Ellenőrző Kérdések A 2 Zárthelyihez 1 Mekkora A

ellenőrző kérdések a 2. zárthelyihez ------------------------------------ 1. mekkora a kovariancia független valószínűségi válto

Ellenőrző kérdések a 2. zárthelyihez
------------------------------------
1.
Mekkora a kovariancia független valószínűségi változók között?
2.
Mit jelent, ha a két változó közötti korrelációs együttható értéke
kis pozitív szám?
3.
Mit jelent, ha a két változó közötti korrelációs együttható nagy
abszolút értékű negatív szám?
4.
Biztosak lehetünk-e benne, hogy két változó nem függ össze, ha a
korrelációs együttható számértéke kicsi?
5.
Mikor alkalmazunk korreláció-, mikor regresszió-analízist?
6.
Hogyan írjuk föl a legkisebb négyzetek módszere szerinti becslési
kritériumot?
7.
Mi az előnye az formának az alakhoz képest?
8.
Hogyan számítható ? Mi a jelentése?
9.
Hogyan adunk konfidencia-intervallumot az egyenes paramétereire?
10.
Melyek a regresszió-analízis feltételezései, hol van rájuk
szükség, és hogyan ellenőrizzük teljesülésüket?
11.
Szükségképpen különbözik-e a becsült regressziós egyenes az
igazitól?
12.
Mindig létezik igazi regressziós egyenes?
13.
Kell-e az y adatok normális eloszlása a négyzetösszeg algebrai
felbontásához?
14.
Kell-e az y adatok normális eloszlása ahhoz, hogy a négyzetösszeg
tagjai eloszlásúak legyenek?
15.
Más egyenest kapunk-e, ha nem törődünk vele, hogy az egyes xi
helyeken nem azonos számú ismétlés van, és az értékekre
illesztjük az egyenest?
16.
Más egyenest kapunk-e, ha nem törődünk vele, hogy az egyes xi
helyeken nem azonos számú ismétlés van, és az összes
adatra illesztjük az egyenest?
17.
Ha az ismételt mérések figyelembe vételével illesztünk egyenest,
error és reziduális szórásnégyzetet is kapunk, ha az összes
adatra, csak reziduálisat, mi ezek között a viszony?
18.
Miért fontos a felhasználónak, hogy az egyes paraméterekre minél
hatásosabb becslést kapjon?
19.
Alkalmazható-e a legkisebb négyzetek módszere, ha az y adatok nem
normális eloszlásúak, vagy nem azonos varianciájúak, vagy az 
hibák nem függetlenek egymástól?
20.
Kell-e randomizálni a mérések sorrendjét, ha az egyes xi helyeken
csak egy yi mérés van?
21.
Kell-e randomizálni a mérések sorrendjét (és ha igen, hogyan), ha
az egyes xi helyeken több ismételt y mérés van?
22.
Miért követnénk el hibát, ha egy mért y-hoz a kalibrációs
egyenesről leolvasott x érték konfidenciaintervallumának
számításához x varianciáját y varianciájából a hibaterjedési
törvénnyel vezetnénk le:

23.
Mikor elég két x értéknél mérni az egyenes felvételéhez, és mikor
nem?
24.
Mikor elég egy pontban mérni?
25.
Vezesse le az origón áthaladó egyenes paraméter-becslését!
26.
Melyik a szélesebb, a jóslási vagy a konfidencia-sáv?
27.
Lehetnek-e mérési pontok a jóslási sávon kívül?
28.
Lehetnek-e mérési pontok a konfidencia-sávon kívül?
29.
Biztosak lehetünk-e benne, hogy a valódi egyenes (az elméleti
regressziós függvény) keresztülmegy az origón, ha elfogadjuk az
erről szóló nullhipotézist? Miben áll ilyenkor az esetleges
másodfajú hiba, és hogyan lehet csökkenteni a valószínűségét?
30.
Mi a determinációs együttható (R2), hogyan értelmezzük, miért kell
igazítani?
31.
Mitől függ R2 értéke?
32.
Milyen geometriai alakot ad a tengelymetszet és az iránytangens
együttes konfidencia-tartománya, és hogyan értelmezi?
33.
Van-e olyan eset, amikor a változók egyenkénti változtatása
előnyösebb a kocka-terv szerinti változtatásnál?
34.
Mi a kölcsönhatás jelentése? Mit jelent az, ha két faktor között
van ill. nincs kölcsönhatás?
35.
Miért baj az, ha egy hatást szignifikánsnak találunk, pedig nem
létezik?
36.
Mit tételezünk föl az összefüggés alakjáról, amikor kétszintes
faktoros tervet írunk elő?
37.
Milyen feltételezésekkel élünk a kísérleti hibákra vonatkozóan?
38.
Mihez szükséges a függő változó normális eloszlása?
39.
Mi a feltétele annak, hogy egy tervben a hatások egymástól
függetlenül legyenek kiértékelhetők?
40.
Hogyan számítjuk ki egy faktor hatását? Mit jelent az, ha egy
hatás negatív?
41.
Hogyan értékeljük ki a kölcsönhatást? Mikor mondhatjuk, hogy nincs
kölcsönhatás?
42.
Mi a viszonya a hatásnak és az együtthatónak?
43.
Ha 20°C és 25°C faktorszintekhez adott a hőmérséklet hatásának
nagysága, hogyan számítjuk ki, hogy 1 0C emelés hatására hogyan
változik y?
44.
Milyen értelemben ortogonálisak a kétszintes faktoros terv
változói? Mi az ortogonalitás előnye?
45.
Szükséges-e, hogy a terv minden pontjában azonos számú ismétlés
legyen?
46.
Mit jelent az, hogy a kétszintes faktoros tervek forgathatók?