Vázlatos Magyar Könyvtörténet 2 Korszakok Az Európai

vázlatos magyar könyvtörténet 2. ================================ korszakok ========= az európai hatás, s korszakoláshoz hasonló, d

Vázlatos magyar könyvtörténet 2.
================================
Korszakok
=========
Az európai hatás, s korszakoláshoz hasonló, de néhány sajátosság
I.
1000-1526
II.
1526-1802
III.
1802-1945
IV.
1945-1990
V.
1990-
Honfoglalás-államalapítás
A hazai könyvtártörténetet az államalapítástól, jelképesen Szent
István megkoronázásától számítjuk, mellyel Magyarország a nyugati
rítusú keresztény Európa része lett. A latin nyelvű írásbeliség és
ennek egyik legfőbb hordozója, a könyv az állam- és egyházszervezés
nélkülözhetetlen eszköze volt. Az importált könyvkultúra az új
intézményekkel együtt honosodott meg, s története ettől kezdve
párhuzamosan alakult az európai fejlődéssel.
Honfoglalás kori, s korábbi írásbeliségről igen, de könyvkultúráról
nem beszélünk.
Kezdetek
--------
Nyugat-európai hatás
Egyház kulturális hatása egyértelműen hatalmas hazánkban, így hazai
könyvtártörténeti szempontból elsősorban egyházi könyvtárakról
beszélhetünk.
Az első könyveket a térítő, majd az állam- és egyházszervezésben részt
vevő szerzetesek és világi papok hozták magukkal.
Egyházi könyvtárak
------------------
Kolostori könyvtárak elsősorban egyházi könyveket gyűjtöttek. Így az
állomány liturgikus volta lett meghatározó.
A kolostorok, egyházmegyék könyvigényét a káptalani scriptoriumok
igyekeztek kielégíteni.
A rendszer kiépülése a 11. század végére, Szent László korára
(1077-1095) szilárdult meg.
B encések
----------------
Pannonhalma
Bencés kolostor
Szent Márton hegyén 996-ban alapították
1093-ban (Szent László utasítására) teljes vagyonleltárt készítettek
80 kötet (200-250 mű)
P écsváradi kolostor
1015-ös alapítású, 12. század elején 35 kötet
Bakonybéli monostor, 12. század elején 83 kötetet számolnak össze
(nem hitelesek a források, 13. századi leírások alapján)
Pray-kódex – Halotti beszéd és könyörgés az első magyar nyelvű
szövegemlék
Középkor Királyi udvar könyvei
------------------------------
A középkor folyamán a kolostori könyvtárak mellett legjelentősebb
könyves gyűjtemények a királyi udvar könyvei.
11. sz. közepe óta létezik hivatalos történetírás
Legismertebb Anonymus (III. Béla, 1172-1196 névtelen jegyzője) Gesta
Hungaroruma
Középkor 13-15. század
----------------------
13. század – hiteleshelyek
Sajátosan magyar intézmény. Nyugat-európában közjegyzők
közreműködésével zajlanak a magánjogi szerződések, Magyarországon
káptalanok és/vagy nagyobb konventek állítottak ki saját, hiteles
pecsétük alatt közhitelű okleveleket.
Szerzetesrendek
---------------
13. és a 14. század folyamán Magyarországon is elindul a polgárosodás,
városiasodás azonban még mindig az egyházi könyvtárak a meghatározók.
Megjelennek a „kolduló rendek”: domonkosok, ferencesek majd a 13.
század végén az ágoston rendiek
Egyetlen magyar alapítású rend 14. század folyamán erősödik meg.
(Pálos rend, Nagy Lajos király szerzi meg számukra thébai Szent Pál
földi maradványait)
A rendekhez kapcsolódóan egyre jellemzőbb, hogy a kolostorokon kívül a
szerzetesek, világi papok saját könyvtárat is elkezdenek gyűjteni,
tudatos gyűjtés útján, így a kezdetben erőteljesen liturgikus
gyűjtemények egyre enciklopédikusabbá válnak.
Európai hatás
-------------
A 13. században két sodró áramlat éri el hazánkat:
*
elmélyült, személyes vallásosság
ehhez szükség volt a saját, vagy könnyen hozzáférhető példányokra
(Szent Margit)
*
egyetemi kultúra terjedése
ehhez kapcsolódóan a peregrináció
Peregrináció
------------
Már a 12. századtól jellemző a külföldi egyetemekre járás. Elsősorban
Párizs, Bologna, Padova
Évszázadokig meghatározó lesz a hazai könyveskultúrában.
A diákok magukkal hozzák könyveiket, valamint „könyvügynökként” is
tevékenykednek.
R eneszánsz
==========================
A középkori magyar könyvkultúra virágkora
Hess András Chronica Hungarorum
*
Ókor a példakép: ezt csak a könyvekből lehet megismerni
*
Könyvtár: szellemi élet embereinek otthona, munka és viták
színhelye
*
Könyvek témája már inkább világi, sokkal kevesebb teológiai munka
*
Itáliában terjed el – Magyarország élénk kapcsolat Itáliával
*
Pier Paolo Vergerio – Zsigmond királyhoz csatlakozik,
Magyarországon telepedik le
*
Vitéz János – kb. 500 kötetes könyvtár
*
Corvina könyvtár (Bibliotheca Corviniana v. Bibliotheca Augusta) –
kb. 2000-2500 kötet (mára 216 maradt, ebből 52 van
Magyarországon), könyvtáros: Taddeo Ugoleto
Bibliotheca Corviniana Digitalis (www.corvina.oszk.hu)
C orvinák
----------------
A Corvina-könyvtár
------------------
http://www.corvina.oszk.hu/
*
alapítási éve ismeretlen, de 1464-ben már Itáliában is ismert
*
rendszeres és „tervszerű” gyarapítás: Tadeo Ugoletto
*
tetőfokán 2000-2500 kötet (főleg kódexek), ma 650 kötet
B ibliotheca Corviniana Digitalis
Könyvnyomtatás
==============
1 455 Gutenberg
Már 1473-ban Hess András Budán nyomdát nyit.
Azonban a hazai nyomdászat a 16. században ver csak igazán gyökeret,
és elsősorban a reformációhoz köthető
DE évtizedekig egymás mellett él a kódex és a nyomtatott könyv
pl. Somogyi-könyvtár egyetlen kódexe
Prágai Missale 1492
ugyanakkor 36 ősnyomtatvány van a könyvtár birtokában
Humanista könyvtárak
--------------------
A könyvtár válik a szellemi élet embereinek igazi környezetévé, a
szellemi munka, a vitatkozás, a szümpoziumok otthonává.
Ez legjellemzőbben Itália földjén megfigyelhető, de az erőteljes olasz
hatás miatt Európában Magyarországon is.
„Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.”
Vitéz János
Janus Pannonius
Báthory Miklós váci püspök
Garázda Péter esztergomi kanonok
(Somogyi Károly is esztergomi kanonok volt)
Filipec János – később a brünni nyomda alapítója
Várady Péter kalocsai érsek
Nem csak papok, világi humanisták is!
Legjellemzőbb példa Werbőczy István a Tripartitum írója (1514)
maga a Hármaskönyv az élő bizonyíték
A magasabb és alacsonyabb hazai és külföli iskolázás általánossá
válásával, az írni-olvasni tudás terjedésével kibontakozik a magyar
nyelvű világi irodalom is, a reformációval megindul a magyar nyelvű
teológiai vitairodalom, s egyre nyilvánvalóbbá válik a hazai nyomdák
szükségessége..
Eddigre nagyságrendileg 55000 kódexet használnak rendszeresen
Magyarországon.
Mohács
======
Az ország történelmében újabb fordulópont.
A három részre szakadt ország
=============================
N yomdák a 16. századi Magyarországon
Jelentős változások a művelődéstörténetben
Eltérő út a három részben
A királyi udvar központi szerepe megszűnik. Buda elestével a királyné
Gyulafehérvárra költözik, de a könyvtárat nem viszi magával.
Török által megszállt területek
Szinte teljesen elnéptelenedik.
Egyedül a ferences rend marad (Szeged)
kultúrtörténeti szempontból nem jelentős.
Gyakorlatilag a 16. században nem működött nyomda a területen.
Könyvtörténeti szempontból nem szabad elfeledni a török megszállók
könyveit, valamint azt a szellemi vagyont, ami ez alatt a 150 év alatt
eltűnt az országból.
Erdély
Udvari könyvtár:
Izabella nem hozta magával Budáról, de hosszú évtizedeken át gondosan
s tudatosan gyűjtötték a fejedelmek, azonban 1658-os tatárdúlás során
a könyvtár, s a jegyzékek is megsemmisültek.
Sajátos helyzet
Török porta
Királyi udvar ide menekül, de könyvtár nélkül
Erdélyi fejedelemség, önálló
Reformáció hatása nagy
1568 Tordai Országgyűlés – vallásszabadság négy protestáns vallás
1529 Szeben
1534 Johannes Honterus Brassó
1549 Kolozsvár Hoffgreff György majd 1550-től Heltai Gáspárral közösen
(Újtestamentum fordítás, Aesopus fordítás, Magyar történelmi könyv)
Huszár Gál tipikus vándornyomdász, de a debreceni nyomdát is ő
alapítja meg, mely később válik igazán fontossá
Fejedelmi könyvtár Gyulafehérváron, ám 1658-ban tatárdúláskor
megsemmisül, egy részét a nagyenyedi kollégiumba menekítik
Feltehetően addig rendszeresen gyarapították, gondozták, de hiteles
forrás nem maradt fenn
Szerepét a főúri könyvtárak vették át
Általánosságban megállapítható, hogy a hazai kiadású művek többségben
vannak.
Szegényebbek, mint a magyarországi főurak
Bethlen család
Teleki család
Apaffy Mihály
18. sz. könyvgyűjtő női:
Bethlen Kata, Rhédei Zsuzsánna
Kollégiumi könyvtárak a legjellemzőbbek
Brassó – evangélikus középiskola a korábbi katolikus egyházi könyvtár
anyagából, de a továbbiakban is folyamatosan fejlesztették
Debreceni kollégiumi könyvtár elsősorban az ifjúság könyvtára volt! de
17. század végén elpusztult szinte a teljes állomány
Vizsoly – Károly-biblia 1590. július 1. magyar nyelvű teljes Biblia
Nyomdák a nyugati határszélen
Sárvár-Újsziget (Nádasdy Tamás birtoka) – Sylvester János nyomdája.
Első magyarországi, magyarnyelvű könyv Sylvester Újtestamentuma
Németújvár (Batthyány Boldizsár birtoka) – Johannes Manlius nyomdája
17 könyv, köztük latin-magyar növénytani szakszótár
Magyar királyság
----------------
Barokk főúri és nemesi könyvtárak
Batthyány család – Boldizsár majd fia és unokája folytatta a
könyvgyűjtést, németújvári nyomda alapítása hozzá köthető. Érdekesség,
hogy kiadói kötésben vásárolt
Thurzó család
Zrínyi család – Zrínyi Miklós (1620-1664) olvasta is könyveit!
használta a könyvtárát, számtalan bejegyzése tanúsítja ezt
Nádasdy Ferenc gróf – a kor egyik legnagyobb könyvtára volt
Felvilágosodás kora
-------------------
Rákóczi szabadságharc után járunk, az ország újra egységes. Az
egyházreform lezajlott, letisztultak a csatározások.
A katolikus egyház ismét megerősödik, a legnagyobb, leggazdagabb urak
(ismét) katolikusok.
A korszak elején a barokk felfogásnak megfelelően a könyvtár szinte
kötelező dísze volt a főpapi és főúri udvaroknak. A felvilágosodás
eszméinek terjedésével ez a felfogás fokozatosan átalakul. A könyv, az
olvasás, a világ tudományos megismerése egyre fontosabbá válik, s
előtérbe kerültek a közművelődés, a könyvtárak nyilvánosságának
kérdései.
Klimó György (1710-1777) pécsi püspök
éveken keresztül tudatosan gyűjtött, gyarapította könyvtárát, mely a
káptalani könyvtárra épült. Rariorumokat, kéziratokat vásárolt majd
1774-ben könyvtára kapuit megnyitotta a nagyközönség számára is
„minden ember közös hasznára”
még néhány fontos név:
Esterházy Károly (1715-1799) egri püspök
Batthyány Ignác (1741-1798) erdélyi püspök
Padányi Bíró Márton sümegi püspök
Herzan Ferenc szombathelyi püspök
Főúri könyvtárak:
Ekkor erősödnek meg a későbbi nagy és fontos nevek:
Széchényi Ferenc
Batthyány Ignác,
Csáky István,
Apponyi Antal
Teleki Sámuel
Ráday Gedeon
Iskolai könyvtárak
18. század folyamán legjelentősebb változás:
1776 Ratio Educationis; az oktatási rendszer állami szabályozása
„gimnáziumokban és kisgimnáziumokban törekedni kell arra, hogy
összeállítsák a szükséges könyvek együttesét, amolyan kis könyvtárat”
Legjelentősebb gimnáziumok/kollégiumok:
Jezsuita – Nagyszombat, Pozsony, Győr, Selmecbánya, Kassa, Sárospatak,
Rozsnyó, Eperjes, Buda, Nagyvárad, Nagybánya, Eger stb.
Piarista – Veszprém, Vác, Kecskemét, Szeged, Máramarossziget
Protestáns – Debrecen, Sárospatak, Pápa, Kolozsvár, Nagyenyed
1777-ben az egyetlen magyarországi egyetem, a jezsuita alapítású
nagyszombati egyetemet Mária Terézia Pestre költözteti. Ekkor kerül
Pestre az egyetemmel együtt az Egyetemi Könyvtár, a mai ELTE
könyvtára.
Szakkönyvtárak
Műszaki tudományok szakoktatása tette szükségessé
Selmecbánya – Bányászati Akadémia az első és legjelentősebb, tudatosan
a fenntartó felettes hivatal hozta létre
Keszthely – Georgikon Festetics György 1798-ban alapította
A csúcspont 1802
Széchényi Ferenc – Nemzeti könyvtárunk
alapítólevél 1802-es, 1803-ban nyitotta meg kapuit
Teleki Sámuel szintén 1802-ben alapította meg az erdélyi magyar
nemzeti könyvtárként számontartott marosvásárhelyi Teleki-tékát
Reformkor
---------
A reformkor legnagyobb vívmányai a nyilvános közkönyvtárak.
1826 Festetics László (György fia) javaslata nyilvános megyei
könyvtárak alapítására.
Kaszinók és egyletek könyvtárai – általában csekély számú, ám
politikailag haladó szellemű dokumentum
A különböző társaságok megalapításával megalakulnak az első
szakkönyvtárak
MTA Könyvtára
1791-ben felmerül
1825-ös országgyűlés Széchenyi híres felszólalása
1827-es törvény
1831-ben tartotta első közgyűlését
Könyvtárát 1826-ban avatták
A 19. század
------------
A kezdeti sikerek után a politikailag forrongó helyzet nem kedvezett a
könyvtárügynek.
Jelentős változást csak a kiegyezés, s a hozzá kapcsolódó
gazdasági/társadalmi változások hoznak.
Kiegyezés után Eötvös József kultuszminiszter
„Ha van feladat, melynek megoldására az állam minden hatalma elégtelen
– ez a népművelés … A népnek csak magának lehet önmagát művelnie.”
Eötvös fontosnak tartotta a könyvtárügyet, de minisztersége idején –
anyagi források híján – csak tervekig jutott.
Kiegyezés kora
--------------
Eötvös fontosnak tartotta a könyvtárügyet, de minisztersége idején –
anyagi források híján – csak tervekig jutott.
A kiegyezés idején csak 5 városi közművelődési könyvtár működött az
országban, 1914-ig ezek száma megtízszereződött.
Dualizmus kora
--------------
Polgári nemzetállam kialakulása, igény többféle könyvtára
*
Városi és megyei könyvtárak (Fővárosi Könyvtár)
*
Szakkönyvtárak
*
Hivatali könyvtárak (Országgyűlési Könyvtár)
1945 után
---------
*
A világ (és benne Európa) ketté szakad
*
elvileg: könyvtári rendszer
*
alapelv: „egész országra kiterjedő hálózat”
*
új könyvtárak kialakítása
*
„demokratikus jogok mindenkinek”: az egyenlő esélyek kívánalma
*
könyvtári hálózatok, hálózatok hálózata
*
könyvtári törvények (1956, 1976, 1997)
*
együttműködési körök (szakterületi, regionál is)
A Csongrád megyei hálózat történet
==================================
Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki.
A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd
1962-ben Szegedre.
1973. január 1. határkő a Somogyi-könyvtár történetében: ekkor kapta
meg az intézet a megyei könyvtár szerepkörét.
Hálózati központja lett Csongrád megye tanácsi közművelődési
könyvtárainak
"A szervezeti kiépítéssel kapcsolatban az előterjesztés
megállapította, hogy megyénk közművelődési könyvtári hálózata
szervezetileg teljes.
A 10000 lakosra jutó 9,7 intézménnyel meghaladjuk az országos átlagot,
mely 8,9. A múlt év végén [1971-ben] 310 tanácsi fenntartású könyvtár
működött Csongrád megyében. Ebből egy megyei, (Szegeddel együtt) 4
városi, 1 járási és 61 községi fenntartású volt. 248 egység letéti
ellátásban részesült. Ezek túlnyomó része tanyai iskolákban működik és
néhány száz kötetes állománya van. Az
iskolai körzetesítések és a tanyákból való elvándorlás miatt az utóbbi
3 évben 27 letéti könyvtárat kellett megszüntetni.
A tárgyi feltételeket illetően megállapította az előterjesztés, hogy
az intézmények nagy részének elhelyezése nem megfelelő. Alapterületben
elmaradnak a javasolt normáktól és a tanácsoknak a korszerűsítés
érdekében tett erőfeszítései sem kielégítőek, jelentős a zsúfoltság.
Az utóbbi években egyetlen könyvtár épült csak, a makói József Attila
Könyvtár."
Dömötör János: Közművelődési könyvtárak a Csongrád megyei Tanács V. B.
előtt. CSMK 1972. június, 3—8.
1990-
-----
Társadalmi-gazdasági változások a világban
Újabb korszak, az internet világa
Hatalmas kihívás a könyvtárak számára
Globalizáció, WEB2
2000-
-----
Könyvtári blogok
http://konyvtariblog.atw.hu/
(2011. január 16-án 125 blog szerepel a jegyzéken)
TIOP/TÁMOP  lehetőség a portálok megújítására
2010-ben megalakul az OSZK-ban a K2-s Kísérleti Műhely
Országos Könyvtári Stratégia 2008-1013
http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.274
Könyvtárosképzés
----------------
Lessing (Gotthold Ephraim Lessing (Kamenz, 1729. január 22. –
Braunschweig, 1781. február 15.) német drámaíró, kritikus, esztéta,
dramaturg, a felvilágosodás szellemi életének kiemelkedő alakja, a
modern színházi kritika megteremtője, egyidőben a wolfenbütteli
könyvtár könyvtárosa)
„Kevesebb hasznot hajtottam a könyvtárnak, mint az nekem”
Amerikában Melvile Dewey kezdeményezésére 1887-ben indult felsőfokú
könyvtárosképzés.
Magyarországon az első könyvtárosképző tanfolyamot 1898-ban rendezte
meg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa.
1910-es évek a kolozsvári és a budapesti egyetemen is lehetőség van
könyvtár órát tanulni, de csekély érdeklődés van rá, s elhal.
1951-ben a Népkönyvtári Központ 9 megyében 17 képzési helyen hatnapos
tanfolyamat indít
Az első önálló egyetemi könyvtárosképzés az 1948/49 tanévben indult
Budapesten
1951-ben a budapesti Pedagógiai Főiskolán indul képzést, elsősorban
közművelődési könyvtárosok számára
A második hazai egyetemi képzés csak 1989-ben indult meg Debrecenben
Szegeden a főiskolai képzés szintén 1989 óta létezik
PhD képzés ELTE-n 1997-től, KLTE-n 2005-től
2006 óta 2 lépcsős a felsőfokú (Bolognai folyamat)
Szabályai
*
1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett
képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés
finanszírozásáról.
*
A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény 94. § (1) Az állami és önkormányzati fenntartású
muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban
és közművelődési intézményekben alkalmazottként csak b) a munkakör
betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és
szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazható.
Könyvtárosi hivatás
-------------------
első névszerint ismert könyvtáros: Nagymihályi Miklósfia, Antal
Corvinak kezelője: Tadeo Ugoletto
Fischhof Ágota (1895-1976) könyvtáros Berlinben könyvtárosképző
főiskolát végzett. Ezután férjhezmeneteléig, 1923-ig a
Somogyi-könyvtár munkatársa volt.
Könyvtárkezelő
könyvtárőr
megbízott szerzetes
megbízott szerzetes mellett egy novicius
tudós
szervezett könyvtárosképzés híján autodidakta könyvtárosok (Toldy
Ferenc, Reizner János, Tömörkény István, Móra Ferenc)
Egyetemi könyvtárak
===================
Egyetem és könyvtár elválaszthatatlanok egymástól. A könyvtár az
oktatás elengedhetetlen feltétele
Egyetemi kultúra nincs hazánkban – peregrináció
Sikertelen kísérletek után 1635 Nagyszombat – Pázmány Péter, majd
1777-ben Pestre „költözik” az egyetem
Felsőfokú műszaki képzések – szakkönyvtárak létrejötte
A kiegyezés után megnövekedett a szakfőiskolák és szakegyetemek száma.
A Műszaki Egyetem könyvtára 1869-ben nyílik meg a diákok számára
1912. évi XXXVI. tv. új egyetem Debrecenben és Pozsonyban
1921. a kolozsvári egyetem Trianon után Szegedre kerül, a könyvtára
azonban nem!
Egyetemi könyvtárak fajtái
Tudományos könyvtár – klasszikus tudományegyetemi karok és hozzájuk
kapcsolódó könyvtárak: bölcsészettudományi, természettudományi, jogi,
orvosi, hittudományi
Szakegyetemi könyvtár – mind gyűjteményük, mind szolgáltatási
rendszerük erősen specializált
Főiskolai könyvtár – főiskolai oktatásban hangsúlyosabb az oktatási
feladat, mint a kutatómunka, így az állományban is prioritások
mutatkoznak
Kari könyvtár – egy-egy egyetemi karhoz köthető. Fontos, hogy a
könyvtár minél könnyebben elérhető legyen
Iskolai könyvtár
================
Örök szimbiózis
elsősorban az oktatást szolgálja
kezdetben külön a tanároknak, külön a diákoknak
debreceni kollégiumban már a felsőbbéves tanulók kezelik
hatalmas eltérésék kollégiumonként, iskolánként
Ratio educationis (1777 és 1806) szabályozza az iskolai könyvtárakat
is
1956 évi 5. sz. tvr. létrehozza az Országos Pedagógiai Könyvtárat, s
megbízza az országos hálózat megszervezésével.
Szakkönyvtárak
==============
Felvilágosodáshoz köthető
Az általános gyűjtőkörű tudományos könyvtár leszármazottja
A szakkönyvtár feladata valamely tudományterület vagy ismeretág
tartalmának reprezentálása, és ennek alapján egy körülhatárolható
felhasználói kör adott tudományhoz köthető szakmai információs
igényének teljes, azonnali és pontos kielégítése.
Gyökerei a 17. századi tudóstársaságokhoz nyúlnak
Académie francaise, 1635; Royal Society, 1662;
18. század folyamán válik gyakorivá
19. században terjed el
Virágkora a 20. század második fele
Magyarországon a felsőoktatás szakosodása indította el
Selmecbánya – Bányászati Akadémia Könyvtára 1735
Szenc – Collegium Oeconomicum 1763
Szarvas – Tessedik Sámuel gazdasági iskolája
Keszthely – Georgikon 1839-től független könyvtár
19. század közepe szakmai egyesületek, saját könyvtárral
Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1837
Országos Magyar Ipartestület 1842
Természettudományi Társaság 1841
Orvosegyesület 1842
Országgyűlési Könyvtár 1870
Központi Statisztikai Hivatal 1871
Főbb típusai:
Kutatóintézeti könyvtárak
Kari könyvtárak, felsőoktatási könyvtárak tagintézményei
Vállalati szakkönyvtárak (1990-es évek változást hozott itt is –
napjainkra újra alakul a rendszer)
21. századra nagy vállalatok, magáncégek tartanak fent szakkönyvtárat
Nyilvános könyvtárak - közkönyvtárak
====================================
Gyökerei ókorban (görög/római kultúra)
Reneszánsz eszmék – tudást mindenkinek
Városi könyvtárak – városi tanács könyvtárai polgárság számára, ez
inkább irattár
Egyes iskolai (kollégiumi) könyvtárak nyitna a városi polgárság felé,
illetve volt diákok is használhatják
1774 Klimó György pécsi püspök megnyitja magánkönyvtárát
Felvilágosodás, de méginkább reformkor idején hazánkban is megjelennek
az egyleti, egyesületi, kaszinói kölcsönkönyvtárak
Dualizmus kora – olvasóköri, nép- és városi és
szakegyleti-szakszervezeti könyvtárak
Eötvös József, Treffort Ágoston kísérletei, de anyagi források hiánya
miatt elhalnak
1898 Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége könyvtári
hálózatot hoz létre. Néhány száz kötetes falusi/városi
kiskönyvátarakat
1914-ig 2026 népkönyvtár létesült
A városok is hoznak létre könyvtárakat a nyilvánosság számára
1945 után újraszervezik a közkönyvtári hálózatot
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
http://www.sk-szeged.hu
1879 – árvíz
1881 – alapító okirat
1883 – könyvtár megnyitó
1984 – jelenlegi épületbe költözik a könyvtár
Ajánlott irodalom
=================
Madas Edit – Monok István: A könyvkultúra Magyarországon : a
kezdetektől 1800-ig. Balassi Kiadó, 2003
Csapodi Csaba – Tóth András – Vértessy Miklós: Magyar
könyvtártörténet. Gondolat, 1987
Könyvtárosok kézikönyve 3. (szerk. Horváth Tibor – Papp István.
Osiris, 2001
Tószegi Zsuzsanna: Az informatikus könyvtáros hallgatók által
elsajátítandó tudásanyag és szakmai kompetenciák a bolognai képzési
rendszerben. In. TMT 55. évfolyam (2008) 10. szám
A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében : az államalapítástól
1849-ig. (összeáll. Kovács Máté). Gondolat, 1963
Buda Attila: Könyvtári fogalmak kisszótára : [A-Zs]. Korona, 2000
Tóth Gyula: Egyetemes könyvtártörténet : a kezdetektől a
felvilágosodásig : [kézirat]. Szombathely, 1984
Katsányi Sándor: Információ, dokumentum, könyvtár : bevezetés a
könyvtári asszisztensképző tanulmányokhoz. Budapest, 2001
A könyvtárosasszisztens-képzés alapfogalmai. Budapest, 2004
Vértesy Miklós: A könyvtárosi pálya Magyarországon 1945 előtt. In.
Könyvtáros 41. évf. (1991) 1. sz. 43-47. o.
Blog és weblap ajánló
=====================
A lista a végtelenig bővíthető, ráadásul napi frissítést kívánna!
*
Katalist – könyvtáros levelezőlista
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
*
Könyvtári Intézet honlapja http://www.ki.oszk.hu
*
Országos Széchényi Könyvtár http://www.oszk.hu
*
OSZK blogja http://nemzetikonyvtar.blog.hu/
*
Könyvtár.hu http://konyvtar.hu
*
Magyar Könyvtárosok Egyesülete http://mke.info.hu
*
Magyar könyvtári blogok listája http://konyvtariblog.atw.hu/
*
CSMKE blogja http://csmke.klog.hu
*
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája,
Alapfokú Művészetoktatási Intézménye és Napközi Otthonos Óvodája
blogja
http://jugyu-gyakkonyvtar.klog.hu/
*
KTE blogja http://konyvtarostanar.klog.hu/
*
Az egri könyvtár zeneikönyvtárosának blogja (hangtárnok)
http://hangtarnok.klog.hu
*
Paszternák Ádám blogja http://psztrnk.net/
*
Takács Dániel blogja http://ek.klog.hu
*
Németh Márton könyvtárügyi blogja http://nemethmarton.klog.hu/
*
Horváth Sándor Domonkos blogja http://hsd.klog.hu
*
Justh Zsigmond Városi Könyvtár (Orosháza) http://www.justhvk.hu/
*
W. Kovács Ágnes blogja http://wildgica.hu
*
Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogja
http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/
A lista folytatható!
Valamint egyre több intézmény elérhető a facebook-on, se egyéb
közösségi oldalakon!