A MAGYAR LABDARÚGÁS ETIKAI NORMÁI A JÁTÉKOSOK ETIKÁJA Tagadhatatlan

a magyar labdarúgás etikai normái a játékosok etikája tagadhatatlan,, elfogadott tény, hogy a labdarúgás főszereplői a játékosok. ők

A MAGYAR LABDARÚGÁS ETIKAI NORMÁI
A JÁTÉKOSOK ETIKÁJA
Tagadhatatlan,, elfogadott tény, hogy a labdarúgás főszereplői a
játékosok. Ők vannak reflektorfényben, s többnyire róluk szól minden,
pályán és pályán kívül egyaránt. Ennek megfelelően az általuk
tanúsított viselkedés, az ő etikai normájuk meghatározó a futball
általános megítélése szempontjából, tehát felelősségük óriási.
1.
A képességek fejlesztése, maximális erőfeszítés a győzelem
érdekében
Minden játék célja a győzelem. Aki nem a győzelemért harcol, becsapja
csapatát, annak szurkolóit, az ellenfelet, a nézőket és rossz fényben
tünteti fel önmagát.
2.
Az „antifutball”, az időhúzás minden formájának kerülése
A pozitív játék akkor is követelmény, ha a csapat már elérte a kívánt
eredményt.
3.
Ellenállás sportszerűtlen kísértéseknek
A dopping, a korrupció, a mérkőzés eredményében való megállapodás,
stb. akkor is etikai vétség, ha nem kerül nyilvánosságra.
4.
Az ellenfél tiszteletben tartása
Az ellenfél épp úgy szereti a futballt, mint mi magunk, és ő is győzni
akar. A mérkőzés küzdelem, de nem háború. A mai ellenfél egy év múlva
akár csapattársunk lehet.
5.
Az ellenfél testi épségének megóvása
Kerülni a durva vagy veszélyes „belemenéseket”; segítségnyújtás az
ellenfél sérült játékosának.
6.
Tisztelet a játékvezetővel és segítőivel szemben; a szabályok
betartása
A labdarúgás olyan játék, amelynek a szabályai egyszerűek, mindenki
által megtanulhatóak, érdemes ezekkel pontosan tisztában lenni. A
játékvezető a szabályok legfőbb őre, akinek ítéleteit tiszteletben
kell tartani. Reklamálással amúgysem lehet a játékvezetőt ítélete
megváltoztatására bírni.
7.
Az ellenfél vezetőinek és szurkolóinak megbecsülése
Tudomásul kell venni, hogy nem csak a mi csapatunk hívei szurkolnak a
nézőtéren. A bekiabálásokat nem kell mindig „meghallani”, még kevésbé
szabad reagálni rájuk.
8.
Sportszerű és példamutató magatartás a játéktéren kívül is
A követendő öltözői magatartás nem az indulatok – főleg nem a negatív
indulatok – szabadjára engedése, sokkal inkább a felhevült
játékostársak megnyugtatása.
9.
Az írott vagy elektronikus sajtónak nyilatkozva a pozitív elemek
kiemelése, mások – játékostársak, vezetők vagy az ellenfél -
bírálásának kerülése
E nyilatkozatok gyakran nagyobb nyilvánosságot kapnak, mint maga a
mérkőzés; érdemes néhány pillanatig (többre általában nincs idő)
átgondolni a következményeket.
10.
A világ szebbé tétele a labdarúgás révén
A labdarúgásnak hihetetlen hatalma van és ennek révén valamit javítani
lehet a világon.
A játékosok teljesítménye és magatartása járuljon hozzá világunk
szebbé tételéhez.
ETIKAI NORMÁK LABDARÚGÓEDZŐK SZÁMÁRA
A labdarúgás etikájában kulcsfontossága van az edzők etikai
felfogásának és magatartásának. Személyiségük, morális beállítottságuk
közvetlenül kihat az általuk vezetett egyesület vagy válogatott
játékosainak etikai színvonalára. Szinte minden edzői szónak,
döntésnek és gesztusnak erkölcsi hatása van,
Az alább következő etikai normák csak rövid összefoglalását adják a
sportágban tevékenykedő szakemberekkel szemben támasztott etikai
követelményeknek. Jóval részletesebb kifejtés található a Magyar Edzők
Társaságának „Edzők Etikai Kódexe” című kiadványában (Magyar Edzők
Társasága 2007).
1.
A vezetésére bízott csapat fejlesztése, amely vonzóvá teszi a
játékot
a közönség számára
Természetes és helyes, hogy az edző a gondjára bízott csapat maximális
eredményességére törekszik. Nem mindegy azonban, hogy ezt milyen
eszközökkel éri el, A sportág és annak népszerűsége megköveteli a
látványos, vonzó pozitív játékot.
2.
A szaktudás megosztása az edzőkollégákkal
A sportággal, fejlesztési érdekével szembeni, egyik legszebb
kötelezettség a megszerzett szaktudás, elméleti és gyakorlati
tapasztalatok megosztása a többi – különösen fiatalabb – edzővel.
Kiemelkedő jelentősége van ennek előadásra, konzultációra való
felkérés esetén.
3.
A sportág megóvása negatív befolyásoktól, mint amilyen a
rasszizmus, a durvaság, az antifutball, a kábítószer, stb.
Ezek a veszélyek napjainkban erősebbek, mint a múltban.. Nagy
figyelmet kell fordítani az ilyen befolyásokra, mindent elkövetve
azért, hogy a játékosok ezektől mentesek maradjanak.
4.
Ellenállás sportszerűtlen kísértéseknek
A dopping, a korrupció, a mérkőzés eredményében való megállapodás,
stb. akkor is etikai vétség, ha nem kerül napvilágra.
5.
A sportszerűség szellemének tudatosítása a játékosokkal
Ez a kötelezettség az edzők legnemesebb feladata. Nem kell háttérbe
szorítani az erőnléti, technikai, taktikai, stb. oktatást ahhoz, hogy
a játékosok megértsék és kövessék az etika szellemét a játéktéren, az
öltözőben; mérkőzésen és edzésen, sőt a mindennapi életben is.
6.
A játék- és versenyszabályok, valamint a játékvezetők tiszteletben
tartása
A játék szellemének megőrzése elsődlegesen edzői feladat. Ide tartozik
a játékosok felfogásának a szabályos játék szellemében való
irányítása, a szabályok kijátszására irányuló kísérletek kerülése,
továbbá a korrekt, tiszteletteljes magatartás a játékvezetőkkel
szemben és ennek megkövetelése a játékosoktól.
7.
Korrekt és példamutató magatartás az ellenféllel szemben
A sokszor emlegetett „az ellenfél nem ellenség” elv ma is érvényes. Az
edző tartózkodjék például az ellenfél megfélemlítésére irányuló
taktikától, az ellenfél játékosainak szidalmazásától, velük szemben
vulgáris kifejezések használatától.
8.
Gondosság a médiával való kapcsolatban
Az edzőtől elvárható a média képviselőinek tájékoztatása, kérdéseinek
– a személyiségi jogok keretein belüli – megválaszolása. Ugyancsak
elvárható e nyilatkozatokban az igazsághoz és valósághoz való szigorú
ragaszkodás.
9.-10. Speciális etikai követelmények fiatal játékosokkal, különösen
gyermek labdarúgókkal foglalkozó edzőkkel szemben
A fiatalokkal foglalkozó edzőkre többletfelelősség is hárul. A
fiatalok egészsége és erkölcsi nevelése fontosabb, mint a mérkőzések
eredménye, fontosabb mint akár az egyesület, akár az edző vagy éppen a
szülők presztízse.
11.
Gyermek futballistákkal foglalkozva ugyanolyan figyelmet kell
fordítani a kevésbé tehetségesekre, mint a „nagy ígéretekre”
Bizonyos életkor alatt az eredményre való kizárólagos törekvés fizikai
és/vagy mentális károkat okozhat. A mérkőzéseken elért sikerek mellett
érdemes kiemelni és jutalmazni az igyekezetet.
12. A gyerekek – nemcsak sportbeli - jövőjének gazdagítása
A játékos és családjának olyan ismeretekkel való ellátása, amelyek a
fizikailag és szellemileg egészséges életvitelt segítik elő.
ETIKAI NORMÁK EGYESÜLETI VEZETŐK SZÁMÁRA
Az egyesületi vezetők magatartása, etikai felfogása döntő mértékben
határozza meg az egyesület valamennyi tagjának, de különösen a
játékosoknak sportszerű vagy sportszerűtlen viselkedését. A vezetői
etika nemcsak egy-egy eset alakulására lehet kedvező vagy kedvezőtlen
hatással, hanem hosszú távra is meghatározza az egyesület
elismertségét.
1.
A labdarúgás érdekeinek képviselete az egyesület szempontjából
éppen úgy, mint a sportág nemzeti és nemzetközi vonatkozásában
Magától értetődő, hogy az egyesületi vezető elsődlegesen saját
klubjának érdekeit képviseli. Magatartása és döntései azonban az egész
sportág hazai és/vagy nemzetközi helyzetére is kihatnak. A vezetői
etika kötelezettségei nem állnak meg az egyesület határainál, hanem
magasabb szempontok érvényesülését is megkövetelik.
2.
A nemzeti válogatottak és a saját egyesület érdekeinek egyenlő
kezelése.
A vezető ne akadályozza alapos ok nélkül játékosának szereplését a
nemzeti válogatottban. Alapos ok lehet például a játékos betegsége,
sérülése, a soron következő egyesületi mérkőzés sikerének féltése
azonban nem.
3.
Magánérdek alárendelése az egyesület érdekeinek
A klubját szolgáló vezető egyéni érdekei ritkán kerülnek
összeütközésbe klubérdekkel. Ha mégis, akkor az etika megköveteli az
érdekek mérlegelését és csak nagyon súlyos esetben fogadja el az
egyesület terhére hozott döntést..
4.
Ellenállás sportszerűtlen kísértéseknek
A dopping, a korrupció, a mérkőzés eredményében való megállapodás,
stb. akkor is etikai vétség, ha nem kerül napvilágra és ezért nem von
büntetést maga után.
5.
A játék- és versenyszabályok tiszteletben tartása
Az egyesületi vezető kötelessége a játék- és versenyszabályok,
valamint a sportvezetéssel kapcsolatos törvények, rendeletek, stb.
ismerete és azok követése, személyében és az egyesület képviseletében
egyaránt.
6.
A szurkolók helyes magatartásának elősegítése
Túl azon, hogy az egyesület felelős a szurkolóinak magatartásáért, az
egyesületi vezetőnek etikai kötelessége a szurkolók magatartásának
pozitív irányba való terelése. Ide tartoznak olyan eszközök, mint
szurkolói ankétok, mérkőzés közben intézkedés a túlságosan felhevült
drukkerek lecsillapítására, stb.
7.
Pozitív kapcsolat a többi egyesület vezetőivel
Az egyesületi vezetők összefogása, a pozitív vezetői tapasztalatok
átadása nagymértékben elősegítheti a hazai labdarúgás
színvonalemelkedését, annak szervezettségét.
8.
A szövetség törekvéseinek támogatása
A nemzeti szövetség legjobb kezdeményezései is elbukhatnak az
egyesületi vezetők támogatása nélkül. Ez a támogatás egyrészt
tanácsadás, másrészt az elfogadott határozatok pontos végrehajtása és
tartózkodás e határozatok nyilvános bírálatától.
9.
Pozitív kapcsolat a játékvezetőkkel
A játékvezető éppen úgy a nemzeti vagy nemzetközi labdarúgás szolgája,
mint az egyesületi vezető, még akkor is, ha szerepeik különbözőek. A
játékvezetőkkel való pozitív kapcsolat nem csak az ítéletek tiltakozás
nélküli elfogadását jelenti, hanem a játékosok, edzők és nézők hasonló
magatartásra való ösztönzését is.
10.
Korrekt kapcsolat a médiával
Ez a kapcsolat egyrészt a szükséges információk megadását, másrészt
ennek keretében a személyiségi jogok kereteinek betartását, továbbá az
igazsághoz és a valósághoz való feltétlen ragaszkodást jelenti.
A JÁTÉKVEZETŐK ETIKÁJA
Beleértve az asszisztenseket és a tartalék játékvezetőket is
1.
A fizikai és szellemi képességek fejlesztése, a lehető legjobb
mérkőzésvezetés érdekében
2.
Kellő bátorság az ítéletek meghozatalánál (beleértve a
„népszerűtleneket” is.
3.
Teljesen pártatlanság, minden külső befolyástól való mentesség
4.
A játékosok testi épségének védelme
5.
A szükségeset meghaladó vendéglátási gesztusok udvarias, de
határozott elutasítása
6.
Kellő tisztelet a játékosokkal és csapatvezetőkkel szemben
7.
A játékvezetői jelentésben teljes ragaszkodás az igazsághoz
8.
A fiatal játékvezetők fejlődésének segítése
9.
Tartózkodás a játékvezető-kollégák nyilvános bírálatától
10.
Asszisztensként és negyedik játékvezetőként teljes támogatás a
vezetőbírónak
ETIKAI NORMÁK A LABDARÚGÓ MÉRKŐZÉSEK NÉZŐI SZÁMÁRA
Ma már általánosan elfogadott igazság, hogy a mérkőzések nézői maguk
is szereplői a játéknak. Magatartásukkal hozzájárulnak a mérkőzés jó
vagy rossz légköréhez, rendjéhez és – ezeken keresztül – színvonalához
is.
1. A mérkőzések hozzásegítése ahhoz, hogy ezek – az eredménytől
függetlenül is – mindenki számára szórakoztató sportesemények legyenek
A mérkőzések hangulata nemcsak a játék színvonalától vagy az
eredménytől. hanem a nézőtér légkörétől is függ. Igyekezzünk ezt a
légkört mindannyiunk számára kellemessé, oldottá tenni.
2. A kedvenc csapat sikerének sportszerű támogatása
A néző, szurkoló sokat tehet csapatának sikeréért. A sportszerű
bíztatás, éneklés, stb. gyakran pozitív hatással van a teljesítményre.
Ez a pozitív hatás segíthet az átmeneti visszaesések áthidalásában is.
3. Felelősség a csapatért
Érdemes szem előtt tartani, hogy minden egyesület felelős szurkolóinak
viselkedéséért, tekintet nélkül a mérkőzés színhelyére (otthon vagy
idegenben). Kár lenne, ha a kedvenc csapat éppen híveinek magatartása
miatt szenvedne büntetést.
4. Felelősség a játékosokért
Annak a játékosnak van a legtöbb segítségre szüksége, akinek aznap a
szokottnál rosszabbul megy a játék. Szidalmazás helyett a türelem és a
bíztatás hozzásegítheti, hogy elmozduljon a mélypontról.
5. A játékszabályok ismerete
Azok a nézők, akik a szabályokat ismerik, jobban tudják értékelni a
mérkőzést, elbírálni csapatuk és az ellenfél teljesítményét és jobban
megértik a játékvezetői ítéleteket.
6. Az ellenfél tiszteletben tartása
Ellenfél nélkül nincs mérkőzés. Alapelv, hogy az ellenfél nem
„ellenség”. A hozzáértő néző az ellenfél jó teljesítményét is
megtapsolja.
7. Minden játékos, sportvezető, játékvezető és néző emberi jogainak
elismerése, nemzetiségüktől, etnikai és vallási hovatartozásuktól
függetlenül
E tekintetben a „zéró tolerancia” ma már általánosan elfogadott etikai
elv.
8. A játékvezető és segítői iránti tisztelet, az ítéletek elfogadása
Játékvezető nélkül épp úgy nincs mérkőzés, mint ellenfél nélkül. Ne
feledjük: a játékvezetők működése, objektivitása és ítéleteinek
helyessége szigorú kritériumok szerinti ellenőrzés alatt áll.
9. Méltó magatartás a nemzeti himnuszok elhangzásakor
A külföldi vendég himnusza épp oly nemzeti ereklye, mint a sajátunk.
Legyünk tekintettel a vendégek érzelmeire.
10. A sporttelep rendjének, épségének és tisztaságának megőrzése
A nézők sokat tehetnek azért, hogy a stadionok kellemes színhelyei
legyenek a mérkőzésnek, és a következő alkalmakkor is érdemes legyen e
sporttelepeket felkeresni.
10