drág magyarul annyit
tesz „Kedves” e község míntegy 180 éve huzatott ösze, lakossai az
erdökön szét szorva laktak ’s pásztoroskodtak, DrCséke domb oldalban
fekszik, határos Butsum, Topest, Dékanyest, Sztrákos, Bukurvány, és
Kotyiklet községekkel — Egy fordulója van Bojelestyú, magyarul Buja
föld, második hely Gyihorestyú magyarul ürgés, harmadik hely Intreszku
jelentéktelen névü forduló — Erdeje Bogye nevezetű magyarul gubats —
Kulme magyarul
(213b) hegyes — folyo vize esö viz folyam Vale szatuluj község medre
nevezetü — Egy forássa van Vale csel re magyarul rosz forrás, ezen viz
ásványos ’s kelemetlen ize miatt neveztetett el rosz forrásnak —
A község Z forma három utzából áll. A vale csel re nevezetü völgyben
van egy kö bánya kire még mesében sem emlékszik a lakosság, még most
ís találtatnak ott négy szegü kifaragott negy táblájú kövek nagyobb
menyíségben, továbbá van egy völgy Vale Bogyí — a Bogye völgye, és egy
Vale Turtsilor a török völgye, ezen völgy arrol is emlékezetes, hogy a
nép azt regélli midön a magyarok leg elöször e vidékre jöttek az
oláság e völgyben menekedett, ’s midön az elsö
(214a) magyar embert meglátták börbe öltözködve, egy oláh nadrágát mi
ju gyapjuból volt készitve hirtelen levetette, és bizotmányí tag
képpen a magyarhoz közeledve, neki ajándékozta e szavakkal „Na dráge”
ne kedves — és igy közöttök minden viszály meg szünt.
E község egyébb jelentőséggel nem bír.
DrCséke 1864 Aprilis 14én
Koszta Jozefás föbiró Betye Jánye k × v
kör jegyzö által esküdt Kozma Szima k × v
„ Topa Jun k × v
(215a)
Helynevek
Dsoszán Forro községből, Bihar megyéből.
Ezen kőzség tartozik a NVáradi kerulethez a Belenyesi járási
föszolgabirosághoz és B.Ujlakí körí jegyzöséghez — lakossága mind Gör.
nem egyes. vallásu, lelkek száma az 1400 körül vagyon.
Ezen kőzség tőbb dombokon szélyelszórva épűlt ’s azért a népkőzőtt
kűlőnbőző elnevezései vagynak, nevezetesen „Plastyín” „Dsoszán” „Forro
”Fuska” „Kerpenyét” de hivatalosan mindég csak mint Dsoszánforro
fordul elő.
Temploma ezelőtt 176 évvel épűlt fábol (215b) már most, oly siralmas
álapotban van hogy annak ujboli épitése terveztetett és miután a
kőzség oly tetemes kiadást meg nem bír a kölcsön kőtelezvényeik
eladhatásáért felsőbb helyre a folyamodás benyujtatott ’s ennek
megnyerésevel a községhez illö templom fog épittetní.
Nevezetességei níncsenek, valamint hogy a község mikor és honnan
telepítetett kinem puhatolhato.
Ezen község határos B. Ujlak Preszáka, Robogány, Sz. Szaldobágy B.
Őrvényes és Borz kozsegekkel
(216a)
Kelt BUjlakon Junius l6. 1864.
Regíner János
Jegyző
(217a)
Dsoszány Gurbesd
1ör Dsoszány Gurbesd nevü helység mín Bihar megyében kebelezett
tartozik a Nagy Váradi kerülethez és a Belényes járásbéli
Föszolgabírósághoz, ezen helység Belényesi vidék elnevezéssel bír.
2or Ezen község mondenkor az elsö pont alatt kitett névvel élt, és él
jelenleg is, erröl isméretes ország szerte, nem levén más el nevezése:
lakja tiszta Román ajku népség.
3or Ezen községnek hogy hajdan más elnevezése lett volna, nem tudatik
mint hogy az sehonan se vehetö ki.
4er Ezen Dsoszány Gurbesd községe, eredetétöl említetik, s emlitésének
mas határozott kora nem tudatik
5or Ezen községnek honan lett népesítését nem tudhatni minthogy arról
szóló adatok nem léteznek
6or Ezen község név eredetéről mitsem tudhatni mást mintsem a 3ik pont
alatt elő adva van
7er Ezen község határos keletröl Meziád nyugotról B.Valány délről
Remete és éjszakfelöl Kebesd községekkel. fekszik részint sik helyen
részint pedig kissebbszerü dombok közt. — Silány és kis parczellákra
osztott földjei Bezsenyeszku, Tyirileszku Buzdugán, Matyies Zevoj
Rokonyí Goilányeszku és Gyálu Pleszi nevezetü dűlökben fekszenek. Ezen
községet Kebesdről folyópatak keté szakitja. — A helységen felül igen
nagy távolságnyíra a Belényes Püspök Méltóságos Uradalom birtokához
tartozó nagy bükkös erdös havason, Muncsi és Piátra kálului nevezű
legelök léteznek, hol a község nyáron átt jószógát legelteti.
Kelt Dsoszány Gurbesden junius 27. 864
Millián Simon mk
Kebesdi Köri Jegyzö
(219a)
Helynevek
Dubricson községből, Bihar megyéből.
1. NVáradi járás, élesdi, vagy 4ik szakasz, a’ körözs vőlgyben.
2. Románul Dubrisonesti
3. 4. 5. 6. Nints tudomás rólla.
7. Apró vízi malmai a’ falu szélén levő /: télben:/ meleg források
miatt, follytonosan őrölhet, vize be nem fagy, ezen patakban a’ falun
alól Kakuts felé fojásában sok apró rák, és kevés písztráng kapható.
A’ falu határa kővetkező 3. dűlőből áll u:m: Falu dűlö — Czária és
Valesáare. — Jobbára az egész határ dombbol ’s hegyből áll.
Erdeje 1400. holdbol állo, csak nem régiben nővésnek indult szép
fiatal jobbára cser erdő.
(221a)
Helynevek
Dubricson kőzségből — Bihar megyéből
az 1ső pontra.
Létezik a’ N.Váradi járásban — az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.
a’ 2k pontra.
Két néven neveztetík u:m: magyarul a’ fenti néven — oláhul pedíg
Dubricsonyesd, és így valodí magyar elnevezéstől ígen kevéssel tér el.
a’ 3k pontra.
Nem tudatik.
a’ 4k pontra.
Nem tudatik.
az 5k pontra.
E’ helységet egészében oláhok lakják még pedíg bízonytalan ídő olta.
a’ 6k pontra.
a’ név eredetéről sem kőztudomásbol — sem hagyománybol avagy
egyebekből mi se tudhato.
a’ 7k pontra.
E’ kőzség határát 3. dűlő képezí u:m: az 1ő Faludűlő a’ belső
telkekből ál, a’ 2k dűlő Czarína szánto és kaszállo főld — a’ 3k dűlő
Valesa áre, hegyből-dombol és vőlgyekből állo hely — melynek also
része hitvány szánto földek — az emelkedettebb része nagy kiterjedésű
tuske ’s bokros kőzlegelő — a’ hegy tetőt pedig fiatal cser ’s bik
fákbol állo erdő képezi, — van egy patakja elnevezés nélkűl, mely
Gálosháza helység határán egy oldalbol kitőrő forrás utján keletkezik,
’s utjában több források által szaporodva Magyar Kakucs helység
határára folyik, télí ídőszakban enyhős vol tánánál fogva a’ szigoru
hideggel is megmérkőzzik, mi által
(221b) a’ rajta lévő malmocskákoni őrőlhetést ílletőleg nagy előnyel
bír. E’ község határának terílete fekszik Gálosháza Krajnikfalva —
Magyar Kakucs — Olá Kakucs — Rév — Birtíny helységek határai, és az
ugy nevezett Tízfalu határa között.
(223a)
[Dusesty]
Dusesty község Bihar megyében Belényesi járásban. lakossága román,
földje hideg természetü a IIík és IIIík osztályba sorozhatók, dülöinek
elnevezése
1ör Riul Irimie
2or Gyálu Bili
3or Horesti
4er Opreszku
5or Zálogu
6or Dimbu Lukoje
7er Bradu
8or Vale máre
9er Kontyinity
10er Kornyesu
11er Vretyitselu
12er Grinduri
13or Sztául
14er Plopisu
15or Grujeczu
16or Dimbu bettyelor
17er Kulme cserára
18or Koszta Dimitrie
19er Vale Dimitrie
20or Teuri határos északról Cseszorával Keletröl K. Terpestel délről
Szombatsággal nyúgotról Farkas Patakával. —
M Cséke 3/4 864
Biró Lajos
jegyzö
(224a)
Helynevek
Eskűllő kőzség Bihar megyéből
1ör Eskűllő kőzség fekszik Bihar megye Váradi járásában az ugy
nevezett sebess Körős vőlgyin Elesdi szolgabiroi szakaszban — tartozik
az ugynevezett Őtfalu határba — mely őt falu határ áll Pestere Esküllő
Űrgeteg, Kalota és Keszteg kőzségekből. —
2or Ezen kőzségnek két neve van a Magyar néve Eskűllő, a Román neve
Astyillo. —
3or Tudomás szerént más neven ezen község nem neveztetett. —
4er A ’ kőzség multjárol semmit tudni nem lehet.
5ör Felvilágositás nem kaphato. —
6or Az Eskűllő név az eskű magyar szotol származtathato, még pedig a
helyiséghez mérten, azon okbol mert a kőzség kőzelébe delre eső kelet
dél és napnyugotnak vonulo mészköves hegytetején áll mai napon is egy
nagyszerű kő kereszt, mit hihetőleg vagy Telegdi István, mint a fent
le írt hegyvonal napnyugoti csutsán a Pesterei határba létezett vár
tulajdonosa, vagy miután régebb időkben ezen vidék Erdélyi
fejedelemség alá tartozott, az Erdélyi fejedelmek allittattak fel, az
Erdély hont annyiszor zaklatott háboruk alkalmával a kereszttel által
elleni téren gyűjtvén seregeiket az őszve gyűlés és eskű tétel idejeig
várakozo harczosok nevezvén el azon helyet esküvésig űlő rőviditve
Eskűűlő hellynek melyből származtatott később a falu Eskűllő neve. —
hogy bár adatok nincsenek a fent jegyzettekre az Esküllő nevet más
honnét származtatni nem lehet tanusítja azon kőrűlmény is hogy a
kőzség Román Astyilo nevének semmi jelentése nincs. —
(224b)
7er A kűlső dűlök a faludűlő a falu szélén terjedő fekete szántó főld.
— Ritu de gyál fekete szánto főld. Ritu de mesztecseny részint agyágos
szánto főld, részint nyirfa bokros legelő. Présésty részint szánto és
kaszállo részint cserjés bokros legelö — Dombráva luj Burkus szánto és
kaszálo fekete főld a kő szikla alatt. Irtás de gyál fekete szánto
föld. Czarina de subkaszte a falu nap nyugotti oldalán a kősziklás
hegy alján fekszik fekete szánto főld. ezen kősziklábol őmlik egy
forrás melyből kijövö viz a Kesztegi határig hat kissebbszerü malmot
hajt —
Esküllőn Majus 20án 1864.
Mártonffy Sándor mk
Jegyző
(226a)
Statistikai adatok
Esztár község mikori keletkezéséről, neve honnan származásáról,
határbani földek elnevezéséről ’s regibb eseményekről
1.
Bihar Megye Sárréte járásába kebelezett Esztár község neve a’ monda
szerint onnan eredt, hogy a’ 16k században Botskai és Bethlen idejében
a’ most is fennálló domb — melly akkori időben vízzel ’s nádtermő
réttel körül véve föld vár vólt, ’s közel hozzá egy kápolna állott,
később pedig egy magtár építtetett közelébe ugyan ott, hol most a’
reform. templom áll. Egykor Bethlen Gábor ott menvén el a’ körülte
lévőktől kérdezvén, hogy azon kitűnő épűlet — ertvén a’ magtárt —
mitsoda, erre a’ felelet az vólt „Ez tár /:az az magtár:/. Bizonyos
Szűts nevűtől tudakozván, hogy akadnának e’ kik ezen videket
megtelepítenék, ez igennel felelvén, több családokat hozott egy ’s más
helyről, ’s igy a’ letelepültek által Ez-tárnak, később Esztár
szókiejtéssel neveztetett el.
2.
Más név alatt soha elő nem fordult
3.
Semmi
4.
Miután a község háza mindenféle irományaival együtt tűz által
megemesztetett, az 1ő pontban elősoroltaknál semi sem világosulhatik.
5or
Az 1ő pont szerint
6.
A’ fentirtakon kivűl semmi egyéb
7.
A’ határbani: részint főldesúri részint köz lakossági főldek
elnevezése következő
a) Belső telek — ház és kert
b) Csótos dűlo
c) Kertallyai dülő
d) Lucernás dülő
(226b)
é) Hólt Kálló dülő
f) Nagy széki dülő
g) Bajontai dülő
h) Mogyorós dülő
i) Kálló dülő
k) Otska gát dülő
l) Lator rét dülő
m) Körtélyes dülő
n) Madaras tó és
Keverháti
Urasági Majorok vannak: T. Szúnyogh Albert Hodosi Miklós Uraknak, és
özv. Radványi Istvánné s Vér Amalia Asszonyságoknak, mellyek mind a’
tulajdonosok neveiről neveztetnek.
Halom: Nagy Korhán, Borza, Jukas.
Domb: Pető-halma, Rébék halma.
Folyó: Berettyó, Nagy Kálló
Ér: Hólt Kálló, és Határ ér.
Erdő Kortvélyes.
Csere: Mogyorós.
Ezen fentebb elősorolt elnevezések honnan eredtek s mint keletkeztek,
arról a’ legidősb lakósok sem tudnak felvilágosítást adni.
Kelt Esztárban Jun 1en 864.
főbiró Papp András mk
Csuka Endre mk Eskütt Kamuti Sandor
Jegyző által
(228a)
Élesd m: várossa Státísticai leirása.
1. Élesd m: várossa, Bihar Megyének váradi járásában, ugy nevezett
Sebes Körös vőlgyén, ennek köztpontján fekszík Várad Kolosvári
közlekedési kövecses ’s meg lehetős töltéssel gondvíselt Nagy Ország
ut mellett, — melly e Mezö város közepét szeli át, —: valamint
határának déli részét szomszéd Erdély-Országa havas hegyeiből eredő ’s
e Bíhar Megye déli oldalát át futo sebes rohamu Körös vize metszi át,:
mely gyakori rendkivüli áradásaival a’ határ főldeibe többször kárakat
szokott okozni: ugy hogy e M:város másfél század előtti telepítvényét
is, minthogy a’ határ déli oldalán jelenlegi medrén tuli fekvésébe a’
hol korábban azon belől Eskűllő és Pestere délí szomszédos, ’s
partosabb helyen létező falvak határ szélíbe folyt: rendkivülli
áradásával 6-700 öl formán éjszakra jelenlegi ujjabb medrét válosztva
anyíra el öntötte, hogy az egész várost a szöllö hegyek alá éjszakra
át kellett telepiteni, ’s most az elöbbi telepitvény romjai alig
ősmerhetök: Ezen régibb fekvésű helyen létezett templom harangjai
közül egy mai időben is az ujjabban épült ’s át változtatott kőzségben
fel állított helvét hitvallásu felekezet templom tornyába mint leg
kissebb harang használtatik: melyen évszám ugyan nintsen csupán e’
szavak olvashatok: In te domine sperávi: azomban a’ harang alakja
valoszinüvé teszi: miként az elpusztult régi templom elöbb R:Cath:
hitüeké volt, ’s még az idöben készittethetett. e’ M:város szomszédjai
keletről: Tinod, délröl Esküllö és Pestere, nyugotrol Keszteg Al: és
Felső Lugos, éjszakrol Pestes kőzségek határai. — e’ M:város mult ’s
közelebbi századokban e’ sebes Körös völgy keleti felsöbb oldalán
létező 16 községből állott, előbb a Pestesi határba esö ugy nevezett
réz hegylánczolatt kőszirtes magaslatán épitett, ’s a 14ik századtul
17ik század végéíg virágzatt Sollyomköi várhoz szolgálo községekböl
állo, ’s e’ várol Solyom köinek nevezett Uradalom fö helyiségét
kepezte: mely Uradalom 17ik század végén ’s 18ik század elején
szomszéd Erdély Országában ma is nagyobb tekintélyű birtokok
tulajdonossa Gr: Banfy családbul Gf: Bánfy Dienes bírta kitöl a 18ik
század elején Pozsonyban az időben fel állított N: Méltoságu M: Kir:
Udv: Kamara bírtokába esett csere utján,: a honnatt 1780,i k évben
Kir: adomány utján N: Méltoságu Gf: Batthyáni György Josef Ur
tulajdonos bírtokába jővén, ennek két fia Josef és Vincze urak (228b)
kőzőtt 1813,ik évben osztály utján két részre válosztatott, ’s utodjai
által bíratva ma is: Élesd, Brátkai, vagy Solyomköi nevezeteket, ugy
Al: Lugos Révi uradalmak kűlőmböztetö el nevezést használo uradalmakra
szakadt: e’ város az előbbi iratt Uradalom fő helye maradt továbra is,
mely mind korábbi kamarai uri kormányzat, mind a mostani tulajdonos
birtokos Ur alatt központul és székhelyül használtatott, a’ mi ért
ítten léteznek főldes Uri kastély, ugy a’ tisztelt kamara által 18,ik
század elején épitett kö kerítésbe foglalt eleinte Erdély és Magyar
Ország kőzőtt dívatozott harminczad hívatal lakásául szolgált, utobb
egyedűl csak rakhelyül és el adásul használt Soház épűletek, mely
állami Soház kőkeritésbe vett épűletek helye, a’ Kírályí adomány
levélben ís fentartatott: ’s jelenleg is állami kincstár tulajdona
képpen kezeltetik, itten létezvén ma is az állami soraktár, ’s
kíncstári Élesdi nevet használo ado kerület ado kezelő tisztsége. E’
község M:városi czímet nyert 1760,ik évben, a’ mikor az idő beli
állami kíncstári gazdászati kormányzoság kőzben járása mellett 3
Országos, ’s minden heti vásárok tarthatására nyert kíválttságot:
melyet a’ mostani Méltoságos Főldes uri birtoklása kezdetével be
kővetkezett víszonyok által e’ kőzségtöl el sajátította a’ tulajdonos
Főldes uraság, ’s most is ennek bírtokában vagyon. E község mint sebes
Körös völgye központya, az 1848,ki alkotmányos uj idöszak idején
életbe lépett kővet választási kerület helyiségévé jelőltetett ki:
későbben 1854,ik évben felállított Bach féle Kormány rendszer alatt
ujjabb országos fel osztás szerint Váradi Kerűlet dél Bihar Megye
Élesdi járásába helyezett hívatalak székhelye is maradatt: az 1861,ik
évi kormány változás alkalmával pedig csupán az Élesdi ado kerületi
kezető tisztség lak, és soraktár helye maradatt, ’s ma is e’
helyezetben létezik, ugy hogy jelenleg az ado, és kővet választási
kerűlet székhelyéűl is szolgál.
E’ Mező városi községnek csupán Magyar ajku lakossága vagyon, melynek
nagyobb, és átalán többsége helvét vallást kőveti, külön jo állapatu
kötemplommal bir: Rom: Catholica hített az ide kőltőzőtt állami, és
gazdálkodási hívatalnokok, iparűzők, kereskedők, ’s kézművesek, (229a)
vagy ezek utodai kővetnek,: az állami kíncstári kőkerítésbe foglalt
helyiségen van építve kötemplomjuk, ’s ottan vagyan a’ Romai
Catholicus lekész laka is felállítva, mint hogy e’ templomot 17.
század elején kezdett állami kíncstári bírtoklás létrejőttével, a’
gazdászati ígazgatoság tisztsége építette, ’s 1780,ik évben ki
bocsátott Kir: adomány mellett, mostani tulajdonos bírtokos Gfi
családnak adatott az egész Solyomkői Uradalom, a’ R:Catholica egy ház
Kegy uri joga is nekíe engedtetett át, oly feltétellel, hogy
R:Catholica templom, és paplak továbbra is ezen állami kíncstári
helyiségen maradjon ugyan, de ez épűletek fentartásával ’s az egy házi
személyzet fizetésével járo minden kőltségeket mostani tulajdonos
bírtokos főldes ur telyesitse, és hordazza, utobb az 1848,i k idö szak
után botos kereskedést , és ipar űzletet gyakorlo Izráeliták is tőbben
vándoroltak íde be: némelyek állando lakhelyet is vásárolván maguknak.
3.
E’ Mezö városnak volt é hajdon más neve, a’ mostani nemzedék, még
hagyomány képpen sem tudja, csupán régibb íratokban láczhato, e’ név
kűlömbözö leírása: mint hogy korábbi századokban így íratott e’ név:
Ellesd: utobb Élesd.
4.
Mostan élő nemzedék mít sem tud ezen kőzség kezdetéröl, csupán
hagyománybul annyi tapogathato ki, hogy e’ helylyiség már a Magyar
Nemzet e’ Magyar honbani le telepedésével űltettetett be.
5.
A Magyar nemzet le telepedésével e’ kőzség, ugyan csak Magyar
lakosakkal népesíttetett.
6.
Ezen Mező város községe nevének eredetéről sem hagyomány, sem íratak
nyomán bíztosan mít sem tudhatni: hanem régíbb rege gyanánt meséltetik
rolla,: hogy e’ helyiséget a’ magyar nemzet le telepedése előtt is,
ítten lakott népek használván lakhelyűl, az idő táján Élend nevet
viselhetett: Magyarok le telepedésével ítten magyar ajku lakosok is
lakhelyt választván, későbben be kővetkezett háborus víszonyok folyama
alatt az ellenség vonulását szemmel tartani kelletvén: Ellesd nevet
használt és vett fel, ’s az ujabb 18ik karszak alatt írásílag Élesdre
változtatott. át.
Élesd m: várossa kőzsége határában bár kőzőnséges, de jo ízű asztali
borakat termö szőllő hegyek, ugy e’ vídéket (229b) tekintve elsőbb
kellékű és természetű szánto és kaszállo földek is létezvén, a’ határt
képező korábbi az 1851,ík évben kezdett állami kíncstári ado alapját
rendező ado bízotmányi munkálat kezdetét, és az 1863,ik évben
foganatosított urbérí rendezésí tagosítást meg előző időkben a határt
képező dűllők kővetkező neveket viseltek, jelesen: e’ kőzség éjszak
keleti oldalán szomszéd Pestes kőzségétől dél felé fekvö része van
Pestesí rét nevű dülö, ’s ennek szélébe csekélyebb kiterjedésű
Dombrovicza nevű legelő, előbb Körős, mostan főldes uri magány legelői
ílletik: e’ dűllő szánto és kaszállo földjeí, a kőzségi lakosok volt
urbéres bírtokába maradtak, és délre menve a nagy ország utig, ugy
ezen alol Sebes Körös vize folyásáig mostan Marincza nevet vísel,: de
elöbb az ország uton alol, a’ Kőrős medréig terjedő főld része a
kőzség belső telkei fekvéséíg Also és Felső mezö nevekkel hívattak,
szomszéd Tinod kőzsége határáig. — A’ Körös vizén tul Esküllö, Pestere
délre eső szomszéd helységek, ugy dél nyugoti Keszteg helysége határai
közt fekvö részek régebben a Kőrős déli partjátol indulva Nagy Mező,
e’ város korábbí telepítési helye. Puszta, ’s ezt kővetőleg a tőbbi
határ részek: Marha delelő; Dillo: Kasnárá: Dávid fűzesse: Bán Gödre
és füzesse,: To; neveket hordoztak, utobbi korban Nagy Mező düllő
Kőrős nevet őltvén fel: ítten a határszél el szorva vagyon mostan a
kőzlakosság szánto és kaszállo mostani földjei mellet, ezek kűlőn
osztot legelöi ílletéke is, mely át vonul e’ Körösőn tuli határ részbe
a Kesztegí határ széléig: a’ To nevü helytöl mostani Nagy Mező nevü
dűllö szélétöl nyugotnak tarto: előbb hideg főld, és To kőze, jelenleg
csak hideg főld nevezetett bírnak: ezen Körös vize dél oldalán fekvö
terűleten folynak át Űrgeteg és Eskűllő szomszéd helyekről folyo
patakocskák, Ricsuj és Eskűllő nagyobb patak néven, mely előbbi Ricsuj
nevet a szomszéd oláh falvak adván e’ pataknak, ítten is meg hagyatott
neve, Dél nyugotti oldalon ísmét a’ város belső fekvésén kívül
nyogotra eső határ rész, a’ Kőrös vízín a’ déli résztől éj szaknak
ujra a’ Kőrősőn vísza fordulva Also és Felső Lugas szomszéd határok
kőzőtt szánto és kaszálo
főldek, az ország utig korábban: Nyíres Mező, Also Rét, Foglár,
Hoszuföld, Nagy Föld, az (230a) ország uton felől ugyan csak
éjszaknak: Mocsár, Fejér föld, Puszta rét, és Hegy allya aprobb
nevezeteket használt a szöllő hegyig, jelenleg ezen apro dűllők,
Foglár nevű dűllőbe olvasztatván, mínd magány szánto és kaszállo
főldek gyanánt bíratván, a Kőrős éjszaki oldalán is nyervén a
közlakosok bírtokot, a’ mostaní tagositás utján is, e’ düllő nagyobb
része azomban ugy az ország uton alol délre, mínt ezen felül éjszakra
fekvő főldek, mostan a főldes Ur tagját képezík. — E’ Foglár nevü
dűllö a szőllő hegyekig terjedvén, az ítt következett szöllö hegyeket
nyugotrol keletnek tartva kővetkezö elnevezéseket birnak: Lugosi hegy,
— Nagy szakasz, — Puszta hegy, — Ebédleső, és Dombrovicza. — A’ szőllő
hegyek mellett ’s ezeken tul fekvö határ részek Borjus kert, Czigány
kert, Husszia, neveket birtak, mostan Puszta hegy és Husszia nevü
dűllőket képeznek: mely részen a szőllőket és alyakat kivéve, melyek a
főldes Uran kivül tőbb köz lakosok bírják; fekszík éjszakra a Pestesi
határ felé nyulo szélig a tagosítás olta a földes Ur kűlön bírtokát
teszik, a’ hol cserés helyekbűl ki írtott szánto földjei vannak, ’s
nagyobb részt most is cserésnek hagyot legelőűl használtatík. A’
szőllő hegy déli oldalán a’ város keleti része táján a’ szőllő
űltetvények egy kíssebb terűletbe ketté szakittatva vagynak mínden
vallásu temetö helyeí. — E’ mező város keletí szélíbe szomszéd Pestes
helységében Réz nevű hegy lánczolatbul, ’s tőbb rendű volgyeiből
őszpontosult Solyom köi nevet víselő nagyobbacska folyo jön dél felé
eső sebess Körős vízíbe szakadva, mely a nagy ország utat is át
metszve, a kőzlekedést, egy nagyab és magas tőlgy fa híd kő falakra
rakva tartya fent: mínt hogy gyakran a réz nevű hegyekről kírohano víz
árja el szokta e’ magasabb hídat is hordani, és e’ mező város
lakosságának szánto ’s kaszállo főldeibe, valamínt e’ folyo partjára
szolgálo háztelkébe ís károkat okozni, e’ folyo vízből a hídon feljül
keleti oldalon nagyobb távolságrol kűlőnősőn vezetett csatornára
épített paraszt lisztelő malom van készítve az egy kori Méltoságos
főldes uraság által, melynek kűlső két vízí kerekét a csatornábul
rohano víz forgatja. (230b) E’ város színte kőzepét futja át, egy
kissebb szerű, de viz árradások idején nagyobb kárakat is okozo,
nagyob mélységű árkot magának készítő Otrás vize, mely csak e’ határ
szöllő hegyeíből eredvén csupán esősebb időben szokta kínőnni magát;
míért a’ város része kőztí közlekedést e’ víz árkára épített két rendü
fa hid, a’ nagy Ország uton pedig egy erősebb alaku kő hid eszközlí.
Végül e’ városban létezík 1840,ik év olta egész Sebess Kőrős völgy
vídékét Orvosi szerekkel ellátot gyogyszertár, ugy szinte e’ vidéki
lakosság egésségére felügyelö két megyei, egyik tiszteletbeli egyik
fizetéses Orvos laknak. Itten létezik Cs: Kr: postai állomás is: E’
kőzség határa egyébb természeti külőnős ajándokkal, mint eddig le tott
nem bír: E’ város kőzsége foglal magába 210 számú házakat, íde nem
értve kissebb gazdasági épűleteket: a házak az ország ut kőzel mentén
Zsendelyel és cserepekkel fedettek, ezeket tőbnyíre az Uradalmi
épületek, kereskedő lakosok Orvosok, Gyogyszerész ’s iparosok által
biratnak, valamint az állami kincstár kő kerítésbe vett főldjén létező
epűleteket: az eredeti magyar ajku közlakosság házai majd mind szöllö
venyigével fedvék: utobbi időbe kevesen kezdették zsindely alá venni
a’ fedeleket, a’ köz lakosok házaí és épűleteínek falai többnyire
tőlgyfa sasak kőzt vesszőből font patist nevet viselő anyagbul, és
későbben a’ zsíndej alá vett ház falai a közlakosok házaínak vert
főldből készítvék. — E kőzség lakosságának foglalatossága és kereset
modja a kereskedőket ipar üzőket és hivatalnokokat kívéve,: szántás,
vetés, szöllö mívelés,: azokban termett gyűmőlcseli kereskedés,
fuvarroskodás, N.Váradrul szállítván Kolosvárra a’ kereskedők számára
mínden nemű áru czikkeket, ugy gabonát is: e’ lakosság vono marhákkal
bíro része tavasztol őszíg e’ sebess Kőrőss vőlgy északi részen fekvö
helységek határaiban égetett mészel is nem megvető kereskedést űznek,
Szathmár Bíhar Szabolts és Békés Megyékbe szállítván azt.
Kelt Élesden 1864ik év Április 25.kén
Esztegár Tivadar mk
élesdijegyzö által
(232a)
Érmihályfalva mező várossa helyneveinek magyarázata.
Ér Mihályfalva mező város, Bihar megyében Ér-melléki járásban;
jelenbeni felosztás szerént tartozik a Diószegi szolgabirói
szakaszhoz, ennek székhellye Díószeg.
Ezen város régibb időben két megyéhez, még pedig a keleti rész
Szabolcs, a többi Bihar megyéhez tartozott: miglen 1811-ben e két
kőzség egyesítve Bíhar megyéhez csatoltatott: mostani elnevezéséről
ösmeretes ország szerte; — körül belől 400. éve említtetik e kőzség —
eredetét vette bizonyos Nagy Not Mihálytól, a ki régí mondák szerént
épitette volna e hellyen a legelső házacskát, ettől fogva kezdet e
hely népesedni, ’s falunak, vagy is alapítójától Nagy Nót Mihálytól,
Mihályfalvának elneveztetett. Minthogy pedig e megyében sőt, a
szomszéd megyékben is, több Mihályfalva lehetett, megkülömböztetés
okáért; azon érnek mely a Tisza, Szamos, és Kraszna árvízeiből szakadt
ki, ’s itt tőbb ágakra oszolva folyását tovább folytatja;
elneveztetett ÉrMihályfalvának.
A kőzség határán előforduló dűlőrések
1. Móka dűlő, eredetéről tudomást szerezní nem lehet.
2. Posta kuti dűlő, nevét honnét vette, egészen homályban van
3, Vizvőlgy dűlő, azért neveztetik, minthogy a szántó (232b) földek
között létező vőlgyek, mellyek nedves idöben vízzel megtelnek, azok
hasznavehetetlenné válnak.
4. Kiss lapos dűlő, a benne létező kis laposról neveztetett el.
5. Mír domb dűlő, egy tekenő alaku dombos emelkedés; valószinűleg a
körül lévő lapályos hely miatt neveztetett el hajdan; — hogy mír van
ott domb — Mír dombnak.
6. Határ ut dűlő; a város belterületéből vezett kí egyenes vonalban a
Tarcsaí határig, hol elenyészik; minthogy pedig csak a határig vezett,
elneveztett Határ ut dűlőnek.
7. Ragúti dűlő elnevezéséről semmí tudomás.
8. Tarcsaí domb dűlő; minthogy a Tarcsára vezető utvonalban ennél
emelkedetebb hely níncs; innét vette nevét
9. Gémes kuti dűlő, elnevezése nem tudatik.
10. Libuczos dűlő, el nevezéséről semmi tudomás,
11. Petri kuti dűlő, bízonyos Péter nevezű kerűlő által épített kutról
neveztett el.
12. Nagy dűlő, ősmeretlen elnevezésű.
13. Mese kuti dűlő, ősmeretlen eredetű.
14. Szegény szer dűlő, valószínűleg a földnek hitvány termése okozta a
dűlőnek elnevezését.
15. Homok oldal dűlő, még régiektől neveztetík azért; mert éppen a
fekete főldek végében van.
16. Gőrbe rét dűlő, a rétnek girbe görbe formájárol neveztetett így
el.
(233a)
17. Bakfa dűlő, hajdani ezen elnevezése ősmeretlen.
18. Déda dűlö, a hagyomány szerént itt hajdanában a mező birák
gyűléseztek, ’s a legelő tilalom áthágóít magok között elítéltek, ’s
ítéletet rajtok végre ís hajtották, ezen gyülésezést Diétának
nevezték; ezen elnevezés kiejtése hosszu lévén, megrövidítés okáért
Détának nevezték; minthogy ezen kiejtés is hosszunak tetszet,
megröviditve Détának, ’s igy végre Dédának nevezték el.
19. Cserhágó dűlő, elnevezteése ősmeretlen
20. Nagy Tárnok dűlő, elnevezteése ősmeretlen
21. Tivadar dűlő, elneveztetése ősmeretlen
22. Furkó dűlő, elneveztetése ősmeretlen
23. Mohos dűlö, elneveztetése ősmeretlen
24. Petres dűlő, a hagyomány szerént hajdan bízonyos Petres nevezetű
birtokos tulajdona volt, ’s hihetöleg erről neveztetík a dűlő.
25. Papp réti dűlő, hajdan Szabolcs Megyéhez tartozott, a hagyomány
szerént 1ső Béla Magyar Király ídejében telepitvény volt, ’s azon
hellyen voltak a papoknak főldjeik, honnét elneveztetett a hely, ’s
maradt ezen elnevezés
26. Dobó dűlő hajdan Szabolcs Megyéhez tartozott, ezen helynek Dobó
nevü kerűlőjéröl lett elneveztetése.
27. Ujkert dűllő, 1825-ben a köz legelőböl fogodott fell, ’s
alakíttatott szöllő kertté.
28. Hágó dűlő, magaslataíról neveztetík így.
29. Fűzék dűlö, rakottyás természeténél fogva neveztetett így el.
(233b)
30. Kállai hegy, valószinűleg hajdan valami Kállai nevezetű birtokos
tulajdona lehetett.
31. Dienes dűlő, elneveztetéséről semmí tudomás.
32. Űrgés dűlő, ezen hellyen sok számtalan űrge fészkek voltak, ’s
jelenben is vannak, minek folytán ezen helynek elnevezése ínnét vette
eredetét,
33. Vásártér. 1846-tól a vásár szabadalom kínyerésétől fogva
neveztetik.
34. Derék dűlő, elneveztetését onnét vette, hogy a derék uczai gazdák
fogták fell ezen hellyet, ’s szőlővel űltették be;
35. Kiss mező dűlő, miután vízes erekkel van kőrűl folyva, a dűlő maga
mező alaku, elneveztetését ínnen vette.
Van végre e város határán tőbb hellyen mocsár, posvány, láp, ingovány,
kevés nádas, ingovány, mellyek jelentéktelen érdek nélkűliek.
Egyébbiránt e város határán a délí oldalon még ma ís látható árok
vonul el, mely az Érsemjéni határtól a dél keleti oldalrul
folytatólag, ’s a dél nyugoti oldalon ísmét az Érsemjéni határba
ereszkedík; mely árokról a rege azt tartja, hogy ez Zsigmond Magyar
Király idejében huzatot, és az Országot keresztűl vágja, míért ís azt
tartják hogy ezen árok két Országnak határa volt, és maíg ís Őrdőg
árka név alatt ísmertetík.
(234a)
Kelt Érmihályfalván Majus 2-kán 1864.
főbiró Kováts Jósef
főeskütt Szabó Sándor
eskütt Csuka András
Várray János mk
Jegyző által
(235a)
Helynevek
Ér Selind községből, Bihar megyéből.
(235b)
1. A’ Megyenek neve Bihar, Kerületnek Tiszántuli, Járásnak Érmelléki,
Székhelynek Nagy Várad, hova e’ Helység tartozik.
2. A Község neve Ér-Selind most, és ez elött is, nevezetét vehette a’
régibb időkben Selindi János nevü birtokostól, 1645 évben, mert már
örök eladást tett a’ NVáradi D. Káptalannal kinek özvegye János fiával
már zálogos eladást tett akkori Hajdú Bagamér várossával 1645 évben,
későbben a Nváradi DKáptalannak adodott át, mit a’ szomszédos Bagamér
Község jegyzökönyvében másolatban ólvashatni
3. A Helységnek más elnevezéséröl semmi világos nem tudatik.
4. A’ Község legkorábban mikor kapta ezen nevét bizonyoson
meghatározni nem lehet.
5. Honnan lett meg telepiteseröl világos tudomás níncs, hanem annyit
tudni, hogy az orosz ajkuak Máramarosbol, az Oláh ajkuak Erdély
Országból szállíngóztak ide az 1817ki nagy drágaságban.
6. Sem köz tudomásból, sem hagyományból, a’ név eredetéről semmit sem
tudhatni.
(236a)
7. A Község határában elő forduló tophographiai nevek a’ határ fekvése
szerint a következök: A’ szomszéd Bagamér Közseg határa felőll
északról. van Csonkás, honnan az ezen fordulóba esö Urberi szántó
földek Csonkási Fordulónak neveztetnek, melyek igen kis részben homok,
többi nagy részben fekete földek. Innen belyebb Farkasvermi balázsgát
forduló, mely szinte fekete földü. — ezen forduló közepén balazgát
forrásos ér nyulik el, posványos ingoványos hely, mely forgó
kaszálloul adatott a lakosoknak még az 1845 évben bevegzett
tagositással. — Vízes idökben folyó vize folyamlik a Helység alatt a’
Községi közlegelö szélén lévő Rét folyás nevű folyamba. Ezen
fordulóban van régibb idökröl egy Farkas verem, a’ honnan vette ezen
forduló a’ maga nevét. A’ harmadik forduló Kismező névvel, ez is
fekete földü, mely fordulót két fele választ a’ Helységböl északnak
kijövő Ér Semjeni postaút. Ezen fordulónak a’ Helységhez közelebb esö
részén vólt a’ Helység egy része, de az onnan egészen elpusztult; a’
honnan a’ Templom csak négy háznál van belyebb a’ Helységben. Ezen
forduló végibe nap kelet felőll kezdődik a’ Községi közös lehelő a’
Kenéz Község határa szélén, melynek e’ része Császlónak neveztetik —
azon kijjebb van egy lapályos sziget, mely Koborlónak nevezetik. Itt
kezdödik egy folyásos víz, mely eredetit veszi az ÉrSemjén Közsegbeli
móka vízetől, melyek mind ketten olykor olykor nagyobb víz áradásokkal
a’ távol folyó Kraszna folyó vizéböl tele öntetnek, és ezen folyásos
víz neveztetik Folyasnak, és ez a’ határban egyesülvén a’ rét
folyással. délnek ki megy a’ Székelyhidi határra. A’ köz legelö a’
Keserüi határ szélen nyulika’ Keserü Községbe vezetö kozösülönagy
utig, melynek azon határ szélén felemelkedett magasság Hegynek, azon
belöll pedig a’ legelön lévö domb Világos hegynek neveztetik. A’
legelön belöll feküsznek a’ Község és és a lakosok Urbéres kászálloi,
ezen belöll pedig éppen a’ bel telkek allyán a’ Kender földek mely a’
tagositással Kenderes dülönek neveztetett. A Keserüi úttol kezdödnek
a’ köz birtokossági tag birtokok itt is a’ felemelkedett rész Hegynek
neveztetik, mely nyulik a’ Keserűi határ szélen egy nagy halomig, A
hol van Bóér Gustáv Urnak tanyaháza, ’s gyümölcsős kertje, mely
(236b)
Püspök halomnak neveztetik. ennek közelibe van egy nádas tó mely
Borsányi kátyónak neveztetik, bellyebb a’ folyás viz mentében egy
domb, mely Törvenyes dombnak neveztetik ennél bellyebb a’ helység
felé, egy rész kaszálló mely Szíknek neveztetik. Innen killyebb dél
fele egy halom, mely kutya dombnak neveztetik. Innen tovább délnek
menve mindenütt kaszállók és rétek, hol a’ Keserü község határközelébe
kelet felöll van egy domb mely éhezőnek neveztetik. — nyugot felöll
pedig egy lápos nádas hely mely Gémesnek neveztetik. innen délnek
menve egész a’ Székelyhid város határáig terjedö rétek és kaszállók
Csáknak neveztetnek. innen meg fordulva nyugotnak mindenütt szántó
földek vagynak, melyek között egy fel emelkedett halom Ebédhalomnak
neveztetik. Itt van Ivánka ’Sigmond Urnak tagi kerülö háza. Innen
nyugotnak tartva van a’ Szántó földek között egy lapossas hely, mely
méjj völgynek neveztetik, itt van Miskoltzy Lajos Urnak tagi háza és
birka szinje. A’ helység fele közeledve a’ szántó földek Kátyó óldal,
és Katyó környekenek neveztetnek. itt van Fráter Bertalan Urnak tagi
gulyás háza. A’ helység alatt délnek van az Izraeliták, mellette pedig
a’ görög egyesült orosz, és oláh ajkuak temetői, a’ hová temetkeznek
ugy az itt nehányan lakó RCatholicus, és Reformatusokis. innen
killyebb az erdö mellett el nyuló szántó föld Dolhanak neveztetik.
arrébb nyúló szántó fold pedig Szomjuhátnak. épp az erdő mellett van
Bóér Gustáv Urnak tagi tanya haza és nagy birka istalloja. A’ helység
mellett nyulik el a’ NVáradi D. Káptalánnak 100 hóldnyi igen szép
épületi fáknak alkalmas erdeje, mely mint hogy e’ határon van Selindi
somosnak neveztetik. A Somos erdöben lévö szántó földek, melyek nem
rég irtattak, irtásnak neveztetnek. A’ Somoserdö tö szomszédsagában
van Fráter Bertalan Urnak négy hóldnyi (237a) igen szép épűletekre
alkalmas szil, és tölgyfákból álló kerek erdeje, ebben van azon Uri
ház, családi kriptája. Ettöl bellyebb az Uri lakház, több gazdasági
epuletekkel. Ezen Uri lakháztól nyugotnak megyki a’ helységböl,
Bagamer községbe járó közösülési út, mely út mellett, két felölröl, az
Uri lakháztól el kezdve, van Fráter Bertalan urnak 145 Catastralis
hóldnyi jo minoségü fekete földü tagositott birtoka, csaknem a’
szomszéd Bagamér község határaig, melyek két felöll, az út mentiben
szép sor rendben ákász fákkal több évek olta be ültetvék. — Ezen
helység összes területe a’ Redamationalis mernöki munkálatok szerént
3289 hóld és 902 □öl.
Kelt Érselénden Majus hó 25én 1864.
Főbíró: Szilágyi János mk
Nagy Sándor mk
Községi jegyzö által
(238a)
HelynevekÉrSemjén községből,
Bihar megyéből.
Ér Semjén község fekszik Bihar Megye érmelléki Járásában elnevezését
vette köztudomás szerént a’ községet csaknem minden óldalról körül
vevő semlékes vagy is víz állásos helyektől, magának a községnek v
falunak keletkezéséről semmit sem tudhatni.
Ér Semjén községnek már „1843” év ólta tagositott rendezett határa
következő dűlőkre van fel osztva: Móka hát, Vizvőlgy, Császló,
mellyekbe ismét apróbb elnevezesekkel biró térségek foglaltatnak
pédául szita rét, lenes volgye jeges kutja, nagy sziget, kerek rét,
sat mellyek leginkább még a’ községbe ismeretesek.
(240a)
HelynevekÉrsemlyén községéből
Bihar megyéből1ör Megye: Bihar. Kerűlet: tiszántúli. Jarás: érmellék.
Megye Szekhely: NVárad. környékének semmi különösebb elnevezése nincs.
2or Er-Semlyén községe kizárolagosan csak ezen néven ismeretes,
megjegyezve hogy az Ér mintegy előnévként több Semjén nevű
közsegektőli meg különbeztetés végett a helység keletkezésénél
későbben vétethetett fel, azonban sem ennek sem a’ falunak magának
keletkezése ideről sem szobeli sem irásbeli hagyomány vagy emlék
nincs. valamint arra nézve sem hogy a’ község honnan népesittetett.
3or A’ község határán következő topographiai elnevezések ismeretesek:
1. Mókahát: dűlő neve melly egy Mihályfalva felől a Semlyéni hataron
keresztűl menő viz folyás az úgy nevezett Móka mentében fekszik.
2 Kincse egy darab szántó főld a Mókahát dűlőben
3 Szomju hát Ugyan azon dűlőben egy darab sovány szántó főld.
4 Vízvőlgy: dűlő neve a’ rajta keresztül menő vízvőlgy folyásról.
5. Kolopi Szállás Szántó főld a’ vizvőlgy dulőben a’ név eredetéről
semmi adat nem létezik.
6. Telek: Egy ingoványos rét, mellynek aljában a’ felső sombikos réteg
alatt kender áztatásra is alkalmas viz tömeg van.
7. Telek hát: Szántó főld a’ fent emlitett telek melletti emelkedett
részen.
8. Csonka: Szántó főld a’ telekháton.
9 Bömbös rétes hely a’ vizvőlgy dűlőben.
10. Császló: dűlő neve. Jó minőségű és leginkább kaszaló részint
szántó főld
(240b)
11. Kankuria: Egy darab viz állásos rétes hely a Császló dűlőben.
12. Nagy Sziget: Egy forrásos folyásokkal hálózott kaszáló.
13. Köpű: Igy neveztetik azon tér, hol jelenleg egy tanya fekszik, egy
régi kútról, melly köpű kutyának neveztetett.
14. Kerek tövis Jó minőségű szántó főld a Császló dűlőben
15. Mijvőlgy: Magos homok hegyek közében eső gödrős szinte
hasznavehetetlen szántó főld.
16. Vékonygaz: Egy kis cserés erdő.
17. Jeges kut folyása: Egy régi forrás kutról neveztetik, melly most
is igen jó és bő vizet ad.
18. Nyálas kert: Egy darab kaszáló.
19. Tiszta hegy: dűlő neve. homok fuvásos szántó főld
20. Határ fa gerindje: Egy nagy homokhegy
21. Nádas lapos. 22. Kutyakaparás: elpusztúlt korcsma helye.
23. Sűlt erdő tisztája: Egy darab rétes hely, hol régebben erdő állott
s leégett:
24. Dinnyehely lapossa: Egy kis szép lapajos tér hol igen sok dinnye
termesztetett.
25. Márkus folyasa: Egy kis kaszáló főld. hol a régibb időkből a’
faluból menekűlők által készített főld hazak nyomai most is láthatók.
26 Rakottyakut: dűlő neve egy most is letező nevezetes viz bőségű
kutról, mellynek környékén erdőség vólt, most is van.
27 Musdaj: Hajdan igen vizes hely, jelenleg jó szántó főld.
28. Nyir erdő: Fijatalos erdőség.
(241a)
29. Gonosz mező: Hajdan sürű erdőség lévén gujások és szegénylegények
tanyája, most már kiirtatván nagyobbreszben jó szántófőld.
30. Bakostya: Sován viz állasos vadvizes hely.
31. Sás pupja: Egy a határban leg emelkedettebb helyen fekvő szántó
főld.
32. Barontó hegy: Erdős hely, nagy részben szántó főld. rajta tanya
áll:
33. Kerthely: Szántó és kaszáló főld
34. Tökös rétje: Hajdan járhatatlan rét, most legelő.
35. Török János szőllője: Egy darab szántó főld.
36. Gát hegyi: Két nagy homok domb közt eljáró út.
(242a)
Helynevek
Ér-Tartsa Községből Bihar Megyéből.
1ső Kérdő pontra. Bihar Megye, érmelléki Járás. /mi az érfolyam mentén
van/
2ik — Ér-Tarcsa. nembírvánn e’ név magyarázatára az előnévenkívűl
semmi adattal, nemmagyarázható.
3ik — Más elnevezése a’ községneknemvólt ember emlekezete ólta, —
Mindíg ér tartsanevevólt.
4ik — Oklevelekhiányában nemtudatík.
5ik — Nemtudatík.
6ik — Nemtudatík általunksemmí, hihető e’ tárgyban a’ NVáradi Deák
Szertartású Káptalan adhatna bővebbfelvilágosítást, míután már a’ 15ik
század véginn vólt itt bírtoka.
7ik — Miután e’ község két um: kis és nagy utszára van felosztva, ’s
mínd a’ helv hitvallásuaknak, mínd a’ románokk van templomjok és
paplakjok, mínt színtén tanítójuk. a’ községbe egyéb nevezetes níncs,
mínt az, h a’ most Mtgos Bujanovics urakbírtokábavan egymagas domb
tetején egy épület, mellynek hajdan ollykálváraíavólt hellyén, hol a’
búcsújárók imádkozni jártak. — ezen vonalon a’ Községből dél keletnek
menő margitai út vonal mellett jobb kéz felől esik azér folyam, van
rajta egy 16-18 öl hosszú fahíd a’ határ felől, kőzelebb a’ faluhoz
ismét egy kőhíd; — az érfolyam a’ lakosságnak nádlásúl használtatik,
azután van:
1ő a’ Szőke domb. melly részint kaszáló részint szántó főldűl
használtatík, kissebb emelkedettebb helly, mint a’ mellette lévő.
azután van a’
2or Kilenczes. elnevezésének eredete bízonytalan. egészen
kaszálónakhasználtatík.
3or Csonka. mellynevét onnan vette, hogy hajta itt erdő lévén, a’
lecsonkúlt fákról, hitták így, ’s maradt rajta e’ név maig,
(242b) mamár fáknaknyomasincs, hanem szíkes és keserű fűvet termő,
részínt kaszálónak, részínt szántó földnekhasználtatík, ezis, mint
azelébbi sík főld, lapály.
4er Vadkert, vad sásat és fűvet termő nevéről. Szinte kaszáló.
Népmondaszerént valaha azítt mellette lévő erdő szélén a’ vólt
uraságnak vadas kertjevólt. —
5ör Nagytó Nádas rétség, ’sombikos alant főld.
6or Halomajja emelkedettebb a’ fentebb nevezett Kárváría alattí térség
jelenben igenjó kaszálóúl használtatik, szelíd fűvetterem. —
7er Ragát szíget. elnevezéséneksemmi nyoma. kőrűlfolyja azér —
jelenben a’ kőzség kender főldjéűl szolgál, a’ hozzá juthatást egy 4
őles fa híd eszkőzli. —
8or Ragát hegy. Szőlővel beűltetett bortermő helly, emelkedett
lánczmódjára délnek nyúló magaslat. ajjába van azér folyásának egy
kanyarúlata. benne két forráskúttal.
9er Kískert, a’ ragát hegyszegletén azértartsaí, éradonyí és ér
keserűi határ kőzt. 3 szegletű kís kaszáló síkság.
10er Kotyesz gödre. egy hajdaní Kotyesz nevezetű magassabbhellyen
végig elnyúló főld’ bírtokosáról neveztetett így, ’startja maís nevét.
fűvet termő hajdan útnak ’maigis annak használható alantabbeső
földrész.
11er Hegyhát fordúló, a’ ragát hegykeserű felőli részen 4 dűlőre
osztott szántó főld, mellyaz értartsai szántó földek’ leg gyengébb
termést szolgáltato földje. első fordúló.
12er hosszú dűlő a’ második fordúló szántó főldje azértartsai vólt
úrbéres osztálynak.egész azértsemjéni útig hosszan elnyúló 3. dűlőre
osztott szántó főld egyenes. síkság.
13or Síralomhegy. Száj hagyomány után ezen emelkedettebb téren vólt
hajdaní űtkőzetről neveztetíkígy. jelenben szőlővel beűltetett másod
rendű bor termő helly, melly gyengéb bort terem, minta’ fentebbírt
ragáthegy.
14er a’ dorongos hegy. Mít azelőttevaló Síralom hegytől(243a) egy
vízmosás szűlte út választ el, ’s másként űrge hegy, mivel 1824 körül
midőn kiosztatott ezen emelkedett folytatólagos lánczmódjárahúzódó
homokos természetű agyagos főld, ezen dombban igensokűrgék tanyáztak.
eza’ legujjabb szőlő űltetvény a’ 3 köztt. — ezzelöszekőttetésben
15ör a’ dorongos nevű domb. a’ néveredetéről semmit nemtudunk.
emelkedett domb, fűvet termő helly, jelenben a’ legelőnek — mi ennek
ajjába szinte kereken a’ hegyek kőr alakjának alatti síkon fekszik, ’s
más felől a’ falu a’ határa — kíegészszítő része. — a’ vólt úrbéres
osztály legelő bírtoka
16or Nagy csohos. egyenes síkság, ígenszelíd fűvettermő legelője a’
vólt úrbéreseknek, ebbe esik. /nevének eredete nemtudatík/
17er a’ rósás tó. álló víz. kőrűlte rósát termő bogáncs kóróíról. és
a’
18or ludastó. ezis szinte álló víz. kíssebb méjjedésébe a’ nagy csohos
legelőnek. a’ benne tanyázni szokott ludakról neveztetvén. a’
legelőnek a’ dombok óldalából fakadt 4 forrás kút adja díszit. — ’s
ítatásra szolgál a’ legeltetni szokott állatokk és a’ kőzségnek.
19er a’ harmadík fordúló szántó föld akasztófa dűlőnek neveztetík, a’
rajta hajta vólt akasztó fáról. mellytőbb dűlőkre van felosztve, mível
ezen dűlőbe már a’ vólt főldesurnak bírtokais van kapcsolva. Van ezen
dűlőn Semjéni ország úton egy ítató kút. —
20or bodonkút dűlő. több dűlökre osztott szántó főld azérmihályfalvaí
országúttól, a’ Gálospetrí (243b)28 Petrí felé nyúló országútíg, mind
a’ földes urakbírtokába lévő egyenes szántó földnek használt tér, van
ebbe egy forrásos posványos ’sombíkos helly, ’s egy
21er a’ forró fű. vad sásat termő alantabb eső rész, melly forrásaiból
bő vízet szolgáltat. ebbevan egyígen jó forrású bodonnal gárdgyázott
ívókút, honnét az egész dűlő vettenevét. — ezen lapályból a’ víz, —
mellyen hajdan vízí malom vólt, jelenben pedig bírkaförösztésre
használják — azérfolyamba ömlik. — ennekvégíbe
22er a’ puszta. mí színte majoral el látott juh akol és cseléd lakó
helly, el ellátott szántó főld ígen jó főld míndenféle veteménynek, a’
vólt főldes urak bírtokábalévő emelkedettebb részen ennekvégíbe Gpetri
felől,
23or a’ líbuczos. kőrűlte tanyázó líbuczokról. kákás posványos
forrásos hosszan el nyúló méjjedés. az érmihályfalví és Gpetri határ
szélen. a’ pusztáhoztartozik.
24er Tyukszer apátí puszta a’ Mtgos Bujanovícs és Deák Szertartású
Káptalanbírtoka. ítt Tyuk szerapáti nevezetű Grofi falulehetett, a’
hagyomány szerént, mellyhez egymégmais meglévő Őrdőgárka nevű út
vezetett a’ faluba. —
25ör a’ laposs. szántó és kaszáló főld. síkságon. —
26or Kis csohos. jelenleg a’ Káptalan kaszálója. síkság.
27er Csegze. nád termő lapos ’sombíkos helly.
28or Ménes kút. legelőn lévő ménesnek ásott kútjáról.
29er ÉrTartsától az Ottományi határszélíg nyúlik a’ Nagyerdő.
hajdannagyfákattermő erdő vólt, jelenleg a’ fáknak hellyét néhol egy
egy tövis bokor juttatja eszűnkbe kaszáló, és szántó egyenes sík főld.

Ér Tartsa 30/4. 864
Ethey János mk
jegyző
(244a)
Helynevek
farkas patak községből, Bíhar megyéből.
(244b)
A megye székhelye: Nagyvárad, a’ járás székhelye: Belényes, a járási
szakasz székhelye: Robogány a’ helység Hollodi vidékén fekszik.
A helység neve farkaspatak románul Lupoi’a, két névvel bir. — a
helység Keleti részét dimbu lui lupse fuinak, északi részét dimbu
szekerelenak, nyugoti részét dimbu mandrestinak nevezik, a helybeli
románok, mely, elnevezés semmi tulajdonságot nem jelenet, ezen
elnevezés régi okát senki nem tudja, hivatalos iratokban elö nem
fordul, a szomszéd falvak lakoi sem használják ezen elnevezést. A
határban térségek neve: Pogyina, ograda casei lapályos hely, ritu
peste apa, a falu vizen át fekszik; — ritu cel mare, nagy rét a
helységnek koszáló helye; — Maluiste, agyagos föld. ritu puestilor;
puesti nevü lakosok lakták onnan veszi nevezését.
Magának a helységnek más nevei régen sem volt, most sem ísmeretes.
A mostani nemzedék a helység mikór lett elnevezéséről semmit nem tud.
A népesítés helybeli, a lakosok mind románok.
(245a)
farkaspatak (Lupoi’a) helység fekszik dombon, hegy oldalon, ’s
vőlgyben, alakja 2. sor házból áll — Hatara hegyes és vőlgyes; fólyó
vize a Hodíselu pataka. — Határos Kis Dombrovitza, Hollod, O. Hodos és
Fórrószeg helységek határaival. —
Kelt Farkas patakon 14 aprilis 864.
Csokán Tívadar
Jegyző
(246a)
Helynevek.
Felső Kimpány községből Bihar megye.
Felső Kimpány falu fekszik Bihar megyében Belényesi Járásban Rézbánya
vidékén, Rézbányával Fonácza, Alsó Kimpány, Herzest és Segyestel nevű
falvakkal közös neve „a Rézbányai körjegyzőséghez tartozó község, —
mostan élő neve csupán Felső Kimpány, vólt e hajdan más neve nem
tudatik, valamint az sem, hogy neve mikor emlitettik leg korábban,
régi lakossai valószínűleg a Rómaiaktól maradtak itt, ’s a mostaniak
azoknak ivadékaí, honnan eredt a helység neve nem tudatik, — bokros
mezeje v legelője van a helység kőzelében „la gyál” dűlőben — szántó
főldje szinte a helység közelében, csoncsaszka, dimba, máliny,
blíhászka, perusimogy, pominyaguluj, funtina galbina, kimpuri, és
kimpu dűlőkben — kaszállója a község mellett Vale reo, dűlőben, ugy az
erdőben — lapjetral, pohots, bogyaszka, preluk, dosz, prizlop, sesz,
hangyaszka, gruj, hodobana, dossza, lunka szodojes név alatt. — az
erdeje kűlőmbőző részeinek néve, ugyan azok melyek a kaszállókra nézve
feljegyeztettek, mert a kaszollójuk az erdőben azon nevű helyeken
fekszik — határos szomszédjai Fonácza, Segyestel, Alsó Kimpány és Alsó
Verzár — magaslatok éppen azon nevűek mint az azokon lévő ’s fentebb
már meg emlitett kaszállok, valamint a hegy láncz ’s gerincznek a
nevei is ugyan azok — több forrás van az erdőben név nélkül, patak
mely Rézbánya felől a fekete körösbe folyik.
Kelt Rézbányán Julius 22en 1864.
Pap Jó’sef
jegyző
(247a)
Helynevek.
Fonácza községből Bihar megyéből
Fonácza falu fekszik Bihar megyében, Belényesi járásban, Rézbánya
vidékén, Rézbányával, Felsó és Alsó-Kimpány, Herzest és Segyestel
falvakkal közos neve „a Rézbányai kör jegyzőséghez tartozó” községek.
— most élő neve csupán Fonácza, hogy vólt e hajdan más neve, nem
tudatik, valamint az sem, hogy neve mikor emlitettik leg korábban,
régi lakossai valószinűleg a Rómaiaktól maradtak itt, ’s a mostaniak
azoknak ivadékai, — míből eredt e helység neve? nem tudatik, — a
helység mellett van egy kis kavitsos legelő mezeje az ograd nevű
dűlőben, — szántó főldje a helység körűl troas, és ganyászka dűlő név
alatt, — kaszállója pedig az erdőben la podure dűlő név alatt dombos
helyen, — erdeje „la gyál” név alatt. határos Rézbánya, Segyestel,
Felső Kimpány és Alsó Verzár kőzségekkel — magaslata ”Prizlop„ név
alatt sovány kaszálló, — barlangja van „pestyere” név alatt az erdőben
a faluhoz egy órányi távolságra, mely barlang csepegő ’s csepegése kő
oszlopokká vállik, — több források vannak az erdőben név nélkűliek, —
patakja mely Rézbánya felől a fekete körösbe folyik.
Kelt Rézbányán Julius 22én 1864.
Pap Jó’sef
jegyző
(248a)
Helynevek
Felső Lugos kőzségből, Bihar megyéből.
1. F. Lugos kőzsége fekszik Bihar megyének, nváradi járás, élesdi
szakaszában. E’ vidék táj néven „Kőrős vőlgy ”nek neveztetik.
2. A község magyarul F. lugos, oláhul Lugás den Szusz néven
ősmertetik, más neve nem tudatik.
3. 4. 5. 6 pontokra felvilágositó adatokkal nem szolgálhatunk.
7. Ritu Kracsunás, kis hágó, kapú filippuluj, — Prihagyestyi, Zermező
e hely Tőrők mezőnek is neveztetik. Prujlung, Pruet, gyalu lupuluj,
cale rossie, cale dela Bisztru, Poron cú búlf. lafrunatura, capu
fruncilor,la mormontul Pittzi, csunzi vigyikuluj. Pojana flori,
Tarnyica, Ciklú de roszitye, Gruj Urszuluj, Zományice, vezunye, la
Tou, la valije, coda hulpi, /:roka fark:/ vale mare, glimei, Muncsel.
funtina Keterászk, Dusa, felső hegy, Mocsár, Akasztó, Lunkíca, Ritu
Moki, Botkis, Hizsú recse, Vale loli, vale csurzi, — Felső lugosnak
van még az erdőkben egy nehány házból álló tot ajkú lakosokkal (248b)
megszállott telepitvénye, a’ hely Pojána nevet visel.
F. Lugos határos északról Bodonos, keletről Élesd, és Pestes, délről
alsó Lugos, és Őrvénd, nyugotról pedig Kővesd kőzséggel.
Lakossai g. n. e. vallású oláhok.
Kelt FLúgoson junius hó 10én 1864
beadja
Májer János mk
Jegyző
(250a)
Felső Poeny Bihar
Járási Föszolgabíró Tekintetes Veres János urnak folyó évi 1188. sz.
a. kelt rendeletére, Pesti Frigyes Magyar Academíai tag részére, a’
nyílatkozott felső Poény községe Elöljárósága által a’ lentebbi moddon
tétetik: u: m:
Az 1ö pontra Biharvármegye, Belényesi Járás, Székheljét tartja
Belényes várassaba, és Buntyesdi Jegyzőséghez tartozik, hol szék
helyét tarja. —
a’ 2ík pontra — községünk el nevezése Magyar nyelven felső Poény —
Románul Poenyi de Szusz, ezen nevezést századok olta bírja. —
3ík pontra — nem volt soha más el nevezése —
4ík pontra — arra tudomásunk níncsen. —
5ík pontra — nem tudánk
6ík pontra — Semmít
7ík pontra — Vále lui bud mind kövicses hely, Furtsitade, Fíntína,
Boskónria, Prislop, Izbuku, Cserbászú, Borczíku, fintíná Kozonunului,
Doszu Toplítzi, Gruju Pujului, Stríménu, Gyálu csoki, Málityászá,
folyó sebisu nevű vízen keresztül fúntiná Denutrestyílor ígen
nevezetes folyó víz, Tufele nyítses tyílor, Vále gyegyului, Mláka,
Sztobul nevü dűlö, Kremínaszú, Virvu Zsuleszkului, Butsumu, ínnét Vále
petri. Tau strisilor. ezeken kívül tartozík a’ határhoz ugy nevezett
Havas, melly Virtopnak neveztetík, és van benne Kukalej, lá Teurí,
fíntíná la pagyisu ígen nevezetes fris forásu víz, Lá Pranosú hol egy
egész nevezetes nagy Barlang a’ nép nyelvén Pestyérnek nevezetü — hely
vagyon Stiviu, Várásójú, Pojányína, és Vírvu Bogi nevű nagy köszikla,
ez egy igen nevezetes hely, miröl a’ nép jelenleg ís azon bal
hiedelembe van, hogy iten t. i. Petru Bogán a’ gonoszak élnek, íten
egy borzaszto nagy meredekség létezík a’ köszikla között. —
Ezen falu Napkeletnek Kotsuba, Délre Brost, nyugotra alsó Poény,
Poényi de’ Zsosz, és északrul Ferítsével határos — és lakja gne
vallásu Román népség. —
Kelt Buntyesden Junius 22. 864. Bíró Bus Díu k × v
Esküdt Ozgus Gyurka k × v
Korb Illíu k × v
általam Boicz Aron mk Jegyző Bus Míkula k × v
Czirbán Konstantín k × v
(251a)
Helynevek
Felső Topa Községböl Bihar megyéből.
A’ megye székhellye: Nagyvárad, a’ járás székhellye: Belényes, a’
járás szakasz székhellye: Magyar cséke. —
A’ helység neve F. Topa mely románul Topá de susznak neveztetik. — a’
helység utczáinak nevei nagy ucza — vále zsurkoi — Kata mázer — a’
határbeli térségek elnevezései: Zapogyile — Palá hizsuluj — Czárina —
Zavidu — Holgyele — Bozile — Podvorie — Eclésia — Lunkucza — gyálu
betyestyilor — gyálu markuczestyilor — és gyálu Fáurestyilor mely hely
nevek magyar kimondásban is csak ily néven neveztetnek.
Magának a’ helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretes.
A’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett elnevezéséröl mit sem tud.
(251b)
A népesítés helybeli a’ lakosok mind g. n. e. románok F. Topa helység
fekszik kis részben völgyben, nagyobb részt oldalokon ’s magasb
hegyeken, három nagyobb sor házból áll, határa nagyobb részt oldalas
’s hegyes — folyó vize a’ Reu patakja mely ugyan kis szerü patakhoz
hasonló folyó — határos Nán hegyesel — A. Topa — Cseszora — Korbest és
Dobrestel valamint a’ Kamarális erdöségekkel.
Kelt Nán hegyeselen 16/4. 864.
Guricza Mihály
Jegyzö
(253a)
Felső Valenyagra
1re Bihar megye NVáradi Kerület Belenyesi Járás
2 A Község neve Felső Valenyágra ország szerte ugy hívják
3ra Ezen kőzség mindetíg Felső Valenyagra név alatt osmertetett
4re —
5 Történelem szerínt Tráján császár által népesittetett29
6. Nintsenek olly irományok hogy valamit tudni lehessen —
7re A kőzség határos Kiskoh magura, Herzesd, Segyestel Also Kimpán
kőzségekkel, — nevezetesebb hellyek Izbuk kis folyo a falut keresztül
vágja — Pá Vále Liváda, Popaszálá, glemej Seszu, Ograda Lutseszku,
Postavále, Pogoru, Preluká, gyalu liszuluj, dimbu, lá Pojény, Rogoz,
Vale bouluj, Víutká, Beszetikun, Bols, Árszúra, Vale Lunga, doszu,
(254a)
Helynevek
Felső-Verzár községből, Dél Bihar megyéből.
(255a)
Iső ’s a többi pontara F. Verzár községrészéről is csak azt alítják
mít A. Verzárral.
Vaskohon Juníus 2án 864
Karaján Mihály
jegyző
(256a)
Helynevek
Feneres községből, Bihar megyéből
(256b)
Feneres Falu 696 lelket számlálo község, magos domb tetön építve,
melynek egy része egy nagy árok által majd oranyira az anya falutol el
szakitva, folyo vize níncsen, hanem vannak házi kutaík, azomban fagyás
vagy szárazság esetében a’ Remetéröl le folyó vízre hajtják marháikat
ítatás végett söt élelmökre nézve is hordokkal hordják a’ vízet a’
magoson álló községbe, — határok egyenetlen dombos és lapályos, fajzás
tekínteteből 3om ora távolságra járnak a’ Sonkolyosi Püspöki erdökbe
fáért pénzért vagy munka berért, gyümöltse elegendö, gabona termése
kevés, határa kiter(257a)jedése 1255 hold mely következö dulökre
osztva u m Belsö dülö, Ogréz, Csukojeszk, Zvernye, Prelucs, Popászk,
Bonczászk és Pojény dülökre, — irományok hiányában e közsének mikénti
eredete nem tudhato — egyebb nevezesebbre melto meg emítésekkel nem
bir. Kelt Feneres Apr 18an 1864
Orbán Lajos mk
Jegyző
(258a)
Fericse, Bihar
Biharmegye, Belényesí Járás FőszolgaBírája Tekíntetes Veres János
urnak folyó évi 1188. sz.a. kelt rendeletére, Pesti Frigyes Magyar
académiai tag részére a’ nyílatkozott Ferícse község Előljárosága
által a’ lentebbí moddon tétetik u: m: —
Az 1ő pontra — Bihar megye, Belényesi Járás — székhelyét vonja
Belényes városában, és tartozík a’ Buntyesdí Jegyzőséghez. —
2ík pontra, — kőzségünk jelen el nevezését századok olta bírja. —
3ík pontra, nem volt soha.
4ík — arra tudomásunk níncsen. —
5ík — nem tudatík —
6ík — Semmít
7ík pontra —
1ő Dülö Belső Telek. foglal magában 117. ház számot, lapájon fekszik
ugyan, de körül van véve Berczekkel, a’ községen keresztül folyo egy
patak, melly vale Ójinak neveznek, melly eredetét veszí a’ falu mellet
lévő ígen nagy Barlangbol, hol minden féle csontok találtatnak, és
nevezetes mert iden meg tekíntés végett ígen sokon járnak, ezen
dűlőben más nevezetéség níncsen. —
II Dűlő Ritutile — melly hegyekböl ál, Vótusóje gyúlulúi Dumitru,
Honku, Kitserá.
III. Dűlő Kurátura melly lapajos helyen fekszik.
IV Dűlő Seszu, melly színte lapájos helyen fekszík,— van benne
Toplicza nevű folyó víz, valamínt izbuku, színte folyó víz, és hegyek
Bánkuta, Virtopele nevezetüek és egy ígen nevezetes Mágura nevű csucs,
honnét veszi kezdetét a’ Berizes havasok. —
Vík Dülü, Czarína, mely a’ fües mellett lapájos helyen fekszík. —
VIík Dülö Topitele, — ezen dülö lapájos helyen fekszík.
VIIík Dülö Lákun melly hegyen fekszík —
VIII Dülö gyálui Fogís, ezen dülő tsupa erdőségbül ál, van benne
bükfa. —
IXík Dűlő Valje óji csupa hegyeken fekszík. —
Xík Dűlő Styesuluj, csupa erdőségböl ál.
XI Dűlö Pláju, csupa Bérczekből a’ havas áján,
XII. Kerpenyászka színte erdőségböl al.
XIII Vírtopele — csupa Berczekből a’ havas
XIV. Plaju csupa erdöségböl al.
(258b)
XVík Dülö Plesu, színte hegyekből al. —
XVI Dűlő Parzu ntúluj, nyomás dűlő az erdö szélén
XVII Kornyísón színte hegyeken fekszík. —
XVIII Vale Kiszuluj folyó víz van benne, lapájoson fekszík. —
Ezeken kívül van ezen községnek Havasa, hol nyáron által marháját
legelteti, Varasuja nevü és Breajásza név alatt, csupa Berczekkel el
látva, hol közel van a Samos folyó víze. —
Kelt Buntyesden Junius 25én 864.
ferícseí Bíró Szultá Zahoría ×
általam Eskűdt Bro Szimion ×
Boicz Aron mk —„— Szúri Zahoria ×
Jegyző —„— Bonkis Sufán ×
(259a)
Helynevek
Felegyház községből, Bihar megyéből
Felegyház község fekszik Bihar megye Ermelleki jarasaban — mely az
1854–1860 ig tartott időszak alatt Dioszegi és Margitai járás néven
állott, Felegyház a Diószegi járásban feküdt az ermelléki járás déli
szelén a’ berettyó vőlgy kezdetén Nagyváradhoz 3, Diószeghez 1
mértfőldnyire.
A községnek más neve nem létezett, mindenkor csak Felegyház néven vólt
ösmeretes, mely nevét hihetőleg felemelt helyen épült templomától
vette, s hogy megkülömböztetve legyen a’ Kerekegyházától.
Legkorábban 1617 ik évben említtetik, midőn Bátori Annatól megvétetvén
megűletett, mely vásárlás Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által is
megerőssíttetett.
Benépesittetett a’ nagyváradi Szabó Balthazár és 50 vevő társai által,
és az akkor tájban elpusztúlt szomszed gyapoly — kerekegyház falvak
lakosaiból, mely puszták azólta a’ Kökényesdi vagy Kozmafalvai
pusztával eggyütt mindég a’ felegyháziak által bíratott zalogban.
A községhez csatolt gyapolyi puszta úgy Kerekegyháza is hajdan község
vólt, mit bizonyítnak az említett puszták elpusztúlt templom és
faluhely dűlö részek elnevezései is; mert a’ gyapolyi puszta a’ 15 ik
században népes és reformált vallású kozség vólt, melynek papja Budai
Ezsaias történet tana szerént a’ Csengeri zsinaton is jelenvólt; —
Ezen puszta a’ Zólyomi család bírtokához tartozott; a’ kozmafalvi
puszta pedig a’ Kozma család bírtoka vólt, eléb falu, melynek lakói
szinte a’ Kozma család onnan kőltözött be Felegyházára
(259b)
A község határában előfordul a’ Főldvár dűlő mely vár a’ tatár
pusztitás alatt menhelyűl szolgált a’ környékbeli lakosságnak.
Gyólcs-kaszálló rész, nevét onnan vette mert óly szép és egyenlő
kitűnő fü termett rajta, és óly kitűnő vólt, mint a’ gyólcs a’ vászon
között
Pityergő-rét — vizenyőssége miatt neveztetett el.
Őrvény sziget — a’ berettyó folyam őrvényes helyei által környezett
hely.
Telek — hajdan az elpusztúlt telkek helye
Körtvélyes egy gyönyörű és ritka kitünő erdőség, hajdan sok vadkörte
termett ott.
Szentlélek sziget, erdős hely: a’ régi tatár járásos időben a’ki oda
menekült, óly biztonságban lelte magát, s óly nyúgodt vólt ott, mintha
a’ szentlélek szállta vólna meg.
Késa: mert ott kés élességű füvek termettek.
Eszterő: sziget a’ felegyház és gyapolyi határon, az ér által körül
folyva
Girinczi zug: lapos, víz állásos helyektőlkörnyezett, s azok közzé
gerincz formára nyúló hátas hely.
Szeles: egy magas helyen fekvő, szél fúvásnak kitett csapszék.
Vizeli: egy a’ berettyóból ki és ugyan abba folyó víz szakadék, hová
az egész község asszonya, lánya mosni jár, és ivó vízet hord: mert ott
mindég vizeskednek.
Asvány: egy olyan víz hová a’ berettyó kiáradása szolgáltat vizet,
honnan azomba a’ víz ki nem foly hanem maga magát elássa.
Kelt Felegyházán Május 20 n 1864
Kovács Endre jegyző
(261a)
Helynevek
Fórrószeg községből, Bihar megyéből.
A megye székhelye: Nagyvárad, a járás székhelye: Belényes, a járás
szakasz székhelye Robogány, a helység Hollodi vidékén fekszik
A helység neve fórrószeg, románul is ugy nevezík, — a helység keleti
részét, gyalu boldorinák, eszaki részét, gyalu dumbravinak nyugoti
részét, gyálu kajestilorunak nevezik, a helybeli románok, mely
elnevezés semmi tulajdonságot nem jelent,
(261b)
Ezen elnevezés régi, okát senki nem tudja hivatalos iratokban elő nem
fordul, a szomszéd falu lakosai sem használják ezen elnevezést. —
A határban térségek nevei: curatura, boldora, bolzu, lunkutza, gyalu.

Magának a helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretes, —
Amostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem tud. —
A nepesites helybeli, a lakosok mind románok.
(262a)
Fórrószeg helység fekszik dombon és völgyben, alakja 2. sor házból áll
— határa hegyes és vőlgyes, — fólyó vize a Hodiselu pataka. — Határos
Jancsesd Hodis és farkaspatak helységek határaival. —
Kelt Fórrószegen 15ik aprilis 864.
Csokán Tivadar mk
Jegyző
(263a)
Helynevek30
Fugyi kőzségből Bihar megyében, mely tartozík aNVáradi föszolgabiró
járáshoz,
A kőzségnek csupán egyetlen elnevezése van,
A község legkorábban 1620 ík évben említtetík.
Hogy honnan népesitetett arra adat nem létezík.
A név eredetéről semi adat nincsen.
A kőzség határában semi nevezetes hely nemlétezík.
Kelt fugyiba 1864év Juni 30án
főbíró Antal Demeter ×
Party Jósef
Körjegy
(264a)
Helynevek
Fugyi- Vásárhely községböl Bihar megyéből.
Csupán fentebbi neve aközségnek ísmeretes. Legkorábban 1587 ík évben
említtetík.
Honnan népesittetett tudni nem lehet.
Fugyi vásárhely Nagy Váradnak régi kíterjedésekor vásártére volt.
A község határában vagynak Temető kuti, Nyúlas kukuj kékdomb, dülő
nevezetü Szántóföldek. Hajó uti alsó és felső, Csergő és hideg kúti
nevezetű kaszállók, Csonkás nevezetű erdők, amelyek kipusztúlt erdők
lévén, már most szándó földé is alakítattak egyrészben. A kaszállók
közepett áll Seres nevezetű tó, hajdanában a Körős folyó kiönteni
akarván, tavat formált, mely a legnagyobb szárazságban sem száradki.
Ehatárban fekvö szöllök állanak, Kis- és nagy bor patak, Szelesaltal
és tető, Omlás altal és tető, Hárs kapú, Észak oldal, Böltsös és Körös
oldali dűlö nevezetekből. Ehatárt keresztűl folya a Sebes Kőrős, és
egyik részét Tatár patakja.
Eközség határos Szakadát, Fugyi, Alpár, és VáradVelenczével.31
Eközség tartozík Bihar megye Nagyváradi járáshoz, azugy nevezett Körős
vőlgyben.
Fugyi község
Csupán fentebbi neve ösmeretes.
Hogy mikor említtetík legkorábban tudni nemlehet.
Honnan népesíttetett, felnemderíthető
(264b)
Aközség határában vagynak, Czompó és Egres dülö szántó. Nagyrét,
Selyemrét, nagy és kis kogyoszló kaszálló földek.Egres nevezetű legelő
ahol Sástó nevű vizes posvány is fekszik.
Szöllö hegye áll Kápolna dűlő nevezett alatt: ahol a Novák családnak
temetkezési kápolnája áll — épült 1836 évben.
E községet a Sebes Körös több helyen keresztül folya, van egy Hodos
nevü patak amely erös idöben bír folyással csupán.
Eközség is Bihar megyének NagyVáradi járásában kébelezve — azúgy
nevezett — Körös volgybe. Kis Ujfalú, Szakadát, és FVásárhely
községekkel — határos.32
Alpár község — romanúl Alparea
Legkorábbi említését ’s
honnan népisíttetett felderiteni nemlehet
Csupán afentebbi két név alatt említtetík.
Eközség határában vagyon Valfi, Bukurványi Czarína, Kurilla dülöbeli
szántó, Gyelnicze és Tasádi dülö kaszallók, Erdeje Nyires és Hirs dülö
nevezettekel jeleltetík a Hirs erdö rész hegyes táj, van egy gát
nevezetű motsár, —
Ehatárt ketté metszi a Tatár patak, mely csakis áradáskor vízes. —
Bihar megyének NagyVáradi járásába kebelezve, F Vásárhely — Szakadát,
Szaránd, Kis Kér, NagyKér és Várad Velenczével határos.
Kis-Kér község — romanúl Fel Tyér.
Legkorábbi említésit,
Honnan lett népesítését felderíteni nemlehet
Csupán afentebbi két név alatt ismeretes.
(265a)
Eközség határa Pojana, Kurílla, és Mal szántó, Rekesz, Puszta és
Scsura dűlőbeli kaszálló, Erdeje Kimpunel dülő nevezet alatt egészen
hegyes helyen áll.
Eközséget a Tatár patak átmetszí, —
Eközség Bihar megyének N.Váradi járásban kebelezve, Szaránd Alpár,
Szent Elek, és Nagy Kér községekkel határos.
Nagy-Kér község romanúl Tyer
Legkorábbi említését és
honnan lett telepítését felfedezni nemlehet.
Csupán afentebbi két név alatt ismeretes.
E község határa Puszta, Valfi, Alpari, dülő szántó, Magyar, Kornyitó
és Somlyói dülö kaszálló, és erdeje Gligátó dülö nevezett alatt
fordúlelő, ezenis legelője pedíg Padure orbuluj nevezettel.
Eközségis Bíhar megyének NVáradí járásába kebelezve, Kis Kér, Róntó,
Alpár, és Várad Velenczével határos.
Kelt F.Vásárhelyt 1865 év Deczber 1én
Party Jósef körijegy
(266a)
Helynevek33
Fugyi-Vásárhely községből, Bihar megyében mely tartozik a Nagy-Váradi
föszolgabirói járashoz.
A községnek csupán egyetlen elnevezése van.
Máselnevezése nem volt, emlékezet olta,
A község legkorábban 1620 ík évben említtetík
Hogy honnan népesítetett tudni nemlehet reá adat nem létezík.
„Vásárhely” elnevezésböl következtetni lehet, hogy NVáradnak hajdani
kiterjedésekor, „vásártére volt.”
A község határában semi nevezetés elnevezés níncsen.
Kelt fugyi-Vásárhelyt 1864 év Juni 30án
főbíró Szilágyi Lajos
Party Jósef körjegy
(268a)
Helynevek
Furta községből, Bihar megyéből.
1. Furta község fekszik: Bihar megyének Sárréti járásában, a’ Sárrét
vidékén, mely vidék a’ Zsáka, Darvas, F Gyarmat Bajom, Dancsháza,
Rábé, Torda és Bakonszeg községek közt elterűlő ingoványos és lápos
Sárrétről veszi elnevezését.
2. A’ községnek csak a’ Furta neve élt köztudomásilag mindég.
3. Más elnevezése a’ községnek nem vólt; ’s mínt tudni e’ név máskép
nem is iratott. —
4. A’ község legrégibb eredete nem tudatik, csupán anyi van
feljegyezve a’ helybeli helv: hitv: egyház levéltárában levő egyík
jegyzőkönyvbe, hogy 1679ben a’ nagy pestisben a’ lakosok nagy részben
elhaltak, ’s a’ kík meg maradtak azok szélyel széledtek, csupán a’
Ref: pap — kinek családja szinte elhalt — maradt meg, ki
magánosságában megőrülvén, mint ilyet a’ B. Ujfalui Egyház vitette el,
’s vette gondviselése álá.
41. évig e’ hely puszta vólt, csupán a’ régí templom falai állottak
fen. —
Hihető — de ezt sem emlékezet, sem iratok nem erőssítik — hogy e’
község már a’ tatár járás idejében létezhetett, menyiben a’ Nagy
Szőllős kert, és Zsákai határ közt fekvő lápos ér — hol árok ásás
közben csontok, fegyver darabok, kengyel vasak, és 3–5. fontos vas
golyók gyakran találtattak ”Tatár csapás„nak neveztetik.
5. A’ község 41. évi pusztán léte után 1720ban ujból népesűlt, a’
szomszéd Zsáka helység ből átköltözött 20. család által kiknek (268b)
utódjai, vagy legalább névutódjaí kevés kívétellel most is lakják a’
községet, ’s míndnyájan a’ helv: hitv: egyházhoz tartoznak; azomban
1783ban Alapi nevű RCathol: Prepost — mint ezen község főldes ura —
ide a’ most is fenálló RCath: templomot építtetvén, ’s az úgynevezett
Új sorra 4. házat is építtetvén, meg alapította, a’ most már 500.
lelket meghaladó RCath: Egyházat, mellyel a’ község igen hirtelen meg
népesedett.
6. A község neve eredetéről ’s valódi értelméről semmi bizonyos nem
tudatík.
7. A’ község határában előforduló helyrajzi nevek, ’s azok eredete, a’
következőkben adatík elő:
1., Falu sziget. Egy sziget alak, mellyet hajdan nádas ér környezett,
’s melyben maga a község is fekszík.
2. Szűrű sziget — szinte hajdan nádas érrel vólt körül véve, ’s gabona
nyomtató hellyűl használták.
3. Tekse a’ Zsákai határ érrel körített sziget, — elnevezésének
eredete nem tudatik.
4. Poczos Szőllős kert, mely szíget lévén, hihetőleg az ott
elszaporodott poczok /:patkány:/ férgektől vette elnevezését.
5. Kaposztás szántó főld, egy szigetben, mellyet régebben káposztás
kertűl használtak.
6. Sut szántó főld, mely a’ kaposztás mellett, a’ Zsákai határra
beszegellvén fekvésétől vette elnevezését.
7. Vereshát szántófőld, — mint a’ határ legmagassabb része, így
neveztettett el.
8. Csát óldal szántófőld, — neveztetík azon tóról, mely közel íde a’
Zsákai határban Csát-tó név alatt ösmeretes.
9. Acsás nagy kiterjedésű szíkes gyep legelő — elnevezése ismeretlen.
(269a)
10. Farkas zug szántó főld és kaszálló, az előtt nádas rét — hihetőleg
farkasok tanyája vólt.
11. Virágos szántófőld az elött igen virágos kaszálló fűvet termett.
12. Kordasziget sziget alakú szántó főld, mely hajdan nádassal
köríttetett, ’s mely hihetőleg a’ még most ís elő Korda családtól
vette elnevezését.
13. Vámos Sziget sziget alakú szántó főld lápos érrel körítve,
elnevezése az ítt lakó Vámos családtól származhatik.
14. Szúnyogos többnyire szántó főld, hajdan sik fekvésű nádas rét, —
hihetőleg az itt tenyészett igen sok szúnyog bogártól vette név
eredetét. —
15. Ölyvös szántó és kászálló főld terűlet; — elnevezését vette, azon
Ölyvös folyótól, mely a’ Nagy Váraddal határos Szt. Janosi erdőnél, a’
Nagy Körözsből kiszakadt Kutas folyó, — ’s ugyancsak a’ N. Váradi
Fáczános erdőnél, a’ Nagy Körösből eredt Kis Körözs kiönteseíből
származván: e’ község határán, tekervényesen keresztűl folyt, ’s mely
az ittení réteket és lapossakat folytonosan vízzel tartotta.
16. Csődörös az előtt rétes legelő, most szántó és kaszálló főld; —
elnevezése ösmeretlen.
17. Csipkés szántófőld — elnevezése ösmeretlen.
18. Tóköze partos legelő és szántófőld, — elnevezését vette azon
félkörű Nagy tótól, mely a’ víz szabályozások előtt míndég tele vólt.
19. Fűzfás az előtt szép kaszálló, most jó szántó földek, —
elnevezésének oka nem tudatik. —
20. Hármas nagy legelő, mely a’ régibb ídőben három szigetett képezvén
innen kapta elnevezését. —
(269b)
21. Peres tanya, ’s épületekkel ellátott nagy legelő, szántó és
kaszálló főld.
A’ 4ik pontba hívatkozott Egyház levéltári jegyző könyv szerent onnan
vette elnevezését, mert ezen részét a’ határnak az alatt míg Furta 41.
évíg pusztán állott a’ szomszéd M. Sass község lakosaí elfoglalták, ’s
csak hosszas perlekedés folytán juthatott ismet ennek birtokába a’ N
Váradi RC Káptalan Prepostsága.
22. Hidérköz átaljában kaszálló ’s legelő; — elnevezését vette azon
hidtól, mely az ott keresztűl vonúlt ország úton állott. —
23. Kantaköze szántó és kaszálló főldek, — elnevezése ösmeretlen.
24. Lépcsős most szántó és kaszálló főld, az előtt Zsombokos lapos tér
vólt, innen vette elnevezését is, mert ítt csak Zsombokról Zsombokra
lépés által lehetett jární. —
25. Buza ér köze egy sziget, mely jó búza termő főld lévén, innen
vette elnevezését.
26. Telek mindég jó szántó főldek vóltak, ’s ínnen — de főleg mert ítt
egy régí épűlet romjának alapja még most is látszík, mely a’ nép ajkán
levő monda szerént egy a’ régib időkben Papp Megyernek nevezett falu
temploma romjának tartatik, ’s mert a’ falu telkei rendesen kövér jó
főldek szoktak lenni — nyerte ezen dülő eredetí elnevezését. —
27. Dinyés egy sziget, mit hajdan nádas rét környezett, — elnevezése
ösmeretlen. —
(270a)
28. Tolvajsziget, hajdan nagy nád termő réttel környezett 3–4 hóld
terűletű sziget a’ Zsákai és Nyésta pusztai határok ösze
szegellésénél.
Elnevezését vette a’ többször emlitett Egyhází jegyző könyv tanúsítása
szerént onnan, hogy a Kurucz világ után egy csapat rabló ezen
szigetben húzta meg magát, ’s innen ki ki csapva üzték gonosz
mesterségüket; azomban szárazság következvén a’ szigetet környező rét
át gázolható lett a’ mikor a’ Vármegye a’ környékbeli lakosokat ezen
tolvajokra rá hajtván, őket ott agyon lövőldözték. — 1765ben még az
ottani sír dombjok is meg látszott.
29. Ludastó köze szíkes hátas gyep és szántó főld, — elnevezését vette
azon Ludas tótól, mely ennek nyugoti óldalán fekszík, ’s mely még most
is mocsáros ugyan, de sok tisztással telyes, ’s a’ vadmadarak igen
kedves tanyázó hellyűl szolgál. —
30. Nagy és Kis Megyeri, két egymáshoz közel álló tó, a’ Ludastó
közén; — mely elnevezését híhetőleg a’ nép mondában élő elpusztult
falu Pap Megyertől veszi.
31. Makkos köze szántó és legelő főldek. — Elnevezése ösmeretlen, de
hihetőleg itt erdő vólt, még pedig egy összeköttetésben a’ Zsákai
erdővel, mít az ís bizonyít, hogy hellyel hellyel tövis bokrok még
most is találtatnak. —
32. Hangyás sziget alakú szántófőld. Hajdan kaszálló vólt, mít
vakondokok durkáltak fel, — e’ durások kaszálásra hangya fészkekkel
teltek meg; innen nyerte elnevezését. —
(270b)
33. Györgyös szikes szántó és kaszálló főldek képezík ezen szígetet,
melynek elnevezése ösmeretlen.
34. Nagy szőllős kert Szőllővel berakott kert, mellyet a’ Furtai
lakosoknak 1770 körűl a’ főldes úr, a’ míndég bóldog emlékben elő Nagy
Váradi RCath. Kaptalaní kis prepost Alapi János, ingyen ajándékozott.
8. Furta község határ területe a’ következőleg elősorolt helységek és
pusztákkal szomszédos u: m:
a., Kelet felől: M. Sass kőzség határa
b., Dél felől a’ Nyestai puszta és a’ Zsáka község határa
c., Nyugot felől: Zsáka kőzség és határa.
d., Eszakról: Zsáka kőzség határa és a’ Bócsi puszta.
Kelt Furtán Aprill: 16án 864
Főbiró Hajzer Gábor mk
és
P. H.34 tanátsa
Juhos Ferenc
jegyző
272a
Feleletek
Pesti Frigyes magyar akademiai tag ur által szolgabíró Tekintetes Jakó
Pál Urnak folyó évi april hó 24éről kelt 350.864 ksz. igen tisztelt
körlevelével leküldött helynevek gyüjtéséhez
Az 1ő pontra.
Bihar megyében Sárréti járáshoz tartozik Gáborján községe, mely ez
előtt az elmult években a’ cs. kir. hivatalok fenállásakor a’
Derecskei cs. kir. szolgabírói kerűlethez tartozott
A’ 2ík pontra.
A’ községnek csak is jelenlegi /: Gáborján:/ neve ismeretes, ’s csak
is magyar lakosággal bir. —
A’ 3ik pontra
nincs semmi nemü adatunk.
a’ 4ík pontra
adatok hiánya miadt nem tudatik a’ templom még az rajta lévő iratból
1670ik évbe készült
5ík pontra
adatok hiánya miadt nem tudatík
a 6ik pontra
adatok nem létében semmít
a’ 7ík pontra a’ község határában lévö dülők nevei a’ következendők.
u: m: Beltelek, Csereláp, Sujmos, Békás, kopasz, Füzesér, Rövid,
kisherczeg, Nagyherczeg, hegyes, Jukas, Ludastó, Szilvölgy, Vékonyér,
Aprórét koldushát, Madaras, Kettös, külsőhorgas, Atal, Szartó,
Orbánhalom, Mogyorós, Bertók szík, Belsőforgas, Kásás, Nyálasdomb,
Duricza, Korhány, Vasmáté, Luri, Balaton, Kert, Nagy legelő,
Kecskeszik, Orsova, Totfalu (272b) Főldvár zug. Alsó rét, kövér
szíget, Boda, Komlókert, füzfás kert, Malomrét, Bürü, Lófogó, Hármas,
Nyiri, Görbeláp, Köröszug, Tulsó sziget, Középfok, Tokös kert, kis
szeg, Csere, Varsazug, Sárkány, határér, Bábád, Botlászló, és Erdö
dülő. Henczida felöl a’ falu szélén a’ berettyófolyam megyen el, a’
községnek határos szomszéd falvai Henczída, Bojt, Váncsod, Sz:
Péterszeg. —
Kelt Gáborjánban 1864. Julius 7én.
Mály Sándor sk
Jegyzö. —
(274a)
Helynevek
Gálosháza községből, Bihar megyéből.
1. nváradí járás, élesdí v 4ik szakasz a’ körözs vőlgye szélén fent
hegyek közt.
2. Geleseni román nevén ísmertebb — Geleseny névvel.
3. Nínts tudomás rólla.
4.–5. A’ Tatár járás alkalmával a’ a körözsvölgyi nép mely a’ Király
hágói út miatt a’ NagyVáradra járó csapatoknak élelmezésével,
fuvarozásával szerfelett terhelve volt, ’s e’ mellett a rablásoknak
nagyon ki volt téve, — megúnván a’ nép a sok terhet, az akkori időben
ős erdőkkel benőtt hegyek közé vonult fel a’ marháíval, ’s így Rikosd
rom: Bután, völgyi faluból sok barom tulajdonos Lele N. nevű vagyonos
oláh felmenvén a’ hegyre, írtott egy jó darab főldet szállást vagy is
ístálókat építvén, meg telepedett, későbben többen jöttek hozzá, ’s
alakult az 55. házból álló, — mai napig ís szétszórt Gálosháza, mely
jelenleg a’ nváradi l:sz: Káptalané, mint volt főldesúré, mai napíg
rendezetlen.
6. Semmi tudomás
(275a)
7ik pontra A’ 2100. Cat. hold bűkk erdője domb tetőn szakadatlan föld
töltsérekből áll, mely jó legelőt szolgáltatna a’ jószágnak, de az
egész erdőn, sőtt fent a’ tetőn közel az erdőhöz sínts víz, ’s így a’
patakra lejárás rontja a’ jószágot. Az egész erdőt Oásnak nevezi a’
nép sok része kűlön névvel bír így oszoly egy 80. holdnyi kopár
legelő, valamíkor szántva volt, Kícseroj, Kornyetu /:somfás:/
Tomnatyítselu legelő Pjatra lunga, Rítás /:v irtás:/ Redeasín,
Kinyepístye Popi, Putyinyeli Kimpu cu ferítse /a’ sok farkas borda
növényről:/ Tou Rosu /:veres agyag eső vizet sokáig megtartja:/
Szekatura — Godojuluj, Danuluj, Ardelánuluj, Ograda Urszuluj. van egy
Válemnyerei nevű patakja, mely Brusztur név alatt ered a’ Tot falusi
határon, ’s Kalotán alól egy nagyszerű Diadal kapu forma barlangba
Zuhog be.
Keletről határos egy 16,000 Cat: holdat tartalmazó pusztával mely
10.falusi határ néven ísmeretes, mínthogy tízfalu, nevezetesen
VárSonkolyos, Bírtíny, Dubricson, Olá Kakutsí közbírtokosoké Rév,
Magyar Kakuts Gróf Zichyé, a’ 3elsőben ís legtehetősebb, Szász falva,
Krajnikfalva, Gálos háza a’ nváradi l:sz: Káptalané, Rikosd
Szervánszky Sándoré, ’s a’ tíz község lakossága ís ígényt tartván
hozzá, noha 1772. körűl már felvolt mérve, térképezve, azolta foly a
per, — Dél, és Nyugotról határos Kalotával, mely színte osztatlan öt
falu’ határa u:m: Kalota, Eskűllő, Pestere, Űrgeteg, Keszteg.
Eszakról Szászfalva, Krajníkfalva, Dubricson.
(276a)
Helynevek
Gálosháza kőzségből — Bihar megyéből
az 1ö pontra.
Létezík a’ N.Váradi járásban
a’ 2k pontra.
Vidékén két néven ősmeretes, ugyan is Magyarul a fenti névén, Oláhul
pedig Geleseny elnevezésen.
a’ 3k pontra
Nem tudhato.
a’ 4k pontra
Nem tudhato
az 5k pontra
Bízonytalan idő ota egészben olá nép által lakatik.
a’6k pontra
Név eredetéről ’s értelméről mi se tudhato.
a’ 7k pontra.
(276b)
E’ falu hegyes vőlgyes fekvésénél fogva szét szorva fekszík, ugy, hogy
hozzá hasonlo helyzetü falvak — hegyek kőzőtt is mínt ahol ezen falu
fekszík — ritkán találhato. — Határa noha meglehetős nagy, csak 2.
dűlőt számlál, u:m: Ráré dűlőt mely a’ falvat ’s annak
hegyböl-vőlgyből-sziklábol állo silány főldjét képezi. — Avas dűlő, ez
egészben ős bik erdő, léteznek ugyan benne tőbb tiszta helyek mellyek
jelenleg legelőűl használtatnak, valamíkor pedig mínt a’ hátra maradt
jelek ígazolják szánto főldűl használtattak, — mely tísztások
következő név alatt állanak u:m: Kicsera — Kornyetu — szekatura
Árgyilánuluj — szekatura godoj — szekatura Kukuluj — Tomnátyek —
Ityátrá lungá — Ritás — Kímpu putyíneli — Ograda Urszuluj — Kímpu
Kufericse — Tou-rosu — La redecsin — Kinyepistye popi. — Ugyan e’
dűlőben van a’ falu kőzelébe ugynevezett gyálu baroki, kőzelében
lakott ’s barokának elnevezett egyenről kapta nevét, ezen hegy
oldalbol bukkan kőszírtek kőzzűl olyan forrás, mely azonnal egy kis
szerű malom kerekét forgatja ’s potakot képezve foly le Dubricson
helységbe. A’ Ráré dűlőben színte vannak források kijelelve ’s
funtína Szurtyi — az elsőnek csergedező víze a’ templom kőzelébeni
völgy torkolatában létező szíkla űregen keresztűl ísmételve a’ föld
alá hatol. — Van e’ falu határán egy patak, mely a’ tíz falu határárol
eredve ’s e’ község határát Kalota helységétől elválasztva folyík
Kalota helységbe, neve a’ Kőzség lakoi nyelvők szerínt Vále-mnyeroje,
vagyis Kék patak, víze színétől kapta nevét. — E’ helység határa
fekszik Kalota — Szászfalva — Krajník falva —Dubricson helységek
határai és az ugy nevezett Tízfalu határa kőzőtt.
(278a)
Délbihar N. Várad Megyei kerűlet
Elesdi szakasz
Határleirás
Gégény községnek, mely romanul Gyegye — neveztetik, Gégény község
keletröl Kőrős Topa Délröl Rév Dél nyugotrol Birtin, nyugotrol Ősi
hat. határos. —Ezen község sikságon fekszik, ’s a községen felüli hegy
mely fiatal fák cserjék, és bokrokkal bevan nőve ’s alatta egy szép
kastély van fel építve. főldjei töbnyíre az elsö osztályba sorozandok,
buza, rozs, zab, föleg tengeri bőségben terem, szőllő és erdeje
nincsen, a községen keresztől az Varadrol Kolozsvárra vezetö utvonal
van, és dél nyugotrol az szánto főldjeiben a Sebes körös tetemes
károkat okoz, vizek és gyakori esők által a főldek be iszapolnak. —
340. lelekkel bir mind g. n. e. hitvallásuak ezen közseg 4. dűlőben
van fel osztva u. m. 1.or Falu dülő 2dík Ritu dülö. 3dik La Kimpu de
zsosz. 4. Glimei — A szánto földek154 hod kaszálo 326 hold 50 □ öl
legelő 410 hold. — s egyébb kűlőnös a mi valami érdekes volna a
feljegyzésre nem tudatik.
Tőtös Junius 18án 864.
Vajda Lászlo
körjegyzö
(280a)
Helynevek
Gróss községből, Bíhar megyéből
(280b)
Grós község lakossaí általán g. n. e. vallásuak, s legínkább pálinka
főzés — s ílletőleg kereskedésből élnek, mínthogy a roppant gyűmőlcs
fák, — mínden rendezetség nélkül egész vadon vannak el tenyésznek,
mínden helyeín. —
Több hegyei vannak — melyek nagyobbrészt kopár kősziklákból állanak,
melyek a malom kővek készítésénél a lakosságnak színte egy kereskedési
Czíkkül szolgálnak. —
Patakjai tőbb olaj ütőt s 15 őrlő mal(281a)mot hajt, —
Felelet a túlnani kérdésekre.
1re Ezen község tartozik Biharmegye, Szalontaí járás Beéli
Szakasszához.
2ra Ezen kőzséget híjják Grosnak, mely áll 133 számu házból, — általán
román nép lakja 450. lélek, — a Nváradi latin szttsu Püspökség
uradalmi tulajdona. —
3ra E kőzség más elnevezéssel nem bír. —
4re Telepítési ideje bízonytalan, — s nem tudatik.
5re A község magából szaporodott
6ra Eredetéről sem írott sem szóbeli adatok nem léteznek. —
7re A kőzség határa 5521 catastralis hold és és 732 □ öl. — több
patakjai vannak,— melyek a kőzségen keresztűl folyván, — malmokat
hajtanak, — Hegyei: A Vojvodína és Kodru. —
Kelt Grósson Május 10. 1864
bíró Zsurzs Miron K × v.
K. jegyző Holnapy
(282a)
Helynevek
Gurány községből, Bihar. megyéből.
(282b)
1. tartozik Bihar megye Belényes járásához, tiszta román ajku.
2. csupán az 1 ponti elnevezéssel bir.
3. semmi adat nem létezik —
4 ~~ ~~
5 Századok olta sajjat helyiségéből.
6 adatok nem léteznek. —
7. 1ső düllő Beltelkek 140 számot foglal — ronás fekvésű, dél felöl
egy 10 öl szélességű 10 köbláb állandó folyó vizet magában foglaló
(Sebess viz) folyóval határolt — éjszaknak szinte lapályba ereszkedő
szántó, és kaszálló földekkel határos —
II. Dlő Mláka egésszen lapos szantó föld.
III. düllő Treoásu — a’ falu felöl lapos éjszaknak hegyre emelkedik,
szántó s hegyi kaszállókat tartalmaz
(284a)35
IV. Dimbu prunesilor — doszu Csobánuluj — Barbulu — Virtopele — Vurvu
káuri és Faca alleóuluj elnevezéseket részint fennálló ős bűkkös
erdőkben, részint irtásás kaszállókban, és kopár legelőkben foglalja
magában —
V. Pojána szurte ős erdő és kaszálló, úgy legelő téreket foglal
magában ’s éjszaknak tart egéss a Bahogyi havas tisztás legelőig mely
4004. láb magasságot tartalmaz — ezen havasbol ered az Alleó patak 4
köb láb tartalmu vizzel, mellyen egy vas ércz kő olvasztó van
felállitva ugyan ezen térben több vas ércz banyák léteznek. —
VI Vurvu Tyisai szinte a’ fent emlitett havas allyáig felnyúló ős
bükkes erdőket, úgy kopár legelőket, és irtott munkálat alatt álló
kaszállókat tartalmaz. —
VII. Csunzsi, Leorgyesu — Gúra Luppoj — Szublacsa — Kincsu
elnevezésekből áll szinte ős erdő — legellő, és kaszálló téreket
foglal magába. ezen részt középen hasitya az úgy nevezett Sebesel
patak, amely kijjebb a IVik dűllőnél az Alleó patakkal testvérkedik. —
VIII. Magura. — Pagyina, Vakareacza — Talaoje — elnevezetű térek
délnek lefele fordulva kijjebb erdő részeket, több erdei kaszállókat
úgy legelőket foglalnak magokban. —
Kelt Gurányban Junius 21én
864.36
Gurányi Bíró Lukun Floru k×v
Esküdt Konts Míkalu k×v
általam BoiczAron mk ~ ” ~ Nyíká Uaszulíu k×v
Jegyző ~ ” ~ Korb Juonyétu k×v
(283a)
Gurány, Bihar.37
Bihar Megye Belényesi Járás főszolgaBírája Tekintetes Veres Janos
urnak f. évi 1188. sz. a. kelt rendelésere, Pesti Frigyes Magyar
academiaí tag részére, a’ nyílatkozott Gurány kőzsége’ Előljárói által
a’ lentebbi modon tetetik. u: m:
az 1ö pontra — Bíhar Megye. Belényesi Járás — szék helyét tartja
Belényes városában — a’ Jegyzőség szék helye Buntyesden, melyhez
tartozík ezen község is. —
a’ 2ik pontra — Gurány község, melly nevezését századok olta veszi. —
3íkra nem volt soha
4íkre arra tudomásunk níncsen
5ikre — nem tudatík —
6íkra — Semmít —
7íkre pontra — Mláku dűlö, Zevoje, a’ falu keresztül folyik a’ Sebes
patak, mely Románul Apa Sebesilujnak nevezik — Triás dűlő Gleméu,
Lázuri, vannak hegyek Szklátyénaszá, Uszoru, Vákáréaczá, Virvu Kercsi,
Virtopele, Vadu nevű folyó víz az erdőn. Selúsztu ís itten van Sebes
folyó víze, Szmolenyíka folyo víze, Csunzsí Meru, Tyintsu,
Sztenyísóru, Gura Lupuluj, fatza plajului, gyálu Sebíszluluj, Vále
ele, Vále portuluj folyó viz, van ottan egy nevezetes Motrok nevű
folyó Kut, Dínkoszú, Pójána Lá metnyunyí, Vírvu, Tyiszelor, Vále
Kukále folyó víz, Fáczá áleuluj) és ápáluj Dínkoszú folyó víz; — ínnét
fel felé a’ Havasra, melly határos Erdély honnal, melly neveztetík,
Oncsásza, hol van egy egész nevezetes Barlang, hol temérdek csontok
léteznek, míről a nép azon mesét beszéli, hogy ottann a’ gonoszok
járnak, és ottan sok minden féle rítkaság találtatík, ezen Oncsásza
Barlang tetején gyönyörü mező létezik, van rajta nevezetesen — Petrá
tulharuluj, hol egy nevezetes tolvaj tanyázott, alunu nevű folyó víz,
mely a’ Szamosba folyík, két Magura, és szomszédos Erdély honnal.
Ezen kőzség szomszédos Nap keletre Petrosz, Délre Bragyét, Nyugotra
Kotsuka, és Északra ís Berczes fenyvesekkel. — és lakja tíszta Román
fajú gne népség.
Kelt Buntyesden Junius 21en 864.
GurányiBíró Lukun Floru k×v
Esküdt Konts Mikalu k×v
~ ” ~ Nyíká Uaszolíu k×v
~ ” ~ Korb Juonyétu k×v
általam BoíczAron mk
Jegyző
(285a)
Helynevek
Gyalány községből, Bíhar megyéből.
(286a)
Gyalány falu –, mely 425 lelket számlál GCath,val, Belenyes várossátol
1/4 orányi távolságra, folyó Vize nintsen, házi kutakkal bírnak,
marhákkal kereskedő nép, Különös nevezetes emlékeí nem tudhatók,
határa Kiterjedése 6 dülöre osztva u: m: Belsö dülö, Kuratura, Loku
Keszilor Czárína, Gyalu velitsestyílor, és Ogréz név alatt
Kelt Gyalánybán Aprs 15–1864
Orbán Lajos mk
Jegyzö
(287a)
Helynevek
Gyapju községből – Bihar megyéből
Az adat-gyüjtés:
1,ő pontjára: Gyapju község Bihar megyének Szalontai járásához
tartozik; – a főszolgabírói székhely Szalonta mezőváros.
2:ik pontjára. Nem tudjuk, ’s nem is hallottuk. hogy Gyapju község
jelenben, vagy régibb időben más néven neveztetett vólna. Vidék, és
Ország szerte mindég ez egy néven emlittetik, és íratik.
3ik: pontjára. – Hogy valaha más neve ís lett vólna Gyapju Községnek,
erre Véneink sem emlékeznek, sem semmi némü erre vonatkozó adatokkal
nem bírunk.
4:ik pontjára. – E’ pontra a’ Megyei levéltár adhatna választ, – mert
a’ községnek levéltárában. 60–70 éves iratoknál régiebbek nem
találtatnak, – nem, míntha e’ község csak ekkor népesíttetett vólna,
hanem ínkább azon okból. mert a’ községi levéltár kezelése el vólt
hanyagolva.
5:ik pontjára. – Hogy honnét népesíttethetett nem tudhatni; színtugy
mint Bíhar megyének számos román községeí, honnét történt népesítése
bízonytalan. – de hogy Gyapjúról, már régíbb időben némely lakosok más
községbe telepedtek, ki tünik abból, miként több e’ Megyei községben
élnek Zsepíán Zsepján.– /:Gyapjui:/ nevü családok, kik innét történt
elkőltözésök után, új lakhelyökön, az ottani lakosoktól kapták e’
nevet, régi családi nevök helyett.
6:ik pontjára. – a’ Gyapju község név eredetéről semmínémü irásbeli,
vagy szóhagyomány szerínti adatokkal nem birunk. –
7.ik pontjára. – Gyapju község területén következő Helynevek fordúlnak
elő.
a., Tyegle: a’ legjobb széna termő rétek. – nevét onnét veszi (287b)
mert régíbb időben e’ terület egy részében tégla vető hely vólt,
melynek nyomai máig ís láthatók.
b., Rogoza. szinte jó széna termő rétek.
c., Plopi
d, Sirinka
e., Futrás. – legelő. – régente az előfogatozásből víssza tért fáradt
lovaknak egyedüli kizárólagos legelőhelye vólt.
f., Kodrutz színte legelő rész.
g., Paducsel.
h., Petrisin
i., Mókus egy patak, mely a’ kelet felőli hegyekből eredve, több
határokon, erdőkön és a’ Gyapjui határt ís keresztül fútja; ’s tőlünk
a’ Barakonyi határra megy.
k., Tufoj – mintegy 70 hóldnyi szép kís erdő.
l., Bitánga – erdő. ezen erdő át nyúlik a’ szomszédos Nyárszeg község
határára is. – ’s nevét onnét vette, hogy: ez előtt 70–80 évvel a’
Gyapjui és Nyárszegi főldes uraságok mind két részről tulajdonokul
tekintvén ezen erdő részt, egyík sem akarta a’ másiknak át engední,
míg végre perre kerülvén a’ dolog, – a’ per folyama alatt sem egyík,
sem másík főldes Uraságnak használní nem lehetett. – tehát a’ hosszas
per folyam alatt ezen erdő elhagyatva, bírtokos nélkül, mintegy
bitangjában hevert, prédáltatva a’ szomszédos községek által. – mig
végre a’ per le folyván; egy része a’ Gyapjui, más része a’ Nyárszegi
főldes uraságoknak itéltetett. – de a Bitanga név mínd e’ maí napíg ís
fen áll, úgy a’ Gyapjúi mint a’ Nyárszegi erdő részre nézve.–
m., K.Orosi púszta – a’ Gyapjuí határnak kí egészítő része, a’ főldes
Uraság majorsági bírtoka.
Gyapju községhez tartoznak még községí, közígazgatási szempontól.–
1., puszta Pankota. egy pár ezerhóld igen jó mínőségü főldel, ’s szép
dombos fekvésü szőllős kertel.
2. Nagy Méhesi, és Kis Méhesi puszták. – míntegy 400 hóld szántóföld,
’s több ezerhóld erdővel – ezen Méhesí puszták a’ NVáradi L. Sz.
Kaptalan Uradalmához tartoznak, –
(288a)
Gyapju község – 800–900 lelket számlál, – kik 40–50 lélek kivételével
görög n: e románok. –
Van g: n: e. egyháza egy lelkésszel – ískolája egy tanítóval, van egy
rom. kath. kápolnája ís, de több idő ólta használaton kívül áll.
Van posta hivatala. – mely a NVáradróli szállítmányokat Szalontára és
Tenkére naponként tovább küldi.
Gyapjú község NVáradtól egy állomásra – a’ NVárad–Aradí országútban
esik. Keletről: Less község és a’ Méhesi púszták. – Délről Bikáts
község – és Inánd. – Nyugotról Cséffa és Barakony községek. Eszakról
a’ Pankotaí puszta által vétetve körül. mint határos helyekkel.
A’ fentirtakon kivül sem írásbelí, sem hagyományszerü adatokkal nem
bírunk, melyek a’ Helynevek gyüjtéséhez anyagúl szolgálhatnának.
Kelt Gyapjun Apr. 18án, 1864.
Kovacs Sándor mk főbíró Ollár Tógyer keze × v
jegyző által és Esküdt társaím
(289a)
Helynevek
Gyigyiseny Voeny községböl, — mely tartozik, Dél Bihar Megye,
Belényesi járás, Vaskohi szakaszhoz, — e Községnek jelenleg csakis ez
neve él, és csak Románok lakják, más elnevezése nem volt, hogy mikor
emlitetik legkorábban nem tudható, — Tráján császár által
népesíttettett38, — E község eredetéröl mit sem lehet tudni — a
határán pedig, glemei, — Blákány, Popászka, Kindeászka, Handa,
Csepászka, Rampunyeveszti, — Pankoje, dülök neveiken kivül mely mind
román elnevezések, mi nevezetesség sem létezik.
Rieny 27. majus 864.
Vanku Josef mk
jegyzö
(290a)
Helynevek
Gyires Községböl Bihar Megyéböl
1. Gyires Községe fekszik Bihar Megyének Szalontai Járásában a Sebes
Körös folyó mentében annak partján, NVáradtól Két mértföldnyi
távolságban.
2. A Községnek mindig mindig Gyires — /:oláhul Zsiris:/ neve vólt
3. Arról hogy a Községnek hajdan más neve lett vólna, semmi sem
tudatik, mert mindenkor ugyan azon név alatt vólt ísmeretes.
4. Hogy mikor emlittetik a Község leg Korábban? erre nézve semmi adat
nincsen, de hogy régi Község lehet onnan is gyanitható, mert a Község
petsétjén 1730ik év szám van metszve.
5. A Község nevének hogy honnan népesittetett arról bizonyost tudni
nem lehet lakossai Görög Kath és G. n. e. oláhokból állanak, és oláh
nyelven beszélnek, de nagyobb részint a magyart is értik.
(290b)
6. A Község nevének eredetéröl semmi bizonyost tudni nem lehet
7. A Község határán — melly a NVáradi latin szert Püspökség
Uradalmához tartozik— feküsznek az ugy nevezett Mácsai és Álcsi nagy
kiterjedésü puszták — ez utóbbin egy dombos hellyen egy régi Klastrom
vagy Templomnak romjai mostís láthatók a földbe; van ezen pusztákon
igen sok szép gazdasági epüllet, ’s egy Két kövü göz malom is. —
dülök el nevezése
Ungyuricza — Begyerás — Gyerán Gropoj — Kalemori — Fontina Bojlor —
Paducsii — La paszturile — Cserepes — Lyokus háza — Tóldás /:mintegy
pótlás a földekhez:/ Krumplis — Káposztás — Kaszálló.
Gyires Községe határos Tarján V.Gyán és B.Böszörmény Községekkel, és
egésszen sik területen fekszik, kivévén a Mácsai pusztát, melly már
sokkal magassab és emelkedettebb hellyen áll.
Gyires April 1én 1864.
Gyires Község Elöljárói
Hollósy László
Kör jegyző
(292a)
Helynevek
Hagymás községből, Bihar megyéből.
(292b)
Hagymás kőzség, — melynek lakósai míndnyájan g. n. e. vallásuak hat39
nagy heggyel van kerítve, — melyeknek neveí; a Porovásuluj;
Moguleczki; Luboje; Bolozsászká; Czeretó, és Kis Czarina; — Patakja, —
mely a Luboje hegyből ered, tizenhat őrlő malmot hajt, — mely a
lakosság élelmére szükségelt gabonák őrlesére használtatík. —
(293a)
Felelet a tulnani kérdesekre. —
1re Hagymás kőzség tartozík Biharmegye Szalontaí járás Beélí
szakaszához,
2ra A kőzség áll 128 sz. házból 282. lélekből, — kík román ajkuak, —
tartozík a NVáradí lat szttásu Püspökség Beélí uradalmához,
3ra A kőzség más elnevezéssel nem bír.
4re Telepítés ídeje bizonytalan.
5re A kőzség magából szaporodott
6ra Eredetéről sem írott sem szobelí adatok nem léteznek, —
7re A kőzség határa 4074 hóld és 550. □ öl, — hat nagy heggyel van
kerítve, —
Hagymáson Május 10 864
bíró Vatyís …40 K×v.
jegyző Holnapy
(294a)
Hajdú-Bagos Község és területének leirása.
1. A’ Megyének, Járásnak neve.
Bihar Megye, Sárréti Járás.
2. A’ Községnek hány féle neve áll most?
Hajdú-Bagos.
3. Vólt é hajdan más nevezete?
Bagos.
4. Mikor emlitetik legkorábban
IVik Béla király alatt pusztitott Tatár járás alkalmakor, már helység
volt, — mert a’ régi öregek mondása után, a’ most varjasnak nevezett
dűllő, mint akkori nagy erdőből rohanták meg a’ Tatárok, a’ templomban
áhitatoskodó lakosságot.
5. Honnan népesitetett?
Nincs rá adat.
6. Mit lehet tudni köztudomás, hagyomány, iratos vagy nyomtatott
emlékből, a’ név eredetéről?
1606ik évbe Bocskay István Erdély fejedelme , az akkoron Bihar
Megyéből Erdélyhez tartozott községekből, 20 községet — mellyek közt
Bagos is emlitve van, hű szolgálatukért meg nemesitett és hajdúi
szabadalommal felruházott, ’s hihetőleg ez időtől nyerte Hajdú-Bagos
(294b) nevezetét, hogy pedig hajdúi szabadalommal fel vólt ruházva
aztt, az 1626ik évi „Approb. Constit. Regni Transilvaniae Part 3. Tit.
86. Art. 1nmo” igazolja, melly okmány hiteles másolatban, a’ községnél
most is meg van. Az Erdelyi Fejedelmek donátióit, és igy tehát a’ most
említett szabadalmat is, Iső Leopold Magyar Király az 1691ík évi
diplomájában megerősitett, ’s annak folytonos gyakorlatában vóltak. —
1700ba Iső Leopold Király parancsolatya folytán, — nem ugyan jobbágyi
, — de dézsma és taxa fizetésre szoritattak.
1702be a’ 20 Község közül 10et, jelesen Szalonta, Konyár, Derecske,
Kaba, Berettyó-Újfalu, Bagos, Félegyház, Sáránd; Komádi és Sass
szabadalmazott községeket a’ Kamara a’ Jus Annorumért elfoglalta, és
100,000 ftba. az Eszterházy Hercegi háznak zálogba adta, — melly
községek minden felszóllamlásaik, ’s a’ Hercegi ház ellen folytatott
perek ellenére 1762be privilegiumaiktól végkepp megfosztattak, ’s a’
Herceg Eszterházy háznak — nem ugyan robotos jobbágyi hanem
contractualis taxa fizető alattvalói lettek. —
7. A’ Község határában előfordúló többi topographiai nevek. —
a.) Debreczeni ut dűllő egészen szántó földből áll, a’ Debreczenbe
vezető utvonal hoszába nyulik. —
b.) Sárándi határ belső dűllő, szántó és kaszálló földekből áll, —
majd csak nem Sáránd községére nyúlik. —
(295a)
c.) Pércsi határ dűllő, egészen szántó földböl áll, M.Pércs község
határával határos.
d.) Sárándi határ külső dűllő, részint szántó, részint kaszálló
földekből áll. — ’s Sárán község határával határos. —
e.) Derecskei ut dűllő, nagyobb részint néhány lapost kivéve szántó
földből áll, — ’s Derecske M:Város határával határos, — ezen dűllőben
van egy lapos, melly „túzokosnak” neveztetik, ’s a’ tuzokoknak igen
kedves tanyája. —
f.) Daraboshegy dűllő, egészen szántó földből áll, több apróbb
dűllőkre van osztva, a’honnan hihetőleg nevezetét is vette. —
g.) Nagymező dűllő, részint szántó részint kaszálló földekből áll, ’s
hajdanában egészen kaszálló vólt ’s ez a’ legnagyobb dűllő a’ határon.
— Ezen dűllőben van egy halom, melly „Szőke halomnak” neveztetik,
bövőlködő korpa fű szőke virágáról vehette nevezetét. —
h.) Szőkerét dűllő nagyobb részint szántó főldből áll, — lapossi szőke
levelű füvet terem. —
i.) Varjas dűllő, részint szántó, részint legelőből áll, — hajdanában
nagy erdöség vólt, ’s a’ varjaknak kedves tanyája lévén.
k:) Szabórét dűllő nagyobb részint szántó földből áll, ezen dűllőben
van egy lapos, a’hol is egy Szabó nevezetű pásztor hajdanában marháít
deleltette. —
l.) Pályihatár dűllő, nagyobb részint szántó földből ψ áll, H.Pályi
község határával határos. —
ψ részint erdő és kaszállóból
m:) Sűrű tisztája dűllő, erdőből áll, de igen sok tisztás hely
találtatik benne. —
n. Nyomás dűllő, legelőből áll, H. Pályi Debreczen és M:Pércsi
határral határos.
Hajdú Bagos April 18. 1864.
Főbíró Szabó István mk
Csellei Károly mk
jegyző által P. H. Eskütt Dávid Lajos mk
(296a)
Helynevek
Hájo Kőzségből Bihar megyéből
1őr A megyének, Kerületnek, járásnak Széknek neve a hová a helység
tartozik?
Hájo Községe tartozik Bihar megye Nagy Váradi járáshoz, a melynek
széke NagyVárad.
Hájo Nagyváradhoz 1: allomásnyi távulságra van.
2or a Kőzségnek hányféle neve él most mellyik bir csak helybeli
elterjedéssel, ismeretes országszerte?
Ezen Kőzségnek országszerte Hájo a neve. románul Haieu.41
3or Volt é a Községnek hajdan más neve? vagy tán csak Külőnfélekép
iratott a mostani helynév?
Nem vólt.
4er a Község mikor emlitetik legkorábban?
Ezen község 1760 év olta
5őr Honnan népesítetett?
nem tudatik.
6or Mit lehet tudni Köztudomásbol, hagyománybol irott vagy nyomatott
emlékből a név eredetéről, értelméről, mindegyik nyelvűhelynévre
nézve?
Semmit
(296b)
7er A Község határában előfordulo többi topographiai nevek peldául:
mezö, dülő, szánto, fordulo legelő Kaszálo s a t:?
Ezen kőzség hatarába fakad a’ hires Hajoi, vagyís a főldes urrol
nevezve, Püspők fűrdő, a’melyet mesze főldről még idegen országbol is
meg látogatnak.
Ezen gyogy fűrdő igen szépen van fel szerelve a’ látogató vendégek el
fogadására van benne 6. tűkőr fűrdő, 82. szoba – egyszoval jól be van
rendezve, ’s butorozva a’ látogato vendégek elfogadására
Ezen főrdőnek tulajdonosa a NVáradi d. Pűspők — Ezen fordő évenkent
6000. ftot jövedelmez —
Ezen vizbe szokták a’ kőrűl lako szomszéd kőzségek lakossai a’ kendert
áztatni, a’hol 3 nap alatt igen szépen megfehéredik.
Ezen határba van az ugy nevezett Somlyo kő hegy — mely termés kőveket,
’s mész kőveket bőven ád, — egész Várad kőrnyéket ellátja termés
kővekkel.
Ezen határba van az uroságnak még egy 4 kerekű vizi malma, a’ gyogy
fűrdőből ki foljo meleg vízen épűlve mely a’ legnagyobb hidegbe sem
fagybe (297a) Évenkent 5000. ftot jövedelmez
Ezen határ 1400. Cat. hold kiterjedésű — a melyből az Uroságnak 1000
hold erdeje és 100 hold szánto földje van — a’tőbbi főldet a’lakosság
birja —
Ezen lakosság száma tesz 320. lelket, kik g. Catholi. mindnyajjan
földművelésből ’s szarvas marha tenyésztésből élnek.
Ezen kőzség határos Pecze szent Márton; Kardo, Betfía, szent Elek,
Ronto, kőzségekkel
a’ kőzség határába lévő dűlők nevei: Vale tyeruluj, vale Kardoluj,
veres Hágo Ruguluj, Bai csere vale Kolibi és nyilus
(298a)
Helynevek
Határ kőzségéből Bíhar Megyéből
1; Tartózik fent irt megyéhez Belényesijárás Vaskoi szakaszhoz.
2; Nincs ’s nem vólt más neve.
3; Nem volt más elnevezése.
4; Ember emlékezett olta
5, E’ tekíntetben adatok a’ kőzségi levél tárba nem találtattnak,
híheto Traján üdö szakaból.
6, Adatok nem léteznek, ez előtt is románok lakták.
7, A’ kőzség határában levö főld nemüek u m szánto, kaszalo, legelő és
erdö, ezeknek düllö nevei Peglemeí, lá balányászka, Turcsászká,
Szaracsászká, Pankoja és Oszoj, semmi nevezetességel nincs ösze kőtve,
az erdőben találtatík farkas, vad disznó, őz és roka.
7. Ezen kőzségek határos Gyigyíseny, Stej. Lunka, Briheny községek
határjaival.
Határon Juníus 5én 864
Határí bíro Zsugye Szándru
eskűtt Klepcse Danyilla
(299a)
H. Dombrovicza Bihar42
Felelet
A tullapon tett kérdésekre
Iső pont. Havas Dombrovícza helysége Bíhar megyében, tartozík a
Belényesi Föszbírói járáshoz, az Urszádi Körí jegyzöséghez. — földes
ura a NVáradi LSzt Káptalan
2od pont Neve ezen helységnek román nyelven Dombrovícza de Kodrú nevét
pedíg onnan veszí mível határán magas hegy berczek terjednek el
rengeteg erdövel mít az olah Kodrúnak nevez —
3dík pontra. Tudomás nem létezík —
4dik 5dík 6dík pontokra, Híányzanak mínden adatok
7dík pont A helység Nap kelet felőlí részén nagy hegy berczek
lanczozata terjed és az lenyúl egésszen délnek nevezetesen Urmező.—
Ritú Serbuluj — /e két kopasz az az erdö nélkülhegy óldal között egy
csúcson van egy szíkla (300a) barlang meglehetős nagyságú, erröl
színte azt híszík a babonás népek hogy gonosz lelkek tanyája, sőt azt
állítják hogy többször öket vígadozní ís halják ottan, de olyankor meg
közeletní a vílágért sem mernék — a valóság pedíg azt mutatja hagy
rabloknak szólgálhat ígen jó tanyáúl mít bízonyít az ís hogy sok
helyen a füst befogta és bevan kormozva bízonyosan a rablók által,
egyszer máskor rakott tüzek míatt — — Hégasel, Musát e hegy tetön van
egy ígen jó frís vízü forrás, Gyálú pínyílor, Gureczú Kálúluj, Vúrvu
Plopílor, Banyísorá, Doszú nyegrú, Nesztoj, Gérba, Kírlígétura, Vále
lung, Gúreczú lúng Bolú, Purkerícsor, ítt a határt bezárja egy patak,
mely sem soha benem fagy, sem tökélletesen kí nem apad ’s két névvel
bír Vále de viszág — és vále jádúluj az az a pokol ka patakja. (299b)
Van még egy egy más patak emennél sokkal nagyobb szerü neve vále
Solymuluj ezen van építve a hegyek között egy hamúzsír égetö huta —
általánosan ezen elö sorolt hegy lánczolatot rengeteg erdöség fedezi
’s a vad sertéseknek és Özeknek kűlönös jó tanyáúl szólgál, mít a
vadász ottan elegendö számmal ís találhat míndenkor —
Ezen helység nem rendes útczákat alakitó sorokba van építve hanem
valami 5 vagy 6 hegyen van elszórva szana szélyel ’s a nép kűlönösen
marha tenyésztéssel gazdálkodík — szántóföldjeík nevezetesebb düllői
Ritúr, Czarína din Szusz, Czaríana dín Zsosz, Düllöu Beszerícsí,
Hírtopa,
Havas Dombrovíczával határosak, Sólyom B. Örvényes, Borz, B. Ujlak,
Sonkolyos, Fenes, Ágrís, Botfej, NMaros, Csonta háza és Pok lúsa —
Kelt Urszádon 21/6 864
Kádár Lajos mk
Körí Jző
(301a)
[H. K. Kovátsi]
68
864
Tekintetes Eskütt Úr!
A 197. szú rendeletére hivatalos tisztelettel van szerentsenk
jelenteni.
az 1ik Pontra,
Dél Bihar megye, N. Váradi Járás — Székhelye N. Várad várossa. H. K.
Kovátsi helységenek.
a 2ik Pontra
H. K. Kovatsi helység az elött, és ezuttal is úgy neveztetett.
a 3ik Pontra,
Nem volt, ugyan azon nevet viseli miolta megtelepedett.
a 4ik Pontra,
Mintegy 200 éve.
az 5ik Pontra
Sikszai Kiss Péter örökössei leszármazása hozzák a Lakosokat külömbözö
helyekröl
6ik Pontra
Irás béli adatok nintsennek
7ik Pontra
(301b)
Hegy allya Düllö /:Szántó Föld:/ neveztetik mert a’ Szőllö hegy alatt
van. Szöke Part düllö Szántó föld azért nevezödik igy mivel földje
sovány szökés — van Kocsordos nevü Kaszálló mely azért nevezödik igy —
mivel Kotsord füvet böven termi — — van egy Csontos Tó — nevezetű
nyomás melly onnét veszi nevezetét hogy vízállásos és ez elött Sír
kert volt — hol is több tsontokat leltek.
A falu alatt van egy kisszerü Patak melly eredetit veszi Siter
volgyröl és Nyüved Községe határán a Berettyó folyóba beszakad —
neveztetik Közsmönek mi okon azt nem tudhatni.
Tisztelettel lévén H. K. Kovácsiban
Április 4e 864
Tekintetes Eskütt úrnak
alázatos szolgai
főbíró Konta Gáspár
Jegyző Tóth János mk
(303a)
78/864.
Helynevek.
Hegyközt Pályi községéből, Bíhar megyéből.
1ör Tartozík község a N:Váradi járáshoz, Semmi más elnevezéssel
nembir.
2or A községnek egyedűl ez az egy neve ösmeretes
3or A község semmí más elnevezéssel nem bírt soha
4er A község 1695ik év táján űletett másodszor meg, a’ mínt azt
jelenben is a község kezeí közt lévő, — Szíkszaí Kíss Péter által
adományozott levél elegé igazolja. Szíkszai Kíss Péter, mínt ennek a
községnek akkori főldes ura, ki ezt kírályí adományképp kapta így ír,
Debreczenből hol akkor lakott, „akik Bíhar megyébe lévő Hegyközt Pályi
puszta falumban lakní és letelepedni akarnak, megengedem nékík hogy
ott házakat építvén, oda szállásoktól fogva mínden féle
szolgálattól mentek legyenek, se taxát nefizessenek43, se urdolgára
három esztendeig nemenjenek, sat, sat, satt Actum Debreczíni die 4a
Julii Annó 1695 Szíkszai Kis Péter kezeírása Kűs pecseti mp 0 satt
5or Tudomás szerént a körülli helyekről nepesítetett meg, s amínt az
idősb emberek állítják, de mínt a most ís látható, a templom igen régí
lehet, és csak romjaiból építetett fel az új nemzedék által.
(303b)
6or Köztudomás szerént a név eredetéről anyí semmí tudomás, a név
előtt álló praedicátum, híhető onnét ered, mível a község hegyközt
fekszik; ínnen vehette a „hegy köz nevet“
7er A község határán felmerülő topographiai nevek közzé tartozík a
„Cserhegy“ mely a községnek keletre fekszík, Összveköttetésben van a
HK. Ujlaki heggyel. Nevét onnét vehette, hogy főldje cserjés erdőből
vólt kiírtva Burjász, Polyás, és Bernát, összeköttetésben allanak a
bíharí heggyel a községnek északra feküsznek.
Keresztes hegy és Ujhegy az utóbbi az elnevezést onét vehette, hogy az
előtt alig 70 évvel ültetett és alakíttatott át szőlő hegygyé, —
fekszík a községnek nyugotra a bíhari szántöfőldekkel határos.
Uj hegy, Nagyhegy Kápolna vőlgy ez utóbbi az elnevezést onnét vette,
hogy azon a helyen a régíbbi ídőben kápolna állott, mít az most ís
látható rom ígazol öszve köttetésbe állanak a NVáradi hegygyel,
feküsznek a községnek delnyugotra,
Mogyorós hegy fekszík a községnek délre, öszve köttetésben áll a
Száldobágyi határral, az elnevezést nem tudni honnét vette.
Kömpe, Csermály, erdők, fekszenek a községnek délre, öszve köttetésben
vannak a Száldobágyi határral, az el nevezést nem tudni honnét vették.
A község alatt elterűllő nyomást gátlapossának nevezík, ez el az
elnevezést onnét vette, hogy a községből mégmost is látható gát
vezette ki a lakosságot; — a köz(304a)séget körül folyt víz miatt csak
egyedűl az említett gáton lehetett ki menekülni, vagy ís menní a
községből „ a körűlötte elterűlő lapos tehát ínnét vette az
elnevezést.
Csatári rét, Vén erdő, — kaszállók, — az első öszveköttetésben áll a
Csatári határral, — az elnevezést ís onnét vette, — a’ második a
bíhari határral, fekszík a községnek északra, az elnevezést onnét
vette hogy hajda nagy erdőség vólt ugy alkalmaztatott később
kaszállónak. Még most ís sok nagy kiterjedésü, sok időkre mutató fák
tanuskodnak előbbi helyzetéről.
Kelt HK: Pályiban Apríl 5e. 864
Főbiró P Szabó Sándor
2” bíró Szabó János
eskütt Balga Mihály
Ungváry Imre mk
Jegyző
(305a)
[Hegyköz Száldobágy]
Hegyköz Száldobágy Községe fekszík Bihar Megyében Nagy Várad
várossának tő szomszédságában Nagyváradi járásba kebelezve. — ezen
község emlékezet olta csakis ezen nevezettel bírt, s jelenleg ís bír,
s semmi más elnevezéssel nem bír ezen nevezet alatt ösmeretes
országszerte, — ezen helynek név eredete szo hagyományokbol meritve
onnét jönni álítatík, hogy az Tatár s török hadjarat elöttí üdökben
Nagy Váradí egyeseknek Szállás helyeíkül szolgált. — mi még ugyancsak
a Tatár és török hadjárat elött meg ülepitetvén nevezett község s
helynevezett alatt, hogy honnan népesítetett tudomásonkívüli a leg
régibb üdö szakbol annyíval szolgálhatunk, hogy a Török hadjárat alatt
ezen helység el pusztítatván az benne lakot népség részint le ölettek,
rész szerint rabszolgaságba elhurczoltattak részínt bujdoklová váltak,
az akkorí elö népség közzül Kati Máté és Katusz András, több üdökíg a
Tatárok rabsága járma alatt szenvedtek, Kík ís több üdök lefolyta után
Julius 23n 1697ik esztendöben a Tatár járom alol meg szökve hazájokba
vissza jönni akarván utjokat nem tudván Burkus ország Dánczíng nevü
várossában jutván az Danczíngi Városi hatoságtol a nevezet idöben
nyertek vissza jöhetésre utlevelet, mely ut levél eredetiben Hegyköz
Száldobágy Községeben jelenlegís Űdösbb Kis Gábor kezei között német
nyelven írva fel találhato, mely két egyénnek sikerült is hazájokba
vissza jönni, de vissza jövetelek alkalmával Hegyköz Száldobagyott oly
el pusztított álapotba találták, hogy Káti Máté haza helyére egy
emlékezetes vén szilfa feltalálása (305b) által ösmert reá Katusz
András pedig nem Hegyköz Száldobágyi hanem Berettyo Ujfalusi
illetőségű lévén hazájába születés helyére haza ment — ezen Kati Máté
magyar ajku Református valállásu egyén vala — s emlékezet olta ez hely
népe magyar ajkuak református vallásuak voltak. s jelenlegís azok. —
Hegyköz száldobágy külömben mélto nevét víselí míután fekvése az
helynek az hogy fel emeltebb hegyes helyen, s hegyektől környös körűl
evedzve foglalva áll. —
A kőzségben semmi nevezetesség, s el nevezés níncsen — azonban:
A község határában elö fordulő dülök, hegyek s erdöségek több
topografiai nevezettel bírnak u. m.
Az Nagy Várodrol ki jövö HK. Száldobágyra vezető utvonal jobb oldalon
levö szánto s Kaszállo fekvösegei Korpás dülönek neveztetík, mínthogy
a föld igen sovány alaku, azon nép mondabol hogy ne vess oda barátom
semmit mert még a korpának valot sem termi meg vette nevezetétt
silanyságánál fogva korpás dülö.— Erdöség dülö színte szánto s
kaszállo s tövíses cserésbokrokkal patakos helyekkel van ellátva,
máskínt kö ormány oldalnak ís nevezík mível az Kö ormány alatt
nevezett hegyet körül evedzí s az erdöségre le vonul, de állando neve
csakís Erdőségi dülö. — továbbá Nadaskut völgye mely vizenyös evekben
forrásos hely volt s a forrás szivárgo utján ímít amot peszle lenge
nádak voltak láthatok hova két kut ís az lakosság joszágaí ítatása
szükségletére készítetett innét vette nevezetétt Nádas kut völgye mely
telek kőnyvileg az erdöségi dülöbe be kebelezve van. — a Vajda dülö
melynek melynek egy kevés része szánto a legnagyobb részben pedig
omlásos patakos cserés legelö, hogy honnat neveztetett Vajda
dülönek tudomáson (306a) kívűli ezen nevezett áll a Telekkőnyvbe ís. —
Temetö aly dülö ezen térség mely a temetö alatt latháto részben csere
bokros legelö, részben a cserebokroktol ki írtva kender földnek
használtatík, részben pedíg szilva fákkal vegyes kaszáloul szolgál
nevezete a Temetöröl eredett . — Gar oldal dülö silány hegyes völgyes
szánto föld, név eredetéröl leg kissebbet sem lehet tudni emlékezet
olta azon nevezeten volt s mostís áll. — Törkömerö dülö hegyes vőlgyes
fekvésü víz mosásos patakokkkal, s tővíses cserés legelövel kevés
szánto silány földel el látva név eredete színte nem tudhato. ezen
nevezete azonban telekkőnyvbeís be vezetve van. — Szöllö hegyei pedig
e következők u. m.
Isten hegye Meredek magas fekvésénél fogva emlékezet olta Isten hegy
nevezett alatt ösmeretes.
Nagy hegy nevezetétt onnét vészi, hogy a többi hegyeínknél leg nagyobb
kiterjedéssel bír innét van el nevezve Nagy hegynek.
Ujhegy minden hegyeknél leg késöbben alakitatott Szöllö hegyé ínnét
nevezttetett uj hegynek.
Köormány hegy földje máléköves lévén Kövessegéről neveztetett köormány
hegynek. —
Czipellis hegy regebb üdöben általában szöllöhegy volt ez azonba már
nagy részben ki írtva vetemény földnek, s csak kevés részben
használtatik szöllönek, név eredeteről leg kevessebbel sem
szolgálhatni. —
Bodon hegy ezís részben a szöllötöl ki írtva vető földnek, s kíssebb
reszben Szöllönek használtatik, hogy ezen nevezetét honnat vette azzal
nem szolgálhatunk
Végre FelKert ezen fekvőség a falu felet észak felé levö részén
fekszik, tulajdon képpen kertí szöllö s az helysegnél fentebb
esőségénél s kert tulajdonságánal fogva nevezetét fel kert névbe
öröklötte.
(306b)
Erdöségei Hegykőz Száldobágynak két részre oszlik u. m. Uradalmí és
Községí erdöre az Uradalmi erdönek tulajdonossa a Nagy Váradi latin
szertartásu Püspökség, a Községi Erdönek H.K Száldobágy testülete; az
Uradalmi erdöbe több el nevezések vagynak. u.m. Száraz gát egy völgyes
hely mely hajdant keresztül rekesztve vala gáttal s ínnét vette
nevezetét Száraz gát, Csoma, Hidas, Pál Domb, oszlo patak, odal ut,
Sötét ág, Város erdö, Veres patak, a Községi erdöbe szinte elö fordul
veres patak nevezet es Láz, hogy honnat vették elneveztetésöket
tudomáson kivülí. —
Hegyköz Száldobágy, mely hívatalos közlemények utján HK. Száldobágynak
az irás rovidítése tekintetéből íratík, mely anyit tesz mint HegyKöz —
ílly elnevezéseít terségenek s eredétíségéről környülményes
leírásunknak voltát amidön közölni van szerencsénk, hitelére tesszük
nevünk alá írását Kelt H.K.Száldobágyon Aprillis 8n 1864.
Főbíró Lutskaí Bálínt
2 bíró Nagy Bálint mk
Esküttek Kupás Sándor mk
Mónár József mk
Mezey Sándor mk Szebeni Sándor mk
jegyzö által Egy ház Gondnoka
(308a)
Helynevek
h. k. Szent Imre községböl Bíhar megyéböl.
H. K. Szent Imre (:olvasd hegy köz Szent Imre:) község fekszik Bíhar
vármegyének érmelléki járásában, Nagyváradról mint a’ megye szék
városától 3. mértföldnyire észak felöl. — Körülötte fekvö helységek:
Keletről Szent jobb, délkeletről Farnos, délről Szalárd, nyugottról
Vajda és Janka, — észak nyugotról Bihar Diószeg, nyugottról északról
Kóly és Nagy Kágya, észak keletröl Szent Miklós. Ezen község , —
melyben 1061. magyar ajku nép közzül 1011 lélek reformáta, 50. lélek
romai catholica vallású lakik, határa pedig szántó föld ’s
Kaszállókban — hozzá értve a’ belsö telkeket is — 2170. (1100 □ ölével
számitott) hold és 346. □ öl, — szölő hegye pedig 1600. □ öles holdban
699. hold és 75. ölet tészen, — mint a’ népmonda álitja Szent István 1sö
magyar királyunk által fia Imre herczeg emlékére építtetett volna de
róla semmí hiteles adattal nem bírunk. —
Hogy mióta hivják hegy köz szent Imrének nem tudjuk mert a’ régíbb
íratokban csak Szent Imrének van nevezve; a’ toronyban lévő két
harangon pedíg — melyek egyike 1766. másíka 1782ik évben készült
Berettyó Szent Imrének van nevezve, a’ község déli oldalán Keletről
nyugotnak lefolyó Berettyó vízéröl. — Azomban községünknek most a’
fent említett nevén kivül semmi más nyelven elnevezése níncsen
Helységünknek leginkább 1674ik évtől fogva bízonyíthatjuk fennállását,
a’ mostani templom falára felírt következö sokorokkal.
„ Az elébbeni Fa Templom Boltozattyán
„ ez az Inscriptió volt:
„ Soli deo
„ Gloria
„ Ez Isten Háza épittettett a’ Szent Háromság
„ Egy örökké Uralkodó Sz. Istennek tiszteletire
(308b)
„ és ditsősségire a’ Szent Imrei Reforta Szent
„ Eklésia maga költségével Ano Domini
„ 1674. “
tehát ezen felírásból látható, hogy azon ídőben már reformáta vallású
lakossai egy fa templomot épitettek.
Jegyző könyvei a’ községnek 1700ik évtöl fogva vagynak meg ’s ezen
időtől fogva rendesen vezettettek a’ tanácskozási jegyző könyvek
valamint egyébb községet erdeklő ügyekrőli naplók ís, melyekből ígen
érdekeseket lehet olvasni, a’ nép hajdani erkölcsiségére nézve, hol
egy embert azért, hogy mert a’ másiknak „ eb az inge anyáju ” mondta,
érette Kalodába záratot ’s az egyházrészére 1. forint büntetést
fizetett, másik azért, mert „ kutya lelkü, Kurva anyád ”at mert száján
kibocsátani, Ecclésia követésre büntettetett. Egy szóval az egész
büntetési naplókból a’ nép tíszta erkölcse ’s szelíd természetét lehet
kimagyarázni.
Szent Imre községének déli oldalán, ’s a’ berettyó vízének épen
tövében ’s nyugotti oldalán, községünktől mintegy fertály óra
járásnyira a’ Szalárdi határ szélen áll az úgy nevezett Adorján vár
omladéka, mely mint tudatík hajdan az adorjánita barátoknak véd
bástyákkal és sánczokkal ellátott zárdája volt. — Eröl az a monda
forog a’ nép ajkán, hogy a’ magyarok bejövetelekor itt találtatott de
hogy kivolt bírtokossa nem tudatík. — Annyi látható a’ Kaszálló
réteken és a’ h.k. szent Imrei temetőben ’s kövecsesnek nevezett szölő
hegyen mutatkozó épület alapokból — melyek ásatás alkalmával színre
jönnek — hogy valaha nem csak zárda hanem vár lehetett, ’s egészen a
Szent Imrei hegy tetőig belehetett épitve. —
Az is állitatik községünkről, hogy valaha a’ Bocskaí birtokában lett
volna, ’s erre adatúl szolgál a’ szölőhegynek Kis Bocskai, Nagy
Bocskai, nevü része, ’s mint a’ lakosság (309a) álítja, a’ helységnek
felszeg utcza nevű fele része mint Kismarja várossa, szabadalommal
lett volna ellátva + a’ miért bánátnak ís neveztetett, ezen helység
résznek — mely kelet felöl fekszik — mínden földjet és szölőhegyét
nemesi jogon birta volna a’ lakosság, ’s lett volna oly egyén, ki az
erőli okiratot a’ Leleszi Káptalanban látta volna, — de miképen esett
al a’ község jogától, ’s hogy esett a’ NVáradi l. sz. Méltóságos
Püspökség birtokába mint jobbágyság, erröl senki sem tud
felvilágositást nyujtani.
A’ község határában előforduló topographíai nevek a’ következök
I. a’ szölőhegyen:
1. Kövecses: bízonyosan veszi nevét azon kövektől, melyek ásás
alkalmával mínt régi épületek alapjai találtatnak
2. Monostor: míndjárt a’ kövecses mellett ara mutat, hogy az
adorjánitak zárdájának főbb pontja ottan lehetet.
3. Gárdon: hihetőleg gárda domb lehetett hajdan, míkor Bocskai
tanyázott e’ helyen. —
4. Kis és nagy Bocskai: Bocskainak ítten tanyázó táboráról vagy inkább
áról, hogy ő tette ezeket szabad földekké.
5. Koppán: igen sovány szőlő hely.
6. Szóár hegy: bizonyosan onnan vehette nevét, hogy ínnen Szent jobb
fele ’s Farnos fele mesze térség látszatván, a’ hang meszire el
hallik, — mert e’ hegy tetőről legalább 17. helységet meglehet
olvasni, ígen szép kínézés van róla.
II. A’ határbeli szántó föld s’ kaszálló dülöknek oly igénytelen neveí
vagynak, hogy emlitésre sem méltók. —
Kelt HKSzent Imrén Majus 1./864. főbíró Monai Imre mk
Endorffer László mk eskütt Vintze Imre mk
Jegyzö — Elek Imre mk
Szörős Sigmond mk
Ferenczi Imre mk
Oláh Sándor mk
Oláh István mk
Sipos Ferentz mk
Jégh Jósef mk
(310a)
Helynevek
HK. Ujlak — Községből Bihar Megyéből: 1864. Apr 10.
1ör BiharMegye N. Varadi Járásának Bihari Szakasz Szólgabiróságához
tartozik HK. Ujlak Községe
2or A Községnek jelenleg csakis egy neve él HKUjlak, mely országszerte
ísmeretes.
3or A’ Községnek 1792dik Évig Páji Ujlak elnevezése vólt:
4er A’ Község: a’ meglévő, Peresügyeket számláló JegyzöKönyvszerént:
a’ mely legrégib a’ levéltárba 1696 óta mutathatófel: Demár akkoris 12
személyböl álló községi bírósággal bírt — következhető miszerént az
előtt sokkal Korábban telepíttetett: de erröl a mostani öregek
felvilágosítást nemadhatnak.
5ör Hogy honnan népesíttetett nem tudható.
6ra A’ Név eredetéről csak annyit lehet tudni, hogy HK Páji Községe
Közel lévén e’ Községhez: s elöbb népesíttetvén mínt Ujlak, ennél
fogva kapta elöbb a Páji Ujlak elnevezést. — Demiután a’ 3ík szám
alatti Évben, már népesebb lett annál — Kisebb Községtöl nem akarván
magátt továbbrais neveztetni: ennélfogva változtatta elnevezését HK.
Ujlakra: mínt hogy Hegyekkel van környezve.
7er HK. Ujlak Község 1860ba Tagosittatott /:FöldUra vólt a’ N. Váradi
L.S.v Deák Káptal:/ ekkor: osztatott 3m Fordulókra: ezen Fordulók
esnek kővetkező Dűlőkbe /:de a’ Dulökbe majd nem minden nemü mivelési
ágakkal zavarvák:/ u: m:
a) Belső Telek: meljen a’ Község fekszik. utszái pedig neveztetnek:
1. Felszeg utsza. — nyúlik Kelettől Északnak legmagassabhely 46.
házzal ’s telekkel.
2 Derék uttza nyúlik Deltöl: Északnak menedékes lejtősségel. Ezen
Utszába van D Kaptalan Udvar háza, Község ház, Református Templom —
oskola, ’s Lelkészi lak. 52. házzzal s telekkel. míntegy Dereka v
közepe a’ Községnek.
(310b)
3ik Utsza Alszeg Nyúlik Nyugotról Keletnek lapos heljen s leg lentebb
43 37. házzal s telekkel: 6: Teleknélkül
Ezen három utszák fekvésöktöl vették elnevezéseket
felszeg
Derék
fekvésök ijenforma alszeg
4ik Utsza Bánát — Nyúlik Téli nyugottól Téli Keletnek szinte lapájos
heljen 12 házzal s Telekkel. ezen rész régebben a’ határ job részét
tette ’s miután ott házak épöltek, meg bánták és innen neveztetík
Bánom v Bánát utszának:
5ik Útza Matskás Nyúlik Éjszakról Délnek meredek heljen 19 házzal ’s
Telekkel régebben gödrös és gazos helylevén nevét vette a’ mocsoktól
motskos helytől, végre macskás névetvetfel.
6ik Ebes Kert utsza Nyúlik Kelettöl nyugotnak 12 házzal Telekkel 3
Telek nélkül. ezen részen van Két temető Kert Refftus és RCath. hívek
számára. elnevezését onnan Kapta, míszerínt ezen házak Közt egy Kert
vólt elkölönítve ’s elhagyva, hova44 az elvert ebek hányattak. Később
kitisztittatván; most szölövel gyümölcsössel van bérakva; ’s házakkal
ellátva. ezen Kert vis hely alatt: több nevezetes Pontok is vannak:
magos heljen fekszik.
7ik Róka Uttza — a’ Község utszáitól egészen kivül elkülönitve 8.
házzal Telekkel 1 ház Teleknélkül elneveztetését onnan vette,
míszerínt nyomás, és meredek gazos hegy Környezi hova a’ Rókák, a’
midön a’ Községben tyókászni mennek, elöbbis ezen heljet látogatják
meg.
Ezen 196 ház Kertjeíkben Szőllő, őszi és Tavaszi vetések ’s minden
nemü gyümölcsfák a’ jóidöbe kielégitően termesztetnek ’s
tenyésztetnek.
Fekvését úgy lehet rajzolni mint egy Teknő formájú v állásu hosszan
elnyúló feldomborodo hegyet melynek Két felöl
(311a)
a’ hegyaján völgy van: a’ község tehát részint a’ tetőn Két sor házzal
van ellátva ’s erröl Két felé, de legnagyobb részben észak felé
nyulnakle az utszák elágazásai.
Szomszéd határossaik Délről Száldobágy Községe Erdeje, s legelöje;
mínd Dombos és völgyes heljek: – nyugotról HK Pályi Község Szőllő.
hegye – és Szántó Koszálló földje hegy vőlgy, és Egy részbe Koszálló
rétik. Északra Csatár Város Kaszálló rétjök lapájos helyek. Keletről
Nagy Erdöség Kis Ujfalusi határ.
b). 2ik Dűlő - Rózsáshegy mely esik Nyúgotról. többnyire Szőllővel van
bérakva a’ Községgel egy tartalmu hegyen a’ tető úttól Dél és Északnak
fekszik: nevét a’ böven termett Bokortól vagyis Rózsásbakatortól
vette.
Két elnevezéssel bir u: m: Dél és Észak Rózsás.
C) 3ik Dülö Csohos Nyári Nyúgot részet szátó, és Kevés Kaszálló
földek: a’ Szántók hegy óldalon nyúlanak le északnak – a Kaszállók
lapájos heljeken fekszenek
Ezen Dülönek több elnevezései vagynak. Tábortető a’ Tatárfutás
alkalmával táboroztak ezen heljen, szamtalan szor talaltak ottan
szántás és írtás alkalmával tábori eszközöket: a’ régi öregek
beszélleseknelfogva.
Kákás: vizeshely lévén sok Kákát terem.
Van egy jó ívó víz Kutja a’ Községnek ezen heljen mely a’ Közelebbi
2.Évi
(311b)
nagy szárazságban, a’ midön a’ Kútak kíapadtak ez mégis elegendö vízet
szólgáltatott alakosságnak a’ Dűlőrül neveztetik Csohos Kútnak. ezen
dűlö mellet van a Borju nyomás nevű hely. – itt Délelnek a’ Szarvas
Marhák lapáj hej az utsza végén egy szintén jó Karban lévő itató
Kuttal. mellette a’ Régi temetö Kert van.
4ik Dűlő Kertajja Tagosított kaszálló rétek. Délről rá nyúlnak az
alszeg, és bánát nevü Uttza házak Kertjei északról elválasztja a’
Csatári határtól, az úgy nevezett Kösmő patak: melyis csak
esődzésekkor fojik sok károkat okoz a Kaszállókba olyesetekbe:
elnevezéset honnan vette légyen nem tudható.
5.k Dűlö: Cigány Kert Többnyire Szántó, ’s részben Kaszállók a’
határba job mínőségű földek: Eszakról a’ Kösmö patak választja
Csatártól. íttis egy ítató jó Karban lévő Kút. honnan vette nevezését
nem tudni. menedékesek észak óldalon és szántók, lápójon vannak a’
Kaszálló földek.
6ik Dülö Feketetó ajj.ASzántó, Kaszálló, Legelö, és bokros hely
Eszakról a Kösmö patak választjael a’ Csatári határtól — Dombos
gödrös, lapájos hely északnak fekszik.
7ik Dűlö Virág rét másík neve határ gödör
legelö, Kis részbe Szántó, és Kis részbe Kászálló föld Tagositás kor
a’ D. Káptalannak jutott rész. Dombos, gödrös lapájos heljek.
nevezetét a’ sok mezei virágokról a’ másik elnevezését a’ határba lévő
nagy gödörröl vette.
(312a)
8ík Dűlő Fót ErdöA’ Káptalan bírja nagykiterjedésbe és egykisrészbe
Servánszky família nevezetét vette onnan mert többheljen Kaszálló és
legelönek való rétek lévén Közte az Erdőt részekre szakítják el.
Északról a’ Csatári Erdőt határt a’ Kösmö választjael tőlle Kelet és
Délről a’ Kis Ujfalusi Erdöség. Dombos és völgyes helj — találtatik
benne Farkas. Vad Sertés, Róka, Őz. Nyúl – Császármadár. vadászatra
nézve tílalmas hely
Tölgy, Cser. Bük és szerszám fák tenyésznek.
9ík Dűlő Mogyorós Szőllőhegy egy hegy fojamon a’ Község és Rózsás
Szőllő hegyel: meg említtetik egy részbenne, az úgy nevezett Szemét
Domb.
Mogyorós nevezetét vette onnan, mert Sok Mogyoró fák írtattak ki
téréről.
Szemét Domb nevét vette onnét. mivel a’ népmondaszerént a’ régi időbe
elhagyatva vólt, ’s e’ részét mint szemét v ís haszontalan heljet
tekíntették.
mellete van a’ Szöke Kút völgy Délről: elnevezését nem tudhatní míből
vette.
mellete Bagjos nevü Község Közös Legelője gazos hely. Délről a’
Szílvás hegye Északról a’ Mogyorós hegy alattí Zőkeréti vőlgy Keriti.
— meljnek ís Elnevezését megnem lehet magyarázni. Dombos gödrös hely.
10ik Dűlő Kópés Szántó földek Észak óldalba van. Dombos hely.
elnevezését nem magyarázhatni meg.
(312b)
mellette van a’ Kincses völgy nevü Legelö helj. a’ Mogyórós és Szilvás
hegy Közt. Keletfelöl nyúgatfelé nyulik egész a’ Község mellet lévő
Rózsás hegy aljáíg HK Páji határáíg.
miért neveztetík Kincses völgynek nem tudható.
Mellette van a’ Taba lapos és Legelő, ezen heljen van a D. Káptalannak
egy száraz Malma. és a’ Községnek 3m ítató Kutja.
Elnevezése míből eredt? nem tudatik.
11ík Dűlő Szílvás hegy Szőllő hegy Nagy részbe elhagyva magas hegy ’s
nagy kiterjedésű a’ leg erösebb bort termő — Szántó Kaszálló földek
Töbrészekre osztva nevezödík. Tormás hegy
Kontisor
Ravazdi Óldal
Bukmós Óldal
Ezen elnevezések eredetét sem tudhatni
Mínd a’ három Szőllő hegyen: idejébe jó és sok gyümölcs terem.
Mellette van a’ Csemző nevü hely: Szántó Kaszálló földek. Dombos hely
elnevezése honnan eredetéröl vílágosítást nem nyújthatni.
Mellette van a’ Külsö Kontisor nevü helj Községi legelö hely
Domb: bokros hely.
12ík Dülö Ravazdi Szántó, nagyobb részt Kaszálló és Legelő hellyek.
elnevezése honnan eredtlégyen nem tudható.
(313a)
13ík Dűlö Matskajuk Szántó Kaszálló Legelö heljek Dombos völgyes hely.
Egyrésze neveztetík Drugás szállós-nak: Matska juk elnevezése eredetét
megnem mondhatni: aról nevezetes azonba hogy a’ határba csak ítt lehet
építkezésre használható követ tomegben talální.
Másik elnevezése onnan eredt: hogy Régebben KisUjfalusi Drugás família
birta kík szállásokat épitvén: maí napig fent maradt ezen darabrétre
nézve a’ Drugás nevezet.
Mellete van a’ Falu Ritkássa Község Rétje és Legelője tagosítás utján
is helybe hagyatot mín régi bírtoka a’ Községnek. Dombos
14ik Dűlő – Csoma Szántóföld — nagyobb részbe a Községnek Közös
legelője mely gazos — elnevezése nem tudatik míből szarmazot. Délre
Száldobágyal határos.
15ik Dűlö Dobolló Szántó Földek Dombos hely és völgyes — elnevezése
eredetét nem tudhatní.
Délre Száldobágyal határos
16ik Dűlö Halasi Szántó Földek Dombos völgyes hely Száldobágy Községel
határos —
elnevezését nem tudhatni.
17ik Dülő FrigyKert Szántó földek Dombos — HK Pájival határos
nyúgotról Délről az Rózsás hegy fekszík, elnevezése eredetéröl mítse
tudhatni.
(313b)
mellete van az úgy nevezett halom rét Kaszállók lapájos heljen.
nevezetet onnan vette mert mellette egy kítűnö halom formára, de
terjedelmes és magos hegy fekszík. Ezen halom forma hegy mínden
magassága ’s terjedelme mellett Kis Halomnak neveztetík. mivel a ’
Körülette lévö hegyek Közt leg szükebb tért foglalel, ’s alacsonyab ís
a’ többi hegyeknél. Legelö hejje a’ Községnek mint gazos hely.
Kelt. HK. Ujlakon Apr 11. 864
tisztelettel felmutatják
Főbíró Petri Sándor mk
2dik: D. Somogyi Imre mk
Eskűt vítéz Kemény mk
Eskütt Szilágyi József mk
Buday György mk
Jegyző
(316a)
Helynevek
Henczida községből, Bihar megyéből.
1. Biharmegye Sárréti Járás.
2. A községnek csak a fent irott neve él, s ezen néven ismeretes
ország szerte.
3. Nem vólt a községnek hajdan se más elnevevezése.
4. A község legkorábban a 14k században említtetík szájról szájra
terjedt hagyomány szerint.
5. Szájról szájra tett hagyomány szerint a község alatt elvonuló
Berettyó fólyónak tulsó óldalán vólt hajdan egy falu, a hely mostani
elnevezéséről gyanitólag „Telek” nevű, s a Tatár járás után onnét
népesült vólna meg a község. A mondott helyen hogy falu vólt, a
főldben lévő, még most is tisztán kivehető templom igen erős tégla
alapok /:fundamentum:/ bizonyitják, s olly fent a főldszinen vannak,
hogy a különben szántó földet még most se lehet olly helyeken szántani
a tégla darabok s fal tövek miatt.
6. A község nevének eredetéről biztos tudomás nincs, állitolag midőn a
Zsóldos Henczek a szomszíd Nagy Kereki és Henczida Község közt
harczoltak a község alatt a Berettyón hidat vertek átvonolás végett, s
igy aztán a henczek által vert hidtól vette volna a község
elneveztetését Henczek hidja = Henczida, de ez csak gyanitáson alapul,
biztos adat rá nincs.
(316b)
7. A község határán a következő topographiai nevek fordulnak elő: Ó.
Szuszka a község legrégibb utczája, – Sirály zug a község ally
lapalyos helyen fekvő egy része, hol hajdan viz és járhatlan rét vólt,
– Parajta szőllős kert, Ráka szőllős kert, Katonás szántó s kaszálló
föld, – Tégla szántófőld hol régebben téglát égettek, – Butyka vizér,
– Kopasz nagy részben terméketlen szántó főld, – Tépei fertő, a község
határának Tépe község felé eső részén lévő mocsáros hely, – Ördög árka
a község határán keresztül vonuló igen nevezetes árok forma hely, –
Füzesér, lapályos eres hely, legelő, hol hajdan sok füz-vessző
termett, – Herczeg szántó föld, a szomszéd Gáborján község Herczeg
nevü szántófőldjével határos , Gáborján pedig Herczeg Eszterházy Pál
derecskeí uradalmában lévő község, Büdös gyógy hatással biró büdös
szagu vizéről nevezett tó, mely a szárazabb években kiszárad, –
Sasa-laposa- legelő, ez előtt sásat termett, – Szerdék halom, halom
szántó s kaszálló föld közt, Espánta /:valószinüen ispán-tó:/
mocsáros, nádas hely Esztár község felöl határban, Diós domb szántó
föld, – Komjáti szántó főld, régebben Komjáti nevü emberé vólt, –
Pozsárvető, Szakona, Lakósziget kaszálló főldek, Kaposztás szántófőld,
régebben káposzta termő föld vólt, – Rákász szántóföld a Berettyó
mellett, hol régebben a Berettyóban rákászni, rákot fogni szoktak, –
Horgas kaszálló főld, – Táskás, Köbölgyik kaszállók, Bakos kaszálló,
régebben Bakos nevü emberé vólt, – Domb-sziget kaszálló, az ott lévő
dombról, – Szilfás szántóföld, hol régebben sok szilfa vólt, – Libucz
ülés szántóföld Kismarja város határafelől, sok libucz szokott ottan
ez előtt tanyázni, – Bőtvesszőhát szántó kaszálló főld, régebben
rekettye és füz vesszőtt termett a lapossabb része, – Tökös szántó
főld, – Terebed szántó főld, – Kődomb – puszta tégladarabokkal vegyes
dombos főld, jelenben Tek: Miklóssy Pálnő asszony lakó pusztája, –
Szilas szántófőld, – Eva akla – lakóhelyül szolgáló
pusztai tanya, e helyen (317a) régebben egy nagy akol vólt, s a főld
terület azon időben Bencze Eva-e vólt, kit később Beöthy Mihály nőül
vett, s a tulajdonos nevéről Eva aklának nevezett puszta folytonosan a
Beőthyek birtokában volt 1863évig, a mikor a mostani tulajdonosa Tek.
Baláshazy Jósef megvette, – Czigány rét, nádat gyékényt termő rét, –
Lápóldal szántó főld, – Kelemen laposa szántó laposas föld, régebben a
Kelemen családé vólt, – Hólt Keresalj, rétes hely a mellette elfolyt
Kis körös medrénél alacsonyabb , s árviz idején a Körösböl belé foly
viz ott maradt, s ettől nyerte nevét, – GyürüszegTekint: Beöthy Andor
ur lakó pusztája, körülötte egy viz ér kört képez, – Test halom, Keres
óldal – szántó főldek a Körös mellett, – Szikes völgy az évaaklaí
pusztátol Gyürüszegi pusztaalatt el a nagy erdőig elnyuló vőlgyes
kaszálló hely szikes főldjéről nevezve el, – Nagy erdő – tüzi fát
termő erdő, – Külső erdő, és Pap erdő kiirtott erdők most
szántóföldek, – Salamon puszta Tek. Beöthy György ur tulajdona, szántó
s kaszálló főldekkel, – Csontafok vizes lapályos helyekkel erekkel
körül vett szántófőld, – Telek szántófőld, állitólag a régebben ott
feküdt, de a Tatár járáskor elpusztult „Telek”nevű falutól nevezve el,
honnét később a mostani Henczida népesedett volna meg, – Gátóldal
részben szántó, részben kaszálló főld a Berettyó áradásai ellen
kíszíttetni szokott gátaktól, – Kozma haraszt részben szántó, részben
kaszálló főld, – dinnye főld – szántófőld egy időben dinnyét
termesztettek rajta, – Barakony – szántó főld a Berettyó mellett,
régebben a Barakony családé vólt. Nótáros laposa – kaszállóval körül
vett tó a konyári határszélen emberek emlékezete ólta folytonos a
Községi jegyző használatában vólt és jelenben is ott lévő tavas lapos
hely, melly a szárazabb években kiszokott száradni, de a közepe akkor
is terméketlen, –
Kelt Henczidán August 26án 1864,
főbiró Horvát István mk
eskütt B Tóth János mk
P. H. Pataki István mk Jegyző
(318a)
Helynevek
Henkeres községből, Bihar megyéből.
(319a)
Henkeres Kőzség rővid topografiai leírása.
Bihar megyének NVárad, Belenyesi járásnak hová a Kőzség is tartozik
székhelye Belényes – hova a nevezett falunak lakosai heti vására ís
szoktak járni. —
2or A Község neve Henkeres –
3or Hogy volt é más elnevezése? – nem tudatík. –
4er A Község mikor emlitetik leg koraban? nem tudatik. –
5er Honan nepesítetett? nem tudatík. –
6or Köztudomásból, hagyományból, a név eredetéról, vagy értelméről mit
sem lehet tudni. —
7er A nevezett Községnek szántó és Kaszáló földjei nagyobb rész az
erdőben elszórva lévén – miért is azoknak több elnevezései vannak;—
1ör Gyalu vülor; 2. Vezuriste, 3. Fácza Goronyiloru 4. Oszoiu, 5.
Szekeri, 6. Koszticza, 7 Boiczászka. 8 Vale Troasului 9. Szeketura, 10
Tipu, 11 Vale Tontenei 12 Fáczá Dimbului 13 Gyalu Tiszeluru 14 Riposz
15 Ternyicsora, 16 Plopi, 17 Fáczá Gyevi, 18 Csúnzs 19 Oszoin Gyevi,
20 Tarnyicza, 21. Fagulecz 22. Buzsurel 23. Zsugrászt 24. Dimbu
Krucsi, 25. Plestyori 26. Booriste, 27. Virtope, 28 Parazsinye 29.
Doszu, 30 Terebenyeszku, 31. Szohodol. 32. Buzsurelu B. 33. LaKu
stricatu – 34. Facza Puczului, 35 Fontana Buzsarolui, 36 Krestyetu,
37. Mesztecseny 38. Szes, 39. Kicsera, 40 Kocsorlou 41. Munyaszka 42
Fontana lui Bugyi 40. Varatyek, 44 Virvu. 45. Pantasezska 46.
Trepczínyi — Fekszík erdő aljaín—
Szomszédjaí – B. Lazur, Merág, Tarkaicza Tatárfalva és Balaleny
Kőzsígek hataraí. —
B. Lazur 28/4 1864
Papp Pál
Jegyző
(320a)
Helynevek.
Herzest Kőzségből Bihar megyéből
Herzest falu fekszik Bíhar megyében, Belényesi Járásban Rézbánya
vídékén, Rézbányával, Fonácza, Felső Kimpány, Alsó Kimpány és
Segyestel falvakkal közös neve „Rézbányai kör jegysőség hez tartozó”
község – most élő neve csupán csak Herzest, vólt e hajdan más neve?
nem tudatik, valamint az se hogy mikor emlitetik leg korábban, – régi
lakossaí valószínűleg a Romaiaktól maradtak itt, ’s a mostaní lakosok
azoknak ívadékai – hogy honnan eredt e helység neve nem tudatik — a
helység közelében van legelő mezeje szelcsilte, és Dumbrava dűlőkben –
szántó főldje cselhasze, tomasaszka, Kuratura, Kapacsel, troas, ritu
dimbu, bursaszka, dulőkben — kaszállója pedig cselhasze, Kurature,
Kopacsel, dimba és szelcsilte dűlőkben a szántó főldek között elszórva
— erdeje ”beszeri kutri„ név alatt határos Alsó Kimpany, Alsó
Valenyágra, Segyest és Segyestel kőzségekkel, patakja mely Segyestel
község felől a fekete körösbe folyik –
Kelt Rézbányán Julius 22én 1864
Pap Jósef
Jegyzö
(321a)
Helynevek
Hogyis községből, Bihar megyéből.
1. A megye Székhelye NagyVárad, a járás székhelye: Belényes, a
szakaszbélí szolgabiró székhelye Magyar Cséke; a vidék MCséke
vidékének ís neveztetik.
2. A helység neve közigazgatásnál ’s mindenfele iratoknál Hogyis
használtatik, az oláh ajku lakosok ’s a nép rendesen Ozsest néven
hivja, oláh nem is mondja „Hogyis” hanem csak Ozsest.
3 A helységnek hajdan ís irás szerínt Hogyís, az oláh nép közt Ozsest
volt a neve.
(321b)
4. A legrígíbb lakosok sem tudják az elnevezés ídejét.
5; Ezen helység II. József császár uralkodása alatt vonatott össze,
mert az elött a hegyen volt szélyel szórva; a lakosok mind oláhok.
6. A név eredetéről nem tudnak semmít alakosol.
7. A helység határában előforduló helynevek oláh eredetűek ’s semmi
jelentűséggel nem bírnak.
A helység fekszik egy hegy láncz tövében éjszaki oldalon, határa
szomszédos Rota(322a)rest, Kráncsesd, Hegyes, Nagy Kerpest helység
határaíval.
Kelt Szombatsag 30/3 864
Szilágyí Ambrus mk
Jeg
(323a)
Helynevek
Hollod községből, Bihar megyéből.
1. Bihar megye Belényesi járás
2. A községnek három neve él most, u: m: Hollod, Hidastelek, és
Puszta; a helybeli elterjedéssel bir Puszta név, Ország szerte
osmeretes Hollod név, Hidastelek nem bir ugyan elterjedéssel, de a
községi pecséten éppen az foglaltatik.
3. A községnek más elnevezése nem volt.
4. A község leg korábban emlitetik 1814töl fogva.
5. A község népesittetett Belényesi járásban kebelezett Meziás,
Dusesd, Havas-Dombrovicza, és Nyimoesd községekböl.
6. A név eredetéről annyit lehet tudni: hogy Hollod név Hollod vizétől
vette eredetét, Hidastelek pedig onnan, hogy ezen községnél a földes
uraság egy vám szedési szabadalmas hiddal bir, — Puszta név pedig
onnan, mivel ezen községbeli lakosok nem urbéresek, hanem jelenleg is
a földes Urasági pusztaí földeket haszonbérbe bir(323b)ván azoktól
jelenleg is szolgálni tartoznak.
7. A község határában elöforduló többi topographiai nevezek ezek:
Hollod vize; Pusztália és Malomnyomás düllö egyenes fekvésű szántó
föld; – Lunkucza düllö bokros legelö leejtéses fekvésű; — Vále luncsi,
Vále koseri, Vále domnuluj, Vále sutyili; Vále párouluj erdő részek,
határosok Lunkucza düllövel, Oláh Hodos és Gyanta községek határaival,
úgy Gyálu Heregyestyilor düllövel; — Gyálu Heregyestyilor düllö
emelkedett szántó föld, határos Gyálu Kopasz és Szolomestyilor
düllövel; Gyálu Kopasz és Szolomestyilor düllök emelkedett fekvésű
szántó föld, hataros Kuratura, Ritu Lapuluj, Gyálu Suri; Gyálu
Heregyestyilor, és Lupistye düllökkel; Lupistye düllö Hollod vize
mentében egyenes fekvésü kaszálló és szántó föld, határos Kurátura, Ri
(324a)tu Lupuluj, Gyálu kopasz; Gyálu Szolomestyilor dülőkkel, úgy
Venter község határával; — Kuratura és Ritu Lupuluj düllök egyenes
fekvésü szántó és kaszálló föld, hatarosok Venter község határával,
Ritu cselmáre, Ritu Beszericsi, Gyálu Kopasz, Gyálu Szolomestyilor, és
Lupistye dülökkkel; Ritu Cselmáre és Beszericsi egyenes fekvésü
kaszálló föld, határos a községgel, Gyálu Suri, Kuratura, és Ritu
Lupuluj düllőkkel; Gyálu Suri düllő emelkedett fekvésű szántó föld,
határos a községgel, Gyálu Kopasz, Gyálu Szolomestyilor, Kuratura,
Ritu Lupuluj, Ritu csel máre és Ritu Beszericsi düllökkel.
Végre az egész község határa határos Farkaspatak, Oláh Hodos, Gyanta,
Venter, és Kis Dombrovicza határaival.
Jegyzés Pusztália és Molomnyomás düllö határos Kis Kis Dombrovicza és
Ho Farkaspatak kőzségek határaival, úgy Hollod községgel, Lunkucza
düllö pedig Hollod községgel, Farkaspatak község határával, és az
erdövel. —
(325a)
Helynevek
Hosszulíget községből, Bihar megyéből.
(325b)
1ő pontra. Hosszulíget község Bíhar megye Belényesi járás M Lázur
Környékén fekszík.
2or A község Magyar nyelven Hosszulíget, román nyelven Grujlung
elneveséssel bir.
3or Hogy hajdan e községnek más elnevezése lett volna — nem tudni.
4er Mikor emlitetik e Község legKorábban — nem tudatík
5or Honnan népesítetett színte bizonytalan
6or A Közseg néve eredetéről hagyomány és iratok hiányában mit sem
tudni
7er A Község határában előforduló topographiai nevek: mező, dülő,
szántó, legelő, kaszálló, rét, bokros
(326a) puszta, berek, erdő, szállás, kert, árok, irtvány hát, halom,
domb, hegy, hegygirincz, hegy láncz, forrás, kut, patak,
A Község határos M. Gyepes, Dekányesd, Jancsesd, Puszta Bikáts, Puszta
M. Karand és M,Lazur községekkel.
Hosszulíget Község előljárói
(327a)
Adatok a’ haza helyneveinek gyüjtésére és összeirására
Hosszú Pályí községböl
1.) Hosszú Pályí községe fekszik Biharmegyében, a’ tiszántúlí
kerületben, a’ sárretí szolgabírói járásban, székhelye Várad Olaszi.
2.) Hosszú Pályinak mind helybeli, mind országosan ismert neve: Hosszú
Pályi
3.) Hosszú Pályinak a’ hagyomány szerint régi neve vólt: hortus pauli.
4.) H. Pályi mikor emlittetik legkorábban? nem tudatik.
5.) H. Pályi honnan népesittetett? nem tudatik.
6.) A’ Hosszú Pályi névről hagyományból annyit lehet tudni, hogy az
hortus paulinak mondatott, ’s a’ mai neve hihető ebböl
magyarosíttatott, és ez nagyon hihető, a’ mennyiben, a’ paulinusoknak
itt egy kies hegytetőn emelkedett de már csak rom zárdájuk vagy
klastromjuk vólt, ’s ők vóltak urai is H. Pályinak, de 1550–1560 táján
a’ mikor a szomszéd Debrecenből a’ reformatio ide is bejött, ’s az
egész helység reformaltatott, a’ paulinusok többé itt nem szerepeltek
’s klastromjok is hihetöleg ekkor pusztult el.
7.) A’ hosszupályi határban eloforduló topographiai nevek: legelők:
emberölés, péternévőlgye. — kaszállók: körtvélapos, nagyszík,
csikónyomás, üred, nyárvíz, folyó, ’sombokos, horgas, didere, főldgát.
— puszták: fejértó, bajonta, mindkettő egykor falu, de hihető a’
tatárjárással elpusztúlt. — Erdők: gyertyános, kerekerdő, gárdony,
vasvárisűrűs, hegyvágás, Zuk Zug: malomzug. csárdák: szabótiszta,
messzilátó. Szöllők: öreg, uj, koldús és csobánkert. Árok: ördögárkok,
4 öl széles 400–600 ölhosszú árok, mely átmegy a’ konyári határra, mi
czélból ásatott valaha nem tudatik. Rom: a’ paulinusok zárdájának a’
romja, — a’ földvár, egy sürü erdő közepesti 8–10 öl mélységű 12–15 öl
szélességű (327b) 20–30 öl hosszú kerekded mélység, hová a’ hagyomány
szerint menekültek ’s vonúltak a’ tatárjárás alkalmával az üldözött
hosszú pályii lakosok.
Tisztás: Szabótiszta, egy erdő közepetti szép territorium csárdával
ellátva. Halmok: erdőhalom, jukas halom, füleshalom, élestemploma.
Hegyek: török metéllő hegy. forráshegy, csorbahegy, szőllóshegy. Tavak:
Sós vagy tihanyitó, mely a’ vídéknek mint sziksós fördő, különösen a’
reumás bajokban igen látogatott és keresett helye, izletes épületekkel
’s sétakerttel ellátva, — hol egyúttal szik sepertetik ’s nagyban
gyártatik, — sziktó, hol szinte szik sepertetik, — Nádasok: völgyes
körülbelöl 300–400 hold terjedelmű, hol igen szép nád terem, — szilok,
Rétek: szőkerét, hol széna és nád terem, — erdőrét, faggyasrét, —
szigetek: futósziget, hosszúsziget, kis sziget mind megannyi jó
szénatermő helyek.
Kelt H Palyiban Május 1sőn 1864
Főbíró Buka József mk
Juhász Ferencz mk Jegyző
(329a)
Helynevek
Ízso pallaga községből, d. bihar megyéből.
Körös völgy – élesdi járás – Ízsopallaga magyar nevezetét oláhul ís
magyar név szerént nyerte – a’ mennyire Határ nak hivják oláhul –
(330a)
ezen heljség lakoi tiszta magyarok voltak és abba az idöbe az egész
táj népesebb és müveltebb volt – a’ mit biznyit azís – hogy a’ most
körül fekvö több ezer holdakra terjedó erdöségek és legelökön – sembe
tünöleg látzik a’
most; szokásos felemelkedett hátra szántás – koporso formára – ezen
heljség ugy a’ szomszéd Telkesd – Borostelek ugy Szakadát – heljségeí
– mind magyar heljségek — a’ Mezö Telegdi várhoz tartoztak – és a’
Reformatio után mint protestans Magyar lakok a’ Telgdi Refor: Anya
egyház fíliáí voltak –: 1744–45 be nagy pestis pusztítot az egész
körösvölgyén – ekkor még a’ körösnek medre nem lévén – a’ Sár rét
formá jára – nagy motsáros nádas rétségeket formált – szigetjeín
Százados tölgyesekkel – a’ melyekböl most ís sokat mos ki a’ körös
foljó –: Ezen pusztíto dög meg szüntének emlékére – most ís virág
vasárnapján háromszor mennek a’ Refor: a’ Templomba –. a’ Telkesdi
gazok között fen álott Refor: Templom romjaibol még tsak az elött 6
evel égettek azon heljség lakoí meszet – mínthogy mész köböl volt
építve (330b) ezen vőlgy – tájék át menetére ugy a’ történelemre nagy
felvilágosítást deritene a’ mező Telegdi Vár – ugy a’ jelenleg és
régen is …45 Ref. Templom – ugy az alatti sir bolt tanulmányozása –
vagy a’ már …46 általí fel fejtése —: azon Ref Templom sekrestyéjébe
most ís láthato régi írások nyoma meljek a’ többszöri bémeszelés alol
most is kílátzanak –.
Ízsopallaga jelenlegi lakoi oláhok g. n. e. Vallásuak – megtelepítése
a’ kormány által eszközöltetet a’ mult századba – az említet nagy
pestís után – ugy a’ jelen század 1817 ik évébe ís a’ nagy éhség után
– történeti nevezetességek de fekvéséböl – erdejí – mezei
elnevezéséböl ki nem vehetni – egyszerüleg Templom hegye – gyalu
beszeritsi közép hegy – gyalu mislok – agyagos – lutoj stb. lévén
elnevezve –. Ezen heljség határos észak és Nyugatrol – Mező Telki és
Posa laka – Reformatus heljségekel
Kelt Izsopallagán Juni 26án 864
Kendy Sándor
körjegyzö
(331a)
Hely nevek
Izsopallaga Községböl Bihar megyéből
ad I. Izsopallaga Községe Bihar megye Nagy Váradi Járas fő
szolgabiróság és Elesdi szakasz szolga birósághoz tartozik. –
ad II Izsopallaga magyarul, román nyelven pedig Határ. –
ad III más elnevezése soha se volt tsak mindig a II pont alatti hely
nevek. –
ad IV a Község Körül belül 150 év olta létezik.
ad V Görög Kelleti románok
ad VI hagyományokbol vagy nyomtatott emlekekböl nints semmi.
ad VII a düllö pedig, düleu beserecsi, gyalu de mislok, düleu
brejKucza. a Község Környüs körül hegyek Közt ál mely hegyek rengeteg
ös erdő melyben vad disznó, őz, rokák, nyulak tartozkodnak nagy számal
ritkán medve is található folyo vizek nem léteznek.
Kelt Izsopallogán December hó 20.a 865.
…47 Ármin
jegyző
Ávrám János mk
tanitó
(332a)
Helynevek
Jancsesd községből, Bihar. megyéből.
(332b)
1ő pontra Jancsesd kőzség Bihar megye Belényesi járásban, MCséke
környékén fekszik.
2or A községnek két neve van, tudniillik, Magyarul Jáncsesd romanul
Incsesd.
3or Hogy e községnek hajdan lett volna é más elnevezése — nem tudatik
4er Mikor emlittetik e község legkorábban — nem tudni
5or Honnan népesítetett legyen — rólla az öregek sem emlekeznek
6or A Község neve eredetéről semmi bizonyost nem tudni hitelt nem
érdemlő állitások szerint ezen szó Jancsesd a Jány csecs névből
származott, mivel e község egy igen magas gömbölyű hegyen fekszik — de
ez irat, vagy más okmányok által benem bizonyitható.
(333a)
7ík pontra. A községi határban elöforduló topographiai nevek — mező,
dűlő, szántó, legelő, kaszálló, rét, bokros, puszta, berek, erdő,
szallas, kert, árok, irtvány, hát, halom, domb, hegy, hegygirincz,
hegyláncz, forrás, kut, patak.
A község határos Hosszuliget (Grujlung); Topest, MCséke, Dusesd,
FPataka, Forroszeg és Puszta Bikáts községekkel.
Jancsed község elöljárói.
(334a)
Helynevek
Jankafalva községből, Bíhar megyéből.
ezen helység, csak maí epochalís ídőben nyerte admínístratív
Szervezetét, elöbb ínkább csak ”pusztak„ bírtok vólt. —
(335a)
Topographiai leirása Jankafalva Púsztának
1ére Bihar megye Érmelléki Járásaba fekszik Jankafalva Púszta,
Diószeghez 1/8 mértfőldnyire, és hóvá mint Fíliája Csatólva van, más
neve emlékezetre nem vólt.
2re Ezen Púsztának Jankafalva , és rőviden Janka a’ nevezete, régi
ídőbe Falú vólt, hanem a Tatár járáskór elpúsztúlt, a’ Templóm
Rómjaiból még móst ís látható a fúndamemtóm, és egy Harangja a’
Diószegí Tórónyba mint Egyhází Filiájába teszí a’ szólgalatót móst ís

3ór Jankafalva, és Janka nevezeten kívül más névvel nem neveztetett. —
4re Az íttení emlékezetből, és a’ régí iratókból a látzik ki, hogy
ezen Pusztai bírtók valaha a’ solómi Dávidé vólt, a’ kitől mint
Notoriustól elvétetvén, és a’ Físcusra szálván, Királyi adómánynál
fógva Szíkszay Kiss Péternek ájándékóztatótt IIiki Leópóld Császár
által, míről a’ kettős Dónátiónális Levél móst ís kéznél van – ezen
fentnevezett Kiss Péternek leszármazás útján bírjak jelenben ís az
Útódjái általlánóssan, mint az adó mentesek ósztállyából, mind magyar
ajkúak, Refórmátúsók, és kevés Rómán Katólikusók. Terűletére nézve
2933=1200 □ öles hóldat tészen — Van ennek kebelébe erdőből
(335b)
egy űltetvény mellynik neve Kiss Janka, van rajta 25 ház, lakják
jelenben is Napi számókat szólgáló Cóntractúálísták. Népesedett
kűlőmbözö hellyekről /:ezek állanak az 5iki és 6iki póntra:/—
7re A’ Jankaí határ álván 2933–1200 □ hóldból, melly dűlök szerint az
alábbi nevezetekkel fórdúlnak elő úm: első dülő Kenderes igen jó
Kaszálló, és Szántó főld nevezetét ónnan vette, mivel Tagosítás előtt
Kenderföldeknek hasznaltattak — ezen dűlőbe nevezeteseb helyek, Német
sziget — Két pap sziget kisseb és nagyób, ez ónnan neveztetett mível
a’ Diószegí Papók bírták Tagósítás előtt. György Deák sziget ez ónnan
vette nevezetét mível hósszas ideíg valamí György Deák nevezett alatt
mint Deakós ember bírta — az ér fólyónak kiöntésii mikor áradásba van
fójja kőrűl — másódik Dűlő. Körtvélyes sziget nevezet alatt, ez arról
neveztetet minthogy az egész sziget Körtvély alapzatú; Ezen dűlőbe
nevezetes hely Templóm tisztája mert annak közelibe vólt az
elenyészett Templóm — Harmadik Dűlő – Csányé sziget, ennek a’ Nevezete
nem tudatik, ezen dűlőbe esik a’ Baluskó sziget, ez ónnet veszí
nevezetét, mível egy Baluskó nevezetű Ember bírta hajdanába — Negyedik
Dűlő Malómka ez ónnet veszi nevezetét mínt
(336a)
hogy óda hajdanába malmót akartak építení, úgyan ezen dűlőbe esik a’
Sebes halom – nevezetét pedíg ónnet származtatyák mível a’ régi
hadakózó feleknek őr dómbúl szolgált, – és a’ Csattogós sziget melly
ónnan neveződik, mivel ótt a’ Fiatalság Jószágot őrizvén mint szigetbe
Csergetés között legnagyobbat Csattant az óstór — Ötödik Dűlő Kóró
sziget ez onnét neveztétik, mivel Tagosítás előt a’ bírtókósság míndég
Tengerí vetésnek használta – ebbe találtatik nagy és kiss pár sziget,
mint hogy egy más mellett álván egy pár sziget — ugyan ótt találtatik
az Árkús szíget, melly alapzatáról van elnevezve, ezen kívűl Nagy és
kiss Bodór ez ónnét vette nevezetétt mint hógy ígen szép bódórkás
fűvet terem Hatódik dűlő Nagy sziget, nevezetét ónnan viszi, mint hógy
a’ leg nagyób Szántó és Kaszálló tért teszi a’ határon — ebbe
előfordúl Lökös sziget, mellyet ugyán azón nevezetü ember sók ideig
használván vette nevezetét — Kőleses sziget melly ónnan neveztetett
el, mint hogy ebbe leg töbnyire Kölest termesztettek — Cserés sziget
melly ónnét neveztetett el, mint hógy ónnét irtóttak használatra való
vesszőtt, és Tővisket —
A Szőllő hegyekre nézve Jankafalvaí határon elő fórdúl 4 szöllő hegy,
kűlön nevezett alatt, ezek kozött első
(336b)
a’ nagy hegy, melly ige szép felemelkedésénél és fekvésénél fógva és
talajánál fógva mint jó mívelésbe álló hegy, kitűnő jó bórókat terem
általlánósan ís, de bakur bóráért nézve kítűnő — Ezen hegyen létezik
egy helly, melly búsí dómbnak nevezttetík ez pédíg arról nevézetes
emberí rege szerint, hógy ótt hajdanába egy Kólóstór létezett vólna,
nevezetesen Veres barátók Kolóstóra lett vólna, mellynek rómjai móst
is láthatók — Másódik hegy, Bánom névalatt fórdúl elő, ez ónnét veszi
nevezetét, mint hogy beűltetés útán a’ leg jőbb búza termö főldnek
szemlélték, és meg bánták a’ beültetését — Harmadík nevezett alatt elö
fordúl az úgy nevezett Nagy újj hegy máskép Cszus Cúsz fálva — a’
Negyedík hegy Kiss új hegy melly hasónlóúl Cúsz falvának és Gatya
szárnak neveztetík — Ezen két hegy Cúsz falvának azért neveztetík,
mint hógy észak óldalú, vőlgyes fekvésű a’ lég olly hatással van, hóg
ótt kőnnyen Cuszt kaphat az ember — a’ 4ík hegy pedig ónnét vette a’
Gatyaszár nevezetet ís, míkép éppen óllyan a’ fekvése mint a’ gatya —
Mesgyeí Dűlő, ez ónnét veszi nevezetét mivel két hegy közön és
szőllőhegyek a’ Vajdaí, és Jankaí szőllő gyepük közótt fekszík, és
irtás föld —
Az erdökre nézve, mellyek két
(337a)
Nevezet alatt fórdúlnak elö, nevezetesen Gánás, és Vájús — a’ Vajús
Nevezetétt ónnét származtatyúk, míkép óttan egy ördög árka fórma
huzódik rajta végíg mínt egy váju — a’ Gánás pedig ónnét neveztetik,
hógy egy fórrás huzódik rajta végíg, melly fólyó Gánásnak neveztetik,
de hógy hónnét vette azón nevezetét nem tudatik — Jankafalva szomszéd
határaí északról Diószeg mező Várassa, és annak határa — Keletről Sz
Imre, és Vajda Községek, és annak határjaí — Délről Félegyháza, és a’
Kózmafalvi Púszta — nyugóról pedíg a Gyapólyi Púszta — megjegyzendő
még az, hógy Jankafalví Púszta bírtókóssaí Lakása, egy úttzából ál,
mellyen keresztül a’ Nagy Kárólyból vezető Kavicsós töltés húzódik
végíg Nagy Várad felé, melly útt mellett Janka végén létezik egy
Fógadó kellő ellátással, kűlőmben a’ község egésségre nézve igen jó,
és kellemetes lakó helly —
Kelt Jankafalvan Majus 3an 1864
főbiró Kiss István mk
Portörő Jósef mk
Szécsey Lajos Jző Kőzségi Eskűdt
(339a)
Helynevek
Jánosfalva községből, Bíhar megyéből.
Ezen kőzség tártozík a NVáradi kerűlethez Belényesi járásí
főszolgabirosághoz, és B. Ujlakí kőrí jegyzőséghez, — lakossága
Reformáta és görög Kath. vallást kővetők ’s bár a reformátusok
csekélyebb számmal vagynak, ískolájok meglehetös álapotu, templomjuk
jokarban van,
A fekete kőrőzs határát kétfele szabja ’s így szánto és kaszálo
földjeí szép fekvésűek.
Erdösége is van de leg nevezetesebb a legelője mely jo minöségénél
fogva a községnek nem megvetendő jővedelmet hajt.
Ezen községnek eredetét és megnépesí(339b)tését kipuhatolni nem lehet.
Határos Belényes mezővárossal Sonkolyos, Füzegy Fenes Petrány
kozségekkel, ugy Pokola és Sz.márton kozségekkel.
Kelt B.Ujlakon Juníus 16. 1864.
Regíner János
Jegyző
(341a)
[K. Terpesty]
K. Terpesty Község Biharmegyében Belényesi járásban lakossága román
ajkú, földje hideg természetü III osztályba sorozható, dülöinek
elnevezése következö:
1ör Varatyik
2or Ográda dánuluj
3or Kulme
4er Hotár
5ör Ritu máre
6or Menczeszk
7er Bodrú
8or Kotuczistye
9er Buclistye
10er Szákállistye
Határos északról N. Kerpestel, Keletröl Rotarestel, délröl
szombatsággal, nyúgotról dúsestel, határa hegyes völgyes, folyólya az
ugynevezett malom vize, mely a készitett Kis Kanálisból gyakran Kiapad
miáltal a lakosság őrlés hiányát szenvedi. —
M Cséke 3/4 864
Bíró Lajos
jegyzö
(342a)
Helynevek
Kaba községből Biharmegyéből. —
1., A’ község (: Kaba:) Biharmegye sárréti Járásához tartozik
2. A’ község csak is az elsö pontban irott névvel neveztetik
3., A’ községnek — köztudomás szerint – más neve soha nem vólt.
4., A’ község Buday „Magyar Ország’ Historia-”ja szerínt már a’ XIII.
Században, mínt az a’ „Ritus explorandae veritatis, per judicium ferri
candentis” czimű folyó ’s késöbb 1555k évben nyomtatás alá jutott
írásból is kitűnik — e’ néven emlittetik.
5., Honnan népesíttetett —
6., E’ név „Kaba” – honnan vette eredetét ? okmányok vagy elfogadható
Szájhagyományok hijányában megfejteni tehetségünk határán kívül esik.
7., a’ község határában előforduló topographiai nevek, mint dűlők,
legelők, kaszálók, szőllős kertek elnevezései — puszta sivatag, liget,
erdő, rengeteg, zúg, csárda, sat — nem leven — e’ tekíntetben semmi
jelentőséggel nem bírnak
Kaba May 20a 1864
Főbiró Nagy Gáspár mk
Nemes Ferencz mk
jegyző
(344a)
Felelet
A hely nevek gyűjtése tárgyában académiai tag t. Pesti48 Frigyes ur
által közzé tett kérdő pontokra Kaba49 m. város részéről. —
Isőre Biharmegye, Sárréti járás. /: Szabólcs megye s a Hajdu kerület
szomszédságában:/ — Más e pontban fel emlitett körülményekre vonatkozó
elnevezés sem a multban nem dívatozott, sem jelenben nem használttaík.

2ra M. városunknak csak egy neve él: „Kaba”, e néven ösmeretes helyben
és ország szerte. —
3ra Tudomásunk szerint községünknek más el nevezése soha nem vólt, sem
különfélekép nem íratott. —
4re Községünk Budai „magyar orszag historiaja” szerint már a 13ík
században a „Ritus explorandae veritatis per judicium ferri candentis”
czímü folyó — s később 1555ben nyomtatás alá került – íratból
kitünőleg e néven említtetik „Kaba”. — E pontot érdeklőleg más
felvílágosító adatok rendelkezésünk alatt níncsennek. —
5re Hogy honnan népesíttetett? erre nézve sem írásbeli sem szóbeli
adattal nem bírván, felvilágosítással nem szolgálhatunk. —
6ra Hogy községünk nevét honnan nyerte? ezt meg fejteni okmányok, vagy
elfogadható szájhagyományok híjányában tehetségünk határán kívül esik.

(344b)
7re Községünk határa általában síkságot képez, s benne következö
elnevezésü dülők léteznek:
a, „Csonkapál” dülő lapályos sikság, Báránd község határával
szomszédos, keleti szélén ugynevezett „kórós ér”től határozva, a határ
déli részén fekszik, — most emlitett ér régebben a Berettyó és Kálló
vízek árjaitól olykor olykor vízzel vólt telve, jelenleg száraz s
legelőnek használtatik, fekvése pedig egyenes irányu. —
b, „Czakó” dülő, a határ nyugati részén, a Püspök Ladányi határ
mentében, egyenetlen V alaku sikság, régebben a Kun-Karczagi ország
uttól metczve, jelenleg pedíg a Tiszai vas ut vágja kettő; — részben
szántó, részben kaszálló főld. —
c, „Gorsás” dülő, nyugatra terül, egyenlő sík ’s szántó főld, ennek
nyugati részén van egy természettől alkotott domb, mely „Sas halom”
nevet visel, e domb a Püspök Ladányi, Nádudvari és kabai határ közt
fekszik, a honnan még „hármas határ domb” nevet is nyert. —
d, „Hordóskut” dülő Nádudvar község határával határos U alaku szántó
főld, dombos és vőlgyes, mely dombok és vőlgyek külön névvel nem
birnak. —
e, „Hollós” dülő, Észak nyugotra a Nádudvari és Hajdu Szoboszlói
határt érintve fekszik, egyenes síkság s szántó főldnek használtatik.

f, „Horgas” dülő, északi óldalon fekszik, sík és szántó főld, nyugati
széle egy „Horgas ér” nevü s a Nádudvari határba kanyargós irányba
átmenő, régebben vizes, jelenleg száraz ’s szántó főldnek használt
értől érintetik. —
(345a)
g, „Párgás” dülő, jelentéktelen s külön névvel nem biró völgyek s
domboktól változatos fekvésü síkság, s szántó föld, ahatár északi
részén Hajdu Szoboszlói határ mentében. —
h, Ebből ki folyólag fekszik „Nyalakodó” vagy „Borbély telek vőlgy”,
szinte sík s szántó. —
i, „Bogaras” dülő, lapályos ’s olykor olykor föld árjától járt nedves
szántó főld észak keleti óldalon.
k, „Uj kut” vagy „Bács kut” dülő, itt ott völgyes sík szántó s kaszáló
föld.
l, „Törökkut” dülő, szántó, egy ugy nevezett „Török kut völgy”el, s
egy hason nevü ígen jó vizü kuttal.
m, „Kohárikut” dülő, egyenes sikság, szántó főldnek használtatik, a
határ keleti részén terül el a Derecskei ország uttól s a H.
Szoboszlai és Szováti határoktól környezve. —
n, „Kis Pallag” dülő, lapályos, itt ott kissebb szerü emelkedésekkel,
szántó főld, a határ délkeleti részén, a derecskei ország ut – Herczeg
Eszterházy Pál ö exja tag bírtoka – s Tetétlen és Báránd községek
határaítól s a legelő dülötöl környezve; a közepén egy erecske van „virágos
ér” névvel, minthogy itt nedvesebb idő járás alkalmával sok szép mezei
virág termett, jelenleg száraz. —
Ezeken kívül a legelő dülőben a határ északi részén Nádudvar község
határa felé van egy halmoktól vőlgyektől változatos ’s legelőnek
használt helyiség, mely „Tatár ülés” elnevezést bír, s ugy látszik,
hogy emberi kéz müve, nyugati óldalán egy egykor vizes jelenleg száraz
értöl határozva, mely hason nevü. —
(345b)
Van még határunkba „Csarkó kert”, „Uj kert” „Major kert” ’s „Téglás
kert” név alatt négy szőllős kert a község közelébe, melyek semmi
különös jelentőséggel nem bírnak —
Továbbá: herczeg Eszterházi Pál ö exjának határunkba levö jelentékeny
bírtoka „Percs” vagy „Kis kabai puszta” nevet vísel, rajta egy
kiterjedett gazdaságnál szükséges gazdasági épületekkel ellátott major
fáktól körül véve, Báránd felőli szélén pedig egy hajdan mocsáros,
rétes, jelenleg pedíg száraz termö tó alaku lapály van „Dögös” név
alatt. —
Az itt elsorolt helyekben községünk s határa egészen ben foglatatik,
’s ezek tudomás szerint más névvel nem bírtak, ’s hogy felemlített el
nevezésöket honnan nyerték, azt fel deriteni képtelenek vagyunk, mint
hogy sem szóbeli, sem írásbeli hagyomány bírtokunkba níncs, s mínt
hogy erröl ajelenben élö leg idösb emberek sem tudnak fel világositást
nyujtani. — Végre az e pontban felhozott mínden többi tételekre
vonatkozó körülmények községünket illetőleg fen nem forogván , azokra
feleletet sem adhatunk. —
Kelt Kabán November 22én 1865
Nagy Gáspár mk Bíró
Esküdt Kovács Bálint mk
Kis m Sándor mk
~ Nagy Balás mk
~ Tösér Lajos mk
~ Barta Josef mk
községi elöljárók
(347a)
Jegyző könyv
Érmelléki Járás fő Szolgabirája Tekintetes Nagy Lajos Urnak ad 743/864
K. számú rendeletével kikűldött „Utasitás” folytán, a’ haza
helyneveínek gyüjtésére, ’s őszveírására nézve. —
A’ ki küldött utasításban felhozott
1ő pontra:
Kakad50 község fekszik, Bihar megyében annak éjszakí részén, az
Érmellékí Járásban, Székhelye Almosd, mint Járási Fő Szolgabiroí
lakhely, és hivatalí helyiség, különösebb megjegyzésre méltó
elnevezéssel a’ vídék nem bír. —
2k pontra. —
A’ községnek neve, közönségesen neve „Kakad” — irásilag is igy
emlittetík, egyházi és községi pecséteken is igy áll. —
3k pontra.
Hajdan ís, nevezetesen pedig , a’ község levél tárában meglevő 1786/7ik
’s közelebbí évekről szólló jegyző könyvek tanúsítása szerént a’
Közseg neve, a mostani gyakorlat szerént „Kakad” vólt, és jelenbe is
úgy iratík
4k pontra. —
Mint az alább felvett 6k pont pont alatti feljegyzésből kitűník, a’
Közseg a X111k században létezett. —
5k pontra —
Arról, hogy honnan népesittetett a község, a mostaní emberi nyomnak
tudomása nintsen. —
(347b)
6., pontra. —
Ezen pontnak vilagosítására szolgáljon 1836 évben a ref. egyházban meg
kezdett egyhází anyakönyv első lapján talált, és szóról szóra ide
felvett jegyzés: —
„Kakad községének eredete homályba van annyi bizonyos, hogy már a X111
században fen állott, — Találtatott nevezetesen a’ Nagy Váradi
Catedrále templom Segrestyéjében, ’s 1550ben Kolosváron kí is adott
„Ritus explorandć verirátis per judicium ferri candentis” czimű régi
könyv, mellyet Bél Mátyás 1740ben „Apparatus ad historiám hungariae”
czimü munkájához tóldva ujra kiadott, melly könyvben leirattatik,
miképpen vólt gyakorlatban, a’ kétséges dolgokban az ígazság
kikeresésének módja, — tüzes vas által, — /:Judicium vel examen ferri
candentis:/ ’s egyszersmínt elő számláltatnak benne több olly városok
és helységek nevei, mellyeknek lakosai közűl, némelyek ezen tűzproba
huszonegy éven által t. i. 1214től 1235íg ki állották melly helységek
nevei között előfordúl Kakad ís következés képpen Kakadnak már ekkor
állani kellett.É”
„Ugyan ezen régi kőnyvből kitünik, hogy Kokad hibásan irodik Kakadnak,
mivel ott igy fordúl elő „Kokot”. már pedig, minthogy az idővel sokat
változott hang ejtés, törvénye szerént az akkorí t. í. 1200. táján
rövíd o val mondott szótag ma rövid A val mondatík ki, tehát Kokadot
helyesen „Kakat” néven kellene nevezni. — Ugyan emlittetik „Bogus”
melly a mostani említes szerént „Bagos” néven ösmeretes.”
7k pontra.É
A’ Község 169 ház számmal, két fő, és (348a) mellék uttzából áll, a’
déli óldalon elvonuló fő uttza neveztetík „rét uttzának” a’ telkek
végeben levő nagy rét ségtől, az éjszaki fő uttza pedig neveztetik
„erdő sornak” a’ helység háta megett ezek elött, mintegy fél századdal
állott nagy erdőségtől vévén nevét, melly jelenbe egy részben ronává
irtott legelő hely, más részben rendes vágásban vett erdő. — A helység
nyugoti végén levő mellék uttza neveztetík „pályí” néven, melly név mi
alapon vehette eredetét, nem tudatík, — a’ keleti részen levő mellék
uttza neve „Kert alja” azon okon, mert az erdő soron levő kertek
végébe van, —
A’ Kűlső terűletnek elnevezései kővetkezők:
Kis mező, akol oldal, tölgy fa dűllő, gesztenye dűllő, majór dűllő, a
vólt főldes uraság jelenbe is meg levő majorjától vévén nevét, —
ispotály dűllő, vajas dűllő, azon okból, mert legtermékenyebb része a
határnak, a most nevezett részek, mind szántó főldek, — Vajás
kaszálló, mert leg jobb, — Kenderfőld dűllő, rét dűllő, Siskas dűllő,
Diószegi határ dűllő, sósut dűllő, nevét a keresztűl vonuló ország
uttól nyerte, mellyen valamint régenten úgy most ís sót szállítanak
Erdélyből Debreczen vidékére, a nevezett düllök ismet mind szántó
főldek: lapos dűllő, szántó — sós uti lapos, kaszálló — létai határ
dűllő, kút dűllő, szántók — Itató, egy tó melly legelő marhák
ítatására szolgál, — Lapos rét, a község déli óldalán elvonúló, eddig
nádat termő, jelenben csatornára vett lapos rétség, — Nemesek düllöje,
a község nemes lakosai birtoka volt szántó, és kaszálló. — Folyás
dűllő, czina rét dűllő, szántók és kaszállók, ez utóbbi a’ NLétaí
éjszak keleti határszélbe, Kis Vágás, hajdan erdőség, melly
kiírtatásától nyerte mostani nevét, — Legelő részek: Játszó hegy,
Várhegy, czígánydomb, kopár homok dombok, — Sár gödör, folyás, a’
laposrétből nagy Léta felé tartó víz járás, egy kanálison, — Német
gát, Kazal tisztája, Vánkuj erdelye, eczetes geríncz ez egy nagy homok
domb, kiválólag savanyú füvet terem mellyet a marhák nem igen
szeretnek, — Kis erdő kút lapossa, sark erdő, tapló kátyujt, ez egy
posványos álló vízes hely; — Erdő részek, e’ következők: Horváth
kaszálló nyires lapos, bőndős lapos, teljes fa hegy, hollós hegy,
(348b) gyertyán fás, — Somos hegy, — görcsös út lapossa, — eresztvény.
A Nagy Kaszálló részek következők: Széles notórius sziget, halász
domb, hajdan illy nevű embér bírtoka vólt, daru láp, — vizes idő
járással járhatlan zsombékos hely, — határ hegy, ez az egész kászálló
rétet nyugotról környező homok domb vónal, melly egyszersmind e helyen
a Kakad–NLétai határt jelezi. —
Végre felemlíttetík, mínt szó hagyomány, hogy IV.ik Béla Magyar
Királyunk idejébe a tatár futás kor a helység a túl lapon irt
ispotály, vajas kender főld düllök helyeín vólt, de a tatárok által el
pusztíttatván, az elszéledt lakosok akkor vonúltak a jelenlegí
helyiségre, azon időben dél felől, az úgy nevezett lapos rét járhatlan
nádas, és az éjszaki oldalon vólt roppant sürü erdőség közzé, hol, az
idővel megnépesedvén, alapitották a mostaní „kakad” helységét. —
azonban ezen elő adás hitelességére bővebb adatokat felhozni Kakad
község öregjei nem képesek. —
Kelt Kakadon Május 2kán 864.
P. H. főbiró Borsodi Imre mk
eskütt Péter Gábor mk
Bakos Ferencz mk
jegyzö
(350a)
Kalácsa
Helynevek
Kalácsa községből, Bihar megyéből.
(351a)
Feleletek a tulnan tett kérdésekre. —
1ére E község tartozik Biharmegye Szalontai járása Béli szakaszához, s
jelenlegi szekhelye Beél mező varossa —
2or E községnek jelenlegi neve Kalácsa, lakosai románok.
3" E. községnek hajdani neve Kalacsícza vólt.
4 E községnek keletkezése nem tudatik, annyi bizonyos, hogy már a
törökök bejövetele előtt mostani fekvésénél valamivel lejebb az ugy
nevezett Vála Márén feküdt, ’s álitolag magyarok lakták.
5. E község meg telepedett az Erdély felől bevándorlott családokkal. —
6.ra E község eredetéről biztos adattal nem bírúnk —
7re. E község összes határ területe 1548 cataszt. hóldat, és 500 □
ölet teszen, következő nevezetü dűlökkel u m. Terezászka Barko – Vále
Ökrösiuluj. – lunka – Mnyerle. határos szomszéd községek pedig
következők. Ökrös – Barakony; Talpas – Feketetót. fekete Győrös
Bélfenyér, és Olesa községek. ’s tartozik a N.váradi lat: szer:
püspökség Bééli uradalmához. —
Kelt Ökrösön Márt. 31/864.
P. H. Bíró Tódor Juon. —
eskütt Bogdán Petru
Márton Sigmond
jegyző
(352a)
Kalota Kőzsége Bihar megyéböl.
1ör Kalota Kőzsége fekszik Biharmegyébe a Nagy Váradi Járásba az
ugynevezett Sebess Körös völgyén, Elesdi szolgabiroi szakaszba —
tartozik az ugy nevezett Őtfalu határba, mely ötfalu határ áll Pestere
Esküllő Urgeteg Kalota és Keszteg Községekből,
2or Ezen Községnek Két neve van a magyar Kalota Román Kaleczej. —
3or Tudomás szerént más néven ezen Község nem neveztetett.
4er a Község multjárol semmit tudni nem lehet mínthogy Kezdetben nem a
mostani helyen hanem az ugy nevezett Pusztán volt alakitva, mikor és
miért vitetett a mostani helyére rolla semmi fel világisitás nem
eszközölhető.
5ör Szobeszéd szerint a pusztán állott régi falubol Költözött a nép
jelen hellyisegre.
6or A Kalota magyar név eredetet szármoztatni lehet Kaloda roman
szotol, — mely alatt értetik „zárthely”, vagy azon Kor gyalázatu,
-fogda” melly Korábbi időkben Különösön az Román ajku ohitü
Községekben használtatott a vétkesek megszégyenitésere felállitva volt
a’ templomok mellett, pellengérnek is neveztetett — hihető hogy miután
mint jelen fekvése mind a régi pusztan volt hellység körben mészkőves
sok helyt járhatlan hegyekkel van Körül véve, részint zárt
helyiségenél, részint Körülte fekvö Kedvetlen járhatlan mészkőves
hegyek miatt nyerhette a Kaloda, gyalázatos fogdat jelentő Román
szotol a Kalota nevet.
7er A Külső dűllők közül 1ő Puszta dűlő szánto főld itten volt hajdon
a falu, át folya egy patak mely Valepuszti nevet visel. 2ik dülö Avas
le tarolt erdő. Kasztare meredek alig járhato mészkőves hegység.
Fontina Zlameny egy kut itt hajdan a nép monda szerént bizonyos hires
tolvajok a Karosokat le gyílkolták azért vette ezen nevezetétt. —
Cimpu longu a hegytetön egy hosszas legelő rész amellyen semmi bokor
níncs, Lázur
(352b) Fruntora fiatalos erdö rész, Hirtopile la gros, Sekaturile. 3ik
dűllő Irtás Kaszálok, részei Kornyet az itten termö Somfárol
neveztetett el. Valemnyeri egy patak melly a falun tul volt puszti
nevet visel. – Poenyicza a falu feletti hegy. 4ik dülö Sutyety
Kaszálok. 5ik falubeli lakosság által biratva, – részei Kícséra
Turkuluj magos hegy bokros részint kaszálo. – Korhás egy bokros hegy
oldal ez alatt folyván Pestyesel folyam, Fintina Remeczilor egy igen
jo vizü forrás. Kicsera turculuj bokros hegy oldal. – Grapa burdi egy
gödör miböl viz foly ki, Dimbu Mnyerestyilor egy hegy oldal melyen
Mnyera nevű család retjei fekszík. ez alatt Vale Mnyerestyilor patak —
Dimbu Nyiski hajdon Nyikoli nevü birtokosé volt — La ulmu Cziki La
Brusztier Brusztar az őtfalu és tizfalu határ Közötti forrás mely egy
helyt a földalá be foly és bízonyos távolságra ismét elö áll — Gropile
Sululej – gödör, a Kornyét mellett Fintina Csori egy forrás – 5ik dülő
Pojána reszei Csienzi, Kratsi mnyerestyilor Czikla Mínton mész Köves
Kősziklás helly hol mész égettetik. 6ik dűlő Arzína erdőség, Arzina
mik, és Arzina mare Kaszálok az erdök Közt. Tyetranu mészköves
erdőrész, mely alatt áll a tizfalu határ szélbe Pestyíroly nevü
csepegö köves barlang – Kubles patak az erdöbe, Szekatura Blázs
tisztás hajdon írtás volt. – A Községnek Eszaknak esö hegyeiben —
Ponorisu ítten fazéknak valo igen hires agyag van a földbe. Czarina a
falu felett északnak fekvő részint bokros, részint Kopasz Kősziklás
hegy. — Kícsera puszti, Hirtopu Zsidouluj itt egy Zsido öletett. onnan
veszi nevezetétt. — Serbota mori mesz köves magos hegy. Dimbu diaculuj
eclesia birtok volt.
Kalotán Junius 1en 1864.
Mártonffy Sándor mk
Jegyző
(354a)
Keszteg Kőzsége Bíhar megyéböl.
1ör Keszteg Községe fekszik Biharmegye Váradi Járásban az ugynevezett
Sebess Körös völgyön. Elesdi szolga birói szakaszban — egy Község az
ugynevezett ötfalu határbol mely őtfalu határa áll Keszteg Pestere
Esküllő Űrgeteg és Kalota Községekből. —
2or Ezen Keszteg Községnek Két neve van esmeretes Keszteg magyar neve,
Tyisztág Román neve.
3or tudomás szerént más néven ezen Község nem neveztetett. —
4. a Község multjárol irás tudatlan nép lakván a Községröl semmi
bizonyost tudni nem lehet. —
5ör A népszerü szájroli át adás utján semmi fel vílágositás nem
Kaphato. —
6or Keszteg magyar névből let formáltatasa, a’ Tyisztág román
elnevezésnek onnét gyanithato, mert a Tyisztág román szonak semmi
jelentete níncs —
7er A Külsö düllök a lakosság által ujjobban elnevezett falu düllö
homokos föld — 2ik dülő Locuteuluj szánto föld homokos valaha tos hely
volt innet maradt rá nevezete, — 3ik dűlő Által homokos szánto föld a
locuteuluj dűlőn tul, nyugotnak fekszik onnét neveztetett — 4ik düllö
Czarina mare szép tiszta sik tér agyagos szánto föld. — itt jön le az
Esküllö patak a falu Közepén át nem messze távolságra a Körösbe szakad
— a határ délnyugati részét a Körös vize igen gyakran tetemes
pusztitást okoz.
Kesztegen Junius 5én 1864.
Mártonffy Sándor mk
Jegyző
(356a)
Helynevek
Kaluger községből, Dél Bihar megyéből.
(357a)
E Községröl hagyamányak és iratok híányában semmit sem lehet tudni.
E Községnek határán leg nevezetessebb helyek vannak. u. m. Moma – egy
magas hegy csucs nagy fákal ellátva ahol vad désznak ís találtatnak,
az utám egy ízbuk nevü folás, mely magyar nyelven ídö szakí forásnak
neveznek, ezen forás azal nevezettes, hogy már a nép valamí gyogyító
hatást hísz benne, ’s így május és juniús honapokban 3–4 napí
távalságral is jönek hozá, ’s ha télen nagy hó van vagy tavaszal sok
esö jár akor május és Junius hónapokban gyakrabban buvik ki a viz
bellölle, ’s tartalmaz ropant hideg vízet, végre bövebb magyarázatott
a természet vízsgálo bizatmánynál mely Smídl Prafeszar vezetése alatt
történt, ki leg utaljára 1861ík évben látogata meg ezen vídéket, –
lehet nyerní.
Vaskoh Junius 2án 864
Karaján Elek mk
Jgyzö
(358a)
Helynevek
Kardo községből, Bihar megyéből.
(359a)
Helynevek
Kardó Kozségből — Bihar Megyéből.
1. Kardó vidéke hegyes, erdős, meg emlitettlen időktől gőrög Katolikus
román nép lakja, mintegy 600 számmal tartozik a Szalontai kerűleti
szolgabíroi járáshoz, szekhelye pedig NVárad, lakosa barom
kereskedésből és fa szállításból él, NVáradhoz mintegy 1/2 mértföld
távolságra esík, hátara általjában dombos, bokros.
2. A községnek egyedüli neve Kardó, ami román nyelven semmi jelentése
nincsen, és ezen nevezete ország szerte ismeretes.
3. A község más elnevezeseről emlités nincsen, nem lévén erre nézve
semmi okiratai.
4. A Község határában előfordulo több topographiai nevek ezek: Pafuka.
igen jó vizzel meg áldott Kut, magos hegyekkel van körül véve, az
egész lakosság a legnagyobb fáradsággal ínnen hordja ivó vizét, és a
legnagyobb szarazságban marháját itten itattja, eredete talán papfoka,
mivel a forása a papnak egy földjéből ered, – Cintirimu a falu
határában, ahol szinte van kut kiapadatlan vizzel, jo termö szantó
főldekkel és szilvásal Körül véve, az hol az eke éget tégla darabokat,
és ember csontokat hány ki, vgy szinte régi fözö edények találtattnak,
a nép rege szerint török telepítvény let volna, – Rekestu. Kistelecu,
Rodave, Kublesu, Dialurile, Kimpu mocului vagy Scaunle bobiloru, ahol
rege szerint egy Mócz holt meg, Mekelisu Cale de Bae a Felix fürdőbe
vezetö ut, Ritu Bari, Tingo, Kimpu Vonyi, Sloboda, Kertu, Taurile
Tomi, Adína szinte nagy hegyekkel körül vet vőlgy egy forrás Kutal,
Kimpu lui Bungo, Zonoga, Unditaok, Rodase, Dialu viiloru, hajdan
szöllövel ültetett hegy, jelenleg pedig rétek. Petrani, Szkibeltin
Ratacelu Szucsului, Vale Kincsulni egy nagy vőlgy, (359b) ahol 1862 és
63 több ezer mázsa Kőszén ásatott, a Köszén bánya mostis fenál,
Kőrnyéke igen erdős és vőlgyes, Vaddisznók, és őzek tanyája. Vale
sforga ciulu Salatrucu, Ritu Bili, Milasiurile, Bohentile Vale
Cerului, Vale Curatituri, Pirlagele, ’sat.
Kelt Kardon Sept. 5. 1864.
feljegyezte
Szabo Samuel mk
Kardoi gr. Kat. Plebános
bemutatja
…51
Kőrjegyző
(362a)
[Karbunár]
1. Kárbunár község tartozik Bihar megye Nagyvaradi kerület belényesí
járásahoz
2or A községnek mast ugyan azon egy neve él
3or Ember emlékezet óta a községnek mindeg ugyan ezen neve él.
4 és 5ik pont alatti kérdésre a’ mennyibe írott emlekek nem léteznek,
ember emlékezet pedig arról mit sem tud — megfelelni nem lehet.
6 Helynévre nézve: annak eredetét az öreg emberek előadása szerént
onnat vette valna, hogy hajdan itt mínt erdöség szélen letelepedett
lakosok szénégetéssel foglalkozván nevét Kárbon /szén/ karbunár
/:szénégetők:/ től vette volna.
7er Szeketura
bozoltok dülő neve a’ község nyugati részén — Burda helység
szamszedságában dombos lapályos hely Nevét silány természtéröl nyerte.
— Troás ejszáknak szinte Burda helység szomszedsagába vizenyős hely
Kaszáló föld, nevét vizességéröl nyerte. – Gyálu Hirinkuluj. dülö a’
havasok lábánal éjszakkeletnek dombos hely, nevet a’ hajdani jobbágy
tulajdonostól nyerte. Príszlop magaslat azon irányban, ős bűkerdő
kellö tetejében és ittott az oldalán egyegy darabb Kaszáló földel,
őzek vaddísznak és császár madarakra kitünö vadászhely — nevének
eredetét nem tudní, Funtínele mínd ínkább keletnek fekszík ugyan azon
hegy lánczban mint elöbbi bűkkerdő és kaszálokkal, nevét az oldalában
fakadó Kut vagy forástól kapta. Szamogyén ugyan azon hegylanczban meg
jobban keletnek. bűkk erdő Kaszolokkal, nevének eredetét nem tudni
(362b)
mind ezen magos erdöségek a’ Nagyváradí g:egyesült püspoki uradalom
bírtokahoz tartoznak, az azokon szét szort kaszaló földeket pedíg
Karbunár községbelí lakosok bírják és használják, mínt volt urbéri
telkeík kiegészitö részét. — Itt aztan következík Budurasz közseg
határa.
Kelt Karbunaron Jun 1 1864
P. H.52 bemutatják
Biró …53 Gyika +
A községi pecsétnek semmi eredetí multja níncs jelentősége síncs
egyebb mint a mí rajta latzik K m f.
Éder János mk
jgyzö
(364a)
Helynevek
Koroj községből, Bihar megyéből.
Felelet a tulnan tett kérdésekre
(365a)
Az 1őre E község tartozik Biharmegye Szalontai járása Bééli
szakaszához, — a’ székhelye jelenleg Béél mező varossa
2ikra E községnek jelenlegi neve Koroj.
3ra E községnek más elnevezése sem jelenleg nincs, sem hajdanról nem
tudatik — .
4re – Ez 56 házból álló kis román község ide telepedése mintegy 100
éves. —
5re — E község állitólag Erdelyből kivándorlattakkal nepesült . —
6ra Eredetéről, semmí mást tudni nem lehet, mínt, hogy lakossai a
Mária Terézia úrbariuma kiadásával telepedtek meg —
7re E községnek összes határa 475 catasztr: holdat és 100□ ölet teszen
–’s a belső telken kívűl, a dűlők nevei következők: Ogrezi — ograda
mortuluj — lazask — Francask — és Csúnsz —, — a határas községek pedig
Ökrös, Krajova, Csermő, és Somoskesz —. Tartozik a N.varadi lat: szer:
püspökség uradalmához —É
Kelt Ökrösön Márt 30/864
P. H.54 Bíró Leukucza Jóma +
eskütt Barna Stefán +
(366a)
Kebesd
1ör Kebesd nevü helység Bihar megyében lévén kebelezve, tartozík a
Nagy Váradi kerülethez és a Belényesí járásbéli Föszolgabírósághoz. —
Ezen helység Belényesí vidék elnevezéssel bír.
2or Ezen község mindenkor Kebesd nével élt és él jelenlegís; ezen
névről ösmeretes ország szerte nem lévén más elnevezése, lakja tiszta
Román ajku népség.
3or Ezen községnek hogy hajdan más el nevezése lett vólna nem tudatik,
mivel hogy azt sehonnan sem lehet ki venní
4er Ezen Kebesd községe eredetétöl fogva emlitetik s emlitésének más
határozozott kora nem tudatík.
5ör Ezen község honnan lett népesitését nem tudhatni, mínt hogy arról
szóló adatok nem léteznek.
6or Ezen község név eredetéröl mitsem tudhatni mást, mintsem a 3ik
pont alatt elő adva van.
7er Ezen község határos keletröl Meziád, nyugotról B.Valány délről Ds.
Gurbesti Goila, éjszak felől Szuhodol Lázur és Rossia községekkel; —
Fekszik dombok és hegyek közt melyek kövicsesek és kősziklások. —
Silány és kiss pártzelákra osztott földjei Zeletruk, Gyálu bligyi,
Ruszeszku, Unczesku, és Finácze nevezetü dülőkben fekszenek. — Kebesd
községét Rossía és Sz. Lázurról jövö folyó keté szakitja. A
Az egész határt nagy szerü szíklás és erdős hegyek környezik. — A
helységen felül jó nagy távolságnyira Belényesi Püspöki Méltóságos
uradallom birtokához tartozó nagy szerü Bükkös erdös havason Gyálu
Szocsilor Oarzena, és Akre nevezetü legelők állanak hol a község
nyáron átt mínden féle jószágait legelteti,
Kelt Kebesden Junius 23. 864.
Millián Simon mk
Kebesdi Köri Jegyző.
(368a)
Helynevek
Kerpenyet községből, Dél Bihar megyéből.
(369a)
A Község részéröl hagyomanyok és irattak hányában semmít sem lehet
tudni.
Vaskohon Junius 2án 864
Karaján Mihály
Jgyző
(370a)
[Érkeserű]
Keserüi Elöljáróktól
Az
Ermelleki Jarás szolgabiraja Tekintetes Strobl Károly úrnak
Keserű 29/6 864
ad 149.
fen tisztelt meg hagy áshoz mérten a Hely nevek leirását illetőleg van
szerencsénk elölegesen felterjeszteni alazatos tisztelettel hogy az
alantab leirt hely nevek eredetéröl a községben senki semmi fel
világositást adni nem tudván azok felterjesztesünkben csak név szerint
emlitetvék meg.
1re A Község nek neve Erkeserü mikor Kiáltal telepíttetet senkinem
tudja, és nevét honnan veszi sem tudatik.
2or a határban van 5 szollohegy az 1sonek nev Borzhalma 2ike MNály. 3ik
Semjen ály 4ik Kenéz aly 5ik vegsohegy s a szánto főldek kozt ezen
elnevezések vanak. a Szilkerek vegyes Kaszállokkal – Berek szantó fold
– felsö er szantó föld. szőr kut — szántó fold szarka fold szantó fold
Nagy erdö gyep terület Papkert szinte székes szíget Paragi Csokás
vásáros erdö Vágott szenes Pál Bika szíget hoszu sziget Gánás. Répás
szíget, fehér tó – Szil Kis Pállaj hoszú foldek lapossa Kis és Nagy
Paprét zsombekos. orbán. mind meg anyi egymással egy bekottetetbe alló
gyep Kaszállok — Lováta a szantóföldek Kozt vannak Forras Domb –
akasztofa dombja Jukas halom. Takacsi domb s hoza tartozó Kís
teruletekkel tovabba pűspok halma. hétszeg nevezettel bíró terűletek
melyek ember em(370b)lekét meg haladolag már ezen neveket bírták
azomban felvílagosítást honnan eredtek ezen nevek senki adni nem Kepés
A Közseget Közbirtokosság bírja s azok nagyobb részben bent is laknak
határ terulete míntegy 7000 holdattesz 1100 oles hóldakban. van a
hataron egy 150 holdat tartalmazó Erdö szíget név alatt, melyet a
Körűl Kanyarito nadas kőzt leven onnan vette –
Ezeken kívűl több megemlitendő név a község határán nem fordúl elö mit
is ezennel alazatos tisztelettel felterjesztünk
Fobiro hon nem levén
Kuthy Sandor
Jegyzö
(372a)
Helynevek
Kimp községből, Dél Bihar megyéből.
(373a)
1ör Kimp község tartozik Dél Bihar megye Belényesí járás vaskohi
szakaszhoz.
2or a községnek csak ís ez neve él és ez allatt ösmeretes.
3or E Községnek ez elött 20 ével Kímpu bauluí /ökör mező/ neve volt,
’s csak Késöbb Kezdették Kimp-nek nevezni.
4er E községet ezelött 20 ével kezdették Kimp nek nevezni.
5ör Tráján császár által55 népesitetetett, és tíszta Románok lakják.
6or E Község név eredetéröl azt állitják hogy a község Kezdette ellött
oly vadon hely volt, hogy egyszer az erdöségben el veszet egy ökör, ’s
azt sok ídeig nem tudták meg találni, míg egyszer egy hegy tetön egy
erdö tükörben egy terebélyes fa alatt ra akadtak, és így atol az erdö
tükörtül vette eredetét Kimpu bouluí mit magyarul Ökör mezönek
neveznek, és így rea ragadt azon név Kímpu bauluí — ökör mezö mit
Késöbben a román nevet használták el Kezdették Kímp-nek nevezni.
7er a község határán leg nevezetesebb helyek vannak u m. csicsera
Urszului, csicsera cístke Kaí, virvu ponorului, jezer, Bainsora,
Restyet, mely helyek Kaszálo és erdökböl állanak, továbba Kimpányászká
és Glemej – mely szantó földnek használják; végre az egész helység oly
nagy dombokon fekszík, hogy egy háztol a másíkkíg 2–3 ora járás
szükségeltettík.
Vaskohon Junius 2án 864
Karaján Mihály
jgyzö.
(374a)
Helynevek
Kis Belényes községből, Bihar megyéből.
(374b)
1. Bihar megye Belényesi járásához tartozík
2 A község Kisbelényes név alat magyar néven oláhul pedig Beusel név
alatt esmeretes, Beusel magyarul Belényesecskét jelent
3 A közsegnek más neve nem volt
4 Ember emlekezetét meghaladó idök ota
6 A községnek neve eredetéröl halgat Kroníka
5 Hogy honnan és míkor népesitetett nem tudatík
(375a)
7 A község határában elöforduló dülök neveí Moczászka, nevét veszi a
birtokló Mocz nevezetüektöl, Rovina, Dombrovicza, Kodoru, Gugajaduluj,
Pojenyíle, Harkacsu, Czarína, és Norocseszku, mely összes dülök
töbnyire kies fekvésü dombok és völgyekböl állanak legkevesebb része
számlálható a lapálynak, állanak pedíg szánto Kaszáló és cserjés
bokros közlegelöböl továbbá a Nagy váradi G e Puspökség tulajdonát
Képező Dombrovícza Kodru nevü Bükkös és Tolgyes erdöböl továbbá Guga
jadului és Akre nevezetü Bükkel és fenyvessel vegyes erdökböl, egy
fürész malommal melyet a’ jád vize halyt, ezen folyó a’ Sebes Körözsel
egyesül, ezen folyo a Község határába be sem folyik; A Közseget
Keresztül folya egy patak „Vale” mely eredetét veszí a szomszéd
Kreszuja Községel határos havason – és a Kőzségen Keresztül folyván
Nyimoesd Kőzségnél szinte egy ”Vale„ nevű patakkal egyesül honnan a
Sebes Körösbe folyik.
Kis Belényes Község határos Meríád, Kreszuja Burda Pocsovelesd és
Kuraczel községekkel
Kelt Nyimoesden Junius 3án 1864
Neubauer István
Jegyzö
(376a)
Helynevek
Kis Dombrovitza községből, Bihar megyéből.
Megye székhelye: Nagyvárad, a járás székhelye Belényes, a járás
szakasz székhelye Robogány, a helység Hollodi vidékén fekszik. —
A helység neve: Kis Dombrovitza, románul is ugy nevezik; — a helység
nyugoti részét gyalu mnyántzulujnak északi részét Kimpu marénak déli
részét vale perilornak nevezik; mely elnevezés semmi tulajdonságot nem
jelent, ezen el nevezés régi, okát senki nem tudja, hivatalos
iratokban elö nem fordul. —
(376b)
A szomszéd falvak lakoi sem hasznalják ezen elnevezést; —
A határban térségek nevei: ritu tyejuluj ritu cel mare, lunka,
vigyikánu, la kruce la fontina luj pojus ritu luj dubou,
A helységnek más neve régen sem volt, most sem ösmeretes. —
A mostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem tud.

A népesítés helybeli, a lakosok mind románok. —
(377a)
Kis Dombrovitza helység fekszik ko hegy oldalon, alakja 2. sor házból
áll, — határa hegyes és völgyes, — fólyó vize a Hollod, és Hodiselu
pataka. — Határos Rogoz Venter, Hollod és Farkas patak helységek
határaival.
Kelt Kis Dombrovitzán 16ík aprilis 864.
Csokán Tivadar
Jegyzö
(378a)
Helynevek
Kis Kágya községből, Bihar megyéből.
(378b)
Ertesitések
Az 1ó pontra. —
Bihar megye, Érmelléki járás, Kis Kágya község. —
A 2ík pontra. —
Mindég Kis Kágya név alatt volt országszerte ismeretes. —
A 3ík pontra.
Kis Kágyának soha egyébb neve nem volt.
A 4ík pontra. —
Kis Kágya 1810 ota ismertetik. —
(379a)
Az 5ík pontra. —
Kis Kágya község puszta volt eleinte csak egy egy csapszék volt benne,
közbirtokossági majorsági földeken települt, és Székelyhid városábol
nepesíttetett, jelenleg 65 házbol áll. —
A 6ík pontra.
Kis-Kágya nevét vette a szomszéd Nagy Kágya községtől —
A 7ík pontra.
Kis Kágya község míntegy 900 holdbol áll, mellybol 180 hold vagy is
1440 kapás jo mínöségü bakatort termö szöllö hegy, a határt az
ugynevezett Er folyam hasitja keresztül, — dülöi kovetkezö
elnevezéssel bírnak a Szöllöhegyen: Nagy és Kis rozsa dülö, állitolag
hasonnevü egykori birtokosarol neveztetík, továbbá Koldus dűlö arrol
neveztetett el mert az egész hegyen a leg alpáribb bort termí, Kenesei
dülö egykori tulajdonosárol neveztetett el, ki a legnagyobb részt
bírta ezen dulőben, Darvai dülö, legnagyobb részét a Darai család
bírván, ettöl neveztetett el, Bagoly dülö ismeretlen eredetü, Ormos
dülö szinte a nagyobb bírtoku tulajdonosrol neveztetík. — A szántóföld
rétek és Legelök az erdökkel három dülöre oszlanak u: í: Templom dülö,
állítolag IVík Béla ídejében egy kápolna allott, erröl neveztetik, —
Nyírfás dülő ismeretlen eredetü, Hosszu dülö kiterjedésétöl vette
nevezetét. —
Kelt Kis Kágyán 1864 Junius 12én
főbiro Nagy Sándor
Madúz Károly
jegyző
(380a)
Helynevek
Kapocsány községből Bihar megyéből.
1. A megye székhelye NagyVárad, járás székhelye: Belényes, a
szakaszbelí szolgabíró székhelye: MCséke, a vídék magyárCséke
vidékének neveztetik.
2. A helységnek más neve nincs, magyarul oláhul a neve Kapocsány.
3. A helységnek hajdan sem volt más neve.
4. A legrégibb lakosok sem tudják az elnevezés ídejét.
5. Ezen helység ís II József császár uralkodása alatt vonatott össze,
az elött mint a többi oláh falvak szélyel szórva volt a hegyeken.
Lakosai mind oláhok.
6. A név eredetéről semmit nem lehet tudní.
7. A község határában előforduló helynevek oláh eredetüek, semmi
jelentőséggel nem bírnak.
A helység fekszik egy hegyláncz nyugoti végén lapályon, egy része
azonban a déli részen van. Határa szomszédos Varasány, Venter, Rogoz,
és Szombatság helység határaival.
Kelt Szombatságon 30/3 864
Szilágyi Ambrus
Jegyző
(382a)
[Kiskereki]
Pesti Frigyes magyar Akadémia tagnak a’ hazai helynevek gyüjtése
körüli feladatának sikeres megoldhatása tekíntetéböl Kis Kereki56
községet illetőleg a’ következő adatokkal szolgálunk szem előtt tartva
a’ nyomtatásban velünk külött utasitást:
Kis Kereki község fekszik Biharmegyében az Érmelléki járásban. A’
megye székhelye NagyVárad A’ járásnak jelenben főszékhelye níncs,
mível a’ szolgabirák vagy lakhelyükön, vagy a’ szakasszaikban levő
községekben biráskodnak,
Kis Kereki a’ hagyomány szerint 1241 előtt már község vólt, de akkor
a’ tatárok teljesen elpusztitották. A’ hely hol hajdan feküdt ma ís
Régi teleknek és B: azaz belső teleknek neveztetik – A’ templom hely
most is észlelhető az össze omlott kőmaradványokból – Ez a’ dűlő
kender répa burgonya termelésre elkülönítve a’ többitől használtatik.
A’ mostani helyétől a’ községnek mint egy 400 ölnyi távolságra esik az
Érfolyam közelében. Hihető, hogy a’ mostani helyre csak hamar a’
tatárok kivonulása után telepittetett a’ helység. Régi korbeli
okmányaínk nem lévén, a’ hagyományon kívül másra nem támaszkodhatunk
’s meg nem határozhatjuk, hogy míkor fordul elő legelőször a’ község
neve. Annyit azonban tudhatni a’ Kis Kerekí ref ekklésia birtokában
levő, ’s ur asztalához használt ezüst poháron olvasható fel írásból,
hogy az 1600-ik évben évben is Kis Kereki már reformált község vólt.
Ezt a’ poharat Virginász János ajándékozta 1600 ban ajándékozta a’
(382b) nevezett Egyháznak. A’ községnek egy utczája ma ís Kis-erdőnek
neveztetík, mi azt láttatik igazolni, hogy a’ helység jelenlegi helyén
erdő vólt 1241 előtt.
Másik nevezetes dülő a’ helység közvetlen szomszédságában az ugy
nevezett Német temető – hová a’ Bocskai hajdui által 1604ben K Kereki
alattí csatában megvertt német sereg halotjai temettettek.
Vannak ezeken kivül még több helynevek ís ugy mínt Kis halom a’
némettemető szomszédságában – mely hihető hogy ágyutelepül
használtatott. Nagy Halom Vár domb, de ezekről sem okmány sem
hagyományból nem tudni semmít, továbbá Mogyorós Paprét – mely hajdan
papi kaszálló vólt Parrag – mely hajdan parlagul heverhetet ’s onnan
vette nevét Borcz – hihető, hogy itten mikor még erdő vólt sok borz
tanyázott Nagy és Kis Kerek erdő minden felől nád termő érrel
környezve, most szántó és kaszáló, de hagyomány szerént a’ tatárok
dulása alatt és a’ Kurucz világban erdőség lévén, menhelyűl szolgált
a’ lakosoknak és barmaiknak, Duttyánok – melyek apró szigetekből
állanak az ér között, Farkas sziget Daru sziget Tőlgy fa szíget
Vőlgyes – a’ határon levő ereknek legmélyebbike – Varsaszeg – Kaszálló
most – melynek körületén levő erekben nádból halfogó tőröket /helyi
elnevezés szerínt varsákat vagy vészeket:/ állítottak fel bő víz
idején ezen halfogó eszközök ma is használtatnak. Sívó dűlő – mely
legrosszab része a’ határnak főldje szíkes lévén, Öreghegy és Ujhegy
mind kettő szőllővel van beültetve hajdan dézmás most mindenik szabad,
miután a’ szőllőbirtokosok a’ bordézmát örök áron megváltották.
Kelt Kis-Kerekiben 1864 april 26.
főbíró Tóth Ferentz mK
közgyám Pap Imre mk
jegyzö Kocsár Mihály mk
(384a)
Helynevek.57
Kis-Kér Községből. – Bihar Megyében, mely tartozik a Nagy Váradi
főszolgabírói járáshoz.
A községnek román elnevezése Fel-Tyeríu
A Község hogymikor említtetik legkorábban kipuhatolní nemlehet.
Hogy honnan népesítetett, arra adat nem létezík,
A név eredetét tudní nemlehet.
A Község határában semi nevezetes hely nem létezík.
Kelt Kis-Kéren 1864 év Juni 30án
föbiró Takaji Demeter +
Party Jósef körjegyzö
(385a)
Helynevek
Kislaka községből, Bihar megyéből.
(386a)
Felelet a tulnan irt kérdőpontokra.
1ső Kérdő pontra: Kislaka község Biharmegye szalontai főszbirói járás
Bééli szakasz szbirósághoztartozik ’s egyszersmind a szakaszszbiróság
Beél vidéki elnevezessel bir.
2ík Kérdő pontra: Aközségnek régebbi elenevezéset nem tudják. —
3ík Kérdő pontra: nem vólt
4ík Kérdő pontra: nem tudatik.
5ík Kérdő pontra: nem tudatík
6ík Kérdő pontra: A község eredetéről sem száj sem irott
hagyományokból mitsem lehet tudni. —
7ík Kérdő pontra: Aközség határában előforduló mező dülők következők,
jelesen: I: Czárina, több rétes mint hegyes szántó földből áll, a
tenkei–beéli ország ut keresztül metszi. II: Skorusuluj nevét valami
két nagy berkenye fától vette, mit romanul skorus-nak neveznek, dombos
hely többnyire községi közös legelő. III: Tagadoluj, dombos bokros és
igen terméketlen szántó főld IV Paro Styánuluj, nevét a Styán
családtól vette, kiknek hajdan ezen vőlgy mellett nevezetes nagy
tanyajuk vólt, fekvésére nézve téres, itt ott bokros szántó föld, több
kérget hántanak a lakosok ’s adnak el a timároknak. V Tero csel mare
nevét egy keresztül vágó értől vette, téres szántó és kaszáló föld. VI
Retyicza: a községen alóli téres helyen fekszik, általában szántó és
kaszáló földnek használtatik. VII Telmegyei puszta hajdan a község
egyes lakosai haználatában vólt, jelenleg pedig a NVáradi Mtgos D. Sz.
püspökségi uradalom tulajdona, téres szántó főld a Nmarusi Csontaházi
erdőről lejövö patak mellette mint egy felkört képez. — Erdö dülök
nevei: I. Felső Lunka lapájos hely tölgyes erdő II. Alsó Lunka fekvése
téres a telmegyei puszta delkeleti részén III. Gruecz fekvése hegyes
völgyes, bikk cser és tőlgyes erdő. Kedvezö idöben ez erdők bö makk
termést adnak. Kislaka község határos Keletről: Bokkia, Délről
Mocsirla, Nyugotról Aradmegyei Csermő, északról Krajova községek
határaival
Kelt NMaruson Május 5én 1864
Biró Zsarka Szimion k×v.
Bisztrián Petru k×v.
Katona Gyorgyie k×v.
Thamó János mk Kurta János k×v
Jegyző
(387a)
Kiskoh
1re Bihar megye NVaradi Kerűlet Belenyesi járás
2r a Kőzség neve Kiskoh ország szerte ugy ősmertetik
3ra Ezen község eleinte hivatott Koh Plutye név alatt, ennek oka onnan
gyokeredzik, hogy régentén egy tehetős ember Kiskoh közsegebe lakott
egy Vas hámort épittetett neve azon tehetős embernek Pluta léven a vas
hamol el pusztulván most ország szerte Kiskoh név alatt letezik ezen
falu ösmeretssége
4re ~~~~
5re
Tráján császár által népesíttetett.58
6ra ~~~~
7re Kiskoh kozsége hataros Petroszaval, Rubanyával felso
Valenyagrával, Magurával,
Bragyettel Also Valenyágrával ’s Erdéllel59 — nevezetes hellyek —
Slatyiná, Gyalu Todotsestyilor, Gyalu beszeritse, Czermure Czárina,
Vale Pestyere Curatura, Podul, Vale Runkuluj, gyalun, malaistye Steusz
nuts, la Ogrez funtinyele, fetrele, gyalu vez szetsi, Tenutsera, fágu
Petri, Tyvor, Kirligátu, Ptyátra rosi, Zulesty, Brusztur, Doszur
Tyeis, Szudris Dláj Czisi, Dumbravutca, Doszu Vale Lunga, Pautyestyi,
Kárbunáristye, Terekaré, Kusztura Paulasza — a közseget kettő vagja
egy patak neve Kreasza —
(388a)
Helynevek
Sz: Kis Maria Községből, Bíhar Megyéből.
1) Bíhar megye, N: váradi járáshoz tartozik Székhelye Nagy várad.
2) A’ városnak egyféle neve él, és Sz: Kis Maria név bir el
terjedéssel
3. Más elnevezése a városnak tudtunkal nem vólt soha mint Sz:Kis
Maria. —
4. A’ város 1606 ólta mídön Bochay Ístván fejedelem kiválcságát adta
az idő ólta szabad Kis Maria város emlittetik. —
5) Magyar honból népesíttetett.
6 A név eredetéről, értelméről, köztudomásból, sem hagyományból, sem
írott vagy nyomtatott emlékekből nem tudonk semmít. —
7. A község határán elöfordulő többi topographiai nevek 1, A’ Bochay
föld vár a’ város északi részén hol maga Bochai Ístván fejedelem is
született. — (Bocskai)
A’ város legelőí a) A Somos hajdan somfás erdő vólt b) Tótok erdeje
hajdan ez is erdöség vólt c) Óriás erdő hajdan szép tölgy fás erdö még
mos van rajta néhány szál. d) Réj ennek szélébe van egy Csetnek nevű
Zug hol a’ beretyó fordol Pocsaj é) Hajog szeg legelő egyszersmínd
tölgyfás erdö. — Panyikás Komlós faggyas Tompafok legelőkről el
nevezeseiröl semmi tudomásunk. — g) farkas likhát és fekete ér lapos
a’ beretyó északi részén. —
(388b)
3) Erdők a) Palló erdeje b) sebes érhát mínd eggyík ritkás cserés
erdö. –
4. Kaszállók a) Csonta sziget. a’Beretyó és ér egy szakadékja közt, b)
Egeresi sziget szinte a’ beretyó és érszakadék fojja körül nevét a’
birtokosoktól veszi c) fenék tó mély lapos ez előtt használhatlan
mocsár már mint egy 30 év ólta csapolás által használhatóvá vált. d)
Matyás sziget Az anya beretyó es ennek eggy szakadékja övedzi közül. —
é) Szarvas sziget beretyó szakadékkal körül véve f) Oszlanyí sziget
színte a beretyó szakadék körül veszi nevét a bírtokosok neveiről
vette g) Belső sziget Nyáras sziget ordító szíget míndeník az ér és
beretyó szakadék körül h) Vagórét Bíri sziget a’ beretyó szakadék
környezí, í) Irtás hajdan erdöség vólt k) Biharí, Zálogos, l) Sajtos
sziget a’ bírtokos nevétől m) Táborhej körül veszí a beretyó monda
szerínt a’ tatár járás idejébe taboroztak vólna e’ szígeten. — n) Kis
Kenderszer60 egyrésze jelenleg szántó föld NKenderszer szinte ennek
nagyob része szántó föld o) Kasza sziget ennek is egyresze szántó főld
a’ kenderszertől elválasztja az érszakadék; p) Durina, Czompostó
Hosszurét Bakórét Velencze Szemetestó Asszonyfertő Bobána a beretyó
egy részét körül foja neveik eredetéröl semmi tudomásunk. q) Takarózug
a’ beretyó fordolatába vólt birtokosiról veszi nevét r) Martzí foka
Zálogos sikkaszálók, neveikről semmi tudomásunk s.) sötét erdő a’
beretyó szakadék környezi egy része jelenleg szántó főld hajdan erdő
vólt. —
5. Szántó földek, és dülők elnevezése: Borsziget Kistelek Nagy vasad
hajdan erdő vólt Ritka vasad szinte hajdan erdö, Megyes óldal Sovány
rét hajdan kaszálló Akasztófadüllő (389a) Bodzás hát Rakotyás Nagy
szíget Kisréthát sós utdűlő Annók halmi dűlő Róka juk dulö több róka
jukakról veszi nevét. Précze dülő nevét veszi egy mellette levő Précze
nevü halomról, a’ többiekre nézve hogy honnan veszik név eredetöket
tudomásunk nincs. —
6/ Puszta Ujmariai puszta hajdan város vólt rajta Nagy María név
alatt, a’ monda szerínt tatár járás alkalmával pusztulhatott el; a’
város elpusztult teplom romjai mostís laczhatók; és a’ teplom mellett
van egy csárda Nagy maría név alatt: a’ puszta mint egy 12000 hóld
mellynek fele részét a’ Beöthy Ödön, másik fele részét pedíg a’ Beöthy
László utódaí birják; a’ pusztán van két kastély, kertel, cseléd
épületekkel és majorokkal ellátva. A’ puszta jelenleg sík, szántó,
kaszálló, és legelőből ál, fel vannak osztva dülökre vannak benne
halmok is de ezek történeti vegy nyelvészeti tekintetbe semmi érdekkel
nem bírnak. —
7/ A város határán ugy a’ pusztának egy részén keresztűl fojó beretyó
víze melybe az ér Pocsaj Község alatt szakad. —
A’ város hatarán ’s pusztán kutak ugynevezett Samariaí Rakotyás
Zeneselö forás van egy Ró’sás kut névvel elnevezés eredetéröl semmí
tudomásunk. —
Határ: Pelbarthída Nagykerekí Henczída Esztár Pocsaj Kassza Puszta
Grof Zichy Ferencz birja
Kelt Kis Maria város April 21. 864.
Fazekas Károly Gellén Mihály
körjgyző. főbíró
(390a)
Helynevek
Kis Marus községből, Bihar megyéből.
(391a)
Feleletek a tulnan irt kérdő pontokra
1ső Kérdő pontra: Kis Marus Község Biharmegye szalontai főszbirói
járás — Beéli szakasz szbirósághoz tartozik, ’s egyszersmind a szakasz
szbiróság Beel vidéki elnevezéssel ís bír.
2ík Kérdő pontra Magyarul: KisMarus, románul Sztonyest. ösmeretes az
előbbi nevéről.
3ík Kérdő pontra más elnevezése nem vólt
4ík Kérdő pontra: nem tudatik
5ík Kérdő pontra: A szomszéd Nagy Marus községből népesittetett.
Mikor? idejét nem tudhatni. Száj hagyomány után emlittetík mégis
annyi, hogy ez előtt 60 evvel egy községi birája és egy pecsétje ’s s
adó könyve vólt Nagy Marussal. –
6ík Kérdő pontra: Bizonyost tudni nem lehet.
7ík Kérdő pontra: A község határában elö forduló mező dülők nevei
következők: I Ritu téres, kevéssé vizeses szántóföld II Doszu Ruzsinye
Dombos bokros roszminőségü szántó föld III Gyalu Trincsestyilor, nevét
hihetőleg bizonyos Trink családtól vette, dombos roszminőségü szánto
föld. IV Doszu Kerpenyetuluj, dombos, bokros és vizmosásos
roszminőségü szántó főld V Ritu Makoluj téres közép minőségü szántó
főld. VI Facza Makoluj meredek dombos bokros vizmosásos roszminőségü
szántó föld. VII Ritu Pufulestyilor nevét vette hihetőleg a Puf
családtól, részben téres részben bokros szántó föld. VIII Doszu Beéli,
a csontaházáról jövő ut és patak mellett, dombos bokros szántó föld.
Az erdő NagyMarus község határához tartozván a helynevek ottan
vetettek fel. A község határai határosok Keletről: Csontaház, Délről
Nagy Marus, Nyugotról Béél Rogoz, Eszákrol Beel Rogoz és Csontaház
községek határaival.
Kelt NMaruson Majus 6án 1864
Biró Ungur Illie k × v
Puff Togyer k × v
Ungur Demián k × v
Trink Juon k × v
Thamó János mk
Jegyző
(393a)
[Kisszántó]
1.sör Bihar megye Sárréti járás mezőség – – – – – – –
2sor Kis Szántó – – – – – – – – – – –
3sor Semmí elnevezése nem vólt – – – – – – – –
4ser 1710ik Évben kezdték meg űlni. – – – – – – –
5sör Tőbb helyekről költöztek
6sor Magyar ajkuak helv: hitv. követők
7ser Sziget dűlő Temető dűlő Cseresznyefa dűlő Erdő dűlő
Fekszik Várad Pűspöki Bihar Mező városok, N Szántó N Zomlény puszta (N
Várad diak szer tartású kaptalan birtoka Kis Zőmlény puszta jeleni Kis
Szántói bírtokos Nagyságos Lányi István Úrtól vásárolt Nagy Váradi
lakos Pollák Eduárd birtoka:–) Bors kőzség közelében a’ Pest Nagy
Váradi vas útmellett szinte Kis Szántóhoz tartozó ugy nevezett Szebeni
Puszta szomszédságában A Szebeni puszta ugyan azon nevezett csárdával
egyűtt, ezen szebeni pusztában Kavics bánya van az egésszen szük
helyen feksik a helység —
Kis Szántó Aprillis 12en 864.
Kovács Mihály mk
Jegyző Főbiró Kintses Jó’sef mk
(394a)
Helynevek
Kís Ürögd községből, Bíhar megyéből.
(395a)
1. Bíhar megye, Szalontaí Járáshoz tartozík Kis Ürögd Községe.
2. Más néven nem fordul, s nem ís fórdult elő, tsak Kis Ürögd,
3. Más elnevezése nem volt,
4. Mikór emlitetik legkórábban nem tudatík,
5. Hogy honnan népesítetet nem tudatík,
6. sem kőztudomásból, hagyómányból írot emlékből a név eredetéről mít
sem lehet tudni.
7. a Község határában előforduló többi topographiai nevek
következendők, dupe ogrez, a kertek alattí dűlő, — de la peri, hajdan
Körte fák voltak bene onnan neveztetet el, — la drumu csel mare, a
mellet elvónulo Országutról, la Cseru, ot létezet Cserfákról, —
holumbás ot lévő dómbról, — hogy hogyan keletkezet ezen domb nem
tudatík, – dupa gyál, mint hogy egy dombon tul vagyón, — Velzsu,
Kaszáló föld egy völgy melyen az eső víz szókót elfolyni nagy esőzések
alkalmával, — Kurtyilís Közsegi erdő, igen sok vad körte fák levén
benne ónnan neveztetet Kurtyilisnek, Békáskuti Kut, melyben igen jó
ívó víz van, a leg nagyobb szárazságban egy Közseget el bír vízel,
hajdan ót letezet békás tórol vette nevezetet, — Malayesztye uraszágí
erdő, — hogy mírtneveztetík ugy nem tudatík, — Cserutza színtén
uraszágí erdő, hajdan vadas Kert lévén, Csupa Cserfából ál. — határós
a Község N. Ürögd, Ó apáti, Les, Poósa, és Sályi Községekkel.
Kelt Kis Ürögdön September 4én 1864
Szabó Josza k × vsa
Bethner Jánós Főbíró
Jegyző Szílágyí Jánós k × vsa
másod biró
Ille Mitru k × vsa Eskűdt
P. H.
(396a)
Helynevek
Klitt puszta községből, Bihar megyéből.
(396b)
Klitti puszta pűspőkségí puszta bírtok, mely csak nehány családnak
nyújt allandó lak helyet, — ezért ís közígazgatás tekintetben ís Más
hozzá közel eső községhez csatoltatott, —
(397a)
Felelet a tulnaní kérdésekre.
1re Klít Puszta tartozík Biharmegye Szalontaí járás Beélí szakaszához
2ra E puszta áll 26 számu házból és 130 lélekből, — kík románok, —
tartozík a NVáradí lat. szttásu pűspőkség Beélí uradalmához. —
3ra Más elnevezése níncs. —
4re Telepítésí ídeje nem tudatík.
5re A kőzség magából szaporodott. —
6ra Eredetéről sem írott sem szóbeli adatok nem léteznek. —
7re a kőzség határa, – 94. hóld, — , – tőbb patakjaí vannak. — s
hegyeí, melyek elnevezéssel nem bírnak.
Kelt Klítten Május 10. 1864.
főbíró Farhucza Párk K×v
jegyző Holnapy
(398a)
Helynevek
Kollest községből, Dél Bihar megyéből.
(399a)
1ör Kollest kozsége tartozik Dél Bihar megye Belényesí járás vass Kohí
szakaszhoz. —
2or E községnek csak ís e neve él és ez alatt ösmeretes
3or E Községnek más elnevezése nem volt. —
4er Hogy mikor említették leg korábban nem tudhattó.
5ör
Tráján császár által népesíttetett61 miert ís Románok lakják.
6ór E községnek név eredetéröl hagyományok és iratok híányában semít
sem tudható.
7er E Község határán legnevezetesebb helyek vannak u. m. a község
közepén egy lapos hegy tetön van egy tó mely míntegy husz ölnyi
széleségű, mélysége pedíg bízonytalan, ezen tórol azt állitják, hogy
régentén annak a helye a helység közepén líba nyomásnak hasznalták, és
dísznak turás alkalmával forásas helynek változott, nem más által,
hanem hogy a magasabb hegyekröl levalt esö és forásas vízek mínd oda
folynak és anyí ereje nintsen hogy a földbe be szívárogjon egy tavat
Képeznek, a melyet Kallest község marhák itató helynek használnak, és
idörül idöre oly anyíra mély lett, hogy jelenleg annak fenekét nem
tudják bár mély rudal vagy vagy más mértekkel probálják, vannak több
erdö csucsak kaszallok a havasak u. m. Rontzál, vírvu csícseri, fatza
ponoruluí, gzázsgyuri és tautzu, a Két utolsó hegyekben találtattík
vas ércz, mít a vas Kohí hámorhoz szállitják az egész helység egy domb
tetőn fekszík, ’s foglal magában fehér tarka márvány követ, ’s a
község határába özek és vad dísznak találhatni.
Vaskohi Junius 2án 864
Karaján Mihály
jgyző.
(400a)
Értesítés
A’ Községi hely nevekről
Kóly Községből — Bihar Megyéből.
1. Neve a’ Megyének?
Bihar
“ Kerületnek?
Tiszántuli Kerület — 1849-től pedig 1861-ig Nagyváradi Kerület
nevezettel volt.
“ Járásnak?
’s a’ t?
Érmelléki járás Nagyváradon székelő Megyei hatóságokhoz tartozik
A’ többiről ez első pontban níncsen semmi emlékezet.
2. Hány féle névvel él most a’ Község?
Egy névvel él, mely ország szerte ösméretes: Kóly, igazábban: Kój. Itt
egyébb észrevétel nincsen
3. Volt é a’Közsegnek hajdan más elnevezése ’s a’ t.?
Hagyományok nyomán ezen Község nevezete hajdan volt: Kis Zólyom.
Zólyomy váráról, melynek romai most is láthatók; – most Kaszálló hely,
hajdan nagy láp; nádas, és mocsár vette körül. E’ várban hagyomány
szerint hajdan a’ víllongós időben a’ Magyar Korona ís sokáig
öríztetett.
4. A’ Község míkor említtetík leg inkább, és legkorábban?
Erről nincs emlékezet, a’ régibb nép monda szerint e’ jelenben fen
hegyen települt Község, lent a’ laposon feküdt, ’s az lehetett Kis
Zólyom néven, e’ Községnek mostani neve Kóly-á régí írások szerint Kój.
5. Honnan népesíttetett?
Az ugy nevezett Kiszólyom helyröl üzettek ide fel a’ hegyre a’ lakosok
hagyomány szerint.
6. Mit lehet tudni köztudomásbol, hagyománybol ’s a’ t. a’ nép
eredetéről, értelméről, mínd eggyik nyelvü hely névre nézve?
Kój a’ Közmonda szerint Világ közepének valamely utazási észrevétel,
vagy Kalandból el neveztetvén, e’ reá nevezés környék szerte mai napig
is fen áll, és Köz mondattá válván: Kój a’ világ közepe –
(400b)
A’ vár a’ nagy Zólyomy Dávid rejtéllyes fészkeiből való, mely
átlábolhatatlan nádas, és mocsáros helyekkel volt körül véve, ’s
hihetőleg munkát adott a’ vélle ütközőknek, annyíval is inkább, mível
a’ hely színezet felvételéből az kitűnik, minthogy ezen vár szemben —
’s össze köttetésben állott egy a’ dioszegi határban eső romba dült
várszerü nagy sánczolattal.
7. A’ Községben ’s határában előfordúló többi topographiai nevek.
például:
Mező van e’ néven. — Dűllők:
1. Törzsökös, mely erdő lévén sok törzsökből állott, most legeltetésre
használtatik, dombos tér.
2.) Berek, hajdan sűrű fás erdő lévén még egy része ma is fen áll; —
a’ többi rész szántó föld.
3. Nagyvásár, nevezetét vette hajdani földbírtokossától, szántó,
rétes, és nádas.
4. Kivvásár —
5. Szőkés. —
6. Gyilkossziget Még a’ jelen elő öregebb emberek apáiktól hallották,
hogy e’ szígetben verekedés esvén, a’ mezei Kerüllők a’ Község
csordássát itt ölték meg.
7. Sebesér Az érfolyó dereka itt foly át most rendezett kanálisba nagy
sebességel, hogy még a’ rajta lévő hídat is rendezetlen állapotában
többször felszaggatta.
8. Nagysziget Rét közt eső legnagyobb tér, szantó, ’s kaszálló föld.
9. Csókás. Ily nevü ember tulajdona volt.
10. Fűzfás Szép és bokros fűzfák termettek itt, most is 30–40. nagyobb
’s kissebb szálfák láthatók.
11. Hosszú szíget Hosszu, ’s keskenysége miatt alakjáról vette nevét
két ér fojás között, szántó ’s Kaszálló föld.
12. Vársziget a’ 6d pontba emlitve van. Itt van a’ romlott vár.
13. Határsziget, Mível határba esik a’ diószegi határ mentén — erről
veszi nevezetét.
14. Cseresznyéshát. Itt Debrecenből leginkább, és vidékekről
cseresznye vásárlók jöttek, minthogy idejében itt a’ hegyen nagy
mennyiségü cseresznye szokott teremni, itt esik a’ Cseresznye vásár,
hogy ítt Korcsma is e’ néven van – ugy esik az ösz gyülekezet, A’ hegy
fentebb van, mely Cseresznyésháti hegy név alatt régi időtül fogva
ösmertetik.
15. Lapos. Szép sziksági területéért neveztetik, jó füvet terem.
(401a)
16. Kóji völgy. Két nagy hegy közt van, víz mosás, és forrásos mindég
folyó hely.
17. Irtás Erdő lévén hajdan kiirtatott szántó földnek.
18. Erdőkert. Hajdan nagy erdő volt itt, több élők emlékezetére
kiirtatott szántó földnek.
19. Holdmező E’ néven esmertetik mindég.
20. Nagyhegy Érfolyam. Ez legnagyobb területű, és legrégibb Szőllő
hegy; — Az ér alatt foly el kevés távolságra.
Szántó, ’s Kaszálló, rét, nádas ’s a’ t’ két fordúllóban müveltetett
ember emlékezete olta.
Csárda: Lásd fent 14. sz.
Szőllőhegy van 3. hegy mint fent írva van.
Árok: a’ felemlített kanális.
Rom: — várrom.
Irtvány, hát, halom, domb, csúcs, orom: ez egy ugy nevezett Kopasz
hegy név alatt álló helyen van, terméketlen, sárga ílványos kis hely.
Magaslat, fensík, hegy, hegy gerincz a’ 3. hegyeken találtatnak.
Forrás: Van kettő ben a’ Községben az alsó uttzán, mely felül ívó
Kútnak használtatik jó viziért, és foly a’ nagykágyai hegy mentén a’
kólyi földön végig a’ nagy Kágyai határig — honnat az érbe folyik.
Kutak: Vannak igen minden udvaron, jelesen a’ felső uttzán 14.–18.
ölesek.
Nádas: Van mint fentebb kijelöltetett több helyeken.
Uttzái neve: Alsó uttza, felső uttza.
Több zug sikátorai közt van ugy nevezett medve út, itt fél oldalon
pincze sor van, és nehány ház. Ős időben e’ hely rengeteg erdő lévén,
és a’ forrásokra le járó út lévén. Vadakról neveztetett el.
Végül határos Puszta Nagykágyával Keletről és délről, — Csokallyal
Ejszakról, Diószeggel nap nyugotról és délről.
Kelt Kólyon Junius 14. 864.
Szováthy Lajos Főbiró Nagy Sándor mk
Jegyző. több tanácsos társaival
(402a)
Helynevek
községből, megyéből.
Komádi Várossa miért neveztetett igy nem tudatík, más el nevezésről
tudomásunk níncs, a többire
÷
(402b)
Bihar Megye Sárréti Járásában kebelezett Komádi várossa 1606 évben
telepíttetett meg Bocskai Fejedelem által 1700ik évíg mínt hajduk a
Komádi lakosok fegyverrel szolgáltak, 1702ik évben a kir. kamara
elfoglalta, az Eszterházi Herczegi háznak Szalonta Konyár Derecske,
Kaba B.Ujfalu, Bagos, Félegyháza, Sáránd, Sas Városokkal 100000 fban
az Eszterházy Herczegi háznak Zálogba adta. Herczeg Eszterházy
Családnak u: nevezett taksát fizetett 1848ik évig, — mult 1863ik évben
Augs 21én lépet Urbéri egyességre a tisztelt Herczegi házzal Komádi
Kőzsége. Komádi határán lévő dűlők következők: Varsánhát, Nagy György,
Csoma, Zsombokos, Tot Pál, Bánom sziget rosz szíkes föld, Szilvás,
Szílvás szíget, falu szíget hajdan mint (403a) mondják falu volt hátas
hely, Gabonás jo gona termö föld, Borostó, Nagy János, Kétesí,
Vermeshát, Kurtato, Fűzgát, Szílva szérű, Észi gabonás, Arany ásás,
Kurta érhát, Diófél, esitelek, Kurtsó Sziget, Picsor, Eszi erdö,
Bánocza, Balázs, Borzos, Tohát, Csébí, Megyeri föld, Észí erdő alja,
Poklos, Észí, Gyökeres, Apáti Sziget, Feketeföld Váczi Zug, Nagy
érhát, Juhász ködomb, Belsö és Külsö ködomb, Nagy András és usztato,
Nádas és Koti Puszta.
Kelt Komádiban Apríl 11én 864
Főbiro T Nagy Jósef mk
másod bíro Berés Jozef mk
Török György sk
Jegyző
(404a)
Helynevek
Konyár községből, Bihar megyéből.
(405a)
Felelet –
A Hely nevek magyarázata tárgyában kélt alább el sorolt kérdő
pontokra. —
1ső pontra: – Bihar Vármegyének Sárréti járásában tartozik Konyár
helysége. —
2ik pontra: – Konyár községének egy neve él az 1703ik évbe kezdett
végzések jegyző könyvénél, régibb okmány a’ levél tárba föl nem
található, és ezen jegyző könyvbe, mint szinte a’ kezünknél lévő
1751–1803ik évben készűlt Térképekben mindenüt „Konyár mező város”
elnevezéssel fordul elő. —
3ik pontra: A’ Községnek más néveni elnevezését a’ hajdan korból
felderiteni nem lehet, mivel a’ kéznél lévő okmányok csak 1703tól
fogva szóllanak. —
4ik pontra: – Konyár mint Mező Város leg korábban 1606ik évbe
emlitetik Bocskai Fejedelem idejéből, és az Erdelyi Fejedelmek
korszakában 1606től fogva, mint szabad Hajdu nép, ugy élt e’ hely
lakossága a’ Fejedelmek uralkodása meg szűnteig. —
5ik pontra: – Honnan népesitett meg e’ hely azt be igazolni adatok
hiánya miatt nem lehet. —
6ik pontra: – A helynév eredetéről, Kis Bálint Protestáns Lelkész
Statisciai adat gyüjteményei nyomán annyit tudhatni; miszerint e’ név
Konyár Syrus nyelven czimbalmost jelent, hihető hogy ösienk be
bevándorlásuk közepette Syriában is tartózkodván, a’ nyelvekkel össze
vegyült syrus nyelven nevezhették el; vagy a’ Tatár futás idejében
kedvező fekvése miatt jó legelővel bővölködvén lovaik legeltetésere
használhatták a’ tért, ’s orosz nyelven Konya annyit tesz mint ló — a’
Tatárok el üzése után maradhatott fönt a’ használat módjától a’ hely
nevének el nevezése. —
(405b)
7ik pontra: A’ Község határában elő forduló több topographiai nevek,
az előttűnk fekvő Térképek igazolása szerint, az akkoriban élt és most
is életben levő családok nevei után neveztettek el leginkább
nevezetesen. Szőke Rét, Farkas Rét Vida Rét, Kiss János lapossa. —
Balló lapossa. — Cs. Erdőháty Lapossa. Bazsa lapossa. — Kiss István
lapossa. — Szentesi lapossa. — Csóka lapossa. — Kiss István lapossa. —
Nagy György János lapossa. — Csordás István lapossa. — Lénárt rét. —
Gáll lapossa. — Berkesi lapossa. — Bakater lapossa. — Budai lapos, —
Fekete rét. – Farkas rét. — Gáll György lapossa. — Vasas sziget a’ Vas
családról. – Kender sziget Kenderi családról. — Kis és Nagy ’Sombokos,
hajdanta Zsombokossága miatt hasznavehetetlen vólt. — Kigyós telek –
ezen föld rész birtokot a’ Város a’ hajdan korban a’ Kigyósi családtól
vette. — Papp lapossa, a’ mai napig a’ Lelkészek birtokában állt. —
Halas tó a’ régi időben halat bőven tartalmazott. — Városrét, mint
hajdan, vagy most ís a’ város birtokában ál. — Bűbájos sziget, a’
hajdan korban termékenysége miatt nyerte el nevezését. — Fényes tó,
sik, gaz nélküli tó lévén innen nyerte elnevezését. — Sós Tó, lugos
tartalmáért neveztetett igy. — Kerék szik Tó, mintha czirkalommal
vólna ki kerekitve oly kerekded a’ Tó, lugos tartalmu vize, és
szárazságban sziksó termelésére használtatik. — égető domb a szötétség
kor szakában, a’ boszorkányságáról balul fölesmert szerencsétlenek
égettettek meg e’ dombon. —
Kelt Konyáron Ápr: 18: 1864.
Kiss Ferencz mk főbíró
P. H.62 Nagy József mk Eskütt
Vass Tamás mk Jegyző
(408a)
[Korbesty]
Korbesty lakosai G.n.e. valláson lévö románság Bihar megyében
Belényesi járásban, földje hideg természetű s nagyobb részt
terméketlen köves, dűlöinek elnevezése
1ör Vále Nyágra
2or Malu
3or Ritú vidulestilor
4er Reucseszku
5ör Ileaszka
6or Tútrekú
7er Gyouse határai északról a Király erdő Keletröl Felsö Topa Délröl
Cseszora, Nyugotról Kotyiklet.
M Cséke 4/4 864
Biró Lajos
jegyző
(409a)
Helynevek
Kotyiklet községből, Bíhar megyéből.
Belényesi Járás, MagyarCsékei Szakaszban, a lakosság öszve véve
Oláhság, a Községnek más elnevezése soha sem volt, e Község mintegy
180 éve huzatott öszve lakossai pásztorok voltak — Kotyiklet oláh
elnevezés semmi jelentéke níncsen a Község völgyben egész szorossan
fekszík, egy hosszu utzából áll, hátáros DrCséke, Butsum, MCséke,
Cseszora, Korbest és Bukurvány Községekkel — Egy forduloja Bunkur
jelentéktelen név másík forduló magura magyarul magass hegy, harmadík
forduló Csunzset, magyarul Csonkás — Az Erdő neve Dombráva, magyarul
Liget, semmi nevezetességgel nem bír —
(409b)
Egy név nélküli víz ere van, hegyekről ösze folyó vizböl áll; míután a
falu völgyben és szorultságban fekszík, ezen víz, télen nyáron az utza
szélességében az egész falun keresztül csergedez.
Ezen község semmí nemü egyébb jelentöséggel nem bír.
Kotyiklet 1864 April 14én
föbíró Popu Mikula + v
esküdt Puje Mihály + v
Dána Togyer + v
Koszta Jozefás
kör jgyzö által
(411a)
Helynevek
Kőallya /:Sub Tyátra:/ községből, dél Bíhar megyéből.
a’ Körösvölgyén élesdi járásban – ezen bírtok – a’ Szomszéd Czéczkének
kiegészítő része. mínt egy bírtokos, tulajdonai
(412a)
Köallya helység nevét – megfejti fekvése mínekutánna Egy magas meredek
szíklás hegy alatt fekszík – melly távolrol nézve ugy néz ki mint ha
eppen közvetlen a’ felette í köszikla alat feküne –. Ezen helység
későbbí telepitvény mínt a’ szomszéd Céczke – lakoi jelenleg oláhok –
vallásukra g. n. e. erdején mezején semmi történeti emlék vagy
elnevezés nem találhato — söt düllöi ugy erdeinek több részeí ís a’
fekvés vagy felszin szerént nevezvék – u. m. köves domb. nagy domb.
hideg patak – valle retse – minthogy pesterével és igy áz ösmert
Igritz barlangal kelet felöl szomszédos – minthogy egy faj mész
Stratumkol áti hegy teje – ezen erdoség nyugoti részén is van egy kis
szerü barlang –: mely a’ gendarm világ idejébe – legtöbbnyire lopott
husok kamarájául szolgált – ezen helység hátáros esz: Céczke – Kelet.
pestere Dél fancsika és Vircsalog /:Vírtselak:/ fancsika székely szo –
rongyot tesz/. nyugotrol Izsopallagával —:
Kelt Köalján Juni 26án 864 Kendy Sándor
Körjegyző
(413a)
Hely nevek
Köalja Községből Bihar Megyéből.
ad I Köalja Kőzsége, Bihar megye, nagy Váradi Járás fö szolgabiróság
és Elesdi szakasz szolgabirósághoz tartozik. –
ad II Köalja magyarul, roman nyelven pedig sub Piatra.
ad III más elnevése soha sem volt tsak mindig a IIik pont alatti hely
nevek. –
ad IV a Község Körül belül 200 év olta létezik
ad V Görög Kelleti románok
ad VI hagyományokbol vagy nyomtatott emlékekböl nints semmi
ad VII a düllők pedig: dülleu recse, düleu dela Beltye a Község pedig
ropant Kösziklás hegyek Közt fekszik a Kösziklás hegyek jobb része
mész anyak az erdők zordon ös erdő – melyben vad disznó, öz, roka és
nyulak nagy számal tartozkodnak ritkán medve is található különösön öz
kor a midön a mána és vad gyümölcs érik –
Kelt Köaljan December hó 20a 864
…63 Ármin mk
kör Jegyző
Avrám János
tanito
(414a)
Kőrősszeg Apáthi Helynevi magyarázata
1ször K. Apáthi fekszik Bihar megyében, a Sárrétíjárásban —
2or Melléknevét vette a szómszed Körösszeg nevű rómán falútól, innét
nevezik Körösszeg Apathinak, nevezik még Magyar Apáthinak is, hógy a
szinte Biharba lévő Oláh Apátitol meg Különböztessék.
3or Neve a Községnek a móstani nép tudomása szerint, mindég a
fentebbi. —
4er Hógy mikór, és melly kórból emlitetik leg Kórábban nem túdható. —
5ör Hógy hónnét, és míkór népesítetett meg nem túdhatni, hihető hógy
Kezdetbe púszta lévén a szómszéd púsztakról, és falvakból népesűlt, mi
ónnét ís fel tehető, mivel Magyarok és Oláhók Kezdettől fógva vegyesen
lakják. —
6or A mi a Község neve eredetét íllető, nagyón híhető, nevét ónnét
vette, – hogy ezen község mindég a Gróf Csákyak birtokan lévén, kik
kőzűl sókan föpapságót ís viseltek, innét kifólyólag valamellyik
Csáky, kié ezen birtok vólt Apát lehetett, a nép kérdezvén egymástól
kíé ez a bírtok, a felelet ez lehetett reá, az Apáthé t.i., az akkórí
Apát, Csákyé, a Későbbi nép ezt aztán, megtartótta, s nevezte Később
(414b) Apáthinak, —
7er A község határában semmi meg emlitésre méltő nevezetes helyiség
elö nem fórdúl, egyen kívűl melly is az Úgynevezett Kúnűlés, jelenleg
a Gróf Csáky úradalom bírtókába, melly míntegy 60–80 hóld terűlet; A
szájhagyomány fólytán ezen helyen IVik László Király idejébe Kúnók
laktak, de hógy itt meddig laktak, és hóvá lettek , és hógy a mai
nemzedék nem ezeknek a maradványa nem túdhatni; azonba hógy a Kérdéses
helyen, Kúnók egy időre valósággal letelepedhettek, s a hely, nevét
innét vehette, fel tehető, mivel ezen Környék, mind a történelem, mind
a száj hagyomány tanúsága szerínt IVik László Királynak, Kedves
múlató, s vadászó helye vólt, Kiröl pedig túdjúk, hógy útólsó éveibe,
töbnyíre a Kúnókkal társalgót, söt a monda szerint, ezen helyhez alig
egy fertály órányira eső, s szinte a Gróf Csákyak birtókába lévő
Böszörményi erdőbe öletett meg a Kúnók által, a melly helyen jelenleg
is van egy mintegy 18 öles, tömör falú, s régí alkatú Csónka tóróny,
sáncz és bástya helyén mai nap ís láthatók; ezen helyiség mint egy 300
□ öl helyen van, mint egy 4 öles dómbon; a mónda szerint késöbb, barát
Clastrom vólt, még ezen kórba (415a) szinte erösség, s óstrómmal
vétetett be, s pusztítatott el a Törökök által, a Kíváncsi nép még mai
nap is áskálja, kincset keresvén benne, a tóróny jelenleg is jó Karban
van, tető alatt, a Csáky úradalom, magtárúl használja; Kívánatos hógy
ezen órszágos régi emlék, az útó kór által ís, tiszteletbe tartassék.

Kelt K. Apáthí Ápríl 28 – 1864
Matólcsy Ferencz sv.
községi Jegyző
(416b)
Kimutatása
Bihar megye Nagyszalontai Főszolga bíroi járás Gyapjui szakaszában
Kebelezett Kőrősszeg vagy Keresztszeg helység fekvésének, s ennek
határában fekvő más hely nevek és nevezetességeknek!64
1 — Megye — Bihar
2 — Főszolgabírói járás — Nagy-Szalontai
3 — Szakasz — Gyapjui
4 — Hány féle neve él most É helybeli elterjedéssel — Kőrősszeg
É ország szerte — Keresztszeg
5 — volt-e? hajdan más elnevezése — nem tudatik
6 — mikor emlitetik leg korábban — a jelen kor emlékezete óta
7 — honnan népesitetett. — Bíhar megyéből
8 — mit lehet tudni irott vagy nyomatott emlékekből a név eredetéről —
a volt főldes uraságoknak a Kettős Kereszt lévén jelvénye, s azt a
Kőzségí petsét maí nap ís Képén hordja. – erről csak gyanitatik hogy
neve innen eredt azomban más Képp nem tudatik.
(417a)65
A Kőzség határában elő forduló topographiai nevek például mező dűlő
szántó, forduló, legelő, kaszáló, puszta, sivatag, tanya, csárda,
liget erdő, szikla bértz, bánya, barlang, rengeteg, zúg, határ, őrvény
szoross Szőllős, árok rom írtvány, major, szállás, Kert, forrás, Kút,
értő, folyopatak, tisztás halom domb csucs, magaslat, fennsík, hegy,
hegy lántz, satt. s. a tt. . . . . .
jegyzet.
1. A község fekvését illetőleg nagyobb részt lapály, míg csekély része
az egyházzal kissé feltűnő dombon fekszik, a mennyíben régebb a Sebes
Kőrős víze választotta el egy mástól, jelenleg ís egy része ugy
szolván fele idomtalanul messze fekszík egy mástol 200 lakházzal 1056
Román ajku mindannyi G.n.e. lakossal, három héber családdal ugyan
annyi magyar és hét czigány családdal mely utóbbiak színtén 41 lelket
számlálnak. –
Catastr: vagy is 1600 □ öles holdakban
Szántó földekben 1016 hold 288 □ őll.
Rétekben 850 ” 346 ” ”
Legelőkben 1150 ” 1258 ” ”
Erdőkben 334 ” 1343 ” ”
Terménytelenek 304 ” — —
Egész kiterjedés 3656 ” 35.
2. Styubej dűlő nagyobb részt szántó csekély legelővel Álcsí puszta
felől dél Keleten dombos a legelő részén hajdan elegendő vizzel
bővőlkődő forrás létezett jelenben pedíg el van hanyagolva e dűlő áll
254- holdbol
3.Dupakáp dűlő nyugotról Nagy Harsány felől vezető s délre az ugy
nevezett Sztninba nevű egészen délre eső tőbbnyíre szánto Kevés
Kaszálloval a tamási pusztafelől dél Keletre az álcsi pusztáig terjed
szintén 254 holdbol áll.
4. Pasztakris dűlő nyugotrol K. Apáti felől fekszík csekély szántó
legtőbb Kaszállóval az ugy nevezett Keresztszegi erdőig s délre a
Körös folyoíg Keletre a kőzség fekvéséíg s északra a B. Böszörményi
erdőig terjed az ugy nevezett Dombi csárdával, és egy még a tőrők
időből származó s még jelenleg ís használható állapotban lévő ugy
nevezett Csonka toronnyal, mely a állására nézve szilárd ép, és
hétszögre alkotott Külsejű nem rég zsindelyel fedetett. Kemény
ajtokkal. Kényelmes Kígyozó feljáró lépcsőkkel, értékes csígával
belűlről jól ellátott 7-osztályu padlással tőbb ablakokkal minden
osztályba melyet a Grof Csáky család mint sajátját magtárul használ
egy mellette Két szobából álló csősz házzal, csak nem az erdő szélén,
hol álítolag Kun László vesztette életét, miről a tőrténelem bővebben
tanuskodik. –
5. Rápitra dűlő a Sebes Kőrős baloldalán délnyugotra nyulik N. Harsány
felé nagyobbrészt szántó és csekély kaszálóval, ez hajdan víz ér volt
tömérdek apró hallal, most azomban a 3- év olta uralgott szárazság
míatt egészen szántó főldé alakitatott. ennek Keleti oldalán van az
ugy nevezett peselő csárda.
6. Lunka dűlő. Keletről északi oldalon Vizesgyán Község határátol
nyugotra a B. Böszörményí utig. északnak a B. Böszörményí határíg és
délre a Község fekvésenek terjed, hajdan nádas posvány erdővel
Környezett s a Körös áradásaínak örökké ki téve Kíetlen hely volt, míg
most a leg jobb Kaszálló, s részínt fel szántott föld a munkás
embernek gazdagon fizet, és
A legelő részben meg emlittetík hógy a főldes uraságok még az 1835ik
évben meg történt Commassatió alkalmával a lakosoknak faoskolát nem
adtak, annyíval ínkább temetkezési helyet, mínd ezek a lakosok Kárára
Később s Korábban a Köz legelőből szakítottak ki Körülbelől 1. hold és
261 □ öl catasztrálís holdját 1200 □ öllel számítva melynek egy része
epres Kert, a másik a temetkező vagy is Kőz Sír Kert. –
Végre a Kőzségből délre a Sebes Körösre vezető úton, a Körösön fekvő
32 ől hosszu és 6-ől Széles magán hid fekszik még ez ideig a vám jóg
nem engedélyeztetett, bár az tőbbször felsőbb helyről Kéretett, s mínd
ez ideig nem tudatik, ha ídővel a vám jóg meg engedtetík is ha a hid
megyéinek avagy Közös Községí és uradalmának hagyatík- e? meg, annyí
tény, hogy ha még csak egy pár havig igy áll, s a vám jóg meg nem
adatik vég Képp elpusztul. –
Kelt Körösszegen 1864 éví Ápríllís hava 6ik napján
főbíró Kríszte Lázár × v.
és tanáttsa
Gőrgényi Péter mk
Jegyző
P. H.66
a végezetül éríntett hid a Békés megye Gyuláról Debretzenbe vezető
transennálís hid lévén a Grof Csáky család, és a NVárad hegy foki
Praepostsági uradalmak Körösszeg Község lakossaí hozzá járulásával
építették s mint hogy a vám jog míndezideíg meg nem adatott, a hídnak
tetemes Kölcséggel járó továbbí fentartását, a Kellő anyagok Ki
szolgáltatása tekíntetéből az uradalmak meg tagadták, míg a Község
mely csak ís napszámmal járult ahoz, Békés Csanád és Heves megyék,
ugyan Kun és Jászság részére melyek által naponta ígénybe vétetík,
fenn tartani nem Képes.
(418a)
Helynevek
Körözs-Tarján községböl Bihar megyéböl
1. Körözs Tarján Községe fekszik Bihar megyének Szalontai járásában a
Sebes Körözs folyó mentében NVárad Várossától egy állomásnyi
távolságra egésszen sik területen.
2. A Községnek más neve jelenleg nincsen.
3. A Községnek hogy hajdan más neve lett vólna arról semmi nem
tudatik.
4. Hogy mikor emlittetik a Község leg Korábban? erre nézve semmi adat
nintsen
5. Minthogy a Község a Körözs folyó vize mellett létezik leg első
lakossai alkalmasint a halászatot kedvellő ’s abból élö emberekböl
állottak, ’s ezeknek utódai G.n.e. oláhok; az 1820ik év Körül azomban
néhány felső Német országi Német, és Heves Megyei magyar család
telepedett le a Községben, Kik az akkori birtokos Beöthy Sándor Urtól
saját majorsági földjeiböl ház hellyet és földet kaptak, ’s hellyes
lakosokká váltak; ezek vallásukra nézve Ro: Katholicusok ’s a magyar
nyelvet beszéllik.
6. A Község nevének eredetéröl semmi bizonyost tudni nem lehet.
(418b)
7. A Község határán feküsznek az ugy nevezett Cserepesí, Mindszenti és
Bessenyői puszták, ez utólsón vólt a Johannita rendnek Klastroma,
melynek hellyisége jelenleg is Kimutatható, ambár egy ujjabb épités
Következtében annak romjai már nem láthatók. —
A Község határában lévö ugy nevezett Füzfásba – melly a Körözs folyása
miatt egy egész szigetet Képez, szinte nyomai vannak egy másik
Klastromnak is – melynek romjai ez elött még egy pár tizeddel láthatók
vóltak, de azt a lakosok már el hordották, ebből épitvén nagy részben
Kéménnyeiket; — Malom Zug – Bernát Zug – Bokros – Rózsás – Nagy rét –
Körözs Mellyék Nagy erdö – Kis erdö – Temetö dülö – Fláka – Korhán
domb – Bagoly ér – Malom csatorna – /:mellyen a 8 Kövü vizi malomra a
viz megyen:/
7 Tarján Községe egésszen sik területen fekszik Sz. János – Bors –
Ártánd – Mezö Keresztes és Gyires Községek Szomszédségéban, egyedül a
Bessenyöi puszta van inkább egy Kevéssé emelkedett helyen, mellyen
több völgyek és méllyedések láthatók; Tarján Községnek ’s az ugy
nevezett Bessenyöi és Cserepesi pusztáknak jelenlegi birtokossa (419a)
a Jombárt család /:Franczia:/ – ez elött mint egy 6 evekkel meg vévén
azt Mtgos Beőthy Sándor Urtól.
Tarján April 1én 1864.
Tarján Község Elöljáróí
P. H.67 Hollósy László
Kör jegyzö
(420a)
Helynevek
Köszvenyes /Cusuis/ községből, Bihar megyéből.
(421a)
Köszvényes /Cusuís/ kőzség rövid topografiai leírasa
Bihar megyének NVárad Belényesí járásnak hova a község is tartozík
Széhelye Belényes hova nevezett községnek lakosai ís heti vására
járnok. —
2: A Község neve Kőszvényes /románul Kusziis es a vidéken az utobi
neveröl ismeretes —
3: Hogy volt é a községnek más elnevezése nem tudatik. —
4: a község mikor emlitetik legkoraban? nem tudatik. —
5: Hogy honan nepesitetett nem tudatík. —
6: Köztudomásból, vagy hagyományból a név eredeteról, vagy ertelmeről
mit sem lehet tudni. —
7er A nevezett község hatarában elöforduló dülök nevei: —
1or Trojan, 2 Ográda, 3. Szeliste, 4 Gyalu Momi, 5, Gyalu Turkului, 6
erdőbeni földjei. —
Közel falu határán a fekete Körös folyík. — Szomszédjai: Kakacseny,
Rieny, Szudris, és B. Lazur Községek hatarai. —
Kelt B. Lázuron 29/4 1864
Papp Pál
B. Lazuri körjegyző
(422a)
Helynevek
Kövesd községből, Bihar megyéből.
(422b)
1. Kővesd kőzsége fekszik Bihar megyének, nváradi főszolgabírói járás,
élesdi szakasszában. A vidék táj nyelven lakság-’nak, — oláhul pedig
Lunka-nak is neveztetik, —. határai északról Almaszeg, Keletről alsó
és felső Lugos, délről Őrvénd, nyogutról P. Ujlak, és Kabaláspatak.
2. A község ország szerte Kővesd néven neveztetik, Oláhul azonban
Kóesd-’nek hivatik.
3. 4. 5. pontokra a’ lakosok semmi felvilágositást nem adhatnak.
6. A név eredetére, a’ kőzmonda úgy szóll, hogy az (423a) északi
határba fekvő Kóesd oláhul, Kővesd magyarul nevű hegytől , melly
nagyobb részt Kősziklákból áll, — nyerte volna nevét, innen ered egy
Kövesd nevű patak is, melly az egész kövesdi határt által futja.
7. Culme de Pojana, ebben van a’ funtina corbuluj, gyalú Bisztri,
loranda patakkal, culme de Kicseo. Pojana flori, reszigye patak, gyalu
Pogor, gyalu vezunyie se la Truk, Koszta ponyetrú, Csereszuluj, culme
flentye, viuca, gyalú fetyingyenilor, vale tyinosa /:sáros patak:/
irtásu Dumitrú. — Gáboron, Bohuson, Albes kete hizsú, Mangó, Dingu,
ezen nevek leginkább gazdáikról neveztetnek, kik a’ helyeken főldeket
bírnak, gyalu vakaricá, kete zományca, tó cu calcsi, puna huta, gyalú
onucoj kete Szermase, Koheskú puna vale retyíci, Karbunyest, cimpú
kete Karpeny, Bustyin, tyinosa heuca.
A lakosok g.n:e. vallású oláhok, kik hely neveiknek magyarázatával nem
sokat tőrődnek.
Kövesden május 29. 864.
be-adja
Májer János mk
Jegyző
(424a)
Helynevek
Krajnikfalva községből, Bihar megyéből.
1. NVáradi járás elesdi vagy 4ík szakasz, a’ Körözs vőlgyben.
2. Ismertebb a’ román neve Djosanu a’ magyarok is Zsoszánynak nevezik.
3-4.-5.-6. Semmi tudomás
7. A Község határán lévő ’s a’ nváradi l:sz: Káptalan tulajdonához
tartozó ős cserfa erdő Dumbráva néven ismeretes az egész erdő 284.Cat:
hold, domb tetőn kíssebb nagyobb tölcsérekből áll, melyeknek eredetét
a’ főld gyomrában lévő pataktól származtathatni, a’ Keleti meredek
rész mész kőből áll silány növényzettel alatta folyik Gálosházáról
eredő patak, mely Lunka nevű patak az eredetétől 3. ölnyire egy-egy
kövü őrlő malmot bő vizzel táplál ’s mintegy 3000. ölnyi utján néhány
kissebb források vizével szaporodva öszesen 8. vízi malmocskát 12
kővel hoz mozgásba, de a’ mult éví szárazság szűk vízzel bűntette ezt
is, — De a’ kemény hideg tél daczára a’ Dubricson felett fakadó meleg
források nem engedték, hogy a’ dubricsoni 4. malom el fagyon.
(425a)
7ík pont folytatása az erdő alatt közvetlenűl a’ legelő bokros hely
nyúlik melyben van egy Vie Bonyi nevű kís tisztás, ehez nem mesze egy
Tarkó kert nevű gyümöltsös kert melyben van egy omladék, hajdan a’
bejárás keletre nézett elő tornácza 4–5’ magosságra áll — ezen bemenve
jobbra ílletőleg északra van egy szoba 2. ölnyi széles, 3 ölnyi
hosszu, az egész épűlet alatt a főld színén felűl 3. lábnyi magosságra
boltozott píncze, vagy jobban kífejezve zárda cella talán, mínt hogy
a’ 3. öles széles épűletnek közepén folyosó volt, ’s abból mindössze
8. kis cella szerű szoba nyíllott egy □ öl terűlettel mindenik, a’
nyugoti, északi, és déli oldalon egy egy olyan alaku ablakkal, mint az
ágyu lő rés, a’ falának nagy része daczol az idővel, annyit tudnak
rólla hogy ezelött 15 évvel a’ még ép padlásán volt egy 6–8.” átmérőű
élő cseresznye fa, ’s azon rege ált, hogy Tarkó nevű Kaluger lakott
ottan, ki oly dúsgazdag volt, hogy saját kőltségén épített fa
templomot, melyre még élők emlékeznek hogy fen állott, ’s Pesterére
elhordván ott most is templomul használják van előtte egy szűk nyílásu
barlang is, de ember nem fér bele ezen kert színte tőlcsérekből áll,
’s észak nyugoti részén foly ki egy patak, mely Gálosházán a’ falu
közepén foj be a’ föld alá, ’s fél óraí vándorlását itt végzi be,
innen keresztűl a’ kőzségen ígen jó kaszálókat varázsol, míg a’
kakutsi határon Mískét néven árokba szoritva halad a’ Körözsíg
(426a)
Helynevek.
Krajnikfalva kőzségből — Bihar megyéből.68
az 1ő pontra.
Létezik a’ Nagy Váradi járásban, az ugy nevezett Kőrőzsvőlgyén.
a’ 2k pontra.
Magyarul a’ fent ki irt néven, — oláhul pedig Zsoszány-nak neveztetik.
a’ 3k pontra.
Nem tudatik.
a’ 4k pontra.
Nem tudatik.
az 5k pontra
E’ helység lakossaí míndnyájan oláhok mínt a vídék nagyobb része.
a’ 6k pontra.
az elnevezés eredetéről avagy értelméről mí se tudhato.
a’ 7k pontra.
E’ helység határa 3. dülőből ál u:m: falu dűlő mely a’ belső telkeket
képezi — Tresztie dűlőből, mely lapály vízenyős hely, ’s a’ legnagyobb
aszály idején is a’ tulajdonosok javára szénát dusan szolgáltat. —
Gráma dűlőből, mely hegy oldal aljában fekszík domb ’s vőlgyből álló
szánto ’s kaszállo főld; itt van a’ N. Váradi L. sz. Káptalan
tulajdonát kepező ’s jelen ís Tarko kert alatt ősmeretes parlag ’s
gyűmőltsös helyíség – hol jelen ís láthato egy kís szerű lak romjaí,
melyben hajdan e’ hely tulajdonosa Tarko nevű olá szerzetes lakot a’
nép monda szerínt. — ugyan e’ dűlöben emelkedettebb helyen helyen van
tűske ’s bokorbol állo kőzős legelő, a’ hegy tetőn pedíg ős cser erdő.
— E’ dűlőben fakad a’ hegy oldalban 2. forrás mellyekből eredő
patakocskák utján a’ Tresztíe (426b) dűlő széna termő helyé
alkottatík. E’ község terűlete fekszík Szászfalva — Magyar Kakucs —
Dubricson és Gálosháza helységek határaí kőzőtt.
(428a)
Helynevek
Krajova községből, Bihar megyéből.
(429a)
Feleletek a tulnan irt kérdőpontokra
1ő Kérdőpontra: Krajova község Biharmegye szalontai főszbírói járás —
Beéli szakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz
szbiróság Beél vidékí elnevezettel is bir.
2ík Kérdő pontra: Krajova községe más elnevezéssel regebben sem birt
3ík Kérdő pontra: nem vólt
4ík Kérdő pontra: nem tudatik;
5ík Kérdő pontra: Szájhagyomány szerint Belenyesi járásí Bagyet –
Bodorásza, Petrileny román községekből telepitettnek állittatik. —
6ík Kérdő pontra: A község eredetéről sem száj sem irott
hagyományokból mitsem lehet tudni. —
7ík Kérdő pontra: A községhatárában eloforduló mező dülők nevei,
következők, jelesen: I dülő: Sipotu din szusz, a tenke-bééli ország ut
mellett részint téres részint dombos és bokros hely kevés szántó
földdel. II: Sipotu din zsosz, emlitett ut nyugoti részén részint
téres részint dombos és bokros szántó földdel. III: Ritusel, téres
tiszta szántó föld. IV. Bozul, ez egy puszta, a Nváradi Mtgos Dsz.
püspökségi Uradalomtól ember emlékezete ólta kialakudott haszonbér
mellett csak nem az összes lakosság szántja veti. V: Ogrezile, ezen
dülőben földek a beltelkek végeinél vannak ’s erről is vette nevét,
részint lapályos részint kissé dombos hely. VI Bandarasszó egy nagy
hegyes vőlgyes bokros puszta, melyet a lakosok többen ember
emlékezettől fogva évenként fizetendő bér mellett haszonbérben birnak
a NVáradi Mtgos D.sz. püsp. uradalomtól. VII: Viczellár, dombos szántó
föld a Belényesbe Vezető közlekedési ut mellett. — Erdö dülők nevei:
I., Dumbrava Egy kis lapályos szeglet erdő, melyben több tőlgy, mint
cserfa találtatik, a lakosok által haszon bér fizetés mellett nyári
legelőül használtatik. II: Gurecz, ez hegyes és vőlgyes erdő a NVaradi
Mtgos D.sz. püsp. Uradalom tulajdona, tölgy, bükk és cserfákkal. Az
erdők kedvező idő járással bö makk termést nyujtanak. Krajova község
határa határos keletről: Szakács és Nmarus, Északról: Ökrös és Koroj,
Nyugotról: Koroj, Délről: Kislaka községek határaival
Kelt Nmaruson Majus 5én 1864.
Biró Guller Mitru k × v
Thamó János mk Manye Lázár k × v
Jegyző
(430a)
Helynevek
Krántsesd községből, Bihar megyéből.
A’ megye székhellye: N. várad, a’ járás székhellye: Belényes, a’ járás
szakasz székhellye: Magyar Cséke. —
A helység neve Krántsesd mely románul Krentsesty-nek neveztetik. — a’
helységnek csak egy utczája van semmi elnevezése nincs — a’ határbeli
térségek nevei: Czárína — Háturi — Czermuri — (430b) Báltá Popi — Páró
— Gyálu Popi — Halasto — melyek magyar nyelven is így neveztetnek ’s
íratnak ki.
Magának a helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretes
A’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett el nevezéséröl mít sem tud.
A’ népesítés helybeli a’ lakosok mind g. n. e. románok.
(431a)
Krántsesd helység fekszik hegy oldalon egy sor házból áll, határa
részibe lapályos, részibe hegyes oldalas sovány — folyó vize a’ határ
alsó részén keresztül folyó reu patak Nánhegyeseli határ felöl mely
ugyan a’ nagyobb patakok közzé számítható csak ís — határós — Ozest —
Szpinus — Nánhegyesel — N. Kerpest községek határaikkal.
Kelt Nánhegyeselen 16/4 864
Guricza mihály.
Jegyzö.
(432a)
Helynevek
Kreszulya községből, Bíhar megyéből.
(432b)
1. Bihar megye Belényesi járásához tartozík
2 A község csak egyedűl Kreszulya név alatt esmeretes
3 A községnek más neve nem volt
4 Ember emlékezetét meghaladó ídő ota
5 Hogy honnan és míkor népesítetett halgat a Kroníka
6 A község nevének eredetéröl miután a községnek régi ídőröl levél
tára níncs mit sem tudhatni
7 A kőzség határában előforduló dűlők neveí
(433a)
Mosászka kornyestyilor, Runku, Baimsora, Jad la pojána, Plopis,
Dragomán, Botyeszku, Kodrisor Gyalu buhestyilor, Czarinucza és Csonka,
tőbnyíre kies fekvésű hegyen völgyön fekvö szántók kaszállók és
cserjékkel benött legelök, ehez tartozik a Nagy Váradi Ge Püspökség
Plopis, es Baimsora nevű Bükkös erdője, úgy a „jád la Pojána” er nevű
bükkös és fenyves erdeje egy deszka fürész malommal. A községen
keresztül folyik egy patak oláhul Vale, mely a szomszédos havasokban
veszi eredetét ’s Nyimoesd községnél egy másik patakkal egyesül,
honnan a fekete körősbe folyík Burda Kreszulya község határos A magyar
és Erdély hon közt lévö havasokkal Burda, Pocsovelesd és Kís Belényes
községekkel
Kreszulya Junius 4en 1864
Neubauer István
Jegyzö
(434a)
Helynevek
Kakacseny községből, Bihar megyéből.
(435a)
Kakacseny község rővid topografiai leirása
Bihar megyének – NVárad – Belenyesi járásnak hová a község is tartozik
– székhelye Belényes – hova a nevezett községnek lakosai ís heti
vására szoktak járni. —
2. A község neve Kakacseny
3. Hogy volt é más elnevezése – nem tudatík —
4. A község míkor emlitetik legkorabban — nem tudatík. —
5. Hogy honnan nepesitetett — nem tudatik —
6 Köz tudomásból, vagy hagyományból, a név eredetéről, vagy ertelméről
mít sem lehet tudni. —
7. A kőzség határában előforduló dűlők neveí: 1.or Ritu. 2.
Kabalyászka. 3. Padaria — és erdőbeni földjei. —
Közel a falu határán Keresztöl folyík a fekete Kőrős. —
Szomszédjaí Gyigyiseny, Rieny, Köszvényes, Községek hatarai. —
Kelt B. Lazuron 29/4 1864
Papp Pál
B. Lazuri kör jegyző
(436a)
Helynevek
Krístyor községből, Bíhar megyéből.
(437a)
I. Bihar megye Belényesi Járás. Vaskohi szakasz.
II Kristyor Községe román ajku lakosokkal.
III. nem tudni
IV Nem tudni
V. Vének elöadása után Tráján császár idejében colonizáltattak e’
vidékre.
VI. Vének előadása után hagyománykép elö adjak hogy itt mindeg románok
laktak. – /vláhi – oláh/ elnevezés alatt.
VII A’ Község határos Keletröl Zaránd megye Lazur községével Erdély
ország Alsó Fejér megye Vidra Községével Nyugotról Lehecseny
Községével – Délröl Zaránd megye Acsova községevel ejszakról
Vszelistye Községgel. –
A’ Határ felsö vége veszi kezdetét a’ Bihari havas ormárol, és pedíg
Cucurbeta és Zare nevü helyről mi nyári legelöül használtatík – melly
havasnak közepében van egy to mi ki nem apad – hól a’ marhák
ítattattnak nyáron és soha elnem apad – tau mare név alatt. – innét le
jövetveszieredetét egy nagy fenyves erdö – mi Ariesu. Rumana –
Dibaltzu – Dímbu cerbului Smida – la Zepoz – nevek alatt – melly
erdöböl kijöve talál az ember egy bikes erdöt le huzodva – egy rész
Pojánának – másík VSzelistyének – egy rész Zaránd megyei Lazurnak – és
Acsova Közsegeknek az erdö elnevezései ezek – Doszu Corbului Runku.
Túdra Rogozu – Arsura – Bogyiti – Leurzele – nevek alatt. – továbbá a’
Kristyori határba lévö Gyegyes nevü víz veszi eredetét a’ Bihar hegy
tővéböl és foly az erdön keresztül a’ Gyegyes és Lojka nevü kaszálon
keresztül, hól cs. kír. ércz törde van – és folyík Zaránd megyeí Lazur
községének – van még egy patakja mi szintén Bihar hegye tövéböl veszi
eredetét és pedig Dela petrele Cristiorului – melly viz a’ Szelistyei
kaszálokat ketté hasítva folyik – a’ Kristyori határónatt, hól késöbb
alsó Kristyort két fele hasítva le fojik – Kalugeri határnak és kijön
Kerpenyetnél hól a’ fekete körözsbe megy – van rajta mint egy 12 vízi
malom egy egy kőrre többek tulajdona – és hivják ezen folyot
Kristyorelu –
(437b)
a’ Község fekvése fel oszlík – vagy ís építve van
Iör Terbonczeszty nevü hellyre –
IIor Maczastye nevü helyre.
IIIor a’ Krístyorra –
4er Felső Kristyorra, mi megint fel oszlik
a. Bacsésti
b. Grozasci
c. Tomsestsi
d. Marinyestsi
e. Bodganyestsi
f. Nemesetsi
g. Balkani – és így a’ község 11 helyen elszorva fekszik
mintegy 3000 catastrális hold földön. a’ Község határa áll a’ már meg
említett erdön kívül szántó és kaszálló földböl – mellynek nevei –
ezek. – Csunzsi – Ulmu – Prizlop Gyigyisoru Tyityisoru – Csicsera.
Retyetsisu – Bradu mare. – Grui Petri Dimbu obersi – la Ogrezi –
Curatura – Kimpu mori és Lunka név alatt. es Bogyits – hogy ezen nevek
honnét veszik eredetőket már a mostani emberek nem tudják –
Az egész község fekszík hegyen és szantó földjeí ís , mint egy 200
holdon kivül – mi a’ Kristyorelu folyo menteben van – a’ föld egy
része kavicsos – más része szíkes mi a’ völgyön van – es van egy
ország utja mi Zarand megyébe visz egy gyalu mare nevü helyen valoban
attól veszi eredetét mare /nagy/ mert üres szekérbe ís 4 ökör kell –
ha az ember Zaránd megyébe akar menní, hanem most készül egy uj ut hol
semi mászás mondván níncs és vezet a’ Sántzíg v is határ szélig
Sáncznak pedig azért neveztetík – mert csak ugyan sánczal van el
választva a’ két megye ezen sántzokat pedíg régi cholera idejében
huzták – elö adás után —
Krístyor 864 Junius 5en
Tomse Juon × biro
Sarkadí
Jegyző
Krístyor
(438a)
Helynevek
Kumanyesd községből, Bihar megyéből.
(438b)
A község neve Kumanyesd, – hataraín vannak hegyek jelesűl: az úgy
nevezett Galaloíhegy, – es a, Gyálú Lázuluj féle hegy — úgy szinte a
falu Közepén, az úgy nevezett málé domb, — mely hajdan, illetőleg
régebb idő olta szőllővel be űltetve volt, jelenben pedig, vad
gyűmőlcsfás hely — vannak patakjai — Ily. a Tyinosza patak, – Lázuluj
patak, – ugy színte egy forrása málé domb alyába, melyet ís,
Kopaszuluj víznek hívnak, mível; Kopasz Juon egy öreglakos találta fel
a leg egéségesebb ívó víz (439a) úgy szinte majdnem szembe, a Málé
dombal van egy nagyobb szerű domb, melynek tetején a Községi anya
szent Egyház epíttetett. — ezt Templomhegy — vagy ís Gyálu
Beszerícsínek hívják. –
Felelet a túlnaní kérdésekre.
1re A kőzség tartozík , Biharmegye, Szalontaí járás Beéli szakasszához
2ra A kőzség neve Kumányesd, mely áll 37. számból, – 190 lélekból, kik
mindnyájan románok, – tartozík a NVáradí lat. szttásu Püspőkség Beéli
uradalmához.
3ra A kőzség más elnevezéssel nem bír.
4re telepítési ídeje bízonytalan s nem tudatík.
5re A község magából szaporodott
6ra Eredetéről sem írott, sem szóbelí adatok nem léteznek
7re A község határa 693 hold és 685 □ öl, van két patakja a Tyinosza
és Lazuluj patak, — s forrása a Malé domb aljába melyet Kopaszuluj
víznek hívnak, – s a templom hegy Gyalu Beszerítsí. —
Kelt Kumányesd május 10. 1864
bíró Míhók Illie K × v
jegyző Holnapy
(440a)
Helynevek
Kuraczel községből, Bihar megyéből.
(440b)
1 Bíhar megye Belenyesi járásához tartozik
2 A község csak egyedül Kuraczel név alat ismeretes
3 A községnek más neve nem volt
4 Ember emlekezetét meghaladó idők ota
5 Hogy honnan és mikor népesítetett nem tudatik
6 A község nevének eredetéröl miután községnek regíbb időről levéltára
nincs mit sem tudhatní
7 A Község határában elő forduló dülöknek nevei,
(441a)
Bakusászka dűlő, nevét veszi az ezen dulöt nagyobb részt birtokló
Bakus családtol, — Debeszku, Csorászka, nevét veszi a hajdanában ezt
bírtokló Csora nevezetűektöl — Kuratura, nagyob rész írtott hely a
honnan nevezetét is veszi Kuratura magyarul irtott helyet tészen,
Czárina, Mátyászka, és Belcsí, fekvésök töbnyíre domb völgy és lapály
egymást felváltva ide tartozik még a Harkacsu nevü legelő, cserés
bokros hely mely a N:Váradi G e: püspökség és a Község közös
tulajdonát képezi, továbbá a fen nevezett Püspőkségnek Dombráva név
alatt ismeretes tőlgyes erdeje.
Kuraczel községe határos Nyimoesd, Meziád, Kis Belényes és Poczovelesd
Községekkel
A községet Keresztül folya a Kreszuja községel szomszédeos havasokon
eredö Vale nevü patak mely a Nyimoesd községet keresztül folyo szinte
vale nevü patakkal Nyimoesd községben egyesül honnan a fekete körösbe
folyik.
Kelt Kuraczelen Junius 2én 1864
Neubauer István
Jegyző
(1a)
Lehecseny. községböl. Bihar Megyéböl
I.
Bihar megye Belényesi járás Vaskohi szakasz.
II.
Lehecseny községe. Román ajku lakosokkal.
III.
Nem tudni.
IV.
Nem tudni.
V.
Vének elöadása után Tráján Császár idejében kolonizáltatott.
VI.
Vének elöadása után hagyománykép elöadják, hogy itt mindig románok
laktak.
VII:
A’ Község határos Keletröl Pojánával Nyugotról Kerpenyettel. Délröl.
Kaluger. Éjszakról FVerzár Községekkel. A határ illetöleg az erdö
veszi eredetét vagy is kezdetét Pojána felöl – la funtinyele nevű
helly elnevezéssel. – azután dimbu grui Urszului – dimbu Lazuri loru –
dimbu szekarisci, Dripelsica, – dimbu Liribului – dimbu
szakaristyeloru – honnét le jöve Lehecseny szántó és kaszáló földei
közzé – mi egy része kavicsos más része fejér agyagos – a’ szántó és
kaszáló földek dülöi és elnevezései ezek – Kimpuri Kimpu Mosului –
Gurgojetu – Grindasiu – Gura lui Vaie Lazurile – Malaistye – Gropile
Tomeszku – Pirtyaszka – Izbegyu – Boksaszka – hogy honnét vették
eredetöket ezen elnevezések – csak hagyomány után tudni – de eredeti
szövegét nem – folyo víz a Polyánán keletkezö fekete körözs mi
Szelistyéröl foly és a’ községet két felé metzve fojik Kerpenyét
Községének. – –
Krístyor 864 Juni 6án
Termi Sándor × biro
Sarkady
jegyzö
(3a)
Helynevek
Lelesd községből, Bihar megyéből
(4a)
1.
Bihar megye, belényesi Járás, neveztetik belényesi vidéknek is,
székhely Belényes.
2.
Lelesd név alatt ősmeretes.
3.
Nints más elnevezése.
4.
nem tudatik.
5.
nem tudatik.
6or
a’név eredetéről mitsem tudni.
7.
EKőzség határában előforduló dűlők nevei u. m. Ograda lá Mnyerászká,
Czálápiru, Leorgiásza, Kuratura, Sztrizsácej, Ritu dupe telek, Parintyistye,
Dumbrává máre, Zevojé.
(5a)
Helynevek
Less községből, Bíhar megyéből
Szalontai járás. E község és környékünk semmí más kűlön elnevezéssel
nem bir, sem több falvakkal együttesen valamely elnevezése nínts.
2 Eközség csak a fennebbi neven ösmeretes ország szerte, ’s semmi más
nevét nem tudunk. Lakossága olá és magyar.
3or Arra a községben senki nem emlékszik hogy annak valaha más
elnevezése lett volna.
4er erre semmi felvílágosító körülményel nem szolgalhatúnk.
(5b)
5re Nem túdatík. —
6ora Hítűnk az hogy a régíbb időkben midőn a Törökők N.várad városát
ostromolták a Tőrökök főerődje íttartózkodott; ezért neveződött volt
Lessnek, mível a törökök ít mint egy Lessbe voltak míndég, ’s ínnet
vette a Less nevet. – /:Hagyomány szerint:/
7re a község határában előforduló Topográfiai nevek az alábbiak: u. m:
/:Lúnka. szántó föld ez régebben erdö volt.69:/ /:Pankotai völgy Rét
és szántóföld régebben ez is erdö volt:/ /:Puszta szántó föld itt
hajdan a falu volt hallomás szerént70.:/ /:Ariszte szántó föld:/ /:Nádastó
lapájos vizes hely környéke szántó föld:/ – (6a) /:Kút dűlő szántó
föld egymár rég elenyészet kútról nevezík kút dűlőnek:/ /:Gyírdom ez
egy kerek terűletű lapály, holhajdan mindég viz állás volt, most már
évek olta szántó föld:/ /:Plopúcz szántó föld ez régen Nyárfás volt.
mít olahúl Plopucz nak hívnak ’s ínnen vette az elnevezést:/ /:Kólczó.
szántó föld ez szegleten esík, ’s ínnen vette oláhúl a Kólczó
nevet://:Perúlúj szántó föld ot régen egy pár körte fa volt ’s onnan
vette olahúl a Perúlúj elnevezést:/ Drúmú somosel szántó föld, a
Somogyi út keresztül vágta régen ínnen vette az elnevezést:/ Ográda
szántó föld, az ország útmellett egy el enyészet korcsma kertről
neveztettett/ /:Volzsu somosel szántó és Kaszálló föld, somogy felé
nyúlik, ínnen vette az elnevezést:/ Krisma dela péri szántó föld ít
hajdan egy korcsma volt. a kertjében sok kőrte fákkal innen vette
nevét:/ Ezenkívül van a községnek szöllője egy kevés, és Erdeje, hol a
vadaknak apróbb nemei ís találhatók.
Kelt Lessen April 9én 1864
A községi bel elnevezéseket tévedésből kihagytúk, útólagosan meg
említjük, hogy a községnek vagy egy útzája Simánd és egy másík
Hatrongyos elnevezéssel az első hogy honnan vette nevét nem túdjúk. az
útóbbi onnan vette az elnevezést hogy egykor ot hat vándorló czigányok
telepíttetettek le, s ezeket a nép hat rongyosnak nevezte.
főbíró
Fejér Frígyes
és Esküttársaim
Kihalgatott egyének
Czíáky Gábor mk
ör Blezsán János s × v
ör Bott Jóssef s × v
általam
Bölöny Kálmán
Jegyző
(6b)
Továbbá a község határos Póósa K: Ürögd N: Ürögd Somogyi Púszta Mácsai
Puszta Rojt község Olá sz: Míklós Pankotai Púszta és K: Méhesi
Púsztával.
(7a)
Délbihar Nagy Várad megyei kerület
Élesdi szakasz
Határleirás
Lokk községnek, mely románul Lungsiora. nevezik. Lokk község keletröl
Cséklye, délröl Kis Bárod és Körös Topa és Gégény nyugotrol Ösi és
Tötös h. határos. —
Ezen község 1350 lélekkel bír mind G. n. e. hit v.71 fekvése ezen
községnek 3 hegyen és völgyön, mely Cserestyi, Mazsáresti és Lolának
nevezík a községen felül a nagy meredek hegyek vannak mely fiatal bík,
cser, és tölgyel van benőve az egész erdő sziklás vőlgyes és sok
állatok tanyáznak benne és különös jo forrásokkal bővelkedik, mely
vizi malmokat is hajt, a szánto földjei jo termékenységüek buza, rozs
zab, árpa, főleg tengeri bőségben terem föld minösége feketeés sárga,
– a rétek ezek a szánto földekkel egy tulajdonságban osztatnak és utó
legeltetéssel sarjut is kaszálnak, a roszabbak savanyu terményt
nyujtanak, most pedig szöllö űltetéssel nagyban foglatoskodnak, mely
igen jo bort teremnek, föleg a gyümölcs fákat nagyban tenyésztik, mely
szinte csak innen veszik ki némelyik élelmezösöket (7b) mert majd
minden nemü finom oltványok, mínt alma és körte — bővelkednek. — az
Varadrol vezetö ut Kolozsvárra — ettöl ejs keletnek fekszík ezen
község hatarát több nevü dülokkel nevezik mint falu dűlö Vale omuluj.
Szkaunyele, Vracsicsel — Hanku, mely az Izélycsági erdövel és
hataraval hataros. —
Egyébb különös feljegyzéseket nem tudok elösorolni a mi az ügyre
vonatkozolag érdekes volna, az nem ott létem és régi ösméretetlenségem
miatt.
Tötös Junis 18án 1864.
Tisztelettel felterjeszti
Vajda Lászlo
Kör jegyzö
(9a)
Helynevek
Lunkaszprie községből, Bihar megyéből.
(10a)
Hely nevek
Lunkaszprie kőzségböl, Bihar megyéből.
Az elöirt kérdö pontokra gyüjtött feleletek következök:
1. A fent nevezett község fekszik Bihar megye Belényesi járás, Magyar
Csekei szakasz, Papmezei jegyzöi Körben. —
2 a Község megnevezésére sem helyben sem ország szerte más név nem
használtatik, mint a’ fent említett. —
3. Hogy a Községnek hajdan más elnevezése volt, arrol e videken senki
sem bir tudomással.
4. Nem lévén birtokában semmi erre vonatkozo adattal felelettel nem
szolgálhatunk.
5. Minek után senkinek erröl tudomás a nincsen, erre vonatkozó
Kérdéseink hasztalanok lévén felelette nem szolgálhatunk. —
6. Köztudomásbol, vagy hagyomány bol éppen ugy mint irott, vagy
nyomatott emlékekböl, a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —
(10b)
7. A’ hivatalos hasznalatban lévö düllö nevek CZarina, Kolibilor,
Rakás, Dumbráva Zakárestyilor, ezen felül a nép száján egyes helyeknek
következö elnevezése van: Luncsi szánto föld síkságon, — Csunguj
legelö, Toplicza szántó völgyben, Közepén forrás vizzel, — Szklávu
legelö hely magas laton, három forással, — La Kolung alsobb föld
legeltetésre, — Lazu rerile, és Lázu mind kettö legelö föld. —
Patak név alatt a szomszédos Király erdőböl egy sebes folyócs Ka foly
a át a Község határát, mely még a szomszédos Szitányi hataron is patak
nevet visel, de már az ezzel határos Papmezö Községiek Kis Hollód
névvel tisztelik meg e Kis folyot, mely innen mint egy 4 ora
járásnyira mar Hollod nevet visel. a Király erdöbeni forrás ánal
teremnek benne az ugynevezett (11a) pisztrang, e vídeken is jo izénél
fogva Kapos jo és fizetett hal. —
A Község határán semmi Különös figyelmet érdemlö tárgy nem létezik.
(13a)
Helynevek
Lunka Úrzest kőzségből, Bíhar Megyéből
1. Tartozik fent irt megyéhez Belényesi járás Vaskohi szakaszhoz.
2. Nincs ’s nem volt más neve.
3. Nem volt más el nevezése
4. Ember emlékezett olta
5. E’ tekíntetben adatok a’ kőzségí levél tárban nem léteznek, híhető
Tráján korából, ’s ezek mind románok voltak.
6. Adatok e’ tárgyban nem leteznek, e’ végre meghívot őreg emberek is
a’ dologban nem tudnak semmít.
7. A’ kőzség határában létezö föld nemüek. u: m: szánto, kaszálo,
legelő, erdő, a’ dülök nevei: koaste popílor, troásu din josu et susu,
Czárina beseritsi, din drumu czerí kete Stej, Burgyest, Intre Ulicza,
Lá ulícza din josu kete Határ és Ponore cu pedure, ezekben semmi
nevezetesség nem rejlik, a’ kőzség nap keletí részén foly egy patak,
a’mely forasos hegyekböl ered, az erdőben találtatík farkas, vad
dísznó, őz, és roka.
7. Ezen kőzseg határos Stej, Segyest, Szerbest, Sust, Briheny,
Monyásza, és Határ kőzségek határjaival.
Lunka Junius 6án 864
Lunkai biró Szerák Mihály
” eskutt Pupá Juoní
(14a)
Magura.
1re Bihar megye NVaradi Kerület, Belenyesi Járás
2r A Kőzség neve Magura, ország szerte ugy hivják
3ra Mindég ezen kőzség Magura név alatt létezett más név alatt nem
ősmeretes.
4re - - - -
5re Tráján császár által népesittetett72
6ra - - - -
7er Hataros felső:Valenyagrával, Kiskoh, Segyestel és Erdel honnal —
nevezetesebb hellyek, Oburse, Dimburi Vale Mihuluj Izbuk, Troás Vurvu
maguri, Faca runkuluj, Hodobeiún, Hanka Szekatura, Plaju Doszurile
Burtozsaszká, Curaturá, Bolf, Fácá Árszuri Gruj lunga, Tsitsera, Vurvu
gyáluluj Retyetyelu Szohodolu. — A faluba semmi folyo viz nincs Dombon
fekszik —
(15a)
[Magyarcséke]
Magyar Cséke, régenten magyarok lakták, mezö városés vásáros hely
vólt, de a Török világba levelei elvesztek miáltal jogáról eleset a
Magyar lakosság nagyobb része Tenke és Gyantára széledt, az itt
maradottak Közzül néhány család maís él, de miután nagyobb számu
románság Költözött ezenhelyre a megmaradt Kevés Magyarság is szinte
elrománosodott, a nagy ehség alkalmával többen Kihaltak többen az
országba elvándoroltak, ekkor bejött a Tótság, kik R. Cath. valláson
vannak, mint a megmaradt Magyarság, Kik mármost rendesen öszve
házasodnak. földje hideg természetű némely hellyen Kissé agyagos a IIik
és IIIik osztályba sorozható, mind a mellett ipar és szorgalom által
Kevés felesleges terményt is tud előállitani, Kivévén az olyan évet
mikor a hegyekröl hirtelen lezuhanó viz a lapossabb részekből az az,
az ugynevezett, poholy mindent elsöpör. –
Dűlöinek elnevezése.
1ör Zabok dülő
2or Dimbu Malúlúj
3or Czárina
4er Sandró Malma mely gazdájáról vette nevét. —
5or Medvis hajdan Medvés
6or Ritu Grecúlúj szinte vólt gazdája nevét viseli
Kelt M Csékén Aprilis 21. 864
Biró Lajos
jegyzö
(16a)
Helynevek
Magyar Gyepes községből, Bihar megyéből.
(16b)
1ő pontra: Magyar Gyepes község Bihar megye Belényesi járásában NVárad
környékén fekszik.
2or A községnek két neve van tudni illik Magyar nyelven Magyar Gyepes
és Román nyelven Kále-Máre a nváradi országuttól melly mellett a
község fekszik – vette nevezetét; a Kále Máre elnevezés
3ik p. Hogy e községnek hajdan lett volna-é más elnevezése –
nemtudatik.
4ik p. Az sem tudatik, mikor emlittetik e község legkorabban.
5or Honnan népesitetett erről még az öregek sem emlékeznek –
6or A község neve eredetéről semmi bizonyost nem tudni, mert sem
hagyom, sem iras vagy egyébb okmányok nincsennek
(17a)
7ik pontra: A községi határban előforduló topográphiai nevek: – méző,
dűlő szántó, legelő, kaszálló, rét, bokros, puszta, berek, erdő
szállás, kert, árok, irtvány, hát, halom, domb, hegy, hegygirincz,
hegyláncz, forrás, kút, patak. –
Végre a község határos Almamező Harangmező Drág Cséke, Dekányesd,
Mikló Lazur és Nyárló községekkel.
M. Gyepes község elöljárói.
(18a)
Hely nevek
MHomorog Kőzségből Bihar Megyéből
1, Magyar Homorog fekszik Bihar Megye Sárréti Járásában a’ Sebes Kőrős
szomszédságában
2, A’ Kőzségnek neve Magyar Homorog, miután benépesedett, –
ennekelőtte régen volt Praedium Homorog.
3, Más elnevezése a’ Kőzségnek nem tudatik
4, A’ kőzség leg régibb eredetéről semmi se tudatik, Petsétje 1761be
készűlt, ezen felirással Sigillum Homorog kőzepében szántó vassal, de
még ekkor nem tudatik puszta volt é vagy falú, régibb iratokbol nem
világlik ki.
5, Népesitése minthogy négy család lakik benne a’ Kis és Nagy Tarsoly
Család, a’ mely Erdély Országból vette eredetét, Erdélybe
elszaporodván, kijöttek Magyar Országba, ’s Homorog Komádinak egy
része, Bokori, Bozsok, és Papi púszták őrőkségek lévén, ezen
felosztozkodtak, ezen Családba beházasodván a’ Rettegi család
Erdélyből szinte, és a’ SZabo család, valamint a’ Kis Tarsoly család,
igy meg népesedett.
6, Köz tudomásból vagy hagyományból e’ Név eredetéről mit se lehet
tudni.
7, A’ Helység határa, mely mintegy 1000. Cath Kőből C hold, két
fordulora van osztva, vagy is két dűlőre, Csík gát dűlőre, és Mogyoros
dúlőre. A’ Csík gát eredeti elenevezését vette ennek előtte régen, míg
a’ Sebes Kőrős sűrűbben kiöntéseket tett (18b) egy kis ér menv én
rajta keresztűl, melyet a’ falusiak elgátolván, abba sok csíkot
fogtak, erről rajta maradt a’ Csík gát elnevezés.
8, A’ Mogyoros dűlő, melly a’ rajta volt, de már kiírtatott kis
Mogyoros erdőről vette elnevezését.
9, Vannak hozzá tartozo puszták u. m. a’ Petlendi puszta a’ Kis és
Nagy Nyéstai Puszták, Boldog Asszony Telki puszta, Kis és Nagy Tóti
puszták, Kenézi puszta.
10, A’ Petlendi Puszta árviz alóll most felszabadúlt, leginkább
Kaszálló főld, melyből idővel jó szánto főld válik
11, A’ Nyéstai puszták szíkes vegyűletű szántó főldekel, és szíkes
legelőkkel bővőlködik.
12, A’ Boldog Asszony Telki Puszta igen jó minőségű, fekete szántó, és
kaszálló főldjei vannak.
13, Kis és Nagy Tóti, a’ melyet a’ Sebes Kőrős keresztűl vág, – árviz
járású főld, a’ mely a’ Sebes Körösnek mostani regulázása folytán, egy
év tized mulva jó szántó és Kaszálló főldé válik, – most nagy része
rét, nádas.
14, Kenézi Puszta, egyvelges fekete és szíkes szántó kaszálló, és
legelővel bővőlködik.
15, Magyar Homorog Kőzség terűlete, a’ kővetkező elősorolt
Helységekkel, és Pusztákkal határos
a, Kelet felőll Szakál Kőzséggel, Délfelől a’ Toti puszta, és Komádi
Kőzség határa.
b, Nyugot felőll Boldog Asszony telki pusz(19a)ta és Komádi Kőzség,
valamint a’ Kenézi puszta határa.
c, Északrol Kenezi Puszta határa
Kelt MHomorogon Aprilis 22én 1864.
Főbiro Fejér Elek mk
és Tanátsa
P. H.
Baktay János mk
Jegyző
(20a)
Helynevek
MagyarKakuts községből, Bihar megyéből.
1. NVáradi járás élesdi vagy 4ik Szakasz a’ körözs völgyben.
2. Románul is Kakuts Ungururu.
4–5. Semmi.
6. A’ vidékben lévő több község magyar nevéről, ’s még máig is
fentartott néhány magyar ajku lakosokról nevei után ítélve a’ Tatár
járáskor itt több magyar község is volt, hihetőleg székely eredetűek
a’ kiejtés is néműleg eltér a’ megye sikján lakó magyarokétól, mely
sajátság ugyan az egész megyében az oláh részen csaknem ugyan az. Igy
Szalontán belől Tenke–Belényes–Elesd vidékén még a’ víselet is csak
nem ugyan az. A’ Kakutssal határos Bírtíny nevü oláh községben mai
napig ép álapotban van, az élők emlekére még fen álló Ref: Magyar
templom alapja. – Ellenben M.Kakutson a’ régi templom valaha
szentélyel bírt, de már a’ múlt század elejéről bír edényeket, mínt
ref: község.
(21a)
A’ 7k pontra. Határa következőleg elnevezett dülőkből áll, u: m: Belsö
telek dűlő – Cserés – Nádas – Hímlős – és Rozsoskert, – közlegelője
Kőrőzsőknek neveztetík, hajdan a’ rajta volt Kőrős fákrol, mellyeknek
jelen semmi nyomuk nem láthato, az egész legelő sík mező.
Egy állandoul folyo patakon kívűl, mely a’ Dubricsoni határrol jön át
– van még két patakocskája, kijelelve Berze és Miskél, de ezek csak is
vizenyős idöjáráskor bővelkednek vízzel.
(22a)
Helynevek.
Magyar Kakucs kőzségből — Bihar megyéből.
az 1ő pontra
Létezík a’ Nagy Váradi járásban — az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.
a’ 2k pontra.
E’ helység magyar nevén kívűl a’ benne ’s kőrnyékén lako oláság által
olá nyelven Kakucs Ungureszk-nek is neveztetik.
a’ 3k pontra.
Nem tudatík.
a’ 4k pontra.
Nem tudatík.
a’ 5k pontra
E’ helységet elnevezése alkalmával Magyaroknak kelletett lakní, —
azonban most már lakossai magyarok ’s oláhok vegyesen.
a’ 6k pontra.
a’ községnek elnevezése sem hagyománybol — sem kőztudomásbol sem pedíg
egyebekből nem tudhato, mínd azon által a’ valoságot legínkább
megközelítő vélemény szerínt a’ telepités alkalmával akkorí magyar
ajku lakoítol kaphatta.
a’ 7k pontra.
a’ helység határát kővetkező dűlők teszik u: m: Belső telek dűlő mely
a’ belső telkeket ’s az ahoz kerítés által rekesztett kőzelí szánto ’s
kászállo főldeket tartalmazza. — Cserés dűlő szánto és Kaszállo főld —
valamíkor cserje volt. — Nádas dűlő — vad vízenyős kaszállo és kőzős
legelő. — Hímlös dűlő,szánto ’s kaszállo főldből állo. — Rozsos
Kert73 – dűlő szánto főld. Dubricsonbol íde folyo és csak patak néven
ősmert folocskáján kívűl van még két patakocskája u: m: Mískét ez
Krajníkfalvárol ered, ’s Hímlős és (22b) Nádas dűlőkőn keresztűl halad
Űrgeteg felé, de mínt posványos folyocska csak is vízenyös idő járás
alkalmával, midőn a’ hegyekröl lefuto víz által szaporítatik –
meneszti ’s változtatja poshat vízét. — Berze, patak meder – mely
tőbbnyire szárazon áll, csak is sok essö ’s hó olvadáskor képez
patakot. — Ezen helység határa fekszik Olá Kakucs — Dubricson —
Krájnikfalva — Szászfalva — Ríkosd — Űrgeteg — Tínod és Tőtős
helységek határai között.
A’ mi pedíg a’ dűlők elnevezése eredetét ílletí, a’ Cserés dűlőre
nézve megvan emlitve, de Nádas – Himlős és Rozsos Kert74 dűlők mirőli
elnevezésők nincsen megemlitve, tehát a’ mennyíben ezen elnevezések
kítudhatok valának, használatul megemlitetik; ugyan is Nádas dűlő,
vízenyősségénél fogva rajta itt–ott termeni szokott nádrol kapta
nevét. — Himlős dűlő a’ sok vakondok turástol – mellyek miatt mintegy
ripacsos alakot öltött magára — Rozsos Kert75 dűlő, a’ rozsot kedvező
eredményel szokottságátol kapta.
(24a)
Helynevek
Margitta községből — Bihar megyeböl.
1. Margitta m̅város fekszik Bihar megye északi végében, az érmelléki
járásban; fő helyje az ugynevezett réz aljának, vagy helyesen rész
aljának, mert szószármazás szerint rész, nem pedig réz hegyeknek
neveztetnek azon hegyek, melyek magyarhon kapcsolt részeit, um:
Kraszna, Középszolnok stb. megyéket az országtól elválasztják.
2. Ezen község régen Margitha néven iratott, a mult században azonban
már Margitta néven fordúl elö; nevét — szóhagyomány szerint — Margit
nevű ősrégi úrnőjétől nyerte.
3. Eredetének ideje nem tudatík.
4. Legrégíbb lakosai tösgyökeres magyarok; a tótok e század elején
telepíttettek ide néhai gr. Csáky Sándor itteni vólt földes ur által a
felsö megyékböl — mint egy 50 család, de ezek s utódai már mind
elmagyarosodtak, s alig van köztük ki tótúl tudna.
5. Figyelmet érdemlőbb helynevek:
Tuga: juhnak való legelő
Gögos dűlő: hason nevű kúttól
Nádaskut dűlő, nádas környezetű kúttól
Suthát: két völgy közti dombos szántóföld
Bába halom: dombos szántóföld
Hosszúaszó: hosszú, aszványos kaszálló
(24b)
Bika homlok: tüskés, üreges dombóldal.
Bokrócz kut: bokros környezetű kút.
Aligálló: süppedékes út.
Csádé: aljas vizes — hajdan nádas kaszálló
Orhát: erdő, hosszas dombon
Csipdő: szántó föld, kaszálló és legelö mellette a szomszéd legelőn
járó marhák csipkedéseinek kitéve.
Zsombor: zsombékos kaszálló
Rózsaóldal: bakatoros hegyóldal.
Kontyhegy: kopár csucsos domb.
Kelt Margittán majus 18. 1864.
Ketskés Sándor
főbíró
Horváth Jósef
jegyzö
(25a)
Helynevek
Márka Szék községből, Bihar megyéből.
(26a)
Felelet a tulnan tett kérdésekre
Az 1re Ezen Község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli
szakaszához.
2ra Ezen 84 számbol álló Községet hijják Márka Szék, lakják románok
425 lél: Beél MVárossához mintegy 3 negyedórai távolságra fekszik,
utolsó postája Beél. tartozik a NVáradi l. sz. pűsp: Beeli
Uradalmához.
3ra Ezen községnek sem most sem hajdarol más neve nem tudatik.
4re Ezen község a’ török világ elött már állott, ’s akkoron magyarok
lakták a /NVáradi l. sz. püsp m papi névtárra szerént/ Rom. cat
plébániával birt.
5re Hogy honnét népsedett régisége miatt nem tudható
6ra A Kőzség v neve eredetéröli irásbeli hagyomány hiányába, mínd
öszve csak enyit tudhatunk hogy hajdanába jelenlegi helyénél valamivel
lejebb feküdt ’s inkább lapájon most azomba hegyes helyen fekszik.
7re A’ község aljabb részén délre vannak több sós forrás szemek, mely
a’ szárazságban valóságos só tartalmat vetnekfel, mit a jószág kedvel
és nyal – ezen forrás szemek soha sem száradnakki, és három négy ől
mélyek. – Hajdanába a’ község déli részén fekvő hegyen, szőllő is
termesztetett, – a’ község erdejébe jelenleg is látható az ugy
nevezett „Traján” utja, mely Keresztül vág az egész határon Belényes
felé, továbbá a’ község erdelyébe van egy tisztás mely Poklusicza név
alatt jön elö, van egy hátsik v is hegy girincz, erdővel benőve mely
az uraság birtokához tartozik. a’ község határán van (26b) egy kiss
nádas is, mely urasági Kaszáló név alatt fordul elö mint egy 200 Kéve
nád vágatikle évenként tartozik az uraság Kizárolagos tulajdonahoz. A
Község nyugotí határán folyik az ugy nevezett Grosi patak, mely déli
részén bele szakad az ugy nevezett töz vizébe, mely valasztja Bihart
Aradmegyétöl – a tözvizébe Kitünö rákok teremnek – nem külömben az
erdöbe talalható őz. vad disznó, ’s egyébb Kisebb vad állatok, – végre
a Község határa őszvesen 2324 catasz. hold és 1300 □ ölet tészen – a’
dülök nevei következök, és pedig Belsőtelek, Kimpudepálinkára,
Szelistye Ligáda Bátrin vále Paszugyál, Kimpu-flore Kimpu devalkucz,
erdörészek: Hosszu mále Ográda Lunka Poklusicza, – az erdőbe mint
fentebb meg jegyzém több nemü vadak találhatok. – határos Beél, Arkus,
Karánd, és /Repszeg Arad m/ Községekkel.
Költ Beel April hó 7én 864
Németh István
jzö
(27a)
Meziad Bíhar76
1ör Bihar Megyében kebelezett Mezeád helysége tartozík a NagyVáradi
kerülethez és a Belényes járás beli Föszolgabirósághoz. — Ezen helység
Belényesi vidék elnevezésel bir
2or Ezen községnek a kitett neve élt és él jelenleg is; erröl
isméretes ország szerte, nem lévén más elnevezése; — Lakja tiszta
Román ajku népség.
3or Ezen községnek hogy hajdan más elnevezése lett volna, nemtudatik;
mert az sehonan sevehetöki.
4er Ezen Mezeád közége eredetétöl emlitetik: s más határozott kora nem
tudatik.
5or Ezen község honnan lett népesitését nem tudhatni, mert az arról
szólló adatok hiányaznak
6or Ezen község név eredetéről mitsem tudhatni mást: mintsem a 3ik
pont alatt elö adva van.
7er Mezeád községe határos Keletről Kiss Belényes, nyugotról Kebesd és
Remete, délről Kuráczel, ejszakfelől pedig Szohodol Lázuri
községekkel. — Fekszik bokros dombok és erdős hegyek közt; melyek
kövícsesek és kösziklások. — Silány és kiss párczelákra osztott
földjei Czáriná, Rostyászka, Ritu cselumáre, Ponor, Gyálu Báéi, Gyálu
szászuluí, Gyálu bunyeszku nevezetü dülőkben fekszenek — Ezen község
egyik erdös hegy alatt vagyon egy nagyszerü s nevezetes Barlang,
melynek bementi térség szélesége mínt egy nyolcz hosza pedig mint egy
tizen öt ölnyi a hol osztán a meszire terjedő barlangnak be menete
vagyon. — Ezen barlangnak egyik odalából eredö patak a faluba folyík
és azt ketté szakitja. — Ezen barlangot idegen földekről is több nagy
rangu Urak járultak, és jarulnak maiglanis látogatására.
(27b)
Mint hogy abban csepegésekböl kővévált külömbnél külömbféle nagy szerü
csodálatos látványok láthatók.
Majdnem az egész határt igen sziklás és erdös hegyek veszik körül, jó
nagy távolságnyira pedig a Belenyesi Püspöki Méltóságos Uradalom
birtokához tartozó nagy szerü Bükkös erdös havason Láe, Sztiná de Runk,
és Boczasza nevezetü legelők vagynak, hol nyáron átt a lakosság
jószágait legeltetti.
Mezeád helységének lakosai ki égetett Mészel és Fenyö deszkákkal
kereskednek.
Kelt Mezeádon Junius 26 864.
Míllián Simon mk
Kebesdi Köri Jegyzö
(30a)
265/864
Helynevek
MKeresztes községből, Bihar Vármegyéből.
(31a)
Adatok M Keresztest illetőleg
Az 1ső pontra. Bihar Megye, Tiszántuli kerűlet, Sárréti járas.
Mezőség.
2d pontra. Mezö Keresztes. ezen kűl semmi mellék neve nincs.
3d pontra. A’ városnak hajdan sem vólt más elnevezése.
4d pontra. A’ község birtokában semmi ok levél nincs régi elő múltról,
csak szó hagyományból tudatik, hogy a’ Dózsa forrongás idején vette e’
Keresztes Nevezést, /:Palugyai Magyar Országróli leirasa e’
tekintetben mindent magába foglal, mit öszve tett erő Keresztes m.
város hely ismertetése vegett elő állithatott, e’ végett a’ tisztelt
helynevek Kiadója becses figyelmét annak át olvasására ’s kiadandó
könyvének az ott leirotttaknak föl használására föl kérní . . nemlehet
el mulasztani:/. A’ Keresztes kurucoktól Vette gyanithatólag ez
elnevezést, mert azok itt a’ Biharon77 vólt főld várat körűl
táboroztak ’s a’ Kereszteshez közel Szent Jánoson akkor lakott
Iohanniták vezérlete alá tartoztak, kiknek itt Kapolnájok vólt a’
reformatio előtt, ’s rajta Nagy fa kereszt. — (Némelyek azonban az
elnevezést a’ buza keresztek sokaságáról származtatják, a’ mely
véleménynek gyámolitására szolgál az, hogy mind az egyháznak —, mind
a’ községnek emberek emlékezete ólta használt régíbb és ujabb minden
pecsétjei buza kévével diszittettek ’s ékeskednek, Gyámolitja továbbá
e’ véleményt az is, hogy Keresztes községnek egéssz helyisége
számlálhatlan sokaságu föld beli buza vermekkel van le juggatva ugy
hogy alig lehet miattok épiteni.) —
Már a reformatio előtt állani kellett Keresztesnek még pedig lehetős
nagyságban, a’ reformatio után pedig hogy nagy ecclésia vólt már
bizonyitja Egy az egyház birtokába levő Canna, mellyen 1626 év szám
látható. — Ez az első irat, ’s leg régibb melyen a’ Keresztes név
emlitve van már még pedig mint reformált ecclésia
5d pontra. – Honnan? telepittetett nem tudatik; de a’ menyiben itt
nyelv hajlitás nélkűli magyar nyelv használat él, ’s virágzott mindég,
– és semmi más nemzetiségbeli nem vólt e’ Községben birtokos sem lakos
1848 előtt, ’s maig is azon családok utódjai élnek e’ községben: kiket
év századok előtt emlittetnek a’ régibb levelekb, ’s kiknek nevéről a’
község határának bizonyos részei elnevezvék mint alább meg erintetik:
Ezekből okszerüleg állitható hogy Keresztes község lakossága az
eredeti magyar régi fajnak egyenes leszármazása.
(31b)
A’ 6d pontra: Már a 4d pontban fel található a’ felelet.
7d pontra: Lencsés hát dűlő, ez a’ leg kitűnőbb része a’ határnak ’s
leg termékenyebb, – Szárcsás mely név maga mutatja, hogy ez hajdan
vizess helyiség vólt, melyben szárcsák kacsák serege tanyáztak, de
most már szántófőld, – Török Zug, Gyilkos Sziget, Sebtej ezek hajdanta
falu helyiség részei vóltak, de el nevezésökröl törteneti adat nincs.
– Kis telek, H Gémes, mindezeket az Őjvös – vólt folyó – medre
szegélyezi, mely egyszersmind határ vonal is Bojt és Keresztes közt. –
Ördög árok mely északtól Délnek keresztűl vágja a’ határt, – Keserű,
Régényi hát, Kenéz Szállás, Csegő rét Rakottyás Körmező, Nádas bokra
Vékony Szállás, Sasi domb, Kuri kortsma, a’ Sas község felé vezető ut
vonalban. Dübörgő egy hid a’ kutas folyamon, melynek hangja messze
hangzik, e’ Kutas folyam kanyarogja be vizesebb időkb Keresztes
határának déli részét, – Balogh Szallás Kalló Zug, Fűzfás sziget,
Csárda hely, Farkas domb Ez egy föl emelkedett helyiség, melyet hajdan
rétség vett körül, a’melyb tanyazott farkasokat a’ viz áradás e’
dombra szoritotta föl.
MKeresztesnek szomszédjai Északról Váncsod és78 Bedő község ugy Bojt –
Község, – Keletről: Artánd; – delről Tarján, Gyires és B. Böszörmény.
– Nyugotra Tóld, Peterd közsegek.
Kelt MKeresztesen Ápril 27. 1864.
MKeresztesi előljáróság által
Esküt Papp Lajos mk
Esküt Pál János mk
(33a)
Helynevek
Mező Peterd községből, Bihar megyéből.
Előre bocsátva – mikép 302/1000 □ mértfőldnyi téren a’ belsőség 81
1062/1000
kűlsőség pedig 3075 1450/1000
Ősszesen 3157 9 1012/1000
avagy is birtoklási áganként
a’ Szántó - - - - - - - - 1187 1300/1000
Kaszálló - - - - - - - - 877 100/1000
Legelő - - - - - - - - 932 100/1000
az Erdő - - - - - - - - 74 733/1000
a’ terméketlenség - - - - - 86 379/1000 hold
főldterűletet foglal el, a’ lakosság száma 680 főből egyedűl ezek
miveléséből szegényen élődik, de mulhatlan boldogabb lehetne, ha dus
áldását kettőzőtt igyekezet és szorgalommal megérdemelni tőrekedne.
(34a)
ad 1. Mező Peterd fekszik a’ nagy Bihar vármegyében tiszántuli
kerűletben /:a’ régi felosztás szerint ’s ujabbal nem szolgálhatván:/
és Sárréti főszolga birói járás Mező Keresztesi alszolgabirói
szakaszában, a’ Nagyvárad–debreczeni országut vonalon mely a’ szélső
házak mellett megyen el, – a’ vaspályától – mely északi oldalán
Váncsod és Mező Peterd kőzőtt fut el – 1000 lépésnyi távolságra, –
Nagyváradtól 4 és Debreczentől 6 mértfőldnyire.
Van 2 egyházközsége, római katolikus és görőg nem egyesűlt, ’s a’ nép
1/3 része magyar, a’ tőbbi román.
A’ keresztény katholikusoknak legfelsőbb helyen szabályozott fizetés,
főldbirtok, kisded lakással ellátott plébánosok, tanodájok, fizetéses
tanitójok, Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére emelt templomuk –
szilárd anyagból kisded harangokkal, a’ hivek száma 70–80. az iskolás
gyermekeké 15–20.
A’ gőrőg nem egyesűlteknek szintén papjok, az utólsó tűz ólta tűrhető
lakással, templomjuk kisded harangokkal, tanodájok 20–25 iskolás
gyermekkel.
ad 2. A’ kérdéses helységnek és pedig egyetlen évszázak ólta használt
neve Peterd, ’s hogy a’ másik szintén Biharban levő Peterdtől
megkűlőnbőztesék mely kis vagy puszta melléknevet visel – a’ mi
Peterdűnk – Mező Peterdnek neveztetik.
ad 3. Helységűnk nevét bizonyosan az itt Szent Péter tiszteletére
emelt Templomtól vette. Tudva van, hogy a’ magyar nyelvben ad, és néha
az egyszerű d betű helynévképző rag. Igy származtak az Udvar-d,
Tömör-d, Farkas-d ’s. t. igy Peterd helynevek.
ad 4. Peterd neve előfordulhat általunk szegénységűnk miatt nem ismert
oklevelekben is, de kűlőnősen előfordul Pray Hiorar: hungaricae parte
II pg pag: 139 idézett Fragmentum Collectionis decimae pontificus
okiratban, melyben Szakál – Szakál és Apati most Apáthi falvak előtt
Peterd is megjelent. Papja ez időszakban 1344–50 kőrűl és jelenleg is
520 évvel később Miklós vala. És e’ jó pap fizetett Annátában 10 –
mond tíz erős magyar garast mi akkor nagy pénz lehetett. – Tehát már
a’ 14k században létezett e’ helyen Peterd helység, ’s mint gondolni
lehet jó keresztény katholikus magyar lakosokkal. Elpusztulása
bizonyosan Szapolyai János, Bátori, Bocskai és társaik a’ tőrők uralom
idejére és a’ Nagyváradi káptalan kivágatásának szomoru időszakára
esik. Helyre és vissza állittatott a’ mult század negyedik tizedében.
ad 5. A’ Gázsy család ugyanís /:mi uton: Zálogolás – vétel és donatió
utján é? még ki nem puhatolhatvák:/ eme puszta és temetővel ellátott
tanya kőzt volt földterűletű helyet magának megszerezvén, itt
katholikus Templomot ísmét Szent Péter tisztetletére épittetett, ’s
mint mondják erdélyi oláhokkal az általa felépitett helyet be is
népesitette.
ad 6. A’ 4k szám kőzt fordul elő.
ad 7. A kőzség határában előforduló tőbbi topographiai nevek, melyek
az akkori helyi viszonyokhoz képest csak másodszori benépesitése ólta
keletkezhettek és érdekkel nem igen birhatnak – kővetkezők:
Puszta: hátas főld, semmi jelentősége, Templom dülő – szomszédos az
előbbivel ’s nevét az ott álló templomtól vevé, Zug – a’ mostani
országuton tul esík, Őlyvős v̄: Baglyas – Borsi helység alatt
származott az előtti körözs szakadása viz után. Sándorzug. – az ugy
nevezett régi Ölyvős és Hangyás ér közti térség, Perjes vagy Péres –
lehet hogy peres volt, most azonban a’ lakosság szántója, Keserű –
dombos és lapos hely is a’ Keserű ér után onnan, hogy nádtermő hely
volt, most szántóföldé alakulva, Hosszugát – a’ régi ország ut vonalon
volt 7 hidtöltés után, Gerendás – pedig, hogy emeltebb lévén
szántófőld volt, Nyilas – mert urbéri kaszálló volt, Hangyás – a’
hangyás ér után mely Keresztesről jőtt, Tulmező mert a’ hangyás éren
tul esik, Pinczerét – lehet mert a’ tőbbinél mélyebben esik és monda
szerint hajdan a’ vaddisznók fészkelték, Hármas határ – Toldi helység,
Szomajomi puszta és a’ peterdi határ miatt, Ujfogás – pedig mert
legelőből fogódott el, Nagy és kis halom – egyik feljebb, ’s a’ másik
alantabbi
fekvésénél fogva, Baglyos, Koncz v̄ kis erdő – (34b) semmi érdekűek,
Róna vagy Koszrona mert a’ kis erdő után valamivel rónább volt,
Erdőalj – Ráta – mindegyik ujabbi elnevezés, Régi pallók –
tulajdonképen azonban inkább Pallag – maga magát jellemezi, Homokhát –
homokos voltánál, Malom sziget – Sass község felé, mert mint tartatik
malom állott ott az Őlyvős éren, Nyilas – Berettyó Szent Márton
helység felé, mert urbéri kaszálló volt, Nagyszék – nem tudni, Veres
nyíl – mert mint hallomásból rebesgetik ott a’ tőrők háboru alatt nagy
vérontás volt, mi könnyen meglehet, mivel a’ közeli Bereg Bőszőrményi
helységben még most is fennálló de magtárul szolgáló Mecsetjűk volt a’
Tőrőkőknek, Peres tagrész – Nagy peres – csak időközi nevezések,
Somsziget – nem tudni a név eredetét de most kaszállóul adatott,
Cserealy – mivel Cserjes erdő volt.
Az egész pontra megjegyezvén: mind hogy mindannyi nevezetek a’ dűlők
nevét foglalja magában, és az egész táj, az ujabb országut és vaspálya
miatt oly nevezetes változáson ment át, miszerint nem az eredeti ős –
de ujabb bekőltőzőtt és nép elhalt nép elődjei ha feltámadhatnának
tőbbé rá sem ismernének.
Az első pont kipótlásaul pedig: hogy ezen helység Keletről Ártánd Mező
Keresztes és odébb Puszta Told, délről Berettyó Szent Márton Mező
Sass, nyugottról Berettyó Szent Márton, és északról Váncsodi falvaktól
kőrnyeztetik.
És átaljában: hogy adataink hiányait Pesti Frigyes Ur ne a’ mi
irodalmi egykedvűségűnknek, mintsem mindent kifejező tehetetlenség ’s
az idő rővidségének tulajdonittani szíveskedjék.
Kelt Mező Peterden Május hó 5n 864.
Lőeczl Antal Főbiró Kiss Demeter k × v
Jegyző Törvénybiró Ványa Demeter k × v
Eskűdt Szilágyi Sándor k × v
(36a)
Helynevek
Mező Sass Községből Bihar megyéből
1. Mező Sass Község fekszik Bihar megye Sárréti járásában, a’ felső
Sárrét videkén, mely vidék n: Bajom, Rábe, Bakonyszég, ’s több
községek közt elterűlő ingoványos és lápos sár-rét-éről veszi
elnevezését.
2. A’ Községnek Sass neve élt – ’s későbben tétetett a’ „Mező” név
elébe, – mint Mező város.3 A’ Község hagyomány szerént puszta vólt,
melyet 1600 tajba Sas István nevű űltetetett bé – ’s csak hoszas be
népesedése után, a’ község pecsetje szerént, már 1630ba Mező Sass
várossáva lett. ’s Hajdú privilegiumal bíró lett.
A’ község levél táraban lévő 1721 april 20ról szólló okmányból a’
tünik ki, hogy a’ hosszas haborúsagban a’ község ismét pusztulo félben
vólt, – a’ honnan az elpusztult templom, parochia 1721ik évt ’s
aztkövetö években; adomány gyűjtéséből epűlhetett fel.
4 A’ Község határában elö fordúló helyrajzi nevek, ’s azok eredete a’
következőkben adatik elö
a, Bere sziget – a’ bere vizéről, mely folyása által szigetet formál –
vette nevezetét.
b, Öjvös – szántó és kaszálló főld terűlet – el nevezését vette az
öjvös folyótól, mely a’ nagy körösből ki szakadt Kútas folyó, úgy a’
kiskörös ki öntéséből származván: a’ Község határán kígyózík
keresztűl.
(36b)
c, Kúp nád sziget. egy fel emelkedett terűlet, a’ hová – a’ körösönn
lévő nádtermő lápos folyókból – mint biztos helyre – a’ le vagott
nadat, kupokba rakosgatták.
d, Farkatlan nád. – jelenleg kaszálló – nevezetét onnan vette, hogy az
ez elött ott termett magas nádnak farka, vagy is pihe nem vólt.
e, Csente sziget – szántó, ’s kaszalló főld, el nevezését az azon
terűletben nagyobb részt biró Csente családról vette.
f, Ürmös – jelenleg szöllös kert – a’ most is nagymennyiségben termő
bárányürom-től vette nevezetét.
5. Mező Sas Község határ terűlete a’ következö pusztákkal, ’s
helysegekkel szomszédos: ugy mint
a, kelet felől, B: Böszörmény. K: Apáti helységek, és a’ Gróf Csáky
család Körmösdi puszta bírtoka.
b, délről, M: Homorog, Komádi Községek
c, nyugot felől Furta Község
d, északról b: sz: Marton Község és Somojomi puszta
Kelt Mezö Sas majus 4én 1864
Ercsey László Főbiró Kőrösi Ferentz mk
jegyzö ’s tanácsa
P. H.
(38a)
Helynevek
(:Mező:)79 M. Telki községből, Bihar megyéből.
(38b)
1.
Mező Telki tartozik Bihar megye, nagyváradi járás, élesdi szakaszhoz,
— határai: Északrol Őrvénd községe melytől a’ Sebes körös által
választatik el, keletről Cécke, délről kőallya és Izsopallaga,
nyugotról pedig Posalaka községek. — A’ vidék hol e’ kőzség létezik,
kőrős vőlgyének neveztetík, mit minden esetre onnan lehet
kővetkeztetni, mert a’ Sebes Kőrös futja keresztűl azon vőlgyet, mely
két hegy sor lánc által mint egy beszegélyezve Bihar megyének felső
határáig, egész Erdély országig terjed.
2.
E kőzség ország szerte Mező Telki néven ősmeretes. Oláh nyelven
azonban Tyeletyi”nek neveztetik.
(39a)
3.
Mint a’ nép száján forog a’ monda, e’ község Telk-nek neveztetett,
hajdan a’ grof Telekiek birtoka volt, mire látszik mutatni e kőzség
oláh neve is „Tyeletyi„ erdős hely lévén valami felügyelői lakot,
később cselédségi telek, utobb telepitvény lett belőle, majd midőn a’
sűrű erdőségek kiirtattak, ’s a’ telepitvények száma szaporodott
nyerte Mező Telk, ismét Telki elnevezesét.
4.
A kőzség mikori keletkeztéről, a’ leg idősbb emberek sem birnak
tudomással, — annyit azonban bizonyossággal emlitenek, hogy hajdanában
e’ kőzség nem a’ jelenlegi hellyén fekűdt, — hanem egy Péteres nevű
hellyen, melly a’ déli oldalon, csak nem az izsopallagi határ
közelében van, — mit tanusit azon kőrűlmény is, hogy midőn a’ lakosok
e’ hellyen munkálodnak, régi épületek maradványaira bukkanak. — Honnan
vette a’ Péteres el nevezést nem tudják.
5.
Honnan népesitetett, bizonyosan tudni nem lehet, mind a’ mellett a’
kőzség tőbb családjai, előbbi lak helyüknek neveit, faját tulajdon
nevűkűl máig is használják, illyen például a’ Főldesi család, melly
állitolag Bihar megye Főldes kőzségéből származott ide — Cséki család
Bihar megye Magyar Cséke kőzségéből, nem kűlőmben Bicskei család,
Bihar megye Micske kőzségéből származott, volt előbb Micskei, később
lett belőle Bicskei.
6.
Mint a’ 3ik pontban már emlitve volt a’ grof Teleki névről nyerte
nevét alkalmasint, mit tanusitnak e’ kőrnyékben tőbb hason hangzású
község nevek is, mellyek mind a’ Teleki család tulajdona volt, igy
például Telegd, Telkesd.
7.
E’ községnek említést érdemlő nevezetessebb topographiai nevei, igy
kővetkeznek; ugy mint: északról kezdve van (39b) Györgyi rét, melly
onnan vette nevezetét hogy hajdanában egy Győrgyi Fánye nevű Oláh
emberé volt, ki ezt ki irtotta, most azonban irtás dűlőnek is
neveztetik, evvel kapcsolatban áll a’ mocsár nevű dűlő, melly vizenyős
fekvése miatt nyerte ez elnevezést, ezt kőveti a’ malomdűlő, az ott
fekvő két vizi malomtól véve nevét, ennek szomszédságában van a’
mogyoros rét, melly hajdan Mogyorósi nevű embernek sajátja vola nevét
is a’ tulajdonossától nyerte, — ezután jő az alsó mező dűlő, ez onnan
nyerte nevét a’ falúnak alsó részén fekszík, ’s az úgy is erdös, és
gazon fekvésű községnek ronáját, és mezőségét képezi; — A’ déli
oldalon van a’ domb allyai dűlő, melly egy domb allyában nyulik el,
azért neveztetik domb allyának. Pap rét dűlő onnan neveztetik, mert
kőz tudomás szerint mindig az egyház, és és belső emberek birtokában
volt, — most kővetkezik a’ Gombás gaz, cserés bokros helyiség melly
azonban nagy mennyiségű gombát termest, úgy ennek szomszédságában van
a’ vad almás gaz, nagy számú vad alma fáiról elnezve, — Motoláz dűlő,
jelenleg kaszálló rétek, régenten valami Moto nevű ember kezdé
irtogatni, a’ lakosok által gunyolva ”lázban van Moto„ ragadt reá
Motóláz. Illy tulajdonságú a’ piroska rét is, melly valami Piroska
nevű ember által kezdetett irtatni. Medes dűlő, Medes pataktól
nevezve, melly tőbb határokon keresztűl menve, mengyen szóról
koltsönözve nevet magának.
M. Telki tagositott állapotban van, jozan életű lakossága meglehetős
jó létnek őrvend, kik nagyobbára reformatus magyarok, egy nehány Oláh
családot kivéve.
Kelt Őrvénden május hó 19én 864.
beadja
Májer János mk
Jegyzö
(40a)
Helynevek
Mézes községből, Bihar megyéből.
(41a)
1. Bihar megye, belényesi járás, neveztetik belényesi vidéknek is,
szekhely Belényes.
2. Mézes, romanul Miziesiu név alatt.
3. a’ Községnek más elnevezése nem tudatik.
4. nem tudatik honnan emlitetik legkorabban.
5. nem tudatik honnan népesitetett.
6. a’ név eredeteről mitsem tudnak.
7. E község határában előforduló dűlők nevei u.m. Falu dulő, Ritu
peszte facze, Ritu peszte vale, Munuhu legelő, Kuratura, Gyalu
Mizesului. —
(42a)
Helynevek
M. Pércs községből Bihar megyéből
1. M. Pércs helység tartozik Bihar Vármegye Sárréti Járásába, — az
absolut rendszer alatt tartozott Bihar Megyének Két részre lett
felosztása idején Észak Bihar megye Derecskei Járásához, ’s jelenleg
is adó fizetés tekíntetéből ezen járásba van.
2. A’ helységnek neve Mike vagy Kis Pércs, nevét hajdani birtokosaitól
nyerte, a’ Kík a’ régí időben Mikék és Pércsiek vóltak, némelyek a’
Mike nevet onnan magyarázzák, hogy e’ helység valaha Görög colónia
lehetett ’s minthogy igen kicsiny helység vólt innen ragadt rá a’ Kis
el nevezés a’ görög Mike szótól, mely kícsínyt jelent, a’ környék
általánosan Kis Pércsnek nevezí, a’ régi íratok közt pedig mindenütt
Mike Pércsnek neveztetík.
3. Semmi
4. A’ helység a’ kezünknél lévö íratok közt már a’ XIIk században fen
állott
5. Nem tudatik.
6. Semmi
7. A’ község határában a’ dűlők nevei: Cserepes, Dóczi, Czigány Domb,
Kánya, Fura, – mely elnevezések eredetéről semmi nem tudatik – továbbá
Nagy Mező – mely onnan neveztetett így, hogy hajdan legínkább kaszálló
mező vólt, most azomba szántás alatt van – az erdők el nevezése: (42b)
Pacz, Falka erdő, Farkas ordító – hol hajdan farkasok ordítottak –
Sinay hegy óldal. – folyó de szárazság idején rendesen ki száradt
vizek Tekeres, Kondoros, Veker; — Tavak Kis és Nagy Tatár űlés,
Kornyó, Szörnyü rét, Fekete Rét; — Homok Dombok Tatár sír dom, Nyárfás
hegy, Beleczi hegy, Czigány Domb, Píra Domb, Kornyo halom, Róka halom;
— Útak: Morgó út és Futottak útja, hol hajdan a’ tatárok elöl az
erdőbe futottak a’ lakosok
Kelt MPércsen Ápril 15ik 1864
Föbíró Balla Jósef mk
Lukács István mk Jegyzö
(44a)
Helynevek
Mikló Lázur községből, Bihar megyéből.
(44b)
1ő pontra Mikló Lázur Község tartozik Bihar megye Belényesi járáshoz
NVárad Környékén.
2or A Községnek egyedül ezen egy neve van ugy magyar, mint román
értelemben.
3or Volt-é hajdan ezen községnek más elnevezése a legöregebb emberek
sem emlékeznek rolla
4er Mikor emlitetik a község legkorábban – Kinem puhatolható.
5or Honnan népesittetett – nem tudni.
6or A Község neve eredetéről mit sem tudni, mivel sem hagyomány, sem
irat vagy okmányok – nincsennek
7er A Községhatárában előforduló topographiai nevek ezek: mező, dülő,
legelő, szántó, kaszálló, rét, puszta, berek – erdő, szállás, kert,
árok, hát, halom, domb, hegy, hegy girincz, hegyláncz, forras, kut,
patak, –
(45a)
Végre ezen község határos M, Gyepes Dekanyesd, Hosszuliget, P,NKáránd,
OGyepes, Nyárló, és Somogy Uzsupa Községekkel.
MLázur Község elöljárói
A Mikló Lazuri jegyzői Kör-höz (így neveztetik a’ pecsétis) ezen
Községek tartoznak:80
Mikló Lazur
Magyar Gyepes
Jancsesd
Dekanyesd
Mirló
Hosszulíget
Puszta Bikáts
Puszta Nagy Káránd
Puszta Kis Káránd
mindnyájáról elégtelen a válasz
(46a)
Helynevek
Mirló községből, Bihar megyéből.
(46b)
1ő pontra. Mirló Község Bihar megye Belényesi járásban Mikló Lázur
Környékén fekszik.
2or A Községnek Magyar neven, Mirló, románul Mihellő.
3or Más elnevezése e községnek hajdan lett volna-é nem tudni.
4er Mikor emlitetik legkorábban a község – nem tudni.
5or Hogy honnan népesitetett az öregek sem emlékeznek
6or A Község neve eredetéről hagyomány és íratok hiányaban semmit sem
tudni.
7er A Község határában elöforduló Topographiaí nevek: mező, dülő,
szántó, legelő, kaszálló, rét, bokros (47a) puszta, berek, erdő,
szállás, Kert, árok, irtvány, hát, halom, domb, hegy, hegy girincz,
hegylancz, forrás, kut, patak.
A Község határos Puszta nKáránd P. Bíkats. Puszta Kis Karand Nagy
Patak és Rippa Községekkel
Mirló Község elöljárói:
(48a)
Helynevek
Mocsirla községből, Bihar megyéből.
(49a)
Felelet a tulnan tett kérdésekre.
1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli szakaszához.
2ra Ezen 106 számbol álló községet hiják Mocsirla, lakják románok
összvesen 550 lelekbir Beél M. Városhoz 3 negyed orai távolságra
fekszik utolsó postája Beél. tartozik a NVáradi l. sz. püsp81 Beeli
Uradalmahoz
3ra E’ községnek más neve sem jelenleg sem hajdant nem tudatik.
4re Ezen községnek voltaképpen mikor lett keletkezése nem tudatik mind
összve mit szóbeli hagyománybol merithettünk hogy Mocsirla a’
törökoknek magyar honból lett kiüzetésekkor – már állott
5re Hogy honanlett népesedését bizton állithatnák telyes lehetetlen,
miután legkísebb irott annál kevesb szó beli hagyomanyal e’ tárgyban
nem birunk.
6ra Eredetéröl semmi mást nem tudhatni mint hogy ez elött mint egy 270
évvel a’ jelenlegi helyenél Kevéssel távolabb, feküdt82 mely helyett
jelenleg Mocsirlucza pusztanak neveznek
7re A község nagysága 2395 catast. hold és 1000 □ öl – bir következó
dűlökkel ugy mint Belső telek Paraó Belyág Cseri Gyogyaszka-Máre Tera
Puraszka Pases Kern és következö erdö részekkel: Lunka Dombráva,
határos Beél, Kislaka. (Boros Jenó. Csermő, Arad m) községekkel. a
község sikságon fekszik.
Beél April hó 6án 864
Németh István
mk
(50a)
Helynevek
Mpályi községből, Bihar megyéből.
(51a)
Kérdő pontokrai felelet Mpalyí községböl
1sö pontra. A helység tartozik Bihar Megyébe, Tiszántúli kerűletbe,
Sárrétí járásba, NVáradi székbe. –
2ik pontra. A községnek jelenleg egyféle neve él; ’s ez ország szerte
ismeretes. –
3ik pontra. A községet hajdan hagyomány szerint Érsekpályinak is
hivták, ’s a községi pecsét Bizónysága szerint mely 1734 évbe készült
Monostoros Pályí nevezettel is birt; jelenben csak mint Monostorpályí
emlittetik ’s ismertetik. Hagyomány szerínt hajdan Paulinus
szerzetesek laktak benn, és nevét, – latinúl Monastérium Pauli, –
onnan nyerhette. –4ik
pontra. A község legkorábban 1714be emlittetik; a’ mikor már
reformátusok lakták ’s Rimaszombati Péter vólt a Predikátor ’s minden
egyhází ingó javak már akkor leltároztattak mint ezt az egyház
legrégibb jegyzőkönyve bizonyitja. –
5ik pontra. Honnan történt népesítése nem túdatík. –
6ik pontra. Hagyomány szerint a név eredete már a 3ik pontban
megemlittetett. –
7ik pontra. Gőzhát. – sík fekete szántó föld. – Folyás dűlö többnyíre
sík szántó és kaszálló föld, elneveztetvén a közte folyó értől. –
Simahalmi dűlö részint szikes részint fekete homokos és fútó homokos
szántó főldek sikságban. – Malom zúg. fútó homokos szántó főld.
Nyirerdő. nevezetét onnan vette hogy a Nyír szélén esik kűlömben tőlgy
és szílfák termő helye. Lapos leginkább völgyes kaszállók itt ott
szántó földel vegyitve közepén egy kis ér foly mely fövenyes nevet
vísel. – Csonkás hajdan erdő vólt most egyrészén szőllős kertfekszik
úgyanazon név alatt; más része hegyes vőlgyes fútó homokos szántóföld.
Sürü. jelenleg is fenn álló erdő. – Czigánváros hegyes vőlgyes sívó
homokos szántófőld. – Liget hajdan erdő vólt jelenleg hegyes völgyes
homokos szántóföld. – Rákóczi tíszta Kaszálló a’ Nyirerdő közepén
erdővel köritve. – Bónékút rétes hely hagyomány szerínt Bonaparté
tanyázó helye vólt. – Ördögárok mai nap is látszó árok mely a
tatárjárás alkalmával a lakosok részére védelemhelyül szolgált ’s
keresztül megy az egész határon. –
Kelt Mpályíban áprílís 17én 1864.
Papp Gedeon mk Juhász Sándor mk
Jegyző által főbíró
(53a)
Leírása
T. Bihar megyében a Sárréti járásban Kebelezett N: Bajom várossa és
vólt Várának, mint szintén a’ hátár területén lévö helyi
elnevezéseknek, az Ó- és Új Korra vonatkozólag
I Rész Honnan vette N:Bajom várossa nevezetét. – s ki vólt elsö
bírtokossa:
1 N:Bajom várossának a’ neve vólt Bajom ’s a’ mint a’ Község és Egyház
bírtokában lévő Krónika és régi íratokból Kitünik elsö bírtokos Ura
vólt Bajoni Miklós, utolsóbb pedig ennek két fijai Bajoni János és
Benedek — vóltanak.
Hogy miként Került légyen ezen város a Bajoni család bírtokába az
tisztán ki nem nyomozható, mivel IIik Lajos Király által adott
donationális és több családi leveleik a’ Dózsa lázadás alkalmával
elraboltattak. azonban még ís találtatott egy Gothus nyelvenn írt
oklevél, mely bár a’ régíség miatt olvashatatlan vólt, meg ís a’ mínt
Kivehetö vólt, — abban is Bajonnak van nevezve, innen van a’ Bajoni
családnak is igaz neve — Bajoni de Bajon.
2 Mikor a’ magyarok ide jöttek, vólt ezen a’ részen egy gazdag Gothus
fejedelem Kinek három leánnyai vóltanak, – ezek Közzül egyet adott a
Bajoni családba feleségül, ’s vele együtt Bajont, Zánt, Ohatot – ’s
több helyeket. A’ második leánnyát a’ Petneházi családba házasította.
A’ harmadik Ágota nevű leánnyát mely apácza vólt, az ö nevéről
neveződött Ágotai Zárdába /:innen vette nevezetét a’ hortobágyi Ágota
P. Ladány és Karczag Között:/ Huhot Kun vitéznek adta feleségűl, azon
Huhotnak, Kiről irja Budai Ésaias Magy: Or: his: 1 M 97 oldal. – ”
Árpád idejében Szabólcs és Thas nevű magyar vezérek seregeiket a’
Tiszánn Dorogmánál által Kőltöztették, ott egy Huhot nevű Kun katona
hasznos szolgálatjáért Árpádtól egy jó darab főldet nyert ’s ezen
darab főld a Huhot maradékának még 1174 körül is bírtokába vólt, –
hogy tehát tsak ugyan azon fent emlitett Kun Katona Huhot (53b) vette
feleségül a’ fent említett Gothus Úrnak Ágota leánnyát, ’s azzal
együtt nyerte Bajont is. ’s midönn Huhot a’ Keresztyén hitre áttért,
Bajon várossáról a’ Bajoni nevet választotta családi nevének. innen
tehát Következtetni lehet, hogy Bajon várossáról vette nevét a’ Bajoni
család, ha ugyan a’ hallomásnak, és traditioknak hitel adható.
II Rész. A’ várról. ’s annak épitőjéről
Mint fellyebb említve vólt a’ Dózsa lázadás alkalmával minden családi
érdekes íratai elraboltatván ezen nagy veszteség arra indította a’
családot hogy egy bátorságos helyet állitsanak elö a’ családi
íratoknak, egy jó eröss várnak épitésére határoztak el magokat, – ’s
hogy helyzeténél fogva Bajon várossát választotta Vár helyül a’ Bajoni
csalad. – az elvítáthatatlan.
Bajoni Ferenczet emlegetik a’ régi öregek hogy építtette az első várat
Bajoni Benedeknek a’ fija 1sö Zápolya János fejedelem engedménnye
mellett /:Jegyzet Bajoni Ferencz attya Benedek a’ Dózsa lázadás kor
nagy vitézséget tanúsított, és nagy fordításokat tett, azért nyérte a’
vár épitési engedményt Bajoni Ferencz, t:i: attya érdemeiért:/. de
hogy Bajoni Ferencz építtette é a’ Bajoni valamennyi várakat, mível
ott Öt vár vólt egy más közelében, az utóbb említendők ből nyilván
Kiviláglik. a’ Középvár mely 1200 □ öl területü vólt és négy
szegeletes ’s helye még ma is szembetűnően Kitetszik, e’ Közép vártól
Keletre, délre, nyugotra és északra még nagyobb Kiterjedésű váraknak
a’ nyomai mutatkoznak, Külön Külön Sánczal egymástól elválasztva.
Bajoni Ferencz hunytával ennek fija János lett a’ vár és a’ városhoz
tartozott Uradalomnak bírtokossa, Ki is sziget váránal Zrinyi Miklós
sógorának /:Zrinyinek felesége Bajoni Zsófia vólt:/ segítségére menvén
ott 1566ik évi Sep 7n elésett, ’s benne Bajon várossának és várának
fiágonni utólsó Ura egészszen Kihalt. ’s mint magva szakadt — ’s az
erdélyi fejedelem(54a)séghez tartozott jószágot Zápolya a’ várban lévö
családi levéltárral eggyütt Kezéhez vette, és Bajonba tisztartóúl
Csukat Pétert rendelte.
IIIik
Rész a’ Vár és Csukat Péter története.Csukat Peter jeles, derék
természetü vitéz ember vólt, ’s a’ mint irja Betlen János historájaban
Csukat Péter Bajonból a’ várból 1592be Belényesbe ment és a’ Bátori
Zsigmond dühössége elől szaladó Gálfi Jánost ott elfogta, ő fogta el
1594be a Fejedelem parancsából Bátori Bóldizsárt, Kendi Sándort és
Bornemisza Jánost ’s tőbb Urakat Kik megölettek. — ezentúl eltűnik
Csukat a’ magyarok történelméböl de él Bajomnak emlékébe.
Ugyan is ő lévén már a’ Város és Vár Kapitánnya és Földes Ura, mely
czímekkel Zápolyától ajándékoztatott meg, mint nyughatatlan és munkas
ember Ö épittette a’ Közép Vár Körül, melyet Bajoni Ferencz építtetett
vólt, a’ négy elő várat, itt nyilván Kitűnik, Külömben is csak azon
feltétel és Kötelezettség mellett adatott neki által a’ Vár
Kapitányság és Uraság, hogy ö a’ várat felépitse, erőssé tegye, és jó
Kar ban tartsa.
Csukat Péter huzatott a Berettyóból mintegy 800 ölnyi hoszszúságú
csatornát húzatott83 a’ vár Közelebe, részint azért, hogy az által a’
várat erőssbé tegye, részínt pedig azért hogy azon vizi malmot
tsináltasson. Ezen csatornának nyoma még ma is, a Fog gáttól fogva a’
Gyalog érbe szakadva a’ vár hely és a város Körül meg látszik és
Csukat. — mai nevezetszerint Csutak árkának hivják.
Csukat Péter után lett a vár Kapitánya Kun András, kiről semmi
nevezetes nincs.
Kun András után a’ Bajoni Vár Uraságát mondhatni tsak Kapitányságát
Botskai István átruházta Nagy Andrásra. Ez a’ Nagy András vólt az, Kit
Bátori Gábor vadászat színe alatt N:Váradra magához hívatott és ló
futtatás közben, mely a’ vadászatot megelőzte vólt, a’ Fejedelem által
hasán annyira megsebessíttetett, (54b) hogy béle Kiomolván abban el is
halt. Nagy Adrás ily módonni megöletése idézte osztán elő Bátori
Gábornak, Nadányi és Szilasi Urak általi megölettetését. Nagy András
1606ba lakott a Bajoni Várban, mintegy Kilentz esztendeig.
IV Rész A’ Vár végső állapotjáról és utólsó bírtokossairól, ’s más
nevezetességekről.
Vólt még végezetre a’ Várnak és a városnak egy bírtokossa és lakossa,
kinek emléke N: Bajom egy ház emlék Könyvében örökre megmarad meg a’
keső maradeknál is ez Petneházy Istvánné Petneházy István Zarándd fö
Ispánjának felesége Király Anna aszszony. Ezen aszszonyság Kétség
kivül azért jött a’ Bajoni Várba lakni, hogy jószágához mind Közelebb,
mind bátorságosabb helyen légyen üress lévén azon időben úgy is a’
vár, de meg más Ként is a’ két család u: m: Bajoni és Petneházi
családok vérség szerinti atyafiak vóltak egymáshoz a’ mint a régiek
hallomás szerint beszéllik, mely is Bajonnak régi mivóltára a
tudományként tartozik.
Ez az aszszonyság ajándékozott a’ Bajoni Sz: egyháznak 1629be egy
egészszen ezüst tányért, 1633ba egy meszszejes talpas ezüst poharat,
a’ Város részére egy jó darab szőllőt, mely szőllő a’ Várnak észak
nyugoti részében vólt, ’s most is a’ tájon fekszik, ’s nevezett
aszonyság a’ várban laktában maga űltettette. – a’ szőllő még ma is
meg van, de már nem a’ város bírtokában, henem a Nemes László
örökössei tulajdonává lett 12 évvel ezelött vétel útjain, ’s ma ís Vár
szőllönek neveztetik. ehez mint egy négy ölnyi távolságra mutatkozik a
belsö vár romja ákátz fakkal körül keritve, és vár helynek neveztetik.
ez még ma ís a’ város bírtokában van. meddig lakhatott Petneházi ne
aszszonyság a’ Bajoni Várba bizonytalan, mint szintén az is, hogy hol
halt el.
Eddig terjed Bajon várossának és várának történelmi fonala, ’s hogy
valaha lakott é valaki még benne vagy (55a) Úri, vagy vár Kapitányi
ranggal emlékezete sehol nintsen, ’s kétségen Kívül a’ Vár a’ Várossal
együtt a’ Kismarjai Iurisdictiohoz csatoltatott, ’s csak maga jussával
élő Communitássa változott, ’s ez által Bajon elevesztette
verbíróságát mellyet a Bajoni családnak 1412 esztendőbe Zsigmond
magyarok Királya ajándékozott Böszörményben, és hogy ezen jogával élt
is bizonyitja – még ma is az Akasztó halom, mely abban az időben túl a
Berettyó fojásán esett Közel a városhoz északkeletre. ezen a’ halmon
azon időben a’ gonosztévők aggattak és vesztettek el, ’s ma ís
Akasztóhalom nevet visel.
Vik
Rész Bajon határábanni nevezetessegek, történelmi események, ’s helyi
elnevezések.Czélba vévén a’ Török alsó magyar Országnak, u: m: N:Várad
felöli részének megvételét, Buda felöl jövö segítő serege 1659be Bajon
alá szállott, és Bajontól délnyugotra eső Török halomra /:ma ís úgy
hívják:/ ütötte fel a Basa sátorát. a’ magyarok pedig szintén Bajontól
fél órai távolságra dél Keletre eső Csata halmára, melyet ma a’ Köznép
hibásan Csetehalmának nevez állitották táborukat. Ott Kezdödött meg az
öszsze csapás onnan a’ harcz által ment a Berettyó vizén a’ Kis Rábai
pusztára holott a’ Törökök a’ magyarokon tellyes győzedelmet vettek.
az elhúllottakat a’ Törökök eltemették; – ’s az eltemetteknek
sírjaikat még ma is mutogatják nehány apró dombotskák a’ Kis Rabai
főldőn, és neveztetnek, a’ nép nyelvén aprodombotskáknak. Ezekkel
altal ellenben van a’ Berettyó Kiszáradt medre N:Bajon felőli nyugoti
partján, a’ Horhány halma. ezen a halmon tartotta a nyert
győzedelemért Tedeumot a Basa ’s azon a’ halmonn olvastatott el a
Török tábor előtt az Álkorán, ’s innen vette, ’s tartja is az
említettem halom ma ís a nép nyelvén a’ Horhán halom nevet.
Van még egy megemlitésre méltó nevezetessége Bajon várának és
várossának. ugyanis 1576ban Miksa Király adott Bajoni Zsófiának a’
Pásztori János özve(55b)gyének /:melyik Bajoni ’Sófia lehetett
bízonytalan, annyival is inkább hogy a’ Zrínyi Miklós felesége is
Bajoni Zsófia volt, de ez férjével Sziget vára alatt vitézül halt el:/
egy donátió levelet, melyben a’ mínt elö van adva az özvegytöl Görbe
telke és Osztro telke elidegenitödtek, mely telkek abban az időben a’
várhoz tartozó telkek vóltak, – Különössen Görbe telke a’ várnak
majorság beli telke vólt, az a’ hely ez hol most Udvari helysége
fekszik, és az onnan a’ várba vezető utat még mais Vár útjának
nevezik.
Eddig terjed Bajon várossának, várának és helyi nevezetességeinek, a’
mint az öregek elöadásaiból ’s az egyház bírtokában lévő s régiség
míatt alig olvasható jegyzetekból öszve szedhetö vala, – rövid
leírása.
Kelt N:Bajomba Sz:György hó 25n 1864.
Tóth István mk: jegyzö által
(58a)
1. lap
Helynevek
Nagy Harsány községből, Bihar megyéből.
1. A megye neve: Bihar; kerűlet: délbihar, járás: szalontai; szék:
Nagy Szalonta.
2. A község helybeli s országszerte ismeretes neve: Nagy Harsány.
3. A községnek más elnevezése a hajdankorban sem létezett, azonban
használtatik „N. Harsán” és „N. Harsány” nevezet. A községnek 1630-ban
metszett pecsétnyomóján „HARSANI VARASANAK PECZETI” körirat levén: a
község helyesebben neveztetik „Harsány”nak , mint „Harsán”nak.
4. A község legkorábban emlittetik a nagyváradi cathedrale templomnak
segrestyéjeben találtatott s Kolosváron 1550-ben kiadatott „Ritus
explorandć veritatis, per judicium ferri candentis” czimü könyvben. E
könyvben ugyan is elösoroltatván azon városok és községek, melyekből
való lakosok az 1214-dik évtől fogva az 1235-dik évig, a tüzes vas
hordozása által probát tettek, vagy másokkal tétettek: a sorozatban
/:Harsány, Kereki, Ugra, ’Saka, Zadán, Gyán Apáti s. t. b:/ Harsány is
ott áll s igy már 1214 előtt létezett.
Az 1242-dik évi tatár nagy pusztitáskor a Várad vidékét feldúlt
tatárok által Harsány is feldúlatott. Hihető azonban, hogy a lakosság
nagy része a falút környező erdöségek s rétsegek közt rejtözködve, a
legyilkolás s rabságra hurczoltatástól, megmenekülhetvén: a tatároknak
az országbóli kitakarodása után, a feldúlt falut csak hamar ujra
felépiték.
Harsány neve a kezűnk közé kerülhetett adatokban nem fordúl elő egész
az 1564-dik évíg, a midön Harsány a Kolos-monostori levéltárban levö84
adománylevél szerént, Artándi Kelemennek dotaltatott.
Az 1606-dik évben Bocskai István fejedelem, több bihar megyei
községekkel hajdú városi czimmel, nemesi jogokkal s kiváltságokkal
ajándékozta meg Harsányt is.
Az 1658-dik évben Erdelybe s innen Magyarországra betört, Debreczen s
Várad vidékén több városokat s falvakat elpusztito tatár Chán csordái
által, – vagy más adat szerint 1660-ban a váradi várnak Ali basa
(58b)
2. lap.
általi bevétele alkalmával Harsány ismét elpusztittatott. De nehány év
múlva a megmenekült lakosok, s talán a szinte elpusztúlt szomszéd
Püski, Tamási falvak megmenekülhetett s a harsányiakhoz csatlakozott
lakosaitól, ismét megépittetett.
5. Honnan nepesedett? Az 1242-dik év előtt létezett Harsányt igen
hihetően a honfoglaló s a harczok bevégzésével állandó lakhelyeket,
falvakat épitett őseink közel maradékai ülték meg /:Nem létezett e
Harsány őseink bejövetele előtt a Bihari Men Marot idejében itt lakott
s a magyar nemzettel egy törzsről szakadt, egy eredetű s talán ha
különbözö kiejtéssel is, de bizonyosan ugyanazon nyelvet beszelő Kozár
nép idejében?:/
Az 1242, majd 1658 vagy 1660-ban történt elpusztulások utáni
megtelepűlők, kétségen kivül a pusztúlás elől megmenekülhetett
harsányiak valának; azonban népesedhetett a község a szomszédságban
elpusztúlt magyar falvak megmenekülhetett lakosainak itt történt
megtelepűlése által is.
6. Harsány neve eredetéről sem köztudomásból, sem hagyományból nem
tudúnk semmit. Feltehető, hogy a Község „Harsány”nak neveztetett
azért, mivel a sebes Körös partján feküvén, alatta vagy hozzá közel,
az erdökkel szegélyezett csavargos partok közt a Körös „harsogva”
„harsányan” folyt. /:De hát vajjon a Somogy, Baranya és Borsod
megyékben eső „Harsány” nevü 5 Község alatt folyik-e vagy folyt-e az
elnevezéskor harsogva, harsányan, valamely folyam?:/
Talán az első telepitő, vagy főldes úr vólt „Harsanyi” nevű? Az
1797-dik évben Harsány a többi bihar megyei hajdú városokkal együtt
pert folytatván a hajdui jogok s kiváltságok visszanyerése végett: az
Ügyvéd arra hivta fel a községi elöljáróságot, hogy minden olyan
leveleket hajhásszanak fel szorgalmatosan, melyek azt igazolják, hogy
Harsány 1554. előtt világi családoké (:nem papi, nem káptalani
birtok:) vólt, s a harsányi elöljáróságott Kántor Jánosiban lakó
Harsányi nevü úrhoz utasitja, ki neki – az ügyvédnek igérte, hogy ez
ügyben munkás leend. Ezen Harsányi nevű úr, ősei után ismerhette e
Harsány község régi történetét s viszonyait s az ő, őshajdan korban
(59a)
3. lap
élt őseiről vette-e Harsány község a maga elnevezését? vagy csak
történetesen vólt Harsányi nevű azon úri egyén, kihez az ügyvéd az
elöljáróságot utasitotta? vagy e Harsányi nevű egyénnek ősei valamikor
Harsányban lakván, a község neveröl vették fel a Harsanyi család
nevet? mind ezen kérdések, csak kérdések maradhatnak. Az 1631-dik
évben II Rákoczi György által a harsányi lakosoknak adott új adomány
levélben 77 /:hetvenhét:/ harsányi hajdú katona emlittetik meg név
szerint, de ezek közt Harsányi nevü nincs.
A „nagy” melléknévre megjegyzendő, miszerint: Harsány község, minden
kezünk közt levö okiratban a „nagy” melléknév nélkűl egyszerűen csak
„Harsány”nak van irva. Igy van nyomtatva az emlitett „Ritus explorandć
etc.” czimü könyvben, igy van irva a Kolosmonostori levéltárban levö
adomány levélben; a község pecsétnyomoján szinte csak „HARSANI”
körirat van; a „nagy” mellék név nélkűl emlittetik Harsany az
„Aprobatć et compillatć constitutiones Transilvanć” czimü 1669-ben
kelt Torvénykönyv, hajdú városokról szóló III. Részében. Igaz ugyan,
hogy az I Rakóczi György fejedelem által 1631. maj 5-kén kiadott új
adomány levélben, Bihar megyébe kebelezett Kis- és Nagy Harsány
birtokok átadása emlittetik a Harsány varosában lakó hajdú katonáknak
s maradekainak; de az adomány levél kezdetén és végén mindég csak
„Harsány” városa emlittetik. Igen hihetö tehát, hogy Kis Harsány és
Nagy Harsány, ugyan azon egy városnak „Harsany”nak csak különbözö
részei valának s együtt véve alkották „Harsány” városát. E feltevés
alaposságát igazolja az, miszerint semmi száj- vagy irásbeli hagyomány
nincs, mely arról emlékeznék, hogy Nagy Harsánynak külön temploma
vólt, vagy hogy ezen templom, ha valaha létezett vólna, hol vólt?,
holott a Kis-Harsány nevü dűlöben most is látható a templom rom, s
Püski végképen elpusztult temploma helyét, talán a gyermek is ismeri.
Mikor vette fel a Község a „nagy” mellék nevet? nem tudatik. Még
1773-ban készűlt úrberi táb-
(59b)
4. lap.
lázaton csak „Harsány” van, az illető helyre beirva.
A „nagy” melléknévnek — Közsegünkhöz közel más Harsány nevü község nem
levén, melytől való megkülönböztetés végett hasznalná a nagy
melléknevet — semmi jelentösege nincs. községűnk neve elött, s ha a
Somogy, Baranya s Borsod megyékben levö Nagy- és Kis Harsány nevü
községektöl akarja magát megkülönböztetni, talalóbb melléknév lenne a
„Körös” név, a Körös parton esvén községűnk, Körös-Ladány,
Körös-Tarcsa s. t. b. példájaként, Körös-Harsány-nak neveztetvén. —
7. A község határaban előforduló topographiai nevek.
a.) a Község utczái nevei:
Nagy utcza. /:a templom, egyházi s községi épületek ezen, minden
utczák közt legszélesebb utczában vannak:/ ennek egy része:
Tó utcza /:hosszas esözésekkor a viz tóvá gyűl benne:/
a Nagy utcza másik ágai
a) Varga Márton sikátora /Varga M. háza megett:/
b.) Iskola sikátor, a fiu iskola háta megett, régebben „Pap sikátor” a
jelenlegi fitanitoi lak lelkeszi lak levén ezelött.
Tökmata utcza. Igy két utcza neveztetik egyik a Körös mentében,
másikban a Kaszálóra nyúlnak az udvarok végei. Amaz első Körösre nyuló
kertjeiben korábban igen sok és nagy „tökök” termettek. Ez mostanában
Körös utczának is neveztetik.
Hosszú utcza, leghosszabb utcza a Községben. Ennek felsö vége 15
házbol allo része
a.) Kis utczának, alsó vegén
b.) Kotszeg utczának is neveztetik. Kotús, lapályos hely.
Ujűlés utcza. Az itt levö házak ez elött 50–52 évvel epittettek. Az
elött e tér „Kenderhát”nak neveztetett, mivel kender termö kert vólt.
(60a)
5. lap.
Baszárka utcza. Ez elött 30–32 évvel ülték meg ez utczát. Egy sor ház
s udvaraik a szántó főldekre nyúlnak, melyektől egy mély árok
választja el.
Szeles utcza, hosszában délnek nyúlik s mig a végénél elnyúló Baszárka
utczai sorházak nem vóltak meg, mint egy szél torkában volt.
Árkos utcza, végig rajta egy esőviz vezető árok van
Temető utcza, szélső háza a temető mellett esik.
Hatház sor, hat hazból alló s a legelöre arczczal nyuló házsor.
b.) A közsegen kivül a határban levő helynevek.
Megygyesszeg, szántó főld, közvetlen a falu alá nyúlik be, talán
megygyfák vóltak a faluhoz közel eső részén? A Megyesszeg egy része:
a) Péntekdomb, felemelkedett hely; más része:
b.) Diófasor, korábban a még most is élő idősb emberek gyermek korában
is meg vólt még nehany dió fa, régebben több is lehetett.
c.) Regi kender főldek, szinte szantó föld, az 1857 ben megtörtént
Úrbérrendezés elött Kender termö föld vólt.
d) Oláh Mihály kaszálója. régen kaszáló Oláh M. birtokában, most
szántóföld.
Holt Körös, a határ nyugotti reszén elvonúl délre Ugra alá. Az ős
hajdanban az anya Körös medre, jelenben néhol mély, szeles árok, s
benne csak igen nagy esözésekkor, vagy a Körös szabalyozás előtt, a
Körös kiöntésekor van es vólt viz.
Püski. Kendert termesztö szántófőld. Egy a hólt Körös melletti,
felemelkedett terűlet. Itt egy hason nevü falu vólt 1660 elött. A
temploma alaptéglaiból ezelött 30–35 évvel az eke egy-egy nehány darab
teglákat vetett fel s a szántók ez elött 6–7 évvel is római pénzeket
találtak. Ezek egyikén „HADRIANUS” kör irat tisztán olvasható.
Püski zug a hólt Körös egy széles szarü C alak-
(60b)
6. lap.
ban veszi korül, a püskii kenderföldek mellett nyugottra.
Puski gaz
Pap tava, a püskii templom hely közelében, a száj hagyomány szerint a
püskii lelkész udvar kertje e tóra nyúlt. Most legelő, esős időben
vizállás s sásas gyepet terem.
Kis rétóldal, Hajdan mocsáros, rétes hely, ké-
Nagy rét óldal sőbb kaszálló, jelenben szántóföld.
Nagy szík, egy része legelő, más része szikes szántó főld.
Püski gaz. a püskii kenderföldektől keletre, közte s a kender földek
közt a Nagy szik. Korábban bokros, gazos hely, majd legelő, jelenben
szántóföld. Hajdan talán Püski község határa vólt.
Szőrretje. Régen káka, gyékény termö rét, a rét környékén szőrös fü
termett. Jelenben csak esös időben van benne viz s legelönek
használható.
Szőrrétje zugja. A szőrrétjébe benyuló hátasabb legelö föld.
Csárda dűlő. Ez előtt mintegy 50 évvel /:az Ugra Váradi út szélin:/ a
Községnek itt egy csárdája vólt.
Sárostó. Régen gyekényt, kákát termő sáros fenekű tó vólt. Most
legelő.
Rövidi. Rövid dűlőkre osztott szántófőld, a körülte elterűlö legelö
szántófőldnek nem alkalmas.
Rövidi szik, a Rövidi szántófőldek körül elterülő szikes legelő.
Bódány laposa, legelő; ily nevű birtokosa lehetett a hajdankorban;
lapályos főld.
Kerek tó. Egy kerek vizállásos hely, a jelen korban csak esözésekkor
telik meg vizzel
A Sárostó, Rövidi, Rövidi szik, Bódány laposa és Kerektó az
Urbérrendezés óta
„Majorság” név alatt a nagy váradi Káptalan, mint vólt főldes úr
birtoka.
Bénégát. Szántofőld. E dűlőföld hosszában korábban egy a Miska rétből
jövö folyás /:Fenyes ér:/ volt, s e folyáson egy híd, gát, melyet
talán
(61a)
7. lap.
Bené nevü épitett vagy épittetett.
Bénégátja óldal. a Bénégáti szántófőldek alatt el folyó Fenyesér
innenső szélén elterűlő legelő.
Fenyesér hát, szántófőld, északi szélén végig folyt a korábbi, vizes s
áradásos idöben, az ugynevezett Fenyes ér.
Fenyes ér. Miólta a Körös szabályozás 1858 óta megkezdetett Harsány
alatt, az érben csak esös idöben van viz. Az elött a Körös
kiöntéseikor85 szinte folyó vólt s átment az Ugrai határba. A Fényes
Elek geographiai szótarában ez ér Fényes érnek neveztetik
Ördögárka. A harsányi határból az ugraiba megy át, néhol mély nagy
partokkal környezett árok, néhol el el vész s ismét előtűnik.
Érköz. Dél, nyúgot és észak felől a Fenyes ér veszi körül. Emelkedett
homokos szántóföld.
Borizug, legelö a Fenyesér egy kis zugában
Szűrűs kert. Régen beomlott árkokkal körülvett térség. Korábban szérük
s asztagok helye.
Miskarét. Korábban kákát sást termett nagy területen feküdt rétség
vólt s vizét részint az esö s hóvizből vette, részint a Körös
kiáradásaikor a Fenyes érből vette. Most nagy része, a viz leszaradván
róla, kopár haszonvehetetlen.
Miskarét-óldal, a Miskarét körűli legelő.
Talánkrét. Régen állandó vizű rét, jelenben legelö s csak esőzésekkor
van benne viz.
Talánk óldal, a Talánkrét környékén levö szántófőldek s legelők.
Rojti út. Rojtra vezetö közlekedési út.
Határ Igy neveztetnek a Körösszegi Község és Tamási puszta határainál
elterűlő legelő főldek.
Tamási út. A Tamási pusztára vezető út.
Zsombokos. Szántóföld, e dűlő vegénel vizállásos, zsombékok vóltak
korábban.
Zsombokos laposa. A zsombokos dűlőbeli szántó-
(61b)
8. lap.
főldek körűli vizes hely, részint legelő. —
Szérűk lapossa, szántófőld.
Soványhát; hátas, homokos soványszántófőld.
Soványhát laposa; a soványhát dülöi szántófőldeknél alantabb fekvö
térség, régebben legelő, jelenben részben kaszáló, részben szántófőld.
Feketerét, korábban állóvizében sás, káka, gyékény s nád termett,
jelenleg részben legelő, részben kaszáló s szántófőld.
Feketerét-óldal, a Feketerét szomszédségéban, kaszáló s legelő.
Kiserdő. Ez elött 60–80 évvel tőlgyfa erdő, kesőbb cserjés, jelenben
szántófőld.
Malomrét. A Községen kivűl levő száraz malomhoz közel eső kaszáló.
Régebben a Körös kiöntéseikor miatt rétség vólt.
Szőlőskert. Szőlő s gyömölcs termö kert, egy része
Lunkán-nak neveztetik, lapályos; regebben áradásokkor vizállásos hely.
Malomkert.
Kis Káposztás. Kaposzta termő kertek.
Nagy Káposztás
Régi malom árka, A Körösön 1830 előtt létezett, de a megye parancsából
elrontatott 5 kövü vizi- s jelenben ugyan itten körül levö száraz
malom legelojét körülvevö árok.
Kis Harsányi Kaszáló. – 1660. elött itt feküdt Harsánynak „Kis
Harsány” városrésze a Körös jobb partján, A templom falából egy
romdarab a földre dőlve egy kis felemelkedett helyen még ma is
látható. Nagy Harsány kétség kivül ehhez közel fekudt, de hol?
határozottan kimutatni nem birjuk, csak annyit tudúnk
szájhagyományból, hogy Kis-Harsánynyal átellenben a Körös bal partján
feküdt.
Kis-Körös: Régen, a vizi malom fennállása
(62a)
9. lap.
Korában, ezen vezettetett le az anya Körös felesleges vize. A
Kis-Körösnek az anya Körösböli kiszakadásanál vólt egy zúgó, ettől a:
Zugó környéke, a Zúgó körüli legelö.
Kandia. A Kis-Körös és anyaKörös közt. Itt hajdan erdö vólt. Egy
kártékony vad kan-disznót ellővén egy a harsányiak közül; az okozott
kár dija meg lőn fizetve. A Kandia kaszaló egy része:
Palántos86 ~ Palántos kert, a Körös parton. A káposztát nagy
mennyiségben termesztő harsányi nők, itt termesztik a palántot, minden
birtokosnak egy-egy kis darab földje levén itt.
Gulya állás. A körös parton, hova a tehén borjú s ökör csordák delelés
s itatás végett hajtatni szoktak.
Nagy Kaszáló; nagy teruletű kaszáló-főld, a S. Körös mentén. Régen
nagy része gyékényt nádat termett. Részei:
a Füzes. Korábban itt a faluhoz közel, nagy fűzfák vóltak.
b.) Epreskert; szinte a falu alatt, hajdan eperfák vóltak itt.
c.) Gémes. a Körös egy Zugában, régente gém madarak tanyáztak itt.
d. Nagy fok; a Körös egy Kanyarúlata mélyedésében. Régen erdö helye.
e.) Tapolcsán A Körös szabályozás előtt a Köröstől csak nem egészen
körül keritett felszíget.
Uj Körös, vagy Kanális. A Tapolcsán keleti s a félszigetet a nagy
kaszalóvál összekötözö föld részén. E Kanalís ásása ólta a Tapolcsány
egész szigetté alakúlt.
f.) Varjas, a szomszéd p. peterdi határban levö Kis erdöben fészkelő
varjak gyakori leszaló helye.
Hólt Körös. A harsányi nagy kaszaló s szakáli főldek közt határt képez
Haj-
(62b)
10. lap
dan az anya Körös itt folyt el Püski s innen Ugra alá, most csak kevés
melyedés látható.
Hagymás kert dombja. Felemelkedett hely, régen hagyma termesztésre
használtatott.
Hagymás kert laposa, a hagymás kert dombja meletti alacsony fekvésü
legelő.
Kocsord; Kocsord füvet termö kaszaló.
A községen kivül esnek:
Epreskert, körül árkolva, egyrészében nehány nagy eperfa van; más
része luczernas, káposztás, szénás kert, egy szegletében van a
bikaakol.
Régi temető.
Uj temető.
Harsány Községéhez van csatolva közigazgatásilag:
a Tamási puszta itt látható egy Templom rom, melyből egy faldarab még
a maí napon ís fenn ál.
E nagy kiterjedesű pusztán semmi helynevek nincsenek s csak
Gázsi János része
Juricskai Mór része neveztetik. - - -
feljegyezte, 1864. aug 11en
helybeli Lelkész Csomor János
” Jegyző Kovács István
KözLakos Gergely Janos
(64a)
Helynevek
Puszta Nagy Kágya Községből Bihar Megyéből.
Az 1ö pontra nézve:
A’ megyének neve Bihar. Érmelléki járás. Diószeg a’ széknek neve.
A’ 2ik pontra nézve:
A’ Pusztának több neve nincs és a fent irt név ismeretes országszerte.
A’ 3ik pontra nézve:
Puszta Nagy Kágyának más elnevezése soha sem vólt tudtunkal, azonba
hogy ezen puszta község vólt régebben nyilvános azon okokból mivel
Temploma fundamentoma a’ mostani temetkezési hellyen most is látható,
továbbá hiteles ember állitása hogy a’ Nagy Létai Ref. templom
tornyába lévő harangok egyikén Nagy Kágya olvasható, hir szerént a’
népes község a’ mongolok által pusztitatott87 el ’s meg maradt népe az
akkoriban Kis Betlehem, most Kóly lakosai közzé88 vegyűltek. Ezen
elpusztult Község a’ mongolok elmenete után Bethlen kézre szállott és
mínt néptelen birtokát pusztának nevezvén oly nemesi
kiváltságot nyert hogy az 1848ki évig soha adót nem ismert.
A’ 4ik pontra nem felelhetünk mint szintén
az 5ik pontot a’ fentebbi magyarázza
A’ 6ik pontra nézve szinte nem felelhetünk mivel ez előtt 10 évekkel
a’ hegyház leégvén minden régíbb irományok benne elhamvadtak.
Köztudomást sem vehettünk minthogy az itten nyomorgó 25–30 taxát
szolgálók örökös változáson mennek által ’s mind idegenekből áll.
(64b)
A 7ik pontot illetőleg:
Fekszik ezen puszta Kóly, Csokaj, Kis Kágya szent Miklós szen jób,
szent Imre és Diószeg községek határai között — részínt lapályos,
részínt pedig igen szép ’s jeles bort termő szőlő hegye van, van
erdeje is. A’ lapály föld elnevezései: Nagy sziget, az érvize között,
Mólnári, Bokor szíget, Tőlyös, bokrok között. A’ szőlő hegye dülők
elnevezései: Bükk vőlgy — hajdan Bükk nevűé vólt, Nagy cserhegy, Kis
cserhegy, — cseres főldje van, Kis rózsa Nagy rózsa hegy, szép
fekvéséért neveztetett el. Kis írtás óldal — erdöböl irtották. Gunár
hegy ez előtt 40 évvel liba legelő lévén onnan kata nevét. Lődörtó, —
mellette lévő nagy tóról neveztetett így Padűr, — teknős üregüségéről
neveztetett el. Sinai dülő, — igy neveztetett mivel Sinainak van azon
dülöbe leg nagyobb darab szőlője. Az erdő neve Anikoros, — hogy miért
neveztetett igy nem tudjuk.
Kelt Puszta Nagy Kágyán Junius 5 1864.
Főbiró Csorvási András mk
Porcsalmy Jósef mk
Jegyző
(66a)
165 / 1864. Nkereki község elöljáróitól.
Nváradi járás Szolgabirája —
Tekintetes Fráter Ferencz Úrnak
Nváradon
Tekintetes Szolgabiró Úrnak folyó évi Martius 23án 197/1864 szám alatt
Kelt tiszti meghagyása folytán, a’ használatúlküldött Utasítás szem
előtt tartása mellett az útasítás Kérdő pontjaira Következő
Statisticai adatokat szerezvén be – tisztelet teljes jelentését alant
irt elől járóság beterjeszti.
az Utasitás 1ső pontjára: NagyKereki tisztán magyar ajku ’s reformált
vallású Község fekszik Bihar megyében, – tartozik a’ nváradí járáshoz,
– adó tekintetben pedig a’ nváradí cs. Kir. pénzügyi Kerűlethez.
a 2ík pontra: A’ községnek jelenleg csupán ezen egy féle neve él:
NKereki.
a 3ík pontra: E’ Községnek hajdanában, – de olly régen, hogy az év
száma Ki nem tehető, – ezen elnevezése volt: „De curru”, melly
elnevezést a’ hajdan itt létezett de curru nevű apátságtól vette;
későbben ismét még e’ neve élt a’ közsegnek: „Nagy Kerek”, – e’ nevét
a’ 17ik század elején egy nádas ingován̄yal Körűlvett, s a Bocskay
István fejedelem Korában némű jelentőséggel bírt, ’s lakott vártól
Kapta; különben a hely megülése a’ régiség homályában vész el. Igy
lett később NKerek elnevezésből NagyKereki, meg emlittetetik itt, hogy
Bocskay István fejedelem itt lakta korában NKereki mező város volt,
ezt látszik igazolni a’ községnek mai napig használatban lévő pecséte,
mellyen e’ kör irat olvasható: „N. Kereki váras pecséti 1605.” A fönt
(66b) emlitetett vár Bocskay fejedelem korában hogy nem csekély
jelentőséggel bírt, levéltari adatokból Kitetszik. hogy Bocskay
fejedelem idejében a’ nadas ingován̄yal köritett vár a’ német ellennel
daczolt, mutatja ezt a’ var körűl maig is meglevő 7. halom, melly
magyarok és németek sir halmait képezi. Ezen halmok mind egyike
bizonyos nevet viselt, melly halom nevek közzül csupán egy a’ most uri
lak’ – hajdan várhoz legközelebb eső „Varjas” halom ösmertetík.
a 4ik pontra: NKereki Község legkorábban 1605 ben emlittetik, mint
Város.
az 5ik pontra: Hogy NKereki honnan népesitetett? tudni nem lehet. –
a 6ik pontra: A’ felelet már a’ 3ík pont alatt megtétetett.
a’ 7ik pontra:A’ község határában előfordúló többi topographiai nevek,
mint példáúl a’ mező, dűllő, halom s a t. elnevezésére beszerzett
adatképen csupán a’ jelentékenységgel biró egyes határ vagy halmok
neveit tűntetjük elő, – nem látván a’ fontos statisticai ügyre nézve
szükségesnek illyetén határ neveket: kigyos halom, dusnak, és ország
út tábla s a t megnevezní, miután különösebb jelentőséggel nem bírnak.
a’ határ dűllők s a t. elnevezése között, különösen ezek méltók a
figyelemre: Éva akla, Éva sárja, Eva halma, Ádámi puszta. A’ nép rege
szerént az állíttatik, miszerént hajdan Krisztus születése előtt a’
valódi paradicsom itt lett volna, s első szülőink nevéről vették
elnevezési eredetüket, – de ez megczafoltatik a szomszéd község
Henczidán beszerzett adatokból, a’ hol szintén illy nevezések ottan is
megvannak, ott ugyanis az állíttatik: hogy igen régen e’ környeken
Bencze nevű Úri család lakott, s Bencze Ádám, Bencze Éváról tőrténtek
a fenti el nevezések. – Van egy tó a’ NKereki határ szélén Bors
községhez kebelezett Zomlín puszta közelében, ezen hajdan ingovány láp
most kiszaradt tó Hergotz nevet visel, erről az mondatik, hogy
magyarositott nevét
onnét vette: midőn Bocskay a’ (67a) németeket megverve Bors községe
felé Kergette volna, azon vizes lapályos lapos helyen, melly mint
mondók a’ Kereki határ szélén esik, – a’ német csapatok egy része a’
lapba sülyedezvén, Kiabálták: Herr Gott!
Ezen el nevezések: Barátok ere, – sz: péter ere, – sz péter sziget a’
hajdan de curru apátság klastromát korített ér és a mellette lévő
szigeteket képezte, mellyeket a’ barátok hihetőleg magok neveztek el
a’ mai napig is fenn lévő elnevezésekkel. – végre
Hajdú Per’se nyílassa el nevezésével biró kaszálló, hajdan víz
lapályos hely, – a nevét Bocskay István fejedelemmel az emlitett
várban lakó igen csinos hajdú leány ”Erse„ nevéről kapta, a leány
elannyira meghittje volt a’ fejedelemnek, hogy több izekben az ellen
tábora Kikémlésére küldetett, éppen illy megbizassal küldetett
legutolszor Erse a’ mar mar közeledő németek tábora Kikémlelésére,
mídőn a’ németek elő csapatai őt a’ kérdéses viz lapályos hely mellett
észre vették, elfogták, s a’ lapályba folytották. Hajdú néven Er’sének
azért nevezte őt Bocskay várbeli udvara, mivel azt tudtak hogy hajdú
leány, de vezeték nevét csak maga Bocskay fejedelem tudta; a’ később
perzse elnevezés csak rosz magyar Kífejezés lehetett, ’s maig is a’
hely Hajdú perzse nyilassa nevet vísel. legvégre
Megemlíttetík, miszerént a’ község határán a Kis Körözs folyt
Keresztűl, mig a viz szabalyozás nehány évvel ez elött megtörténvén,
mai nap már csak szaraz medre latható.
Több adatokkal alant irt előljárok nem szolgálhatván, teljes
tisztelettel vagyunk.
NKerekiben Aprilis 4én 864.
főbíró Nagy Ístván
esküdt. Nagy András
Ragány Ferencz mk
jegyzö
(68a)
Helynevek
Nagy Kerpest községből, Bihar megyéből.
A megye székhellye: N. Várad, a’ járás székhellye: Belényes a’ járás
szakasz székhellye: Magyar cséke. —
a’ helység neve N. Kerpest mely románul Kirpesti márí-nak
neveztetetik. — a’ helység utczáinak elnevezései ulíczá dupa vále —
ulíczá rusilor és ulícza csel máre — a’ határ beli térségek nevei:
(68b)
Krutsi — Beszeritsi — Luntsi — Bukurásu — Tyeglilor — mely hely nevek
magyar kiejtésben is így neveztetnek ’s iratnak.
Magának a’ helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretes.
A’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett el nevezéséröl mit sem tud.
(69a)
A népesités igen régi ’s helybeli a’ lakosok mind g. n. e. románok.
N. Kerpest helység fekszik hegy alyba völgyben 3 sor házból ál, határa
nagyobb részt lapály kis részben dombos — folyó vízei nagyob szerüek
nintsenek. aprobbak: vále máre mely a. Topa felöl folyik — vále Krevi
mely Dusest felöl folyik — vále de áriny mely Kis Kerpest és Dusesti
határ Közt foly el — reu patakja mely nánhegyesel határ felöl fojik át
— vále Kopiluluj mely K. Kerpesti határ szélen át folyik — Bálta nevü
patak mely, Cseszora felöl foly el — Határos: Krántsesd — Nánhegyesel
— A. Topa — Cseszora — Dusest — K. Kerpest — Rotarest — és Ozest
Községek határaikkal.
Kelt Nánhegyesel 16/4. 864.
Guricza Míhály
Jegyző.
(70a)
Helynevek89
Nagy-Kér Községböl. Bihar megyében mely tartozík aNagyváradi
föszolgabiroi Járáshoz.
A Községnek román elnevezése ”Tyeriú„
Hogy míkor említetik legkorábban? kipuhatolní nem lehet.
Hogy honnan népesítetett? arra adat nemlétezík.
A név eredetét tudni nem lehet.
A Község határában semi neveztes hely nem találtatík.
Kelt Nagy-Kéren 1864év Juni 30án
föbiró Mitra Jóna +
Party Jósef
Körjegyző
(71a)
Helynevek
Nagy Léta községből, Bihar megyéből.
(71b)
1öre
NLéta tartozik Biharmegye érmelléki járásába közigazgatásilag NVárad,
adóügy tekintetében diószeg–Debreceni igazgatósághoz
2ra
A’ községnek nincs ’s nem is vólt más neve mínt NLéta.
3ra
A községnek más el nevezése hajdan sem vólt
4re
A’ község pecsétnyomóján félhóld és 3 csillag 1609 évszám lévén hihetö
hogy már azon időben, midőn e megye is a többiekkel török uralmat
ismert már akkor, meglehetett telepítve a község.
(72b)
5re
Hogy honnan telepittetett, az nem tudatík, de mivel az itt lakó
románok nem régí lakosok, eredeti lakosai e községnek magyarok vóltak
6ra
Száj hagyomány után nevétvehette ezen latin szóból lćtus, laeta,
laetum, melly öröm, örvendetes vigat jelent, híhetö hogy még a rómaiak
idejeböl midön ezen vidéken csatározások történtek, a mi onnan
magyarázható mert a szomszéd község Vértes-nek hívatík, véres csata
után itt pihenvén meg a harczoló felek győzelmökben vigak vóltak
7re
A’ község határában többféle elnevezések fordulnak elő. um: akasztó
domb allitólag egy bünös ottan felakasztatott; — Kádár árka, Kádár
nevü lakos ásatta. Szil-erdő, hol régebben szilfa erdő vólt,
Kalmárszállás Kalmár család birtoka, Vaskapú hegy, hol szoros ut van,
két szekér ki nem térhet egymás mellett Kápolnahegy hol régebben
kápolna templom vólt az ott található kődarabok arra mutatnak,
Bánkhegy, itt község lehetett mert régí kőfalak nyomai máíg is
találhatók.
Kelt NLétán Majus 23 — 864
főbíró Nagy János mk
és előljárók
Kiss Gábor mk
jegyzö által
(73a)
Helynevek
Nagy Marus községből, Bihar megyéből.
(74a)
Feleletek a tulnan irt kérdő pontokra
1., Kérdő pontra: Nagy Marus község Bihar megye szalontai főszbiró
járás – Bééli szakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz
szbiróság Beél vidéki elnevezessel is bir.
2ik Kérdő pontra: egy: Nagy marus.
3ik Kérdő pontra: nem vólt.
4ik Kérdő pontra: nem tudatik.
5ik Kérdő pontra: nem tudható
6ik Kérdő pontra: semmit.
7ik Kérdő pontra: A község határában fekvő mező dülök nevei
következők: I: Ograda Hankuluj, fekvése részint lapályos, részint
dombos bokros vad vizeses szántó föld, II., Ograda Lupuluj dombos
bokros roszminőségü vad vizeses szántó föld., III Gyalu Sováruluj,
fekvése dombos bokros roszminösegü szántó föld IV., Doszu Skorusuluj
fekvése dombos, részben vizmosásos roszminőségü szántó föld. V., Berku
fekvésére nézve lapályos kozonséges minőségü szántó föld. VI., Ána
Zsenuntye, nevét egy buzát térden gyomláló Ána nevü nőtől vette,
fekvésére nézve inkább téres mint dombos közönséges minőségü szántó
föld VII Dimbu Móczuluj fekvése lapályos részben vizenyős közép
minőségü szántó föld VIII Hirna fekvése dombos, kisse téres ’s részben
bokros közép minőségü szántó föld IX Fácza Kerpenyétuluj fekvése
egeszen dombos bokros rosz minőségü szántó föld. X. Gyalu Glimej
fekvese dombos vizmosásos nagyobb részben bokros szántó föld. XI Kirna
fekvése részben dombos, részben lapályos középszerü szántó föld. –
XII., Vále mare fekvése lapályos, az erdőröl kijövő kis patak mellett,
közép szerü szántó föld. — Erdö dülők nevei I: Girba a község
határában a legmagasabb erdő csucs; oldalából ered a községen
keresztül folyó kis patak a csucs alatt nem messze vagyon igen jó
hideg forrás, mely a vadászoknak, erdőn dolgozó munkásoknak
enyh-italul szolgál. II. Dobronyic, egy nagy erdö tükör roppant sok
ördög bordát terem, a lakosok nyári legelőül használják, A NVáradi D.
Sz. püspökségnek tulajdona; kedvező idö járásban bő bikk kevés musdaj
/:hegyi tölgy:/ és kevesebb cserfa makk termést nyujtanak. A községnek
határai határosok Keletről Havas Dombrovicza és Botfej, – Délről
Szakács községek erdeivel, – Nyugatról: Siád, Északról Kismarus
kozsegek határaival
Kelt NMaruson Majus 5en 1864
Biró Dugy Mihály k×v
Mocz Mihály k.×v
Irimie Vaszali k×v
Thamó Janos mk Otyis Vaszali k.×v
jegyző Mocz Vaszali k×v
(75a)
Helynevek
Nagy Patak községből, Bihar megyéből.
A megye székhelye: Nagyvárad, a jarás székhelye, Belényes: a járás
szakasz székhelye Robogány, a helység Hollodi vidékén fekszik.
A helység neve: Nagy Patak románul Valemare Két névvel bir. — a
helység keleti részét gyalu luj Bogyeunak eszaki reszét Vitze larunak
deli részét Sityilának nevezík, mely elnevezés semmi tulajdonságot nem
jelent, ezen elnevezes régi, okát senki nem tudja. —
(75b)
Hivatalos iratokban elö nem fordul, a szomszéd falvak lakoi sem
használják ezen elnevezést.
A határban térségek nevei: Berku, Vale domnuluj, oveszele Camputzu,
Kimpu mare.
Magának a helységnek más nevei régen sem volt most sem ösmeretes.
A mostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem tud.
A népesités helybeli, a lakosok mind románok. —
(76a)
Nagy Patak helység fekszik dombon, alakja két sór hazból áll, határa
hegyes és völgyes, – Fl Fólyó vize nintsen. Határos Mihelö Mocsár és
O. Hodos helységek határaival. —
Kelt Nagy Patakon 16ik Aprilis 864
Csokán Tívadar
Jegyző
(77a)
Feleletek
Nagy Rábé Községből Pesti Frigyes magyar akadémiai tagnak a’ hazai
helynevek gyűjtése körűli kérdéseire.
Helynevek
Nagy Rábé Községből, Bihar megyéből
a’ Község neve Nagy Rábé, melly hajdan mikor még a’ Berettyó vize a’
mostani Helység alatt folyt, nem azon a’ hellyen feküdt a’ hol
jelenleg fekszik, hanem a’ Berettyónak a’ Dancsháza Község felőli
részén, azon a’ hellyen a’ hol most szántófőldek léteznek, és a’ melly
szántó főld dűlő mai napig is puszta dűlő nevet visel azon az okon
mert az ott létezett falu – melly N. Rábé nevet viselt – végképpen
elpusztúlt.
a’ következő kérdő pontokrai felelet.
1. Nagy Rábé község tartozik Bihar Megyéhez az úgy nevezett Sáréti
Járáshoz. Ezen községhez tartoznak közigazgatási tekintetben az úgy
nevezett kis rábéi, és rét szent miklósi pusztak, mellyek hajdan
színtén falvak valának, hanem a’ szó hagyomány szerént a’ mohácsi vész
után elpusztúltak, és az ólta puszta bírtokok.
2. a’ Községnek ország szerte divatozó neve Nagy Rábé és nincs is nem
is vólt más neve soha is. a’ Község lakosai tiszta Magyar ajkúak, és
helv: hitv: követők.
3. a’ Községnek más elnevezése soha sem vólt.
4. Nagy Rábé Község régi falu, és már 1595ben, mikor az írás szerint
elősször említtetik, az egész Község lakossága reformált hitű vólt, és
mint nagyobb egyháznak rét sz: miklós, és kis rábé leány gyülekezetei
valának.
(77b)
5. Hogy a’ Község lakossága honnan népesíttetett nem tudhatni, hanem
a’ monda szerint a’ N:Bajomi várhoz tartozott, ’s annak kertész faluja
vólt.
6. Hogy a’ Község miért hívatik Nagy Rábénak, annak eredetéről nem
tudhatni semmit. Nagy Rábénak neveztetik pedig azért hogy egy más
mellett két Rábé nevű falu vólt; u: m: Nagy és kis Rábé, mellyek
közzűl kis Rábé elpusztulván lett falvat pusztává, Nagy Rábé pedig
máig is megmaradt falunak.
7. NagyRábé Község határa a’ hozzá adózási és közigazgatási
tekintetben oda csatolt rét szent miklós, és kis rábéi pusztákkal
együtt tészen:
a.) Szántó főldekben: 3437 hóld 937 □ ölet
b.) kaszállókban : 4230 hóld 564 □ ölet
c.) szőllőkben : 588 kapás 195 □ ölet
d.) Legelőkben : 1965 hóld 406 □ ölet
é.) Nádasokban 2795 hóld 1074 □ ölet
f.) terménytelen térekb: 3199 hóld 1030 □ ölet
g.) utzákb és udvarokb: 108 hóld 56 □ ölet
összesen: 14,752 hóld 1060 □ ölet
catastr: hóldakban, mellyeknek tiszta jövedelme 26038 …90 peng: pénzb:
a’ Kőzség határán nevezetesebb elnevezések a’ következők:
a’ N: rábéi kaszállókat, és nádvágó rétet Békés Megyei Füzes
gyarmattal összekötő vízi út máigis Király útnak hívatik, a szó
hagyomány szerint azért hogy egy Magyar Király akkor midőn a’ N:
bajomi vár az ellenség által bevétetett: ezt F. gyarmaton meghallván
egész seregével együtt F. gyarmatrol a’ rétségen keresztül N. Rábénak
jött, ’s azon útat a’ rétségen keresztűl seregével ’s azok lovaival
vágatta kí.
(78a)
Van továbbá a’ nádvágó rét közt egy szíget, mely bika vőlgy hátnak
neveztetik, a’ szóhagyomány szerint azért, mivel egy időben a’ F.
gyarmati és N: rábéí kívert bikák azon vőlgybe vették magukat, ’s a’
N: rábéi kivert bika a’ f. gyarmati kivert bikát azon a hellyen
megölte.
Van még a’ N: rábéi határban egy halom is melly csatahalomnak azért
neveztetik, mivel ott hajdanta csata lehetett; de a’ míről hallgat a’
krónika.
a’ fentebb elősoroltakon kivűl van még a’ N: Rábéi határban úgy
nevezett papfertő nevű dűlő, melly nevét onnan kapta hogy mocsáros
helly szokott lenni, és mindég a’ N:Váradi l. sz. Méltóságos
püspökségi Uradalom haszonbéres főldje vólt.
az úgy nevezett Patócs dűlő nevezet pedig onnan eredt hogy azon
dűlőben a papnak van legnagyobb főldje, ’s mint hogy azon dűlőbe sok
tócsa van, a’ lakosság elkeresztelte patócsnak, vagy pap tócsának.
Van végre még egy fűbánya nevű kaszálló melly nevét onnét vette, hogy
azon a’ helyen a’ bóldógabb időkben sok széna termett.
A’ mi a’ Községhez csatolt kis rábéi pusztát illeti: ott mint fentebb
is emlittetett hajdan szinte falu vólt, de az elpusztúlván most
egészen puszta bírtok. Ezen pusztán nevezetesebb elnevezések
nincsenek. Mind a’ mellett a’ kis rábéi temetőbe tégla, és homok
gödrök, mint szinre a’ Berczi kút — melly nevét Berczi nevű gujástól
vette — máig is mutogattatnak, és úgy neveztetnek.
Ezen puszta tartozik a’ NVáradi l. sz. mltgos püspökségi uradalomhoz,
ki azt régi vólt Jobbágyainak a’ Bárándi, udvari, és N: rábéi
lakosoknak szokta vólt haszonbérbe kiadni.
(78b)
A’ rét szent miklósi pusztát illetőleg nincs megjegyzésre méltó
tudomásunk. ennek jelenlegi tulajdonosa a’ Kruspér család után Des
keherolles Kruspér Károly Úr Ő Nagysága.
Kelt Nagy Rábén Majus 17én 1864
főbíró Duska Sándor mk
törvénybíró Papp Péter m k
Kerekes Imre mk eskütt Dajka Jó’sef mk
Jegyző által
(80a)
Helynevek
Nagy Szántó községből, Biharmegyéből
1szőr
Nagy Szántó községe Biharmegye Nagy Váradi jarásában fekszík.
2szór
Ezen kőzség régi idöktől mindég ezen egy nevén neveztetett, és
nevezödik ország szerte — Reformatus vallású, magyar ajkú, közöt
vannak görög egyesűltek, de tőbnyire magyarúl beszélnek.
3szor
Ezen községnek mióta jelenlegi legöregebb lakossai emlékeznek soha más
névre sem nem emlékeznek sem másoktól nem hallották.
4szer
A község mikor emlitetik legkorában — nem tudatik.
5ször
A romanok ide származtak Kigyikről, hogy mely évben — nem tudatik.
6)
Nem tudatik, mindég csak N Szántónak neveztetett mert hagyományból
vagy nyomtatott emlekből mit sem tudni
Nagy Szántói határon elő forduló nevezetesebb dülök
a
Gaz dűllő azért neveztetett, mert ezen düllönek végébe erdő vólt, és
vetése mindenkor gazos levén, Kis Szántóval és Biharral határos
b.
Dergenye. nem tudatik mindig úgy neveztetik.
c.
Pál sziget Zomlinyi pusztával határos hajdanában a’ Káptalan cselédjei
a’ Nagy Szántai lakossokkal ösze verekedvén, az ide való birtokos Úr
tisztjét Palagi Pálnak hivták, ösze verekedtek és azt jól megverték:
onnan vette nevét.
(80b)
d,
Dongóhát. Nem tudatik N. Kereki hataral határos.
e,
Dekán rét. Nem tudjuk. Adányi pusztaval határos
f.
A Szikdomb, Ezen helyen a’ főld szikes, ezert rég ólta igy neveztetik
g,
Régeni fark, Igy nevezik, mert a’ Régenyi pusztaval határos.
h.
A hadi út, Mindég ugy nevezték, okát nem tudjuk, Biharral határos
i
Körtéles. Régente vad körtve fákat lehetett ezen helyen találni, ’s
onnan kapta ezen elnevezést.
h.
Dios. Iidös emberek allitássok szerint barátok kolostorjok volt e’
helyen, mert szántás alkalomkor tegla darabok söt ember koponyák is
találtatnak, ezen helyen dió fák ís vóltak igen hihető, miszerint
azért neveztettik úgy régi idök olta.
Ezen ösze irás, helybeli legidősebb emberek elöadások nyomán
telyesítetett, miután a’ községnek semmi féle okmányok nem lete miatt
bövebb felvilágositást másoktól nem nyerhetünk.
Kelt N. Szántón feb. 19 1866
…91 Főbiró if Pasztor István m k
Jegyzö
(82a)
[Nagyszántó]
ad 197 k. i / 864 — 69/864.
az 1ra
Nagy Szántó Bihar megye, tiszán tuli kerület, Nagyváradi járás, NVárad
székhez tartozik — egyébb magyarázás hiányzik miután semmi adatokkal
nem bír, csak hogy mindég régtől ólta igy neveztetett.
2ra
Mindég Nagy Szántonak neveztetett —
3ra
Nem vólt más elnevezése.
4re
Nem tudatik mikor létesült.
5
Nem tudatik.
6.
Nincsenek semmi adatok, és igy nem tudatik.
A’ község határon léteznek, ugy nevezett dulők:
7re
a,
földvár dulő Régi mondások után állittatík: hogy ezen düllö hajdan
korül vólt sánczolva azért neveztetett földvárnak, kesöbben
Kosztolányi László vólt tábornok palóczokkal telepítette meg, tizen
két ház vólt rajta épitve, valami négy évi lakás után, el távoztak ’s
igy el pusztúlt, az árkok behuzattak, és szántó földé vált.
b,
Dergenye düllö, ezen föld rész hajdan víz álásos posványos hely vólt,
régi idökbe szinte igy neveztetett — jelenleg miután a’ viz leapadt
szántó földeknek használtatik.
c
Gaz düllö, hajdan erdő vólt, kesöben kivágatott és kiirtatott, most
szántó fold —
d
Dióssziget — hajdan körül vólt vizekkel véve, a’ szigeten sok diofák
letezték — idös emberek émleke szerínt egy kápolna is vólt, melyben
fehér papok laktak — a’ földben sok ember koponyák, és tégla darabok
találtatnak.
e.
Dékán rét, hajdan rétes hely léven, jelenleg miután a’ viz leapadt
közlegelönek használtatik.
f.
Pál sziget, most szántó föld, régi idöktöl ugy neveztetett.
g,
Gönczy sziget, hajdan vizzel vólt körül véve, — az elnevezésröl nem
emlekszik senki.
(82b)
h, Körtvélyes hajdanába sok vad körtve fa tényeszet ezen a földrészen,
onnan vette el nevezését.
i, Pal sziget. — ezen el nevezésröl nem tud senki emlekezni.
7ik pontra
NSzántó határa, eszak felöl Ádani, és Régeni pusztákkal, napkelet
felöl Bihari rétek, dél felöl Kis Szántó községel és nap nyugot felöl
Nagy Zomlini pusztával és Nagy Kereki helység határával.
Egyéb nevezeteségekkel Nagy Szántó nem dicsegedhetik, miután semmi
régibb levéltára nincsen.
Kelt Nagy Szántón Aprilis 2. 1864
…92 Föbíró Pásztor Ístván mk
Jegyzö m b …93 Ferencz
Esküt Kozák Mihály m k
Esküt Várí Ferencz m k
Eskűt Gáti Imre m k
(84a)
ad 275 / 865
Nagyváradi járás föszólgabírája
Tekintetes Kosztin Tamás úrnak
NVáradon
2812/865 sz. a. kelt tisztelt rendelete folytán, van szerencsénk Nagy
Szántó község Helynevek kiirását ide ÷ alatt mellekelve tisztelettel
bemutatni.
Vagyunk tisztelettel
NagySzántó februar 19en 866
A Tekintetes föszolgabíró úrnak
…94
Jegyzö
alázatos szolgája
föbiró if Pásztor Ístván mk
(85a)
Helynevek
N: Ürögd községből, Bíhar megyéből.
(86a)
1 Bihar Megye, Szalontai járáshoz tartózík N. Űrögd Község.
2. Csak is N. Űrőgd néven ismeretes.
3. Más elnevezése a Községnek nem vólt.
4. a Község mikor említetík legkorábban nem tudatík.
5. Honnan népesítetet nem tudatík
6. a név eredetéről nem tudatík.
7 a Község határában előforduló topographiai nevek következők, u. m
Pál tó fordulo – ugyan azón forduloban volt hajdan egy tó, mely
jelenleg mínt kaszáló használtatík, onnan vette nevét az egész
dűlőbení forduló — Sómí dülö hajdan erdő lévén, igen sók sómfa lévén
onnan vette nevét ezen fordulo — Holumbás, egy emelkedet domb vagyon
onnan vette nevét. — Patrarílle, a rész földek lévén kiadva onnan
vette nevét, — Somozel, – az ugy nevezet Kís Somógyí pusztától veszi
nevét, — Velzsu, hajdan viz folyas lévén jelenleg Kaszáló, — Fundator,
ezen kis gát, hajdan a törökőktől maradványnak mondtatik. — Bólí dülő,
az abban lévö Bólí fórrás kuttól neveztetik. Ismét egy kis fórás, mely
a Papp Kaszálojában vólt, ónnan neveztetík funtína Pópínak, — A Balóg
réti to az ottan levö kórcsma felálítójatól vette nevezetét. — Puszta
hajdan falu levén ót elpusztulván pusztának neveztetet azón föld rész,
— Ugyan e puszta részben a falu mellet vagyon egy G. Cath. egyház,
melynek tornya török mecset maradványának lenni alítatík.
Az erdő, mely Csereí nevet vísel, onnan, hogy hajdan Csere bokrok
közöt több szép fiatal fák lévén, onnan vette nevezetét. — Nagy Ürögd
határós, N. Várad, Szőlős, Csehi, Ó apáti, Kis Ürögd, Les Községekkel,
és Mátsai, Vargyaí, Besenyői, és Iklódi pusztákkal.
Kelt Nagy Ürögdön Sept 4én 1864
Bethner Jánós Krajnik Jánós × föbíro
Jegyző Dóbai Nuti × másód bíró
ör Dóbai Mítru × Esküdt
P. H.
(87a)
a’ 2902ik számhoz
1865
Értesítvény
a Nagyváradon és környékén létező helynevek gyűjtése tárgyában.
Alig létezik Magyarországban város, mellynek kissebb terűletű határa
lenne, mint 20,000 lelken felül biró ’s hazánk egyik legnevezetesebb
városaként ismert Nagyváradnak; a mezei gazdálkodást segitő határ
szűkét a várost félkör formában ővedző szöllö hegyek pótolván,
mellyeken a különben ipart és kereskedést üzö lakosok szőllö
műveléssel is foglalkoznak, ’s leginkább ezek képezik jövedelmi
forrásaikat. —
Csekély kiterjedésű lévén a város határa, helynevek is kevés számmal
találtatnak, ’s igy az ezek gyűjtése céljából felvett 7 kérdésre is
csak igen kevés kővetkező adatok kőzölhetők.
1ő Szabadalmas Nagyvárad város fekszík Biharmegyében a tiszántúlí
kerűletben, a N: váradi járásban.
2. A városnak valamint (87b) hajdan úgy jelenleg is csak egy neve él,
’s ezen ismeretes ország szerte; azonban 1850k évben felsőbb hatósági
megerősítés alapján 4 város részből egyessittetett, melly város részek
nevei következők;
a) Nagyvárad ujváros; azért neveztetík így, mert a vár közelében a
korábbi háborús századok alatt fenállott ős város elpusztíttatván,
ezen városrész csak a 17k század másodiík felében a háborús idők
megszűntével épűlt. —
b) Várad olaszi /:hajdan Olasz falva:/ híhetőleg onnan nyeré az Olasz
falva elnevezést, hogy ítt hajdan Olasz ajkú egyének telepedének le. —
c) Várad várallja, melly ép̅en a vár tővébe épűlvén, nevezetét onnan
nyerhette. —
d.) Várad velencze, vagy közönséges néven katona város, mível a várnak
’s az azt lakó katonáknak közvetlen közelében létezik ’s itt az előttí
időkbe szállásoltattak a ’ (88a) várba nem járt katonák. —
Megjegyeztetík egyébiránt, hogy Nagyváradnak hajdan vadkert nevű város
része ís volt, melly a tőbbi, nevezetesen pedig Várallja, és Velencze
város részekbe olvadván nyom nélkűl elenyészett, nevét pedig onnan
vehette, hogy a NVáradi rom: kat: Püspök vadas kertje közelében
állott.
3.) Mint már fentebb a 2k pontban érintve van a községnek hajdan sem
volt más elnevezése, ’s különfélekép sem íratott. —
4.) Nagyváradnak az eredetét Bonfín Szent László királynak, Lázius
pedíg Szent Istvánnak tulajdonítja. —
5.) A várad ’s vídékére szomorú emlékű tatár járáskor már meg űlt
város vólt; akkor azonban elpusztíttatván, az ország minden részéből
népesűlt.
6.) Nagyvárad elnevezésének eredete mind eddig kinyomozva nincsen, Ke„
(88b) Keresztúri a szláv „Belarad” fejér várat értelmező szótól
származtatja, valamint a „Surungrad” szótól Csongrád eredett. —
7.) Létezik a városon kivűl dél felé a Rhédey kerten túl egy lapályos
helyen forrásokból táplálkozó igen jó ívó vizet adó kút, melly Boné
kútjának neveztetik, melly elnevezés onnan származik; mert /:Fényes
Eleknek geographiaí szótára szerint:/ 1706ban báro Palocsai és Boné IIk
Rákoczy Ferencz tábornokainak hadserege, melly a várat ostromlotta, e
kút környékén táborozott, ’s hihetőleg e’ kút ís Boné által
ásattatott.
Továbbá letezík a város dél keletí szélén hol a nváradí, szőlősi, és
űrögdi határ összejön egy határ halom, melly Péró halmának neveztetík
mai napíg ís, azon okon, mert a város levéltárában levő jegyzökönyben
foglalt 1759k (89a) évben történt határjárás alkalmával ezen dombon
Péró nevű lázadó rácz kapitány akasztófája még fenállott, kinek teste
a múlt század elején felnégyeltetett, ’s az ország kűlönféle részeibe
szét küldetett, ’s Nagyváradra ís kűldetett egy része felakasztás
végett. —
Végül egy szöllö hegyet — melly a városon kivűl délkelet felé az
úgynevezett ψ sötét ágon fekszik, — Szent István hegyének neveznek,
azon oknál fogva, mert az ezen hegyen Szent István király által
épített templomot IIk István magyar király sok jószággal
megajándékozva, ’s törvényhatósággal is felruházva az általa meg
telepített Praemontrei Praepostságnak ajándékozta, később azonban az
itt létezett kolostor elpusztúlt, de alap helye maí napíg (89b) is meg
van.
Nagyvárad Julius 3a 865.
Kocsis Jósef mk
albiró.
Hajdu Ferencz mk
főszám vevő
Follinus Ístván mk
város fő Jegyzője.
(91a)
Helységek jegyzéke.
Melyek a nagy méltóságu m. kir. Helytartó tanács által rendelt hely
nevek gyüjtését nem foganatositák vagy a gyüjtést hibásan eszkőzőlték.
A helység neve.
Derecske.
Kaba.
Told.
Nagy Várad October 10én 1865.
(92a)
Helynevek
Nánhegyesel községből, Bihar megyéből.
A’ megye székhelye: Nagy várad, a’ járás székhellye: Belényes, a’
járás szakasz székhellye: Magyar Cséke. —
Helység neve Nánhegyesel mely románul Hidiselu Nándnak neveztetik. —
a’ helység utczáinak semmi elnevezése nínts — A’ határbeli tér ségek
el nevezései: Kolibisie — Horoklán — Togyicseszku — Jazér — Czárina —
mely nevek magyar nyelven is azon (92b) azon néven neveztetnek —
Magának a’ helységnek más neve regén sem volt, most sem ísmeretes.
A’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett el nevezéséről mít sem tud.
A népesités helybeli a’ lakosok mind románok.
(93a)
Nánhegyesel helység fekszík kis részben völgyben nagyobb részt hegyen,
3 sor házból áll, határa hegyes és lapályos, folyó vize a’ Reu
patakja. Határos Dobrest, F. Topa, A. Topa, N. Kerpest, Krántsesd, és
Szítány Községekkel ’s határaikkal.
Kelt Nánhegyesel 16/4. 864
Guricza Míhály.
Jegyzö
(94a)
Helynevek
Nyarlo községből, Bihar megyéből.
(95a)
Adatok az elöirt kérdőpontokra.
Az 1őre Nyarlo Román ajku és egyátalában görög nem egyesült vallásu
Község, fekszík Bihar megye szalontai járásában, ’s tartozík a’
NVáradí l. sz:t: Püspökség uradalmához
A’ 2ikra Elöbb nevezett községnek köz tudomás szerént mas neve nem
létezett, ’s csak is a’ megnevezett név bír helybeli elterjedéssel, ’s
ez ísmeretes országszerte. – Román elnevezése Nyarleu –
A’ 3ikra Hogy hajdan ezen községnek más elnevezése lett volna, aról
senki tudomásal nem bír. –
A’ 4ikre Hogy a’ község mikor emlittetik legkorábban senki sem tudja.

Az 5ikre Hogy ezen községnek Román ajku lakossai, honnan telepedtek
ide, nem tudatík. –
A’ 6ikra A’ név eredeteröl semmit sem lehet tudní. –
A’ 7ikre Kirbolya erdőrész, – Skrumetare legelő, – Oltván erdő,
Hidegkut kaszálo, ezen elnevezés magyar lévén, azt lehet hinni, hogy
ezen községet magyarok is lakták. – Sztuperie legelő, régen méhészet.
– Bárna kaszálo, – Maulistye erdő, – Gyálu máre, erdő, – Lepedeu
/:magyarul lepedő:/. magaslat. – Valya de fára völgybeni kaszálo
kuttal. – Csetatíle legelö /:regi rom:/. Valye Kórbuluj Kaszálo. –
Valya pálinkerü völgy forásal, ’s pálinka házal. – Gruju, kaszálo. –
Glimeje legelő. – Válya szelistye völgy. – Válya sípot. Válya Aldása,
völgy. – Valya Készílor, erdövölgy. – Csuja, völgy, – Válya
Burleczuluj, – Pareu (95b) Albulesti vőlgy. – Válya Ulmuluj, völgy
erdövel. – Stráva völgy kaszálo ’s erdövel ’s kuttal. –
O: Apáti Septembner 4 864
…95
Kőrjegyző által
(98a)
Helynevek
Nyermegy községből, Bíhar megyéből.
(98b)
Nyermegy Kőzség hegyes vőlgyes terűlete kőzőtt kűlőn elnevezéssel
bírnak tőbb hegyeí, melyek Oncseszku; Olaraszku; Kimpu Máre; Kimpu
Karanzel és Hosszú mál. —
Több kíssebb patakjai három őrlő malmot hajtanak, —
(99a)
Felelet a tulnaní kérdésekre.
1re Nyermegy kőzség tartozík Biharmegye Szalonta járás Beéli
szakaszához. —
2re A kőzség — áll 69 számu házból ’s 136 lélekből, kik románok, —
tartozík a NVáradi lat. szttásu Püspökség Beéli uradalmához. —
3ra Más elnevezése níncs.
4re Telepítése ídeje nem tudatík.
5re A kőzség magából szaporodott
6re Eredetéről sem írott semszóbelí adatok nem léteznek. —
7re A kőzség határa 918 hóld és 1529 □ öl Van tőbb patakja, — s hegyei
melyek Oncseszku, Olorászku, Kimpu Máre, — Kímpu Karanzel, és Hosszú
Male. —
Kelt Nyermegyen Május 10. 1864
főbiró Brecort Mítrú k × v
jegyző Holnapy
(100a)
Helynevek
Nyégerfalva községből, Bihar megyéből.
(101a)
1, Biharmegye, belényesi Járás, neveztetik belényesi vidéknek is,
szekély Belényes.
2. Nyégerfalva, románul Nyegru név alatt.
3. a’ Községnek más elnevezése nem tudatík.
4. nem tudatík.
5. nem tudatik
6. a’ név eredetéről mitsem tudni.
7. E’ község határában előforduló dűlők nevei u. m. Vizkőz rét, Kert
alya, melegviz, Pisztrangos, Veres mező, Pepényistye, alsó mezö,
Nyárfás, Rekketyés tér.
(102a)
Helynevek
Nyimoesd községből, Bíhar megyéből.
(102b)
1. Bihar megye, Belényesi jarásához tartozik.
2 A község csak egyedűl ”Nyimoesd„ név alatt ismeretes
3 A községnek más neve nem volt.
4 Ember emlekezetét meghaladó idök ota.
5 Hogy honnan és mikor népesitetett nem tudatik
6 A község nevének eredetéről miután a községnek régibb idöröl
leveltéra nincs mit sem tudhatni
A község határában elöfordulnak ”Farkasászka„ dülö Czarína, Guczászka
Beszericsászka, (103a) Stefászka, Kuratura, Bolhászka, – dülők, melyek
szántó kaszalló és legelőkböl állanak, fekvésök hegy völgy legkevesebb
része lapály, ehhez tartozik még a A nagyvaradi G: egyesült püspökség
tölgyes96 erdeje mely Dombráva név alatt esmeretes – A községet
keresztül folya 2 patak melyek csak Vale név alatt esmeretesek, Vale
magyarul patakot tészen, ezeken ezen patakok egyike eredetét veszi a
Budurász községgel szomszédos havasokon és Belényes Városon keresztül
folyva a varoson kivül a fekete körősbe folyik a masik patak pedig
eredetét veszi a Kreszulya községgel szomszedos havasokbol s Nyimoesd
község közepén a buduraszi havasokbol eredö patakkal egyesül
Nyimoesd községe határos Belényes Várossa, Gyalány, Kuraczel
Pocsovelesd Száka és Mézes kőzségekkel.
Kelt Nyimoesden Junius hó 1én 1864
Neubauer Istvan
Jegyzö
(104a)
[Nyüved]
I. Biharmegye Nagy Váradi Járás Bíhari szolgabirói Kerület Nyüved97
Község /:a’ hozzá csatolt. ’s 21 számú házból álló Kügyi98 pusztával –
együtt, a mely is a’ községtöl 1/2 mért földre esik:/ határja északról
a’ gyapoji puszta és Félegyházi határ, délről Kügyi és Régényí
puszták. Keletről P. tamási Község és a’ Benkei Puszta, nyugotról
Pelbárthid kőzsége.
II. A’ Község neve csupán Nyüved, valamínt Kügye is – ’s ezen nevek is
tsak helybeli elterjedéssel bírnak.
III A’ Község hajdan „Kis” melléknévvel is emlittetett, de ezen mellék
név tökélletesen elmaradt ’s tsak Nyüvednek említtetík.
IV A’ Kőzség leg korábban 1600 év körűl említtetík az ídősbek állítása
szerént, de semmi okmányból nem deríthető ki.
V. a’ Község honnan népesíttetett – nem tudatík.
VI. Nyüved községét hajdan 1680ík év táján a’ Kihalt Nyüvedi család
mondaképpen bírta volna, – s eről vette nevét, mi jelenbe ís áll.
VII Nádasszeg: nevét a’ rajta termett sok nádtól nyerte, most lapályos
kaszálló. Kalaprét hajdan kalapforma kerek viz folyta körül most
lapályos kaszálló. Bota fája. hajdan sok botnak való fát termett. most
azonban hátas kaszálló. Gyűrűs régente sok veres gyűrűfákat termett,
most hátas szántó föld Markó, hajdan maroknyi, ’s jó széna termő hely
vólt, most lapályos kaszálló. Rozsdás (104b) nevét onnan nyerte hogy
hajdan ha a’ viz meg futotta a’ benne termett fűvek rosdás szinüek
voltak a’ hátra maradt íszaptól – most lapájos kaszálló. Fekete ér a’
benne termett fekete sástól vette nevét, most lapályos kaszálló.
Kenyeres. hajdan – a’ nép monda szerént egy kenyéren vétetett, most
lapályos fekvésü kaszálló. Sárkány szíget a’ nép monda szerént hajdan
ítt sárkány fészket találtak, most lapályos kaszálló. Fövényes fok.
nevét a’ sok fövény töl nyerte, most pedig terméketlen. Hosszú rét.
nevét a’ hosszanni elnyúlástól vette, most hátas kaszálló. Egetterdő
hajdan erdő volt, ’s leégették, most szántó és kaszálló. Héjjafészek.
régente a’ héjják ítt költötték tojásaikat, most lapályos kaszálló –
Paptőkéje hajdan lelkész kaszállója vólt, ’s egy nagy tőke vólt benne,
most lapályos kaszálló. Rákos. nevét az ott nagy mennyiségbe vólt sok
ráktól vette, most lapályos kaszálló. Égés hajdan nád termő hely vólt,
’s gyakran égették, most lapályos szántó és kaszálló. Farkasfája
hajdan sok fa termett ítt, ’s sok farkasok tanyáztak benne, most
szántó és kaszálló. Kisrét. nevét kitsiségétől kapta, most hátas
szántó főld. Nagyrét. nevét nagyobságától vette most hátas szántó
főld. Vár telek. hajdan ítt vár vólt ’s erről neveztetík jelenbe ís.
most hátas szántó főld. Dekány hajdan Dekány nevü egyén bírta
most legelő. Kantár, a’ nép monda szerént hajdan egy kantáron
vevődőtt, most legelő és hátas kaszálló. Nagy írtás. hajdan ígen
bokros hely (105a) vólt, ’s kíírtották, most lapályos szántó és
kaszálló. Lókert allja. hajdan itt a’ lovaknak kertet kerítettek föl,
’s erröl nevezödőtt el, most legelö. Lápallja. ez nagy láp mellet
nyúlt el most legelő. Sástó. hajdan nagy sás termő hely vólt, ’s a’
közepén egy tó vólt, most legelő Somosdomb hajdan sok somfát termett,
most szántó és kaszálló. Tilló hajdan igen nagy lápos hely vólt, most
lapályos szántó főld. Kerek tó. hajdan tó vólt és kerek, most hátas
szántó föld. Temető dülő, jelenbe temetkezési hely. Tamási dűlő.
Tamásí kőzsége alá nyúlik hátas szántó főld. Pap laposa. hajdan Pap
nevü egyén bírta, ’s a’ közepén haszna vehetetlen lapos vólt, most ís
terméketlen. Pénz gödör. hajdan e’ helyt pénzt ástak kí, most hátas
szántó főld. Szílbokor. nevét, mível szélen volt, ’s nagy bokor volt
rajta, – vette, most hátas szántó főld. Vápa. hajdan nagy danca, és
sülyedős vólt, most lapályos szántó főld. Disznó fertő hajdan a’
sertvéseket íde hajtották förödní, most hátas szántó főld. Tóth vőlgy.
régente Tóth nevü bírta, most legelő, Sovány dűlö. ígen szikes sovány
föld, ’s jelenbe is az, most szántó főld. Csonkahatár, nevét a’
rővídsége míatt vette, most hátas szántó főld. Gugyorí lapos. hajdan
e’ helyt gugyori nevű csapszék vólt, most lapályos szántó főld.
Malomhely. hajdan e’ helyen vízi malom vólt, most lapályos szántó
főld. Berettyó folyam közvetlen a’ község alatt foly el de 3 éve hogy
a’ községtöl 1/4 orányi járásra (105b) uj canális ásatott, ’s most
azon ís foly a’ Beretyó folyam jő az úgy nevezett Szílágyság felől.
Keltt Nyüveden Apríl hó 3. 1864.
Baky György. Lovas Péter mk
Körjegyző. Föbiró
Felföldi Zsigmond M. K.
masodik bíró
Gőntzí Sándor
Farkas Péter M K.
Kőzségi tanátsosok
(107a)
Helynevek
Olá Apáti községből, Bihar megyéből.
(108a)
Adatok az elöírt Kérdőpontokra.
Az 1ore Olá Apáti Román ajku ’s görög nem egyesűlt kőzség fekszik
Bíharmegye szalontaí járásában, ’s tartozík a’ NVáradí l:sz:t:
Püspökség uradalmához. –
A 2ikra Elöbb nevezett községnek más neve nem létezett tudomás
szerént, ’s csak is a’ megnevezett bír helybelí elterjedéssel, ’s ez
ismeretes országszerte. – Román elnevezése Opátio. –
A’ 3ikra, Hogy hajdan ezen községnek más elnevezése lett volna, –
arrol senkí tudomásal nem bír, –
A 4ikre Nem tudní. –
Az 5ikre Hogy Román ajku lakossai honnan telepedtek ezen községbe nem
tudatík. –
A’ 6ikra A’ név eredetéről semmít sem lehet tudni. –
A’ 7ikre Dupegyál, a’ falu elött állo hegyen tul lévő szánto ’s
kaszálo földek. – Dupepadure, az erdön tul lévő szánto földek. –
Nyílelile, szánto ’s kaszálo földek, – Víczelár , szánto ’s kaszálo
földek. – Radovoj, völgy kaszálokkal; – Csung hajdan csonka fákbol
állo jelenleg jó karbani erdő. – Válya lupírol, sürű bokros völgy. –
O Apáti September: 4 864.
…99
Kőrjegyző
(111a)
Helynevek.
Olá Kakucs kőzségből — Bihar megyéből
az 1ő pontra.
Fekszík a’ Nagy Váradi járásban az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.
a’ 2k pontra.
E’ helység a’ fenti magyar nevén kívűl olá nyelven Kakucs rumunyeszk-nek
ís neveztetik, mely utobbi nevéről csak ís kőrnyékén ősmertetik.
a’ 3k pontra.
Nem tudatík.
a’ 4k pontra.
Nem tudatík.
a’ 5k pontra.
E’ helységet bízonytalan idő olta olá ajku nép lakja.
a’ 6k pontra
Sem kőztudomásbol – sem hagyománybol – sem pedíg egyebekből a’ kőzség
neve eredetéről és értelméről mít se tudhatni, azonban valo színűnek
látszik, hogy elnevezését a’ vele szomszédos Magyar Kakucstol kapta,
’s mínthogy telepesítés alkalmával ís lakoí ugy mínt most ís oláhok
valának, tehát annál fogva kaphatta Olá Kakucs nevet.
a’ 7k pontra.
E’ helység határát a’ belsőtelek dűlőn kívűl képezík Mező puszta — Kis
mező — Felső fordulo és Zevoj dűlők merő síkságbol állo szánto és
kaszállo főldek, mellyek homok ’s kővecses talajjosságoknál fogva
vízenyős ídő járás alkalmával a’ szánto vetőt síkerrel jutalmazzák. —
Határának egyík szélét a’ Sebes Kőrőzs folyja (111b) végig, mely míatt
rendkívűl aradás alkalmával nagyban kárositatik ís. — E’ kőzség határa
fekszík Magyar Kakucs — Tőtős — Ősi — Gégény — Rév és Dubricson
helységek határaik kőzőtt.
(113a)
Helynevek.
Olá Kakucs kőzségből, Bihar megyéből.
Az 1ö pontra. NVáradi járás – Élesdi szakasz – a’ Kőrőzsvőlgyén.
a’ 2k ” Oláhul Kakucs rumunyeszknek neveztetik.
a’ 3–4–5 és 6k pontokra. – Nem tudatik semmi.
a’ 7k pontra. – Ezen 45. számu házbol állo kisded helység a’ Sebes
Kőrözs partján áll, – mely miatt aradások alkalmával a’ helység ’s
határa sokat szenved, – az egész határ sikság – ’s földje átalyánosan
Kőrőzs hordta kővel telt, minek kővetkeztén vizenyős időjárás
alkalmával elégé termékeny, – kevés essőzéskor aszálynak van kitéve, –
határa kővetkezőleg elnevezett dűlőkből áll. u: m: Mező puszta vagy
Carina – Kis Mező – Felső fordulo, és Zevoj.
(114a)
Helynevek
Oláh Sz. Miklós községből, Bihar megyéből.
(115a)
1. Kérdésre.
Oláh. Szent. Miklos község fekszik Bihar megye Nagy szalontai
járásban.
2ík —
A községnek jelenlegi neve él s ezen ismeretes megye és országszerte.
Hogy nevét honnan kölcsönzé nem tudatik, valamint a g n e templom
védszentje Sz. Miklós a község is ezen néven van 2000 lélek számmal
birván s a lakosok általán román ajkuak s nemzetiségüek hihetőleg a
többi Sz. Miklós néven előforduló községektöli megkülönböztetés végett
vette fel az Oláh elönevet.
3. —
A községnek hajdan volt-e más elnevezése? — nem tudatik
4. —
A község hogy mikor említtetík legkorábban bizonyós de sejthető adatok
nyomán sem mondhatni — pecsétje melynek közepén egy futő nyul látható
1715 iki évszám és SZ. MIKLOS PECSÉT körirattal van ellátva, az Oláh
elönév elönem fordul.
5. —
Hogy honnét népesíttetett? — nem tudatik.
6. —
Hogy a község nevét honnét vette sem hagyomány sem köztudomás vagy
irott s nyomtatott emlékekböl nem tudatik.
7. —
Elöforduló helynevek a határban következők — Düllők. Vár düllö Pap
düllö, Ér düllő, Parlag düllö, Ördög árka düllö – Ördög árkán tuli
düllő, nevét azon helyektől nyeré melynek közelében fekszik. Ér d. az
ér mellett, Vár düllö egy régi földhányás mellett, Parlag düllö mível
hajdan parlagon hevert, Ördög arka düllö az ördög árka mellett egy
oldalon a falu felé a az Ördög árkán tuli düllö – az árkon tul, Pap
düllö — a Pap szigetek s kaszállótól. A hely nevek 1. Kisgát ér. 2.
Bandi lapos 3. Gále földszik. 4. Mágó szík 5 Mágó folyása (ér) 6.
Bogdán szik. 7. Trípucza rét. 8 Trípucza szík. 9 Zsugyó Vaszali ere.
10. Radványi határ szík. 11. Porumb lapos. 13 Ujvarosi lapos. 14.
Fehér Vaszali lapos. 15. Szingula György lapossa 4 draban 16 Pap
Kaszáló. 17 Pap sziget. Demeter sziget és Vaszi szíget. 3 drban. 18.
Bendő rét – (zsombékos hely) 19. Száv Milm sziget 4. drb. 20. Nyomás
szik. 21. Nagy rét mellék. 22. Vak sziget. 23. Nagy szík. 24. Mágó
lapos. 25 Butyka folyás (ér) 26 Berek rét – (ér) 27. Gábris rét. 28.
Banik rét. 29. Rövid lapos. 30. Butyka – Gál sziget ér által környezve
(115b)
31. Barakonyi ér mely OSzMiklós és Barakony helységek között fekszík.
31. Köböl kut lapos. 33. Belta. 37. Tokaj 35 Juhász 2 drb. és 36.Tóth
laposok. 37. Toprongyos folyam, mellette Tuduk rét. 38 Zsugyó Vaszali
ere. 39 Mieszunyika lapos. 40 Vak sziget és Borka sziget ér által
körül véve 41 Gábor sziget (Kurtyon) legnevezetesebb volna régiség
tekintetéből a „föld vár” mely négyszög alakbani földhányás és az
„Ördög árka” mely hosszan nyulik s több határon keresztül fut —
azonban ezekröl semmi bizonyos adat ki nem fürkészhető. — A többi
nevek, a határban régen tanyát tartó elődöktől vették nevöket.
Jegyzet. Oláh Sz. Miklós községe Mária Terézia idejében
adományoztatott a föméltóságu H. Eszterházi családnak. Határos —
Keletröl Pankota Mácsa pusztákkal, délről Barakony — Cséffa —
Nyugotról Atyás, Ugra, ejszakról Rojt közsegekkel.
Kelt Oláh Sz Miklóson april 15én 1864
…100 Dezsö mk
jegyző
(118a)
Helynevek
Ólcsa községből, Bihar megyéből.
(119a)
Feleletek a tulnét tett kérdésekre
1ore
E község tartozik Bihar megye Szalontai járása Bééli szakaszához, ’s
jelenlegi székhelye Béél mező varóssa. —
2ra
E községnek jelenlegí neve Ólcsa, lakják románok. —
3ra
E községnek sem most, sem hajdanról, más neve nem emlittetik —
4re
E községnek keletkezése valoszínűleg a Törököknek magyarhonból történ
végleges kiűzetésével egyidejű. —
5re
E község népesedett az koronként Erdélyből bevándorlottakból —
6ra
Eredetéről mínd irott, mínd pedig szóbeli adatok hiánya míatt semmit
nem tudhatni, ’s mínd össze ís az mit szóbeli hagyomány utján tudni
lehet – anyi, hogy regenten egy kevés távolsággal lejjebb feküdt,
jelenlegi fekvésénél. —
7re
A község határa összesen 1548 cataszt: hóld, és 500 □ öl, következő
dűlőkkel um. belsötelek. Gyaluri — Kasucza — Huble — lúnka. — Szomszéd
községek pedig – Bélfenyér. Karasszó Ökrös. és Kalácsa Községek; ’s
tartozík a N.varadi lat: szer: püspökség Béélí uradalmához. —
Kelt Ökrösön Márt 30/864
P. H. Bíró …101 Tóma
Popovits Péter mk
G. n. e. lelkész.
Márton ’Sigmond Jegyző
(120a)
Helynevek
Oláh Hodos községből, Bihar megyéből.
A megye székhelye: Nagyvarad, a járás székhelye: Belényes, a járás
szakasz székhelye Robogány, a helység Hollodi vidékén fekszik.
A helység neve: O. Hodos romanul is ugy nevezik, — a helység eszakí
részét Bozganyászkanak” nevezik, – a helybeli románok, mely elnevezés
semmi tulajdonságot nem jelent, – ezen elnevezes régi; okát senki nem
tudja. hivatalos iratokban elö nem fordul, a szom(120b)széd falvak
lakoi sem használják ezen elnevezést. —
A határban térségek nevei: duleu barkuluj, gyálu beszerecsi, duleu
czermurilor, duleu curaturi, duleu goronilor, pantyászka
A helységnek más neve régen sem volt most sem ösmeretes. —
A mostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem tud,

A népesítés helybeli, a lakosok mind románok.
(121a)
Oláh Hodos helység fekszik dombon, alakja két sór hazból áll, — határa
hegyes és völgyes.
Fólyó vize a Hodiselu pataka. — Határos fórrószeg farkaspatak és
Hollod helységek határaival. —
Kelt O.Hodoson 15ik Aprilis 864.
Csokán Tívadar
Jegyző
(122a)
Ökrös
Helynevek
Ökrös községből, Bihar megyéből.
(123a)
Felelet a tulnét tett kérdéseket ílletőleg.
Az 1ore E község tartozik Biharmegye Szalontaí járása Bééli
szakaszához,– a székhelye jelenleg Béél mező várossa.
2ra
E községnek neve jelenleg Ökrös /romanul Ucurisiu:/ – jelenlegi helyén
a Töröknek Magyarországból lett végképpeni kiveretése ólta áll, az
előtt pedig Mihales név alatt egy 1/4 mértföldnyivel távolabb,
jelenleg is a határban eső ugynevezett Török dombon – oláhul Gyalu
turkusestyilor – feküdt, akkor vólt állítólag míntegy 42 ház, jelenleg
pedig 156.
3ikra
Mint a másik pontban emlittetett hajdan a község neve Míhales —
4ikre
Jelenleg a községnek mikori keletkezését nem tudják de valoszínűleg
már a törökök bejövetele előtt is allott s mint neve mutatja magyar
község volt —
5re
E község népesedett az időnkint Erdély felől bevándorlott családokból.
6ra
A község eredetére nézve a jelen nemzedék biztos tudomással nem bir,
de mint fentebb is emlittetett már a Törökök bejövetele előtt Ökrös
nevezetű község állott
7re
A község határa összesen minden mivelési ágat együvé véve 3952
catastralis hóld és 510 □ öl a mely határbaní dülők következők =
Dúmbrovicza. Talmácsi — Ogrezeli — Harpataki — Kimpumáre — Sabamáre —
Gruecz — Dosz — Gyalu Turkusestyilor — Gyalú besericsí — Leugyelászka
— Temetó — és Szuszági dűlők alatt ösmeretes.
A szomszéd határos községek – Északról Ólcsa —, Keletről Hodiseli
puszta, és Bogy Községe — Délről — Krajova és Koroj községek –
Napnyúgotról Somoskesz Barakony — és Kalácsa községek. —
Kelt Ökrösön Márt 31. 864 —
Bíró Boczok Mitru
P. H. Popovits Péter mk
G. n. e. lelkész.
Márton ’Sigmond
Jegyző.
(124a)
Helynevek
Őrvénd községből, Bihar megyéből.
(124b)
1. Őrvénd tartozik: Bihar megye, nváradi járás, élesdi szakaszához —
e’ vidék táj elnevezése ”Körös vőlgy” melly elnevezés onnan van, hogy
a’ Sebes Körős futja végig ama vőlgyet, melly két hegy sor által
ővezve, a’ felsőbb vidéken tőbb csucsokat is képezve, az Erdély
országi határokig nyulik. Őrvendnek határai; északről Kővesd és
Czigánfalva, – Keletről Alsó Lugos, délről Czéczke, M. telki, és
Posalaka – nyugotról pedig Puszta Ujlak.
2. Őrvénd kőzsége ország szerte Őrvénd”nek neveztetik, még oláh
nyelven is, csak az Ő betű válto(125a)zik O„ra, neveztetik Orvénd
3. E’ községnek más neve nem tudatik.
4. Őrvénd keletkeztéről a’ legidősebb emberek sem birnak tudomással,
a’ kőzségi levéltárban pedig e’ tárgyra vonatkozó irományok nem
léteznek.
5. A’ népesitésre vonatkozó adataink szinte hiányzanak — valamint
6. a’ név eredetéről is. Azonban a’ nép két hagyományos mondát tart
emlékben, nevezetesen:
a., némelyek beszélik; hogy a’ hajdani jobb világban az őrvéndi
közbirtokosok, mint hogy a’ községnek igen jó bór termő hegyei vannak,
– magyar vendég szeretettel párosult vig szüretelés, hetekig tartó
öröm űnnepeket űltek, őrvendettek, nyerte volna az Őrvénd nevet.
b, mások szerint, a’ Sebes Kőrősben e’ hellyen régenten igen nagy
méllységek, úgy nevezett őrvények voltak, ’s innen származtatják az
Őrvénd szó elnevezést.
Mellyik bir nagyobb hitelességgel, meg határozni nem lehet. — Az elsőt
látszik támogatni az Őrvéndi egyház /:ref:/ pecsétjére vágott Szőllő
fűrt. a’ másodikat sem tagadja meg azon tény állás, hogy a’ község
határa a’ kőrős folyó által hasittatík, előbbi őrvényeit azonban be
tőltve, most olly veszedelmes hellyek nem léteznek. Ez állitást
támogatják még a’ község határában alább a’ 7ik pontban megnevezett,
helynevek is, — mellyeknek lehetőleges meg magyarázását adni kivánjuk.
7. E’ kőzségnek emlitésre érdemesebb helynevei im kővetkezők; Északról
a’ Telkes dűlő, szántó főldek, egy erdő alatti, ’s két hegy kőzőtti
”telek alaku„ csucsba be(125b)nyulva a’ felette fekvő erdő rész is
Telkesnek neveztetík, monda szerint tűndér lak, parasztosan telek
elnevezéssel, — sőt jelenleg is élnek olly emberek tűndéreket hogy
láttak legyen e’ hellyen erősen bizonyitják /:alkalmasint álmukban:/
itt van a’ telkes kut, melly más képpen csola kutnak is neveztetik,
azért mert valami fijatal paraszt legény, egy barna bőrű cigán
leánnyal jőtt szerelmi érintkezésbe. Ezt követi a’ Mocsár dülő melly
a’ Kőrős mellett fekszik, lapályos és vizenyős fekvése miatt nevezve,
itt találtatik egy kaszálló rét is ”neresz„ nevű — hajdan veszedelmes
lápokkal, mélységekkel tőlt helly, honnan a’ gazdák cselédeket
tiltották a’ joszág legeléstől ”ne ereszd” lett belőle rövidebben
”neresz„ ezt kőveti a’ felső rét nevű dűlő a’ községnek felső határáni
fekvése által igy nevezve, ebben van a’ kigyospatak, kacskaringos
folyásáról nevezve, Kőrös köz, a’ malom csatorna, és a’ nagy v annya
körös kőzti fekvéseről, fűzes, fűzkés bokrairól, kis rét, kut allya,
domb allya, úr rét, siker rét, bogár rét, bogár hát alakú fekvéséről
nevezve.
Szőllő hegyei: a’ posalaki hegy, azért neveztetík, mert nagyobbára
Posalaka kőzség lakossai által biratík. Oloszó hegy, egy erdő közi
vőlgybe O forma fekvéssel benyulva, ezt kőveti az ”Aghegy„ monda
szerint a’ legrégibb szőllő hegy Őrvénden, — ”Által hegy„ ”Kert allya
hegy„ végre „fogas hegy” a’ kőzségben leg erősebb borairol fogas„nak
nevezve.
Erdő részei: a’ Telkes, Pántos vőlgy, egy benne levő kerek pánt alakú
tóról nevezve, Rozsás vőlgy, szénégető vőlgy, hajdan a’ szénégetésre
kitűzőtt hely, — Igásó, egy magas nehéz feljuthatású hegy, íga, és só,
— ”Tatárvágás„ a’ tatárok által kivágott erdős hegyen keresztűl nyuló
út, — melly kis, és nagy ványínak is neveztetik, ”Mosdos hát„ tőlgyes
erdő rész. Ezután jő ”Mélly vőlgy„ ”Rokalyuk„ ”Bodis rét„ ”Bodis
patak„ (126a) ”Bika föld„ nép monda szerént, e’ hely a’ szomszéd
Puszta ujlak kőzség határához tartozott, hol azonban, egy lopott
bikára találtak, az elveszett jószág tulajdonossa, ’s ennek kereső
társai azt fürkészték, hogy melly kőzség határához tartozik ezen rész
hol elveszett bikájukat megtalálták, mert akkori szokás szerint, azon
község lakossága tartozott a’ kárt meg tériteni, hol valami lopott
joszág megtaláltatott, ezen okból az p. ujlakiak e’ darab főldet
határjukból kitagadták, ’s maradt az őrvéndieknek a’ bika ára
megtéritése fejében, — ”Baranyi hágo„ egy magas meredek domb
hajdanában, mellyen jelenleg egy mélly út van vágva, monda szerint egy
laksági uraság itt keresztűl utazván, esős űdő, ’s rosz út lévén
lovaival elakadt; Baranyi uram ezen nagyon boszankodván, hogy ez rajta
többszőr megne történjen, jobbágyait ide hajtva, azon mély utat
vágatta, melly máíg is Baranyi nevet vísel.
Kelt Örvénden Május hó 30an 1864
beadja
Májer János mk
Jegyzö
(128a)
Délbihar Nagy Várad megyei kerület
Élesdi szakasz
Határleirás
Össi községnek, mely románul Auseu-nak nevezik Ösi község keletről
Gégény, délről Oláh és Magyar Kakucs Dél nyugotrol Tötös hat. határos.
— 515 lélekel bir. G. egyesültek
Határa kezdődik keletröl Kolozsvárra vezetö ut mellett Gégény község
felől, mely község 6. dülöben van felosztva u. m. Falu dülö melyben a
szánto földek házak és épületek vannak — mely község sikságonfekszík
és sok gyümölcs fák tenyésztésre nagyon alkalmas földjeí a jobb
termekenységüek közzé tartozván melyben buza, rozs, és zab legnagyobb
mértékben pedig tengerivel vettetnek be és közép szerü években
kielégitö mag termést adnak, megjegyzendö hogy a Körös felöli oldalán
ezen osztályu szantó földek a Sebes Körös naponként hordja. —
földmínöségük fekete, sárga szurkos agyag kevés homokkal és iszappal
vegyitve, vannak ugyan silány kavicsos homokos iszapos földek, melyek
igen sok esőt kivánnak az termésre, ’s majd minden három évbe kelletik
tragyázni, mert a községen ejsza102 keletröl egy hegy van mely délnek
fekszík gyakori esők alkalmával az egész szánto földeket be iszapolja
mert derülö ormáín homlok ormaín fekszikek103, mely csupa homok sárga
kavicsos földel vegyítve,
ennek alsobb alján szollok vannak ültetve mintegy 160 kapás alya
szöllö, tulajdonságára nézve (128b) savanyu bort teremnek a, nevezett
hegynek órmain a legelő van, mely hegyekböl és ronatérekböl és kopár
hegyekböl állanak. — a 2dik dulö Czarina. 3dík Czarina seráka dülö
silány földjei miatt neveztetik igy. — 4dík Czarina din zsosz dülö. —
5 Szöllö dülö. 6dik erdö dülö, a szanto földek 320 hold 200 □ öl,
kaszáló 529. hold 50 □ öl, szöllök 160 kapás. erdök 697 hold 900 □ öl
legelö 587 hold 70 □ öl az erdöben találtatnak Vad Díszno. öz, roka
nyul. s. t. b. hegyes völgyes sziklás mely televénnyel fedetik. — a
községen keresztül a Varadrol – Kolozsvárra vezetö útvonal van. egyébb
érdekes feljegyzendő észrevételek nem talaltanak.
Kelt Tötösön Junis 19én 864.
Vajda Lászlo
Körjegyzö.
(130a)
Helynevek
Papmezö községből, Bihar megyéből.
(131a)
Helynevek
Papmezö kőzségböl, Bihar megyéből
Az elö irt kérdö pontokra gyüjtött feleletek következök:
1. Az érdeklet község fekszik Bihar megye, Belényesi járás, Magyar
Csekei szakasz, Papmezei Köri jegyzöségben. —
2. a Községnek fenti neve ismeretes ország szerte, mely mindenütt ugy
helyben is használtatik.
3. Arrol: hogy a községnek hajdan más neve volt, tudomással e videken
senki sem bir, de mi után a jelenleg használatba levö név magyar azon
következtetésre jogosit, hogy itt hajdanában magyarok lakhattak
annyival is inkább, mért e vidéken még most is vannak az román falvak
között elszorva részínt egész magyar, részínt románokkal vegyes
falvak; — vagy pedig aminekutánna itt helyben még jelenleg is fenn
állanak egyes falai egy régi romnak melyröl alantabb bövebb emlités
fog tétetni, hihetö az is, hogy ezen rom lakoi papok lehettek, a mint
ezt többen gyanitják (131b) Kiknek tulajdonához tartozhatott a
jelenleg is nevét megtartotta Papmező mely ezen idöben hihetöleg
pusztaság volt ezt annyival is inkább lehet következtetni mivel a
Községgel határos Két Község Papmező Kimpány, és Papmező Valány Kezdő
szavai szintén ugyan azok egy roman szoval hosszabitva, söt még a
szomszédos Robogányi jegyzöi Körben is találtatik Papmező Szelistye
nevet viselő község, — melyek hihetöleg a Papmezei papi birtokhoz
tartoztak.
4. Erre nézve adataink nincsenek.
5. Nem tudatik. —
6. Sem köztudomásbol, sem hagyománybol, annál kevésbé irott, vagy
nyomatott emlékekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —
7. A’ Község határa hivatalosan használni szokott meg nevezés szerént
következö düllökre van osztva Plopi, és Vlágyicsászka. — a nép által
külön meg nevezett helyek Ritu Prekuluj Kaszállo földek. — Lázur
szánto földek, Ritusel szánto, kaszállo földek, — Intra ápi, szánto
földek a Kis Hollod, és az ebböl kifogot malom árok között, — mind
sikságon a mennyiben az egész határon egy domb sincsen. (132a) A régi
rom, mely a’ falunak déli részén az utolso ház felet ál még most is
emlékül egyes hatalmas falaíval, a falak vastagságáról, de különösen
egy darab hatalmas magasságban fenn állo oldalfalán láthato lö
résekröl ítélve, nem egy szerü zárdát, hanem azon idöben lehetett
eröséget mutat fel, az égesz épület alapjátol egész fel termés
egyenetlen köböl építve, az össze rakásnál használt meszes anyag ugy
látszík, hogy nem most használásban lévö modon készitetett, mert egyes
fenn állo részei oly erösen fortak össze, hogy követ kötöl csak is erö
feszitessel lehet el választani, — Különösen fel tünö a falak hoszába
futo 1’ átmérönyi de ennél kisebb és a fal hosszában futo gömbölyü
üregek, melyek minekutánna az epület alapjánál majd csak nem egészen a
föld szinén a falakba láthato füstöl jelenleg is fekete üregekröl
itélve, meleg ség vezetök lehettek a felsö épületekbe, még a fütés az
épület külsején az emlitett űregekben gyakoroltatott, a romnak eröség(132b)nek
kelle lenni ezt bizonyitja láthato maradványa, de ugyan csak a Községi
pecsét nyomo is egy két bástyáju bejáratott abrázolo metszéssel van el
látva, a bástyáktol jobbra és balra egy egy csillag, a két bástya
közötti kapu feletti falazat felet pedig fél holdat lehet látni. — a
napokban történetesen egy igen réginek látszo idomtalan metszetü
pecsét nyomonak jöttünk birtokába melyet egy falusi Kisleány a
romokhoz közzel folyo Kis Hollodban talált, homokot ásván annak
medréböl, ennek lenyomatát jonak láttuk ide tenni P. H. ez szinte
felül Két csillagos, csak Között egy fél holdat ezek alatt egy vonalt,
melynek jobb felöli végén egy nagy csillag van, mely alatt ismét
jobbrol négy pontal Körül vett fél hold, és ezektöl balra Két egyenlö
jegyet mutat. a pecsét nyomo réz öntetü, durva, formátlan darab,
fogoján egy juk furva.
a Községen Keresztül folyo Kis Hollod vize a Király erdöben veszi
folyását, eddig Lunkaszprie, és Szitány Községeket erintve patak név
(133a)
alatt, mint egy három orányi távolságra tőbb apro források és patakok
által szaporodva a Hollod vizét Képezi, mely név alat Hollod
Községénél ösmeretes. —
Más meg emlitést érdemlö tárgyak a Község határán nincsenek. —
(134a)
Helynevek
Papmezö Kimpány Községböl, Bihar megyéből
az elő irt Kérdő pontokra gyüjtött feleletek Következök:
1. Az érdeklet Község fekszik Bihar megye, Belényesi járás, Magyar
Csekei szakasz, Papmezei jegyzöi Körben. —
2. a’ Községnek a fenti neve ismeretes országszerte, mely mindenütt,
ugy helyben is használtatik.
3. arrol: hogy a Községnek hajdan más elnevezése volt, tudomással e
vidéken senki sem bir, de minekutánna a’ jelenleg használatban lévö
neve egy magyar, és egy román szobol van össze téve, meltán hagyja
gyanitani, hogy ez nem az eredeti neve, söt még azt hihetni is
jogosit, hogy itt hajdan magyarok laktak, annyival is inkább, mert ide
Közzel elszorva még most is vannak magyar községek a hajdan korbol;
vagy pedig azt engedi Következtetni, hogy a határos Papmező Községben
– hol egy igen régi rom falai egyes részletekben még mai napig is áll,
amint azt e videkén gyanitgatják valosággal valamely szerzet lakot, ’s
ezekhez tartozhatott mint papi birtok Papmező Kimpány, az ezzel
határos Papmező Valány, és talán még több (134b) Körül fekvö más
helységek a mennyiben még a szomszéd jegyzöi Körben is van egy Papmezö
Szelistye névvel biro Község.
4. Erre nézve semmi adattal nem birunk.
5. Misem tudatik rolla.
6. Sem Köztudomásbol, sem hagyománybol, de annál kevésbé irot, vagy
nyomatott emlékekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —
7. a’ Község határa hivatalosan használni szokott meg nevezés szerént
két düllöre van osztva Lunka, és Muczuleszkuluj, a nép által ezeken
kivül egyes helyiségek következö elnevezéssel birnak Drikur,
Tepuristye egy egy darab szánto föld sikföld domb alatt, — Viczelaru
Kaszállo föld viz mocsáros helyen, hol esözesek alkalmával a hegyröl
lefolyo viz el ömlik, – ugyan ily helyen Halastoele. — Mláka szánto,
Kaszállo földek sik föld. — Oszoj legelö földek hegy oldalban, —
Sztrintur erdö közötti kaszállo földek völgy és domb partokon, Ponoru,
és Kimpumuczuluj – erdö Közötti tisztás. — (135a) Gyalárí — hegyeni
erdöség, — Tyátra sziklás erdöség, — Aszkuczitel erdöben Keskeny
magaslat Két oldalroli mély völgy felett. —
a Község területén semmi Különös meg emlitést érdemlö tárgy az emberi
figyelmet magára nem vonja. —
(136a)
HelynevekPapmezö Valány községből,
Bihar megyéből.
(137a)
Helynevek
Papmezö Valány Községböl, Bihar megyéből
az elöirt Kérdö pontokra gyüjtött feleletek Következök:
1. Az érdeklet Község fekszik Bihar megye, Belényesi járás, Magyar
Csekei szakasz, Papmezei jegyzöi Körben. —
2. a Község megnevezésére valamint helyben ugy ország szerte is a
fenti név használtatik.
3. Hogy a Községnek hajdan más megnevezése volt, arrol e vidéken senki
sem bir tudomással, mind azon által a Községnek jelenleg hasznalatban
lévö neveröl itélve, a mennyiben annak első szava magyar, még a végszo
román, meltán hagyja magát gyanitani, hogy ez nem eredeti név, — söt
még azt hihetni is jogosit, hogy e helyen hajdan magyarok laktak,
annyival is inkább, mert ide közzel még most is vannak egy nehány a
roman falvak között elszort községek részént egészen magyar, részént
románokkal vegyes magyar lakosokkal, vagy pedig azon következtetésre
enged jöhetni, hogy a határos Papmezö (137b) Községben, hol egy nagy
szerü épületnek még most is fenn állo egyes fal romjai láthatok, amint
azt a videken gyanitgatják, valosággal valamely szerzet lakot, ’s
ezekhez tartozhatott mint papi birtok Papmezö Valány, és az ezzel
határos Papmező Kimpány, és talán még több közzel fekvö más helységek
is, a menyiben még a szomszéd jegyzöi Körben is van egy Papmezö
Szelistye nevet viselő Község.
4. Semmi adattal nem birva, erre nézve felvilágositolag mit sem
felelhetünk. —
5. Erröl semmi tudomással nem birunk sem a köznép felvilágosito
felelettel nem szolgálhat. —.
6. Sem Köztudomásbol, sem hagyománbol, de annál kevésbé irott, vagy
nyomatot emlékekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni.
7. A hivatalos használatban elö forduló düllö nevek Bucsumilor,
Mesztecsinyilor, Pusztucza, és Magura, — ezeken Kivül a nép által
elnevezet egyes helyek Következök: Olorászka, Kaszállo földek egy
meleg forrásos helyen, hol egy a földbe ásot fa odubol folytonosan
eléggé jo izü ihato (138a) viz folyik, mely a leg hidegebb télen által
sem fagy be, — Goron szánto föld, hajdan tölgyes erdö, — Csorgo egy
bokros völgy melyböl egy bizonyos helyen viz csorog, — Zekatore cserés
legelö hely dombos meredek óldalokkal, — Csokatan hasznavehetetlen
dombos, partos, szinte járhatatlan, — Oris domboldalos, hol csak is
Kapával lehet vetni tengerit, — cselá város hol hajdan a falu volt, de
innen a’ jelenlegi
helyére telepítetett által a föld felosztás alkalmával, — Pusztucza
szánto fensik, — Kursza bokros erdö rész a rokák buvo helye, — La
Krucs egy régi Kökeresztröl elnevezett hely, hol állitolag egy
ismeretlen ember eltemettetett, — Koszta pestyeri, a völgyben nyillo
barlang feletti hegység, ezen barlang meglehetős tágos nyílással bir,
hol egy üregböl a másíkba egy szük bejárás vezett nem oly nagy szerü,
nevezetes, hogy az üregböl a szikla hegyen Keresztül Két Kémény üreg
megy fel egész a hegy tetejeig, az üreg (138b) falát kemény Kö Képezi
földezete homokos és szük belsejéböl gyenge forrás csergedez a
barlangot fedő hegy tetön van egy forrás, melyböl a viz egy darabot
haladva ismét a földbe tünik hihetö hogy ez Képezi alant a barlangba
csergedező forrást, Blidáru legelös erdös hely, formája hasonlit egy
tál mélyedéséhez. — Istoku egy erdö rész, — Vale cselre Két sziklás
hegy közötti völgy. —
A megnevezett barlang, és forrason Kivül semmi meg emlitést érdemlö
tárgy a Község területén figyelemre nem vétetett. —
(140a)
Papp Tamási Község helyneveinek magyarázata
1ör A Községnek csak egy neve van Papp Tamási
2or Bihar megye NVáradí járásában fekszik
3or Más elnevezése a községnek nem volt
4er A községi levéltárba lévö okiratokból kiviláglik hogy 1604 ugyan
azon néven mint hajdu város emlittetik, ’s lakossai Katonai szolgálat
alatt állottak nemesí joggal voltak felruházva, több tavolabb esö
pusztákat bírtak, melyeknek birtoklásába Bocskaí, Bátori Gábor ’s
Rakotzi fejedelmek által megerösíttettek.
5.or Az országban 1600 elött már fentállott ugy nevezett hajdu
katonákból telepítettek le az elsö lakosok
6or A Község nevének eredete honnan származott, sem a regíbb íratokból
sem száj hagyományból Ki nem tűnik
7er A Község Keleti részét Keresztűl vágja az ugy nevezett Kösmö
patak, mely a sitervölgyi határról jövén, vizét egyedül hó és esö
által nyeri, a község észak felöli végéig megtartja a kösmö nevezetet.
onantul nevét Sivora változtatja át ’s a községtöl mint 1400
lépésnyire a Berettyo folyamba szakad, esős évekbe ’s
fellegszakadáskor a határba igen sok kárt okoz.
Szanto földje 3 fordullora van osztva, mellyek (140b) Közül elsö a
Nagyföld düllö, 2ík Nyul szíkes azért neveztetett így mert a nyulak
azon helyett igen szeretik; 3ik a Kásás szer düllö.
A Község Körül levö legelö szíknek neveztetik szikes természeténél
fogva. A lapokkal Körül vett legelök Közzül egy részt Apátinak egy
rész Ereszvénynek ’s Nagy Érnek neveztetik.
NVáradrol N.Károly felé vezetö ország uton a Berettyó Kiömlései által
elöidézett posványságon van egy nagy Kö híd a Papp Tamási és Sziget
pusztai határ Köztt, melly Razabelli hid nevett visel az öreg emberek
szerint azért neveztetík így mert a magyarok egy Raza nevü török
vezért ott vertek meg.
A láp Köztt vizzel Körül véve vannak több szigetek p. Szt István hol
egy régi templomnak elpusztult romjai láthatok; továbbá Nagy Ördöngös
Kis Ördöngös Zsombékos Ördöngös Három águ Ordöngös Hosszu ördöngös
Tehenes rét Sas fészek és Kecskés szígetek; van még vár telek nevü
sziget is vizzel és nádassal Körül véve, míntegy 26 hold nagyságu
nevét onnét vette, hogy a tatár futáskor benne a nép mint valami
várban, tartozkodott ’s a tatárok Közzül oda menekült egy ronán volt a
bejárás bele, mely maí napig ís gyílkos gátnak neveztetík, ezen
bejárásra Kaszák voltak a viz alá a lápba elhelyezve, hogy menedékek
bíztos lehessen.
(141a)
A Kaszállo földek Köztt megemlítendok a Mihály háza, Hodos attya Széna
Kert, és Kösmö Kaszállo, ugy szinte a Dekány és hat hold mellyeknek
nagyobb része mínt szántó föld használtatik jelenleg.
Papp Tamási határos északrol a Gyapolyi és Szigeti pusztákal a
Gyapolyi pusztátol az uj Berettyó meder választja el. Keletröl a kis
falusi és Benkei pusztákkal, délről a Kügyi pusztával, nyugotrol pedig
Nyűved Kőzsége határával.
Van a Községbe 186 ház a lakosok tisztán refmtak.
Kelt Pap Tamásiba April 30án 1864.
Főbiró Tóth István mk
Masodik biró Nagy Sándor mk
Szücs János mk
Kun István
Jegyző
(142a)
Helynevek
P. P. Czigányesd községből, Bihar megyéből.
(143a)
1.
Bihar megye, belényesi Járás, neveztetik belényesi vidéknek is,
székhely belényes.
2.
Pántásest Pákálest Czigányesd név alatt ösmeretes
3.
Nints más elnevezése.
4er
Nem tudatík.
5ör
nem tudatik.
6or
a’ név eredetéről mitsem tud.
7.
E’Község határában előforduló dülök nevei u. m. Lunká, Ograda Katra
Krisu, Zevoje, Ograda Mare, Dugyászká, Dumbrává, Ograda Katra drumu
czarii, Lá podu, Czarina din Szusz, Kimpuletu cu Szinzáró, Ritu catra
Sebes, Zevoj, Czarina catra Tálpi, Glimei cu rie, Kukuleu, Kurátura,
Ritu mare cu Czáriná, Kuratyístye.
(144a)
[Pelbárthíd]
ad 91 / 864.
I. Biharmegye Nagy Váradi Járás. Bíhari Szolgabirói Kerület.
Pelbárthíd Község. határos Eszakról a’ Kaszadi pusztával, Nyugotra Kis
Maria Város határával, Délre Ádámí és Régényí pusztákkal, Keletről
Nyüved község, és a’ Gyapoji puszta határokkal.
II. A’ Község neve csupán Pelbárthíd104 ’s e’ név is tsak helybeli
elterjedéssel bír.
III. A’ Községnek más elnevezése soha nem vólt.
IV. A’ Község leg korábban említtetík 1600ík év tája körűl, de semmi
regíbb okmányból ki nem deríthető.
V. A’ Községbe tőbbféle földes urak lakván az időbe, ’s ezek
telepítették, Szilágy; Máramaros megyékből, és Erdély orszagból.
VI. A’ Kőzségét nép monda szerént az 1600ík év táján történt
villongások alkalmával egy Pelbárt nevű jeles hadvezér nyerte, vagy
foglalta el, ’s az időbe a’ Beretyó folyamon egy nagy vámhíd vólt,
híhetőleg a’ Község ínnen nyerte jelenlegi nevét – de hagyomány vagy
okírat ezt sem tudja meg fejteni, mivel a’ község levél tárába ez
adatra vonatkozólag semi sem találtatík.
VII. Kerités dűlő – e’ nevet a’ körülötte lévő árkoktól nyerte. Vajas
dülő jó legelöjéröl, mely ma ís áll, neveztetett el, Nagy és Kis Borsó
szíget ezen 2 sziget elnevezését a’ regibb idöben borsó termellésröl
nyerte, most szántó és lejtős kaszálló föld. (144b) Bajicza közvetlen
a’ község Kelet felől eső része alatt terül el, ’s lápos hely. és
vízállásos, nevét a’ benne évenként szokott Kender áztatástol vette
Bajíca román név, magyarúl Bányát jelent, ’s erről maradt a’ név maí
napig is. Hosszú hajtó dülő, elnevezését a’ körűlötte folyó Beretyó
folyamtól vette, jelenbe lapályos kaszálló föld. Somos domb hajdan sok
somfa termett rajta, most kaszálló vőlgyes helyt. Tóth János szép sík
kiterjedésű kaszálló szíget Tóth János bírta hajdan. Kun Gergely.
jelenbe kaszálló és szántó föld, ezt is Kun nevezetü egyén bírta
régentén. Gyilkos. lapályos kaszálló, a’ nép monda szerént e’ helyen
gyikosság követtetett el. Fiatalos. hajdan sok gyenge csemete fák
találtattak. jelenbe hátas szántó, és kaszálló. Gát erdő – hajdan erdő
vólt, ’s az ott vágott vesszőket a’ Beretyó folyam
kicsapásaihozszükségelt gátakat onnan készítették, most lapályos és
hátas szántó és kaszálló földek. Ótovány rég óltványos kert vólt jelen
be hátas szántó és kaszálló föld. Buda rét hajdan Budai család bírta
jelenbe szántó és kaszálló föld. Görbe rét régente környékén kőrűl nád
termő szíget vólt, most azonban szántó és kaszálló. Asvány rég sziget
vólt, most hátas és lápos kaszálló. Nagy rét – Nagy nevű bírta most
sík, és lapályos kaszálló. Kis Kertész. rétje és dombjáról neveztetett
most kaszálló. Nagy Kertész ez nagyobb terjedelmű mínt a’ másík most
szántó és kaszálló. Pálinkás, nevét Pálinkás nevü bírtokossától nyerte
most lapályos kaszálló. Sírató. hajdan ígen lápos és járhatat(145a)lan
kerülete vólt, anyira, ha a’ szarvas marha oda tévedt, többet soha ki
nem jöhetett, hanem ott veszett el, most azonba lapályos szántó és
kaszálló föld, Kis Buda rét, hajdan Budai nevü birta most lapályos
kaszálló, Tekerő környék, hajdan tekervényes víz folyta kőrül, most
lapályos kaszálló, Szeremí domb, ígen szép helyen fekűdt, jelenbe sík
szántó és kaszálló föld. Rác rét. hajdan Rác nevü bírta, most hátas és
lapályos szántó és kaszálló főld. Füleptó. rég Fülöp nevü bírta,
jelenben szíkes rét, Kis Ludas tó – régen nagy lápos hely vólt, a’ vad
rucák és ludak tanyája. jelenbe lapályos kaszálló, és kevés szántó
főlddel, Nagy ludas tó. nagy tava van most kevés szántó föld, tőbnyire
rétes és lápos hely, Dobogó, rég nagy láp volt ’s a’ menés alatt
dobogott, ’s erről neveztetett el; jelenbe szántó, kaszálló, és rét.
Megyes, hajdan meggyes kert vólt most szántó és lapályos kaszálló.
Kardos. hajdan Kardos nevű bírta, most lapályos kaszálló főld.
Szemetes tó, hajdan tó vólt, ’s gazt termett, ínnen van neve is,
jelenbe alacsony szántó és kaszálló. Velence elnevezése nem tudatík,
most lapályos kaszálló Füzes. rég. sok fűzfa termett, most sík szántó,
és kaszálló. Nyakazó a’ nép monda szerént hajdan e’ helyen fővétel
tőrtént, most lapályos szántó és kaszálló föld. Ereszvény. jelenbe
temetkezési hely. Kis, és Nagy Kastély. hajdan nagy épületek voltak e’
helyen jelenbe legelő, és szántó főld. Új Kert. jelenbe községi
pásztor ház, illetöleg Major, Szíget erdő hajdan szíget és erdő vólt,
jelenbe szántó és lápos kaszálló. Bigecs eredeti neve nem tuda (145b)
tudatik, most hátas, és lapályos szántó és kaszálló főld. Póska sziget.
jó kövér föld vólt, most szántó és kaszálló. Kis és nagy telek. telkes
földről neveztetík, most sík szántó föld. Nagy, és Kis szílfa, hajdan
sok szílfa termő erdő vólt, most hátas, szántó és kaszálló. Vermes
dűlő hajdan partos és vermes hely vólt, most egészen sík szántó föld.
Márvány dűlő. hajdan régí márvány kő darabokat ástak ki, jelenbe sík
szántó föld. Nagy bokor dűlő bokros hely volt régen, most szántó, és
legelő, Sovány dülö. szíkes sovány szántó föld, Kurutyoló, régen nagy
láp, és víz állás, most lapályos szántó és kaszálló föld. Régényí dűlő
a’ Régényí pusztára nyúlik, most sík szántó föld. Sugó kúti dűlő. ítt
most is kút van, hajdan Sugó nevű bírta, most sík szántó és legelő,
Csonka dűlő a’ nevét rövidsége míatt nyerte, hátas legelő és szántó
főld. Czíberés hídja. esős ídöbe ígen sáros és mocsáros hely, jelenbe
legelő. Beretyó folyam közvetlen a’ község alatt foly el, jelenbe
regúláztatík.
Keltt Pelbárthíd. Apríl hó 2n 1864.
Baky György. Kirílla Lőrintz keze ×
Körjegyző. községi főbíró
Maté György mk
másod bíró
Halász János mk
Kis Imre mk.
tanátsosok.
(147a)
Helynevek
Pestere községből, Bihar megyéből.
1ör Pestere Községe fekszik Bihar megye Váradi járásaban, az ugy
nevezett Sebess Körös völgyén Elesdi Szolgabiroi szakaszban egy község
az ugy nevezett Ötfalúhatárbol, mely ötfalu határa áll, Pestere,
Esküllő, Űrgeteg, Kalota, és Keszteg Községekböl. —
2or Ezen Pestere Községnek Két neve esmeretes Pestere mint magyar
neve, Pestyire mint román neve. —
3or Tudomás szerént más néven ezen Község nem neveztetett. —
4er A Község multjárol irás tudatlan nép által lakatván semmi
bizonyost tudní nem lehet.
(147b)
5ör a népszerü által adás utján semmi felvilágositás Kaphato. —
6or Pestere ezen Könnyebb szokiejtésért magyarositva van, eredetét
veszi a Román Pestyire névtől, mely szarmaztatott a Román Pestyir
szótól, mely barlangot jelent, — mit a hellyi fekvés igazolata szerint
a Község felett délre, Kelet és napnyugoti vonalba fekvö meszes Köves
hegyekbe több barlang létezik. — s ezen barlangok között itt van az
ugy nevezett Igricz barlang melynek fenekén létezett nagy mennyiségű
csontokközt találtatott fel az ujabb Korba a Magyar Nemzeti Muzeumba
felvitetett s felállitva láthato Csontrágo Hiéna Csontváza. — ’s
hihetően ezen barlangtol lett, mint nevezetes helyiségtöl a Község el
neveztetése
7er A Külsö dűllök a’ falu után az ujabbi elnevzés szerént Bisszá de
gyalu mész Köves Kösziklás hegy, néhol bokros cserjével lepett, néhol
Kopasz sziklás. — egyes részei ezen hegy lánczolatnak Serbota Kalotára
vezető meredek utonni magas hegy. Oszolyu Serbotuluj, Hirtopile Hendri
bokros gazos völgy a hegytetön. Ritu Hora Alezi, hajdan volt irtás
Kaszállo most bokros legelö Gropa Ku nyau oly völgy mellyben késő
tavaszon is ho találtatik. — (148a) Glimeji trép reszint bokros
meredek hegy részint déli oldalba Kopasz mészköves legelő. — Pisnyicza
Székáre a Kalotai határ szélén egy barlang formáju juk, a melybe a
függö, s minden perczen leomlással fenyegető mészkövek alatt egy egy
szerü malom ál 1848ik év olta felűlröl botsájtott viz által hajtatva a
viz a barlang méjibe veszvén el. — állitolag ezen patak a mészköves
hegy alatt egybeköttetésbe az Eskűllön Ki jövö több apro malmot hajto
forrás vizzel, valamint a Pesterén a vizesbarlangbol ki folyo vizzel —
a Pisnyicza Szekáre név részint onnét van mert a malmot Szekára nevű
Család birja, részint mert az elő téren Kalotai határba eső földek
Szekáré Család birtoka. — Szohodol egy völgy melyben Kaszállo földek
vannak. — Glimelye Long bokros mész köves hegy. Vurvu Kankuluj la
Ungyisor bokros hegyoldal, Ptipolpinzi egy mozsát üreg forma juk a
Kőbe miről a gazos hegy oldal nevezetét vette. — Gurgujáta bokros hegy
oldal, Tou de magura viz állo hely, Tou de Sipoty víz állo hely Ritu
Kahi hajdan rét volt most bokros. Muczuj gazos hegy lántzolat.
Szekatura Monyi egy rét a hegy tetőn. — Csataczel hajdan itten volt
Telegdi István vára, melynek nyomai most is Kivehetök — Lázu bouluj
Kaszalokkal telyes völgy. Tyius Csataczel alatti bokros hegy oldal.
Fintina drág egy forrás igen jo veze van attol nyerte nevét. Kosu
Korbuj meredek Kopasz hegy. Tyátra Solymuluj egy barlang. — Kasztá
Igréczuluj azon hegy oldal melybe az Igrecz barlangba be járás van
Tyatra de arám veres réz szinü Köves hegy lábja ezen hegy oldalba is
van barlang. — Piznyitz egy pintze formáju barlang melyböl viz foly
Ki, mely nyárba hideg, télbe meleg — Kurso hegy tető a barlang felett,
— Oszoju Kurso részint Kopasz részint bokros hegy terület. — Hirtope
Gali, Albiorile Markuluj hajdan irtás volt most gazos legelő. — 2ik
dűlő Csokány, Lazucz, a Csataczel hegy alatti szánto és Kaszálo főldek
— Csokány Kaszálo föld részint bokros legelö. — Holdgyi nyégrii fekete
föld — Kuratura Kaszálo és szánto foldek — 3ik dűlő Czarina Nyágra
földje részben fekete szinü. 4ik dülö végre Bisza a Községtöl delnek
esö hegy aljábani földek. — Fontína Tomaj egy forrás kut melly a hegy
lábjába van a belölle Ki folyo viz a faluba bent a piznyitzbol ki
folyo vizzel egyesűl.
Pesterén Május 20. 1864.
Mártonffy Sándor mk
Jegyzö
(149a)
Pestes helységének statisticai leirása
1. Pestes oláh nyelven Pestyis: fekszik Bihar megyében, Váradi
járásnak sebess Kőrős vőlgy nevét viselő kőzpontján helyezett Élesd m:
várossa észak keleti tő szomszédságába, kőzel mint egy 2/8
mértfőldnyire, e város belső fekvésétől: e kőzség a réz nevű hegy
lanczolat déli oldalának alyán épitve, melyet gőr: nem egyesűlt
vallást kővető nép lakja; Élesd m: várossát biró földes uraság, mostan
Élesd-Brátkai, korábban Solyomkői ’s jelenleg is néha ugyan igy
nevezetthez tartozott és tartozik, minél fogva Élesd m: várossa
községével egy jegyzői kőrt képez: e kőzség határában igen nagy
kiterjedésű 12 ezer holdnyi erdőség létezvén, ennek északrol a Réz
nevűhegy lánczolat tetején szomszédja a régi Baranyi féle család
Micskei uradalomhoz tartozott, ugyan csak e rézhegy lánczolaton fekvö
erdőségei; keletről pedig a Szilágyságot jelesen Kraszna megyét e
Bihar megyétől elválasztó hasonló réztető: a hová nyulik Kraszna
megyei Halmosd helység határszélében e 19 század elején felső Magyar
ország vidékéből ide vándorlott tot ajku RCath hitet kővető lakosokkal
betelepitett Hármos-patak nevű kissebb kiterjedésű községecske:
melynek lakosai tőbbnyire hamuzsir égetéssel foglalkoznak: — hasonloul
dél kelet felől szomszédja, Tinod kőzsége erdősége, a mely délfelől és
nyugotnak tartva átövedzi: dél nyugotrol Élesd m: várossával egész
nyugottra Felső Lugos községével határos. Továbbá e község nagy
erdőségének elöbb nevezett Baranyi féle főnemes család Micskei
uradalmához tartozó Almaszeg nevű tőszomszédos réztető hegyi helység
határán e század elején állitott űveg gyár(149b)hoz közzel és
mellette, az élesdi vagy is Solyomkői uradalom birtokos tulajdonossa
néhai Mlgos Gf idösb Batthyány Josef 1826. évben, egy darab két ezer
holdnyi terűletet felsöbb magyar országi megyék tót ajku lakossaibol
ide vándorlott nagyobb számú nép által kiirtatván, ma is virágzó
állapotban lévő, Solyomköi névvel felruházott üveg gyárt állitott fel;
ugyan ezen kőzségi erdőségnek Varatyek (:magyarul: nyaraló:) domb
északi oldalábol eredő, ’s nagyobb folyo patakot képező, észak nyugot
felé Kraszna megyéből Bihar megyébe átvonuló Berettyó vizébe, a Réz
hegy lánczolat alyán szakadó Biztra nevű patak viz partjára: mely az
űveg készitéséhez szűkségelt anyagok töréséhez alkalmazott gépeket ís
forgatja. E Solyomkői űveg gyár kezeléséhez megkivántató hamuzsir
égetéséhez tűzifa vágáshoz és hordáshoz szűkségelt munkák telyesitése
tekintetéből egy pár száz tót lakosokat is telepitett, szerződésileg
meg állapitott, ma is divatozó szolgálat, és főldbér fizetés mellett,
az előbb felhozott kiirtott térségre: mely uj telepitvény Solyomkői
kőzség néven Pestes helysége kőzségi bírájátol fűgg, ide számittatván
kőzigazgatási és tőrvénykezési tekintetben, mint ezen régibb kőzség
kiegészitő része. Ezen Solyomkő nevet viselő uj telepitvény tót
lakossai valamint kőzzel a Szilágyság jelesen Kraszna Megye déli határ
szelén a réz hegy lánczolat északi oldalán egy mértfőldnyí távolságban
e’ század elején Halmosd, és Gyömölcsényes — Szilágysági kőzségek
határainak erdő szélébe, az előbbin, főnemes Keczely család által
Hármas-patak nevű helyen: az utobbin pedig Mlgos Gf és Báró Bánffy
család által Magyar-patak kőzség néven telepitett kis kőzségek tót
lakossai mindnyájon RCath hitet kővetvén, néhai NVáradi hálás
tisztelettel emlithető RCath. Pűspők Lajcsák Ferencz ur ő Mga, a
Solyomkői űveggyár mellett, e hivek számára szép kötemplomot épitett
az 1836ik évben és kűlőn lelkésszel ellátta, kinek fentartására, ’s
azon templom javitására, kellő alaprol is gondoskodott.
(150a)
Fentebb irt Pestes kőzségének határában eső Réztető észak nyugotnak
nyuló, de ezen határ szélében fekvő Solyomkő nevet régi időtől viselő
kőszirt magaslaton Felső Lugos községe erdősége fele hajló oldalon
volt épitve, 15ik század elejétől a 18ik század végeig virágzásban
állott solyomkői vár melynek ma csak romjai szemlélhetők, ’s nevét
vette e köszirtben jelenleg is élő ’s fészket tartó solyom madártol. E
vár nevezetes védhelyűl szolgált a Tőrők ellenség becsapásai ellen, ’s
utobb az Erdély országi fejedelmek ígen kedvelt várai kőzzé tartozott,
a hová Erdély országbol, mindenűtt a rézhegy lánczolat tetején jó
használható kőzlekedési ut szolgált, melyet ma csak a vidék szomszéd
lakosok használnak kőzlekedésül; minthogy a sebess Kőrős volgyén
átvonuló, és szomszéd Erdély országát is átmetsző kőzlekedési nagy
országút, jelen 19ik század elején készűltek. E Solyomkői váron alol
nyugotra létező nagyobb térség a megtámadó Tőrők ellenséggel vivott
csata emlékéűl ma is Törökmezőnek hivatik
E Pestes kőzségén átvonul jelenleg Élesd m: várossábol kezdett rendes
jó készűletű kővecses csinált út, mely a Réz nevű hegylánczolatban a
Baranyi féle család Micskei uradalmához tartozott Fekete erdő nevű
helyen csehországi nagy iparos Liebich János nevű űveg gyárnak által
fel állitott űveg gyárhoz ’s ennek főntartásául szolgáló
telepítvényhez kőzlekedésűl szolgál ’s egyszersmind, Bihar megye
váradi járásának Sebess Kőrős vőlgyi vidékét ugyan e megye Érmelléki
járásának északi szélén fekvő Margita vásáros várossával, ’s ennek
termő vídékével ősszekőttetésbe ’ kőnnyebb kőzlekedésbe hozza: mely jó
állapotu (150b) és kőzlekedési ut, emlitett gyártulajdonos
kőzbenjárása és tetemes öszvegű pénz áldozata mellett, felsőbb
hatosági engedélyel készittetett.
Ezen ujjabb útnak a Réztetőn átvonuló keleti részétől észak keletre
mostan a Solyomkői gyár felé kezdett rendes készűletű ut, ezen űveg
gyár mostani bérlője Kovács Károly ur pénzsegitségével, ’s felsőbb
hatosági engedély és némű segedelem hozzájárulásával, a Szilágyságí
Kraszna megyei határ szélt képező Halmosd kőzsége, vagy is mostan
Hármospatak uj telepitvény széleig; a honnat Kraszna megye mostan
főispáni Helytartoja Nábráczky Antal ur ő Nagysága eréljes kőzre
műkődése nyomán, Szilágy Somlyó ’s ez által Közép Szolnok megyei,
szabad kir: város Zilah, és Sibó m: város nevezetesebb lábas jószág
vásárokkal állátott helyekkel e Bihar megyét, ’s ennek kőzponti nagy
vásárokkal biró Nagyvárad várossát őszvekötő rendes közlekedési út
folytattatík ’s már készittetik is, Szilágy Somlyó várossába szolgálo
’s Kraszna megyei Nagyfalu m: várossában létező rendes ország utjába.
2. E kőzségnek csupán elő irott nevezete vagyon magyar és oláh nyelven
t.i: Pestes, — Pestyis.
3. E kőzség más el nevezéssel nem birt.
4. E kőzség telepitése későbbi időben tőrténvén 16ik századon innét
létesittetett, és láttatott el e nevezettel kezdetétől fogva.
5. E kőzség tisztán szóbeli hagyomány utján, ’s az itten létező oláh
ajku nép vezeték neveiből szármoztatva e sebess Kőrős volgyén fekvő
tőbb oláh kőzségekből, jelesen: Lokk, Űrgeteg és (151a) Pestere, ugy e
Bihar megyének Belényesi járásában fekvő Hegyesel szinte oláh kőzség
lakossai kőzűl át kőltőzőtt családakbol népesittetett.
6. E kőzség oláh nyelveni Pestyis nevezetét hagyomány képpen
származtatja a kebelében létező patak folyó vizekben régi időben
tenyészett és talált igen nagy mennyiségü pisztrang és egyébb nemű
halak miatt; mivel pestyis név magyar szó értelmébe halas helyet
jelent: de magyar kőzségek lakossai pestyis nevet elmagyarositva
Pestesnek nevezték el mit sem figyelve a pestyis olah név, magyar
jelentőségére, s valodi ártelmének ’s tartalmának magyar nyelvbeni
kiejtésére, ’s átforditására.
7. E kőzség kebelében három rendű folyo patak eggyesűl melyek a főldes
uraság által épitett paraszt lisztellő két kűlső kerekű felűl csapó
malmat forgat, és egyesűlve solyomkői vagy pestesi patak nevezetekkel
délre sebess Kőrős vizének tartva áthasitja az élesdi — pestesi rét
nevű — nagy darab főldet, ’s Élesd m: várossa dél keleti ’s egész déli
oldalát érintve e város közepe táján egész délnek fordulva a határ
jobb részét áthasitva ’s gyakori rohamaival kőzlakosság főldjét rontva
a főldek kőzőtt dél nyugotnak kanyarodva szakad belé a Sebess Kőrős
vizébe: a kőzség kebelén átvonúlo ujjonan készűlt uton e folyora jó
fahid van épitve, hogy ezen ut használata minden időben a kőzlekedést
fentartsa. E kőzségben eggyesűlő 3 kissebb rendű folyok leg nagyobbika
a helység belső fekvésének észak keleti határ részébe eső Varatyek
(151b) nevű hegy domb, ’s kőrűlette létező más kissebb hegyekből eredő
forrásakbol nevekedve, a helység déli részen érkezik a kőzségbe, ’s
vale csel máre /:magyarul a nagy patak:/ nevet hordja: — a közép patak
alább telj északi táján fekvő Vartyicsel hegyből eredve szakad a
kőzség kebelébe, az előbbi nagyobb patakba, Vale luj Juon /:magyarul a
János patakja:/ nevet viselve; a harmadik patak e helység nyugott
oldalát érintve szakad ki azon vőlgyőn, mely nyugot észak táján a réz
tető magaslaton, Pojána nevű hegyen épitett Solyomkői vár alatti
kőszirtes hely alyábol ered és a Solyomkői patak nevezet alatt
eggyesül a helység kebelében az előbbi két folyocskával és itt egybe
olvadva kőveti folyását Élesd m: várossa határának.
E helység nyugot déli ’s dél nyugotti részén Élesd m: várossa határa
felől vannak jó izű kőzőnséges bort termelő: Muncsid és Husszia
neveket viselő szőlő hegyei, a hol az élesdi szomszéd és pestesi
hegybéli lakosok, bírják és mívelik azokat, az egykori főldes ur is,
tartva kőzte kűlőn szőlőt a tőbbiek természetbeni bor kilenczed
adozást telyesitvén, az egykori főldes urnak.
E kőzség határa eddig elé kőzős rendezetlen állapotban lévén a helység
deli oldalán Élesd és Tinodi őssze rugó határ szélei felől, igen
csekély kiterjedésű, hanem valodi nagy kiterjedése észak nyugot, telj
eszak, és kelet eszak felé fekszik, s a kőzség kőzelébe kevés
mennyiségű volt urbéres főldek és nagyobb kiterjedésű cserés, bokros,
részint vőlgyős részint dombos, közlegelőket használ, ’s ezen kívűl az
egész nagy erdő(152a)ségben ís szabadon legeltet, a nagy erdők
közepeibe szelyel szort, sőtt a Solyomkői két orányi távolságra fekvő
űveg gyár kőzelébe is, a határ keleti oldalán birnak jelenleg meg nem
vető mennyíségű volt urbéres szántó és kaszáló főldeket,: e kőzség
körűl kezdve, részint magány volt urbéres főldeket, részint közlegelő
darabokat magába foglaló vőlgyes és dombos helyek, ugy ezeket követő
nyugot, telj észak és kelet észak, ’s felőli nagy erdőségi részek
következő nevezeteket viselnek: Czarina /:magyarul: tilalmas:/
Karmazán, Muset, Láulyu, Lamesztáken, Oszój, Kupuj, Kimpu pejusuluj,
Kimpu Kureturilor; Kimpu tyejusu luj, Lamormint, Vurvu oszojuluj,
Kimpu oszajilor, Lálivez; Látágna Bucsuluj; Laprelucs, Koszta Nulli;
Ritu Boncsi, Lakornyet; Ples, Plesár; Oszoj; Blidár; Oszojele;
Mustyetye; Mustyet; Vorátyek; Biztra patak; Percselvén; Runku;
Frápszen; Pitsoru oji; Vártyicsel; Plesoara, Pojána, Gyialuluj Tyiuse;
Pitsoru Bojti; Sztául majales; Láker mező; — itten megjegyzendő, hogy
e hely a Solyomkői vár kőzelében esvén, a várbeli őrség itten
vigyázva, tőbbszőr, itt kerűletet tévén kerűlő mező nevet innet nyert,
’s igy maradt oláh nyelven Kermező:/ Blidár; Sintyeuluj, Laszoka; Kále
lá álpájlák; Gruj szulitz; Kureturele; vále Kureturilor; Pejusu,
Koszte máre; Porkerecz; Buda; Lupsore, Pestyisel; — Ezen itt elésorolt
nevezetű határ(152b)részek, az állami kincstári adókiosztás alapjául
készitett adóbizottmányi munkálat alkalmával kővetkező dűllőkre
osztattak: 1. Falu dűllő, 2. Czáriná; 3. Muncsid; 4. Livozile; 5.
Solyomkői puszta; 6 Blidár; 7. Oszoje; 8. Vále máre; 9. Buda; 10.
Mustyetu.
Végűl megjegyzendő itten: miként e Pestes kőzsége a Solyomkői mostani
Élesdinek is nevezett uradalomhoz tartozván, mint kőzbirtokos telj
főldes uri joggal biró Nemes Jákob család bir egy régi telket
/:antiqua sessiot:/ mely család ősse, az idő tájban midőn a’ Solyomkői
vár virágzásban állatt ’s e kőzségi határ is, a vár hadi igazgatosága
alatt volt: bőrtön őri és kapus, régi nevezettel porkaláb szolgálatot
vitt, alkalmilag kitűntetett vitézségiért Erdélyi fejedelem első
Rákoczy Ferencztől nyerte a nemességet, s ezen antiqua sessiot főldes
uri joggal; melyet addig is, kűlőnős szolgálat általi telyesitésével
birt: hanem a közelebbi 18ik század elején e magyar honba fel
állitott: neo aquistica commissio által főldes uri jógátol
megfosztatván a Baranyi családbol, az időben Pesti királyi táblai
űlnök ’s egy időben királyi ügyek főigazgatoja néhai Micskei Baranyi
Gábor urtol Királyi adomány mellett felkéretvén, meg ís nyeretett: de
(153a) ettől későbbi időben ismét vissza szereztetvén, jelen időben a
Baranyi család által nyert királyi
adomány levél erejénél fogva ismét telj főldes uri joggal birja ugyan
ezen Nemes Jakab család.
Ezen kőzség 162 számu, a hozzá tartozó Solyomkői gyár uj telepitvénye
pedig 48 számu házakat foglal magában, melyek majd mind bűkkfábol
őssze rovott falakra epitett, és szalmával fedett kémény nélkűli házakatbol
állanak, az uj telepitvény ház fedelei tőbbnyire bűkkfa zsindelyel
vannak fedve,. A Pestesi lakosok foglalatosságai: főldmiveles,
mésszelí és néha gyűmőlcsőt termő években, őssszel gyúmölcseli
kereskedés, ugy fuvarozás is, melyet — Nagyváradtol szomszéd Erdély
országába fekvő Kolosvár szabad kir: várossába vezető ország uton
gyakorolnak minden nemű kereskedelmi áru czikkeket ’s gabonát
szállitván a kereskedők számára.
Kelt Pestesen 1864ik év Április 27kén
Esztegár Tivadar mk
éledi jegyzö
által
(155a)
Helynevek
Petrány községből, Bihar megyéből.
Ezen kőzség tartozik a NVáradi kerűlethez a Belényesi járásí
főszolgabirósághoz, és a B. Ujlaki kőrí Jegyzősékhez — lakossága görög
kath. vallásu, temploma a rendezett de tornya a község jővedelméből
készitet harangot, megnem birván ágasokon ál.
Nevezetessége az ugynevezet ”Pontoskő románul ”Piatra„ honnan nyilván
nevezetét is veszi a kőzség ezen hely egy öszetomörűlt köszirt
keletfelöl melynek aljába az Aradra vezetö ország ut ’s amellett
mindjárt a fekete kőrőzs vonul el, ’s emiatt (155b) már hatoságilag
bányaszok által szélesbittetett az ut, ’s még is az az megnem szoko
utasokat borzadályal tőltí el – bárha ezen tömörodott kövek nyugottí
és délí105 oldala legszebb lejtőségben fekszik ugy teteje mintegy 4
holdnyíra lapos és a legjobb fekete foldel ellátva, – mindamellett
bárha itt a legjobb szöllök diszlenének, a lakosság által csak
legeltetésre használtatík. Ezen hegynek tetejére a ki felmegyen
fáradtság böven meg van jutalmazva, mert annak tetejéröl egész a Bihar
havassáig előtte a panorámák leg szebbike nyillik meg, – onnan látván
a belényesi járásnak igen sokfele elszort köz(156a)ségeit két oldalt a
legszebb hegylanczolatott és kőzépen a nem kis kiterjedésü vőlgyet
egész fel Vaskoh mezö varosig a melyröl a fekete körosz omlik le;
Pontoskőnek neveztetik nyilván azért mert a keleti oldala
kicsucsosodott kőszirtekböl ál, ’s miután az észak oldala cserjés a
rokáknak igen kedves tanyájuk.
Ezen kőzség határos Janosfalva, Pokola, B. Valány, B. Ujlak és
Sonkolyos községekkel.
Kelt BUjlakon Junius 16. 1864.
Regíner János
Jegyző
(157a)
Helynevek
Petrász Solymus községből, Bihar megyéből.
(157b)
Petrász Solymus falu, 661 lelket számlalo Község a’ 16i században
magyar ajku lakoságí Község, és a’ mint még meg találhato irományokbol
RCath: Község, hogy osztán később egészen Román ajku nép telepedet
ezen helyre mi idöben történt légyen bízonyosan Kímutatní nem lehet,
ezen Község Két részre osztva fekszík, melyböl míntegy 30 Család a’
Remetéröl le folyo víz által el valasztva az anya falutol 1/4 orányira
fekszik, azomban egy lelkészök és birájok van a’ határa egyenetlenül
dombos és lapályos helyen fekszik, folyo vize níncsen, hanem bír több
házi Kutakkal, gyümöltse elegendö, – fajzás tekíntetéböl a belenyesi
Püspöki (158a) Uradalom Erdejiböl élöskedik fizetésért vagy munka
bérért, nevezetesebb törtelmei nem tudhatok –
Kelt Gyalányban April 17n 1864
Orbán Lajos mk
Jegyzö
(159a)
Helynevek
Petrileny, Zavoeny, községböl, mely dél Bihar megye, Belényesi járás,
Vaskohi szakaszhoz tartozik. – e községnek hogy más elnevezése lett
volna nem tudható. – hogy mikor emlitetik legkorábban arrol mitsem
tudható, – Nepessitetett Tráján császár által106 ,– a név vette
eredetét egy Petre nevü román egyéntöl – kinek utodjai meg szaporodván
– a román szomszédjai Petrileni-nek nevezték – Zavoeni pedig hozzá
csatolt egy része a községnek mely mostis elkülönitve van, vette nevét
Zavoin-tol és igy lett e község Petrileny – Zavoeny neve: a határán
pedig, – bucsi bili, – Szloveszku, – peri lui Zsozsig, – vále
doszului, – andruczászka, – korbászku, – román elnevezésü dülök
neveken kivül misem létezik egyéb nevezetesség.
Rieny 24 Majus 864.
Vanku Josef mk
jegyzö
(160a)
Helynevek
Petrósz községből, Bihar megyéből.
(160b)
1. tartozik Bihar Megye Belenyes jarásához – tiszta Román ajk. –
2. az 1ő ponti elnevezéssel bir. –
3. semmi adat nem létezik
4 ~ ~
5. sajjat helyiségéből —
6. adatok nem léteznek. –
7. I. düllő. Beltelkek. 140 ház számot tartalmaz, ezen falut az ucczán
keresztül hasittya a’ Sebess patak 10 köbláb viz tartalommal, mellyen
nem egy vas gyár van felállitva 4. hámori kalapáccsal. ugyan e’
gyárnak olvasztója Gurány községben az Vik dülőben van felemlitve: —
II Düllö koszte – részint lapos, reszint hegyekre emelkedö szántó
földeket tartalmaz. –
III. Rumunyáska – valisaszka – Treurele – Sztriuinosza – Boru Vorátyul
– Prizlop – Kalics – Teóruguj – Kornyecz – Budu – Bóza – Bulzu,
erdőket foglalja magában – és rengeteg (162a)107 erdöket, tart108
melyek egésszen a’ Bohogyi havas tiszta legelőleig tartanak melynek
lápjában a’ bükk sudár fenyvessel tárkadzik – a’ Bo
hogyi csucstól jobbra keletnek all a’ Bága szikla 200 f.öll hosszú,
ezen sziklától keletnek kedves havasi ronaságot kepező kristály
forrásokkal ellátott legelö kezdödik, még nyugott felől ugyan a’
kitett vonal hosszában egy szédületesen függőleges 600 lábnyi
természettöl alkotott köfal áll109 e szirtok közzepén áll egy barlang
torkolat, mely csakis az át ellenes hegyekről szemlélhető, látcső
erejével min egy 20 f. öll belátható, de oda eljutni, még ember által
meg nem kisértettett, e’ szirt tövéből zuhan ki egy 4 köblábnyi patak
Baga vize név alatt mely lejjebb a’ Vále Re, Vale Rugoji patakokkal
össze folyva Bulz vize nevezetet kap ’s igy lejjebb tartva a’ Gálbina
vizevel össze folyva Sebbess patak nevezetet kap.
IV. Dullő Magura száka szinte bérczes ös erdök – ide tartozik a’
Florile, és Galbina erdei kaszálló térek – ezen dullőben jön be
keletről a’ Galbina patak, melly mint fent elő adatott a’ Bulz vízével
össze foly –
V. Paulásza – Czerei – Tomnátyek. Bugyásza – Sertyina – Vurcsorozs
Zapogyincza – Grohotu Fontinyele – Zapogyiele – reszint ös erdőket,
reszint kaszálló – szántó, és bokros legeloket tartalmaznak. —
Kelt Petroszon Junius 23án 1864.
Petroszi Bíró Bule Gyálu k × v
Esküdt Bulgyeku Juonis k × v
– Igu Varuluj k × v
általam
Boicz Aron mk
Jegyzö
(161a)
Járási Fő szolga Bíró Tekintetes Veres János Urnak folyó évi 1158. n.
a. kelt rendeletére Pesti Frigyes Magyar académiai tag részére a’
nyilatkozott Petrosz községe Elöljárósága által a’ lentebbi modokon
tétetik u: m: –
Az 1ő pontra – Bihar megye, Belényesi járás, szék helyét tartja
Belényes várossában, és tartozik is Buntyesdi jegyzőséghez. –
2ik pontra
— községünk jelen el nevezetét századok olta birja. —
3ik pontra
— nem volt soha.É
4ik pontra
— árru tudomásunk nincsen
5ik ~
— nem tudatik
6ik ~
— semmit
7ik ~ —:
Dülö – Popiaszka, Plesu, Czarina de Zsosz, Bantseászka, Munisoru,
Pegyálu, Zepegyiásza, Virvolose, Gyohoju, Sesgyeri, Petrile,
Popisuluj, Virvu gárduluj, Lungsora Pernusá, Pacsiu Izbukuluj, Virvu
Petri golbine, Magura Száka, Petru lurisi, és a’ Sebes folyóviz110
ezen elnevezéseken kivül, van a’ községnek havasa: hol nyaraltatja
marháit, mely következő el nevezesekkel van el látva. — u: m: —
Fintiná lui Zepogyia ígen nevezetes kut. Izvoru lui batiu nevezetes
folyó víz, Petrú luji, mely nevezetes hely mert a’ lakosság azt
meseli, hogy itten a’ gonoszak laknak és ottan nagy meredekség van,
hol …111 el lakhatnak a’ havas tetején, Gyálu Teuluj, Prislop, Doszu
váratyakuluj, és Fervu Magura. —
Ezeken kivül Baluluászu, Ponosol, és Magurá havasok, van ezen község
határán nevezetes folyó víz Bulza, Gálbán, Reu Sebes Patak és Alen
Ezen község szomszédos Keletnek a’ Nagy havas, Délre Kiskoh, Eszakra
Garány és Nyugatra a’ Szútna és Nagy havassal. — és lakja tiszta Román
ajku gne népség, és igen kevés vagy 10. házbol állo Totság, kik az
itten lévő vasgyárnál dolgoznak, és ezen község a’ vasgyárrol is
nevezetes.
Kelt Buntyesden junius 23án 864.
Petroszi Bíró Pale Gyáku ×
Esküdt Bolgyáku Juonis ×
É Igú Vernuluj ×
általam
Boicz Aron mk
Jegyzö
(163a)
Helynevek
Preszáka községből, Bihar megyéből.
Ezen község tartozík a NVáradí kerülethez a Belenyesi foszolgabiroi
járáshoz és B. Ujlaki köri jegyzőséghez — lakossága g. Kats. és vagy
husz család Gör. nem. egyesült vallásu mely mint leány egy háza
Ds.forroi g. n. egy. egyházközséghez tartozik, – Temploma igen régí
fábul épűlt ’s igen siralmas álapotu ’s oly kicsí hogy a hiveket
befogadni képtelen.
A község elnevézése azon roman nevezettöl ered hogy aprobb dombjai és
völgyei levén ezeket románul ”Prísécs”nek szokták nevezni ’s innen
eredt a Preszáka nevezett.
Nepesitése hogy honnan, és mikor történt kinem puhatolhato.
(163b)
Nevezességei nincsenek — folyovize sincsen.
Határos Bel. Valány, Saukány, Robgány, Dsforro és B. Ujlak
kőzségekkel.
Kelt B. Ujlakon Junius 16. 1864.
Reginer János
Jegyző
(165a)
A helynevek gyüjtésére vonatkozó
adatok Bihar megyei Pocsaj község részéről.
1. Bihar megyei Sárréti járás, Pocsaj község.
2. A községnek csak egy neve él jelenleg – Pocsaj s e’ néven ösmeretes
országszerte.
3. Hajdanta 1338ik évben Póthely, 1630 ban Potsa néven említtetik a
község.
4. Pocsaj község legkorábban az 1338ík évbe említtetik .
5–6. Az 1338ik évbe112 Póthely nevet viselő községünknek Simon nevü
lelkésze vólt, s mint Rom.
Cathólicum egyház a Bihari esperestséghez tartozott s dézmát fizetett
20 garast mikor Debreczen 22töt. 1630 táján mikor 1ső Rákóczi György
ide az Ér és Berettyó össze folyásánál egy pompás várkastejt
épittetett, mely ma Vámház név alatt ösmeretes, a helység Potsa nevet
viselt. – A fejedelem itt roppant ki terjedésü marha, méz, viasz,
méhser és szürposztó kereskedést monopolisált s felette sok baja is
vólt miatta.. –
1550ík évben Martinuzi Püspök bírta mint magán jószágot, s ennek
legyilkoltatása után 1552ben Ferdinánd örökös jussal a Váradi róm.
Cath. Püspökségnek adta által, s leg első Püspök földes ura Zaberdinus
Mátyás vólt s az ólta a helység felét a (165b) N. Váradi püspökök
birják. – A másik felének pedíg leg első tudható bírtokosa valami
Karlatovich György nevü Erdelyí fő ur vólt.
1598ban Szatercsi nevü török basa a vizeszü Báthori Zsigmond ellen
bejövén a honba, a Várad és Debreczen közt levő helységeket Pocsajjal
együtt elpusztította. –
1604 Octóber 15–23én a Barbiánus Cónci Sennyei és Petz, Bocskaít
Váradról Kassafele kergető serege a Berettyót itt gondolta át
gázolhatónak; de mídőn neki jött, egymásra tódult tíz ezer németjei
közül felette sokan a mocsárokba vesztek. –
1610 körül az ebben az évben 2ík Mátyás király és Báthori Gábor
felyedelem közt Aug 16án Kassán kötött Szövetségnek, melyet Sept. 6án
az Erdei rendek ís megerősítettek Kolozsváron /: Georgius Karlatovich
m.p.:/ mínden czím nélkül írtta alá magát még pedíg legutólsó helyen,
de másutt váradi szolgának van írva a szovetségbe.
1630 tályán Iső Rákoczi György által helyre állíttatván a Varad
Debreczen közti községek s a Pocsaji várkastély ís, magán kastélyba
nyáron által sokat lakott kedves embere lévén az akkori Pocsaji ref.
lelkész Debreczeni Gergely uram, ki mint esperest a Szatmár-Némethi
nemzeti Zsinatban 1646ban a fejedelemmel jelen vólt. –
Iső Rákóczi György fia II.ík Rákóczi György meg bukván ahíres lengyel
expeditió míatt 1660 (166a) Majus 10 – 22ik napjai közt Szejdi Ambát
basa császára parancsolatjára be índúlt ellene Erdelybe s leg elöször
is a Bocskai által kí váltságot nyert s sík főldön lakó s Rákóczi
mellett híven állt Hajdu Városokat vette czélba: de ezek előlle
Debreczenbe, Kállóba, Etsedre, Szatmárra Tokalyba, Székelyhídra és a
Pocsají várakba menekültek, s a Hajdu városokat csaknem üressen
találván, véghez vitt kegyetlenségei után Debreczenen keresztül a
Szilágyság felé Erdélynek tartott, s midön Székelyhídfele menne
táborával, a Rákóczi partjan levő Pocsaji várból anémet és magyar
katonaság és fegyveres menekültek seregének hátulsó részét
megtámadván, igen meg viselték. – Ezt látván Szejdi, vissza és
egyenesen a Pocsaji várnak fordul s a benne levőket, mind egy lábig le
öleti s magát a helységet felgyujtatja, s ugy ment tovább Szilágy
Somjó felé. –
Ekkor pusztult el az 1630 körül épült Rákóczi várkastély is, s romba
hevert 1750íg mikor fele része magasságának le hányattatván az illető
földes uraságok által vám háznak és vendéglőnek fordíttatott.
Melyik lett legyen a Pocsaji határon levő főld várak közül az, mely
először Szejdi által meg boszultatott, bizonyosan bajos meg határozni.
Annyi bizonyos, hogy az, vagy a mai leány- vagy a vámházi vár
lehetett. A többiek u. m. 1ször Hosszu zugi, 2szor a Híd köz, 3szor a
szigeti föld várak aborzasztó mocsárok közt csak a Pocsaji lakosoknak
buvó helyeik lehettek és vóltak, mert csak nem képzelhetetlen az a
borzasztó láp, víz, nádas, mely (166b) ezen föld várak körül ez elött
csak 30 esztendőkkel is vólt. – Csak krokodilus hiányzott belőlök, –
most pedíg már gyönyörü kaszálló rétek, a hal, csík, vidra, vadrucza,
farkas, és rókák száma a hajdanihoz képest éppensemmi.
A helység az Erdelyből ki és bejáró Török, német, Kurucz, Laboncz,
Tatár, Hajdu csapatok pusztitásainak s nyomorgatásainak számtalanszor
martalékja és kóldussa vólt. –
7. a) A helység határában a keleti óldalon előlvan az ördög árok dülő,
melyen egy régi árok vonul el, amely míndég ördög árok néven
ösmertetett illetöleg neveztetett, innen vette nevezetét az ott közel
s mellette álló dülő; dehogy az árok az „ördög árka” nevet honnan
vette arról tudomásunk nincs: – Továbbá:
b) Létai ut dűlő, mely a N Létára, mint szomszéd községbe járó uttól
vette nevezetét: Az után jő a
c) Vértesi ut dűlő, mely színte a Vértesre járó uttól vette nevezetét.
– Továbbá
d) Lapos dülő, mely – a határnak több része emelkedettebb lévén, ez a
része pedig lapos innen vette nevét.
e) Ország ut dülő, mely a N. Várad–Debreczeni ország ut mentében
lévén, ország ut dülőnek innen neveztetett.
f) Csárda dülő, mely helyen ez előtt a Debreczeni ut mentében „Csárda”
névvel nevezett csapszék lévén, innen vette nevét, de a mely ez előtt
mint egy 40 évvel elpusztult
g) Hosszu zug dülő, mely mivel viz között vólt hosszu sziget forma
főld, innen vette nevét is. –
/:folytatása következik:/
(167a)
/:folytatás:/
h). Szígetek, – Töviskes, – Legelő szíget, – mely sziget sürüen tele
lévén tövis bokrokkal, – innen „Töviskes”nek neveztetett. –
i) Tatár szíget, mely régen igen nagy vizek között lévén; s az emberek
a Tatárjáráskor ezen szígetben keresvén menedéket, – késöbb „Tatár
szíget”nek neveztetett. –
j) Símonka szíget, mely régenten valamí Símonka János nevü ember
bírtoka vólt, – ínnen később „Símonka” nevet nyert.
k) Halász szíget mely e helységbeli méltóságos uradalmak jelesen előbb
a N. Váradi latin sz.t. Püspökség, jelenleg Pedig Gr. Zichi Ferencz ur
birtokában levén, ’s régenten az uradalmak rendes halászokat tartván:
ezen szígetet azoknak adták használatul, s ínnen kölcsönzötte a „Halász
szíget” nevezetet.
Kelt Pocsajon Julius 11. 864
Jegyzete
Szabo Jozseff
Jegyzö
P. H.113
(169a)
Helynevek
Pocsovelésd községből, Bihar megyéből.
(169b)
1. Bihar megye Belényesi járásáhóz tartozik
2 A község csak egyedül Kreszulya Pocsovelesd114 név alatt esmeretes
3 A községnek más neve nem volt soha
4 Hogy honnan és míkor népesítetett? halgat a Kronika
6 A község nevének eredetéröl miután a községnek régibb idöröl
levéltára níncs mit sem tudhatní
7 A község határában elő forduló dülök neveí Ritu, Czarina, Závoje és
Belcsi és Paduricza (170a) mely dülök vegyesen szántó kaszálokbol ugy
cserjés legelökböl állanak fekvésök egyaránt felváltva hegyes völgyes,
ehez tartozik a nagy Váradi G:e: Püspökség tulajdonát képező Paduricza
nevezetü Paduricza nevezetü tölgyes erdeje. A községet keresztül folya
a Budurászi havasokban eredő patak ”Vále„ mely Belényesnél a fekete
Köröszsel egyesűl.
Pocsovelesd község határai, Kreszulya, Burda, Nyimoesd Kuraczel és Kis
Belényes községek.
Kelt Pocsovelesden Junius 6a 1864
Neubauer István
Jegyző
(171a)
Helynevek
Poklusa községből, Bihar megyéből.
(172a)
Feleletek a tulnan irtt kérdő pontokra
1ső Kérdő pontra Poklusa község Biharmegye szalontai főszbirói járás –
Beeli szakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz
szbiróság Beel vidéki elnevezessel is bir.
2ik Kérdő pontra: nincs, nem ís vólt
3ik Kérdő pontra: nem vólt.
4ik Kérdő pontra: nem tudatik.
5ik Kérdő pontra nem tudatik.
6ik Kérdő pontra: Semmit.
7ik Kérdő pontra: A község hataraban eloforduló mező dülők nevei
következők: I: Gyalu Szatuluj dombos bokros oldal, igen rosz minőségü
szántó föld. II Gyalu Szávuluj, dombos bokros igen rosz minőségü
szántó föld, – III Gyalu Dreguczeszk, dombos, részín szántóföld,
részint községi közös nyomás, IV Preluka, dombos es vizmosásos hely
roszminöségü szántó föld. V Gyalu Mare dombos völgyes, szántó föld. VI
Puszta tiszta oldalas közép szerü szántó főld. Az erdő Csontaház
község kozseg határához tartozván, a helynevek ottan vétettek fel. – A
község havasai határosak keletről Dumbrovicza, Délről Csontaháza,
Nyugotról Puszta Hodisel, Északról a Karasszói és Úrszádi erdőkkel. –
Kelt NMaruson Majus 6án 1864
Biró Hosszasszán Avrám k × v
Ikid Kosztám k. × v.
Thamó János mk
Jegyzö
(173a)
Helynevek
Pojána községből, Bihar megyéből.
(174a)
I
Bihar megye – Belényesi járás. – Vaskohi szakasz.
II.
Csak Pojána név alatt áll. – Tisztán Román lakosokkal.
III
Nem tudni.
IV.
Nem tudni
V.
Tráján Romai Császár idejében colonizáltatott hagyomány történettan115
után
VI.
Nem tudnak egyebet mínt hogy e’ vidéken mindíg Románok laktak.
VII.
Bihari hegy lánczolat, hól a’ vidék nyári legelöt használ Majustul –
septemberig – ÷Bíhar havas÷ a’ bihari havasról lejövet a’ havason
létező ÷fantonyeli÷ forások mellett Ior is találja az ember – az ugy
nevezett fatza Krisulujt. hól kaszálok és erdö találtatik – – amelly
bihari havas aljáról veszi eredetét a’ fekete körőzs és folyik a’
községen keresztül VSzelistyének s így tovább – a’ hól a’ körözs
eredét veszi találtatik fenyves erdö Gyigyiseny – határ – Tísza
Tomnatyik név alatt. – le jövet ezen fenyves erdőböl – az ugy nevezett
Grui lungon kezdetét veszi egy nagy bikes erdő – és pedig dimbu
korbului – Gruia vetri sipotu nevek alatt. – továbbá a’ Bihari havas
nyugott felé lévö oldalrol le jövet – találja az ember az ugy nevezett
Plaju nevű legelöt innét le érve találja az ember – Blága nevü hely
szántó és kaszáló földeket – utána Zimbrut. Repát. Gyála Lunkát.
Továbbá a’ Bihari havas kelet felöli részen lejövet Iör is találja az
ember Runkuj nevü kaszálot – Grujat – Sztretyajét. – Ismét Lazur nevü
düllö földen haladva le ér az ember a’ Községbe – mi a’ Körözs két
partja mellett van építve. – és így a’ Körözs mentén le haladva a’
Község utjáján ki le ér az ember a’ Lunkára – nevü szántó földekhez. –
Inét huzodnak VSzelistye hataráig Pojána községe Keletrül határos –
Erdély ország a’ Fejér megyében lévö Lapus községgel – nyugotról Bihar
megyei Rézbánya bánya helyiséggel – Délről Krístyor községgel –
éjszakra – Verzár helységgel. –
Kristyor 864 3/6
Mikula Juon × bíro
Sarkady
jegyzö
(175a)
Helynevek
Póósa községből, Bíhar megyéből.
Szalontaí járás, e község semmi kűlőn el nevezéssel nem bír, sem tőbb
falvak csoportozatával egyűtt, elnevezéssel níncs.116 bír.
2or3. Eközség csak Póósa név alatt ösmeretes ország szerte, ’s arról
semmí túdomásúnk nints hogy e község valaha más elnevezéssel ís bírt
volna.
4er Nem tudatík.
5re ϑtó ϑtó
6ra Nem túdatik.
(175b)
7re a község határában előfordúló Topografiai nevek az alábbiak, – ú:
m:
1ör/:Varjas – szántóföld és bokros:/
2or/:Tilda szántóföld:/
3or/:Gyálú szántó és cserés:/ dombos fekvése míán neveztetík oláhúl
Gyalúnak:/
4er/:Hanka szántó és bokros:/
5ör /:Vőlgy Patak szántó és bokros:/ nevezetét veszi egy pataktól mely
azt keresztűl vagja.:/
(176a)
6or/:Völgy köz Terméketlen cseres:/
7er/:Filip Völgy szántó és Kaszálló:/ mellette a káptalannak vagy
egyFilip nevű erdeje erről neveztetik:/
8or /: Kís Méhesí szántó. ez ís egy szomszéd erdőről veszi
nevezetétt:/
9er /: Kúratura szántóföld. írtás:/
10er /:Tapíl. Szántó és kaszálló:/
Ezekre nézve az elősoroltaknál tőbb felvílágosító körülményel nem
szolgalhatunk.
a Község határos Sályi, Kis Ürögd Less, község és a Méhesi Púsztával.
Van a községnek erdeje is hol apróbb nemű vadak is találhatók.
Kelt Lesssen Apríl 9en 1864
A községi bel elnevezéseket tévedésből kihagytúk, azt útólagosan
emlitjűk meg hogy a községben semmi bel elnevezés nínts
főbiró
Triffa József s × v
és esküttársaím
kíhalgatott egyének
Pap Símon s × v
Szim Tógyer s × v
Triffa Illésné s × v
általam
Bölöny Kálmán
jegyző
(177a)
Helynevek
Puszta Bikáts községből, Bihar megyéből.
(177b)
1ő pontra: Puszta Bikáts Bihar megye Belényesi járás M Lázur Környékén
fekszik.
2or Ezen népesitett pusztának egyedül ezen egy neve van
3or Volt é hajdan más elnevezése – nem tudni
4er Hogy mikor emlittetik legkorábban, azt bizonyosan nem tudni; erre
nézve a NVáradi L. Sz. Püspökségi Uradalom, Kinek bírtokához ezen
puszta tartozík – és kitöl szerzödés mellett bírják bővebb
felvílágosítást adhat.
5or Honnan népesitetett a puszta az sem tudatik.
6or A neve eredetéről semmí okmány nincs.
7er A határban elöforduló Topographiai nevek: mező, dülő, szántó,
legelő, kaszálló, rét, bokros, puszta (178a) berek, erdő, szállás,
kert, árok, irtvány, hát, halom, domb, hegy, hegygirincz, hegylancz,
forrás, kut, patak —
A puszta határos Jancsesd, Forrószeg Puszta NagyKaránd és Hosszulíget
községekkel.
Puszta Bíkáts elöljárói.
(179a)
Helynevek
Puszta Tóld községből, Bihar megyéből.
(180a)
1ső pontra.
=
Tiszántúli kerűlet. Biharmegye. Sárrétijárás. Megyei székhely N.
várad. –
2ik ” .
=
Puszta Tóld. –
3ik ” .
=
Soha más elnevezéssel nem bírt. –
4ik ” .
=
1760ik évben kezdték telepíteni, s akkorig semmit sem tudunk rólla. –
5ik ” .
=
Az 1/2 mértfőldnyire fekvő Berek böszörményből. –
6ik ” .
=
Hagyományból annyit tudunk, mintha a N. Szalontai Gróf Tóldy családtól
vette vólna a nevét.
7ik ” .
=
A kútas, folyóág, mely a sebess körösfolyóból táplalkozik. –
A tohai, hát, most szőllős kert. –
A botló, mocsáros, zsombékos hely, most kaszálló. –
A büngöshát, szántófőld. –
.
Kelt P, Tóldon April 18kán 864
Fő bíró Köleséri Mihály mk
Törv Farkas Gergely mk
(181a)
Puszta Hodísel, Bihar.117
Felelet
A tullapon tett kérdésekre
1ső pont PHodísel Bíhar Megyében tartozík a Belényesí föszbíróí
járáshoz – az Úrszádí Köríjegyzöséghez bírtokosa a NVáradí DSz
Pűspökség –
Puszta Hodísel tulajdon képpen nem rendezett falú. – Az ottani lakosok
mínt púsztások laknak szana szét, haszon bérbe bírják a DSz
Püspökségtöl a nevezett púsztát s csak addíg lakhatnak meg ott míg a
haszon bért pontosan fízetík – semmí meg említésre méltó nevezetesség
ítten nem létezík – külömben határos Poklusa, Csontaháza, Rogoz Ökrös,
Karasszó, és Urszad községekkel –
Kelt Urszádon 21/6 864
Kádár Lajos mk
Jző
(183a)
Helynevek
Puszta kis Káránd községből,
Bíhar megyéből

pontra: Puszta Kis Káránd Bíhar megye, Belényesi járás Mikló Lázur
környéken fekszik.
2or
Ezen népesitett pusztának egyedül ezen egy neve van.
3or
Volt e hajdan más elnevezése – nem tudni
4er
Hogy mikor emlittetik legkorábban azt bizonyosan nem tudni, erre nézve
a nváradi L. Sz. Püspökségi Uradalom, Kinek birtokához ezen puszta
tartozik – s Kitöl szerzödés mellett bírják — bövebb felvílagosítást
adhat.
5or
Honnan népesitetett a puszta – nem tudatik.
6or
A neve eredetéről semmi okirat nincs.
7er
A határban elöforduló Topographíai nevek: mező, dülő, szántó, legelő,
kaszálló, rét, bokros, puszta, berek, erdő, kert, árok, hát, domb,
hegy, írtvány, hegygiríncz forrás, patak.
A puszta határos P.NKáránd, Mirló Rippa, és OGyepes Községekkel.
P.KisKárándi elöljárók.
(185a)
Helynevek
Puszta Nagy Káránd községből, Bíhar megyéből.
(185b)
1or
Puszta Nagy Káránd Bíhar megye, Bélényesi járás M Lázur Környékén van
2or
Ezen népesitett pusztának egyedül ezen egy neve van
3or
Volt e hajdan más elnevezése – nem tudni.
4er
Hogy míkor említtetik legkorábban, azt bízonyosan nem tudni, erre
nézve a NVáradi L. Sz Püspökségi Uradalom, Kínek bírtokához ezen
puszta tartozík, és Kitöl szerzödés mellett birják — bővebb
felvilágosítást adhat.
5or
Honnan népesitetett e puszta – nem tudatik.
6or
A neve eredetéről semmi okmány níncs.
7er
A határban elöforduló Topographiai nevek: mező, dülő, szántó, legelő,
kaszálló, rét, bokros, puszta (186a) berek, erdő, kert, árok, hát,
domb, hegy, irtvány, hegygirincz forrás, patak
A puszta határos: Hosszuliget (Grujlung) Puszta Bikáts, Nagy Patak,
Mirló, Puszta Kis Káránd, O. Gyepes és Mikló Lázur Községekkel.
P.N. Kárándi elöljárók.
(187a)
P.Szuszág118
Helynevek
Puszta Szuszág községből, Bihar megyéből.
(188a)
Felelet a tulnan tett kérdésekre.
1őre
E község tartozik Biharmegye Szalontai járása Bééli szakaszához, ’s
jelenlegi székhelye Béél mező városa. —
2ra
E községnek jelenlegí neve Puszta Szuszág, – lakják románok.
3ra
E községnek más neve níncs.
4re
E község. mínd amellett is hogy 200 házból alván — megérdemlené a
rendes község nevezetet — azért neveztetik pusztának, mivel a házak
töbnyire csak tanyák szerint, nem pedig rendszeres község módjára
vannak épitve; ’s mível a lakosonak tulajdon birtokuk itt éppen nincs,
hanem mínd a N.Váradi lat: szer: püspök ő Mélgától vannak
haszonbérelve, mely haszonbérlésnek ’s így a településnek ideje
körűlbelől 50 év lehet —
5re
E puszta község szinte e megyebeli Kiskóh községből népesíttetett.
6
Eredetéről anyi tudatik hogy a lakosok telepítő lakosok jobbnak látva
az ily nomád életet, mely itt számokra kínálkozott ’s, eladván előbbi
kőzségükben /Kiskóh/ levő tulajdon119 birtokukat, – eljöttek ide
bérlöknek.
7re
Ez 1300 cataszt: hóldat tevő puszta csak egy dűlő, jelesen Szuszági
dűlő nevezettel, bír, s a szomszéd határos községek – Koroj, Csermő,
Somoskesz, Barakony és Kalácsa Községek. ’s tartozík a N.varadi lat:
szer: püspökség Beelí uradalmához.
Kelt Ökrösön Márt 30. 864.
P. H. Biró Zsula Flora
eskütt Szirák György
Márton ’Sigmond Jegyző
(189a)
P. Talmács120
Helynevek
Puszta Talmács községből, Bihar megyéből.
(190a)
Felelet a tulnan tett kérdésekre.
Az 1őre E község tartozik Biharmegye Szalontai járása Bééli
szakaszahoz, ’s jelenben Székhelye Béél mező városa. —
2ra E községnek jelenlegí neve Puszta Talmács, – románok lakják.
3ra E községnek más neve níncs, mert:
4er E kis puszta község melyben összesen 36 ház van, tulajdonképpen
nem is község, hanem egybegyűlt tanyásgazdák, kik 300 hóldnyi kis
pusztájokat az uradalomtól bírják míntegy 50 év ólta haszonbérben, a
még itteni megmaradhatásuk részben Mélgos uradalomról, részint
köztörv: hozásról feltételeztetik —
5re E pusztára származtak szinte e megyébe eső Belényes járása
többféle községeiből —
6ra Eredetéről egyébb nem is tudatik, minthogy az emlitett időben a
földhaszonbérlökké jövén — e pusztán megöröklöttek.
7re E puszta nem ön álló határ, hanem az Ökrösi határnak csak ki
egészítő része, egyetlenegy dűlővel, u n. Talmácsi dűlővel, a szomszéd
községek Somoskesz; és Barakony. ’s tartozík a a N.varadi lat: szer:
püspökség Bééli uradalmához —
Kelt Ökrösön Márt 30./864.
P. H. Bíró Dolge Perní
eskütt Flóra Mihaly
Márton ’Sigmond Jegyző
(191a)
Helynevek.
Püspöki községböl – Bihar Megyéből.
1., Püspöki Község fekszik Biharmegyében a’ NVáradi Járásban. A
vidéknek semmi különös elnevezése nincs. –
2., A’ Községnek más elnevezése nincs.
3., Hajdan korba sem használtatott más elnevezés, külön félekép nem
íratott soha.
4., A’ Községi levéltárban a’ Jegyzökönyvek legrégebbike 1711k évről
van vezetve, hagyomány után 1630k évröl emlittetik e’ Község.
5., Benépesítésének körülményeiröl semmi tudomás nem szerezhető.
6., A’ nevet nyerte közhiedelem szerént onnan, mivel a’ NVáradi l. sz.
Püspök Uradalmához tartozott, NVáradhoz igen közel esvén, más hason
nevű Községtől való megkülönböztetés okáért Nagy Várad – Püspöki néven
ismeretes. –
7., Szántó és rét földek – mellyek vegyesek – dülönként következő
nevűek: 1. Szállás kert 2. Nagy hát 3., Lakó rét 4. Sári pály 5.,
Hosszu sziget 6. Nagy fa dombja /:hol hajdanta nagyságára nézve kítünö
fa vólt:/ 7., Nagy Füzes /:hol régibb idöktöl fogva füzes kis erdöcske
vólt, a’ jelenben már csak ritkán találtatnak e’ füz fák:/ 8., Felső
kert /:hol régebben a’ házak után veteményes kertek osztatvák:/ 9.,
Várad köz, igy, neveztetik a’ Nagy Várad (191b) felöl esö, azon
határral szomszédos földterület
Püspöki Községnek egy magában álló szölő hegye van, ezen hegy láncznak
részei következőleg neveztetnek a., Macsmóna, b., Felsö palánt, – c.,
Kecske kö, – d., Nagy hérnek, – e., Kis hérnek, – f., Kántor utja
tetö, – g., pontus óldal, h., cseresznyés ally, – i., répás aly, – k.,
sajgó óldal, – l., Nagy diós vőlgy /:az ott létező nagy diófáktól
nyervén nevét:/ m., Pergelő oldal, – n., Pergelő ally, – o., Kis diós
vőlgy, – p., Kotyor, – q., Sárverem, mi már alacsony hellyen fekszík,
’s hihetőleg a sár-tól vette nevet. –
Püspöki Községét keresztül vágta a Kis Körözs folyó, azonba ez elött 9
évekkel ezen folyó a’ Nagy Körösböli kifolyásánal elzáratván,
gátoltatván; most már csak a’ medre van meg, melly néha néha zápor
esözések alkalmával a’ hegyről lerohanó vizet fogja föl.
Van a’ Község területén a’ NVáradi Püspök birtokában létező egy kis
erdő, melly Fáczányosnak neveztetík, azért, mivel ott Fáczányok
tartatnak. –
Kelt Püspökiben Majus 7én 1864.
Jakab Imre mk
föbiró
Héner Károly
jegyző által.
(193a)
Helynevek
Remete községből, Bíhar megyéből.
(193b)
Remete falu-nepesége 1049 lelket számlál, melyből 1/3da Román, a’
többi Helvéth hit vallásu, ez ellött egy századdal egészen magyar
lakoság vólt; és lassan egy egy család huzodván e’ Községbe szaporodot
az Román es lakosság enyíre; Van e’ Községbe két templom Refor és
Román g:n:e: a’ Reformatusuk templomának Külsö és belsö szerkezete azt
mutatja hogy121 az Országnak a’ török járomtolí meg szabadulása után
vissza Kerülö magyarság által foglaltatott el, és ez nem Reformatusok
szamára vólt Készitve, mert, bent a’ lekopott mész alatt tísztán
láthato sok szent Képe, apo nagy Képek a’ falba metzve, hold, nap,
ablakaí Keskenyen s rezunton vágba, fö nagyságu gojok a’ falakba, –
(194a)
A’ falu szelén nehány ház Közön a’ havasokrol Két ágon jövö víz egybe
szakadván, alkott egy meglehetös folyot, meljen több Kís vízi malmok
vannak, és ömlík, Petrány Községenél a’ Sebes Körösbe, – ebbe Kissebb
szerü halak és rákok elegendöen találtatík, – ezen Községben van a’
jegyzöi lak és Belényesí GCath: Püspökségnek erdészi lakja, – az Ugy
nevezett Csonka és Csomorka hegyeken bir szőllökkel, melyek hajdonában
nagyobb Kiterjedésüek voltak, de elpusztulván, csak nehány év ólta
vették szorgalmatosobb munkálás alá, – a’ Község Kiterjedése 2699
hold, melyböl 680 hold erdö a’ többi szánto és Kaszalló és Szöllö, az
erdö az Belenyesi GCath: Püspökségi Uradalomhoz tartozo. – a’ Község
határa el osztatik 9 dülöre, u:m: Sugjárto, Lobda Kismezö, Dragmán,
Csonka fűzes, Csomorka, Barájok, Rákos, mely leg szebb rét, Kis erdö
hát és Dínnyes Kert nevek allatt azomban a’ Dínnyes Kertben nem
dínnye, hanem kender termesztetík, a Község bővelkedík mínden féle
gyümöltsel, jo ivo vízével ís dicsekedhetik, egyébb nevezetességekkel
nem bír.–
Kelt Remetén Apríl 16án 1864
Orbán Lajos mk
Jegyzö
(195a)
Helynevek
Rézbánya községből, Bihar megyéből
Rézbánya bánya város, és Rézbánya falu mínd két községnek fekvése
szinte csak egy tag, s csak egy köztök folyó patakon lévő híd
választja el egymástól, de mind kettőnek külön bírája van, feküsznek
Bíhar megyében Belényesi járásban, a vidék is rézbányai vidéknek
neveztetik, valamint ezen közös név Rézbánya kör jegyzőséghez tartozó
községek Fonácza, Felső Kimpány, Alsó Kimpány Herzest Segyestel
falvakkal együtt név Rézbánya várossát és faluját is illetti, – most
élő és országszerte ösmeretes nevei mind kettőnek csak az első pontba
fel jegyzett nevek, de Rézbánya falut a helybeli és a környéken lakó
románok Boitzának nevezik, régi neveik ugyan ezek vóltak, – mikor
említetnek ezen nevek leg korábban? nem tudatik, – a város lakossai
románok, németek és kevés magyarok, – a falubeliek mind románok, ’s
ezek valószínűleg a románoktól maradt régi lakosok ivadékai, a város
nevét hihetőleg a dusan termelt réz ércz bányáktól vette – a város
határa csak azon terület, melyen az ott lakók epületjeik ’s belső
telkeik feküsznek, – a falunak pedig legelő mezeje ladrum, lagyal,
livada, dulokben, – ugy a havasi legelő „muntye” név alatt mely erdély
országgal határos, – szánto földje a ritu flur, bulz, toplicza,
lasure, vetre,– dülokben, – kaszállója szinte ezen dűlőkben a szántó
földek között szét szórva, – erdeje, kuratura, magura, sopotyásza,
tyejtó, gyálu lung (195b) csuken, plaju marzsinyi, izvor, dimbu
barbuluj, plaju, pregnyi, blidar, pomitzene, hatarel, ferdinanti,
sipot, vurtup, fraptzinel, ruzsinosza, korna, korlatu, muntsel, és
kosur nevek alatt, – csucsainak és hegyeinek neve mint az erdőnek –
nevezetes bányák vóltak a határban blidár, antoni, kosur, frapczina és
vale száke, melyek hajdan rezet és ezüstöt gazdagon termeltek, de
jelenleg elegendő ércz nem találtatván a bányák az épűlettekkel együtt
a magas kincstár által e folyó évben eladóva téttetett. – barlangja
van portale, cziczille, és korlati név alatt, mely utóbbíból ered a
fekete körös, – zuhatagja van sapatyasze név alatt, vannak több
források név nélkűliek – patakjai Verksthal, rumik, vale mare melyek
öszve folynak lefele a fekete körösbe. – határos erdélyországgal,
Pojána, Alsó Verzár, Fonácza, és Segyestel községekkel – az utczái
között kettőnek van neve u:m. fő utcza, és arany utcza.
Kelt Rézbányán Julius 22én 1864.
Pap Jósef
jegyző
(197a)
Tekintetes szolgabiro ur!
E folyó Május hava 9én 114/864. sz. a. kelt rendelet következtében
tisztelettel jelentem hogy a jegyzöi irományok kőzt semmi olyan mi
ezen122 rendelet foganositására elő segélést nyujtana, nem
találtatván, a több egyénektől való oly móddali tudakolásra pedig mint
a melyet a meg kűldött utasitás, és a rendelet czélja kiván, annak
elkészitésére több hónapok kivántattnak, ez uttal ezen tárgyra nézve,
csak azt123 jelenthetem hogy a népesitésnek idejéröl s egyébb
kőrűlményekről véleményem szerént, a N. Váradi l. sz. püspökség
levéltárában hiteles adatokat lehet találni
mire nézve tisztelettel kérem tekintetes szolgabiro urat hogy azok
iránt, a méltóságos uradalmat, mint a kőrőmbeli kőzségek vólt főldes
urát fel szólitani méltoztassék.
telyes tisztelettel lévén,
Rézbányán Máius 24én 1864.
Pap Jósef
jegyző
(198a)
Tekintetes szolgabiró Ur!
E’ folyó évi Junius 20án 223 R.sz.a. kelt rendelet következtében van
szerencsém a kivánt kimutatást ÷ körömbeli községek részéről ÷ alatt 6
drb ide mellékelve tisztelettel be mutatni. –
teljes tisztelettel lévén
Rézbánya Julius ho 23án 1864.
Pap Josef
jegyző
(199a)
Helynevek
Rieny– községből, megyéből.
(199b)
1ör Rieny községe tartozik Dél Bihar megye Belényesi járás. Vaskohi
szakaszhoz.
2or e községnek csakis ez neve él és ez alatt ösmeretes
3or e községnek más elnevezése nem volt hanem változatlanul ez alatt
ösmertetett.
4er Hogy mikor emlitetik legkorában nem tudható.
5. Állitás szerint Tráján császár által124 népesitetett
6. A név eredetéröl azt állitják miszerint a határ elején ahol
jelenleg ország út létezik rosz emberek álloták az utat, a honnan
románul reú mondották locu reu és innem omeni rai (200a) és utoljára a
községre reá ragadt Rieni név mely magyarositva Rieny–nek neveztetik.
7 er A község határán vagyon legnevezetessebb egy rom mely egy Liváda
nevü lapalyos helyen le omlodozva fekszik, hogy ki által és mikor
épitetett légyen nem tudhatok.
Rieny 27. majus 864.
Vanku Josef mk
jegyzö
(201a)
dela notariatu Rieni
83/564.
Speptate Domnule Pretore!
In urmarea pretiuitei ordin atiuni data in 9a dia l. c. Nrul 114. amu
norocire postitele tilere umplute oficiose cu Salutáre avile asterne
Speptabilitatiei vostre.
Rieni 24 maiu 864.
Josifu Vancu
ntariu.
(202a)
Helynevek
Ríkosd községből, Bihar megyéből.
1. Nagy Váradi járás, Élesdi szakasz az ugy nevezett Körözs völgyén.
2. Oláhul Butánnak neveztetik.
3–4–5–6. nem tudatik semmi.
7. hegy alatt, mellyet cser és bük erdő borít fekszik, mind őssze is
40. számu házbol állo csekély helység, – a’ hegy odalban az erdő
kőzelében van egy Csoroj nevű forrása, mely a’ falu népét jó ivó
vízzel látja el, – határát következöleg elnevezett dulök képezík,
ugyan is 1ö Belsötelek dűlő – 2k Rituri – 3k Fazset Dumbráva – a’ 4k
Retungye.
(203a)
Helynevek.
Ríkosd kőzségből — Bihar megyéből.
az 1ő pontra
Fekszik a’ Nagy Váradi járásban az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.
a’ 2k pontra
Két néven neveztetik ugyan is magyarul a’ fent ki írt néven – olá
nyelven pedig Bután, e’ név csak is a’ kőrnyéken lakok elött
ösmeretes.
a’ 3k pontra
Nem tudatik.
a’ 4k pontra
Nem tudatik.
az 5k pontra.
E’ helységet egészben oláhok lakják még pediglen bizonytalan idö olta.
a’ 6k pontra
Sem kőztudomásbol sem hagyománybol avagy egyebekből a’ néveredetéről –
értelméről mit se lehet tudni.
a’ 7k pontra
E’ község határa a’ belső telkeken kívűl 4. kővetkezőleg elnevezett
dűlőből áll, ugyanis: Rituri hegyre nyulo dombos-völgyes fekvésü hely,
szánto és kaszállo főldeket tartalmaz. Fazset dumbráva, e’ dűlőnek egy
része hegyet képez melynek tetején cser és bik fábol állo őserdő
létezik, e’ hegy oldalábol ered az ugynevezett Csorgo – vagy Csoroj
forrás. – ugyan e’ dűlő másík részét tűske ’s bokrosbol lévő közős
legelő – valamint szánto főldűl szolgálo lapály képezi.
(203b)
Végre a’ falu határa fekszík Szászfalva – Kalota – Esküllő – Űrgeteg
és Magyar Kakucs helységek határa szomszédságukban.
(205a)
Helynevek
Rogoz községből, Bihar megyéből.
1. Bihar megye Belényesi járás.
2. A községnek más neve nincs.
3. A községnek, hogy más neve is lett volna, tudomást szerezni nem
lehet.
4. A község, hogy mikor emlittetik leg korában, tud nem lehet.
5. Honnan népesittetett légyen, nem tudható.
6. A név eredetéröl semmit sem lehet tudni.
7. A község határában elöfordulö többi topographiai nevek ezek: Kimpu
Ráduluj düllö völgyben fekvö szántó föld határos községgel és
Vlágyeászka erdö részszel; Fázset, Kornyet, Vlágyeászka, és Rogoze
erdőrészek domb oldalos fekvésüek, határosok Szombatság, Dusesd, és
Kis Dombrovicza községek határaival; Pucsu düllö szántó és kaszálló
föld, határos Czárina düllövel, közseggel, és Rogoze erdö résszel; –
Czárina düllö egyenes fekvésü szántó és kaszáló föld, határos
Kapocsány községgel, Pucsu, Rutu Csel Máre, és Által düllökkel; –
Áltál düllö (205b) Hollod viz melletti kaszálló, és szántó föld,
határos Venter és Kapocsány községek határaival, úgy Czárina dülövel;
– Ritu Csel Máre düllö egyenes fekvésü szántó és kaszálló föld,
határos Czárina düllövel, községgel, úgy Kis Dombrovicza és Venter
község határaival.
Végre az egész kőzség határa határos Dusesd, Kis Dombrovicza, Venter,
Kapocsány, és Szombatság községek határaival, és község határaban
össze folyik a Hollod vize mind a két ága tudni illik Szombatsági és
Kapocsányi.
(207a)
Rojt község Helynevei!
Rojt község határa áll Osz Miklos, Mácsa Puszta, Tamásí Puszta, Nagy
Harsány és Ugra határok között, Oszmiklostol a Mácsai Puszta felé
nyulik az ugynevezett Gál Réti dülö és Less vonal, hol semmi nevezetes
hely nem létezik kívéve a Gyapju felé vezetö utatt mely Ördög árkának
neveztetik; – Innen a Tamási Puszta felé nyulik a Temetö nevü dűlö,
honnan a Nagy Harsányi határ felé van a Talank czimü Uradalmi tag,
innen véve az Ugrai határ felé nyulik a községi közlegelö és e mellett
oláh Sz Miklos felé a Rovid czimű Rojti lakosok kaszálloja, ’s egyébb
nevezetes helyek községünk határán nincsenek.
Kelt Rojton Sept 27én 864.
föbiró Nyegró Péter
2od biró Mihucza Togyer ×
esküdt Rácz János ×
” Trippa János ×
” Márkucz Koszta ×
P. H. Fonay Mihály mk
jegyzö
(209a)
Helynevek
Ronto községből Bihar megyéből
1ör a megyének, kerületnek, járásnak, ’s széknek neve a hová a helység
tartozik.
Ronto község tartozik Bihar megye Nagy Varadi járáshoz, a melynek
széke Nagy Várad
Ronto Nagy Váradhoz 1 állomásnyi távolságra van.
2or a községnek hányféle neve él most mellyik bir csak helybeli
elterjedéssel, mellyik ismeretes országszerte?
Ezen köszégnek országszerte Ronto a neve, a romanok „Rontau”nak
nevezik.
3or Volt e’ a községnek hajdán más neve? vagy csak tán különfélekép
iratott a mostani helynév?
Nem volt.
4er a község mikor emlitetik legkorábban?
Ezen község 1750 év olta
5ör Honnan népesitetett?
nem tudatik.
6or Mit lehet tudni köztudomásbol, hagyománybol írott vagy nyomatott
emlékből a név eredetéről értelméről mindegyik nyelvű helnévre nézve?
Semmit
(209b)
7er A község határában elöfordulo többi topographiai nevek például:
mező dűlö, szánto, fordulo, legelő, kaszálo s a t:
Ezen kőzség határába semmi olyan nincs a’ mi kűlőnős figyelmet
érdemelne.
E kőzség határába dűlők nevei: Seszu kaszálo főldek, Cruci Ograda
Pandorítzi Ovessiste Ograda mormentî ezekbe vannak a szánto főldek. –
Ezen határ kiterjedése tesz 1000 Catest. holdat – ebből 490 hold
uraság erdeje, mit a Nagy Váradi d. káptalan bír – a tőbbi szánto,
kaszállo, s legelö főld.
E kőzség lakosságának népessége 350 lélekre megy, akik g.ne.
vallásuak. –
e kőzség lakossai főldművelésből, ’s szarvas marha tenyésztésből
élnek.
Van ezen kőzségben a’ pecze vizén a’ Káptalannak 2 malma, egy 4
kerekű, egy 2 kerekű vizi malma. a’ melyek évenkint mintegy 5000
forintot jővedelmeznek – Megjegyzendő, hogy ezen pecze folyo a’ leg
nagyobb hidegbe sem szokott befagyni (210a) mert a’ kőzség határos
Hajoi fürdőből jővő meleg forrás hajtja a’ malmok kerekeit.
Ezen kőzség határos: Hájo, Pecze Szent Martony, Pecze Szőllős, Kis
Kér, ’s Szent Elek kőzségekkel.
(211a)
Rossia, Bihar125
1ör Rossia nevezetü helység Bihar Megyében van kebelezve, s tartozik a
Nagy Váradi kerülethez és a Belényesi járásbéli Fö Szolgabirósághoz. —
Ezen helység Belényesi vidék elnevezésel bir
2or Ezen községnek csak a ki tett neve élt, és él jelenleg is; és eröl
isméretes ország szerte, nem lévén más elnevezése; és lakja tiszta
Román népség.
3or Ezen községnek hogy hajdan más elnevezése lett vólna nem tudatik;
mint hogy azt sehonnan sem lehet kivenni; annyi bizonyos hogy Rossia
elnevezését egy Piátra Rosia nevezetű helyen eredt kiss pataktól
vette.
4er Ezen Rossia Községe eredetétöl emlitetik: de más126 határozott
kora nem tudatik.
5or Ezen község honnan127 lett népesitéset nem tudhatni.
6or Ezen község név eredetéröl mitsem tudhatni mást, mintsem a 3ik
pont alatt elö adva van.
7er Ezen község határos Keletröl Szuhodol Lázurral, nyugotról B.
Valányal, délröl Kebesdel, éjszakfelöl Sonkolyos és a Kamrai Erdövel,
fekszik pedig dombok és nagy szerü hegyek közt, melyek igen kövécsesek
és kösziklások. — Silány és kiss pártzilákra osztott földjei Korgyie;
Doszului Jákob; Runkur; Piatra nyiágra; Kicsera és Gyálu Kocsului
nevezetü Düllőkben fekszenek. — Rossia községet Piátra rosie és
Toplitza nevezetu két helyen eredö két patak egyesülve ketté szakitja.
Az egész határt igen nagyszerű kösziklás és erdös hegyek környezik. A
helységen felül jónagy távolságnyira a Belényesi Püspöki Méltóságos
Uradalom birtokához tartozó erdös havason Magura Csunzsi Tomestyilor;
(211b)
Trapsinosa; Grohot es Cociu Pojana nevezetü legelök álanak, a hol a
község nyáron át jószágait legeltetti. Rosssia Junius 20. 864
Míllián Simon mk
Kebesdi Köri Jegyzö
(213a)
Helynevek
Rotarest községből, Bihar megyéből.
1. Megye székhelye NagyVárad, a járás székhelye Belényes, a
szakaszbéli szolgabiró székhelye Magyar Cséke, a vidék neveztetik
Magyar Cséke vidékének is.
2. A helységnek más neve nincs, magyarul és oláhul ezen néven hívatik.
3. A helységnek hajdan sem volt más neve.
4. A helység elnevezésére senki nem emlékezik.
5. 1817-diki nagy éhségkor a helység lakosainak nagyobb része
elhalván, a kamara Sáros megyei oroszokat is telepitett az üresen
maradt (213b) telkekre ’s most a helységnek 3/4 része oláh ajku 1/4
része pedig orosz ajkuakból áll.
6. A helység neve eredetéről semmít nem lehet tudni, ez a név Rotarest
– magyarul annyit tesz = Kerekes, de ezen jelentősége soha nem
használtatik.
7. A határban előforduló helynevek oláh eredetűek s semmi
jelentűséggel nem bírnak.
A helység fekszik egy hegyláncz tövében éjszaki oldalon, csak egy
utcza választja el Hogyis helységtől. A határ szomszédos, Hogyis
Szombatság Hegyes, Kis Terpest helységek határaival. — Kelt Szombatság
30/4 864
Szilágyi Ambrus
jzö
(215a)
Hely-nevek
Sámson Községből; – Bihar Megyéből.
Kérdő pontok
1., A’ Megyének; Kerűletnek; Járásnak; Széknek; neve hová a’ helység
tartozik?
Bihar-Megye; – Sárréti járás
2., A Kőzségnek hányféle neve él most; melyik nevebir csak helybeli
elterjedéssel; melyik ismeretes Országszerte?
E’ Községnek eggyetlen egyneve van; jelesen Sámson. – Minthogy azomban
tőbb Sámson nevű kőzség is van; meg kűlőmbőztetésül tehát e’ Község
Nyir Sámsonnak neveztetik azonn oknál fogva, hogy Szabólts megyével
határos lévén; e’ Község szomszédságában , ’s e’ községen túl
mindjárt, az úgynevezett Nyirség kezdődik. –
3., Vólt é hajdann e’ Községnek más elnevezése? vagy tán csak
külöféleképp íratott a’ mostani helynév? –
A’ Községnek más elnevezése nem vólt soha, ’s e’ Község mindenkor
Sámson néven íratott. –
4., A’ Község mikor emlittetik leg korábban?
Mínt a Debretzeni reformált Egyház Magyar Levéltárában feljegyezve
van, (215b) 1645ben már Sámson Község említtetik 1sö Rákótzy György
fejedelem idejében úgy; mint Anya Egyház; – papja, temploma, tanítója
vólt; de még akkor a’ Sámsoni Ekklésia sokkal kissebb vólt, a’ vele
szomszédos Gút, Tamási; Bagos, Pallag ’s több e’ kőrnyéken elpúsztúlt
Ekklésiáknál. —
5., Honnan népesíttetett?
A’ múlt század elején, a’ fentebb meg nevezett szomszédos Községek a’
Rákótzy zavargások alkalmával egésszen elpúsztúlván; Sámson Községének
is hihetőleg nagy változásokon kelletett keresztül menni; - de azért
mint a’ szomszéd falvak közép pontja egészszen el nem púsztúlt; sőt
hihető, hogy az elpúsztúlt községek lakosainak egy része itt
telepedett meg; ’s innen népesűlhetett e’ Kőzség. –
6., Mit lehet tudni a’ helynév eredetéröl, értelméröl?
A’ Sámsoni Egyház Községben az Egyháznak csak128 1712be említtetik
papja – az anyakönyv pedig kezdődik 1761be régibb okmány nemtalálható
A’ Közseg bírtokában lévő ’s most is használat alatt álló hívatalos
pecsét 1779be készült; – A’ Község levél tárában pedig tsak 1785beli
jegyző könyv található. – mínt leg régibb. –
Ez érdemben írott vagy nyomtatott emléknek, vagy hagyománynak
birtokában nemlévén; – a helynév eredete és értelme tudomásúnkonn
kivűl áll. –
7., A’ Község határában előfordúló többi topographiai nevek. –
A’ Kőzség határában ötféle helyi elnevezés van; u:m: Kútyahúgyoztai
óldal; – Diósvári Óldal, – Felső, és Alsó Szállás. – ’s Földvári Óldal
(216a)
A’ Kútya hugyoztai óldal nevét vette onnan, hogy azon részre, egy gúja
kút még a’ régibb korban készíttetvén; mídön az elkészűlt, egy kútya
által annak kávája azonnal meg húgyoztatott, ’s erről őrőklé e’
nevezetet. –
A’ Diósvári Óldal neveztetik onnan, hogy ezen Óldal részen egy
romladozott főldvárhoz hasonló homok domb lévén; bizonyos Diós nevü
gújás a’ gujabeli marhákat ott szerette és szokta állásolni. –
A’ Főldvári óldal nevét vette egy nagy, romladozott földvárhoz hasonló
alakzatú homok dombról; – mely az ezen foldvari óldalnak, csaknem
közepén fekszik. –
A’ Felső és Alsó szállás pedig, nevét onnan birja, hogy a’ felső
szállás a’ határnak felső /:Északi:/ – az Alsó szállás pedig, az alsó
/:Déli:/ részén esik, ’s e’ Községbeli lakosok egészsz nyáron által
múnka ideje alatt leginkább ottszállásoltak. –
Erdők
Savós-gút; – Sötét erdő; – Lentsés; – Kis erdő, – nevezettel. –
Savósgút; honnan vehette nevét ösmeretlen Tán az elpusztult Gut
falutól.129
Sötét erdő; onnan kapta nevezetét, mivel az, a’ Községnek napfelkelt
való óldalán, felette sürü, ’s hajdantan gondviselt állapotban, ’s nem
meszsze távolságban lévén; a’ Községre szembetűnő feketeségben
sötétellett. –
(216b)
Lencsés. – nevét birja onnan; hogy hajdanában e’ helyen az erdők
némely púszta részein itt, ott, lencse termeltetvén, azt bövenn és jó
minőségben termette. –
Kis erdő; onnan neveztetik, mivel ez, a határ külön részén egyedül, ’s
a tobbieknél kissebb kiterjedésben áll.
Csárda
Van kettő, u: m: Savós gúti, és Mogyorósi
Szőllős kertek.
Kis, Közép, és Nagy Martinka; – továbbá Kúltsár, – Közös; – Megyes;
Budaházy; – Nyitzki; Fábián és Vén kertek.
A’ Három martinkai kertnek honnan lett elnevezése ősmeretlen. –
A’ Kúltsár; Meggyes, Búdaházy Nyitzki, – Fábián szőllős kertek,
neveztetnek főldes úraik nevéről. –
A’ Közös kert arról, mert az, több birtokosok által, közösben
bíratott.A’
Vén kert pedig onnan, mivel az, a’ határon legelső és legrégibb kert.

Tavak.
János tó; – Mosótó; – Máriás, – Lápos; – Hosszú tavak. – Neveiknek
honnan lett örökítése bízonytalan. –
Dombok
Éhező; – mivel terméketlen; – Meleg Óldal; – mivel délnek hoszszan
feküszik; Akasztó; – mivel reá hajdantan (217a) embert akasztottak; –
Főldvári és Díósvári dombok, – neveiket földök formájokról kapták. –
Lapossak.
Fülekút; mivel ide egy Füle nevü ember kútat készíttetett. – Dinnyés
mivel régenten e’ helyen igen sok jó, és hires dinnye termett; miről
Sámson most is nevezetes, – Mogyoros; mivel ez a’ hajdan korban, jó
főldi mogyoróleveles szénát és pedig bővmennyiségbe adott. –
Meg emlittetik végre, mikeál Sámson Kőzség határos, Sz. K. Debretzen
és Hatház városokkal; P. Geszteréd; P. Aba; P Tamási púsztákkal; –
Ezen szomszéd városok és púszták pedig feküsznek, jelesen: Sz K
Debretzen város Bihar megyében; Hatház a’ Hajdú Kerűletben, –
Geszteréd, Aba, és Tamási púszták pedig Szabólts Vármegyeben. –
Kelt Sámsonban 19dik Április 1864
Sámson Község Előljárói
Sándor Mihály Fő Bíro
Sándor János mk eskütt
P. H.130 Biró Gábor mk. eskütt
Ludmány Ambrús mk esküt
Hamar János eskütt
Kiss Jó’sef mk
jegyző által
(218a)
Helynevek
Sályi községből, Bihar megyéből.
Sályi község esik Bihar megyének szalontai járásában; és Nagy Váradtól
– melyben székelő megyei131
törvény hatóság alá tartozik. 1 és 7/8 mértfőld távolságra; ’s magában
foglal 621 lakosságot, kik közül 331 – egyén magyar ajkú és R.Kat:
vallású 290. egyén román ajkú és g.kat: vallást követők.
Ezen helység határa határos Kis Ürögd, Oláh Apáti, Kardó, Somogy
Uzsopa, Székelytelek (218b) Nyárszeg és Poósa helységek határával, és
kiterjedése 3284 katasztralis hóld, melyből 644 hóld szántó, 407 hóld
rét, 71 hóld legelő, 8 hóld szőllő, 1965 hóld erdő, 99 hóld
terméketlen főldterület; határában lévő szántófőldek veres agyag
vegyítékü majd átaljában sovány természetü terméketlenek de a’
kaszállo résznek egy ötödrész forma mennyisége jó minemüségü és
közönséges termést ád, hól jobb idő járáskor egy kevés sarjút is kap
az illető tulajdonos, de a’ többi kevés és rossz szénát szokott
teremni, és sarjút soha: ezen szántófőldek és kaszállók apróbbszerü
dombokon ’s illetőleg dombok között feküsznek, nagyobb zápor essők
idején az itt lévő kaszállók a’ viz leömlés által beiszapoltatván,
ilyenkor éppen semmi hasznokat sem lehet venni, (219a) mivel az itten
termett füvet ha térdig érne is az iszapos sár öszvefogja, és e’ miatt
leétetni, annyival inkább lekaszálni lehetetlen. – A’ Sályi erdőség
rendes vágásokra lévén felosztva, az itten lévő cser, – tőlgy és kis
mennyiségben lévő bikfában, a’ nváradi d.sz. tek: káptalan mínt
Főldesuraság tüzelés végett ölekbe szokta vágatni, és nagy részben
eladás végett Nagy Váradra beszállittatni: – ezen erdő Koszta
gyaluluj, Gyálu vietor, Grihegya Poknina, Porszakadás, Kéri kert,
Gyerzime Liget, Márzsine Csunzsilor nevű helynevezeteket foglal
magában. – Legelő Kimpu ungurilor (:magyarok mezeje:) dülő nevezetet
visel . – A’ szántófőldek Gyalu, Aradvány Kreászka, Czarina, Kiss
csutkó, Nagy csutkó, Nagy mező, Mezőfenék, Fiatalos, Cseresznyefa
óldal dűlő nevezetek alatt állanak – A Kaszállok vagy rétek, Rét,
csonkás, és Seszu dülö nevezet alatt állanak. –
Kelt Sályiban 1864 évi April hó 11én —
Sályi Előljárók
(220a)
Helynevek
Sebes községből, Bihar megyéből.
(221a)
1.
Bihar megye belényesi járás, neveztetik belényesi vidéknek is,
székhely Belenyes.
2.
Sebésu név alatt ősmeretes, Sebes nevű folyotól.
3.
nincs más elnevezése.
4.
nem tudatik.
5ör
nem tudatik.
6or
a’ név eredetéről mit sem tudni.
7er
E kőzség határában előforduló dűlők nevei u.m. Plostyina, Lánkójászká,
Plopistye, Koltyeu, Loka molenyiloru, Ispányászka, Ograda din Zevoju,
Barburászká, Czálápiru, Urdesoszká, Troiás, Gyálu, Lukutzászká,
Zevojá, Erdő. —
(222a)
Helynevek.
Segyestel községből, Bihar megyéből.
Segyestel falu fekszik Bihar megyében, Belényesi járásban Rézbánya
vídékén, s Fonaczával, ’s Rézbánya, Felső Kimpany, Alsó Kimpány és
Herzest falvakkal közös neve – a Rézbányai kör jegyzőséghez tartozó
község – mostani neve csupán csak Segyestel, vólt e hajdan más neve?
nem tudatik, valamint az sem, hogy míkor emlittetik neve leg korábban,
– régi lakossai valószinüleg a Rómaiaktol maradtak itt, a mostaniak
pedig azoknak ivadékai, – honnan eredt a helység neve nem tudatik, –
mezeje nints hanem az erdőben van nyári legelője, szántó főldje a
troás, szallistya, dúbele, sturzeska, maliny, dülökben a helyseg
kozeleben, – kaszállója troas, és vále lupuluj dülőkben a szántó
főldek között szét szórva, ugy az erdőben la zsurzse, szekature, és
prizlop dülökben – erdő dosszu név alatt ösmeretes, – határos
szomszédjai Rézbánya, Fonácza, Magura, és Felső Kimpány, – magaslat
prizlop nevű, – több forrás az erdőben név nélkűlí – az erdőből folyó
patak mely Herzest felé a fekete körösbe folyik.
Kelt Rézbányán Julius 22én 1864
Pap Josef
jegyző
(223a)
Helynevek.
Segyesth községböl, – mely tartozik Dél Bihar megye, Belényesi járás,
Vaskohi szakaszhoz, – E községnek csakis ez neve él jelenleg, – és
csakis román ajku nép lakja, a községnek más elnevezése nem volt, és
mikor emlitetik legkorábban nem tudható. – Népessitettett Tráján
császár által132 – köztudomásbol mit sem lehet tudni – iromány pedig
mi sem létezik – A község határán létezö. – Zavoiu, – Vale runkului, –
Kornu dialului, – Vále danti, – fatia dealului, – Zleanianu, – dungá
dialului, – Valtsáje, Bodesti, – bálta nevü, román elnevezésü dülökön
kivül mi nevezetesség sem létezik.
Rieny 24 május 864.
Vánku Josef mk
jegyzö
(224a)
Helynevek
Siád községből, Bihar megyéből.
(225a)
Feleletek a tulnan irtt kérdő pontokra
1ő Kérdő pontra: Siád köség Bihar Megye Szalontai főszbirói járás –
Beéli szakasz szbirósaghoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz
szbiróság Beél vidéki elnevezéssel bir.
2ik Kérdő pontra: A nevezett község régebbi idökben sem birt más
névvel
3ik Kérdő pontra: nem vólt.
4ik Kérdő pontra: nem tudatik.
5ik Kérdő pontra: nem tudatik.
6ik Kérdő pontra: Sem száj hagyomány sem iratokból mit sem lehet
tudni. —
7ik Kérdő pontra: A község határában előforduló mező dülők nevei
következők: I., Ritu din Zsosz, téres lapájos szantó és kaszálló föld.
II., Ritu din Szusz teres lapájos szántó föld. II., Gyalu beszericsi,
nevét onnan nyerte, hogy régebbi időben a községnek temploma ide vólt
épitve, dombos hely, kevésben bokros szántó főld. III. Szurána fekvése
dombos rosz minőségü szántó föld IV Gyalu din Szusz a községen felül,
fekvésére nézve dombos, igen rosz minőségü szántó főld. V. Gyalu din
Zsosz, fekvésére nézve dombos minőségére pedig igen rosz szántó föld.
Erdö dülők nevei I Szurána fekvésére nézve lapájos, kissé dombos cser
és tőlgyes erdő. II Cseret fekvésére nézve hegyes vőlgyes víz mosásos
bikkes tölgyes ’s kevés mennyíségben cseres erdő; a NVáradi Dsz.
püspökség tulajdona, kedvező időjárás mellett bö makk termést adnak. A
közsegnek határa határos Keletről NMarus és B.Rogoz, Délről: Krajova,
Nyugotról: Krajova, északról Ökrös és Bogy községek határaival.
Kelt NMaruson Május 5én 1864.
Biró Popa Juon k × v
Tarcse Tanász k × v
Thamó János mk
Jegyzö
(226a)
Sólyom Bihar133
Felelet
A túl lapon tett kérdésekre
1ső pont Solyom helysége Bihar Megyében, tartozik a Belényesi
Foszolgabirói járáshoz, az Úrszádi köri jegyzőséghez – földes ura a N.
Varadi G. Cath Püspök
2dík pont Ezen községnek csak egy neve él Sólyom – más névere níncs
emlékezet.
3dík pontra tudomás nem létezík –
4dík 5dík és 6dík pontokra. Hiányzanak mínden adatok –
7dík pont A Helységet keletfelöl egy hegy láncz övedzí délnek
nevezetesen – Olerászka, Gyálú kászilor /a házak dombja/. Gyálú
beszericsí /a templom dombja/ Vále szák – /száraz patak/ Gyálú vacsí
/a tehén hegy/ Vále Zaraszágúluj Goronyie /ezen hegy bizonyosan onnan
veszí nevet, mivel rajta ígen szép tölgy erdö terül el, /góron,
tölgyfa/, vále Solymúluj melynek mentén több szép szántó földek is
feküsznek a hegyek közt, Gyálú csetetzí /a várhegye/ ez nevezetes
arról hogy rajta egy (226b) váromladék áll, a vár a mínd annak
omladozott falaíból kívehetní, nem igen nagy szerü lehetett. és
mínthogy rengeteg erdöség között ván azt engedí gyaníttatni, hogy vagy
valami nagy úri vadász lak vagy a régí századokban nagy számmal
létezett rabló fészek, vagy pedig títkos börtön gyanánt használt vár
lehetett. nevezetesség rólla semmí sem maradt fen sem …134 semmí
adatok níntsenek: — ez útán folytatva a hegy lánczolatot következik a
Katetore /tükör/ ínnen a vále Solymúlujba megy le egy gyalogút mit a
nép kále vrezsitorúlujnak – a jósló utjának nevez – ez helység felé
még van egy hegy neve Márga. – ezen elösorolt összes hegy lánczolatot
míndenüt szálas és termékeny erdö fedí – a Helység nyugotí és északí
részén terülnek el a szántó és kaszálló földek, itt ismét nevezetes
egy igen jó kiterjedésü, nem nagy (227a) emelkedetségü hegy neve
Hrisztor, ezen mint momdom jó nagy kíterjedésü kegye kerek hegyen
ismét egy régí vár omladékaí láthatók, de ez már sokkal nagyobb szerü
lehetett, mínt az erdö között létezö, előbb említett váratska – ítt
igen szép köfaragványokat ’s öt ígen régí ösmeretlen betükkel jegyzett
köveket lehet talální – a fent álló falakon lőrések láthatók, és a fal
egész külseje mind □ alakú ígen fínomra kífaragott fehér kövekböl van
kírakva, ezen egész kerek hegyen több apróbb épületek ís lehettek mert
a szántó ember most is mindenüt feszít fel ekéjével egész téglákat a
főldböl. –
Ezen romrol a nép azt mondja hogy valaha veres barátok laka vólt, és
hogy azon tepl templom mely a B:Szt: Míklósí határon a Bokse nevü
hegyen vólt mely tornya most ís fenn áll, színte íde tartozott vólna –
távolság nem is sok van közöttök csupán a Sebess körözs (227b)
választja el a két hegyet –
Megjegyzendönek látom ítt, hogy ezen három kűlömböző rom mínd egy
vonalban fekszík és ugyan azon egy ídőböl látszík lenní ís –
Sólyomal határosak B. Örményes; Havas Dombrovicza Poklusa, Urszád, és
B. Szt. Miklós községek
Kelt Solymos Junius 21 864
Kádár Lajos mk
Köri Jző
(228a)
Helynevek
Somogy Uzsupa községből, Bihar megyéből.
(229a)
Adatok az elöirt kérdö pontokra
Az 1őre Somogy Uzsupa Román ajku, és egyátalában görög nem egyesült
vallásu kőzség, fekszík Biharmegye szalontai járásában, ’s tartozík a’
Nagy Váradí l: sz t: Püspökség uradalmához. –
A 2ikra Elöbb nevezett községnek, hogy hajdan más neve lett volna, nem
tudatík, – ’s csak ís a’ megnevezett név bír helybeli elterjedessel,
’s ez ismeretes országszerte. – Román elnevezése Sumuzs Uzsupa. –
A’ 3ikra Hogy hajdan ezen községnek más elnevezése lett volna, arol
senkí tudomásal a’ községben nem bír. –
A’ 4ikre Hogy a’ község mikor emlittetík legkorábban senkí a’
községben nem tudja.
Az 5ikre Hogy ezen községnek Román ajku lakossai, honnan telepedtek
íde, – nem tudatík. –
A’ 6ikra A’ név eredetéről semmít sem lehet tudni. –
A’ 7ikre Hideg kut, völgy szánto ’s kaszálo főldekkel. – Csunzsi popi,
szánto és kaszálo földek. – Gyálu mare, erdő. – Mocsirla, szánto és
kaszáloföldek, – Máka erdö, szánto és kaszálo földek. – Krisztoszu
szánto és kaszálo főldek. Bobostye erdö, kaszálo és szantofőldek. –
Csunzsi Beri szánto és kaszálo földek. – Szekeristye kaszalo és
szántofőldek. – Malaistye szánto és kaszálo főldek. – Valya Korboi,
erdő, szánto és kaszálo földek. – Gyálu Hegedi, erdö szánto és kaszálo
főldek. La Gropi és Bana, szánto és kaszálo földek (229b) Valya luj
Sipot, erdő szánto és kaszálokkal. – Glimeje szánto és kaszálo főldek.
– Dumbráva erdőség. – Dimburíle erdőség. – Kulmi sályi /: a S Uzsupai
és Sályi határt képezö hegy ormo:/ erdőség. – Kuntyínyításí erdőség.–
Dimbu Ruzsilor erdőség. – Féczile erdöség. – Hamaszo patak. – Valya
Tyeuluj erdőség. – Zekatoricza és Gyálu Bényí erdöségek. –
O:Apáti September 4 864.
…135 Károly mk
Kőrjegyző
(232a)
Helynevek
Sonkolyos községből, Bihar megyéből.
Ezen község tartozik a N. Váradí kerűlethez Belényesí járásí
főszolgabírosághoz és a B. Ujlaki kőri Jegyzöséghez, lakossai
reformáta és Görög Kats. vallást kővetnek, – templomjuk mindkét vallás
felekezetnek igen csinos vagyon az oskolástatás, erélyesen
folytattatik, amennyiben mult éví Május hoban a fefor. vallásbeliek
oskola házuk több más lakosok házaival együtt leégvén egy idöre a
tanitás berelt házba tartatik de jelenleg oskola házuk, bisztos
anyagokbol épűl, – ezen község lakossai mind a magyar mind az oláh
nyelvet beszélik; nevezetes (232b) vadakkal telt érdejéről hol őzekre
és vaddisznokra gyakori vadászatok tartatnak, – van egy meg lehetös
kiterjedésü erdö tükre, melyet ”Száldobos”nak neveznek hol igenjo
minöségü szenát termesztvén marhaikat az ott felálitott szálásokon
szokták teleltetni.
Ezen községnek elnevezése kinem puhatolhato valamint az sem hogy
honnan népesitetett meg.
Folyovize csakis a fekete körözs mely határa szélén a kőzségtöl nem
mesze vonul el melyen a kőzségnek egy 2 kerekü vízí malma van mely a
község szűkségleteit fedezi.
(233a)
Ezen kőzség határos Janosfalva, Petrány, és B. Ujlak községekkel.
Kelt B. Ujlakon Junius 16. 1864.
Reginer János
Köri Jegyzö
(234a)
Helynevek
Steji községböl; Tartozik Dél Biharmegye Belényesi járás, Vaskohi
szakaszhoz, – e községnek csakis egy neve él most, más elnevezése nem
volt, románul Steiu-nak iratik – hogy mikor emlitetik legkorábban nem
tudható – népesitetett Tráján császár által,136 a helynevek eredetéröl
mit sem lehet tudni egyebet, minthogy itten régentén erdök és
sürüségek voltak – és miután erdély országnak az egyenes utja itt
ment, az uton állok, az utazókat meg állitani akarván azt mondották
románul hogy stei mely annyit tesz mint megály vagy álymeg és innét e
község rom. Steiu, magyarul pedig Steji-nek neveztetik Köztudomásbol
egyebet mit sem lehet tudni iromány pedig mi sem létezik – dülö nevek
pedig – dunga campurilor – batraná, – Szlaveászka – germánu – neveken
kivül melyek mind román nevek – nevezetesség semmi sem létezik.
Rieny 27 majus 864.
Vanku Josef mk
jegyzö.
(235a)
Helynevek
Sust kőzségből, Bíhar Megyéből
1, Tartozik fent írt Megyéhez, Belényesi járás Vaskohi szakaszhoz
2, Nincs ’s nem vólt más neve.
3, Nem vólt más elnevezése.
4, Ember emlékezett olta.
5, E’tekíntetben adatók a’ kőzségí levéltárba nem léteznek, hihetö
Traján üdö szakából, ’s azok románok voltak.
6, Adatok hiánya miatt mit sem lehet tudni.
7., A’Kőzség határában lévö föld nemüek: u: m: szánto, kaszálo, legelő
és erdő, a’ düllok nevei: Dimbu spinzeritorilor itt 1848 elött
akasztofa volt, Kotulung csori es tirsel, Rovéná Mihiczászka, Szalkucz
et dumbrává, Kale brihenyi loru, ezek felöl semmi nevezetesség nem
tudatík, a’ község mellet foly a’ fekete Körözs.
ad 7, A kőzség határos Barest, Szerbest, Lunka, és Briheny községek
határjaival, részínt dombos részínt lápalyos fekvésüek.
Suston Junius 4én 864.
Susti biró Bogdán Petru
” eskütt Togye György.
(236a)
Helynevek
Szakács községből, Bihar megyéből.
(237a)
Feleletek a tulnan irtt kérdőpontokra
1ső Kérdő pontra Szakács község Biharmegye szalontai főszbirói járás –
Beéli szakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz
szbiróság Beél vidéki elnevezéssel bir.
2ik Kérdő pontra: A községnek más neve níncs nem is vólt.
3ik Kérdő pontra: nem vólt
4ik Kérdő pontra: nem tudatik, még is hagyomány utján az éltesebb
lakosok hallották szüleiktől beszélni, hogy a szomszed Bokkia és
Benyesd községbeliek halottjaikat ide hozták eltemetés végett.
5ik Kérdő pontra: szájhagyomány szerint a határban levő hegyeken és
dombokon létezett tanyákből népesittetett.
6ik Kérdő pontra : A község eredetéről bizonyost tudni nem lehet.
7ik Kérdő pontra: A község határában lévő mezö dülők nevei kovetkezők:
jelesen: I Vicellár, kis részben téres, nagyobb részben pedig dombos
szántó és kaszálló föld. II., Doszu Csirésuluj nevét a sok termő
cseresnye fától vette, jelenleg tisztás dombos szántó föld. – III
Ograda Mortuluj részint nyomás, részint szántó föld, fekvése dombos,
nevét az oda temetkezéstől vette. IV., Facza mare, részint bokros
részint szántó főld fekvése dombos, vőlgyes. V,. Fáczá Rosa hegyes
völgyes részint bokros részint szántó föld. VI., Gyalu Bongyie, nevét
valami Bongyie nevü családtól vette, részint bokros részint szántó
főld fekvése dombos. VII Funtine Pulestyilor, a dülő közepében levő
igen jó forrástól vette nevét, fekvése inkább téres mint hegyes szántó
és kaszaló föld VIII Doszu Reo fekvése dombos részint bokros, részint
pedig szántó föld. IX., Gyalu Gool nagy meredek csucs, igen
terméketlen szántó föld. X Doszu Plopilor fekvése hegyes völgyes
bokros igen terméketlen szántó föld XI Ferekár fekvése dombos,
vadvizes igen terméketlen föld. Erdö dülök nevei: I., Funtinyel
fekvése hegyes völgyes részint bikk, részint tőlgyes erdő II. Gureczu
csel lung si csel kurt fekvése igen hegyes völgyes, bikk és tőlgyes
erdö, III., Facza Gureczuluj fekvése hegyes vőlgyes többnyire cseres
és tölgyes erdö. IV Preluka Ginye hegyes vőlgyes többnyire tőlgyes és
bikkes erdő. Áltálán véve ez erdők kedvező idő járás mellett bő makk
termést adnak. Található bennök ritkán őz és vad disznó. Az erdök
tulajdonosa a NVáradi Dsz. püspökség. A fent irtt község határos
Keletről Botfej, Delről: Bokkia, Nyugotról: Krajova, Északról pedig
NMarus Község hataraival
Kelt NMaruson Majus 5én 1864
Biró Nyika Mihály k. × v
Nyika Pável k × v
Pule Juon k × v
Thamó János mk
Jegyzö által
(238a)
Helynevek
Szakáll községből, Bíhar megyéből.
(238b)
1ső pontra, Bíhar Megye,, Nagy Váradí Kerűllet,, Sárréti Járás,,
székhely Nagy Várad. Szakáll község
2k pontra, A község jelenben is csak egy,, és pedig Szakáll nevezetet
bír,, – mínt azt egy szántás alkalmával talált régi vas petsét nyomó –
itt kinyomott mettzet mútatja régebben Felső Szokol nevezetű vólt
lakossai magyar és Román ajkúak. P. H.
3k pontra., A község régi neve,, – mint az a 2k pontba emlittetik
Felső Szokol vólt
4k pontra, Nem tudatik
5k pontra, Nem tudatik
6k pontra, A mostani nevezete Szokol-névből származott
A község – mely firól fira szállott köz túdomás szerént a Török dúlás
útán telepítettett meg. – Ígen termő sík főldön fekszik. Határát kettő
mettzi a Sebess Körözs – magát a községet pedig,, egy a csak esőzés
alkalmával folyó,, ér. –
Megemlitést érdemlő a község déli óldalán fekvö úgy nevezett Nagy
Telek dűlő,, hol hajdan valóságos falú vólt,, s a Templom romjai most
is láthatók,, ígen hihetö hogy a törökök púsztitottákel.
a 7k pontra., A község
Eszak keleti óldalán Vastagfa dűlő szantó föld fekszik. – elnevezését
onnan nyerte,, mert ott egy oly vastag átmérő tölgyfa vólt hogy midön
levágták – a fa törsre 10 ember számára készült ételt tálba feltéve –
azt korült ülve fogyasztottákel. A vélle szomszédos községek. –
Keletre Körösszeg Apáti,, Délre Nagy Harsány,, és Ugra,, Nyúgotra,,
Magyar Homorog. – Eszakról pedig Sass községek.
A községben tobb,, vagy említést érdemlő helynevek nincsennek
Kelt Szakáll Apríllis 20 864
Főbíró Györfi János ×
és
Tanátsa
feljegyzette
Szabó Ferencz mk
Jegyzö
(240a)
Száka, Bihar137
1ör Száka község tartozik Bihar megye Nagyváradí kerűlet belényesí
járásához
2 A községnek csak ezen egy neve él.
3 Más elnevezése soha sem volt.
4k és 5k pontra senki sem tud felelni.
6. A név értelme Száka /:száraz:/ eredetét is innet vette, mert a’
helységbe folyó viz nem levén nyáron át kőlönösön szárazség idején meg
kutaiban síncs víze. –
7er Raszte dülö – szanto földekkel, dombos hely ejszaki részén a’
község szomszédságaban, – Doszu domb szinte éjszaki részen Bszelistye
szomszedságában cserével …138 legelo föld, – Stolna lapos hely dülö
szántó földekkel Becedai legelö föld szomszedságában, – Mundrasza
egyenes hely dülő szántó földekkel Karbunár községi legelő föld
szomszédságában – Gázsászka egyenes hely dülő szanto és cserés föld. –
Ritu Gázsí lapos helycserével be nöt legelö B szelistye helység
szomszédsagában délnek, – itt van egy kut mellyet funtíná Lupuluj-nak
neveznek /:Farkas kutja:/ melly nevét onnat kapta volna, hogy itt,
minthogy az egy omlásos gödörbe esik – gyakran farkasok ordításaít
hallaní különösen télí idöben. A’ többi helynevek honnan kaptak el
nevezésüket azt jelenben senki sem tudja megfejteni. –
Kelt Szákán Juni 14 1864
Szákai biró
Popovics György
P. H.139
(240b)
A’ pecsét, a’ helység közepében álló templom, és hajdan annak
közzelében állott egy ős tölgy fát – ábrázolja. –
k m f
Éder János
jegyző
(242a)
178/865
Szászfalvi jegyzőtől.
Főszolgabíró Tekintetes Kosztin Tamás Urhoz N.Váradon
A’ 2812. k. számu rendelete folytán Pesti Frigyes részére kívánt
helynevekre vonatkozo adatokat jegyzöi kőrőm részéről 8. darabban ide
rekesztve tísztelettel beterjesztem.
Szászfalván Dec: 2án 1865.
Kiss Lajos mk jző
(243a)
Helynevek
Szászfalva községből, Bihar megyéből.
1.
Nagyváradi járás, élesdi vagy 4ik szakasz, a’ körözs vőlgyben.
2.
Szászfalva, románul Magest, mely annyira gyakorlott, hogy a’
környékbéli magyar községekben is ismertebb mózses, mínt a’ valódi
magyar név.
3.
Régebb időről nínts semmi tudomás.
4.
5
Semmi rege vagy hagyomány
6.
7. Az erdő mely Kalota, Rikosd, Gálosházával határos magas fensík neve
Dumbráva. bíkkes, nyíres, égeres részekkel ős cserfa erdő, van benne
hídeg kut v fontina recse nevű tér egy kitűnő jó vízű forrásról,
melynek az a’ sajátsága hogy eső előtti napon vize nagyon meg vagy el
is apad, a’ községen keresztűl fojva rét öntözésre használtatik. A’
közlegelőn van agyagbánya hol a’ felréteg alatt 11/2 ölnyire fazekas
agyag, – : az alatt többnyire kö lap, melyet (244a) át törve az üveg
anyag olvasztásához szükséges szürkés agyag található, de nem
versenyezhetvén a’ révível – nem miveltetik, – Ugyan itt járdáknak
használható kő bőven van; de rendkivűli rosz utaink miatt drága a’
fuvar. – A’ csekély kis határban a’ falun felűli rész dombnak, az alsó
rosz réteknek neveztetik, a’ lakosok neveíről ísmeretes mínden darab
föld. –
(245a)
Helynevek.
Szászfalva kőzségből — Bíhar megyéből
Az 1ö pontra.
Fekszík a’ Nagy Váradí járásban az ugynevezett Kőrőzs vőlgyén.
A’ 2k pontra.
Két féle néven neveztetik u:m: magyarul Szászfalva oláhul Mazsest, e’
utobbi neven csak is a’ vidékíek előtt ősmeretes
A’ 3k pontra
Nem tudatik
A’ 4k pontra.
Nem tudatik.
Az 5k pontra
Hogy honnan népesitetett nem tudatík, annyi bízonyos hogy e’ falu
lakoi, mínt a’ kőrnyék nagy része – oláhok, ’s rég ídőtől lakják e’
helységet.
A’ 6k pontra.
Nyomatott emlékekkel nem bír, és így a’ néveredetéről – értelméről –
sem magyar, sem olá nyelvre nézve – köztudomásbol avagy hagyománybol
mít se lehet tudni.
A’ 7k pontra.
Az ősszes határ, a’ belső telkek kívételével 4. dülőből áll: u: m:
(245b) also – felsö dűlőből, mellyek ís rosz mínöségű szánto ’s
kaszállo főldet tartalmaznak. — a’ 3k dűlő Válcsa váre tüskés bokros
legelő ’s mínt hegyen fekvő tőbb helyen meredek, e’ dűlő helyiségének
egy része jo mínőségű ’s távolabb helyekre szét hordani szokott
agyagot szolgáltat. a’ 4k dűlő Dumbráva140 hegylánczolat tetején lévő
’s cser és bikfábol állo őserdő. E’ két dűlő között létezik az
ugynevezett funtina-recse névű forrás, melyből eredő csekély forás a’
helység határát keresztűl folja.
Végre – A’ 7k pontra.
E’ község határa fekszik Rikosd – Kalota – Gálosháza – Krájnikfalva –
M. Kakucs és Űrgeteg helységek határai kőzőtt.
(247a)
Helynevek
Szelistye-Száldobágy községből, Bihar megyéből.
1. Bihar megye Belényesi járás.
2. Ezen községnek több neve egynél nintsen.
3. Volt e ezen községnek más neve nem tudható.
4. A község mikor emlittetik leg korában tudomást szerezni nem lehet.
5. Hogy honnan nepesittetett, annak nyomára nem juthatni.
6. A név eredetéről szinte tudomást szerezni nem lehet.
7. A község határában elöforduló többi többi topographiai nevek ezek:
Ritu Hirzsestyilor düllö, határos községgel, Dumbra, és Ritu Viduluj
düllövel, Venter községgel, úgy Ritu Hárnuluj düllövel, egyenetlen
szántó, kaszáló, és legelő földekböl áll; – Ritu Vejilor, és Ritu
Hárnuluj düllök határosok Venter községgel, és Dumbrava erdővel,
egyenetlen szántó, kaszáló és legelő (247b) földekböl áll; Ritu
Viduluj düllö határos Venter község határával, Dumbráva erdövel, és
Ritu Hirzsestyilor düllövel, úgy a községgel, – egyenetlen szántó,
kaszáló, és legelö földekböl áll; – Ritu Szekelilor határos Dumbráva
erdövel, községgel es Ritu Vejilor düllövel, egyenetlen fekvésü
szántó, kaszáló, és legelö földekböl áll; – Dumbráva egyenetlen
fekvésű erdö, illetöleg Domboldalos, határos Gyanta, Kápolna, Széplak,
Belényes- Örvényes, Dsoszány-forró és Venter községek határaival, –
úgy szinte a meg emlitett községek határai közt fekszik az egész
község is.
(249a)
Helynevek
Szerbest kőzségből Bíhar Megyéből
1., Tartozík fent írt Megyéhez Belényesí járás Vaskohí szakaszhoz.
2., Nincs ’s nem vólt más neve.
3, Nem volt más el nevezése.
4, Ember emlékezett olta.
5, E’tekíntetben adatók a’ kőzségí levéltárba nem léteznek, hihetö
Traján üdö szakából, ’s ezek mind románok voltak.
6, Adatok hiánya míatt mít sem lehettudni
7, A’Kőzség határában lévő főld nemüek u: m: Szánto, Kaszálo, és Erdő,
a’ dülök neveí: fogyászká, Intreosel, sesu pine lá foltyesti, Lá
gríndás és oszoi semmi nevezetességgel nincs össze kötve, a község
déli oldalán foly patak, hegyekböl származzík néha egészen ki szárad.
ad 7., A kőzség határos, Vasko, Barest, Sust, Lunka, Al:Kimpány
községek határjaíval, lapályos.
Szerbesten Junius 5én 864.
Szerbestí bíró Koszta Juan
” eskütt Rotuná Szandrucz.
(250a)
Szerep helység
1., Fekszik Bihar Vármegyében a’ Sárréti Járásban. – Megjegyeztetik
hogy Biharvármegyének azon része, melly a’ Berettyó vize kiömlése
által okozott posványok mentében fekszik, Sárrétnek neveztetik, bár a’
Járások politicai felosztásának’ nevei főképp utóbbi időkben ezen
nevezettől eltérnek, a’ legujabb időben azomban Biharmegye ezen
Járásának ősi ’s természeti fekvésének megfelelő Sárrétí neve ísmét
víssz adatott. —
2., A község jelenleg csak egyetlen Szerep neve él. –
3., Szerep helysége a’ régibb időkben Zerepnek is iratott és mondatott
kí. /:lásd Béla Király névtelen jegyzőjének XXVIIIk fejezetét:/
Nemellyek állitása szerént, de melly allítás hiteles oklevelekkel nem
igazolható Szerep helysége már a’ magyarok Á’siáboli bejövetele
idejekor Zerp nevű falú vólt légyen, melly név az illetök által
magyarúl Sarlót kífejező tót Zerp szóból származtatik. –
4., Szerep községe legkorábban említtetik Béla Király névtelen
Jegyzője múnkájának XXVIIIk Fejezetében /:lásd Szabó Károly forditását
Ráth Mór kíadásával Pest 1860:/ A’ fent említett író múnkájának XXVIIIk
Fejezetében szabatosan kí van mondva hogy „a’ magyarok Arpád ídejében,
a’ Szamos vídékéről kí indúlva, ’s a’ Körös vidékének tartva, a’
Hómosó-ér folyón, /:melly mai nap is mint hólt viz meder Hamvasér141
nevezete alatt a’ Szerepi határban létezik:/ átkelve, Szerep helységig
jövének, ’s innét megindúlva Zeguhalmura /:jelenleg Szeghalom név
alatt Békés Megyében:/ a’ Körösön leendő átkelés míatt mentek.”
7,, Szerep község határa majd csak nem minden kis egyes részetskéjének
külön el nevezése van, mi onnan veszi eredetét, hogy a’ Berettyó
/:1326k (250b) évig Túr viz név alatt ismeretes:/ kiömléseí által
számtalan nagyobb és apróbb szígetekre szakgattatott el, mellyek’
egymástóli megkülömböztetés miatt az idő folyama alatt külömbféle
elnevezéseket nyertek. –
A’ határon elő forduló nevek következők.
a., Gatály hajdan Gatályteleknek nevezett ön álló puszta, jelenleg a’
Szerepí határhoz tartozó terjedelmes szántó föld és kaszállókból álló
pusztaí birtok. Ennek al elnevezéseí.
Nagy-gatály szántó föld.
Kis-gatály szántó föld.
Konda. szikes kaszálló
Agoston. szikes kaszálló
Borúzs lapos. hajdan rétség, jelenleg a’ víz lecsapolása után szántó
föld. Ezek eddig a’ Gatályí puszta’ kíegészítő részeí, az ezután
elmondandók közvetlenül a’ szerepí határhoz tartoznak. –
Madaras szeg ér. hasonlóképp neveztetik a’ mellete lévő szíkes
kaszálló. –
Paphalom, mint neve mutatja az alfőldön látható halmok egyíke.
Nagykaszálló.
Bácsi. –
Sebesér,
Atyók.
Hamvas.
Lázár.
Laposrész.
Farkas út.
Csícsó –
Sósszeg.
Nagy árkus.
Kis árkus.
Nagy sziget.
Hosszú sziget.
(251a)
Kút porong.
Geczi
Zódony eleje.
Zódony –
Bucsa.
Kárászos,
Monostor
Ördögsziget
Keményszíget.
Nagy vész szeg.
Kis vész szeg.Ösvénytő. ezek mint erek, mind a’ Berettyó áradásaí
által egymastól külön álló szígeteket képeznek, legnagyobb részben
sásas kaszállók, kís részben szántó földek, azon erek, mellyek
egymástól ezen szígeteket elválasztották a’ mellette lévő földrész
nevét vették fel, p: o: lapos vész derék, farkasút derék,
nagyszíget derék sat.Szerepí Sárrét egy több ezer hóldra menő Berettyó
posvány, mellyben csak egyes lápok fordúlnak elő u: m: Nagy láp, Vágó
láp, Nótáros láp,
Tapogatós, hajdan vízfenék, mellyben sok jó nád termett, ’s hajdan
tapogatóval halásztatott is. –Berettyó csatorna 1836ba a’ vármegye
által asott vízvezető csatorna.
Vénberettyó, elhagyott folyása a’ Berettyónak.
Bessenyő domb a’ rétség közepette egy meglehetős magasságú halom.–
Szalmazug, Czimeres, Mátézug, legelők és kaszálók, –
Sebesfok, egy sebesen folyó kíágazása a’ Berettyónak.
Pusztafalu. hajdan Szerep fekvésének helye, honnét a’ a falu mintegy
150 év előtt költözött jelenlegi helyére.
Puszta domb. szinte régí falu hely mint (251b) az ott látható tegla
maradványok mutatják a’ régí Szerepnek kiegészítő része, és az ugy
nevezett puszta falutól csak egy ér, Szent Mihály ere által
választatik el, – ezen puszta dombon áll az úgy nevezett kő, melly egy
két öl magas, és másfél öl széles igen erős anyagokból épült
falomladék, mellynek hajdaní rendeltetéséröl külömbözők a’ vélemények,
de hitelesen egy sem bizonyitható be, némellyek a’ Tatárjárás idejéből
való védvár maradványának tartják, mások azon időben, mídőn a’ vídéket
az Erdélyí Fejedelmek birták, e’ vídék és a’ harczí nép számára
felhalmozott sóraktárának állítják, – ismét mások, de meg nem
határozva melly ídőből szent egy ház maradványának vélik lenni, –
körülötte régi időben szántás közben egyes pénzdarabok, dúrva
vaskészletek, cserépedény darabok /:hamveder:/ vettettek fel. –
Kerülő lapos, hajdan motsáros fenék.
Zőld halom. jelenleg szántás alatti alföldi halom
Temető domb, a’ Szerepi protestans egyház temetkezésí helye. –
Szil, Alsóvágás, Kusztonzug, Bodzás, Bálínt lapos, Kártelek,
Jégverem-alja Fűrmadaras a’ lakoság által bírt dűlő elnevezések.
Zsombokos, a’ lakoság’ kevés hasznót hajtó szőllős kertje, mellyben
nedves időjárás alkalmával a’ túlságos föld árja miatt sem fa, sem
szőllő nem igen tenyészík, ’s jelen szárazságban luczernásnak
használtatik. –
Körtvélyes ér a’ falut körül folyó ’s jelenleg mívelés alatt álló ér.
5 év előtt kolokánnal, hinárral beiszapolt víz állás, durva sürű nádat
termő hely vala, mellyen keresztűl, az ugy nevezett Budai teleknél egy
’silipes tőltésgát szolgált, ’s szolgál máíg is bejárásúl a’ községbe,
’s ezen egyetlen úton lehe(252a)tett kivált 5 évekkel ez előtt száraz
lábbal bejární ’s onnét ísmét kíjőnní; honnan
kúlcsos nevezetet érdemelt vólna ’s mivel ezen út elvágatván, a’
bejárást a’ vele szomszédos Udvarí községtől tökélletesen lehetetlenné
teszi. – Azomban az ujabbí úrbérí rendezés alkalmával, többfelé vezetö
csatornák segitségével jó karba helyezett ’s mindenütt egy láncz
széles országutjai vannak, mínd a’ vele szomszédos Udvari községe mínd
pedig a’ Szabólts megye szélén eső
Püspök-Ladány mező varasa felé és pedíg egyenes vonalban. –Határos
Szerep községe, Udvarí, Nagy Bajom, továbbá a’ Békés megye szélén eső
Füzes Gyarmat, Nagy Kún Karczag és,
Püspök ladány mező varosokkal. —
Kelt Szerepen. 1864. Májj. 25én
Szondy György mk bíró Mester Míklós mk
Jegyző esk Míle Bálínt mk
P. H.142
(253a)
Hely nevek
Szent András Községéből Bíhar Megyéből.
1. Sz. András Községe van Bíhar Megyében a’ Szalontaí Járásban
NVáradtól egy kís mért föld távolságra nyugatra
2. Sz. András Községnek más neve nínts ’s nem is vólt
3. Hajdanába is tsak Sz. András vólt.
4. Matyás Kírály korába, az itten létezett Sz. andrás apátságtól
nyerte nevét, Kereszturi Descriptio I Rész 273 lap.
5 Honnan népesittetett nem tudatík, hanem a’ Községben élő sok magyar
nevekről gyanítható, hogy első lakói magyarok lehettek, most azomba
Görög Cathólikusok, Kegy ura a’ Plebániának a’ NVáradi Kis Prćpostság.
6. oly emberek a’ Községben nem léteznek, kík valami régibb históriai
adatokkal birnának, mind szegény együgyü román nép Lelkésze Jegyzője
nem régen jöttek a Községbe.
7. A’ Község határában elő forduló mezök dülök elnevezései semmi
jelentőséggel nem bírnak, fekvése síkság a’ Körös déli részén, a falu
alatt folyó Pecze vize észak felől, ettöl mint egy 300 öl távolságra
folyó Sebes Körös ugyan tsak Észak felé, van a falu mellett mindjárt
a’ Pecze vizén egy 3 kövű vízí malom a’ NVáradi Kis Prćpostság
tulajdona, a’ Község határa Eszakról a’ NVáradi D. Sz. Káptalan
Mitskeí pusztája, Keletröl NVárad város határa, Délröl Besenyei
puszta, Nyugatról Palota községe.
(253b)
A Község határa középszerü termékeny, meg termi a’ tiszta búzát,
kétszeres búzát, rozs s tengerít, és Krúmplit is, lakossága 850. – G.
Cath. 780, és Rom Cath. 70. ég hajlata egésséges, Község háza,
iskolája Temploma kielégitő, határjába semmi erdő.
Kelt Sz. andráson april 22 1864.
Sz. András Község Előljárói
Ujj Palota
föbiró Ellmes János
(256a)
Helynevek
Szentjános községből, Bihar megyéből.
(257a)
Alant irott Előljáróság a’ túllapon látható kérdésekre, lekiösmeretes
útán járás, és ki kérdezések folytán: következő feleleteket adhat. —
ad 1./
Bihar megye, Sárréti járás, Szentjános község. —
ad 2./
A’ községnek csupán ezen egy neve van. —
ad 3./
1700k év elött a’ Község Ó-Apáti nevet viselt; de a’ múlt Század
elejen a’ Rákóczi forradalom — /:a’ nép nyelve szerént Kuruczvilág:/
idejében ezen Ó-apáti Községet a’ Várad körül öszvegyűlt Ráczok el
pusztíták lakossai egy részét le ölték, egy részét el kergették, — a’
Ráczok legyőzése után az elpusztított Ó-Apáti Község meg maradt
lakossai vissza tértek, és az elpusztított községhez közel, az azt
körülvevő erdőségekbe kezdettek házakat épitni; később az erdöség itt
ritkittatott, a’ házak szaporodtak; így alakitották a’ meg maradt
O-apáti lakosok ez új Községet. —
ad. 4.
Bizonyos miszerént ez uj község a’ múlt század elején építtetett tehát
elöbb nem is emlittethetik. — A’ régi Ó-apáti nevü Község mikor
épülhetett, vagy mikor emlitetik leg régebben, erre nézve semmi nemü
adat ki nem puhatoltathatott. —
ad 5.
Hogy Ó-apáti Község honnan népesittetett, ez nem tudható, de az, hogy
az uj „Szentjános” nevet nyert község az elpusztított Ó-apáti meg
maradt lakosságából népesíttetett, nem csak szó hagyományból, de
iratokból is világosan kitetszik. —
ad 6
A’ Körözs folyam partján nem messze a’ Községhez közel feküdt valaha
a’ Johanníták egy Klastroma egy nagy dombon, ennek közelébe Szent
Jánosnak egy nagy kő szobra vólt, — nagy kő alapokon fel állítva, és
ettől lett az ujon alakult község „Szentjános”nak nevezve, — mind ezek
szó hagyomanyból tudatnak; de az említett dombon jelenben is látszanak
hajdani nagy epület alapjainak maradványai, melyek közzé az uradalom
egy Kis Csősz házat épittetett – mely most is „Klastrom” nevet vísel.

ad 7.
A’ most emlitett „Klastrom” dombhoz közel a’ körözs vize jobb óldalán
van mint egy 200 hóldnyi legelő és szántó föld „Telek” név alatt. — Az
említett O-apáti község itt feküdt, azért neveztetik e’ hely teleknek.

Bagjos 200 hóldnyi úrbéres kaszáló, Keletről és Délről (257b) Uradalmi
erdővel fedve, – dél keleti része mint egy sötét Zugot képez. —
Pável rét A’ Bagjosnak nyugoti részét képezi, mintegy 30
0 hóldnyi kaszáló, – régenten egy Pável nevű csősz belement, a’ végen
lévő kákás és nádasba, ’s a’ nagy lápból ki nem tudván jönni, ott meg
halt. –
Nyaló 500 hóldnyi kaszáló, ujabb időbe nagy része feltöretett szántó
főldnek, – délről a’ Bagjos, Nyugat és Észak felől a’ borsi határ,
keletről a’ Szentjánosi urbéres földek veszik körül, – vizenyős hely,
a’ sebes körözs kiöntésekor, minthogy lapossabb a’ körülötte lévő
földeknél mindíg tele maradt vizzel. —
Serpenyő 30 hóldnyi kövecses szántó főld Északra a’ Szebeni, Keletre
a’ micskei puszták143 dél és nyugotra Szentjánosi határral körül véve,
melyeknél lapossabban fekszik, mint egy ki völgyelve; e’ terület
csaknem terméketlen, mert földje nagyon tele van kaviccsal, e’ miatt
meleg nyári napokban a’ növényzet benne meg sűl. —
Pánczél A’ Közlegelő keleti részéből szántó földnek alakitott zug;
Keletről a’ micskei pusztával határos; dombos közepe, de kör vonala
által is, egésszen Panczél alakú. —
Égés, 100 hóldnyi bokros nyomás, régenten erdő vólt de meg égett, —
délröl a’ micskei puszta, másrészről a’ többi nyomás körözi. — A’
Bagjos, Nyaló, Panczél dűlő Serpenyő dűlő, a’ fent írt tulajdon névvel
bíró föld daraboktól veszik nevüket, a’ többi dűlők egyszerüen alső,
közép, és felső névvel neveztettek el. – Kelt Szentjánoson Apr. 15én
864.
Fő bíró Parag Istvan
Fekete Jósef
jegyző esküdt.
P. H.144
(259a)
194./864 Szent jobb község. –
Helynevek
Szent Jobb községből, Bihar megyéből.
Szentjobb, hajdan egész Szent-László király idejéig „Berkes” nevet
viselt. Nevezett nagy királyunk e helyen – hihetőleg a táj szépsége
által megnyeretve – a Bencések számára zárdát épittetett körülbelül
1086-an, s ez akkortájban Székesfehérvárott fölfedezett Szent-István
király épségben levő jobbját e szerzetesek őrizetére bizta. E szent
jobb azután egész a tatárjárásig itt őriztetvén, tőle vette a város
jelenlegi nevét.
(259b)
Szt: Jobb község fekszik Bihar vármegye déli részen az Érmelléki járás
egyik beretyó menti sarkpontját képezi a’ község alatt folyik a’
beretyó, a’ község három részre oszlik, az ugynevezett Belső falú mi
kepezi az anya községet – körül folyva a’ Beretyó által hol a’ Szt
Jobb Apátság temploma, udvar háza, és a’ Reform: templom van, leg
nagyobb részt magyar ajku Reform: lakják. A’ Sváb utza a’ község mint
egy egy negyede, hajdan a’ többi magyar országi svábokkal jöve
telepedtek itt meg, – de már tellyesen magyar ajkuak, söt sváb németül
nem is tudnak. –
(260a)Toth utza, magyarország felső videkéről hajdan ide telepített
totokból keletkezett, azomban már tökeletesen elmagyarosodtak, ha bár
ezek máig magány és családi társalkodó nyelvül még anyanyelvöket
birják, – képezik a’ község 2/4 részét, – ugy a’ svábok mint a’ totok
Rom: Chatolicusok. —
A’ községnek neve Szent Jobb volt emlékezet óta más elnevezése nincs,
– regibb idöböl találni ugyan illy kör iratú cziméret Szent Jogh – de
ez hibás ki irásnak tulajdonitható. –
A’ község határa általjában véve hegyes völgyes, sikság a’ beretyó viz
mentén van, szöllö hegyei terjedelmes öreg hegy, nagy hegy, kopasz
hegy, csíndova és Csákí hegy nevezet alatt. – Szánto földjei kopasz
hegy alj, – völgy, falú tallaja, Csipkés, Haraszt Deményes, a’
kaszálok Hármas, felső rét, alsó rét, – erdeje nyulas, és mándics
nevek alatt ísmeretesek. –
Földminősége reszint veres agyag, – reszint szürke cser föld, –
általjába agyagos természtü
Szomszéd határos községek Szent Miklos, – Szent Imre, Nagy Kágya,
Poklos telek, Csanálos, Csohaj ez utobbi szinte az Apátság birtoka. –
Kelt Szt Jobb Dber 18 864
Bozsik Josef mk
jegyzö.
(261a)
463/865
Érmelléki járás Fő szolgabirája
Tekintetes Nagy Lajos Urnak
Álmosdon!
Múlt évi 3107/865 ki sz: a: kelt tisztelt rendeletre álázattal
jelentjük, miszerint a’ helynevek magyarázatára vonatkozolag 1864dik
év Dber 18rol 194 sz: a: kelt leirásunkban miröl csak tudomást
szerezhettünk leírásunkat elküldtük. –
Ennél fogva e’ tárgyban ha csak kőlteménnyel nem tóldjuk, – többet –
illetöleg nagyobb szerü adatokat nyujtani nem tudunk. –
Kelt Szt: Jobbon Janu 1. 866.
Föbiro: Hígílí Istvány
Bozsik Josef mk
jegyzö.
(262a)
Szent Péterszeg község. Bihar megyéből.
1 pontra: Bihar megye Sárréti járás.
2k pontra: A’ községnek jelenleg egy neve él, és ez ismertetik ország
szerte, Szent Péterszeg
3k pontra: A’ községnek hajdan is ez vólt neve, csak hogy az a’ mint
a’ kéznél levő ’s 1552k évben145 egész Bihar megyére vonatkozó ösze
irásból kitünik nem ugy iratott mint most, hanem, Szent Péter Szeg. –
4k pontra: A’ község legkorábban emlitetik az 1552k évben, a’ midön is
az összeirás szerint a’ Nagy Váradi L: Sz: t: káptalannak mint már
akkor is földes urnak 15 telke vólt a’ községben.
5k pontra: Hogy honnan népesittetett nem tudhatni. –
6k pontra: Sem köztudomásból sem hagyományból a’ község nevének
eredetéről nem tudni semmit, mely bizonyos alapossággal birna: annyit
ugyan beszélnek, hogy a’ régi időben bizonyos Szent Péter nevü
szerzetnek lett vólna itt zárdája, a’ miről asztán maradt vólna hátra
ezen jelenlegi név; de ez nem bizonyos. –
7k pontra: Község határában vannak topographiai nevek: jelesen A’
káptalani tagbirtokon: Hencz halma, egy domb hol állitólag a’ török
világban egy Hencz nevü osztrák fő tiszt esvén el, oda temettetett. –
Ludas tó. A’ bele járó sok vadludtól neveztetik, sik viz kevés nadat
terem. –
Gáp. Sik viz
Gáp kereszti nádat termő zsombékos rét.
Orsoja. A’ község alatt levő kis erdőt fél körben övedzö zsombékos
rét, nádat és szénát terem. —
(262b)
Tótfalu. A község alatt levő kaszálló
A’ lakosság földjén.
Horgas. Egy horog formáju tó.
Sós kut. hajdan nád termö rét jelenleg sik viz
Nagy és Kis Suhasztó. mind kettő sik viz.
Sorbán, szikes ’s mocsáros legelő. —
Mogyorós part. egy domb hol hajdan sok mogyoró termett.
Domb sziget. hajdan sziget, jelenleg már szántó föld. —
Kelt Sz: Péterszegen April 23 864
Andrássy Sándor mk
Jegyzö.
(264a)
Helynevek
Székelytelek községből, Bihar megyéből.
Székelytelek helység esik Biharmegyének szalontai járásában, és
Nagyváradtól, – melynek tör melyben székelő megyei törvényhatóság alá
tartozik 3 mértfőld távolságra, ’s népessége tészen 851. lelket, kik
közzül 120 g. kat. vallású 731 pedig g.n.e. vallású és mindnyájjan
románok.
Ezen helység határa határos, Somogy Uzsopa, Vasand, Hosszúaszo,
Janosda, Nyárszeg és Sályi helységek határával. és (264b) kiterjedése
5862 katasztralis hóld, melyből 1738 hóld szantó, 616 hóld kaszálló,
560 hóld legelő, 2855 hóld erdő és 93 hóld hasznavehetetlen terűlet,
megjegyeztetvén, miként ezen területben a’ Nváradi RKat. tek: Káptalan
birtokában lévő Babostya nevezetű puszta is ben foglaltatik: ezen
területben lévő szántóföldek veres agyag vegyitékü sovány természetü
terméketlenek, kivévén a’ kaszálló résznek mintegy 1/20ad részét, de
ezek is a’ vőlgyekre leömlő iszapos viz által igen gyakran
használhatatlanokká szoktak tétetni, a’ többi kaszálló rész pedig igen
kevés és rosz fajta szénát terem; ezen szántó és kaszálló földek
(265a) több apróbb dombok és közöttök lévő völgyön feküsznek. – A’
Székelyteleki erdőség rendes vágásokra lévén felosztva, az itten lévő
cser és tőlgyfákat a’ Nagy Váradi d.sz. tekintetes Káptalan mint
földes uraság tüzi fának ölekbe szokta vágatni és N.váradra
behordatni: – ezen erdő Vale Korusuluj, Dombrovicza, Vale Grueczuluj,
Hamaság, Parau gyaluluj, Gyeruristye, Vale csel máre, Bikálló
Szárhegy, Hagymág, Kircsága, Keile, Gururórele, Grindu, Harasztu, Vale
rekesztuluj és Sesu helyneveket foglal magában. – Legelő Ritu Fauri és
Lebenyiczistyele dülő nevezetek alatt áll – A szántófőldek Sontúr,
Kimsore, Kuraturile, Puszta, Kimpu csel mik, Velzsu, és Kimpu csel
máre helynevezeteket foglalnak magukban. A’ kaszállók vagy rétek,
Sontur, Puszta és Sontur nevezetü dülökbe fekusznek..
Kelt Székelyteleken 1864 évi April 11én
Székelyteleki Előljárók
(266a)
Helynevek
Szpinus Községböl, Bihar megyéből
az elö irt Kérdésekre gyüjtött feleletek Következök:
1. Az érdeklet Község fekszik Bíharmegye Belényesi járás, Magyar
Csékei szakasz, Papmezei Köri jegyzöség:
2. ugy ország szerte, mint a vidéken és helyben a fenti neve ismeretes
a Községnek más elnevezése ismeretlen. —
3. Hogy a Községnek hajdan más neve volt arrol senki sem bir
tudomással. —
5. Minek utánna tett Kérdezödések után erre vonatkozolag semmi nemü
tudomást szerezni nem lehetett, felelettel nem szolgálhatunk. —
6. Sem Köztudomásbol sem hagyománybol, de annál kevésbé irott, vagy
nyomot emlékekböl a név eredetéröl semmi sem tudatik. —
(266b)
7. A hivatalos uton használni szokott elnevezése a düllöknek:
Kuratura, és CZarinye. — ezen felül a nép által egyes helyeknek adott
nevek Következök: Viduestyilor egy hoszu domb oldal erdö alatt,
melynek alya a völgyben suledéses forrásos hely. — Zmidegyász, ez
elött sürü bokros erdö hely jelenleg tisztára irtott szánto föld az
erdö alatt domb oldalon, Dimbu Gol egy magaslat erdö Közepet nagy sik
tér Kaszállo föld, Halastoele, egy volgynek lápos forrásos alya
Kaszállo földekkel, Murmoj, dombos helyek az erdöben, — Baraj, régi
forrás igen izü vizzel, — Vale Bobuskuluj, völgy egy Bobusku nevére
régi idöben elkeresztelve. —
a Község határán az ugynevezett Kis Hollod foly Keresztül mely a
Király erdöben veszi
(267a)
Kezdetét, és több források által szaporodva Képezi mint egy 3 ora
járásnyira Hollod Községe alat esmeretes Hollod vizet
a figyelmet Különösen felélesztö más tárgyak a Község határán nem
találtatnak. —
(268a)
Helynevek
Szitány Községből Bihar megyéböl
az elö irt Kérdö pontokra gyüjtött feleletek Következök:
1. AZ érdeklet Község fekszik Bíhar megye Belényesi járás, Magyar
csékei szakasz, Papmezei jegyzöi Körben. —
2. A fenti név ismeretes országszerte, de az itteni szokás azt még
Turburest szoval meg toldani, melyröl azt mondják, hogy a falunak az
északi végén el nyulo Keskeny de egy szersmind rövid völgyre
használnák a nevet, mint hol régentén fürészmalom is volt, ’s jelenleg
mint egy elszigeltlt helyen a földes uraság lakháza, minden
gazdálkodási epületekkel együtt van. —.
3. Hogy a Község hajdan más néven neveztetetett, erröl senki sem bir
tudomással.
4. Minekutánna erre nezve semmi adat Kéznél nincsen, felelettel nem
szolgálhatunk. —
(268b)
5. Semmi tudomást erre vonatkozolag nem birván szerezni, felelettel
nem szolgálhatunk.
6. Sem Köztudomásbol, sem hagyománybol, valamint irott, vagy nyomatott
emlékekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —
7. A hivatalosan használatba hozott düllök: Bozilor, Viduestyilor,
CZárinyi, és Kindrestyilor. — ezeken kivül a nép által használt
elnevezések egyes helyekre nézve Következök: — Tyátra, Turbulestyilor
sziklás hegy oldal, Funtina Fáguluj szomszédságában, mely arrol nyerte
ezen nevét, mert a viz egy nagy Bük fának aljábol fut Ki, — Grueczu Ku
Kale, tiszta erdös hely melyen Kellemes gyalog ut vezett Keresztül. —
Ples az erdöbeni szekér utat vezetö domb, Csunzi a völgy beni Kövecses
legelö hely, — Funtina Kuraczituri erdös hely forrásokkal, — Vale Alu
Mez alacson helyeni erdöség forrásos hely (269a) Kászallo, és legelö
földekkel, — Buzdum, Tocseszku az erdö egyes részei. — Turburestyi
mint fentebb is emlitve volt a Községtöl éjszaka fele levö völgy,
melynek a hegyek felöli leg bensö része Két oldalrol a Lunkaszprie
felöl a hatarra befolyo patak által Két oldalrol Körül folya, és így
egy tökéletes szigetet Kepez, igen Kelemes táj az urasági ház, és
gazdálkodási épületekkel, itt volt hajdanában fürész malom, hol bíkfa
deszkákat gyártottak honnan a Község pecsét nyomóján még most a fürész
mint jelvény használttaik deák Kör irattal. —
Külömben az egész Község területén semmi Különös figyelmet érdemlö
tárgy nem találtatik. —
(271a)
Szohodol Lazur146
1ör Szohodol Lázur nevü helység mint Bihar Megyében kebelezett
tartozík a Nagy Váradi kerülethez és a Belényesi járás beli Fö
Szolgabirósághoz. — Ezen helység Belényesi vidék elnevezésel bir
2or Ezen község mindenkor Szohodol-Lázuri névvel élt, és él
jelenlegis, s ezen névröl, nem lévén más elnevezése; ösmeretes
országszerte; lakja tiszta Román ajku népség.
3or Ezen községnek hogy hajdan más elnevezése lettvolna adatok hiánya
miatt nem tudatik.
4er Ezen Szohodol-Lázurí községe eredetétöl fogva emlitetik, s
emlitésének valamely határozott kora nem tudatik; nem lévén arra
vonatkozó adatok.
5or Ezen község honnan lett valódi népesitéset nem tudhatní, minthogy
arról szóló adatok nem léteznek.
6or Ezen község név eredetéről mitsem tudhatni mást mintsem a 3ik pont
alatt elö adva van.
7er Ezen község határos keletröl Meziad, nyugotról Rossia délröl
Kebesd, éjszak felöl ismét Rossia községekkel. — Fekszik igen nagy
dombok és hegyek közt, melyek felette kövícsesek és köszíklások. — A
hegyek közt eredő patak az egész községet két felé hasitja. — Silány
és kiss parczelákra osztott földjei Tarnyicza, Gruecz, és Csunzsi
nevezetü dülökben fekszenek.
Az egész határt nagyszerű sziklás és erdös hegyek veszik körül. — A
helységen felül jó nagy távolságnyira a Belényesi Püspöki Méltóságos
Uradalom birtokához tartozó nagyszerü Bükkös erdös havason, Sztina de
izvor; Molitvis, és Fezsetyele nevezetű legelök léteznek, hol nyáron
átt a lakoság jószágát legelteti.
Kelt Szohodol Lazuron Junius 28 864.
Millián Simon mk
Kebesdi Köri Jegyzö
(273a)
Helynevek
Szombatság községből, Bihar megyéből.
1. A megye székhelye: Nagyvárad, a járás székhelye: Belényes, a
szakasz székhelye Magyar Cséke, – a vidék is közönségesen MCséke
vidékének neveztetik.
2. A helységnek más neve nincs, magyarul ’s oláhul Szombatság a neve.
3. A helységnek hajdan sem volt más neve.
4. A legrégibb lakosok is nem tudják az elnevezés idejét.
5. Ezen helység II József császár uralkodása alatt a határban lévő
hegyről vonatott össze a lapályba ’s a helység ott volt hol most
szántóföldek vannak.
(273b)
Az 1817-dik évi nagy inségben a helység lakosai éhhalállal elhulván, a
magas kamara sáros megyei oroszokat telepitett a kihalt lakosság
helyére, ’s most a lakosság fele része orosz ajku fele pedig oláh
ajkuakból áll.
6. A név eredetéről semmit nem lehet tudni.
7. A község határában elöforduló helynevek: Versunya — magyar értelme
pörös — Varátyek — semmi értelme nincs —, Poény — semmi értelme nincs
— Resinyászka — magyar értelme Szurkos — Gyalu orbului — magyar
értelme Vak hegy — Mikeászka — semmi értelme —. Ezen helyek szántó és
kaszállóföldek.
A helység fekszik lapályon, a határ déli óldalán van egy hegy láncz,
határos pedig Varasány, Rogoz Kis Terpest, Rotarest, Dusest, és
Kapocsány helységek határaival. — Kelt Szombatságon 30/4 864
Szilágyi Jegyzö
(275a)
Helynevek
Szőllős községböl Bihar megyéből
1. a megyének, kerületnek, járásnak széknek neve a hová a helység
tartozik?
Szöllös községe tartozik Bihar megye Nagy Váradi járásához, a melynek
széke NVárad.
Szőllős Nagy Váradhoz 2/8 állomásnyi távolságra van
2. a községnek hányféle neve el most mellyik bir csak helybeli
elterjedéssel, mellyik ismeretes országszerte?
Ezen kőzségnek országszerte Pecze Szőllős a neve. – e község szomszéd
román falvai e’ kőzséget Szelleusnek hivják
3. Volt e hajdan a kőzségnek más elnevezése? Vagy tán csak
különfélekép iratott a mostani helynév?
Nem volt.
4. A község mikor emlitetik legkorabban?
Ezen kőzség 1700 olta emlegettetik.
5or Honnan népesitetett?
A hagyomány szerint ezen kőzség lakossai a NVáradi D: szertartású
püspök mint földes úr Szőllős kőzséget mely 1700 után (275b) mint
púsztát nyervén birtokába /:mert az azelőtti Szőllős községének
lakossai, azon idő tájban NVárad és környékén uralkodott háború miat
végképpen kipúsztúlván, ezen hely mint púszta népesitetett be
6or Mit lehet túdni köztúdomásbol, hagyománybol, irott vagy nyomatott
emlékekböl a név eredetéröl, értelméröl, mindegyik nyelvü helynévre
nézve?
A hagyomány szerint, ezen község 1600ban Nagy Várad várossának a
Szőllős kert czime alatt kiegészitő részét tette, de az akkori időben
úralkodott háború miat, és ezek útán bekövetkezett változás folytán
Pecze Szőllős nevet vett fel és pedig azért mivel a határán a Pecze
folyo vize keresztől folyik.
7er A község határában előfordúlo tőbbi topographiai nevek példáúl:
mező, dűlő, szánto fordúlo, legelő, kaszálo, s a t:?
E község határában lévő 1600 Catast: holdat tevő főld a beltelkeken és
kender földeken kivűl malom dülöbe van, és ezen dűlő azért neveztetik
malom dűlőnek, mivel a kőzség lakossainak egy 4 kerekü vizi malma van,
a mely nekie 4000 oszt: forintot jövedelmez, és ezen jövedelemböl
(276a) fizeti e község Fejedelmi adoját, tisztviselőjit, egy szoval
minden kiadásait ezen évi jővedelem nem csak hogy fedezi, hanem meg
marad is minden esztendőben, a nélkül, hogy a lakosságra csak egy
krajczár is kivetettnék.
Ezen malomhoz úgy jutott a kőzség, hogy midőn ezen kőzség a Nagy
Váradi d: Pűspőkség birtokába esett, és lakossai kipúsztúltak, — ezen
helyet be népesitendő és a népet ide kecsegtendő a Határon keresztül
folyo Pecze vizén malomnak helyt ajándékozott Benkovits pűspők — a
mely helyen előszőr egy kővű, később két kővű, útobb három kővű 1862be
négy kővű malom épitetett. Ezen dűlőbe 400 hold kaszálo van. Továbba a
szánto főldek három fordúloba vannak jelesen az Belényesbe vezető
országút melletti dülőbe, Adona dülőbe, és Külső düllőbe. Ezen kőzség
a volt földes úrasággal kiegyezvén, az úrbéri per 1858ba létre jött
egyesség folytán megszűnt.
Az egyesség a lakosság reszére kedvezőn ütött ki, mert nem csak (276b)
hogy minden remaneantiális föld csekély váltság fizetése mellett a
lakosok birtokába maradt, hanem még a határba 82. hold erdeit az
úraság a lakosságnak ajándékozta.
Ezen község határos Várad Velenczével, Rontoval, Pecze Szent
Mártonnal, Csehivel, Nagy Ürögdel és Szálkai púsztával.
E község népessége 500 lélekböl áll, kik mindnyájan Rom: Cath:, a
kiknek 3/4 része magyarok, egy negyed része német, de ezek is
mindnyájan magyarúl beszélnek.
Foglakoznak földmüveléssel és szarvas marha tenyésztéssel.
(278a)
Helynevek.
Szőllős községéből Bíhar megyéből.
1. Ezen község tartozik a felosztás szerint a NVáradi járás
Főszolgabírói hivatalhoz, melynek székhelye NVáradon van. —
2. Szőllős községe Pecze Szőllős községének neveztetik és ezen néven
ösmeretes. —
3. E községnek hajdan más neve nem volt.
4. E község 1600 olta emlittetik.
5. Honnan népesítettett nem tudatik.
6. Hagyományból annyi tudatik, hogy Szőllős községe határa a NVáradi
d: szert: Püspökség uradalmához mint puszta birtok tartozott és
népesíttetett be későbben.
7. E község nap keletről határos v is szomszédos NVárad Velenczével,
Rontó és Pecze Szent Márton községével, délről Csehi, N: Ürögd
községek határával.
nyugotról a szálkai puszta.
éjszakról pediglen NVárad városhóz tartozó Csíllag várossal. —
E községben van úgy nevezett malom dűlő, mely jó szénát terem, belső
és külső dűlő, mely szántó föld, és gabona termő
E község határán keresztül folyik az úgy nevezett adona patak, a
melyben csak nagyobb esözések alkalmával a szomszéd községek hegyeíből
lefolyó viz van, száraz időben egészen ki szokott száradni. –
(280a)
658/865
Tekintetes Főszolgabiro Ur!
A 2812. ki. szám alatti rendelete folytán Pesti Frígyes Ur által
készitendő statisticai munkalathoz Szőllős kőzsége részéről kívánt
leirást az ÷ alatt ide csatolva van szerencsém beterjeszteni
Tisztelettel lévén Szőllősőn nov. 9. 1865
Tettes Főszolgabíro Urnak
alázatos szolgája
Vozáry Vincze
jegyző
(281a)
Helynevek.
Sztrákos községböl Bihar megyéböl Belényesi járás magyarCsékei szakasz
és vidék, a lakosság öszve véve oláság, e községnek jelentéktelen neve
miolta létezik mindég meg van, ezen község valami 130 év olta van
öszve huzva, lakossai mind juhászok szét szorva laktak. Sztrákos hegy
oldalban fekszik határos DaCséke, Tasádfő, Gyikanyest Bukurvány
községekkel – Egy forduló neve Ritu Batrin öreg rét – második Vále
Bentzi, Bentze völgye – Az erdöje Oszoly, és „Domb:ráva” nevezetü,
vize Vale Lazuluj magyarul Láza folyam, Vale Pestyeri Barlang vize
eredetét egy barlang forma üregböl veszi – A község Dombráva nevü
erdejében két ösmeretlen és nagy barlang Pestyere nevü létezik.
A község L formáju két utzát képez
Egyebekben e község semmi jelentöséggel nem bir.
Sztrákos 1864 14ik aprilis
Föbiró Lupp flóra k × v
esküdt Sau…147 Gyorgyi k × v
vtv Steff Zanaszie k × v
Koszta Jozefás
kör jegyzö által
(283a)
Helynevek
Szudrizs községből, Bihar megyéből.
(284a)
1. Bihar megye, belényesi járás, neveztetik belényesi vidéknek is,
székhely Belényes.
2. Szudrizs név alatt ösmeretes.
3. nincs más elnevezése.
4. nem tudatik.
5. nem tudatik.
6. a’ név eredetéről, mitsem tudnak
7. E’ község határában előforduló dűlők nevei u. m. Kuretura – Gyálu,
Ritu miku, Ritu mare, Ritu lá pogyini, Csurba, Padure, Dumbrava,
(285a)
Helynevek
Tagadó Megyes községből, Bihar megyéből.
(286a)
Felelet a tulnan irt Kérdésekre.
1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli szakaszához.
2ra Ezen községet hijják Tagadó Megyes, mely áll 111 számbol lakja
román 529 lél., Beél M.Városával Kapcsolatba áll – tartozik a NVaradi
l. sz. püsp. Beéli Uradalmához.
3ra E’ községnek más elnevezése nincs.
4re Az öregebbek állitása szerént M. Therezia idejében a telepitetett
a’ jelenlegi helyére, az elött szét szorva a hegyeken alig számlált 30
házat.
5re A község magábol szaporodott.
6ra Eredetéröl sem irótt sem szóbeli adatok nincsenek mindösszve mint
a 4ik pontban felemelítetett, hogy Keletkezése elött néhány házbol
állott Kik jobbágysági szolgalatott sem tettek
7re A Község határa tészen 2722 hóld és 1100 □ ölet összvesen van egy
forrása ugy nevezett Megyes patak honan a Község mellék nevét nyeri
alatta folyik a Hagymási patak – Kővetkezö nevezetü dülökkel bir u. m.
Beltelek Osztás GyaluCsernyestyilor Gyalu Ketyestyilor Gyalu
Beszericsi Mezes Kurenyístye Szeratuzile erdörészek: Galalo, Szalavása
es Gruecz határos Beel. Banyesd, és Kumanyesd Kőzségekkel. az erdőben
több nemu vadak találhatok. végre megjegyeztetik miszerént a’
tagositás ezen Község be végre hajtatott
Költ Beél April hó 6an 864
Németh István
mk
(287a)
Talp. Bihar148
1r
Talp község tartozik Bihar megye, Nagyvaradi kerület belényesi
járásához
2or
A községnek most ís ugyan azon egy neve él.
3or
Ember emlékezet óta a’ községnek ugyan azon egy neve volt.
4er 5or
Nincsennek adatok mellyeknek alapján meg felelni nem lehet. –
6
A hely neve honnan eredt nem tudhatni. –
7er
Kucseszku dülő neve Telek helység szomszédságában dombos völgyes hely
egy része legelö másik része szanto, nevét Kucs nevü jobbagy
tulajdonostól vette. – Páveleszku dülö Mézes község szomszédságában
dombos völgyes szántó föld nevét Pavel nevü jobbágy tulajdonostol
vette. Csupászka dülö Dragonyesd, Cziganyesd és Belezseny helyseg
határai szomszedságában dombos völgyes hely, szántó kaszaló és legelö
föld, nevét Csupá nevü hajdani jobbágyoktól vette. – Viczelár legelö
föld B Szelistye szomszedságában. —
Kelt Talpon Juni 20 1864.
P. H.149 Biró Csupa Vaszali
esküdt Csupa Tyudor
(289a)
Helynevek
Telek községből, Bihar megyéből.
(290a)
1or
Telek község tartozik: Bihar megye Nagyváradi kerület, belényesi
járáshoz
2or
A’ községnek valamint regebben ugy most is ugyan ezen egy neve él.
3or
Ember emlekezet ota e’ községnek mindig ugyan ezen egy neve volt. –
4. és 5k kérdésre, a’ menyibe irott emlékek nem léteznek; ember
emlékezet pedig annyira vissza nem hathatván, — meg felelni nem lehet
6
Köztudomásból hagyományból a’ helynévre nézve tudni semmit sem lehet.
Valoszinü azonban hogy a’ Telek nevet, a’ jobbágy telkek kiosztása
alkalmával az innen valo elnevezésből nyerte
7.
Csuláka dülő neve Talp község szomszédságában dombos gödrös hely
tövísses bokros hely. a’ név eredetéről mit sem tudni. – Illestyi dülő
Mézes község szomszedságában, szántó föld egy dombon neve ered a’
hajdan Ille nevű jobbágy tulajdonos nevéről. – Válé Korbuluj egy völgy
a’ községi legelőn keresztűl, a’ név eredetét nem tudja senki. itt van
egy forás is Útzi nevezettel, nevét nyerte egy helységbeli Utza nevű
lakostól kinek a forrás szomszedságában földje volt – Stolna dülö
neve, egy része hegyes más része sik, tövís bokros legelo föld Száka
község szomszédságában nevét egy azon lévő forrastól kapta, melly
Stolnának neveztetík. e név eredetét, jelentöségét megfejteni senki
sem tudja. – Vále Mocsíri dülö neve, legelő föld dombos vőlgyes hely.
a’ hajdani Mocsorán nevű tulajdonosok nevéről. B Szelistye község
szomszedságaban Kopliczászka dülö neve, B Szelistye szomszédságában
délkeletnek, hegyes völgyes hely, kaszalóul hasznaltatik, nevét ez is
hogy honnan vette kapta (290b) senki sem képes meg fejteni. —
A község határában elöforduló thopographiai nevek elő sorolva levén
ezzel a’ leirás bezaratik Telken Majus 21 1864
beadja
Teleki bíró Petrus Juan
a’ község nevében
PH
Pótlólag a’ községí pecsétre nézve megjegyeztetik, hogy annak semmi
jelentösége egyéb nincs hogy a’ község szántás vetésel foglalkozik.
Kelt mint fentebb
Éder János mk
jegyző
(293a)
Helynevek
Tépe községből, Bihar megyéből.
(294a)
1sőre
Bihar Megye, Sárréti Járás, székhely N. Várad
2dikra
egy: Tépe –
3 ~
nem vólt
4 ~
1583dík évben Szemere Sebestyén végrendeletében, ki Tépét fijának
Szemere ’Sigmondnak hagyta. – ez 1595ik évben, Tépét, mint birtokát
cserébe adta a’ Lavazoly családnak. – mely azt eladta örökösön 1613dik
évben Kovács Péter kapitánysága alatt állott hajdú katonáknak 800
forintért. Jelenleg pedíg van, a’ N. Váradi deak szertartású Káptalan
birtokába, – hova jutott 1713dik év körűl. –
5dikre
nagyobb része, a’ hazáért fegyverrel szolgált emberekből –
6dikra
semmit. –
7dikre
Mérges – Legelö. itt van a’ derecskéről B. Ujfalu felé vezető kövecses
ország út félen hasonlóul Mérges nevü korcsma. – Szalányos – szántó
kaszáló föld ’s legelő ugynevezett Szalányos álló víz közt. – nyomás
düllö, – Puskás düllö, – hajdan urasági vadászok convonnonális
fizetség képp használták –, határ düllö, – derecskei határ mellett –
Lencse főld – Gát düllö, – Nádas árok, – tépei és derecskei határok
közt eső kettős nagy árok mellett, melynek környékén hajdan nád
termett. – Pap laposs, – közép düllő, – Dábó, – hajdan nádat termő rét
vólt, – később a’ nád ’s viz belölle ki kopván, fel szántatott, ’s
jelenleg a’ leg jobb minőségű szántó föld – Nagy laposs. – nagy viz
állásos hely volt
ide elé – Sós kút, – sós ízű víze van Karajános, – veress kút, –
Tojásos. – Csonka dűlő, – fekvéséről nyerte nevét –, Czigány ér, –
árok, – Lopó út, – Incskás föld, – Szénási kút, – Hosszú düllő, –
Péterszegi út düllő, – Sáska árok, – disznó kút, – Váradi kút, – Határ
Laposs Sz. Péterszegi határ mellett – Gáthalma, – ez alatt van egy
nagy székes álló viz, mely ritkán apad ki, ’s midőn kí apad, medrébe
sziksó seperhető – Pálvőlgyí dülö, – Nagy széki – nagy székes térek
vagynak benne, – Borsó Zug; – Horgas. – viz állás, – fekvéséről vette
nevét, – Bíka Zug, – szántó kaszálló főld a’ Sz. Péterszegi és
derecskei határok mellett, a’ horgas álló víz mentén. – Békás, –
Halomkút düllö, egy nagy halom mellett, hol mezei kút van – Kálló köz.
derecskei határ mellett, a’ Kálló nevű folyam köze. –
Palló dűlő, – szőllős kert a’ Kálló folyam partján, pallón kell bele
járni. —
Kelt Tépénn Julius 6kán 1864.
föbiró: Kiraly István mk
Makó Dániel mk jegyzö
(295a)
Tinod helysége’ statisticai leirása.
1. Tinod kőzsége Bihar megye Váradi járásának sebess Kőrős völgy nevű
vidék központján Élesd m: varossához 2/8 mértfőld távolságnyira ettől
keletfelé a nagy ország utban fekszik, mely e kőzség kőzepén átvonul,
és déli oldala a sebess Kőrős vizének mostan északi partját képező, ’s
a Solyomkői mostan Élesdinek is nevezett uradalom kizárolagos
teljtulajdona: e helység IIik Josef Császár korában mostani fekvésétől
északra lévő dombokon el szorva lévén — sorrendbe huzodtak őssze
mostani helyére, a későbben a 19ik század elején készitett nagy ország
út két oldalára, hanem az 1817ik évben a sebess Kőrős vize rendkivűli
árradása által e kőzség déli szélében addig létezett nagyobb
kiterjedésű jobb szántó és kaszálló főldjei elsepertetvén szinte e
kőzség kőzepe tájára, éppen ott hol e kőzség szőlő hegyeiből essős
időben néha nagy tőmegben ősszvegyűlt ’s Vale Gyorgyiás nevet víselő
viz ár az ország utot ketté metzve szakad a sebess Kőrős vizébe az
ország út déli oldalán 36 házat telkestől, ’s az ország út egy
darabját is, elszakitotta, ’s ezen ország út e része északnak egy
néhány őllel bellebb is hozatott, ’s a kőzlekedés főntartása
tekintetéből, itten az emlitett essős időkbeni ősszegyűlt előbb
említett patak árjátol képezett folyó mély medrére épített kőhid
állittatott fel.
Továbbá e kőzség Élesd felőli nyugoti szélében ismét egy nagy kőhíd
létezík az ország utba, mely észak nyugotra fekvő Dumbrává (295b)
hegyből eredő Lutosze /:magyarul: iszapos ’s földes:/ nevet viselő kis
folyo patak rohama ’s gyakori árjai által készitett mély medrére
vagyon építve ugyan e kőzség kebelén átvonuló ország uton léteznek
keletfelőli Tőtős szomszéd helysége felé vezető nagy ország utban
kissebb kőhid Valcsává Vancsuluj /:Váncs patakocskája magyarul:/ nevű,
’s az északi oldalon létező helybéli nagyobb dombakbol eredő és essős
időkben folyová nevekedő kís patak árkára van helyheztetve; ezen felöl
keletnek tartva van még két kissebb rendű kőhidacska az ország utba,
az előbbi csak esső viz arjai, az utobbi a kőzség keleti széle felé
Valeluj Botok, északra fekvő határbeli Gyaluluj Pataki hegyből szakadó
folyocska medreire: e magyar nevezet onnan szármozott mert szomszéd
Magyar Kakucs helyíségben lakozó Pataky nevű magyar család, ember
emlékén tuli időktől bír és mivel e helység északi oldalán fekvő szőlő
hegyeken bor kilenczed adozás mellett szőlőket —
E kőzség fekszik északrol Pestes, észak keletről Tőtős, délkeletről a
sebess Kőrős vizéntul délnek Magyar Kakucs, és Űrgeteg községek;
délről Űrgeteg és Eskűllő; nyugotrol Élesd m: várossa szomszéd határai
kőzőtt.
2. E helység kőzségének ember emlékétől fogva szobeli hagyomány utján
ís egyedűl mostani neve létezett Tinod magyarul, oláhoson Tyinod. E
kőzséget szazadok elötti időktől (296a) tisztán oláh ajku nép lakta,
’s ma is ugyan ez lakja mindnyájon gőrőg nem egyesűlt vallást kővetve,
kik az oláh vidéken, igen ritka helyen látható nagy kő templomot,
saját erejűkőn épitettek és használnak.
3. E kőzség mennyire jelen nemzedék hagyomány utján is emlékezik
csupán csak e nevet viselte mindenkor.
4. E kőzség létezése a leg régibb időktől fogva emlittetik.
5. Telepitése és benépesitése honnat; ’s mely időbe tőrtént nem
tudhatni, a miért a valószinűség azt gyanittatja: hogy az oláh faj e
honbani első bejővetele alkalmával, már e helyre telepedhettek.
6. E kőzség nevének eredetére nézve bizonyost állítani nem lehet:
hanem rege képpen meséltetik: míként e helységet leg régibb ídőben ugy
az olahok, mint a magyarok e honbani jővetele előtt, más nemzet faj
lakván, azok nyelvén Die noth nevet viselhettek, és utobb magyarositva
Tinod névre változtatott.
7. E Kőzség határában északi oldalán léteznek kővetkező nevezetű kőzép
minőségű bort termő szőlő hegyek; Élesd m. várossa határ szélétől
kiindulva e helység keleti széle felé tartva: Dombrovicza; Berkurile;
Oszojesu; Kitsera; Boros hegy; Gyiáluluj Pataky; a hol Élesdi, hely
béli, és más szomszéd közsegekbeli lakosok birnak és tartanak bor 9ed
adózás melletti szőlőket; az egy kori főldes ur ís tartván ugy e
kőzség nyugoti, mint keleti (296b) végeibe majorság szőlőket két
helyen egy egy nagyobb darabba.
E helység rendezetlen állapotban lévén, minden határ oldalban vegyesen
mivelnek és birnak volt urbéres magány főldeket, s mind a gazas,
cserés, mind a nagy erdős részekben gyakorolják a kőzlegeltetési
haszonvételt; a határ tőbb részein létező dűllők korábbi időben
kővetkező neveket víseltek: e helység Tőtős felőli keleti szélén a
nagy ország uttol délnek tartva, az ország ut és Kőrős viz medre kőzti
darab Kimpu máre: a Kőrős vizén átmenve részint kőzlegelői, részint
vegyesen magány főldek kissebb dűllőinek nevei: Lapelin; Arinyi csel
máre; Intre páráu; Retyita rosi; Ritu unguruluj; itten nyugot felé
folytatva: Riturile Bregyestyilor; Láoty; Kimpu mori; Ritu hoczuluj;
Laplop; Riturile morerestyilor; Ladilba Jazuluj; /:Jáz tava magyarul:/
itten ismét sebess Kőrős vizén átfordulva, ’s északnak tartva a kőrős
észak oldalátol kezdve van Czárina dűllő egész a szőlő hegy alyáig: a
szőlő hegyeken felűl nagy legelői térség, cseres, bokros, ’s egy része
mint egy 20–30 életkoru fiatal nevendék cser, tölgy s itt ott
bikkfákat tartalmazva; Dumbráva; Ptyetris; Doszu nevű hegy lábakan, a
pestesi Varatyek patakáig; La csoroj; Csorojele innét e határ szélen
kelet eszaknak, ’s egész keletnek tartva kővetkeznek: Csunzsi
Zsurzsucsestyilor; Ritu Berkujes; Prihogyestye; Ordegej; Pestesi tető
(297a) a Tőtősi határszélbe: innet alább Csunzsi Bregyestyilor: ezen
felől délnek a hegység felé menve részint nagy erdős, részint vegyitve
e kőzőtt, ugy feljebb mint ezen alol el szorva bíratnak volt urbéres
kaszáló és szántó főldek; a dűllők nevei igy kővetkeznek: Lakomore;
Mecje; innet keleti oldalon ered egy folyocska, mely e nevezetet
tartva Tőtős szomszéd kőzséget atmetsző nagyobb folyo patakba szalad;
Kukuli, Gyálu Pataky; Resistye; és Keriturile dűllő nevek;
megjegyezve, hogy e három utobbi nevek alá eső határ rész mind tisztán
kőzlegelői térség.
Az elősorolt apró dűllők az adobizottmányi munkálatban 12 nagyobb
dűllő darabokba eggyesitve, jelenleg e neveket nyerte: 1. Belső telek;
2. Morarestye; 3 Bálmorestye; 4 Czárinora; 5. Kicsera; 6 Kárpinye; 7.
Oszojestye; 8 La meeje; 9 Barkulestye; 10 Csunzsi Bragyestyilor; 11.
Dombrovicza; 12 Berku.
Itten megjegyzendő még: hogy e kőzség kebelében a sebess Kőrős vizéből
vezetett csatornára van épitve az egy kori főldes uraságnak paraszt
lisztet őrlő malma 3 kűlső kerékre, és ugyanannyi forgo kőre.
E kőzség 121 számu házat foglal magában, melyek a templom és uradalmi
csapszék épűleteit mint melyek kőfalakkal birnak, és fenyő zsindelyel
fedve — a kőzlakosságé bikkfabol ősszerott és egybe rakott falakkal
vannak ellátva. szalmá- (297b) szalmával fedve, — kivéve vagy kettőt a
kózlakosokébol, melyek bikkfa zsindelyel vannak fedve.
E kőzlakosok főld és szőlő mivelés mellett, fuvarozást, gyűmőlcs és
mész kereskedést is gyakorolva, szerzik meg szűkséges ruházat és
élelmi czikkeiket.
Kelt Tinodon 1864iki április 29kén
Esztegár Tivadar mk
élesdi jegyző
által
(299a)
[Topest]
Topest Községet román ajku nép lakja földje átaljában csaknem
terméketlen hegyes, Kevés völgy – annál több erdőség, dűlőinek nevei.1ör
Glime
2or Bujelis
3or Kolnyik
4er Kuratura
5or Czarina
6or Borilla
7er Szemnyík
8or Puszta lúj Márkís
határos északról Bútsummal Keletröl M Csékével délről Táncsesdel,
nyugotról Dekanyesdel.
M Cséke 3/4. 864
Biró Lajos
jegyzö
(300a)
Helynevek
Toplicza Káránd községből, Bihar megyéből.
(301a)
Felelet a tulnan tett Kérdésekre
Az 1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli
szakaszahoz.
2ra Ezen 87 számbol állo Községet hivják Toplicza Káránd lakják
románok 470 lél. Beel M.Varossához 5 negyed orai távolságra fekszik
utolsó póstája Beél. tartozík a NVáradi l. sz. püsp. Beéli Uradalmához
3ra Ezen községnek semmost sem hajdantol más neve nem tudatik
4re E község meg a’ Törököknek magyar honba lett jövetelét előzőleg,
már létezett ’s akkoron magyarok es tothok lakták ’s Rom. cath.
plébaníával is birt, továbbá jelenleg bir G. n e. Esperesti Székhelyel
és óskolával.
5re Régisége miatt honann lett nepesedéséről leg Kisebb tudomásal sem
birnak,
6ra Eredetéröl mind irótt mind szóbeli adatok hiánya miatt – sem̅it
sem tudhatni.
7re A kőzség határa összvesen 3730 catast hold es 1100 □ ólet tészen,
van egy meleg forrása ugy nevezett Toplicza honan a’ Kőzség mellék
nevét nyeri, Következő dülökkel bir u m. Belsö telek Toplicza
CZolestyilor, Koltyeú, Kiss Káránd, Ograda Gyalú Bugyestyilor Gyalú
Rossentyilor, Gyalú-Setyestyilor, az erdörészek: Lunka Hosszu-Mále
Karánzel Gruez, ittfolyik a’ töz vize mely jó rákokkal bövelkedik – és
elvalasztja Bihart – Arad megyétől. határos Szék, Arkus /Kertes es
Repszeg Aradm/ Kőzsegekkel.
Költ Beel April 6an 864
Németh István
jgyzö
(302a)
tóttelek község elöljáróitól
Szakasz szolgabiró tekintetes Fráter Ferencz urnak
NVáradon.
A folyó évi márt 23ról 197. sz. a. kelt rendeletre ’s a rendelet
mellett kiküldött utasítás ’s ahoz kapcsolt, schemanak kérdö pontjaira
e következendökben tísztelettel jelentjük.
1. Tóttelek nevü község fekszik Bihar vármegyében, nagy váradí
főszolgabiróí járás ’s bihari szolgabiróí szakaszban.
2. Egyedül Tóttelek név alatt ösmeretes.
3.Tóttelek község az 1781k év elött, – tottelek puszta név alatt
ösmertetett.
4. 1781. május 8k napján leg korábban említtetett községnek. –
5. Népesíttetett Bíhar megyei Sz: Jobb nevü községböl származott tót
nembül való r. ch. emberekkel.
6. Helység neve vette eredetét tóttelek nevü pusztától
7. Ezen községben szántó földek farkasos irtás, – kereszt dülö, –
juhász düllö ’s vágás, – Dónyíska, – versko, – nyílas /:tatár domb,
cserhát és bükkös:/ – gorza mezö, – also düllö és rókás gyertyános név
alatt fordulnak, erdők Láz – Köles tó – Czinke lyuk, Kelemen pad, –
farkasos irtás, – juhász düllö ’s tatár domb név alatt ösmeretesek, –
Kaszallók farkasos irtás, – nyílas és tatárdomb, – zavínyícza, –
vároldal és szöllö aly név alatt, szöllö hegyek Kelemen pad, – alsó
dél oldal, – uj hegy, – rokás, – felsö dél oldal, – és fingo vőlgy, –
és végre legelök vároldal, szöllö aly, – és farkasos irtás név alatt
ösmeretesek. –
Községnek 3. utzája lévén, templom utza, – közép utza, – és rókás
nevezetűek.
A vár oldal rét felett két domb lévén, melyeknek (302b) tetején
régenten vár lévén, de mikoron Török magyarországban zsákmányolt,
leromboltatott, annak jelenleg csak helye látható. – mely vártól a
legelö és kaszálló vette elnevezését. –
Tóttelek községnek határos szomszédja egyik oldalról Siter másík
oldalról pedig Csatár községe és azoknak határai.
Kelt tótteleken márt: 30. 1864.
Konyerday János föbiró: Mászlán András
Jegyzö 2k biró: Fehér Károly
esküdt Dulós György mk.
(304a)
Délbihar Nagy Várad Megyei kerület
Élesdi szakasz
Határleirás
Tötös Községnek, mely románul Gros-nak nevezik Tötös Község Keletről
Lokk és Össi, Délről Oláh és Magy. Kakucs Dél nyugotrol Ürgeteg,
Nyugotrol Tinod, Eszakrol Pestes hat. határos.
Határa kezdödik keletröl Kolozsvárra vezetö ut, mely község 5 dülöben
vannak. u. m. Falu dülö, melyben a szántó földek, Házak gazdagsági
épületek és gyümölcsös kertek vannak. Ezen düllö rona téres szánto
földjei is jobb termékenységűek közzé tartozván, öszi, tavasz buza,
rozs tengeri és zabbal felváltva vettetnek ’s mint egy harmadonként
trágyázva mínden harmadik évben ezelőtt ugarnak hagyatott, a magosban
fekvők ellenben csekélyebb termékenységüek, s ezek rozs, de nagyobb
részt egy éven át tengerivel vettetvén, megjegyeztetvén miszerént a
szánto földek eme része a természeti viszonyoknak magas fekvésüek
miatt igen ki vannak téve. — Rétek: Ezek a szántokkal melyek kőzt
fekszenek szintén egy forma tulajdonságban osztattnak, a jobbak éven
át egyszer kaszálva vegyes minöségü szénát és uto legeltetéssel kevés
sarjut is kaszálhatnak a rosszabbak azonban csak is savanyu terményt
nyujtanak. Legelök. Ezen egyetlen osztályu legelök, erdő szélekböl
vagyis cserékböl, gazos gödrökböl meredek hegyekböl és kevés sovány
ronatérekböl (304b) és elhagyott parlag földekböl állanak, melyek
savanyu és gyengén tenyésztö füvekkel vannak be növe többnyire bokros,
cserék között felette csekély termékenységüek — földminöségük fél
labnyíra ásva tulnyomolag sárga sovány agyag helyenként kavits Erdők.
Az erdők éjszaki részén egy tagban fekszenek, a községhez közelebb eső
részek közép koru vegyes fákat, a magassabban fekvök pedíg szép fiatal
Bik cser, tölgyfa s. t. b. fákat teremnek. — földminöségük sovány
sárga kavicsos agyag alretege mereven szíklás mely televénnyel
fedetík; ezen erdöben vad diszno, öz, roka, nyul császár madár s. t.
b. böségben van, meredek sziklákon, völgyön, mely erdönek térképessége
1198 3106 hold.
Szöllök, Mely a Zápoly hegynek délnek derülö homlok ormain fekszenek,
mind a mellett a szomszédcságba emelkedö havasokrol gyakran ide hato
hideg szelek, dér, jég, ártalmaz, tulajdonsága miatt általán véve
savanyu bort teremnek, föld minöségük egy lábnyira rétegre fekete
helyenként kavicsos homokkal kevert agyag — fekszenek a Mesztecsinye
dülöben. — az egész község 6 dülöben van fel osztva. 1. Falu dülö. 2
Közös. 3. Czarina. 4 Bozoje 5. Ordonzsele 6. Mesztecsínye dülö, a
földbirtokra nézve pedig áll a föld becslési munkálatban a tetelek
ekkép állanak.
Szánto földek 559 hold 500 □öl
Rétek 1249 ~ 1550 ”
Szöllök 187 kapás —
Legelök 398 hold 1525 □ öl
Erdök 3106 ~ 80 □ öl
Öszvesen 5429 hold 182 □ öl
ennek tiszta jövedelme adolag 4262Ft 59 fr. p.p.
(305a)
Továbbá ezen községbe határán igen jo forrásokkal bövelkedik ’s az
erdöben mész kö is találtatik — ezen község 715 lélekkel bir, mind G.
egyesült. Ezen községnek határán keresztül sebes Körös vízeis foly,
mely gyakran a szánto és kaszáló földeket be iszapolja, és tetemes
károkat okoz, van egy hegy nyugotrol mely 1851 le folyt ’s a tetején
mostan is egy tó van, melyben vad ruczák találtattnak — mélysége 4–5.
ölnyi. — több érdekes tények ezen községröl nem tudatik. —
Kelt Tötösön Junius 19én 864.
Tisztelettel felterjeszti
Vajda Lászlo mk
Körjegyzö
(306a)
ad 48. Tötösi Jegyzöségtöl
1864.
Tekintetes fö szolgabiro Ur!
Folyó évi Oktober hó 21ről 2812ki szám alatt kibocsájtott rendelete
folytán, mely által hogy Pesti Frígyes akademiai tag felkérése folytán
a statistícai adatok leirásának és egybesitésének kiegészitésére
beadott részletes és körülményes leirás béküldeni rendeltetett,
melynek kiséretében tisztelettel jelentem, miként a körülményes leirás
ezen jegyzöség által már 1864ik év Junius hó 20án fenti számu
jelentésem mellett béküldetett az élesdi Tekintetes Biroságnak 193.ki.
számu rendelete folytán, melyre nézve a Tötösi jegyzöségtöl még
nagyobra kiterjeszthetöbb indokolások annál is inkább nem adathatnak,
miután az uradalmak és nagyobbszerü birtokosoknál setérképet kapni nem
lehett sem pedig a helységeknél is, miután ez ideíg itt Községi
archivumok nem léteztek. — ’s igy az alább irt jegyzöség mély
tisztelettel azt hiszi, hogy kötelezetségenek már elegett tett, mert
azon 4 db kimutatások melyik béküldetettt, az előbb kelők lakosok és
régibb lakozó tudományos lelkészek elöadásaik folytán készíttetett,
mínek következtében tisztelettel jelentem, hogy körülményesebben és
megérthetőleg azon leirások a mint készítettek ez alkalommal is nem
vagyok képes tudni és többet irni a mint megirtam volt.
Tisztelettel levén Tötösön November hó 11en 65.
Tekintetes föszolgabiro urnak
alázatos szolgája
Vajda László
(307a)
Helynevek
Udvari községből, Bihar megyéből.
(308a)
1. Bihar megye Sárréti járás. Udvari község. A’ Vidéket az ott el
terülő Sárrétjéről Sárréti Vidéknek hívják. 2, Udvari név vólt, hajdan
ugy mint most ismeretes, azon külömbséggel, hogy néhol az 1763ból fen
maradt kéz íratokban az akkor szokásos írás-mód szerént az utó i, yal
íratik: 3. hogy vólt é más neve valaha e helységnek, azt sem írott,
sem száj hagyományból nem hallottam. A’ község leg korábbi emlitését
sőt eredetét, a’ száj hagyomány utján írott Nagy Bajom Város
krónikájábani fel jegyzés szerént, valamelyik Erdelyi Fejedelem
ajándékozta Udvari nevű Embernek ’s mint a’ nevezett krónika
határozottan mondja, ezen embertől vette eredetét ’s nevét a’ falú,
mert az előtt csak mint a’ Nagy Bajomi Várhoz tartozó főldbírtok vagy
major emlittetik. Azonban itt azon kérdés támadhat, hogy ezen embernek
egyéni vagy Családi neve vólt-é Udvari? vagy csak azért neveztetik igy
mivel a’ névleg nem emlitett Erdelyi Fejedelem Udvarában lakott. Annyi
azonban bizonyos, az egyház jegyző könyvében lévő későbbi fel íratból
hogy 1613ban a’ helység Udvari név alatt Kamuti Balázs bírtoka vólt,
kinek tiszttartója Nagy András, a’ templom nagyobbitásakor e’ fel
íratot találta a’ falon „épitette Kamuti Balázs 1613ban” 5. Hogy
honnan népesíttetett nem tudhatni.
6. Minthogy sem írott sem nyomtatott emlékűnk, mely a’ név eredetéről
bizonyságot tenne; csak a’ 4ik pont alatt emlitett bizonysággal kell
be érnünk.
7. A’ község határában elő fordúló topográphiai nevek: Balázs-halma, –
mely nevet hihetőleg Kamuti Balázsról vette, – egy halom, mely közel
a’ Falú alatt emelkedik. Szabó-halma, hihetőleg valami Szabó nevű
embertől vette nevét. – Őrhalom, mint beszéllik nevét, onnan nyerte,
hogy a’ török járás alatt, ezen halom őr álló helyűl szólgált.
Félhalom, hogy nevét honnan vette? bár fekvését tekíntve azt hiszem
félszeg formájától. Gyilkos hát Nevét a’ Kún világkor ott törtent
borzasztó gyilkolástól nyerte – Kúnok szállása, itt száltak, vagy
pihentek meg mint száj hagyományban él, a’ Kúnok az imént emlitett
gyilkolás után.
(308b)
Nyársas halom, hihetőleg a’ Törökök szokásos kinzásától a’ nyársba
huzástól vette nevét. Túzok hát, sok túzok szokott környékén és rajta
tanyázni. Domokos hátas szántó főld, nevét mint mondják hajdani
birtokosától Kóti Domokostól nyerte. Hangás vagy Hangos, nevét
hihetőleg azon kis viz-hangtól /:echó:/ nyerte, mely ott, meg viz
környezé észrevehető vólt. Kovács tava Szántó főld, nevét magán
viseli? Csúrka-vőlgy, szántó főld. Hangás ér, mely a’ feljebb említett
Hangás nevű földön foly keresztűl. Karika Zúg, Szántó főld, nevét
talán onnan nyerte hogy mint egy kör vagy karika ugy köríté egy kis ér
mely karika érnek hívatik. Eszteró megi, Szántó főld nevét az alatta
lévő Eszteró-nevű víztől nyerte melynek eredetéről alább. – Gát-szeg
neve eredete? Rövid-dűlő Szántó főld, nevét magán viseli. – Vesszős ér
hajdan sok rekettye és fűszfa vesszőket nevelt. – Eszteró ér mely sok
féle le írása által gyanítni engedi, hogy az Eszterházy névből vagy ez
utóbbi amabból vette eredetét, mert hol Esztró hol Eszteró, hol
esztoró, még Esztorás is emlitettik, pedig a’ régi kéz íratokban
Esztorás név = Eszterházy, mint ez a’ Nagy Bajomi krónikában ki fejtve
van. Nagy-Szík Szíkes szántó főld Tikics – vagy Tigis, – vagy Dikics
ér, neve eredete /:?:/ Disznó-Sziget, nevét azon szokástól vette hogy
ítt őriztettek az Uraság dísznai. – Űrmös. kaszálló, sok ürmöt terem.
– Rákos – kaszáló, nyomás vagy legelő bizonyosan onnan nyerte nevét
hogy hajdan itt sok rákot halásztak. Tamás-Zug legelő neve, ’s eredete
(:?:) Csarna, jó szántó főld, Ösventő szántó főld. Pap-ere kaszáló.
Körtvélyes hát Szántó főld Sziget, hajdan tökéletesen magán hordhatá
nevét mivel egészen víz keríté. – Cártelek jó kaszáló.
A’ Sár-rétben lévő nevezetes lápok; Rúczás-láp Cseh-láp, Német-láp,
Garos-láp, Vesszős-láp, Görcsös-láp. Nád-vágó-láp, Pali-láp, Kis Jankó-láp,
Darús-láp, Hóra-láp: ez utóbbi nevét nem a’ Hóra világból nyerte é?
Macskás-láp, (309a) Figés-láp, Nagy-láp Kis derék-láp, Főld-láp. Nagy
Halas-tó, mint egy 32 Catast: hóld területű álló víz, mely a’ Sárréte
között fekszik, nevét onnan nyerte hogy benne sok halat fogtak.
Kelt Udvariban 1864. május 20án
Balogh Lajos mk
jegyző
(311a)
Helynevek
Uj-Palota községből Bihar megyéből.
1. Uj-Palota
Uj-Palota egy 62 házszámból, és 470 lélekből, délvonal szerint
rendezett 4 utszából álló, kereszt alaku – melynek karjai az ég 4
tájai felé nyulna. igen csinos kis német romai katholikus Hely község.
Fekszik Bíhar vármegye Szalontai Járásában, a sebes Körös, és a Hájói
Püspök főrdőből eredő Pecze folyók mellett délre, Nagy-Váradtól 11/4
geogr. mérföldre nyugotnak, kellemes domborodásu magaslaton, igen
egésséges éghajlat alatt. – Jelenlegi birtokosa, néhai Nagy-Lónyai és
Vásáros-Naményi Lónyay Andor, Cs. K. Aranykulcsos, és hadseregi huszár
Kapitánynak özvegye született Frimont Theodora Grófnő, mint néhai
Palotai Gróf és Antrodorcsi Herczeg, Cs. K. Lovassági Tábornok és
Hadtanácsi Elnök Frimont Jánosnak leánya. – Határai éjszakról a Sebes
Körös és150 a Pecze folyók, és Ó-Palota Puszta, Keletről Vadász
Puszta, délről Besenyő Puszta, nyugotról Mindszent Puszta.
2. Elnevezés.
Nevét egy ezen Helység éjszaki határán a Peczén tul régenten
fennállott Palotától – castellum – vagy váracstól nyerte, melynek
alapjai itt ott még most is kivehetők. Ezen Palotának neve a szomszéd
Sz. Jánosi magyar ajku Község nyelvén „László Palotája”, hihetőleg Sz.
László magyar Király egykori vadász- vagy kéjpalotája volt itt, az
akkoriban létezett nagy erdőség közepette, ki Herczeg korában Biharon
lakott állandóul, Bíhar és több megyéket birt Erdéllyel együtt
herczegi tartásul testvérével báttyával Geizával egyetemben /Lásd
Buday, Thuróczi és Anonymus./ Salamon Királytól. — Herczeg korai
palotájának kellett lennie, mivel (311b) a nép nyelvén, egyszerüen
„László palotájának” és nem „László Király palotájának” neveztetik,
pedig Lászlót mint királyt, bár hol említessék a történetben vagy
népmondában „László Királynak”, – vagy „Szent Királynak” nevezik. –
Hogy ezen hely Fejedelmi, tehát vagy Királyi, vagy herczegi birtok
volt, bizonyítja az, hogy mindig a Magyar Királyi Kincstár volt földes
ura, a Mohácsi vész után – és más senki – míg 1819 aug 30án Gróf
Frimont Jánosra szállott. – Ezen Palotának környéke hajdan bevolt
népesitve, mert a N.Váradi l. sz. Egyházi névtár szerint itt rom.
Kath. Plebánia létezett – Ezen Palota és községe, vagy 1566ban a
vallási villongások alkalmával; vagy ha a Bethlen János által
Horányinal 1 Rész. említett Palota, csakugyan ezen Palota, /:mint
Keresztúri – Descriptio s.a’t’ 2 könyv 352 lap. 26 pont. – véli a 17ik
század végén Sinán török vezér által pusztittatott el. Ezen idő óta
Palota környéke pusztává lett.
3. Benépesités.
Palota határának benépesitése kezdödött dícső emlékű Mária Therezia
Kormánnya alatt, midőn Palota határán 1765 táján a sebes Körösön egy 8
kövü malom, egy 1850íg virágzó serház, és egy uradalmi tísztí lak
emeltetett, mely épületek maig is fennállanak; de ekkor csak mint
majorsági pusztai birtok kezeltetett a nváradi Kir. Kincstári
gazdasági hivatalok által.
A tulajdonképpeni benépesités, vagy is telepités II Jósef kormánya
alatt 1784 és 1786ban történt, két izben érkezvén ide telepedők az
akkori nagy német birodalomból, különösen Elsasz, és Bajor választó
fejedelemségből, mely telepedők sajátságos sváb tájszójárással birtak;
de jelenleg nyelvök már tisztultabb német. Az ezen németek által
benépesített része Palotának, – a malom, és serháztól délre –
Uj-Palota; a (312a) másik, a Pecze folyó által elválasztott rész
pedig, hol a malom és serház állott és áll, ’s mely magában foglalja a
régi Palota, vagy Kastély, vagy várnak helyét – Ó-Palota nevet nyert.
És ez Palota Uj- és Ó- mellék elnevezésének története, és eredete.
Kora 1786 óta.
4. Uj-Palota egyes földrészeinek elnevezése.
Uj-Palota egyes földrészeinek telepedés előtti elnevezései nincsenek
emlékezetben – oka alkalmasint az, hogy a telepedők németek lévén, a
magyar neveket és szavakat nem értvén, emlékezetökben meg sem
tarthatták. – telepedés után is csak egy kis – mintegy 6–7 – holdból
álló résznek van saját neve, „Czerny György Kenderföld”. Tudni illik a
Falunak kimért helyíség körül nem jutván minden telepedőnek
kenderföld, a ki nem elégittettek folyamodtak a Kir. Kincstárhoz
kenderföldért, s ezt meg is nyervén, az éjszak-keleti kenderföldek
végében lévő uradalmi földekből, ezek azon időben mérettek ki
Markovics uradalmi fökormányzó – Prćfectus – által, midőn hire járt,
hogy Czerny György a Szerb Szabadság hős Magyar honba is be akar
törni. És ezért adatott azon kenderföldeknek „Czerny György” név.
5. Uj-Palota egyes földrészeinek ujabb elnevezése.
A Hiteltelekkönyv behozatala alkalmával mínden dűlő nevet kapott, mely
jelenben divatozík: 1 éjszakra Szent János dűlő, az azon részen álló
Nep. Sz. János kápolnájától, 2. Keletre Keresztes dűlő, a falu keleti
részén álló kereszttől, melyhez keresztjáró napokban, sz. menet
intéztetik. 3. Délre, Temető dűlő az azon részen fekvő temetőtől. 4.
Nyugatra, Mindszenti dűlő, mely Mindszent Pusztával határos. (312b)
5.) Réti dülő melyben a rétek és a sebes körös által elmosott rétek
részek helyett uradalmi földekből nyert szántó földek feküsznek, a
mostaní falu éjszakí részén. 6.) Kerti dülő, mely a falu körül,
közvetlen a házi kertek alatt fekvő kenderföldeket foglalja magában.
7.) urasagi dülő, melyben az urbéri rendezés alkalmával, az
uradalomnak esett földek foglaltatnak. Ezen dűlő151 a falutól keletre
fekszik, és az éjszaki töltött úttól délnek a besenyei határig,
egyenes vonalban huzódik. Végre 8.) a Sz. János, és Urasági dűlő közt,
a falu éjszaki szélétől, az éjszaki töltött utig egyenes vonalban
elnyúló Szőllős kertek.
6.) Ó-Palota egyes földrészeinek elnevezése.
Ó-Palota, mely az eredeti tulajdonképeni Palota, s mely uj-Palotától
éjszakra esik, egyes földrészeinek nevei sincsenek emlékezetben, a
jelenleg ugynevezett „urasági kerten” kivűl, mely „László Palotájának”
neveztetík. Ezen földrész a Pecze és Sebes Körös által körittetik. Itt
állott hajdan, a hagyomány szerint „László Palotája” vagy
Kereszturiként „vára”, melyről e vidék elneveztetett, és valamely
apácza kolostor. – Némi alapok látszanak még itt ott, de az épületek
rendeltetését meghatározni, csak hosszabb kutatás után lehetne! – Ezen
szép tér a megtelepedés idejében uradalmi gyümölcsös Kert volt, mely
Gróf Frimont által kaszálóvá, és az uradalom jelenlegi haszonbérlője
Topich Antal által szántó földdé alakíttatott. – Ezen téren állott egy
a Keresztszegi, és Szalontaihoz hasonló csonka torony, mely
ledöntetvén, ennek és a többi, telepítéskor romokban fekvo heverő
épületeknek erős tegláit és köveit használták a telepedő élelmes
németek kutjaik, és pinczeik épitéséhez. – Még él egy uj-palotán egy
idős ember, – Dőrner Jósef – ki Ó-Palotán, a (313a) kőhordás
alkalmával, pinczét és szobákat talált, de csak romokban, és a
szobákban fej nélküli ember csont vázat. — Ezen helyet az itteni
németek, „Kamn”nak nevezik; de az elnevezés alapját nem tudják.
Ezen Ó-Palotának van még egy kis része, mely a sebes Köröstöl, a Sz.
Jánosí legelőig, délről éjszakra nyulik, mintegy 46 hold, melynek régi
neve szinte elenyészett, a telepedéskor szinte „Kis cserjének”
neveztetett, utóbb Fáczános kert lett, és néhai Frimont Jánósné Grófnő
birtoklása alatt, néhai Osvald Jósef Fő Erdész által 1845ben csinos
rendszerben ültetett kis erdővé alakíttatott, mostani neve „kíserdő”
Ó-Palotának csekély mennyíségű szántóföldeí a jelenlegi telekkönyvben
„malomzugnak” neveztetnek.
Pro superabundanti.
7.) Uj-Palotának természeti nevezetességei.
Kies fekvés, ígen egésséges levegő, ugy hogy a himlőn kivül, semmi
járvány itt nem uralkodott, még a NVárad vidékén 831. 36. és 49ben
dühöngött cholera is, csak egy kettőt lepett meg, és ragadott el;
marha vész épen nem uralkodott e határon. Végre igen tiszta
egészséges, és igen jó izü vize van.
8. Uj-Palota Termékeinek nevezetesbjei.
1ör kitünő rozs, mely szesz gyártásra igen alkalmas, és az illetők
által, a más vidéken termeltnél többre becsültetik. 2or Burgonya, mely
az itteni szorgalmas németek által nagy mennyiségben termeltetik.
(313b)
9.) Uj-Palotának Epítészeti és Szépműi nevezetessége.
Uj-Palota Helységének kellő közepén, szép szabad téren152, egy
sajátságos modorban épült rom. Kath. Templom áll. Epittette Gróf
Frimont János, és neje Mitterburgi Mitterpacker Katalin, 1825–1829. a
Mária Terezia Vitézrend Keresztjének alakjára. – Meglepő alaku és
szép, müvészetí kívitelű, sok drágasággal, és müemlékkel ékeskedik.
Nagy-Várad vidékének dísze.
10.) Palotának Ipar-nevezetességei.
1ör Ó-Palotán egy nagy 8 kövü közönséges malom Mária Terezia kormánya
alatt a kincs tár által épittetve a Sebes Körösön, a vidéknek valódi
áldása, jelenlegi haszonbérlője Brüll Leopold, és Mihalfi. Továbbá egy
1850ig virágzó serház, szinte a Kincs tár által állíttatott, és Gróf
Frimont Béla által szeszgyárral gyarapíttatott. Jelenleg szünetel. –
2or Uj-Palota határán, egy kisszerü, de ígen jeles lisztet készítő,
amerikai malom, műmalom, a Pecze folyóra Gróf Frimont Béla által
épittetve. Jelenlegi haszonbérlője, Lederer Sámuel.
Kelt Uj-Palotán April 9én 1864.
Szerkesztette
készitette
Nyáry Ferencz
Uj-Palotai Plebános.
(315a)
Urszád, Bihar153
Felelet
A túl lapon tett kérdésekre
1ső pont. Urszád helysége Bihar Megyében van kebelezve tartozik pedig
a Belényesí föszolgabírói járáshoz egyszersmind körjegyzöi állomás
hozzá tartoznak még mint jegyzöséghez Belényes Szt Míklos, Sólyom,
Belényes Örvényes, Havas Dombrovícza, és Púszta Hodísel – Urszád maga
tartozík a NVáradí DSz Káptalan bírtokához.
2dík pont. Ezen Községnek jelenben csak egy neve él, – Úrszád ’s más
nevére nem ís emlékeznek hanem híhetöleg hajdant magyarajkú nép
lakhatta ezen vídéket ’s meg lehet hogy akkor a község neve Úrszék
vólt s csak később eloláhositva kapta az Urszád nevet erre azomban
semmi adat níntsen –
3dík pontra tudomás nem létezik
4dik 5dik és 6dik pont Híányzanak mínden adatok
7dik pont – A Helységet fél körbe hegyek és erdőség veszí körül
ezeknek külöm(315b)bözö neveik vannak, nevezetesen
Bohászka – Zsenuntyíle pópí /Pap térde/. Kornyet, Vále Nányi /Néni
patakja/ Gyálú Mihócseszk, Vále Poklúsá, ezen a patakon éppen most
fedeztetik fel egy gazdag köszén réteg – Gráuréid, Gureczi Homkárisluj
– ezen az erdö részen van egy bükk fa mít lemnúluj Dávídnak neveznek,
nevét onnan veszí hogy nehány évekkel ezelött vólt Urszádon egy Dávid
nevezetü Kántor – ez történetesen egy szombat estve az erdőbe járva
reá akadt hogy a kérdéses fának odvába fent a fa teteje felé egy
megszökött méh raj tanyázik – tulajdon képpen ő másod magával vólt –
estve felé lévén azonban az ídö nem értek reá hogy a mézet az oduból
kí vegyék elhatározták tehát hogy másnap ha a templomból kijönnek
elmennek ísmét együtt és a mézet kivéve egy más közt felosztják –
Azomban Dávid mínt telhetetlen ember odahaza mást gondolt, ’s vasár(316a)nap
reggel a helyett hogy templomba ment, – vólna, még Kántorí
kötelességét is képes volt elhanyagolni – kí ment títkon az erdöre,
felmászot a nevezetes fára ’s midön az odu kívájásával foglalkozott a
fa teteje letört Dávídot messze elhajitva ugy sujtotta a földhöz hogy
keze lába össze törve ottan szörnyet halt. – ezen esetet az ittení
babonás nép színte íntö példáúl beszélí el ma ís. – következík a
Kímpúrel, Valcsáú, Gyálú víílor, Vále Dobí. –
Másík félkörbe a szántó földek körözík a helységet – mellyek düllöi a
következö elnevezéssel bírnak – Maczászka, Sztínéj, Dímbú rel,
Kaszálló –
Urszáddal határosak Poklúsa, Hodísel, Karasszo, Petegd, Széplak, B.
Szt. Míklos, és Sólyom Községek –
Kelt Urszádon Juniús 20 864
Kádár Lajos mk
köri jző
(317a)
Helynevek
Űrgeteg községből, Bihar megyéből.
1. pontra Nagy váradi járás – Élesdi szakasz – a’ Kőrőzs vőlgyén.
2. “ Oláhul Urtyityágnak neveztetik.
3. 4–5–6. pontokra. Nincsen semmi tudomás.
7. pontra. A’ kőzség határa jobbára egyenes főldőn fekszik, csak is
tűskével ’s bokrol tölt kőzős legelője nyulik fel hegyre, – e’ helység
határa kűlőmben az ugynevezett Ötfalu határhoz tartozik, vagy is
Esküllő – Keszteg – Pestere és Kalota helységekkel mintegy kőzős, – A’
falu határát következő 3. dűlők képezík u: m: Falu dűlő – Kuratura és
Kimpu mori.
(318a)
Helynevek
Ürgeteg községből — Bihar megyéből.
Az 1ö pontra
Létezík a’ Nagy váradi járásban, az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.
A’ 2k pontra.
Két néven neveztetik, és pedig magyarul a’ fenti néven, a’ helységet
lako ’s vidéki oláhok által pedig Urtyítyág.
A’ 3k pontra.
Nem tudatik.
A’ 4k pontra
Nem tudhato.
Az 5k pontra.
Bízonytalan idö olta olá nép lakja, – e’ tárgyban bővebb adat nem
szerezhető
A’ 6k pontra
Sem kőztudomásbol – sem pedig hagyománybol a’ néveredetéről –
értelméről mit se lehet tudni.
A’ 7k pontra
E’ kőzség határa 3. dűlőből áll u: m: falu dűlő – mely a’ belső
telkeket tartalmazza, – Kuratura dűlő, szánto ’s tűske bokros legelő –
és Kimpu mori dűlő szántó ’s kaszállo főldből állo, – e’ dűlők
elnevezéséről mit se tudhatni. a’ Kimpu mori dűlőben van topilá nyágra
nevű mély posvány – ezen posványal egy kapcsolatban van Drobole
patakot képező forrásos folyocska mely színtén posványá vált. Egyébb
nevezetességek nem léte míatt a’ hátrrol mi sem említhető. Fekszik
pedig Magyar Kakucs – Rikosd – Kalota – Esküllő – Tinod, és helységek
határaik között.
(320a)
Helynevek
Vajda községből, Bihar megyéből.
Vajda község fekszik Bihar vármegyében, az Érmelléki járásban Nagy
Váradtól = mint a’ megye székvárossától = 3 mértfőldnyire Észak felől,
– Körülötte fekvö helységek Keletről: Hegyköz Sz. Imre, = Délkeletről
Szalárd = Délről, Hodos = Nyugotról Félegyház, = Északról Jankafalva
népesitett puszta. – Ezen község eredetéről = melyben 730 helv: hitv:
magyar ajkú nép lakik = sem régi irományok sem hagyomány vagy népmonda
alapján semmit nem tudni. –
Határa: Szántófőld és kaszállókban hozzáértve a’ benső telkeket is
1764 180/1100 hold; – Szöllö hegye 594 hold – Erdeje 400 920/1100
hold. –
A’ templom dombja oldalában létező pinczék ásásakor az ujabb időkben
sok ember csontot és gesztenyefából készült koporsók találtattak, mi
arra mutat, hogy a’ hol a’ falu közepére épitett templom áll, hajdant
temető vólt. –
Hogy mi okon és melly idő ólta neveztetik a’ község „Vajda” név alatt,
úgy szinte azt sem, hogy honnan népesittetett, – ki nem puhatolható; –
A’ községnek a’ most fent emlitett nevén kivűl semmi más nyelven
elnevezése nincsen. –
A Helységnek fennállása az 1694ik évtől bizonyitható, mint a’ mely
évben a’ községnek most is használatban lévő pecsétje készült. –
Legrégibb jegyzőkönyve a’ községnek 1792ik évről van, a’ melly évtől
fogva, = megszakitással ugyan = vezettetnek a’ jegyzőkönyvek.
Vajdának 1697ben okmányilag kimutatható birtokosa vólt Gróf Csáky
Zsigmond. Továbbá Vajda egy részének birtokosa vólt – Dobozy Mihály és
neje Bay Patai Klára a’ kik a’ Koncz család kihaltával e’ család
birtokrészét adományúl nyerték Gróf Pálfy János nádortól 1744ben.
A’ község határában előforduló Topographiai nevek a’ következök: u.m:
(320b)
Nyugotról a’ Félegyházi határnál kezdve, – Egynehány fa – jelenleg
szántófőld, – régebben Erdő vólt, ’s a’ fennállva maradt nehány szál
fától kapta nevét. – Puszta Komló. – szántófőld; – Eresztöfok, egy
vizállásos ér forma lapály, – mely azomban most már egészen kiszáradt
és kaszállónak használtatik. – Szőrök egy érrel körűlvett szántófőld.
– Köris szeg a’ Hodosi határra nyúló kaszálló, – Békési tava, egy
jelenleg egészen kiszáradt tó. – Zsombok Zúg egy zsombokos kaszálló; –
Kecske rét. egy hátas kaszálló; Cséki sziget, egy a’ berettyó
szakadékával körűlfolyt kaszálló; – Nyáras, szántó főld és kaszálló,
a’ nyárfáktól = melly a’ szélén van ültetve = kapta nevét – Sirató,
egy kis lapos, az ugynevezett Alsó Erdő és közlegelő köztt. – Varga
rét, tövis bokros kaszálló. – Alsó Erdő egy fiatal tölgyfás Erdő a’
Szalárdi határ mellett. – A’ neveknek eredete nem tudatik. – Kunyhó
köze egy az Alsó Erdö mellett árokkal körűlvett erdőből kiirtott
szántófőld, – melly állítólag onnan kapta nevét, hogy a’ Török járás
ideje alatt a’ környékbeli lakosság még akkor mint erdőbe: menekültek
’s ott földkunyhókat154 Építettek. – Tótkert szántóföld, nevét kapta
onnan, hogy tótok irtották ki. Akasztófadomb, egy kopár sovány
hegyoldal. – Somos. Szántófőld a’ Sz. Imrei határszélen, a’ mellette
lévő Erdőszélén lévő somfáktól neveztetik. – Füveskert, az ugy
nevezett felső Erdő közt elnyuló nagy vőlgy, melly észak felől Délnek
kétfelé vágja az erdőt, – jelenleg szántófőld. Kúlízs. Erdőből
kiirtott szántófőld. – Bigets a’ Jankai határ mellett fekvő
szántófőld. – Cserdűlő, – hajdanában Cserfás erdő vólt. Cseri hosszú
szinte cserfás erdőből kiirtott igen hosszú szántófőld. – Sóspart. egy
sárga főldből álló hegyoldal. Sóslapos, a’ Sóspart alatt Délre a’
Félegyházi határ mellett fekvő legelő. – Sóskert az úgynevezett
Sóspart oldalba ültetett kis darab szőllős kert. – Öreghegy a’ falu
alatt Délről Északra fekvő csekély emelkedésű szőllőhegy. Laposkert.
Az Öreghegynek délre fekvő lapos része neveztetik igy. – Csállai oldal,
Az Öreghegynek szinte Délre fekvö partos része neveztetik így.
(321a)
Zajgó Az Öreghegynek délre kiszögellő legmeredekebb része neveztetik
így, hihetőleg azért kapta nevét, hogy a’ keleti oldalán fekvő partos
Erdőből esö alkalmával a’ viz sebesen szokott lezuhogni. Vágott. Az
Öreghegynek keleti része, nem régen kivágott Erdő helyére ültettetett.
Málhegy. A’ Jankai határ mellett fekvő nagy szőllőhegy. Cserhegy, a’
Málhegynek Keletre nyuló része neveztetik így. – Sút. A’ Málhegyen
lévő kis zúg neveztetik igy. –
Az itt felsorolt helynevek eredete nem vólt kipuhatolható. –
Kelt Vajdán 1865 évi December 3án
Dobozy András Szőrös Mihály
Jegyző főbiró
(322a)
Helynevek
Vajda községből Bihar vármegyéből
Vajda község fekszik Bihar vármegyében az Ermelyéki járásban Nagy
Váradtól, mint a’ megye székvárosától 3 mértfőldnyire észak felől; –
Körűlötte fekvő helységek Keletről H. K. Szent Imre; Délkeletről
Szalárd; délről Hodos; Nyugotról Félegyháza; Északról Jankafalva
népesitett puszta. Ezen község eredetéről = melyben 730 mind reformata
vallásu magyar ajku nép lakik = határa szántóföld és kaszállókban
hozzá értve a’ benső telkeket is 1764 /:1100 □ ölével számitott:/ hold
és 180 □ öl; szőllő hegye 594 hold és 920 □ öl; Erdeje pedig 400
holdat tészen == sem régi irományok, sem hagyomány vagy nép monda
alapján semmit nem tudni; – a’ templom dombja oldalában létező pinczék
ásásakor az ujabb időkben sok emberi csontváz tulságos nagy emberi
koponyákkal, és gesztenyefából készűlt felette vastag koporsók
találtattak, – mi arra mutat hogy a’ hol a’ falu közepére épitett
templom áll, régiebb időben temető vólt. –
Hogy mi okon és melly idő olta neveztetik a’ község „Vajda” név alatt
szinte semmit nem lehet kipuhatolni, ugyszinte aztsem, hogy honnan
népesittetett. Községünknek a’ most fent emlitett nevén kivűl semmi
más nyelven elnevezése nincsen.
Helységünknek fennállását az 1694ik évtől tudjuk bizonyitani, mint a’
mely évben a’ községnek most is használatban lévő hivatalos pecsétje
készült.
Legrégibb jegyző könyve a’ községnek 1732ről van, a’ mely évtől fogva
= megszakitással ugyan = vezettetnek a’ jegyző könyvek.
Vajdának 1697ben okmányilag kimutatható birtokosa vólt Gróf Csáky
Zsigmond. Továbbá Vajda egy részének birtokossai vóltak Dobozy Mihály
és neje Bay Patai Klára, kik a’ Koncz család kihaltával, e’ család
birtokrészét adományul nyerték Gróf Pálfy János nádortól 1744ben.
(322b)
A’ község határában előfordúló topographiai nevek a’ kovetkezők:
1ör
Szőllőhegy.
A’ község felett elterűlő csekély emelkedésű szőllőhegy „Öreghegy” név
alatt ismeretes. A’ községtől Északfelé fekvő szőllőhegy „Málhegy”nek
neveztetik. A’ községnek nyugati végén fekvő kis szőllőskert „Sóskert”
névvel neveztetik; – de hogy mi okon és melly időben kapták e’
neveiket éppen semmit nem lehet kipuhatolni.
A’ Szántófőld és Kaszálló dűlőknek olly igénytelen helyi elnevezéseik
vannak, hogy azok emlitésre sem méltók.
Kelt Vajdán Május hó 23án 1864
P. H. Erdei Gábor főbiró
Dobozy András Szőrös Mihály 2 biró
Jegyzö Eskütt Borbély ’Sigmond
Eskütt Kalmár Sándor
(324a)
Helynevek
Varasány községből, Bihar megyéből.
A megye székhelye: NagyVárad, a járás székhelye: Belényes, a járási
szakasz székhelye: Magyar Cséke, — melyért a helység Magyar Cséke
vidékén fekszik.
A helység neve Varasány sem magyarul sem oláhul tulajdonságot nem
jelent, mind a két nyelven ez a neve. – A helység keleti részét
Kreczánnak, nyugati részét Pekerdának nevezik a helybeli oláh lakosok,
mely elnevezés semmi tulajdonságot (324b) nem jelent, ezen elnevezés
régi, okát senki nem tudja; hivatalos iratokban elő nem fordul, a
szomszéd falvak lakói sem használják ezen elnevezést. A határban
térségek nevei: Muncsel, egy magos hegygerincz — annyit jelent
fáradtságos hegy —. Lunka — lapályos —, Vále treszti — nádas völgy —
Gyalu krecz — göndör hegy — Gyalu lung — hosszu hegy — Gyalu skurt —
rövid hegy.
Magának a helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretes.
A mostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem tud.
A népesités helybéli, a lakosok mind oláhok, s családi nevük után
itélve II József császár uralkodása alatt alakittatott a helység
(325a) 3–4 családból, mert a lakosok vezeték nevei erre mutatnak.
Varasány helység fekszik hegy oldalon dombon, s völgyben, alakja 2 sor
házból áll. – Határa hegyes és lapályos; folyó vize a Hollád pataka.
Határos, Robogány Kapocsány Szombatság Rotarest és Albest helységek
határaival.
Kelt Szombatságon 30/3 864
Szilágyi Ambrus
jzö
(326a)
Helynevek
Vaskoh községből, Dél Bíhar megyéből.
(327a)
1ör
Vaskoh község tartozik Dél Bihar megye Belényesi járás vaskohi
szakaszhoz.
2or
E községnek csak is ez neve él, és ez alatt ösmeretes.
3or
E községnek allitolagos más elnevezése nem volt. Craiova.155
4er
Hogy mikor emlitették leg korábban, nem tudható.
5ör
A történettan szerint Trajan császár alatt népesittetett156 lakják
Románok és kevés157 magyarok.
6.or
A Vaskoh158 név eredetéröl azt állítják hogy a míkor Barest határbol
át épitették a vas hámort, akkor kezték nevezni vaskohnak – vaskoholás
név töl. ez elött Craiova volt.159
7er
A község határán leg nevezetessebb hely nevek vannak. u. m. Boj vize,
ezt azért nevezik Boj-nak mert egy hegyböl folyik kí, mít románul ugy
mondják Buicsa izbuknyestye, ez a víz télen nem fagy mível hogy meleg,
nyáron pedig oly hídeg, hogy öt pertzig nem lehet bene a testnek
valami tagját bene tartani, hasznalják ezen vizett a vashámorra, és
két malom kereket hajt, van egy Rákava nevü dülö, ezen dülö közepén
van egy meleg forás, és regentén sok rákokat tartalmazott, és így
onnan nevezték rákovának; továbbra van Popászka dülö, aban a dülöben
nagyobb része a Görög nem egyesült és Romai Catholika papoknak
egyháznak160 földjei vannak – ínen vette aztán Popászka nevezetét,
végre a község egy hegy aljába fekszik, mely hegy mogyoró fákkal van
telle a honét nevét is vette a román ajkuiaktol Álunyis, folyik pedíg
a községen keresztül a fekete körös, mely Barestnél a mezőn kezd
folyní, vaskaíg pedíg a havastul kezdve t. i. – Bihar havas aljátul –
négy községen u. m. Pojána, V. Szelistye Lehecseny és Kerpenyeten
keresztül folyik, és vaskohnál e körösnek nagyobb részét a hámorra van
csapva, ’s ösze jövén a Baji vizel télen nyáron böségben van a
hámornak161 víze.
Vaskohon Júníus 2án 864
Karaján Mihály
jegyzö
(328a)
Tekintetes Szolgabíro Ur!
Tettes szbiro urnak mult hó május 2án 114 ’s Bihar m. föispáni
helytartó ur ö mságának március 3án 2454ik szám allatti leíratra, ’s
tettes szbiro urnak meg hagyása folytán, az adat gyüjtési iveket
betöltve az ÷ alatt ide melékelve van szerentsém hivatalos
tisztelettel bémutatni.
Vaskohon Junius 3án 864
Karaján Mihály
jegyzö
(329a)
Helynevek
Vaskoh Szohodol községből, Dél Bihar megyéből.
(330a)
1ör Vaskoh Szohodol község tartozik Dél Bihar megye Belenyesi járás,
Vaskohí szakaszhoz.
2or E községnek csak is ez neve él és ez alatt ösmeretes.
3or E községnek más el nevezése nem volt.
4er Hogy míkor emlittetik leg korábban nem tudhattó.
5ör Tráján császár által
népesittetett162 s mindíg Románok lakták.
6.or A község név eredetéröl, hagyományok és irottak hiányába semit
sem lehet tudni.
7er A község határán leg nevezetesebb egy üreg Románul Pestyire, ez
egy hegy oldalba van, mintegy 6–7 ölnyi köszikla hasadás, belül egy 10
ölnyi üresség van, a melyikbe bele folyik egy forásos patak, a melyik
Kalugeri határban lévő Moma nevü hegy oldalbol ered, ’s keresztül
folyik Kalugeren és vszohodolon, és a Pestyíre nevü üregbe le folyván
vaskoh az inensö hegy oldalba ki folyik, és ered belöle azon viz, mit
a vaskohiak Bojnak neveznek, azt is álítják rola, hogy valaha aban az
üregben bele botsátottak egy libát és egy rutzát, ’s vaskohnál a hegy
oldalba csak a rutza jöhetett kí, miröl azt gyanitják hogy a hegybe a
kövekközt nincs anyi hely hogy egy liba keresztül hasson, söt a víz és
a mint vaskonál kí buvik, nagy víz morajjal jön kí; végre az egész
község egy völgybe fekszik; körül van véve szántó földekkel, a kaszálo
földek mintegy 4–5 ora járás a községtöl a nagy erdöben mint erdö
tükrök képeznek, mely erdö helyeket momu trának, Páltyínyászának,
jezernek és vale Panoruluinak neveznek.
Vaskohon Junius 2án 864
Karaján Mihály
jegyzö
(331a)
Helynevek
VSzelistye községből, Bihar megyéből.
(332a)
I
Bíhar megye. Belényesi járás – Vaskohi szakasz.
II
Vaskoh Szelistye név alatt esmeretes Román ajku lakosokkal
III
Nem tudni
IV
Nem tudni
V.
Nép ajkán forgás után Tráján Romaí császár idejében colonizáltattak e’
vidékre. –
VI
Utodról utodra hagyomány kép – mindín Román ajkuak laktak laktak.
VII.
A’ község határos Keletröl Pojánai határról nyugotról Verzárral Délröl
Kristyorral – éjszakról – Pojána határa egy részével.
Erdeje – kezdetét veszi a’ Pojánai erdö széltöl – a’ Szelistyei
határba lévö la Krucse nevü hellyen – honnét lefelé jövet találja
Tyertyes – Szpinyele – Capul Maguri – Paraul Corbului la bai – Varvu
Runcului Molsvelu – erdöségtöli helytöl veszik kezdetöket Pirlop nevü
kaszálok – ezeket elhagyva jövünk a Píatra alba nevü erdöségbe –
osztán szipla – la fantana recse kaszálot érjük mint Kokonaczu –
honnét a’ suta helyen ujjolag erdöt találunk mi minden bikes erdö –
ínnét átt megyünk a Magura nevü tölgyes erdőbe. – ezen keresztül menve
erjük a’ Sizsu és Barák nevü szántó és kaszáló földeket – mi elterül
Lehecsenyi határig – ugyan ezen oldalon van nyires és cserjés legelö
hanku név alatt – szinten lehecsenyig – ezt elhagyva a’ földeket
keresztül menve találjuk a’ községet – mit a’ Pojánáról folyo fekete
körözs kétfelé vág – és így a Körözs éjszaki része felöl a’ kőzség
falu végén a’ Körözs felsö része felöl betérve találjuk a’ Lunka nevü
helyen – fel menve – érjük stirbei nevü erdö részt – dripelestye –
Zapa – Csoroi. la kapai – la vale boi – la stubeiu – nevü helyeken –
itt kitérve jövünk a Puncsászka és Tuloiaszka nevü szántó és kaszáló
földeket – melly földek Szésu és Barák nevü helyekkel a községet a’
középre veszik – és elterjed egész Lehecseny községeig – folyo vize a’
Pojánán keletkezö fekete Körözs – és ketté hasítva a’ községet fojik
Lehecseny község határába.
Krístyor 864 4/6
Malle Péter × bíro
Sarkadí
jegyzö
(334a)
Helynevek
Váncsod községből, Bihar megyéből.
(335a)
1. Váncsod magyar ajku falu fekszik Bihar megye Sárréti járásában
2. Országszerte Váncsodnak neveztetik.
3. A szóhagyomány szerint ősidökben Vánsudnak neveztetett.
4. A földesúri levéltárban létező okiratok nyomán 1595 évig tudunk
fölmenni, és azokban Váncsod név áll.
5. Szóhagyomány szerint a honfoglalók egyike Vánsud nevü ülte s
népesitette volna meg. Annyi bizonyos, hogy a Török uralom alatt
elpusztult szomszéd Gúszár nevű falu lakosai Váncsodra költözvén, ez
által e helység népességben nagy gyarapodást nyert. —
6 Váncsod neve eredetéről nem tudunk semmit. Átalános vélemény a
szóhagyomány után e helységben, hogy hajdani birtokosát Váncsodyt nem
a helyről nevezték el, hanem ő adott nevet az új telepitvénynek. —
7. A község határában levő mezők, dűlők, szántóföldek, folyók s a t
nevei következők: Közerdő, hajdan erdő, most szántó- s kaszáló föld,
nevét onnan vette, mert mint erdőt a lakosok a földesurakkal együtt
közösen használták. — Aligáll, hajdan ingoványos hely levén, alig
állott, hogy a rálépővel el nem süjedt; most gazdag szántó főld. —
Avas, hajdan vén-avas fákból álló erdő, most szántóföld. — Gúszári
telek, a föllebb emlitett Gúszár nevü falu hajdan itt feküdt. — Szénás,
hajdan gazdag szénatermő terület, most szantófőld. — Szurdék a
Berettyó által körülfogott szükhely. — Balaton, nehány hold
kiterjedésű tó. — Csaplár dülő, itt hajdan csárda volt. — Kerülő dülő,
nevét onnan vette, mert ha valaki ide akart jutni, a Berettyónak egy
szakadékát kellett megkerülnie. — Cserepes, szik-kotyványos hely
levén, mikor a nyári melegben kiszárad, felszine fölcserepesedik. —
Baglyos, hajdan mint igen zsombékos, kákát, nádat s gyékényt termő
helynek Bugjos volt a neve, mint az öregek beszélik. — Kenderláp, még
nem régen is kenderáztató tó, most már kaszáló. — Fejér tó, hajdan
vizállás, most szántóföld. — Csorcsán gát, hajdan vizállás, mit eléggé
mutat egy régi idökben emelt, most is létező gát. — Gátszög az Ölyvös
folyón levő nagy gáttól a körötte fekvő szántó- s kaszáló főldek
neveztetnek igy. — Ölyvös oldal, az Ölyvös folyó mentén eső főldek
neve. — Horgas egy görbe sziget. — Mályvás, hihető a benne bőven termő
mályváról. — Borzik, néveredete nem tudatik. — Vesszős sziget, hajda
rekettye veszszőt termett. — Homokszeg, homokos terület. — Kecske szík,
igen sovány természetü szíkes tér. —Hosszu sziget, nevét alakjától
nyerte. — Sár-ipály, hajdan járhatlan iszapos tér. — Nemes sziget,
Felső sziget, emelkedettebb szántófőldek. — Ten(335b)geri sziget,
hajdan többnyire tengerit termesztettek itt. — Szarv sziget, szarv
alaku keskeny földnyelv. — Tánka zug, hajdan sziget. — Nagyszigeti fertő,
hajdan álló tó. — Kis és Nagy Békás, ma is vízállások. — Akasztófa
dűlő, öregek emlékeznek, hogy itt hajdan akasztás történt. — Gyapáros,
a rajta termő gyapártól, homokos, emelkedett terület. — Kerektó
alakjáról vette nevét. — Kázmán pusztai birtok, egy rajta keresztül
folyó Kázmán, a nép nyelvén Kaszmán–nevü értől. — Lompér, veteményes
kert melyet hajdan egy zsombékos, gazos, lompos ér vett körül. —
Egyház sziget egy része szántó s kaszáló föld, más része a
reformátusok temetkező helyök, melynek egy emelkedettebb részén egy
egyháznak alapja most is kivehető. A köznép köztt az a hir él, hogy
itt volt hajdan Váncsod helysége, s az emlitett egyház rácz templom
volt. — Tőkés, valamikor erdő, most szántóföld. Koldushát, sovány, hátas
főldek. — Ásvány, – szántó főldek. Parlagi dűlő, a hajdani Parlagi
tulajdonos család nevéről. — Kemenczés dűlő, az itt találtatott
kemenczék düledék-maradványairól, melyeket hihetöleg a tatárvilágban a
nádasok köztt rejtőző bujdosók készítettek. — Vöcsökös, rétes hely, az
ott tartózkodó vöcsök nevü vizi madarakról. — Nagy szík, majd 2000
holdnyi területü legelő, külömböző birtokosok birtokában. ÉVáncsod
határa 9000 □ hold. Fekvése erdő nélküli sik. Kelettöl nyugatra a
Berettyó folyó határozza, melybe a helység alatt kígyódzó, most már
kiszáradt kis körös, Szent Péterszeg községhez közel bele szakad. –
Északról délre futva határozza a hires
ördög árka, melynek partja csaknem mindenütt látható. – Ismét kelettől
dél s nyugat felől az Ölyvös folyamka határozza, melyben egyébiránt
csak igen esős években van víz. — Váncsoddal következő községek
határosok: Északról: SzPéterszeg, Gáborján, Henczida; — keletről:
Bojt, Mező Keresztes; — Délről: Mező Peterd; — nyugatról: Berettyó
Sz.Márton, és Berettyó-Ujfalu mezőváros. —
A község értelmesbjei s öregei előadásuk nyomán fogalmazta Váncsodon
1864 April 19-kén
Rácz Lajos mk.
Váncsodi reform. lekész
Török Jósef mk
Föbiró
(337a)
Felelet.
A hely nevek gyüjtése tárgyában Kiadott Kérdésekre. –
Vekerd község részéről. –
I Pontra.
Vekerd községe tartozik Bíhar megye Sárréti járásában Székhely N.
Várad. –
IIík Pontra.
A Községnek jelenleg csak egy e’ neve él – Vekerd, e néven ugy a
környéken mint ország szerte is ösmeretes. –
IIIík Pontra.
Hogy vólt-é a községnek más el nevezése hajdan, vagy hogy külön
félekép íratott-é a jelenlegi neve?, – nem tudatik. –
IVík Pontra.
Hogy a község mikor említtetik legkorábban, azt Ki puhatolní nem
lehet, mivel írásbéli adatok ép ugy, mint szóbeli hagyomány nem
létezik, s csak puszta sejtelem kép annyi emlitethetik fel, hogy a 17ík
század közepe tályán keletkezhetett. – Egyébb iránt evégre itteni
bírtokos Elek Pál urtól szabólcs megyei Demecser községben nálla talán
levő okmányokból alkalmasint bövebb utasitást nyerhetni. –
(337b)
Vík Pontra.
Hogy honnan népesittetett a Község, szinte nem tudatik.
VIík Pontra.
Hogy a község az elnevezését – Vekerd – honnan nyerte – e végre semmi
írás – vagy szóbelí hagyomány fen nem maradván, – Ki puhatolni nem
lehet.
VIIík Pontra.
A Község határában Következő elnevezések élnek:
a) Rüttyengi dülő, mely hogy e néven miért neveztetik, alaposan Ki nem
nyomozható, de hihető, hogy arajta keresztül vonuló ér – régebben nagy
réttől. –
b) Ősz erdő dülő, mely nevét a hajdan e helyen levő őserdőtől
költsönözte. –
c) Kigyósi dülő, mely az ezt kanyargósan átmetsző Kígyó alaku értől
neveztetik. –
d) Kenderes dülő; az ezt keresztül vágó hajdan nagy vizállásos érbeni
folytonos Kender áztatásból eredt az elnevezése. –
e) Ez utóbbi dülőnek egy része, mely hajdan mély fertő vólt s mely
váju alaku, – ez alakjától Vajicska nevet visel. –
A község nagyobb birtokosai Demecseri lakos Elek Pál ur s Nemes Adámné
Budai Anna asszony. Csícseri lakos.
———
(338a)
A Község 64 házból álló, kís szerü határa leg nagyobb részt egyenes
sikség s rétes illetőleg lapályos erekkel vágott. – Az egész határ
minden dülőjébe ugy alakosság, mínt a föld birtokosok birnak. –
A lakosság óhitü románok. –
————
Semmi egyébb nevezetesség fen nem forogván a községet érdeklőleg,
annak még meg emlitésén kívül, hogy e község határa minden óldalról
mint egy szíget a Zsákai határtól köröztetik, – fenn nem maradván, – e
jegyzék berekesztetik, s az elöljáróság aláírásával163 és község
pecsétjével megerősíttetik.
Kelt Vekerden April 20. 864.
Főbíró Z Mezei Miklós k × v.
Törvény bíró Bódor János mk
a többi tanácsbeli tagok s
lakosság nevében. –
Netyő István mk
G.n.e. Lelkész
P. H.
(339a)
Helynevek
Venter községből, Bihar megyéből.
1.2. Belényesi járásból /:Román nyelven Vintyir:/
3. Ezen községnek hogy más féle elnevezései is lettek volna tudomást
szerezni nem lehet. –
4. A község régi és annak eredete nem tudatik. –
5. Ezen község, hogy honnan népesittetett légyen, szinte tudomást
szerezni nem lehet.
6. A név eredetéről mit lehet tudni.
7. A község határában többi topographiai nevek e következők: Hollod
vize; Áltálú düllö Hollod község határával határos Hollod vize
mentében fekszik egyenes fekvésű szántó es kaszálló földekböl áll;
Lunka düllö Hollod vize mentében fekszik egyenes szántó es kaszálló
földböl áll; Kuráturi düllö Gyanta község határával határos egyenes
fekvésű szántó és kaszálló földekböl áll; Burzászka düllö Sz.
Száldobágy község határával határos emelkedett fekvésü szántó
földekböl áll; Puszta düllö emelkedett fekvésü szántó földekböl áll;
Dumbrává Sz. Száldobágy község határával határos emelkedett és dombos
fekvésü erdő; Kulme Dso(339b)szány Forró község határával határos
hegygerinczes erdő; Fázset Robogány község határával határos hegy
oldalos fekvésü bikkes erdő; – Higyigyászka düllö Varosány és
Kapocsány községek határával határos hegy oldalos fekvésü szántó
földekböl áll, – ezen düllöben van: patak Vále cselmare, patak Vále164
Kornyetuluj, Vále paszulistyi; és Vále sultsi; 0165 – düllö la Báltá
érmelletti fekvésü szántó s kaszálló földekböl áll, Kapocsány és Rogoz
községek határaival határos; – düllö la Cseru dombos erdö; düllö Gyálu
dombos fekvésü szántó föld; – düllö Doszu domb oldalos fekvésü szántó
föld; – düllö Gyálu Viji szőlő hegy; – düllö Kotá domboldalos fekvésü
legelö; – düllö la Kotyetz két domb közt elnyulo legelö. –
Végre Venter község határával határosok Hollod, Gyanta,
Szelistye-Száldobágy, Dsoszány-Forró, Robogány, Varosány, Kapocsány,
Rogoz, és Kis Dombrovicza községek határai.
(340a)
0 Higyigyászka düllöben van úgynevezett Bratyest, a hol tanyák vannak,
és némely venteri lakosok télen nyáron ott is laknak.
(341a)
Helynevek
Vizes- Gyán községbül Bihar megyébül.
1ör a fent irt község fekszik Bihar megyenek Szalontai járásában.
2or E’ község két néven neveztetik „Vizes-Gyán”, és „Tobol” román
nyelven, az első néven országszerte ősmeretes, még az útobbin csak a
környéken.
3. Hogy e’ kőzség más néven is neveztetett volna, arra senki nem
emlékeszik.
4. Hogy e’ község hány száz esztendeje elöl épülhetett biztos tudomás
arról nints, de a határban lévő romok elhítetik azt, hogy e’ község a
Török háború idejekor már fent álhatott.
5. E’ község népesedett Rossiabúl, Fuskárúl Bihar megyében és
Abrudbányárúl Erdélyben
6or Semmit sem lehet tudni, hagyománybúl, köztudomásbúl, vagy
nyomatott emlékekbül.
7én E’ kőzségnek határában vannak darab föld részek mellyek saját
ságos néven neveztetnek u:m. Pajtra, Lévai, Farkasdom, Lupistye, Bika
rét és Stupár, de hogy honnan vették elnevezéseket senki sem tudja.
(341b)
S végre e község határa tiszta sikság egy kevés szék is találtatik, a
Sebes Körös metzi ketté határát, és határos kelet felöl Gyires
községgel, délrűl Átsi pusztával, nyugotről Körösszeg községgel, és
éjszakrúl B: Böszörményel
Kelt V: Gyánban Augusztus 9án 1864.
Motsán János
föbiró
Posztel Jozsef mk
jegyzö
(344a)
Felelet
a helynevek gyüjtése tárgyában Kiadott Kérdésekre
Zsáka Község részéről.
Iső Pontra.
Zsáka községe tartozik Bihar megye Sárrétí járásahoz, székhely N.
Várad. –
IIík Pontra.
A Községnek jelenleg csak egy e’ neve – Zsáka – él, s e’ néven ugy a
környékben mint ország szerte is ösmeretes. –
IIIík Pontra.
Zsáka község reformált egyháza tulajdonához tartozó 1766ík évben
keletkezett egyházi mátricula szerint már az 1612ík évben a község e
néven említtetik – Zsáka. A Község pecsétje kör irataszerint pedig,
mely az 1728ík évben készittetett – Ziaka neve látszik feltünni, mely
azonban hihető, hogy a metsző hibálya s tévedéséből áll ott Ziáka
Zsáka helyett, s hogy ezen vélemény nem egészen alaptalan, abból is
Kiviláglik, hogy a reformált egyház birtokába levő urasztalához
tartozó tiszta ezüst poháron ily fel írás áll: „a Sákai eklézsiához
való 1612.”; egy ezüst tányéron pedig ez: „Szákai Garabuczi Mathias
tízedes”, miután ha(344b)bár egyiken sem tísztán van ki írva Zsáka,
mely ismét csak metszési hibának tekínthető – mint Száka, mind Sákaból
Ziaka éppen nem, de Zsáka értelmezhetö, s ha már az 1612ík évben a
Zsáka név élt, bizonyos, hogy 1728ba Ziaka nem lehetett, annyival is
inkább, minthogy jelenleg is Zsáka név ösmeretes.
IVík Pontra.
A fent érintett mint leg korábbi időből fen maradott bízonyitékok
szerint Zsáka község leg korábban az 1612 évben emlittetik; azonban az
hogy ez idő tályt keletkezett-é, vagy előbb?, – miután afentebbi
bízonyítékok s adatok a fenmaradottak közül legkorábbiak, az utóbbi
korból pedig világot nyujtókkal nem bírunk, – ez adatok hiányos vólta
miatt – Ki nem puhatolható. –
Vík Pontra.
Zsáka Községe honnan lett népesitését szinte homály fedi, annyit
azonban meg emlitendőnek tartunk, hogy szóbeli hagyomány szerint a
Község egy időben Kis Mariai Bocskai István birtokába vólt, kinek
itten a falu közelében egy jelenleg már csak puszta helye látszó föld
vára is vólt; továbbá atörök had által – hogy mikor, azt meg határozni
nem tudjuk – a Község elpusztíttatott, mely után ujra epíttetett s
alakittatott, s afent érintett vár helyén, melyet a lakosok aközelebbi
években is áskáltak, sok ember csontok, koponyák s ködarab halmazok
találtatnak, S hogy pedig a község ujrai megülése vóltaképpen hogy,
honnan és mikor történt, erre semmí ádatott nem birunk. –
(345a)
VIík Pontra.
Zsáka község nevének semmi eredetéröl bizonyos vagy feltételes
felvilágosítást fel nem jegyezhetünk, mivel adataink nincsenek. –
VIIík Pontra.
Zsáka község határát következő elnevezések jelzik:
A) Káposztás dülő, általában sik tér, mely nevét hihetöleg a hajdanta
e helyeni Káposzta termeléstől nyerte – E dülö magában még Következő
mellék részeket foglal:
a) Román b) kis sziget, egy réttel környezett kis domb, c) Korhán
halom, d) Karácson domb, melyek neveinek eredetét Ki puhatolni nem
lehet adat hiányában. – A lakosoké. –
B.) Körélyesidülő, általjában sik tér, mely nevét hihetőleg a hajdan e
helyen levő vad körte fáktól vette. Méllék részei:
a) ásvány, b.) Vereshát, ez elnevezések eredetét sötét homály burkolja
– A lakosoké. –
C) Gállápí dülő, általjában sik tér, értöl át hasitva, mely hajdan
nagy láp lévén, s itt híhetőleg valami Gal nevü egyén birtokolván –
neve ínnen eredhet. Ez azonban részben puszta sejtelem. Alakosoké. –
D) Csátói dülő, C alaku hátas főld, Csátó és Szónak tó által meczve és
övezve. Az elnevezés eredetét nem tudni. –
(345b)
Mellék részei:
a) Dínnyés domb, melynek neve hihetőleg vagy a rajtai dínnye
termesztéstől hajdanta, vagy valamely Dínnyés nevü tulajdonosától
származhat. – Egyéb íránt semmi bizonyost nem tudhatní.
b) Aka vár, Dombos hely, atörök vílágban valamely Aga lakhelye,
jelenleg helyén szőllős Kert díszlik, avárnak, illetőleg ahely
tőrténeti nevezeteségét látszík bízonyítani, az ott elszorva heverő
tégla és csont darabok sokasága. –
Báró Vay Miklós ur s a község birtokában van. –
E) Nagycsípszila, székes, hátas főld. Név eredete nem tudatík. Báró
Vay Miklós uré. –
F) Sárréti dülő, jobbára vőlgyes, ez előtt nagy pocsos nádas réteknek
itt fekvése által nyerte nevét. Gróff Rhedey Gábor, Rhedey János és
Báró Vay Miklós urak birtoka. –
G.) Csurgó dülő. Altalában székes sikság, mely nevét a Berettyóból –
mely közel folyik, edülőbe levő nagy „Kengyel” nevü érre; melyböl a
Viz hajdan ís ki fogyott, s a marhák itatására szolgált, – e végből
húzott árkon bele folyó viznek csurgásától kölcsönözte Az ér a
„Kengyel” nevet, hogy honnan viseli, nemtudatik. Gróff Rhédey János ur
bírtoka. –
H) Ökörháti dülő, egyenes sikság, nevét híhetőleg a régebben talán itt
legeltetett ökröktől vette. Rhédey János uré. –
I) Sóstó dülő, egyenes síkság, magában egy tót foglalva, melynek víze
egykor sós izü lévén, nevét innen viseli. – Rhedey János uré. –
(346a)
J) Szőllő bokor dülő, hátas és vőlgyes váltakozólag, nevét abene fekvő
kis szigetet alkotó fás s hajdan talán vad szőllőt ís tenyésztő
dombocskától – mely Körös Körül értől köröztetík, – nyerte. – Rhédey
János uré.
K) Nagy Király dűlő, Dombos és völgyes tér, egy itt levő dombon egy
kor hajdanta vár vólt, de hogy mikor s hogy keletkezett, hogy pusztult
el s míkor, és e-nevét „Király” hogy honnan víseli? azt mély homály
fedi. – Gróff Rhedey János uré. –
L) Kigyósi dülő, eres és hátas főld, arajt át menő Kigyó alaku értől
neveztetik, Rhédey János uré.
M.) Nagy nyomási dülő, nagy Kiterjedésű sík legelő, mindég barom
legeltetésre nyomásnak használtatván leginkább, nevét innen vette,
Gróff Rhédey Gábor és Báró Vay Míklós uré. –
N.) Mustói dülő, legnagyobb részt lapályos eres tér, nevét arajta
keresztül menő nagy mocsáros tótól nyerte hihetöleg, azt azonban, hogy
e kifejezés „Mus” honnan ered, nem tudni. – Rhédey Gábor urbirtoka. –
O) Biczói dülő, hátas tér, nagy tótól környezve, jelenleg a közepe
szőllős kert, kivül pedíg szántó és legelő. Nevének eredete
nembizonyos, de hihető, hogy akörnyező tóba levő sok békától,
illetőleg ennek folytán Békástó elnevezéstől nyerte. – Rhédey Gábor
uré. –
P. Cseke hídja dülő, eres és hátas tér, nevét egy régenten rajta levő
hidtól, – melyet alkalmasínt valamely Cseke nevü ember
készíttethetett, – vette. – Rhédey János uré. –
(346b)
Q) Nagyszigeti dülő, nagy hátas sikság, értől körülvéve, s így
szígetet képez, neve innen van. –
Meg jegyeztetik, hogy a Berettyó folyó aKözségtől nap nyugotra, a
Zsákai, Bakon szegi s N. Rábéi határok közt foly, arégí medert értvén
választó falat képez a határok közt; a jelenleg folyamatban levő
Berettyó szabályozás Következtében az uj meder a határ egy részét is
metczí. –
A Község mínt egy 360 házat számlál, reformált és óhitü, magyar és
román lakosokkal. –
Nagyobb föld birtokosok Gróff Rhédey János lakik Kolozsvárt, Gróff
Rhédey Gábor, lakik helyben csinos Kastélyában földszinti, és Báró Vay
Miklós urak.
Egyébb iránt aKözség történetéről Bővebb tudomást szerezhetni a Gróff
Rhédey család Kolozsvárt levő levél tárából. –
E Községet érdeklőleg semmi egyébb megjegyezni való tudomásunk szerint
nem lévén, jelen jegyzett berekesztetik, alá iratik s pecsét által
iserősittetik.
Zsákán, April 19. 864
A fent írtakat bízonyítja: Főbíró Düngő János
Oláh Bálint mk Törvény biró Szántó István mk
ref. lelkész
satöbbi tanácsbeli tagok s a’ lakosok
nevében. –
Fejer János mk
Kőrjegyzö
Helynévmutató
A mutatóban szereplő nevek írásában a mai helyesírás szabályai szerint
jártunk el. Csak ott nem változtattunk az eredeti írásmódon, ahol
többféle értelmezés közül kellett volna választanunk: ilyen esetekben
etimológiai állasfoglalásra nem vállakoztunk. A román név­ala­kok
írásának egységesítését csak minimális mértékben végeztük el.
A mutatóban dőlt szedéssel szereplő sorok a nevek belsejében és végén
található név­ré­szek­re, névelemekre utalnak. E részekben csak a
magyar helynevek szerepelnek.
Abapuszta 477
Ábrány 61
Abrudbánya 556
Acsás 210
Ácsipuszta 556
Acsova 325
Ádámipuszta 387, 430
Adányipuszta 396, 397
Adína 277
Adona-dűlő 513
Adona-patak 515
Adony L. Ér~, Nyír~
Adorjáni-sziget 99
Adorjánvár 241
Adorján-zug 92
ág L. Három-~, Sötét-~, Zöldes-~
Agárdi-hegy 142
Agg-hegy 420
Agg-rét 142
Agídi la kúlodekurmezú végi 122
Ágod völgye 142
Ágoston 125, 498
Ágota 372
Ágris 58, 110, 233
ágú L. Három-~-Ördön­gös-sziget
Agyagos 257
Akasztó 53, 194, 477
Akasztó-domb 390
Akasztófa-domb 543
Akasztófa dombja 282
Akasztófa-dűlő 190, 295, 552
Akasztó-halom 157, 375
Akasztó-halom-dűlő 157
Akavár 558
akla L. Éva~
aklai L. Éva~puszta
Aklos-hegy 142
Akol 125
Akol környéke 88
Akol-oldal 270
Akre 118, 280, 285
Aksa-domb 97
Alaría 123
Albes kete hizsú 318
Albest 546
Albiorile Markuluj 434
Álcsipuszta 224, 314
Alen 444
Alföld 97, 499
Al-hegy alja 125
Aligáll 551
Aligálló 66, 354
alj L. Csere-~, Cseresznyés-~, Erdő-~, Fekete-tó-~, Holt-Körös-~,
Ke­néz-~, Kopasz-hegy-~, Pergelő-~, Répás-~, Sem­jén-~, Szőlő-~,
Temető-~-dűlő
alja L. Al-hegy ~, Árok ~, Domb ~, Észi-erdő ~, Halom ~, Hegy ~, Hegy
~ dűlő, Homok ~, Jégverem ~, Kert~, Kert~-hegy, Király ~, Kő~, Kút ~,
Láp ~, Ló-kert ~, Nyer­ges ~, Rész ~, Réz ~, Várad-vár~
aljai L. Domb ~ dűlő
állás L. Kis-~, Kis-~-lapo­sok, Nagy-~, Sár-~
Alleó 218
álló L. Kék-~
Álló-rét 89
Almamező 101, 348
Almás 111
Almás környéke 88
Almaszeg 318, 435
Álmosd 49, 61, 160, 269
Álmosdi völgyek 162
Álom-domb 141
Álom-zug 142
Álomzug L. Kis-~, Nagy-~
Alpár 51, 206, 207
Alparea 51, 207
Alpari 207
alsó L. Hajó úti ~, Ördög-árkon kívüli ~ dűlő
Alsó-dél-oldal 527
Alsó-dűlő 365, 407, 495, 527
Alsó-erdő 543
Alsó Fehér megye 75, 325
Alsókimpány 52, 192, 193, 197, 252, 463, 480, 497
Alsókristyor 325
Alsólugos 53, 135, 176, 178, 194, 318, 419
Alsólugos-rév 176
Alsó-Lunka 292
Alsó-Magyarország 375
Alsó-mező 178
Alsópoény 54, 117, 122, 164, 195
Alsó-rét 179, 213, 504
Alsó-Sárrét 138
Alsó-szállás 475, 476
Alsótopa 55, 196, 404
Alsó utca 303, 304
Alsó-vágás 500
Alsóvalenyagra 56, 117, 164, 252, 293
Alsóverzár 52, 57, 192, 193, 198, 463
Alszeg 242, 244
Által 275, 468
által L. Omlás-~, Szeles-~
Által-hegy 420
Áltálú 555
Alunu 219
Álunyis 547
Ána Zsenuntye 391
Andaháza 96
Andaháza L. Kis~, Nagy~
Andaházipuszta 93, 95
András L. Kis-~, Nagy-~
Andrucászka 442
Angyal-telek 142
Anikoros 384
Annók-halmi-dűlő 295
Antoni 463
Anya-Berettyó 294
Anya-Körös 420
Apafája 142, 143, 144, 147
Ápáluj Dínkoszú 219
Apa Sebesiluj 219
Apáti 360, 376, 427
Apáti L. Körösszeg~, Magyar~, Oláh~, Tyúk­szer~puszta
Apáti-sziget 305
Apró-dombocska 375
Apró-laponyag 142
Apró-rét 213
Arad 222, 440
Arad megye 75, 103, 370, 292, 355, 526
Aradvány Kreászka 478
Árák 69
Aranyásás 305
Aranyos-sziget 97
Arany utca 463
Arcúpéter halma 142
Ardelánuluj 214
Ariesu 325
Árille 127
Árinzi 122
Ariny 105, 115
Arinyi csel mare 523
Ariszte 341
Ariur moistye 164
árka L. Csutak ~, Dán ~, Kádár ~, Mosolygó ~, Ördög ~, Ördög ~ dűlő,
Ördög ~́n túli dűlő, Régi-malom ~
árki L. Ördög ~ fok
árkok L. Ördög-~
Árkos utca 379
Árkus 59, 103, 142, 355, 526
Árkus L. Kis-~, Nagy-~
Árok 69, 521
árok L. Nádas-~, Ördög-árkon kívüli alsó dűlő, Ördög-árkon kívüli
felső dűlő, Ördög-~-dűlő, Sáska-~
Árok alja 71
Árpás 132, 133
Arsura 197, 325
Árszuri-dűlő 69
Ártánd 60, 111, 316, 358, 361
Arzina 273
Arzina mare 273
Arzina mik 273
ásás L. Arany~
Ásott-telek 142
Astyillo 173
Ásvány 203, 430, 552, 558
Aszkucitel 424
aszó L. Hosszú~, Hosszú-~
Asszony-fertő 294
Asszony-zug 141
Atal 213
átalja L. Körös ~
átó L. Kender~
Atyás 415
Atyók 499
Auseu 421
Avas 215, 273, 551
Azaszt 85
Bábád 213
Bába-halom 354
Bába-zug 140, 141
Babós 61
Babostya 507
Bacsésti 325
Bácsi 499
Bács-kút 267
Bacsó 72
Bácsó kútja 94
Bacsó-telek 142
Bácsó-telek 94
Bagamér 50, 61, 184, 185
Bága-szikla 443
Baga vize 443
Bagi-hegy 142
Baglyos 91, 246, 360, 361, 502, 503, 551
Baglyos L. Kis-~, Nagy-~
Bagoly-dűlő 287
Bagoly-ér 316
Bagos 65, 158, 226, 227, 270, 305, 474
Bagos L. Puszta~, Hajdú~
Bagósáránd 64, 158
Bagosi-(hajdú)-zug 142
Bagosi(puszta)-zug 142
Bagosi-határ-dűlő 65
Bagyet 321
Bahogyi 218
Bai-csere 230
Baimsora 323
Bainsora 284
Bajdok szekatura 137
Bajica 430
Baji-víz 547
Bajnok-fenék 142
Bajnok-telek 142
Bájolnás (= Kápolnás) 157
Bajom 138, 209, 372, 373
Bajom L. Nagy~
Bajomi vár 374
Bajonta 256
Bajontai-dűlő 174
Bajuszozó-ér 95
Bakater laposa 306
Bakfa-dűlő 182
Bak-halma-halom 157
Bakó-domb 142
Bakonszeg 71, 99, 138, 209, 362, 560
Bakó-rét 294
Bakos 249
Bakostya 187
Bakó-telek 142
Baksa-gát-dűlő 65
Baksa halma 64
Baksa-lapos-dűlő 65
Bakusászka-dűlő 328
Balaleny 67, 78, 251
Balaton 213, 551
Balázs 305
Balázs-gát 184
Balázs-gát L. Farkas­vermi-~
Balázs halma 531
Bál-hegy 142
Bálint-lapos 500
Balinyásza 119
Balkani 326
Balló laposa 306
Bálmorestye 524
Balogh-szállás 358
Balog-réti-tó 400
Balog-sziget 141
Balta 55, 115, 388, 481
Balta de susu 116
Balta Kara bucul 103
Balta Popi 322
Bál tisztája 142
Baluluászu 444
Baluskó-sziget 260
Balúton-hegy 142
Bana 485
Bánát 241, 244
Bánát L. Utca ~
Bánátság 241
Bánát utca 243
Bancseászka 444
Bandarasszó 321
Bandi-lapos 414
Bán füzese 178
Bán gödre 178
Banik-rét 414
Bánk 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152
Bankás-telek 142
Bánk-hegy 390
Bánki-telek 142
Bán kútja 200
Bánoca 305
Bánom 65, 261
Bánom-dűlő 65
Bánom-kert-szőlő 66
Bánom-sziget 305
Bánom-telek 142
Bánom utca 243
Bántó 93
bánya L. Abrud~, Belső-~, Fű-~, Külső-~, Réz~
Banyesd 518
Banyísorá 232
Baraj 508
Barájok 462
Barák 550
Barak csapszék 146, 152
Barakony 68, 221, 222, 250, 272, 414, 415, 418, 459, 460
Barakonyi-ér 414
Báránd 71, 138, 139, 266, 267, 395
Baránd halma 72
Baranya megye 377, 378
Baranyi-féle-tanya 96
Baranyi-hágó 420
Barareszku 118
Barâsci 69
Barát L. Kis-~
Bárát-ér L. Nagy-~
Barátok ere 387
Barátok völgye 160
Barátzomlin 60
Barbulu 218
Barburászká 479
Barest 69, 488, 497, 547
Bareszku 128
Barkulestye 524
Barlang 356
barlang L. Igrec-~, Igric-~, Oncsásza-~, Oncsá­szai-~
Bárna 405
Bárod L. Kis-~
Barontó-hegy 187
Barsa L. Kis-~, Kis-~ dombja, Nagy-~
Barzesd 70
Basa halma 142
Basa-lapos 133
Baszárka utca 379
Bátori-kút 63
Batraná 487
Bátrina 119
Bátrin vale 355
Bazsa laposa 306
Becedai-legelő 492
Bedecs 142
Bedeu 73
Bedő 73, 358
Begyaszku 115
Begyerás 224
Beius 75
Béka-rét 76
Békás 213, 521
Békás L. Kis-~, Nagy-~
Békás-ér 72
Békás-kúti-kút 298
Beke-fok 143
Békési tava 542
Békés megye 88, 140, 180, 315, 395, 498, 500
Bél 85, 102, 108, 110, 272, 279, 355, 370, 416, 418, 459, 460, 518,
526
Belcsi 328, 450
Beleci-hegy 367
Belényes 54, 55, 67, 74, 75, 78, 85, 105, 122, 123, 163, 165, 191,
195, 196, 200, 204, 219, 220, 251, 253, 263, 286, 288, 317, 321, 322,
324, 340, 351, 355, 366, 373, 388, 393, 404, 407, 408, 417, 429, 444,
450, 473, 479, 511, 513, 517, 546
Belényes L. Kis~
Belényesi járás 52, 54, 56, 57, 67, 69, 74, 75, 77, 78, 79, 80, 82,
83, 84, 113, 115, 116, 117, 118, 121, 122, 123, 128, 154, 164, 165,
167, 168, 169, 172, 192, 193, 195, 197, 200, 218, 219, 223, 231, 232,
251, 252, 254, 255, 259, 263, 264, 278, 280, 284, 285, 293, 300, 308,
309, 317, 321, 323, 324, 325, 328, 339, 340, 344, 345, 346, 348, 356,
366, 368, 369, 407, 408, 422, 424, 425, 429, 437, 440, 442, 443, 444,
446, 450, 452, 454, 456, 457, 458, 463, 465, 468, 472, 479, 481, 480,
483, 486, 487, 488, 492, 496, 497, 508, 509, 510, 516, 517, 519, 520,
538, 547, 549, 550, 555
Belényesi vidék 74, 165, 169, 280, 340, 356, 366, 407, 429, 472, 479,
510, 517
Belényeskocsuba 77
Belényeslázur 67, 78, 251, 317, 324
Belényesörményes 484
Belényesörvényes 79, 82, 113, 168, 233, 496, 538
Belényesújlak 79, 83, 84, 113, 137, 168, 233, 263, 440, 446, 486
Belényesújlaki körjegyző­ség 84, 113, 168, 263, 440, 446, 486
Belényesvalány 83, 84, 169, 280, 440, 446, 472
Belényes vidéke 110
Belényesszelistye 80, 118, 492, 519, 520
Belényesszentmárton 81, 99
Belényesszentmiklós 79, 82, 484, 538, 539
Belezseny 74, 80, 519
Bélfenyér 103, 272, 416
Béli országút L. Tenke–~
Béli-patak 103
Béli szakasz 58, 59, 70, 85, 102, 104, 105, 108, 110, 114, 130, 217,
225, 272, 279, 292, 296, 299, 321, 327, 355, 370, 391, 406, 416, 418,
451, 459, 460, 482, 489, 518, 526
Béli-sziget 141
Beliu 102
Bélörvényes 103, 104
Bélrogoz 103, 105, 108, 296, 482
belső L. Sárándi-határ-~-dűlő
Belső-bánya 72
Belső-dűlő 81, 199, 220, 515
Belsőfalu 504
Belső-forgás 213
Belsők dűlője 65
Belső-kis-kút 157
Belső-kő-domb 305
Belső-legelő 142, 143, 144, 145, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151,
152, 153
Belsőség 49
Belső-sziget 294
Belső-telek 85, 110, 174, 200, 242, 289, 355, 370, 416, 524, 526
Belső-telek-dűlő 351, 352, 412, 466
Belső-telkek 132
Belta 414
Beltelek 103, 213, 518
Beltelkek 218, 443
Beluszig 164
Bél-vidék 105, 292, 296, 321, 391, 451, 482, 489
Bélzerind 103
Bendő-rét 414
Béné-gát 380
Béné gátja oldal 380
Benes 107
Benkeipuszta 409, 428
Benyesd 85, 110, 489
Berces 219
Bérces L. Nagy-~
Berci-kút 395
Bere 362
Berek 86, 90, 143, 282, 302
Berekböszörmény 86, 224, 315, 358, 361, 362, 455, 556
Berekböszörményi-erdő 314
Berek-dűlő 49
Berek-erdő 89
Berek-hát 89
Berekjó 92
Berek-kert 87, 89
Berek köze 87, 89
Berek-rét 414
Bere-sziget 362
Berettyó 71, 91, 92, 94, 95, 97, 98, 99, 109, 111, 129, 138, 139, 140,
141, 159, 175, 202, 203, 234, 240, 241, 249, 250, 266, 294, 295, 373,
375, 394, 410, 427, 428, 430, 431, 435, 447, 498, 499, 504, 542, 551,
552, 559, 560
Berettyó L. Anya-~, Vén-~
Berettyó-csatorna 499
Berettyó laposa 93
Berettyószentimre 240
Berettyószentmárton 71, 91, 94, 361, 362, 552
Berettyóújfalu 71, 92, 95, 96, 97, 98, 138, 155, 158, 227, 237, 305,
521, 552
Berettyóújfalui országút 139
Berettyó-völgy 202
Berinyászka 128
Berizes-havasok 200
Berkes 504
Berkesi laposa 306
Berku 105, 391, 393, 524
Berkurile 523
Bernát 235
Bernát-zug 316
Bertók-szik 213
Berze 351, 352
Besenyeipuszta 501
Besenyő 89, 535
Besenyő-domb 499
Besenyőipuszta 316, 400
Besenyőpuszta 533
Beszericsászka 408
Beszericsi 232, 388
Beszeri kutri 252
Beszetikun 197
Betfia 100, 230
Betlehem L. Kis-~
Beusel 285
Bezsán-rét 136
Bezsenyeszku 169
Bicói-dűlő 559
Bigecs 431, 543
Bihar 106, 125, 236, 297, 357, 396, 397, 533
Bihar L. Dél-~, Észak-~ megye
Bihardiószeg 159, 240
Bihar-havas 547, 452
Bihar havasa 440
Bihar-hegy 325
Bihar-hegycsúcs 75
Bihar hegye 325
Bihari 294
Bihari-havas 325
Bihari-hegy 235
Bihari szolgabírói szakasz 242, 409, 430, 527
Biharország 106
Bikács 222
Bikács L. Puszta~
Bika-föld 420
Bikahomlok 354
Bikálló 507
Bikáné-dűlő 129
Bika-rét 556
Bika-sziget 132, 282
Bika-völgy-hát 395
Bika-zug 521
Bíri-sziget 294
Bíró laposa 143
Birtiny 216, 171, 214, 351
Bisza 434
Bisszá de gyalu 433
Bisztra 435
Bisztra-patak 438
Bitánga 222
Bitúnyeszku 122
Bivalyos 143
Blága 452
Blákány 223
Blidár 438, 463
Blidáru 426
Blídás 77
Blíhászka 192
Bobána 294
Bobostye 485
Bobu sászká 163
Bobusászkú 122
Bocasza 356
Bócs 91
Bócsipuszta 94, 95, 98, 212
Bocskai L. Kis-~, Nagy-~
Bocskai földvár 294
Bocskoros 143
Boda 213
Bodajcs-ér 143
Bódány laposa 380
Bodesti 481
Bodganyescsi 325
Bodis-patak 420
Bodis-rét 420
Bodó folyása 143
Bodóházapuszta 64
Bodon-hegy 238
Bodon-kút-dűlő 190
Bodonos 194
Bodór L. Kis-~, Nagy-~
Bodorásza 321
Bodrú 264
Bodzafatő halma 143
Bodzás 500
Bodzás-dűlő 65
Bodzás-hát 295
Bodzás-telek 143
Bogaras 267
Bogár-rét 420
Bogárzó 143
Bogárzó L. Kis-~, Nagy-~
Bogárzó-hát 141
Bogdán-furár-hegy 137
Bogdán gödre 142
Bogdán-szik 414
Bogus 270
Bogy 105, 108, 130, 418, 482
Bogyaszka 192
Bogye 167
Bogyics 326
Bogyiti 325
Bohászka 538
Bohentile 277
Bohogyi-havas 443
Bohogyíj 119
Bohuson 318
Boica 463
Boicásza 118
Boicásza-dűlő 119
Boicászka 251
Boj 547, 549
Bojelestyú 167
Bojkán 166
Bojnyászka 128
Bojt 73, 109, 213, 358, 552
Bojti út 73
Bojtorján sor 129
Bokkia 85, 110, 292, 489
Bokkinca 110
Bokogyi-csúcs 443
bokor L. Egy~-hegy, Kerek~, Szil~, Szőlő~, Szőlő~-dűlő, Tolvaj~
Bokor-dűlő L. Nagy-~
Bokoripuszta 349
Bokor-szállás 91
Bokor-sziget 384
bokra L. Bőr ~, Nádas ~
Bokrétásfa útja 143
Bokróc-kút 354
Bokros 316
Boksaszka 339
Bokse 79, 82, 484
Bokszeg 103
Boldogasszony­telki­pusz­ta 349, 350
Boldogfalva 143
Boldora 204
Bolf 346
Bolhás 62
Bolhás-ér 72
Bolhászka 408
Bóli-dűlő 400
Bóli-forrás 400
Bolozsászká 225
Bols 197
Bóltá 54
Bolú 232
Bolzu 204
Boncászk 199
Bondor 76
Bóné-kút 371
Boné kútja 402
Booriste 251
Borbély-telek-völgy 267
Borbély-zug 141
Borc 289
Borcíku 195
Borheszku 85
Borilla 525
Bori-zug 380
Borják 107
Borjú-kút 66
Borjú-nyomás 140, 244
borjú-nyomás L. Kis-~
Borjús-kert 179
Borjú-sziget 132, 133
Borka-sziget 414
Boros-fok 143
Boros-hegy 523
Borosjenő 370
Borostelek 257
Boros-tó 305
Bor-patak L. Kis-~, Nagy-~
Bors 60, 111, 297, 316, 360, 387, 502
Borsányi-kátyú 185
Borsi-lapos-dűlő 65
Borsod megye 377, 378
Borsós 143
Borsós L. Kis-~, Nagy-~
Borsós-laponyag 143
Borsó-sziget L. Nagy-~
Borsó-zug 521
Bor-sziget 295
Boru Vorátyul 443
Borúzs-lapos 498
Borz 79, 83, 113, 168, 233
Borza (halom) 175
Borz halma 282
Borzik 551
Borzos 305
Borzos-sziget 141
Boskónria 195
Bota fája 409
Botfej 114, 233, 391, 489
Botkis 53, 194
Botlászló 213
Botló 132, 133, 455
Botos 155
Botos-dűlő 157
Botos-forduló 157
Botos-gödör 143
Botos-halom 157
Botos-tó 129
Botyeszku 117, 123, 323
Bóza 443
Bozganyászka 417
Bozile 196
Bozilor 509
Bozoje 528
Bozul 321
Bozsód L. Kis~, Nagy~, Nagy~puszta
bozsódi L. Nagy~puszta, Kis~puszta
Bozsódi-róna 141
Bozsokpuszta 349
Bőgő-kert 158
Bőgős 141
Bölcsös 206
Bömbös 186
Böndős-lapos 270
Bőr bokra 143
Böszörmény 86, 374
Böszörmény L. Berek~, Hajdú~, Nagy~
böszörményi L. Berek~-erdő
Böszörményi-erdő 312
Böszörményi út 315
Bőtvessző-hát 250
Bradu 172
Bradu mare 326
Bragyét 77, 115, 117, 164, 219, 293
Brátka 176
Bratyest 555
Breajásza 201
Bretyanu 130
Brezse-láp köze 140
Brezse-zug 140
Briheny 116, 231, 345, 488
Brísánú 122
Brost 115, 117, 164
Brusztur 214, 293
Buckó 161
Buckó foka 140
Buclistye 264
Bucsa 499
Bucsi bili 442
Bucsum 124, 167, 309, 525
Bucsumilor 425
Bucsumu 195
Buda 375, 438
Buda L. Ó~
Budaházy-kert 476
Budai-lapos 306
Budai-telek 500
Buda-rét 430
Buda-rét L. Kis-~
Budaule 127
Budu 443
Budurász 118, 278, 408
Budurásza 118
Budurászi-havasok 123, 408, 450
Budurászi-patak 118
Buglyos 551
Bugyásza 443
Buhenku 122
Bujár-laponyag 143
Bujelis 525
Bújer-gaz 143
Bukmós-oldal 246
Bukurásu 388
Bukurvány 121, 167, 309, 516
Bukurványi 121, 207
Bulz 463
Bulza 444
Bulzu 443
Bulz vize 443
Bunkur 309
Buntyászá 122
Buntyesd 54, 77, 117, 122, 195, 201, 219, 445
Buntyesdi jegyzőség 195, 444, 54
Burda 123, 278, 285, 323, 450
Burgyest 345
Burjász 125, 235
Burkusország 237
Bursaszka 252
Burtozsaszká 346
Burzászka 555
Búsi-domb 261
Buska 124
Bustyin 318
Bután 214, 466, 467
Butune 164
Butyka 249, 414
Butyka-folyás 414
Búza-ér köze 211
Buzdugán 169
Buzdum 509
Buzgó-láp 141
Buzsurel 251
Buzsurelu B. 251
Bűbájos-sziget 307
Büdös 249
Büdös-ér 143
Büdös-kút 143
Büdös-tó 89
Bükkös 527
Bükk-völgy 384
Büngös-hát 455
Bürü 213
Cakó 266
Cálápiru 340, 479
Cale brihenyi loru 488
Calecej 273
Cale dela Bisztru 194
Cale la álpájlák 438
Cale-Mare 348
Cale rossie 194
Cale stredini 54
Cale vrezsitorúluj 483
Campucu 393
Cantoreszku 59
Capu filippuluj 194
Capu fruncilor 194
Capul Maguri 550
Cária (= Carina) 170
Caríana dín Zsosz 232
Carina 54, 74, 117, 171, 196, 200, 207, 220, 274, 285, 292, 322, 328,
344, 347, 356, 404, 408, 413, 421, 438, 450, 468, 478, 523, 525, 528
Carina L. Felső-~, Kis-~
Carina alba 135
Carina besericsi 345
Carina catra apá 165
Carina catra Negra 165
Carina catra Tálpi 429
Carina de isvoru 67, 78
Carina den Zsosz 81
Carina de subkaszte 173
Carina de Szusz 81, 164
Carina de Zsosz 164, 444
Carina din Szusz 59, 79, 232, 429
Carina din zsosz 54, 79, 421
Carina mare 275
Carina nyágra 135, 434
Carina rosie 165
Carina seráka 421
Carinora 524
Carinuca 323
Carinye 508
Carinyi 509
Cár-telek 532
Cécke 135, 136, 310, 364, 419
Cégény-lapos 143
Ceheiu 126
Celinyor 55
Cene-telek 143
Cerei 443
Ceretó 225
Cermure Carina 293
Cermuri 322
Ciberés hídja 431
Cicille 463
Cifrás-gát 140
Cifrás-sziget 141
Cifrás-zug 141
Cigány-domb 87, 270, 367
Cigány-ér 521
Ciganyesd 67, 78, 137, 429, 519
Cigányfalva 137, 419
Cigány-hegy 125
Cigány-kert 179, 245
Cigány-rét 63, 250
Cigány-sziget 140
Cigány-telek 143
Cigányváros 371
Cikla Mínton 273
Ciklú de roszitye 194
Címeres 499
Cina-rét-dűlő 270
Cine-gát 143
Cinegés 107
Cinke-lyuk 527
Cintirimu 277
Cipellis-hegy 238
Cipők-hegy 63
Citra-halom 144
Cociu Pojana 472
Coda hulpi 194
Colestyilor 526
Compó 206
Compó laposa 144
Compós-tó 294
Cruci Ograda Pandoríci 471
Cuca 144
Cucurbeta 325
Culme 53, 167, 264, 555
Culme Baranyi 137
Culme csel mare 137
Culme cserára 172
Culme de Kicseo 318
Culme de Pojana 318
Culme de pure 53
Culme flentye 318
Culme hasznosuluj 137
Culme la vurovan 104
Culmi sályi 485
Cu prunyi 74
Cusuis 317
Cúszfalva 261
Cu Vitieleriste 165
Czerny György-kenderföld 534
Csabacsio 164
Csádé 354
Csahos 87
Csák 185
Csáki-hegy 504
Csalános-hegy 62
Csállai-oldal 543
Csanád megye 315
Csanálos 504
Csányé-sziget 260
csapás L. Tatár-~
Csaplár-dűlő 551
Csapó-kert 143
Csapó utca 143
csapszék L. Barak ~, Csukás ~, Gilányi ~, Gugyo­ri ~, Halápi ~,
Hortobágyi ~, Kadarcsi ~, Látó­képi ~, Ludas ~
Csapszék utca 158
Csárda 448
csárda L. Csiffi ~, Dombi ~, Két~-lapos, Mogyo­rósi ~, Peselő ~,
Savós-Gúti ~
Csárda-dűlő 380, 448
Csárda-hát 91
Csárda-hely 358
Csarkó-kert 267
Csarna 532
Császár útja 143
Császló 184, 186, 187
Csász-rét 143
Csatacel 434
Csata halma 375
Csata-halom 395
Csatár 125, 236, 244, 245, 527
Csatár L. Hegyköz~
Csatári-rét 236
Csátó 558
Csátói-dűlő 558
Csát-oldal 210
csatorna L. Berettyó-~, Malom-~
Csát-tó 210
Csattogós-sziget 261
Csavarodó 141
Csébi 305
Csécs-halom 143
Csécs-lapos 143
Csefán 106
Cséffa 68, 222, 415
Csegő-rét 358
Csegze 190
Csehi 126, 400, 514, 515
Cseh-láp 532
Cseh-lapos 157
Cseh-zug 132
Cséke 124
Cséke L. Magyar~, Drág~
Cseke hídja dűlő 559
Cseke-rakottyás 143
Cséki-sziget 542
Cséklye 343
Cselá 426
Cselhasze 252
Csemete-kert 152
Csemző 246
Csendőr utca 158
Csenke-telek 143
Csente 88
Csente környéke 88
Csente köze 89
Csente-sziget 362
Csepászka 223
Cserbászú 195
Cserboj 115
Cser-domb 76
Cs. Erdőháty laposa 306
Cser-dűlő 543
Csere 98, 213
csere L. Bai-~, Forrás-~, Nagy~
Csere-alj 361
Cserei 400
Csere-kert 98
Csere-láp 213
Cserepes 224, 367, 551
Cserepes-ház 143
Cserepesipuszta 316
Cserepes-kert 133, 134
Cserés 351, 352
Cserestyi 343
Cseresznyefa-dűlő 297
Cseresznyefa-oldal 478
Cseresznyés-alj 461
Cseresznyés-hát 303
Cseresznyés-háti-hegy 303
Cserés-sziget 261
Csereszuluj 318
Cseret 105, 482
Cserfák hátja 90
Csergő 206
Cser-hágó-dűlő 182
Cser-hát 76, 125, 527
Cser-hegy 235, 543
Cser-hegy L. Kis-~, Nagy-~
Cseri 370
Cseri-hosszú 543
Cseripuszta 103
Cseristye 104
cserje L. Kis-~
Csermáj 76, 107
Csermály 236
Csermő 279, 292, 370, 459
Cserni-telek 143
Cseruca 298
Cseszora 55, 128, 172, 196, 308, 309, 388
Csetatíle 405
Csetatye 53
Csete halma 375
Csetnek 294
Csícser 553
Csicsera 326
Csicsera cístke Kaí 284
Csicsera Urszuluj 284
Csícsó 499
Csienzi 273
Csiffi csárda 141
Csiffi László tanyája 141
Csiffi Pálé-féle-tanya 141
Csiffipuszta 140, 141
Csiffy-telek 94
Csige-kert 143
Csík-ér 133, 134, 141
Csík-gát-dűlő 349
Csikó-nyomás 256
Csíkos L. Kis-~, Nagy-~
Csíkos-ér 60, 73
Csikós-telek 143
Csík-tó környéke 89
Csillag-hegy 143
Csillag utca 161
Csillagváros 161, 515
Csíndova 504
Csipdő 354
Csipkés 125, 210, 504
Csipő-fenék 144
Csipő-halom 144
Csípszila L. Nagy-~
Csirizes-lapos 144
Csityera 52
Csizmadia-telek 144
Csobán-kert 256
Csohaj 504
Csohos 244
Csohos L. Kis-~, Nagy-~
Csohos-kút 244
Csóka laposa 306
Csokaly 129, 304, 384
Csokány 434
Csókás 302
Csókás L. Paragi-~
Csokatan 425
Csolá 54
Csola-kút 419
Csoma 239, 247, 305
Csomboros 96
Csomorka 462
Csomorka-hegy 462
Csoncsaszka 192
Csongrád 402
Csonka 186, 188, 323
Csonka-derék 133, 134
Csonka-dűlő 87, 431, 521
Csonka-ér 141
Csonka-ér-zug 132, 133
Csonka-füzes 462
Csonkafűz folyása 62
Csonka-határ 410
Csonka-hegy 462
Csonkapál 266
Csonkás 141, 184, 206, 371, 478
csonkás L. Kis-~
Csonkás-erdő 76
Csonkási-forduló 184
Csonka-telek 144
Csonkatorony 314
Csonta-fok 250
Csontaház 296, 451
Csontaháza 108, 130, 233, 296, 451, 456
Csontaházavalány 130
Csontaházi-erdő 292
Csontaházi-patak 130
Csonta-sziget 294
Csontos 161
Csontos-halom 140
Csontos-telek 144
Csontos-tó 234
Csorászka 328
Csorba-hegy 256
Csorcsán-gát 551
Csorda-hálás 61
Csordás István laposa 306
Csorderel 103
Csórés-halom 144
Csorgó 425, 467
Csoroj 466, 550
Csorojele 523
Csoroj-forrás 467
Csorvási-szék 157
Csóta 160
Csótos-dűlő 174
Csődörös 91, 210
Csődörös-Epres-kert 152
Csökmő 71, 132, 140
Csőreg völgye 144
Csősz-halom 144
csőszház L. Fűzfa ~
csúcs L. Bokogyi-~
Csuja 405
Csukás csapszék 144
Csukás-folyás 144
Csukás-sarok 144
Csukat 374
Csuken 463
Csukojeszk 199
Csuláka 520
Csung 411
Csunguj 344
Csúnsz 279
Csunzi 509
Csunzi vigyikuluj 194
Csúnzs 251
Csunzse 121
Csunzset 309
Csunzsi 218, 326, 472, 510
Csunzsi Beri 485
Csunzsi Bragyestyilor 524
Csunzsi Bregyestyilor 523
Csunzsi Meru 219
Csunzsi popi 485
Csunzsi Zsurzsucsestyilor 523
Csupászka 519
Csurba 517
Csurgó-dűlő 559
Csurgó tér 95
Csurka 132
Csurka-völgy 531
Csuszkójó-dűlő 49
Csutak árka 374
Csutkó L. Kis-~, Nagy-~
Csürködi-lapos 144
Csűr utca 161
Dábó 521
Dábó L. Darabos-~, Darabos-~ laposa, Nyalakodó-~
Dabó 98
Dabó-ér 98
Dambrava 117
Dán árka 94
Dáncíng 237
Dancsháza 71, 138, 209, 394
Danuluj 214
Darabos-Dábó 158
Darabos-Dábó laposa 158
Darabos-hegy-dűlő 227
Dári-telek 144
Daróczi laposa 141
Daru-láp 270
Darus-láp 532
Daru-sziget 140, 289
Darvai-dűlő 287
Darvas 71, 140, 141, 144, 209
Darvas-rét 144
Dávid füzese 178
Debeszku 328
Debrecen 140, 142, 144, 161, 227, 228, 235, 256, 270, 303, 315, 359,
376, 390, 447, 448, 477
Debreceni országút L. Nagyvárad–~
Debreceni út 448
Debreceni utca L. Régi ~
Debreceni út dűlő 227
Déda-dűlő 182
Deguszkú 122
Dekán-rét 396, 397
Dekány 409, 428
Dekányesd 154, 167, 255, 348, 368, 525
dél L. Alsó-~-oldal, Felső-~-oldal
De la peri 298
Dela petrele Cristioruluj 325
Dél-Bihar 343, 421, 528
Dél-Bihar kerület 376
Dél-Bihar megye 57, 69, 97, 135, 177, 198, 223, 234, 257, 276, 281,
284, 300, 310, 442, 465, 481, 547, 549, 487
Dél-Bihar megyei kerület 216
delelő L. Marha-~
Dél-Fancsika 310
Dél-Rózsás 244
Demecser 553
Deményes 504
Demeter-kút 111
Demeter-sziget 414
Derecske 64, 94, 95, 98, 155, 157, 158, 227, 305, 403, 521
Derecskei járás 367
Derecskei országút 267
Derecskei szakasz 155
Derecskei szolgabírói kerület 213
Derecskei út dűlő 227
derék L. Csonka-~, Farkas út ~, Halas-~, Kis-~-láp, Kórós-~,
Lapos-vész-~, Nagy-sziget-~
Derék-dűlő 182
Derék utca 182, 242
Dergenye 396
Dergenye-dűlő 397
Derzsi-halom 144
Derzsi-telek 144
Dézma-kert 62
Dialurile 277
Dialu viiloru 277
Dibalcu 325
Didere 256
Dienes-dűlő 182
Dikics-ér 532
Dillo 178
Dimba 192, 252
Dimbu 197
Dimbu barbuluj 463
Dimbu bettyelor 172
Dimbu cerbuluj Smida 325
Dimbu diaculuj 274
Dimbu Gol 508
Dimbu grui Urszuluj 339
Dimbu korbuluj 452
Dimbu Krucsi 251
Dimbu Lazuri loru 339
Dimbu Liribuluj 339
Dimbu luj belistye 163
Dimbu luj lupse fui 191
Dimbu Lukoje 172
Dimbu Malúlúj 347
Dimbu mandresti 191
Dimbu Mnyerestyilor 273
Dimbu Móculuj 391
Dimbu Nyiski 273
Dimbu prunesilor 218
Dimbu rel 539
Dimburi 346
Dimburile 485
Dimburile cu imás 165
Dimbu Ruzsilor 485
Dimbu spinzeritorilor 488
Dimbu szakaristyeloru 339
Dimbu szekarisci 339
Dimbu szekerele 191
Din drumu cerí kete Stej 345
Dingu 318
Dínkoszú 219
Dinnye-hely laposa 187
Dinnyés 107, 211, 477
Dinnyés L. Kis-~, Nagy-~
Dinnyés-domb 558
Dinnyés-ér 133, 134
Dinnyés-kert 462
Dinnyés-kert L. Kis-~, Nagy-~
Dinnyés-sziget 133, 134
Diófás 91
Diófa sor 379
Dió-fél 305
Diós 396
Diós-domb 64, 65, 249
Diós-domb-dűlő 65
Diósvári-domb 477
Diósvári-oldal 475
Diós-völgy L. Kis-~, Nagy‑~
Diószeg 129, 159, 181, 202, 260, 261, 302, 303, 304, 384, 390
Diószeg L. Bihar~, Ér~
Diószegi-határ-dűlő 270
Diószegi járás 49, 202
Diószegi szolgabírói szakasz 181
Diószegi út 148
Diós-szeg 159
Diós-sziget 397
Diós-zug 159
Disznó-fertő 410
Disznó-kút 66, 521
Disznó-kút-folyás 144
Disznós-hegy 144
Disznó-sziget 532
Disznó-tanya 144
Djosanu 319
Dobó-dűlő 182
Dobogó 431
Dobolló 247
Dobonyi-kút 144
Dobranyie 130
Dobrest 163, 404
Dobrestel 196
Dobronyic 391
Dóci 367
Dodulászka 128
Dóka 144
Dolha 185
Dolúszlád 54
Domb 494
domb L. Akasztó-~, Akasz­tó­fa-~, Aksa-~, Álom-~, Bakó-~, Belső-kő-~,
Besenyő-~, Búsi-~, Cigány-~, Cser-~, Dinnyés-~, Di­ós-~, Diós-~-dűlő,
Diós­vári-~, Dorongos-~, Ége­tő-~, Farkas-~, Forrás-~, Földvári-~,
Halász-~, Hármas-határ-~, Ját­szó-~, Juhász-kő-~, Ka­rácsony-~, Kék-~,
Kor­hán-~, Kő-~, Kő-~ laposa, Kő-halom-~, Kö­­ves-~, Kutya-~,
Macs­ka-~, Málé-~, Mi­kó-~, Mír-~, Mír-~-dűlő, Nagy-~, Nyálas-~,
Pál-~, Péntek-~, Píra-~, Pusz­ta-~, Sasi-~, Somos-~, Szatai-~,
Szemét-~, Sze­remi-~, Szik-~, Szőke-~, Taka­csi-~, Tar­csai-~-dűlő,
Tatár-~, Tatár­sír-~, Teg­ze-~, Te­me­tő-~, Tornyi-~, Török-~,
Törvényes-~, Ürmös-~, Vár-~, Veres-~
Domb alja 420
Domb aljai dűlő 365
Dombi csárda 314
dombja L. Akasztófa ~, Hagymás-kert ~, Kis-Barsa ~, Nagyfa ~, Per ~,
Pör ~, Úr ~
dombocska L. Apró-~
Dombráva 122, 309, 328, 370, 408, 516
Dombráva luj Burkus 173
Dombravicai-erdő 131
Dombrová 54
Dombrovány 54, 56, 117, 122, 164
Dombrovica 108, 178, 179, 285, 507, 523, 524
Dombrovica L. Havas~, Kis~
Dombrovica de Kodru 232
Dombrovica Kodru 285
Dombrovitin 54
Domb-sziget 97, 249, 506
Domján-kút 66
Domokos 531
Domoszló 107
Dongó-hát 396
Dónyíska 527
Dorongos-domb 189
Dorongos-hegy 189
Dosz 192, 418
Dossza 192
Dosszu 480
Doszu 80, 197, 251, 492, 523, 555
Doszu Béli 296
Doszu Corbuluj Runku 325
Doszu Csirésuluj 489
Doszu Csobánuluj 218
Doszu Kerpenyetuluj 296
Doszu leurgyászi 122
Doszuluj Jákob 472
Doszu nyegrú 232
Doszu Plopilor 489
Doszu Reo 489
Doszur Tyeis 293
Doszu Ruzsinye 296
Doszu Skorusuluj 391
Doszu Toplíci 195
Doszu Vale Lunga 293
Doszu váratyakuluj 444
Döcögős-gát 88
Dögös 267
Dögös-ér megi 72
Dragán 118, 119
Drágcséke 121, 124, 154, 167, 309, 348, 516
Dragmán 462
Dragomán 323
Dragonyesd 165, 519
Dragotyán 166
Drikur 424
Dripelestye 550
Dripelsica 339
Drobole 541
Drogánul 122
Drugás-szállás 247
Drumu Oradei 73
Drumu somosel 341
Dsoszán 168
Dsoszánforró 83, 113, 168, 446, 496, 555
Dsoszángurbesd 169
Dsoszángurbesti 280
Dúbele 480
Dubricson 170, 171, 214, 214, 215, 319, 320, 351, 352, 412
Dubricsonyesd 171
Dubrisonesti 170
Dugyászka 67, 429
Duleu barkuluj 417
Duleu cermurilor 417
Duleu curaturi 417
Duleu goronilor 417
Dumbra 496
Dumbráva 52, 105, 252, 319, 321, 344, 429, 485, 494, 495, 496, 517,
522, 555, 523
Dumbráva mare 340
Dumbravuca 293
Dumbrovica 418, 451
Dumburcsán 137
Dumitru 200
Dúna-halom 144
Dunga campurilor 487
Dunga dialuluj 481
Dupa gyál 298
Dupakáp-dűlő 314
Dupegyál 411
Dupe ogrez 298
Dupepadure 411
Durica 213
Durina 294
Dusa 53, 194
Dusesty 55, 128, 172, 254, 259, 264, 386, 388, 468, 511
Dusnak 98
Dusnak-ér 98
Dusnak-halom 98
Duttyánok 289
Dübögő-láp 107
Dübörgő 358
Düleu beserecsi 258
Düleu brejkuca 258
Düleu dela Beltye 311
Düleu recse 311
dűlő L. Adona-~, Akasztófa-~, Akasztó-halom-~, Alsó-~, Annók-halmi-~,
Árszuri-~, Bagoly-~, Ba­go­si-határ-~, Bajontai-~, Bakfa-~,
Baksa-gát-~, Baksa-lapos-~, Baku­sász­ka-~, Bánom-~, Belső-~,
Belső-telek-~, Berek-~, Bicói-~, Bikáné-~, Bodon-kút-~, Bodzás-~,
Boi­cásza-~, Bóli-~, Borsi-lapos-~, Botos-~, Cina-rét-~, Csaplár-~,
Csárda-~, Csátói-~, Cse­ke hídja ~, Cser-~, Cseresznyefa-~,
Cser-hágó-~, Csík-gát-~, Csonka-~, Csótos-~, Csurgó-~, Csuszkójó-~,
Darabos-hegy-~, Darvai-~, Debreceni út ~, Déda-~, Derecskei út ~,
Derék-~, Dergenye-~, Dienes-~, Diós-domb-~, Diószegi-határ-~, Dobó-~,
Domb aljai ~, Dupa­káp-~, Első-Nagyobb-~, Erdő-~, Erdőség-~,
Erdőségi-~, Ér-~, Ér-hát-~, Ernyő-rét-~, Falu-~, Faluhely-~, Felső-~,
Ferenc deák-kisebb-~, Ferenc deák-nagyobb-~, Folyás-~, Földvár-~,
Fur­kó-~, Fürjes-~, Fű­zék-~, Gál-lápi-~, Gál-réti-~, Gar-oldal-~,
Gát-~, Gáti-~, Gaz-~, Gémes­kúti-~, Gesztenye-~, Gligátó-~, Gonosz-~,
Gögös-~, Gőngyőr-~, Görbe-~, Görbe-rét-~, Gyalogszeres-Kornyó-~,
Hágó-~, Halom-kút-~, Halom-szer-~, Harmadik-Nagyobb-~, Határ-~, Határ
út ~, Hegy alja ~, Hegyes-halom-~, Himlős-~, Hirs-~, Holt-Kálló-~,
Homok-~, Homok-oldal-~, Homok-tető-~, Hosszú-~, Hosszú-hajtó-~,
Hosszú-víz-~, Hosszú-zug-~, Irtás-~, Ispotály-~, Juhász-~, Juh-kút-~,
Kálló-~, Kán­tor-tó-~, Kápolna-~, Ká­pol­nás-~, Káposztás-~,
Kardos-kert-~, Károly-~, Kas-~, Kemencés-~, Kenderes-~, Kender-föld-~,
Kenesei-~, Kereszt-~, Keresztes-~, Kerítés-~, Kertaljai-~, Kerti-~,
Kerülő-~, Kever-háti-~, Kígyósi-~, Kis-~, Kis-Konyári út ~,
Kis-Kornyó-~, Kis-kút-~, Kis-lapos-~, Kismarusi-~, Kis-mező-~,
Kis-Ró­zsa-~, Kocsi-lapos-~, Kol­dus-~, Kollát-~, Kor­hány-~,
Korpás-~, Kovács-rét-~, Kő-kút-~, Kö­rös-oldali-~, Kör­té­lyes-~,
Körtélyesi-~, Közép-~, Kucseszku-~, Kun Ferenc laposa ~, Kút-~,
Külső-~, Külső-közép-~, Láker-~, Laponyag-~, Lapos-~, Lator-rét-~,
Lénárt halma ~, Létai-határ-~, Létai út ~, Li­bu­cos-~, Lucernás-~,
Lun­ka-~, Lyukas-halom-~, Madaras-tó-~, Major-~, Majos-~, Malom-~,
Már­vány-~, Második-Nagyobb-~, Medes-~, Me­se-kúti-~, Mesgyei-~,
Mesztecsinye-~, Mindszenti-~, Mír-domb-~, Mláku-~, Mocsár-~,
Mo­gyorós-~, Mohos-~, Móka-~, Motoláz-~, Muslicás-~, Mustói-~,
Nádas-~, Nagy-András-~, Nagy-Bokor-~, Nagy-~, Nagy-Király-~,
Nagy-Kornyó-~, Nagy-mező-~, Nagy-nyomási-~, Nagy-Rózsa-~,
Nagy-széki-~, Nagy-szigeti-~, Nagy-Tárnok-~, Nagy-telek-~, Nyíres-~,
Nyírfás-~, Nyo­más-~, Ócska-gát-~, Oláh Mihály-~, Orbán-kút-~,
Ormos-~, Ország­út-~, Ökör-háti-~, Ördög árka ~, Ördög árkán túli ~,
Ördög-árkon kívüli alsó ~, Ördög-ár­kon kívüli felső ~, Ördög-árok-~,
Palló-~, Pál-völgyi-~, Pályi-ha­tár-~, Pap-~, Pap-rét-~, Pap-réti-~,
Pap tava ~, Parlag-~, Parlagi-~, Pasz­takris-~, Pásztor-~, Pércsi-~,
Pércsi-határ-~, Peres-~, Péterszegi út ~, Petres-~, Petri-kúti-~,
Posta-kóti-~, Préce-~, Pus­kás-~, Puszta-~, Rác-~, Ragúti-~,
Rápit­ra-~, Raszte-~, Régényi-~, Rét-~, Réti-~, Ritók-határ-~, Ritu-~,
Ró­ka­lyuk-~, Rövid-~, Rüttyen­gi-~, Sárándi-határ-belső-~,
Sárándi-határ-külső-~, Sárfű-~, Sárréti-~, Sás-tó-~, Se­lin­di utca ~,
Sima-hal­mi-~, Sinai-~, Siskas-~, Sómi-~, Somlyói-~, Somos-~,
Sós-lapos-~, Sós-tó-~, Sós út ~, Sós-víz-~, Sovány-~, Söre-zugi-~,
Styubej-~, Sugó-kúti-~, Sűrű tisztája ~, Szabó halma ~, Szabó-rét-~,
Szarka halma ~, Szegény-szer-~, Székes-tó-~, Szentjános-~, Sziget-~,
Szigeti-~, Szilas-első-~, Szilas-második-~, Szil­fás-~, Szoboszlói út
~, Szomjú-hát-~, Szováti úti ~, Szőke-part-~, Szőke-rét-~,
Szőlőbokor-~, Szőlő-~, Szuszági-~, Tal­lé­ros-~, Talmácsi-~, Tamási-~,
Tarcsai-domb-~, Tasádi-~, Téglavető-~, Tekeres halma ~,
Tekeres-közép-~, Telkes-~, Temető-alj-~, Temető-~, Templom-~,
Tivadar-~, Tornyos-kerületi-~, Tó-sziget-~, Tölgyfa-~, Törkömerö-~,
Török-~, Tövisbokor-~, Tresztie-~, Triás-~, Tu­por-~, Új-kert-~,
Urasági-~, Ürgés-~, Vajas-~, Vajda-~, Ványi-kosár-~, Vár-~, Varjas-~,
Város-~, Város rétje ~, Vásárfája-~, Vastagfa-~, Vén-kert-~, Veres-~,
Vermes-~, Vernyike-~, Vértesi út ~, Víz-völgy-~, Zabok-~, Zsákai-~,
Zsíros-~
dűlője L. Belsők ~, Nemesek ~
Ebéd-halom 185
Ebédleső 76, 179
Ebes 144
Ebes-kert utca 243
Ecetes-gerinc 270
Ecsed 448
Egeres 75
Egeresi-sziget 294
Égés 409, 503
Égető-domb 307
Égett-erdő 409
Égett-telek 144
Egres 111, 206
Egybokor-hegy 144
Egyed 159, 160, 161, 162
Egyedi-erdő 162
Egyedi-malom L. Úri-~
Egyedpuszta 162
Egyed utca 161
egyház L. Fel~, Kerek~
egyháza L. Fel~, György~, Kerek~, Pap~, Sziget~
Egyház utca 158
Egyház-sziget 97, 552
Egynehányfa 542
Éhező 185, 477
Eklézsia 77, 196
Eklézsia-halom 144
Eklézsia-sziget 140
eleje L. Héder ~, Kocsor­dos ~, Szekrényes ~, Zó­dony ~
Élend 178
Elep 142, 143, 144, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 152
Élesd 176, 194, 351, 435, 436, 437, 438, 522, 530
Élesdi járás 135, 177, 257, 310
Élesdi szakasz 53, 136, 137, 170, 173, 194, 214, 216, 258, 273, 275,
311, 319, 318, 343, 351, 364, 413, 419, 421, 433, 466, 494, 528, 540
Éles temploma 256
Elő-ér 89
első L. Szilas-~-dűlő
Első-Nagyobb-dűlő 65
Első-völgy 141
Emberölés 256
Epres-kert 72, 382
Epres-kert L. Csődörös-~
Ér 61, 129, 139, 159, 184, 186, 189, 202, 287, 294, 295, 303, 414, 447
ér L. Bagoly-~, Bajuszozó-~, Barakonyi-~, Békás-~, Bodajcs-~,
Bolhás-~, Búza-~ köze, Büdös-~, Cigány-~, Csík-~, Csíkos-~, Csonka-~,
Csonka-~-zug, Dabó-~, Dikics-~, Dinnyés-~, Dögös-~ megi, Dusnak-~,
Elő-~, Eszteró-~, Fekete-~, Fekete-~-lapos, Felső-~, Fenyes-~,
Fe­nyes-~-hát, Füzes-~, Gál-sziget-~, Görbe-~, Gyalog-~, György-~,
Ham­vas-~, Hangás-~, Hangyás-~, Határ-~, Híd-~-köz, Holt-~, Hó­mosó-~,
Horgas-~, Inacs-~, Kereszt-~, Keserű-~, Kis-gát-~, Kórós-~, Köles-~,
Kört­vé­lyes-~, Kösü-~, Kurta-~-hát, Mácsó-~, Madaras-szeg-~,
Mérges-~, Nagy-Bárát-~, Nagy-~, Nagy-~-hát, Nagy-~-tő, Öly­vös-~,
Pap-~, Pap-~-hát, Sáros-~, Sáros-~-zug, Sebes-~, Sebes-~-hát, Szil-~,
Szil-~ utca, Tajta-~, Tekeres-~, Ti­gis-~, Tikics-~, Vékony-~,
Vékony-~-hát, Vesszős-~, Virágos-~
Éradony 189
erdeje L. Palló ~, Pap ~, Tótok ~, Vánkuj ~
Erdély 73, 75, 92, 108, 160, 226, 270, 272, 279, 293, 349, 376, 416,
418, 447, 448, 533, 556
Erdélyhon 75, 123, 173, 219, 323, 346
Erdélyország 176, 184, 325, 349, 364, 419, 430, 436, 439, 452, 463,
487
Érdiószeg 159
Erdő 479
erdő L. Alsó-~, Berek­bö­ször­ményi-~, Berek-~, Böszörményi-~,
Cson­kás-~, Csontaházi-~, Dombravicai-~, Égett-~, Egyedi-~, Eszi-~,
Észi-~ alja, Falka-~, Fekete-~, Felső-~, Fót-~, Fűzfa-~, Galalói-~,
Gát-~, Hirs-~, Izélycsá­gi-~, Kamrai-~, Karaszói-~, Kerek-~,
Kereszt­szegi-~, Király-~, Kis-~, Kis-~-hát, Kis-~-kút laposa,
Kis-Kerek-~, Konc-~, Kőrises-~, Köz-~, Köz­ségi-~, Külső-~, Má­ka-~,
Nagy-~, Nagy-Kerek-~, Nagymarusi-~, Nyír-~, Óriás-~, Ősz-~, Pap-~,
Pojánai-~, Sark-~, Somos-~, Sötét-~, Sült-~ tisztája, Szent­jánosi-~,
Sziget-~, Szil-~, Uradalmi-~, Város-~, Vásáros-~, Vén-~, Zsá­kai-~
Erdő-alj 361
Erdő-dűlő 213, 297, 421
Erdő-halom 256
Erdőháty L. Cs. ~ laposa
erdők L. Sonkolyosi-püs­pö­ki-~
Erdő-kert 303
Erdő-rét 256
Erdőség-dűlő 238
erdőségek L. Kamarális-~
Erdőségi-dűlő 238
Erdő-sor 270
Erdő-sziget 282
Erdő-zug 133, 134
Ér-dűlő 414
ere L. Barátok ~, Mészár-sziget ~, Pap ~, Szent Mi­hály ~, Szent Péter
~, Szerfűz ~, Zsugyó Va­sza­li ~
Eresztő-fok 542
Eresztvény 270, 427, 431
Ér-folyam 188, 190, 289, 303
Ér-folyó 160, 260, 302
Ér-hát-dűlő 139
éri L. Pac-~-folyás
Érkeserű 189, 282
Ér-köz 380
Érmellék 159
Érmelléki járás 49, 61, 129, 181, 184, 186, 188, 202, 240, 260, 269,
282, 287, 289, 301, 354, 384, 390, 436, 504, 505, 542, 544
Érmellék járás 159, 186
Érmihályfalva 181, 190
Ernyő-rét 65
Ernyő-rét-dűlő 65
Erős-lyuk-hegy 144
Erős-lyuk-rét 144
Erpál 96
Érsekpályi 371
Érselind 50, 184
Érsemjén 182, 184, 186, 190
Értarcsa 188
Ér vize 384
Esi-telek 305
Esküllő 173, 176, 178, 214, 273, 275, 433, 467, 522, 540, 541
Esküllő-patak 275
Espánta 249
Észak-Bihar megye 49, 109, 367
Észak-oldal 206
Észak-Rózsás 244
Észi 305
Eszi-erdő 305
Észi-erdő alja 305
Észi-gabonás 305
Esztár 95, 174, 249, 295, 532
Eszteró 72
Eszteró-ér 71, 532
Eszteró-hát 71
Eszteró megi 531
Eszterő 202
Esztró 532
Etellaka 144
Évaakla 250, 387
Évaaklaipuszta 250
Éva halma 387
Éva sárja 387
Fábián-kert 476
Faca 80
Faca áleuluj 218, 219
Faca Árszuri 346
Faca Dimbuluj 251
Faca Drumuluj 105
Faca funtunyi 56
Faca Goronyiloru 251
Faca Gureculuj 489
Faca Gyevi 251
Faca Kerpenyétuluj 391
Faca Krisuluj 452
Faca Makoluj 296
Faca mare 489
Fácános 210, 461
Fácános-kert 536
Faca plajuluj 219
Faca ponoruluj 300
Faca Puculuj 251
Faca Rosa 489
Faca runkuluj 346
Faca Valanyilor 130
Fagulec 251
Fágu Petri 293
Faggyas 294
Faggyas-rét 256
fája L. Apa~, Bota ~, Farkas ~
Falka-erdő 367
falu L. Belső~, Berettyó­új~, Oláh~, Öt~, Öt~-határ, Puszta~, Nagy~,
Tíz~, Tót~
Falu-dűlő 170, 171, 173, 216, 275, 320, 343, 366, 421, 438, 528, 540,
541
Faluhely-dűlő 202
Falu kaszálója 141
Falu ritkása 247
falusi L. Kis~puszta, Tíz~-határ
Falu-sziget 209, 305
Falu talaja 504
Faluvég-halom 145
falva L. Boldog~, Cigány~, Cúsz~, Érmihály~, Janka~, János~, Krajnik~,
Mihály~, Nyéger~, Olasz~, Szász~, Tatár~
falvai L. Kozma~puszta
falvi L. Kozma~puszta
Fancsika 143, 145, 145, 148, 150
Fancsika L. Dél-~
Fancsikai-telek 145
Fantonyeli 452
Faragó-zug 88
Fáretu 54
fark L. Régenyi-~
Farkasászka 408
Farkas Bórek nagy tanyája 141
Farkasd 360
Farkas-domb 60, 62, 358, 556
Farkas fája 409
Farkas-gát 145
Farkas-lyuk-hát 294
Farkasordító 367
Farkasos 125
Farkasos-irtás 527
Farkaspatak 204, 254, 191, 286, 417
Farkaspataka 172, 259
Farkas-rét 306
Farkas-sziget 289
Farkas út 499
Farkas út derék 499
Farkasverem 184
Farkasvermi-Balázs-gát 184
Farkas-zug 145, 210
Farkatlan-nád 362
Farnos 240, 241
Fatia dealuluj 481
Fazset 468, 555
Fazset Dumbráva 466, 467
Fazsetyele 118
Fécile 485
Fecske-fok 145
Fegyverneki-völgy 145
Fehér megye L. Alsó ~
Fehérnád-tő-fok 145
Fehér-tó 282
Fehérvár L. Székes~
Fehér Vaszali lapos 414
Fejér-föld 179
Fejér-föld-sziget 62
Fejér megye 452
Fejértó 256
Fejér-tó 551
Fejes-sziget 140
Fekete-ér 409
Fekete-erdő 436
Fekete-ér-lapos 294
Fekete-föld 305
Feketegyörös 272
Fekete-Körös 52, 67, 69, 78, 83, 84, 113, 123, 192, 193, 252, 263,
317, 323, 324, 325, 328, 339, 408, 440, 450, 452, 463, 480, 486, 488,
547, 550
Fekete-rét 145, 306, 367, 381
Fekete-rét-oldal 381
Fekete-szék 157
Fekete-tó-alj 245
Feketetót 272
Fekete-völgy 145
Fel 140
fél L. Dió-~
Felegyház 202, 227, 409, 542
Felegyháza 202, 261, 305, 543, 544
Fel-halom 145
Fél-halom 531
Félixfürdő 277
Fel-kert 238
felső L. Hajó úti ~, Ördög-árkon kívüli ~ dűlő
Felső-Carina 103
Felső-dél-oldal 527
Felső-dűlő 495
Felső-ér 282
Felső-erdő 543
Felső-forduló 412, 413
Felső-hegy 194
Felső-kert 461
Felsőkimpány 52, 192, 193, 252, 463, 480
Felsőkristyor 325
Felsőlugos 53, 178, 176, 194, 318, 435, 436
Felső-Lunka 292
Felső-Magyarország 435
Felső-mező 178
Felső-Németország 316
Felső-palánt 461
Felsőpoény 54, 77, 117, 122, 195
Felső-rét 420, 504
Felső-Sárrét 138, 362
Felsőszállás 475, 476
Felső-sziget 551
Felsőszokol 491
Felsőtopa 55, 163, 196, 128, 308, 404
Felső utca 303, 304
Felsővalenyagra 197, 293, 346
Felsőverzár 198, 339
Felszeg utca 241, 242
Feltyér 207
Feltyeríu 291
Fenék 140
fenék L. Bajnok-~, Csipő-~, Forrás-~, Gyékényes-~, Határ-~, Hodály-~,
Hosszú-~, Kincses-~, Ludas-~, Matyó-~, Mező-~, Szász-~, Tartó-~,
Tökös-~
Fenék-hát 141
Fenék-tó 294
Feneres 54, 199
Fenes 233, 263
Fenyér L. Bél~
Fenyes-ér 380
Fenyes-ér-hát 380
Fényes-tó 145, 307
Ferdinanti 463
Ferekár 489
Ferenc deák-kisebb-dűlő 65
Ferenc deák-nagyobb-dűlő 65
Fericse 77, 118, 122, 195, 200
Fertő 145
fertő L. Asszony-~, Disznó-~, Füzes-~, Nagy-szige­ti-~, Pap-~, Tépei-~
Fervu Magura 444
Fetrele 293
Fezsetyele 510
Fiatalos 430, 478
Figés-láp 532
Filip 453
Filip-völgy 453
Finace 280
Finacele Kontesztyílor 54
Finacele Mihutrestyílor 54
Fingó 79
Fingó-völgy 527
Fintina 195
Fintina Csori 273
Fintina drág 434
Fintina Kozonunuluj 195
Fintina la pagyisu 195
Fintina luj Zepogyia 444
Fintina Remecilor 273
Fiszueszk 74
Fláka 316
Fletán 103
Floare 121
Florile 443
Fodor-telek 94, 145
fogás L. Új-~
Fogas-hegy 420
Fog-gát 373
Foglár 179
Fogyászká 497
fok L. Beke-~, Boros-~, Csonta-~, Eresztő-~, Fecske-~, Fehérnád-tő-~,
Fövényes-~, Két-~ közi, Közép-~, Malom-~, Nagy-~, Ördög árki ~,
Pente-~, Sebes-~, Szálka-~, Tompa-~
foka L. Buckó ~, Marci ~
folyam L. Ér-~
Folyás 107, 184, 270
folyás L. Butyka-~, Csukás-~, Disznó-kút-~, Galam­bos-~, Gencsi-~,
Gyilkos-~, Hosszú-víz-~, Kondoros-~, Kőrises-~, Kösély-~, Malom-gát-~,
Medvés-~, Pac-éri-~, Peselő-~, Rét-~, Szatai-~, Szerencsi-~,
Víz-völgy-~, Zúgó-~
folyása L. Bodó ~, Csonka­fűz ~, Husztine ~, Jeges-kút ~, Mágó ~,
Márkus ~
Folyás-dűlő 270, 371
Folyó 256
folyó L. Ér-~, Herep-~, Hortobágy-~, Kadarcs-~, Kutas-~, Macsi-~,
Morotva-~, Ölyvös-~, Sebes-~, Sólyomkői-~
folyóvíz L. Sebesi-~
Fonáca 52, 192, 193, 252, 463, 480
Fontana Buzsaroluj 251
Fontana la gitás 165
Fontana luj Bugyi 251
Fontina Bojlor 224
Fontina recse 494
Fontina Tomaj 434
Fontina Zlameny 273
Fonúr 104
forduló L. Botos-~, Cson­kási-~, Felső-~, Hegy­hát-~, Kettős-~,
Nagy-mezei-~, Pál-tó-~, Teke­res-~
fordulója L. Pente ~
forgás L. Belső-~
Forrás 101, 127
forrás L. Bóli-~, Csoroj-~
Forrás-csere 145
Forrás-domb 282
Forrás-fenék 145
Forrás-hegy 256
Forrás-kút 145
Forrás-telek 145
Forró 79, 168
Forró-fű 190
Forrószeg 191, 204, 259, 417, 454
Fót-erdő 245
fő L. Tasád-~
föld L. Bika-~, Fejér-~, Fejér-~-sziget, Fekete-~, Hideg-~, Hosszú-~,
Incs­kás-~, Irtás-~, Kender-~-dűlő, Lencse-~, Me­gyeri-~, Nagy-~,
Szar­ka-~, Tábla-~, Templom-~, Gále-~-szik
földek L. Hosszú-~ laposa, Kender-~, Régi-kender-~
Földes 93, 95, 96, 155, 158, 364
földes L. Kis-mély-~-halom, Mély-~-halom
Földesi-zug 132
Föld-gát 256
földje L. Isten ~
Föld-láp 532
Földvár 97, 106, 145, 256, 415
földvár L. Bocskai ~
Földvár-dűlő 106, 202, 397
Földvár-halom 145
Földvári-domb 477
Földvári-oldal 475, 476
Földvár-zug 213
Fő utca 463
Fövenyes 371
Fövényes-fok 409
Francask 279
Frapcina 463
Frapcinel 463
Frápszen 438
Frapszin 121
Frigy-kert 247
Fripnenyi 122
Fruntora 273
Fugyi 205, 206
Fugyivásárhely 206, 207, 208
Fundator 400
Fundetura 55
Funtina Baursuluj 115
Funtina corbuluj 137
Funtina corbuluj 318
Funtina de drec 119
Funtina de la ram 53
Funtina Fáguluj 509
Funtina galbina 192
Funtina hulpánuluj 215
Funtina Keterászk 194
Funtina Kuracituri 509
Funtina Lupuluj 492
Funtina Pópí 400
Funtina recse 119, 495
Funtina Szurtyi 215
Funtina tyoruluj 53
Funtinele 278
Funtine Pulestyilor 489
Funtinú torkuju 122
Funtinyel 489
Funtinyele 119
Funtunyele 115
Fura 367
furár L. Bogdán-~-hegy
Furcsitade 195
Furkó-dűlő 182
Furta 71, 209, 362
Fuska 168, 556
Fútak 71
Fútak-halom 72
Fútaki-kaszáló 72
Futó-sziget 256
Futottak útja 145, 367
Futrás 221
fű L. Forró-~
Fű-bánya 395
Füle halma 145
Füle-kút 477
Fülep-tó 431
Füles-halom 256
fürdő L. Félix~, Hájói ~, Püspök~
Fürjes-dűlő 65
Fűrmadaras 500
Füves-kert 543
fűz L. Kerek-~, Veres-~
Füzegy 263
Fűzék-dűlő 182
Füzes 382, 431
füzes L. Csonka-~, Nagy-~
füzese L. Bán ~, Dávid ~
Füzes-ér 213, 249
Füzes-fertő 145
Füzesgyarmat 71, 140, 141, 209, 395, 500
Fűzfa csőszház 145
Fűzfa-erdő 89
Fűzfás 210, 302, 316
Fűzfás-kert 213
Fűzfás-sziget 358
Fűz-gát 305
Gabonás 305
gabonás L. Észi-~
Gáborászka 80
Gáborján 92, 93, 213, 249, 552
Gáboron 318
Gábor-sziget 414
Gábris-rét 414
Gacsa-kert 98
Gál 145
Galaló 58, 59, 103, 518
Galalói-erdő 58
Galalói-hegy 327
Galambos-folyás 145
Gálbán 444
Galbina 443
Galbina-patak 443
Gálbina vize 443
Gále-föld-szik 414
Galinyászka 164
Gál-lápi-dűlő 558
Gáll György laposa 306
Gáll laposa 306
Gálosháza 171, 214, 215, 319, 320, 494, 495
Gálospetri 190
Gál-réti-dűlő 469
Gál-sziget-ér 414
Gánás 261, 282
Ganyászka 193
Gáp 506
Gáp kereszti 506
Garány 444
Gárdony 241, 256
Gar-oldal-dűlő 238
Garos-láp 532
Gát 207
gát L. Baksa-~-dűlő, Balázs-~, Béné-~, Cifrás-~, Cine-~, Csík-~-dűlő,
Csor­csán-~, Döcögős-~, Far­kas-~, Farkasvermi-Balázs-~, Fog-~,
Föld-~, Fűz-~, Görbe-~, Gyar­mati-~, Gyilkos-~, Hosszú-~, Kis-~-ér,
Kön­tös-~, Malom-~, Ma­lom-~-folyás, Német-~, Ócska-~-dűlő, Rác-~,
Simoni-~, Száraz-~, Szik-~, Talyigás-~
Gatály 498
Gatály L. Kis-~, Nagy-~
Gatályipuszta 498
Gatály-telek 498
Gát-dűlő 73, 521
Gát-erdő 430
Gát halma 521
Gát-hegyi 187
Gáti-dűlő 106
gátja L. Béné ~ oldal
Gát laposa 236
Gát-oldal 250
Gát-szeg 532, 551
Gát tisztája 141
Gátu becsuluj 73
Gát-zug 132
Gatyaszár 261
gaz L. Bújer-~, Gombás-~, Gömöri-~, Gönyei-~, Püs­ki-~, Vékony-~,
Vértesi-~
gaza L. Hajnal ~
Gaz-dűlő 396, 397
Gázsászka 492
Gázsi János része 383
Gdańsk L. Dáncíng
Gebés 158
Geci 499
Gecóje 79
Gégény 216, 343, 412, 421
Geleseni 214
Geleseny 214, 215
Gémes 185, 358, 382
Gémeskúti-dűlő 181
Gencsi-folyás 145
Gérba 232
Gerendás 360
gerinc L. Ecetes-~
gerindje L. Határfa ~, Sajtos ~
Gerleszku 128
Germánu 487
Gesztenye-dűlő 270
Geszteréd 145
Geszterédpuszta 477
Gilányi csapszék 145
Gimojiscsa 103
Gimojiscsai 103
Girba 391
Girinci-zug 202
Glávoju 119
Glemej 223, 284
Glemej Seszu 197
Gleméu 219
Gligátó-dűlő 207
Glime 525
Glimei 194, 216
Glimei cu rie 429
Glimeje 405, 485
Glimeje Long 433
Glimeji trép 433
Godojuluj 214
Godolya-hát 145
Goila 280
Goilányeszku 169
Gombás-gaz 365
Gonosz-dűlő 187
Goron 425
Goronás 52
Gorsás 266
Gorza-mező 527
Göböly-zug 90
gödör L. Botos-~, Határ-~, Kása-~, Pénz-~, Sár-~, Szik-~
gödre L. Bán ~, Bogdán ~, Kotyesz ~
gödrök L. Pénzes-~, Pipa‑~
Gögös-dűlő 354
Gömöri-gaz 145
Gömöri-lapos 145
Gömörő 145
Gömörői-rét 145
Gönczy-sziget 397
Gőngyőr L. Nagy-Gőngyőr
Gőngyőr-dűlő 89
Gönyei-gaz 146
Görbe 50
Görbe-dűlő 66
Görbe-ér 146
Görbe-gát 141
Görbe-halom 146
Görbe-láp 213
Görbe-rét 146, 430
Görbe-rét-dűlő 182
Görbe telke 375
Görcsös 98
Görcsös-láp 532
Görcsös út laposa 270
Gőz-hát 91, 371
Gráma 320
Grapa burdi 273
Grapa Nyámculuj 73
Grapa Varaticuluj 118
Gráuréid 538
Grihegya Poknina 478
Grimis 166
Grindasiu 339
Grindu 507
Grinduri 172
Grohot 472
Grohotu Fontinyele 443
Grohozele 54
Gropa calda 53
Gropa Cu nyau 433
Gropile Sululej 273
Gropile Tomeszku 339
Grós 217, 528
Grósi-patak 355
Grozasci 325
Gruec 85, 292, 418, 510, 518
Gruecu Cu Kale 509
Gruj 192
Gruja 452
Gruja vetri sipotu 452
Grujecu 172
Grujésu 119
Grujlung 118, 154, 255, 259, 458
Gruj lunga 346
Gruj lungon 452
Gruj Petri Dimbu obersi 326
Gruj szulic 438
Gruju 54, 56, 405
Gruju Káluluj 118
Gruju Krecsunuluj 119
Gruju Pujuluj 195
Gruj Urszuluj 119, 194
Gruuez 110
Guba-hegy 146
Gucászka 408
Gúdrászka 54
Guga jaduluj 285
Gugyori 146
Gugyori csapszék 410
Gugyori-lapos 410
Gulácsi-lapos 50
Gulyaállás 382
Gúnár-hegy 384
Gura luj Vaie Lazurile 339
Gura Luppoj 218
Gura Lupuluj 219
Gurány 77, 115, 122, 218, 218, 219, 443
Gura Voi 74, 164
Gurec 321
Gureci Homkárisluj 538
Gurecu 105
Gurecu csel lung si csel kurt 489
Gurecu Kálúluj 232
Gurecu lúng 232
Gurgojetu 339
Gurgujáta 433
Gururórele 507
Gúszár 551
Gúszári-telek 551
Gút 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 148, 149, 150, 151, 152, 474,
476
Gút L. Kis-~, Nagy-~, Savós-~
Gzázsgyuri 300
gyakor L. Sziki-~
Gyál 117
Gyála Lunka 452
Gyalány 220, 408, 441
Gyalárí 424
Gyalog-ér 373
Gyalogszeres-Kornyó-dűlő 65
Gyalu 108, 115, 204, 453, 478, 479, 517, 555
Gyalu Árgyelánuluj 110
Gyalu Báéi 356
Gyalu baroki 215
Gyalu Bényí 485
Gyalu beszerecsi 417
Gyalu beszericse 293
Gyalu Beszericsi 79, 110, 130, 257, 327, 418, 482, 483, 518,
Gyalu betyestyilor 196
Gyalu Bili 172
Gyalu Bisztri 318
Gyalu bligyi 280
Gyalu boldori 204
Gyalu Bongyie 489
Gyalu Bugyestyilor 526
Gyalu buhestyilor 323
Gyalu bulcsestyilor 81
Gyalu bunyeszku 356
Gyalu Csernyestyilor 518
Gyalu csetecí 483
Gyalu csoki 195
Gyalu Csoronuluj 122
Gyalu de mislok 258
Gyalu denucistyilor 59
Gyalu de szusz 128
Gyalu din Szusz 482
Gyalu din Zsosz 482
Gyalu Dreguceszk 451
Gyalu Dugyilor 110
Gyalu dumbravi 204
Gyalu Fáurestyilor 196
Gyalu fetyingyenilor 318
Gyalu flori 110
Gyalu florúlúj 128
Gyalu Glimej 391
Gyalu Gool 489
Gyalu Hegedi 485
Gyalu Heregyestyilor 254
Gyalu Hirinkuluj 278
Gyaluj Fogís 200
Gyalu kajestiloru 204
Gyalu Kapaszoj 137
Gyalu kászilor 483
Gyalu Ketyestyilor 518
Gyalu Kocsuluj 472
Gyalu kohuluj 118
Gyalu Kopasz 254
Gyalu korb 54
Gyalu krec 546
Gyalu Krucsilor 130
Gyalu Lazuluj 104, 327
Gyalu liszuluj 197
Gyalu luj Bogyeu 393
Gyaluluj Pataki 522
Gyalu lung 463, 546
Gyalu lupuluj 137, 194
Gyalu mare 74, 108, 130, 326, 405, 451, 485
Gyalu markucestyilor 196
Gyalu Medriki 78
Gyalu Mihócseszk 538
Gyalu mislok 257
Gyalu Mizesuluj 366
Gyalu mnyánculuj 286
Gyalu mocílor 59
Gyalu Mocsuluj 105
Gyalu Momi 317
Gyalun 293
Gyalu Novánkuluj 110
Gyalu Nucsilor 130
Gyalu Nyeveszt 85
Gyalu onucoj 318
Gyalu orbuluj 511
Gyalu Pataky 523
Gyalu pínyílor 232
Gyalu Pisti 121
Gyalu Plesuluj 137
Gyalu Pleszi 169
Gyalu Pogor 318
Gyalu Popi 130, 322
Gyalu prunyilor 85
Gyaluri 416
Gyalu Rossentyilor 526
Gyalu Sebíszluluj 219
Gyalu Setyestyilor 526
Gyalu skurt 546
Gyalu Sováruluj 391
Gyalu Suri 254
Gyalu szászuluj 356
Gyalu Szatuluj 105, 451
Gyalu Szávuluj 451
Gyalu szek 118
Gyalu Szocsilor 280
Gyalu Szolomestyilor 254
Gyalu Teuluj 444
Gyalu Tiszeluru 251
Gyalu Todocsestyilor 293
Gyalu Trincsestyilor 296
Gyalu Turkuluj 317
Gyalu turkusestyilor 418
Gyalu Tyonkuluj 110
Gyalu vacsí 483
Gyalu vakaricá 318
Gyalu velicsestyílor 220
Gyalu vez szecsi 293
Gyalu vezunyie se la Truk 318
Gyalu vietor 478
Gyalu viilor 251, 538
Gyalu Viji 555
Gyalu vísínyílor 104
Gyalu vladuly 104
Gyalu Zsugyestyilor 130
Gyalu Zsuli 115
Gyán 376
Gyán L. Vizes~
Gyanta 254, 347, 496, 555
Gyantafőző 145
Gyapáros 552
Gyapjú 68, 221
Gyapjúi szakasz 313
Gyapoly 202
Gyapolyipuszta 202, 261, 409, 428, 430
Gyarmat 141
Gyarmat L. Füzes~
Gyarmati-gát 140
Gyarmati-lapos 145
Gyegye 216
Gyegyes 325
Gyékényes 154
Gyékényes-fenék 145
Gyelnice 207
Gyémánttemetés 145
Gyepes L. Magyar~, Oláh~
Gyerán Gropoj 224
Gyertyánfás 270
Gyertyános 256, 527
Gyeruristye 507
Gyerzime-liget 478
Gyesrime 56
Gyialuluj Pataky 523
Gyialuluj Tyiuse 438
Gyigyiseny 231, 324, 452
Gyigyisenyvoény 223
Gyigyisoru 326
Gyihorestyú 167
Gyikanyest 516
Gyilkos 430
Gyilkos-folyás 145
Gyilkos-gát 427
Gyilkos-hát 531
Gyilkos-rét 145
Gyilkos-sziget 302, 358
Gyírdom 341
Gyires 90, 224, 316, 358, 556
Gyogyaszka-Mare 370
Gyohoju 444
Gyolcs-kaszáló 202
Gyouse 308
Gyökeres 133, 134, 305
Győkmő 88
Gyömörő 145
Györgydeák-sziget 260
Györgyegyháza 62
György-ér 62
Györgyi-rét 364
Györgyös 212
Györös L. Fekete~
Gyula 315
Gyúlutru 122
Gyümölcsényes 436
Gyűrűs 409
Gyűrű-szeg 250
Gyűrűszegipuszta 250
Hadi út 396
Hadközi piac 146
hágó L. Baranyi-~, Cser-~-dűlő, Király-~, Kis-~, Veres-~
Hágó-dűlő 182
Hagymág 507
Hagymás 102, 225
Hagymási-patak 518
Hagymás-kert dombja 382
Hagymás-kert laposa 382
Haieu 229
hajdú L. Bagosi-(~)-zug
Hajdúbagos 64, 142, 155, 226
Hajdúböszörmény 148
Hajdú kerület 266, 477
Hajdú Perzse nyilasa 387
Hajdúszoboszló 64, 267
Hajdúújfalu 92
Hajnal gaza 146
Hajnal-hegy 125
Hajnal utca 138
Hájó 101, 229, 471, 533
Hájó (dűlő) 107
Hajog-szeg 294
Hájói fürdő 230, 471
Hajó úti alsó 206
Hajó úti felső 206
hajtó L. Hosszú-~-dűlő
Haláp 142, 143, 144, 146, 146, 148, 149, 150, 152
Halápi csapszék 146
Halas L. Kis-~, Nagy-~
hálás L. Csorda-~
Halas-derék 133
Halasi 247
Halas-lapos 146
Halas-tó 124, 307, 322
halastó L. Nagy-~
Halastoele 424, 508
Halász-domb 270
Halász-laponyag 146
Halász-sziget 449
halma L. Arcúpéter ~, Bak-~-halom, Baksa ~, Balázs ~, Baránd ~, Basa
~, Bodzafatő ~, Borz ~, Csata ~, Csete ~, Éva ~, Füle ~, Gát ~, Henc
~, Horhány ~, Kún Pál ~, Laponyag ~, Lénárt ~, Lénárt ~ dűlő, Monús ~,
Nagy Sándor ~, Pál ~, Pap ~, Pecen Pál ~, Pé­ró ~, Pető ~, Püspök ~,
Rébék ~, Szabó ~, Szabó ~ dűlő, Szarka ~, Szarka ~ dűlő, Tekeres ~,
Teke­res ~ dűlő, Tisztás ~, Tor­nyos ~
halmi L. Annók-~-dűlő, Sima-~-dűlő
halmok L. Test-~
Halmosd 435, 436
Halom 91
halom L. Akasztó-~, Akasztó-~-dűlő, Bába-~, Bak-halma-~, Botos-~,
Citra-~, Csata-~, Csécs-~, Csipő-~, Csontos-~, Csórés-~, Csősz-~,
Der­zsi-~, Dúna-~, Dusnak-~, Ebéd-~, Eklézsia-~, Erdő-~, Faluvég-~,
Fel-~, Fél-~, Földvár-~, Fú­tak-~, Füles-~, Görbe-~, Hármas-~,
Hegyes-~, He­gyes-~-dűlő, Kakas-~, Kamarás-~, Kápolnás-~, Kép-~,
Kerekes-~, Kerek-tó-~, Két-~, Ké­tökrű-~, Kettős-~, Kígyós-~, Kis-~,
Kis-Ken­der­átó-~, Kis-mély-föl­des-~, Korhán-~, Kor­nyó-~, Koronás-~,
Kő-~-domb, Köves-~, Kunkápolna-~, Laponyag-~, Lénárt-~, Less-~,
Lyukas-~, Lyukas-~-dűlő, Meggyes-~, Mély-földes-~, Nádas-~, Nagy-~,
Nagy-Kenderátó-~, Nagy-Sós-tó-~, Nyarjas-~, Nyársas-~, Orbán-~,
Ökör-tó-~, Ökör-úsz­ta­tó-~, Őr-~, Pálinkás-~, Paloca-~,
Paloca-lyu­kas-~, Palocsa-~, Pap-~, Parajos-~, Pattogó-~, Pente-~,
Perde-~, Pergelő-~, Peselő-~, Préce-~, Püspök-~, Róka-~, Román-~,
Sámson-~, Sáros-~, Sas-~, Sebes-~, Strázsa-~, Szabó-~, Szál­ka-~,
Szarka-~, Szeg~, Szerdék-~, Szőke-~, Test-~, Tisztás-~, Tor­nyos-~,
Török-~, Urszuj-~, Vajda-~, Varjas-~, Zöld-~, Zsíros-~, Zsom­bo­kos-~
Halom alja 75, 188
Halom környéke 133, 134
Halom-kút-dűlő 521
Halom-rét 247
Halom-szer-dűlő 138
Halom utca 161
Hamarka 103
Hamaság 507
Hamaszó-patak 485
Hamvas 499
Hamvas-ér 498
Handa 223
Handresty 79
Hangás 531
Hangás-ér 531
Hangos 531
Hangyás 71, 211, 360
Hangyás-ér 360
Hangyaszka 192
Hanka 453
Hanka Szekatura 346
Hanku 54, 343, 550
Harangmező 348
Harangöntő-sziget 60
Haraszt 504
haraszt L. Kozma-~
Harasztu 507
Harcsás 91
Harkacsu 285, 328
Harmadik-Nagyobb-dűlő 65
Hármas 210, 213, 504
Hármas-halom 146
Hármas-határ 360
Hármas-határ-domb 68, 266
Hármas-határ-völgy 140
Hármas-nagy-szék 65
Hármas-patak 436
Hármos-patak 435
Három-ág 146
Három-ágú-Ördöngös-sziget 427
Három-kút 66
Harpataki 418
Harsány 376, 377, 378
Harsány L. Kis~, Körös~, Nagy~
harsányi L. Kis~-kaszáló
Hárs-kapu 206
hát L. Berek-~, Bika-völgy-~, Bodzás-~, Bogárzó-~, Bőtvessző-~,
Büngös-~, Csárda-~, Cseresznyés-~, Cser-~, Dongó-~, Ér-~-dűlő,
Eszteró-~, Farkas-lyuk-~, Fenék-~, Fe­nyes-ér-~, Godolya-~, Gőz-~,
Gyilkos-~, Hegy~-forduló, Homok-~, Kender-~, Kis-erdő-~, Kis-rét-~,
Kis-Tó-~, Kol­dus-~, Körtvélyes-~, Kur­ta-ér-~, Lencsés-~,
Malom-völgy-~, Mélyút-~, Mise-~, Móka-~, Mos­dos-~, Mosó-~, Nagy-ér-~,
Nagy-~, Nagy-völgy-~, Orr-~, Pap-ér-~, Pergelő-~ völgye, Régényi-~,
Ru­zsa-~, Sebes-ér-~, Sovány-~, Sovány-~ laposa, Sötét-völgy-~, Sut-~,
Szil-~, Szomjú-~, Szomjú-~-dűlő, Tégla-~, Telek-~, Tó-~, Túzok-~,
Varsán-~, Vékony-ér-~, Veres-~, Vermes-~
Határ 231, 257, 258, 345, 381
határ L. Bagosi-~-dűlő, Csonka-~, Diószegi-~-dűlő, Hármas-~,
Hármas-~-domb, Hármas-~-völgy, Létai-~-dűlő, Öt­falu-~, Pályi-~-dűlő,
Pér­csi-~-dűlő, Rad­vá­nyi-~-szik, Ritók-~-dűlő, Sárándi-~-belső-dűlő,
Sá­rándi-~-külső-dűlő, Tíz­falusi-~
Határ-dűlő 521
Hatarel 463
Határ-ér 175, 213
Határfa gerindje 187
Határ-fenék 146
Határ-gödör 245
Határ-hegy 270
Határ-lapos 521
Határ-sziget 141, 303
Határ út dűlő 181
Hatház 477
Hatház sor 379
Hát-hegy 146
Hathold 428
háti L. Cseresznyés-~-hegy, Hosszú-~-kert, Ke­ver-~-dűlő, Kis-Tó-~,
Nagy-Tó-~, Ökör-~-dűlő
hátja L. Cserfák ~
Hatrongyos 341
Háturi 322
Hatvan utcai kert 146
havas L. Bihar-~, Bihari-~, Bohogyi-~, Nagy-~
havasa L. Bihar ~
Havasdombrovica 79, 83, 113, 232, 254, 391, 484, 538
havasok L. Berizes-~, Budurászi-~
ház L. Cserepes-~, Cson­ta~, Vén-~
háza L. Anda~, Bodó­~­pusz­ta, Csonta~, Cson­ta~­valány, Dancs~,
Gá­los~, Kerenye~, Kis­an­da~, Lúka ~, Lyokus ~, Mihály~, Nagyanda~,
Ró­zsa~
házi L. Csonta~-erdő, Csonta~-patak
Héder eleje 141
Hégasel 232
Hegy 184, 185
hegy L. Agárdi-~, Agg-~, Aklos-~, Al-~ alja, Által-~, Bagi-~, Bál-~,
Balúton-~, Bánk-~, Barontó-~, Beleci-~, Bihar-~, Bihari-~, Bodon-~,
Bog­dán-furár-~, Boros-~, Ci­gány-~, Cipellis-~, Ci­pők-~, Csáki-~,
Csalános-~, Cseresznyés-háti-~, Cser-~, Csillag-~, Cso­morka-~,
Csonka-~, Csorba-~, Darabos-~-dűlő, Disznós-~, Dorongos-~, Egybokor-~,
Erős-lyuk-~, Felső-~, Fogas-~, Forrás-~, Ga­la­lói-~, Guba-~, Gúnár-~,
Hajnal-~, Határ-~, Hát-~, Hollós-~, Hosszú-~, Játszó-~, Józan-~,
Kállai-~, Kanál-~, Kán­tor-~, Kapitány-~, Kápol­na-~, Kapus-~, Kása-~,
Kenyér­váró-~, Keresz­tes-~, Kert­alja-~, Kí­gyós-~, Kis-Cser-~,
Kis-~, Kis-Rózsa-~, Kis-Új-~, Konc-~, Konty-~, Kopasz-~, Kopasz-~-alj,
Ko­sár-~, Kökényes-~, Kő-ormány-~, Krajcár-~, Kurta-~, Lány-~,
Lá­ró-~, Látó-~, Lóhalál-~, Lugosi-~, Lyukas-~, Mál-~, Méhes-~,
Mogyo­rós-~, Mus­daj-~, Nagy-Cser-~, Nagy-~, Nagykágyai-~,
Nagy-Rózsa-~, Nagy-Új-~, Nagy­váradi-~, Nyár­fás-~, Oloszó-~, Ördög-~,
Öreg-~, Őr-~-tető, Pá­pai-~, Pipó-~, Pósa­laki-~, Puszta-~, Ragát-~,
Réz-~, Réz-tető-~, Rózsás-~, Sas-~, Sinai-~-ol­dal, Siralom-~, Soma-~,
Somos-~, Szár-~, Szent­jános-~, Szikla-~, Szilas-~, Szilvás-~,
Szóár-~, Szőke-~, Szőlős-~, Telek-~, Teljesfa-~, Templom-~, Tetves-~,
Tiszta-~, Tormás-~, Törökmetélő-~, Új-~, Ürge-~, Vad-~, Vár-~,
Vég­ső-~, Világos-~, Zá­poly-~
Hegy alja 179
Hegy alja dűlő 234
hegycsúcs L. Bihar-~
hegye L. Bihar ~, Isten ~, Papok ~, Szent István ~, Szilvás ~, Templom
~
hegyek L. Rész-~, Réz-~
Hegyes 144, 213, 253, 473
hegyes L. Kis~, Nagy~
Hegyesel 437
Hegyes-halom 146
Hegyes-halom-dűlő 89
Hegyesi-zug 141
Hegyhát-forduló 189
hegyi L. Gát-~
Hegyközcsatár 125
Hegyközkovácsi 125, 234
Hegyközpályi 235, 242, 243, 246, 247
Hegyköztpályi 235
Hegyközújlak 235, 242
Hegyközszáldobágy 237
Hegyközszentimre 161, 240, 542, 544
hegyláncolat L. Réz-~
Hegy-vágás 256
Héjjafészek 409
hely L. Csárda-~, Dinnye-~ laposa, Kert-~, Malom-~, Pót-~, Vár-~
Henc halma 506
Hencida 213, 249, 295, 387, 552
Henkeres 67, 78, 251
Hepeseszku 128
Herceg 249
Herceg L. Kis-~, Nagy-~
Herdello 164
Herep-folyó 146
Hergoc 387
Hergyíszut 77
Hérnek L. Kis-~, Nagy-~
Hérnek-kert 98
Herpály 92, 95, 96
Herpályipuszta 93, 94
Hertyityen 119
Herzest 52, 56, 192, 193, 197, 252, 463, 480
Hesaje 110
Hét-szeg 282
Heves megye 315, 316
híd L. Pelbárt~, Razabelli-~, Székely~
hida L. Pelbárt~
Hidas 239
Hidastelek 254
Hideg-föld 178
Hideg-kút 405, 485, 494
Hideg-kúti 206
Hideg-örvény 76
Hideg-patak 310
Híd-ér-köz 211
Hidiselu Nánd 404
hídja L. Ciberés ~, Cse­ke ~ dűlő, Palatinus ~
Híd-köz 448
Hídközipuszta 95
Higyigyászka 555
Himlős 352
Himlős-dűlő 352, 353
Hirna 391
Hirs-dűlő 207
Hirs-erdő 207
Hirtopa 232
Hirtope Gali 434
Hirtopile Hendri 433
Hirtopile la gros 273
Hirtopu Zsidouluj 274
Hizsu recs 53
Hizsu recse 194
Hizsu ruzs 53
Hizsu Vukuluj 53
Hodály-fenék 146
Hodis 204
Hodisel 456, 539
Hodisel L. Puszta~
Hodiselipuszta 418
Hodiselu 286
Hodiselu patakja 191, 204, 417
Hodobana 192
Hodobeiún 346
Hodos 206, 542, 544
Hodos L. Oláh~
Hodos attya 428
Hodos-kút 146
Hodrín guza 118
Hogyis 253, 473
Holde cu Brusi 78
Holdgyi nyégrii 434
Hold-mező 303
Holgyele 196
Hollád patakja 546
Hollod 191, 254, 286, 344, 417, 423, 508, 555
Hollod L. Kis-~
Hollodi vidéke 191, 204, 286, 393, 417
Hollod-víz 468
Hollod vize 254, 508, 555
Hollós 267
Hollós-hegy 270
Holtember-laponyag 146
Holt-ér 90
Holt-Kálló 175
Holt-Kálló-dűlő 174
Holt-Körös 89, 90, 379, 382
Holt-Körös-alj 250
Holt-Tisza 149
Holumbás 298, 400
Homok alja 111
Homok-dűlő 50
Homok-hát 111, 361
Homok-kert 146
Homok-oldal-dűlő 181
Homok-szeg 551
Homok-tető L. Kis-~, Nagy-~
Homok-tető-dűlő 88
Homoncselele 54
Homorog 349
Homorog L. Magyar~
Hómosó-ér 498
hon L. Erdély~, Magyar~
Honku 200
Honvéd sírja 146
Honvéd-telkek 141
Hóra-láp 532
Hordós-kút 267
Horesti 172
Horgas 249, 267, 256, 506, 521, 551
Horgas L. Külső-~
Horgas-ér 90, 267
Horgas laposa 157
Horhány halma 375
Hornu 54
Hornyíca 59, 85
Horoklán 404
Horoszka 81
Hortobágy 139, 143, 146, 150, 151, 152, 372
Hortobágy-folyó 146
Hortobágyi csapszék 146
Hortus Pauli 256
Horváth-kaszáló 270
Horváth utca 161
hossza L. Sár ~
Hosszal-kert 158
hosszú L. Cseri-~
Hosszúaszó 507
Hosszú-aszó 354
Hosszú-dűlő 132, 133, 189, 287, 521
Hosszú-fenék 146
Hosszú-föld 146, 179
Hosszú-földek laposa 282
Hosszú-gát 360
Hosszú-hajtó-dűlő 430
Hosszú-háti-kert 158
Hosszú-hegy 146
Hosszú-kert 125
Hosszúliget 154, 255, 259, 368, 454, 458
Hosszú-mál 406
Hosszú-Mále 355, 406, 526
Hosszú-Malé 59
Hosszú-Ördöngös-sziget 427
Hosszúpályi 97, 256, 228
Hosszúpályi út 152
Hosszú-rét 294, 409
Hosszú-szék 146
Hosszú-sziget 91, 132, 140, 256, 282, 302, 461, 499, 551
Hosszú-telek 146
Hosszú-tó 477
Hosszú utca 378
Hosszú-víz 66
Hosszú-víz-dűlő 65
Hosszú-víz-folyás 146
Hosszú-zug 448
Hosszú-zug-dűlő 448
Hotár 264
Hotarászka 55
Hrisztor 483
Huble 416
Hunyoros-rét 146
Husszia 179, 437
Husztine folyása 146
Iecer 119
Igásó 420
Igrec-barlang 434
Igric-barlang 433, 310
Iklód 107
Iklódi-lapos 157
Iklódipuszta 400
Ileaszka 308
Ilenyászka 118
Illestyi 520
Imám-kő 83
Imám patakja 83
Imandi-lapos 157
Inacs-ér 72
Inánd 222
Incincúje 122
Incsesd 259
Incskás-föld 521
Inhérleúszká 122
Inke-szék 158
In kúlkulú 77
Intra ápi 422
Intreosel 497
Intre páráu 523
Intreszku 167
Intre Ulica 345
Irtás 101, 185, 273, 294, 303
irtás L. Farkasos-~, Kis-~-oldal, Nagy-~
Irtás de gyál 173
Irtás-dűlő 129, 364
Irtás-föld 89
Irtásu Dumitrú 318
Irvás 164
Irvasel 164
Iskola sikátor 378
Ispányászka 479
Ispotály-dűlő 270, 271
Isten földje 147
Isten hegye 238
Istoku 426
Itató 270
itó L. Kis-ökör-~, Ökör-~
Ityátrá lungá 215
Izbegyu 339
Izbuk 77, 197, 276, 346
Izbuku 195, 200
Izélycsági-erdő 343
Izláz 52
Izvor 463
Izvoru luj batiu 444
Izsópallaga 135, 136, 257, 258, 258, 310, 364
Jad la pojána 323
Jád vize 285
Jancsesd 137, 204, 255, 259, 368, 454
Janka 240, 260, 543
Jankafalva 137, 161, 260, 542, 544
Jánosda 507
Jánosfalva 263, 440, 486
János-tó 477
járás L. Belényesi ~, Derecskei ~, Diószegi ~, Élesdi ~, Érmelléki ~,
Mar­gitai ~, Nagy-~, Nagy­szalontai ~, Nagyváradi ~, Sárréte ~,
Sár­réti ~, Szalontai ~, Sza­lon­ta ~, Vámospércsi ~, Váradi ~
járása L. Sárréte ~
járó L. Tatár-~
Jászság 315
Játszó-domb 147
Játszó-hegy 270
Jazér 404
Jebákné telke 147
Jeges-kút folyása 187
Jeges kútja 186
Jégverem alja 500
jegyzőség L. Buntyesdi ~
Jenő L. Boros~
Jezer 284, 549
jó L. Berek~
Józan-hegy 62
Jszvorele 54
Juhász 414
Juhász-dűlő 527
Juhász-kő-domb 305
Juhász-vágás 527
Juh-kút-dűlő 65
Juhos-telek 147
Juricskai Mór része 383
Jzsestye 104
Kaba 227, 265, 266, 305, 403
kabai L. Kis~puszta
Kabaláspatak 318
Kabalyászka 324
Kacskara 72
Kádár árka 147, 390
Kadarcs-folyó 147
Kadarcsi csapszék 147
Kádár-sziget 140
Kádár temető 99
Kádár temetője 94
Kádár-zug 132
Kadrísor 54
Kágya 129
Kágya L. Kis~, Nagy~, Pusztanagy~
kágyai L. Nagy~-hegy
Kajla-telek 147
Kakacseny 317, 324
Kákás 244
Kakas-halom 147
Kakucs 170, 319
Kakucs L. Magyar~, Oláh~
Kakúcska-mocsár 147
Kakucs rumunyeszk 412, 413
Kakucs Ungureszk 352
Kakucs Ungururu 351
Kalácsa 272, 416, 418, 459
Kalacsíca 272
Kalap-rét 409
Kalemori 224
Kalics 443
Kalinyásza 119
Kállai-hegy 182
Kállay László tanyája 141
Kálló 71, 72, 95, 96, 138, 157, 266, 448, 521
Kálló L. Holt-~, Holt-~-dűlő, Kék-~, Nagy-~
Kálló-dűlő 138, 174
Kálló-köz 521
Kálló-zug 158, 358
Kalmár-szállás 390
Kalota 173, 273, 214, 215, 273, 275, 433, 467, 494, 495, 540, 541
Kaluger 276, 325, 339, 549
Kamarális-erdőségek 196
Kamarás-halom 147
Kamn 535
Kamrai-erdő 472
Kanál-hegy 147
Kanális 382
kanális L. Kis-~
Kandia 159, 382
Kandia utca 161
Kankuria 186
Kan-sziget 133, 134, 140
Kanta köze 211
Kantár 410
Kántor-hegy 147
Kántorjánosi 377
Kántor-tó-dűlő 157
Kántor útja tető 461
Kánya 367
Kapacsel 252
Kápácsi 122
Kapitány-hegy 62
Kapocsány 288, 468, 511, 546, 555
Kápolna 496
Kápolna-dűlő 206
Kápolna-hegy 390
Kápolnás 155, 157
Kápolnás-dűlő 157
Kápolnás-halom 157
Kápolna-völgy 235
Káposztás 133, 134, 210, 224, 249
káposztás L. Kis-~, Nagy-~
Káposztás-dűlő 558
Káposztás-kert 50
Káposztás-telek 147
Káposztás-sziget 97
Kappanta 111
Kapralanu 115
kapu L. Hárs-~
Kapus-hegy 147
Karácsony-domb 558
Karajános 521
Karakás 158
Karakás-lapos 158
Karánd 355
Káránd L. Kis~, Nagy~, Pusztakis~, Puszta­nagy~, Toplica~
Karánzel Gruez 526
Karanyaszká 56
Karaszó 108, 416, 451, 456, 539
Karaszói-erdő 131
Kárászos 499
Karbunár 123, 278, 492
Karbunáristye 293
Karbunyest 318
Karcag 372
Karcag L. Nagykun~
karcagi L. Kun~ országút
Kardó 127, 230, 277, 478
Kardos 431
Kardos-kert-dűlő 129
Karika-zug 531
Karmazán 438
Károly-dűlő 65
Karpeny 318
Kárpinye 524
Kár-telek 500
Kártyás 111
Kása-gödör 147
Kása-hegy 147
Kásás 213
Kásás-szer 427
Kas-dűlő 50
Kasnárá 178
Kassa 447
Kastély L. Kis-~, Nagy-~
Kasuca 416
Kaszadipuszta 430
Kaszáló 224, 539
kaszáló L. Fútaki-~, Gyolcs-~, Horváth-~, Kis­harsányi-~, Nagy-~,
Pap-~, Urasági-~, Va­jás-~
kaszálója L. Falu ~, Oláh Mihály ~
Kasza-sziget 294
Kaszmán 552
Kasszapuszta 295
Kasztá Igréculuj 434
Kasztare 273
Kata mázer 196
Katetore 483
Katonás 249
Katona utca 141
Katonaváros 401
kátyú L. Borsányi-~, Kerek-~
kátyujt L. Tapló ~
Kátyú környéke 185
Kátyú-oldal 185
Kause 115
Kazal tisztája 270
Kázmán 552
Kebesd 169, 280, 356, 472, 510
Kecske-kő 461
Kecske-rét 542
Kecske-szik 213, 551
Kecskés-sziget 427
Keile 507
Kék-álló 63
Kék-domb 206
Kék-Kálló 50, 139, 155, 158
Kelemen laposa 250
Kelemen-pad 527
Kemencés-dűlő 552
Kemény-sziget 499
Kenderátó 147
Kenderátó L. Kis-~-halom, Kis-~-lapos, Nagy-~-halom, Nagy-~-lapos
Kenderes 260
Kenderes-dűlő 185, 553
kenderföld L. Czerny György-~
Kender-föld-dűlő 270, 271
Kender-földek 185
kender-földek L. Régi-~
Kender-hát 378
Kender-láp 551
Kender-szeg 294
Kender-szer L. Kis-~, Nagy‑~
Kender-sziget 307
Kender-zug 73
Kenesei-dűlő 287
Kenéz 184
Kénéz 61
Kenéz-alj 282
Kenézipuszta 349, 350
Kenézszállás 358
Kengyel 559
Kenyeres 409
Kenyérváró-hegy 147
Kép-halom 147
Kér L. Kis~, Nagy~
Kerek L. Nagykerek
kerek L. Szil-kerek
Kerekbokor 88
Kerekegyház 202
Kerekegyháza 202
Kerek-erdő 256
Kerek-erdő L. Nagy-~, Kis‑~
Kerekes-halom 157
Kerek-fűz 89
Kereki 376
Kereki L. Kis~, Nagy~
Kerek-kátyú 62
Kerek-láp 90
Kerek-lapos 141
Kerek-rét 186
Kerek-szék 66
Kerék-szik 307
Kerek-tó 89, 380, 410, 552
Kerek-tó-halom 73
Kerek-tövis 187
Kerenyeháza 138
Kereszt-dűlő 527
Kereszt-ér 72
Keresztes 360
Keresztes L. Mező~
Keresztes-dűlő 535
Keresztes-hegy 235
Keresztesi út 73
Keresztes-szállás 147
kereszti L. Gáp ~
Keresztszeg 313, 535
Keresztszegi-erdő 314
kerí L. Méh ~, Mé ~
Kéri-kert 478
Kerítés-dűlő 430
Keriturile 524
Kermező 438
Kerpenyászka 200
Kerpenyét 168, 281, 325, 339, 547
Kerpest L. Kis~, Nagy~
Kert 213
kert L. Bánom-~-szőlő, Berek-~, Borjús-~, Bőgő-~, Budaházy-~,
Cigány-~, Csapó-~, Csarkó-~, Cse­me­te-~, Csere-~, Cserepes-~,
Csige-~, Csobán-~, Csődörös-Epres-~, Déz­ma-~, Dinnyés-~, Ebes-~ utca,
Epres-~, Erdő-~, Fábián-~, Fácános-~, Fel-~, Felső-~, Frigy-~,
Füves-~, Fűz­fás-~, Gacsa-~, Hagymás-~ dombja, Hagymás-~ laposa,
Hatvan utcai ~, Hérnek-~, Homok-~, Hosszal-~, Hosszú-háti-~, Hosszú-~,
Káposztás-~, Kardos-~-dűlő, Kéri-~, Kis-Diny­nyés-~, Kis-~,
Kis-sző­lős~, Koldus-~, Kom­ló-~, Komlós-~, Kos-~, Kön­tös-~, Közös-~,
Kulcsár-~, Lapos-~, Lipót-~, Ló-~ alja, Major-~, Majtér-~, Malom-~,
Meggyes-~, Méhes-~, Nagy-Dinnyés-~, Nagy-~, Nagy-szőlős~, Nyálas-~,
Nyicki-~, Öreg-~, Palántos-~, Pap-~, Répás-~, Rhédey-~, Rossz-~,
Rozsos-~, Sáros-tó-~, Sás-~, Sátor-~, Séta-~, Sexta-~, Sós-~,
Szaka­ri­na-~, Szállás-~, Széché­nyi-~, Széna-~, Szérűs-~, Szik-~,
Szőlős~, Szőlős~ utca, Tarkó-~, Téglás-~, Tócós-~, Tót-~, Tökös-~,
Túrás-~, Új-~, Új-~-dű­lő, Urasági-~, Vad-~, Varga-~, Város-~, Város-~
utca, Vén-~, Vén-~-dűlő, Vén-~-szőlő, Zsidó-~
Kertalja 111, 125, 244, 270, 407
Kertalja-hegy 420
Kertaljai-dűlő 174
kertek L. Szőlős~
Kertes 526
Kertész L. Kis-~, Nagy-~
Kert-hely 187
Kerti-dűlő 535
kertje L. Kún Pál ~
Kertu 277
Kert utca 158
kerület L. Dél-Bihar ~, Dél-Bihar megyei ~, Derecskei szolgabírói ~,
Hajdú ~, Nagyváradi ~, Tiszántúli ~, Váradi ~
kerületi L. Tornyos-~-dűlő
Kerülő-dűlő 551
Kerülő-lapos 500
Késa 202
Keserű 184, 282, 358, 360
Keserű L. Ér~
Keserű-ér 360
Keserűi út 185
Kesz L. Somos~
Keszteg 135, 173, 176, 178, 214, 273, 275, 433, 540
Kétcsárda-lapos 141
Kétesi 305
Kete Szermase 318
Kete zományca 318
Két-fok közi 132, 134
Két-halom 64
Kétökrű-halom 152
Kétpap-sziget 260
Kettős 155, 213
Kettős-forduló 157, 158
Kettős-halom 98, 147
Keve laposa 147
Kever-háti-dűlő 174
Kicsera 53, 54, 200, 215, 251, 472, 523, 524
Kicsera puszti 274
Kicsera Turkuluj 273
Kicseroj 214
Kigyik 396
Kígyós 139, 158
Kígyós-halom 386
Kígyós-hegy 147
Kígyósi-dűlő 553, 559
Kígyós-lapos 147
Kígyós-patak 420
Kígyós-telek 307
Kilences 188
Kimp 117, 284
Kimpány L. Alsó~, Felső~, Papmező~
Kimpányászká 284
Kimpu 123, 192
Kimpu bauluj 284
Kimpuc 130
Kimpu csel mare 507
Kimpu csel mik 507
Kimpudepálinkára 355
Kimpu devalkuc 355
Kimpu-flore 355
Kimpu Henculuj 130
Kimpu Karanzel 406
Kimpu kete 318
Kimpu Kufericse 215
Kimpu Kureturilor 438
Kimpuletu cu Szinzáró 429
Kimpu longu 273
Kimpu luj Bungo 277
Kimpuluj Jepure 54
Kimpu mare 286, 393, 406, 418, 523
Kimpu moculuj 277
Kimpu mori 326, 523, 540, 541
Kimpu Mosuluj 339
Kimpumuculuj 424
Kimpunel 207
Kimpu oszajilor 438
Kimpu pejusuluj 438
Kimpu putyíneli 215
Kimpu Ráduluj 468
Kimpurel 538
Kimpuri 192, 339
Kimpu tyejusu luj 438
Kimpu ungurilor 478
Kimpu Vonyi 277
Kimsore 507
Kincse 186
Kincses 71
Kincses-fenék 147
Kincses-telek 147
Kincses-völgy 246
Kincsu 218
Kindeászka 223
Kindrestyilor 509
Kinpu réte 122
Kinyepistye popi 214, 215
Király alja 140
Király-dűlő L. Nagy-~
Király-erdő 308, 344, 423, 508
Király-hágó 214
Király út 395
Kirbolya 405
Kircsága 507
Kirligátu 293
Kírlígétura 232
Kirna 391
Kirpesti márí 388
kis L. Belső-~-kút, Lobda-~-mező, Magyar ~ utca, Oláh ~ utca
Kis-állás 141
Kis-állás-laposok 141
Kis-Álomzug 142, 145
Kisandaháza 96
Kis-András 157
Kis-Árkus 499
Kis-Baglyos 95
Kis-Barát 73
Kis-Bárod 343
Kis-Barsa 132, 140
Kis-Barsa dombja 140
Kis-Békás 551
Kisbelényes 285, 323, 328, 356, 450
Kis-Betlehem 384
Kis-Bocskai 241
Kis-Bodór 261
Kis-Bogárzó 141
Kis-borjú-nyomás 68
Kis-Bor-patak 206
Kis-Borsós 143
Kis-Borsó-sziget 430
Kisbozsód 141
Kisbozsódipuszta 140
Kis-Buda-rét 431
Kis-Carina 225
Kis-Cser-hegy 384
Kis-cserje 536
Kis-Csíkos 73
Kis-Csohos 190
Kis-csonkás 81
Kis-Csutkó 478
Kis-derék-láp 532
Kis-Dinnyés 141
Kis-Dinnyés-kert 158
Kis-Diós-völgy 461
Kisdombrovica 191, 254, 286, 468, 555
Kis-dűlő 50, 270, 412, 413
kisebb L. Ferenc deák-~-dűlő
Kis-erdő 289, 316, 361, 381, 382, 476, 536
Kis-erdő-hát 462
Kis-erdő-kút laposa 270
Kisfalusipuszta 428
Kis-Gatály 498
Kis-gát-ér 414
Kis-Gút 146
Kis-hágó 194
Kis-Halas 133, 134
Kis-halom 73, 247, 289, 360
Kisharsány 377, 378, 381
Kisharsányi-kaszáló 381
Kis-hegy 161
Kishegyes 146
Kis-Herceg 213
Kis-Hérnek 461
Kis-Hollod 344, 422, 423, 508
Kis-Homok-tető 88
Kis-irtás-oldal 384
Kis Jankó-láp 532
Kiskabaipuszta 267
Kiskágya 287, 384
Kis-kanális 264
Kis-káposztás 381
Kiskáránd 457, 526
Kiskáránd L. Puszta~
Kis-Kastély 431
Kis-Kenderátó-halom 147
Kis-Kenderátó-lapos 147
Kis-Kender-szer 294
Kiskér 101, 207, 291, 471
Kis-Kerek-erdő 289
Kiskereki 289
Kiskerpest 388
Kis-kert 189
Kis-Kertész 431
Kis-Kogyoszló 206
Kiskoh 56, 115, 117, 197, 293, 346, 444, 459
Kis-Konyári út dűlő 65
Kis-Kornyó-dűlő 65
Kis-Körös 92, 109, 210, 250, 362, 381, 382, 387, 461, 552
Kis-Köves-lapos 148
Kis-kút-dűlő 111
Kis kút utca 158
Kislaka 110, 292, 321, 370
Kis-lapos-dűlő 181
Kis-Latabár 125
Kis-Láz 53
Kis-Ludas-tó 431
Kis-Lukáca 133
Kis-Mályvás 141
Kismarja 109, 241, 250, 294, 374, 430, 558
Kismarja L. Szabad~
Kis-Martinka 476
Kismarus 105, 130, 296, 391
Kismarusi-dűlő 131
Kis-Megyeri 211
Kis-Meggyes-lapos 149
Kis-Méhesi 453
Kisméhesipuszta 222, 342
Kis-mély-földes-halom 147
Kis-mező 125, 184
Kis-mező-dűlő 50, 182
Kisnyéstaipuszta 349
Kisnyüved 409
Kis-osztás 155, 157
Kis-ökör-itó 147
Kis-Ördöngös-sziget 427
Kis-Pallag 267
Kis-Pállaj 282
Kis-Pap-rét 282
Kis-pár-sziget 261