Kézirat Címe (magyar) Rövidített Cím (a Megjelenő Tanulmány Páratlan

kézirat címe (magyar) rövidített cím (a megjelenő tanulmány páratlan oldalainak fejlécében kerül feltüntetésre, max. 35 karakter, sz

Kézirat címe (magyar)
Rövidített cím
(a megjelenő tanulmány páratlan oldalainak fejlécében kerül
feltüntetésre,
max. 35 karakter, szóközökkel együtt)
1 Szerző Neve, 2 Szerző Neve, 3 Szerző Neve*
1 Munkahelye, város
2 Munkahelye, város
3 Munkahelye, város
Összefoglalás (a kézirat magyar nyelvű összefoglalása)
Tömören – maximum 800 karakter terjedelemben (szóközökkel együtt) –, a
kézirat nyelvén tartalmazza a tanulmányozott problémát, az alkalmazott
vizsgálati módszereket, a kapott vizsgálati eredményeket, valamint az
azokból levont következtetéseket. Az Összefoglalást követően kérünk
maximum 5 kulcsszót megadni.
Kulcsszavak: kulcsszó 01, kulcsszó 02 … kulcsszó 05
A kézirat címe (angol)
1 Name of Author, 2 Name of Author, 3 Name of Author
1 Workplace of Author, City/Country**
2 Workplace of Author, City/Country
3 Workplace of Author, City/Country
Summary (a kézirat angol nyelvű összefoglalása)
Amennyiben a kézirat magyar nyelven készült, elvárt egy nagyobb
terjedelmű, 2 500–3 000 karakterszám (szóközökkel együtt) terjedelmű
angol nyelvű összefoglaló. Angol nyelvű kézirat esetén értelemszerűen
magyar nyelven kerül benyújtásra a részletes összefoglaló.
Keywords: keyword1, keyword2 … keyword5
A kéziratok ajánlott terjedelme a magyar nyelvű és a nagyobb
terjedelmű angol nyelvű összefoglalókkal együtt 20 000–40 000 karakter
szóközökkel együtt.
A SCIENTIA ET SECURITAS folyóiratban megjelenő tudományos közlemények
egységes felépítése érdekében célszerű az alábbi szerkezeti tagolást
követni:
1.
Bevezetés.
2.
Vizsgálati anyag és módszer
3.
Vizsgálati eredmények
4.
Vizsgálati eredmények értékelése, megvitatása, összefoglalása és
következtetések levonása.
Alcím 1
A fent megnevezett tagolás fejezetcímeinek jelöléséhez félkövér
betűtípus javasolt.
Alcím 2
További alcímek használatánál a dőlt betűtípust javasolt.
Táblázatok
A vizsgálati eredményeket vagy táblázatban, vagy ábrán közöljük.
Egyazon vizsgálati eredményt megjelenítő táblázat és ábra adatai
között nem lehet átfedés.
 Ügyelni kell a dimenziók, kategóriák pontos és szabatos
feltüntetésére.
 A táblázatok túlterheltségét kérjük mellőzni, ezért azokon csak a
legfontosabb adatokat kell feltüntetni, a tizedesvessző utáni számokat
csak szakmailag indokolt esetben kérjük feltüntetni.
 A táblázatokat és az ábrákat mindegyikét arab számmal ellátott
sorszámmal és világos, szövegkörnyezet nélkül is értelmezhető címmel
kell ellátni, táblázat esetén ezen információk a táblázat fölé, ábra
esetén az ábra alá kerülne.
 Idegen nyelvű adatokat kérjük magyar nyelvre lefordítani.
 A táblázatok és ábrák számát kérjük 3–4 darabszámban maximálni,
ezeket a kézirat végére illesszék be.
 Nagy méret esetén külön fájlban is benyújthatók. Tördeléskor a
szöveg megfelelő helyére kerülnek.
 A táblázat forrása, illetve egyéb megjegyzések a táblázat alatt
szerepelnek.
 A diagramokat tartalmazó ábrák alapjául szolgáló adatokat
(táblázatokat) külön Excelfájlban kérjük.
Példa:
1. táblázat A jármű megfelelőségének jelzésére szolgáló hivatalos
módszerek
Módszernév
Tanúsító
Példák
Típus jóváhagyás
kormány
EU, Kína, India
Ön-tanúsítás
gyártó
USA és Kanada
Kombinált önbizonyítvány és típusjóváhagyás
kombinált
Brazília
Forrás: (Zöldy 2018)
Ábrák
A fényképek és rajzok „ábra” megjelöléssel, folyamatos sorszámozással
küldendők. Ügyelni kell a közölni kívánt fényképek minőségére, min.
600x800 pixel felbontás elvárt, valamint a rajzok áttekinthetőségére,
pontosságára, gondos kivitelezésére. Célszerű, hogy a rajzok minél
kevesebb szöveget tartalmazzanak, ezért a több részes ábrák egyes
részeit nagybetűkkel jelöljük, egy ábrán belül pedig (pl. több görbe
megkülönböztetésére) kisbetűket használunk. Az alkalmazott jelzések
magyarázatát az ábraaláírás tartalmazza. A közlésre kerülő ábrák
mérete nem haladhatja meg a 12,5x18,5 cm-t.
Képeket (fényképeket) tartalmazó ábrákat önálló grafikus fájl(ok)ban
(tehát nem a Word-dokumentumba ágyazva) kell mellékelni. Megengedett
fájlformátumok: JPEG (.jpg, .jpeg, .jpe, .jif, .jfif, .jfi), PNG.
Felbontás: minimum 300–600 dpi. A tanulmány szövegébe a képek
számozott helye és címe kerül.
Példa:

1. ábra A munkafeladatok arányának változása az Egyesült Államok
gazdaságában, 1960–2009
Forrás: VARGA J (2019) Robotizáció és oktatás (Levy, Frank, Murnane,
Richard J., Dancing with Robots: Human Skills for Computerized Work,
Third Way, Washington, DC, 2013. alapján)
A táblázat, az ábra, a kép pontos forrásmegjelölése minden esetben
elvárt, a szerző saját szerkesztése esetén is (saját forrás/saját
szerkesztés).
Szövegközi hivatkozások:
A tanulmány szövegén belül egy műre a szerző(k) vezetéknevével és a
hivatkozott mű megjelenésének évszámával (mindkettő dőlt betűs) – a
mondatba szerkesztve, vagy a mondat végén – kell hivatkozni,
zárójelben (szövegközi hivatkozás).
Egy szerző esetén:
(Ball 2002)
Két vagy három szerző esetén a szerzők vezetéknevét szóköz nélkül,
nagykötőjellel választjuk el:
(Graham–Robinson 2004) (Owen–Bessant–Heintz 2013)
Háromnál több szerző esetén csak az első nevét tüntetjük fel:
(Ball et al. 2002)
Több szerzőre való hivatkozáskor egy zárójelen belül a különböző
szerzőket pontosvesszővel választjuk el egymástól, és ábécésorrendbe
rakjuk:
Korábbi kutatások (Bourdieu 1990a, 1990b; Graham–Robinson 2004;
Kontler 2002, 2003).
Idézet esetén az idézett szövegrész oldalszámát is meg kell adni:
(Kontler 2002: 479) (Graham–Robinson 2004: 33) (Ball et al. 2002:
19–20)
Amennyiben a szerző neve a szöveg része, úgy a tanulmány
megjelenésének évét zárójelben közvetlenül a szerző nevét követően
jelezzük:
Az elemzések közül Bíró (2009) és Csapó (2015a, 2015b) munkáit lehetne
kiemelni.
Ritkán az is előfordulhat, hogy mind a szerző neve, mind a hivatkozott
évszám a szöveg szerves részét képezi. Ilyenkor nincs szükség külön
zárójeles hivatkozásra:
Az OECD 2014-ben kiadott Measuring Innovation in Education: A New
Perspective: Educational Research and Innovation című anyaga.
Irodalomjegyzék
A szövegben megjelölt hivatkozások mindegyikének szerepelnie kell az
irodalomjegyzékben. Ne szerepeljen az irodalomjegyzékben olyan
tanulmány, amelyre a szövegben nincs hivatkozás.
Az irodalomjegyzéket – függetlenül attól, hogy a hivatkozás
folyóiratot, könyvet, vagy Web-címet jelöl – ábécésorrendben kell
szerkeszteni. Ugyanazon szerző(k) különböző művei a megjelenés
sorrendjében kövessék egymást.
Az irodalomjegyzék elkészítésekor a következő általános szabályok
követendőek:
Folyóiratra hivatkozás
Vezetéknév Keresztnév kezdőbetűi. Kiadás éve (zárójelben)
Folyóiratcikk címe. Folyóirat megnevezése, Kötetszám, Füzetszám. pp.
oldalszám
Példa:
Bőgel Gy. (2008) A schumpeteri „teremtő rombolás” módjai az
infokommunikációs iparban. Közgazdasági Szemle, Vol. 55. No. 4. pp.
344–360.
Külföldi szerző esetén a vezetéknevet és keresztnevet vessző választja
el (pl. Schumpeter, J. A.).  Több szerző esetén az egyes szerzők neve
közé szintén vessző kerül, az utolsó előtt viszont egy ’&’ szerepel
(pl. Atzei, N., Bartoletti, M., & Cimoli, T).  A szerző(k) neve után
szerepel zárójelben a megjelenés éve. Szerkesztett kötetek vagy
folyóiratok esetén a hivatkozások végén meg kell adni az oldalszámokat
is. Az oldalszámok elé egy ’pp.’ rövidítés kerül.  Szerkesztett
kötetet a szerkesztő(k) neve után zárójelbe tett ’ed.’ vagy ’eds’
rövidítéssel jelezzük. Ugyanez a zárójel tartalmazza a kötet
megjelenésének évét is.
A DOI azonosítóval rendelkező források esetében kérjük, a forrás
megjelölés végére feltüntetni annak aktív DOI linkjét.
Példa:
Dietz F. (2020) A mesterséges intelligencia az oktatásban: kihívások
és lehetőségek. Scientia et Securitas, Vol. 1. No.1. pp. 54-63. DOI:
https://doi.org/10.1556/112.2020.00009
Könyvre hivatkozás:
Vezetéknév Keresztnév kezdőbetűi. Kiadás éve (zárójelben) Könyv címe.
Város neve, Kiadó megnevezése.
Példa:
Schumpeter, J. A. (1980) A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest,
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Archibugi, D. & Lundvall, B.-Å. (eds 2002) The Globalizing Learning
Economy. Oxford, Oxford University Press.
Tanulmánykötetben megjelenő írásra:
Golnhofer E. (2003) A tanuló. In: Falus I. (ed.) Didaktika – Elméleti
alapok a tanítás tanulásához. pp. 38–56.
Bessant, J. (2013) Innovation in the Twenty-first Century. In: R.
Owen, J. Bessant & M. Heintz (eds) Responsible Innovation. Managing
the Responsible Emergence of Science and Innovation in Society.
Chichester, John Wiley & Sons. pp. 1–25.
Web-címekre hivatkozás:
Vezetéknév Keresztnév kezdőbetűi. Kiadás éve (zárójelben) Könyv címe.
Város neve, Kiadó megnevezése. Internetes link [Letöltve: … ].
Kampis Gy. (2013) A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése.
Petabyte Kft. & Oktatási Hivatal.
https://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop721_eszafejl/projekthirek/hazai_tudomanymetriai_felmeres/
[Letöltve: 2019. 04. 05].
* Társszerzők esetén kérjük megadni, hogy melyik szerző felel a
szerkesztőséggel való kapcsolattartásért (levelező szerző), ez esetben
a rugalmas kapcsolattartás érdekében telefonszámot is kérünk, melyet
bizalmasan kezelünk.
** Magyar szerző esetén a város, külföldi szerző esetén az ország
feltüntetése.
7